Pesti Hírlap, 1913. július (35. évfolyam, 167-180. szám)

1913-07-16 / 167. szám

1913. július 16., szerda. ______Pesti Hírlap___________ szájára nem lehet rá­ütni, mert az ilyen csat­tanás akkora volna, hogy több és több hidra-fej nőne ki a nyomába. A szélmalom elleni harc eredményes működés Tisza pubinikáló eljárá­sához képest.* Szomorú ősz vár a kormányra. A kormánypárt sajtója büszkén hir­deti azokat a nagy és döntő sikereket, ami­ket Tisza István minisztériuma a kor­mányzás első heteiben elért. Három­ dísz­­polgárság, néhány bizalmi nyilatkozat, két időközi választás kedvező kimenetele, aztán a sokat emlegetett külügyi kijelen­tés a magyar képviselőházban, ugy­e, hogy ezek csakugye szép eredmények? Dicsekvések ... de a kormány táborá­ból sem hiányoznak, akik a helyzetet abból a szempontból ítélik meg, hogy díszpolgár­­ságok, mesterkélt bizalmi nyilatkozatok, időközi választások nem tudják egy kor­mány helyzetét tartósan szilárddá tenni és nem képesek az országgal a munkapárt tengersok bűnét elfeledtetni. Tisza semmi­féle eredményt nem ért el, csak ép hogy fölhasználta a nyár csöndjét amely alatt senki se várhatott döntő mérkőzéseket. Hanem az őszszel! . . . Amikor újra át kell esni a Désy-peren, a táblai tárgyalá­son és a munkapárt másodszor kap egy szép kis bélyeget a homlokára. Hanem az őszszel! . . . Amikor újra össze fog ülni a parlament és jönnek a botrányok és ami­kor jön majd a delegáció, amely körülbe­lül nyolcszáz millió koronányi hadügyi követelést, a közel egyesztendős fegyveres készenlét költségeit, meg a négy új Dread­nought megépítésének mintegy három­száz millió koronányi árát lesz kénytelen megadni és a monarchia külpolitikai hely­zetének legsúlyosabb megromlását fogja megállapítani! És amikor mindez bekövet­kezik, már csak húsz hónap lesz hátra a parlament életéből! . . . És az őszszel keserves színvallásra lesz kénytelen Tisza István egy másik kérdés­ben is. Az őszszel járnak le országszerte a vármegyei tisztviselők mandátumai, or­­­­szágos tisztújítás lesz. Ha Tisza István szabad utat enged a tisztujításnak, a köz­­igazgatás államosításakor még több szer­zett jogot kell tiszteletben tartania, nagyon sok ellenzéki megyében kellemetlen megle­petések érhetik a főispánokat és különben is minek a tisztujítás, az utolsó tisztujitás izgalmainak a munkapárt teherbírási ké­pességét kitenni? A tisztújításig Tisza nem tud majd elkészülni a közigazgatás álla­mosításával, marad tehát, egyetlen kivezető expediensként egy pár szakaszos törvény, amely egy esztendővel meghosszabbítja a tisztviselők mandátumát és ebben a rövid törvényben benne lesz majd mindaz a hosszú kínlódás, mely a közigazgatási kér­désekben Tisza kormányára vár! . . . És lesz az őszszel még egy kellemes meglepetése a munkapártnak. Rövid idő múlva Wekerle Sándor volt miniszterei és államtitkárjai nyilvános rágalmazás vét­sége miatt az aradi járásbíróság elé fog­ják állítani Herczeg Ferencet, aki az aradi választási harcban megrágalmazta a koalí­ciót. Herczeg Ferenc tehát kénytelen lesz megpróbálkozni a bizonyítással, ha csak jobbnak nem fogja látni azt a védekezést, hogy ő­­ nem mondott semmi sértőt. A járásbírósági tárgyalást megelőzően pedig a munkapárti Háznak határoznia kell majd Herczeg Ferenc kiadási kérdésében és vagy felfüggeszti a mentelmi jogát és ezzel ráviszi az elítélés vagy a legcsúfo­­sabb futás útjára, vagy pedig nem adja ki politikai zaklatást látván a koalíció minisz­tereinek és államtitkárjainak abbeli törek­vésében, hogy rágalmazójukat a bíróság elé állíthassák. Szép ősz vár a kormányra. Körülbelül novemberben kerül majd a nyilvánosság elé az 1911. évről szóló zárszámadás, amely szintén tartogat néhány elég éles