Pesti Hírlap, 1912. november (34. évfolyam, 259-271. szám)

1912-11-06 / 263. szám

­ 1912. november 6., szerda, pesti hírlap pest—Berlin felé induló express képez, amely nem Zimonyból, de ..Belgrádb­ól indul. Azonban Nis és Üszku­b felé csak rendkívüli protekció­val lehet eljutni. A zimonyi és pancsovai hajó­járatokat rendesen bonyolítják le. Az épkézláb emberek nincsenek otthon, akár mint rendes katonák, akár mint önkén­tesek vannak a harctéren, tehát lelkesedésből, nem úgy mint Konstantinápolyban, ahol úgy kell összefogdosni az embereket, sőt tiszteket is és ahol az erős, dologtalan naplopók ezerféle válfaja veszélyezteti a közbiztonságot. Ha a sztambuli hatóságokban csak némi erély lett volna, összefogdoshatta volna azt a rengeteg haszontalan naplopót ágyútöltelék számára. In­kább harcoljon a hazáért,­semhogy medvetán­­coltatással és utcai lődörgéssel lopja Allah napját és molesztálja az idegeneket. Kiváncsi voltam a balkáni konföderáció terveire, már tudniillik szerb világításban, s ezért egy magasrangu miniszteri tisztviselővel beszéltem, aki Sztojánovics Koszta szerb ke­reskedelmi miniszterhez igen közel áll. Igen szívesen állott rendelkezésemre s ezeket monda: — Ön tudja már, hogy Pasics és Veni­­zelos Párisban az irányban tárgyalnak, hogy a hatalmak bele ne avatkozzanak a Törökország és a balkáni konföderáció ügyeibe. Míg Szaid basa londoni nagykövet, a ravasz Kiam­il nagy­vezér fia, Angliát és az angolok utján a nagy­hatalmakat intervencióra akarja bírni. Már most attól függ, ki lesz az erősebb. Mi bizo­nyára nem engedünk. • Érdekli a­ fölosztás? Hát az már készen van. A bulgárok Sztambulig föltartóztathatat­­lanok, még ha közben egy-két állítólagos török győzelem találna is lenni. Mi már berendezkedtünk. A Crnagora most rendezkedik be. Mi a novibazári szan­dzsákot akként osztottuk föl, hogy a Lim jobb partjára eső rész Szerbiáé, a balpartra eső rész Montenegróé. Berana vidéke, Szkutari völ­gye a tengerig szintén Montenegróé. A koszo­­vói vilajet a miénk. Üszku­b, most már Szkoplje, lesz az uj tartomány fővárosa. A tartomány Szalonikiig fog terjedni s Macedóniának szer­­bekkel lakott részét is magában­ foglalja. A görögöknek jut a tengerpart a ka­nul­lai öbölig. Tehát Thesszália és a salonikii vila­jet javarésze. laUiip: A bolgárok Konstantinápolyig foglalnak el mindent, ha a török észre nem tér és nem kér az utolsó pillanatban békét, akkor esetleg megmenthetné a keleti vasút által Szalonikiig határolt területet, különben elveszti az utolsó talpalatnyi földet Európában. Ez a háború mérlege, vagy kereskedelmi nyelven: likvidációja! — És a magyar-osztrák monarchia? — bátorkodtam közbeszólni. A méltóságos úr elmosolyodott: — Vous venez toujours trop tard! Ha önök a háború elején a szandzsák régi állo­másait elfoglalták volna, talán némikép vál­tozott volna a helyzet. De igy? Tarde venien­­tibus ossa. Sajnos, de igaz. Sem mi, sem Montenegró engedni nem fogunk. De ott van Albánia, szívesen átengedjük. Ne­­kü­nk római katholikus alattvalókra szüksé­günk nincsen. Épen önöknek való a szép Dél- Albánia. De ha most is húzódoznak , inkább egy európai, vagy mondjuk, világháború ve­szélyének óhajtják kitenni magukat, Olaszor­szág szívesen átveszi Albániát. Annak a vad népnek függetlenséget adni, veszélyes volna. Mi legalább szívesebben látnánk a kettős mon­archiát, mintsem Olaszországot. No de ez majd eldől néhány nap múlva. Azonban gazdasági rekompenzációkra mindig számíthat a mon­archia. — De ha a hatalmak nem egyeznek bele a török birodalom fölosztásába? — Ez őrület volna. Világháborút provo­kálni a haldokló törökök miatt?! Mi számítha­tunk az olaszok és oroszok támogatására. Ak­kor aztán próbáljon majd akármelyik hata­lom érvényt szerezni valami konferencia ab­szurd határozatainak. A délszlávok