fegyvert az ellenzéki kezek számára, van néhány utalványozás, amely nem a rendes költségvetési címeken történt, csinos szám­ban lesznek majd előirányzat nélküli, úgy­nevezett túlkiadások, minisztériumok túl­költekezése, a párthívek általános etetése, és a kincstár rossz gazdálkodása ebben az előirányzatban már előre veti nagy sö­tét árnyékait. ■ A büntető törvénykönyv revízióját is az őszszel akarja elvégezni a kormány. Az esküdtszékek hatáskörének szűkítése, a liberális intézkedések megszüntetése és a sajtó gúzsbakötése, gyűlöletessé fogja ten­ni Tiszát és kormányát. Két újabb vessző­futás a bíróság előtt, színvallás a köz­­igazgatási reform és az új sajtó- és esküdt­széki törvény kérdésében, milliárdos had­ügyi túlkövetelések, kedvezőtlen eredmé­nyű zárszámadás mely nem fedi az elő­irányzatot, no meg az elmaradhatatlan kormányzati hibák és végül az a meg­számlálhatatlan mennyiségű és kiválóan sikerült panama, mely az őszszel földerí­tésre kerül, szomorú kilátás ez a kor­mányra nagyon. Mert a kormányzás mé­zesheteinek nyugalma nem sokat jelent, amikor a látszólagos nyugalom nem egyéb a nagy előkészületek csöndjénél. Az a horoszkóp a helyes, hogy ezt az őszt a ka­binet, alighanem az utolsó munkapárti kormány nem fogja túlélni. . . . Mindez — bár minden sort magunk is alá­írunk — nem a mi megállapításunk. A politika napi izgalmaitól távol álló államférfi, ellenzék és kormánypárt felett ítélkezni egyaránt képes és hi­vatott nagynevű politikusunk állította fel ezt a horoszkópot . . . nyörködhetem a ritka színjátékban. Semmi, úgy látszik, az udvari szobába mentek. Most aztán egyszerre zűrzavar támad bennem. Be kell hogy menjek és számon kérjek ezektől min­dent! A szerelmes szavakat, a sok csókot, a puha nézést, a reménységüket és az egész mát, amit én tőlem loptak el leég­­etlenül. Indulok, az udvar felé, alig visz a lábam. A falba kell­­ fogódznom, hogy össze ne essek úgy botorká­lok, mint a tolvaj, lábujjhegyen. A szívem rög­tön kiesik, fönhangon kalapál. A láz, mely na­pok óta gyötör már, most elkap, mint egy pely­­het és dühösen megráz. Csak annyi erőm le­gyen, hogy elérjem az ajtót! Most . . . Csak a csengőt megnyomhassam! így . . . Tovább már nem birom, összeesek . . . most jön valaki, egy asszony meg egy ember, meg újra egy asz­­szony. Nem látom őket, mert sötét van és a szemem is lezárul . . . Sikoltoznak, egyik biz­tatja a másikat: —• Orvosért! Hamar orvost! Bevisznek a szobába, lefektetnek egy di­­vánra. Szeretném megkeresni a rózsaszínű ru­hát, meg a két drága mancsettás kezet, de a szemhéjamat nem birom fölhúzni fuladok, köhögés fog el s úgy reszketek, hogy megnyiko­­rognak alattam a diván ruganyai. Körülöttem jövés-menés, nyugtalanság, suttogás, most a házmesterné jön be, tisztán megismerem a régi hangját: — Tessék csak várni, — érzem, ahogy fölibém hajlik — igen, itt laktak ezelőtt két esz­tendővel, és e­bben a lakásban laktak . . . ak­kor udvarolt neki .. . Mintha elhallgattatnák. Csönd lesz. Tűz önti el a testem s a számon aszú sebeket szá­rit a láz. Most újra nyílik az ajtó, nagy asszo­­nyi föllélegzés: — Csakhogy már itt van, doktor úr! Valaki megfogja a kezemet, érinti, tapo­gatja, azután a fejemhez nyúl, nyitja az ajkam és az oldalamhoz nyomja a fejét. — Vendég? — kérdezi halkan — vagy ro­kon talán? — Dehogy — feleli az iménti hang — ez egy roppant furcsa eset. Ez a hölgy becsönge­tett hozzánk s mikor kijöttünk itt feküdt ájul­ton a küszöbön. A házmesterné azt mondja: régi lakó. De mi nem ismerjük . . . — Érdekes — csodálkozik a doktor — egyébként jó lesz kocsin hazavitetni. Nem tu­dom, hogy engedhették utcára ekkora lázzal! Legalább harminckilenc fok ... És ebben a járványos időben! — Csak