már nem kiskorúak, már nem állanak Európa gyám­sága alatt. Eddig sem törődtek velünk, most Pötkény­­et egériítő bacillus „ ATIN1" fertőző beteg­séget plántál az illető állattal között és teljeseit Elpusz­títs A magy. kir. állami Pakten­ologiai intézet vélemé­nye szerint más állatra avagy emberre ártalmatlan Prospektust ingyen küld .HÁTIN" Bakteriológia laboratórium képviselőség, BUDAPEST VII. kerül­t Antreabil,er-utca 30. szám. IMÍS is a magunk erejéből, saját vérünkkel és pén­zünkkel ráztuk le a török igát. Én agyrémnek tartom a hatalmak beavatkozását, de hát ha mégis megtörténne, ám lássák a következmé­nyeket. A szövetséges államok Konstantiná­poly előtt fognak csak megállani! — Nem viselték meg a balkáni államok pénzügyeit a háborús események? — Szó sincs róla! Mindnyájan megérez­­zük, de a területi nagyobbodás, a hadizsákmá­­nyok, az új adóalanyok, a m­ég kiaknázatlan erdők, bányák majd kárpótolnak, száz és száz iparvállalat fog alakulni, amelyek mind a nemzeti vagyonosodást fogják elősegíteni. Mi bízunk a jövőben, a törököknek lesz csak okuk a szomorúságra, okulásra és ha van bennük még életenergia: a haladásra! — Igaz, hogy Péter király a minden szerbek cárja nevét fogja fölvenni? — Ez, kérem, a jövő zenéje, de a közel­jövőd! Erre majd a békekötés után kerül a sor. — Milyen lesz a szerb hivatalos körök álláspontja Bosznia-Hercegovinával szemben? — Ön valódi journaliszta, monsieur, sze­retne valami nyilatkozatot kicsikarni, amely­ből esetleg tökét lehetne kovácsolni ellenünk. Ugy­e? — Dehogy is, monsieur! Csak a kíván­csiság vezetett erre a kérdésre, mert a boszniai nagyszerb ideának nem egy lelkes híve van. — Mi a boszniai annexióval már nem törődünk. Lehet, hogy vannak túlzó naciona­listák, de a hivatalos körök, ahogy én is isme­rem őket, már beletörődtek. A szerbek a ma­gyar-osztrák monarchia alatt sem kultúrájuk­ban, sem gazdasági létükben veszélyeztetve nincsenek s igy nem is lehet okunk holmi kon­spirációkat elősegíteni. Mondom: privát véle­ményt mondottam. Ebből ne kovácsoljon tőkét. A Szandzsákban élő fajrokonaink fölszabadí­tása, akiket a törökség teljesen elnyomott, er­kölcsi kötelességünk volt. A magyarokkal erő­sen rokonszenvezünk, igen sok azonos célunk van, igazán itt az ideje, hogy közeledjünk egy­máshoz. A békekötés idején lesz alkalmunk a közeledéshez. Ez a rövid beszélgetés sok mindenre ki­terjedt a K-alapeean Ke-világit a - szedő hivatalos-­ körök gondolatvilágába. Túlzás nélkül kezdték' a háborút 'és rövid három hét alatt elérték a végcélt: Ó-Szi­bia meghódítását, Nagy Dusán­­ cár, habár megkurtított, birodalmának rész­leges fölállítását. Ami a hatalmak beavatkozását illeti, azt magam is lehetetlennek tartom, mert a török illuzionisták tényleg csak Angliára számíthat­nak, ellenben a status quo fentartása ennek dacára is alig­ lehetséges. Ha Ausztria-Ma­­gyarország és Oroszország összefognak és szo­lidárisan lépnek föl a balkáni béke megköté­se érdekében, akkor a többi hatalmak föllé­pése lehetetlenné válik. A Balkánon csakis ne­­­künk vannak és lehetnek érdekeink, más hata­lomnak nem. Az ellen pedig előre tiltakoznunk kell, hogy akár John Bull, a mindenkori üz­leti Protektor, akár Európa bankára, Gallia avatkozzon a Balkán ügyeibe. Anglia törődjék Perzsiával, a gall respublika pedig pacifikálja előbb Marokkót. A Balkánt bízzák reánk. Egy korai békekötés még megmentheti a töröknek a veszett fejsze nyelét, a sztambuli vilajet, egy kis részét, talán le Dedengacsig, kü­lönben el fog mindent veszíteni. Mert a hami­­diánus korrupció és reakció a biztos végrom­lásba viszi az egykor hatalmas, s bukása da­cára is rokonszenves török nemzetet. Az egyik szerb újság Belgrád utcáin a Balkán felosztását s az egyes kerületeknek köz­­igazgatási beosztását tartalmazó érdekes tér­képet osztogattat s a lelkes publikum elkap­kodja. Az egyik nacionalista lap pedig elne­vezte Bulgáriát Európa Japánjának, amely a tízszeres ellenféllel szemben győz és csodákat mivel, mint hajdanra a Nogi marsall hadai: Oroszország ellen. S bizony sok igazság van a hasonlatban, ezért hiábavaló a török optimisták minden re­ménykedése, mert a haladás mindig győz a reakció, a becsületesség pedig a korrupció fölött. —6 —TI. 35 Csillagászati aktualitások. (A sarkcsillag válozandósága. Újabb adatok a Nep­tunus bolygóról. Új bolygók a Neptunus pályáján túl) A sarkcsillag elnevezés általában gyűjtőnév, amely alá foglalják mindama csillagokat, amelyek legközelebb állanak az ég pólusaihoz. A precesszió, vagyis az álló csillagoknak lassú, nyugatról kelet felé tartó mozgása következtében, huszonhatezer év lefolyása alatt mindama csillagok válnak sarkcsil­laggá, amelyek az ekliptika pólusa körül 23,5 fok­nyi sugárraj leírt kör kerületén feküsznek. Ez idő­­szerint az északi sarkcsillag alatt a Kismedve csil­lagkép legfényesebb csillagát értik. A sarkcsillag eme vá­tozandóságáról végez mostanában tanul­mányt Hertzprung és vele együtt, de külön-külön: Stebbins, Pickering, Searle és Wendell. Edd­ige­lé úgy tudták a csillagászok, hogy a sarkcsillag kettős csillag, amely tőlünk 440 trilliónál is több kilomé­ternyire van, úgy, hogy a fénye 46 és fél esztendő alatt ér le hozzánk s a ragyogását változatlannak és állandónak vélték. A fotometrikai utón megállapí­tott pontos adatok szerint azonban a sarkcsillag fé­nye is periodikus változásoknak van alávetve, még­ pedig 15 századrésznyi mértékben négy napi idő le­folyása alatt.* A modern csillagászat megfigyelései közt ta­gadha­tartania Jegérdekebbek azért, amelyeket a Neptunus bolygó nagyságára vonatkozóan legutóbb végeztek az asztronsomusok. Ez a roppant nagy boly­gó 4490 millió kilométernyire­­van a Földtől és mert a Naptól is gyéren éri a fény, csak kitűnő teleszkóp segélyével lehet jól megfigyelni. Legújabban Gior­gio Abetti, a római obszervatórium csillagásza, tett közzé néhány érdekes adatot erről az ,.elhanyagolt­ égitestről. Az 1846 óta és újabban végzett megfigye­lések adatainak egybevetéséből Abetti levezeti, hogy a Neptunus bolygó átmérője csaknem négy­szerese (3­92) a Föld átmérőjének, azaz: 50.000 ki­lométer. Tehát kisebb mint amekkorának eddigi számítások föltüntették. (62.200 km.) Tömege ti­­zenhatszorta nagyobb a Föld tömegénél, sűrűsége a Földéhez viszonyítva 0.29, tehát nem sokkal volna sűrűbb a víz sűrűségénél, míg a Föld sűrűsége Tra­­bert szerint 5,53-szorta nagyobb a víz sűrűségénél. Mindenesetre feltűnő, hogy Abetti adatai több tekintetben eltérnek az eddig ismert és általánosan elfogadott adatoktól. * A teleszkópok töké­ltes­zésével az ember szem­határa is kitolódott. Kiváló tudósok vállalkoztak mostanában ama föltevés bebizonyítására, hogy a Neptunus pályáján túl is vannak még a mi nap­rendszerünkhöz tartozó bolygók. Ama módszer se­gélyével, amelyl­yel Adams és Leverrier, pusztán számítások útján, felfedezték a Neptunus bolygót, újabban sikerrel folytatnak kutatásokat a Neptu­nus pályáján túl keringő égitestek után. Hogy Neptunus nem lehet a legszélső égitest a naprendszerünkben, sejttetik az Uranus és a Nep­tunus pályájában észlelt eltérések és zavarok, nem­különben több üstökös meglepő kitérései a számítá­sok szerint megállapított pályáról. Egyik ilyen Neptunuson túl levő égitest volna a Janus, ame­lyet három évvel ezelőtt fedeztek volna föl, noha ©R» fiz Ifi belbetegek és üdülők ré­­nM MAN­ IBN­ S1^re’ Spetiális gyógyfn- Lift Fl H fl L L a - lézer szívbetegek számlt­á­ra. Nauheimi kúra: szén­savas fürdők. Zander-intézet. Ridegvizgyógyintézet. Hizlalókúrák. Modern kényelem. Lift közp. fűtés. .. Kész., prosp. kívánatra. szanatóriuma

Next