nem? — sipitja az időses asszo­­nyi hang. — De bizony, alighanem — feleli szára­zon a doktor, — igen gyanús, tifózus tünetek Nagy sopánkodás, sürgés-forgás s egy muzsikás férfihang lágyan súgja: — Menjen ki, édes, az Istenért, még el­kaphatja . . ! Azután a lezárt szememmel mintha lát­ná ,hogy valaki karonfog valakit s két össze­tartozó árnyék, egy szürke és egy rózsaszín, félve, irtózva menekülnek tőlem . . . Mikor Tissa helyesel, Bécsből jelentik. A Neues Wiener Tagblatt gróf Tisza István miniszterelnök tegnapi audien­ciájával kapcsolatban a következőket írja: Kétségtelen, hogy az audiencián nemzetközi természetű kérdések is szóba kerültek. Ezzel kap­csolatban tudósítónk a legmegbízhatóbb informá­ciók alapján közölheti, hogy Tisza István a monarchia külpolitikájának minden részletére vonatkozólag gróf Berchtolddal teljesen össz­hangban van és gróf Berchtoldnak a válság min­den fázisában tanúsított magatartását minden fen­­tartás nélkül helyesli.­ ­ Lemondott a vezérkar főnöke. Bertn, jul. 15. A Morgenpost bécsi tudósítója jelenti, hogy báró Conrad Ferenc, vezérkari főnök, beadta le­mondását. Gróf Berehtold a királynál, Ischl, júl. 15. Gróf Berehtold külügyminiszter gróf Hoyos Sándor követségi tanácsos kíséretében szerdán reggel 7 órakor Ischlbe érkezik, ahol a „Hotel Elisabeth “-ben fog lakni. Délelőtt 11 órakor a külügyminiszter külön kihallgatáson jelenik meg a királynál és a külügyi helyzetről fog jelentést tenni. * Három királyi kézirat. A miniszterváltozásra vonatkozó királyi kézira­tk, amelyeket a hivatalos lap keddi szá­ma közöl, így szólnak: Kedves gróf Tisza! Előterjesztésére Beöthy László kereskedelmi magyar miniszteremet ezen állásától fölmentem és báró Harkányi János fő­rendiházi tagot kereskedelmi magyar minisz­e­­remmé ezennel kinevezem. Ez alkalomból Beöthy Lászlónak, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül, I. osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1913. évi julius 23. Ferenc József s. k. Gróf Tisza Is. van s. k. Kedves Beöthy! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére önt kereskedelmü­gyi magyar mi­niszteri állásától, saját kérelmére, ezennel ke­gyelemben fölmentem, önnek ez alkalomból, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül, I. osztályú vaskorona rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1913. évi julius 13-án. Ferenc József s. k. Gróf Tisza István s. k. Kedves báró Harkányi! Magyar miniszter­­elnököm előterjesztésére önt kereskedelemügyi magyar miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Bad-Ischlben, 1913. évi julius 13-án. Ferenc Jó­zsef s. k. Gróf Tisza István s. k. * Gróf Tisza kihallgatásáról. Ischl, jul. 15. Gróf Tisza István tegnapi kihallgatásához egész bizonyossággal közük, hogy gróf Pejacse­­vics Tivadarnak horvát miniszterré való kineve­zése legközelebb megtörténik. A miniszter julius 23 és 25 között fogja Zsehlben az esküt letenni. Gróf Tisza István egy héten belül újra megjele­nik Isehlben. * Miniszterjárás, Bécs, jul. 15. Báró Harkányi kereskedelmi miniszter, aki ma reggel Bécsbe érkezett, a mai nap folyamán látogatást tett gróf Stürgkh miniszterelnöknél, továbbá Schuster, Forster és Trnka, valamint gróf Berehtold és Krobatin minisztereknél. A ke­reskedelmi miniszter gróf Stürgkh miniszterel­nökkel és gróf Berehtold külügyminiszterrel folyatott tanácskozásain kereskedelempolitikai kérdések is szóba jöttek. Gróf Tisza István miniszterelnök kedden délben meglátogatta gróf Berchtold külügymi­nisztert és nejével együtt a gróf Berchtold-pár vendége volt ebédre. Változások a kereskedelmi miniszté­riumban. Esti laptársunk, a Nap, írja az alábbiakat: Másról sem beszélnek a kereskedelemügyi minisztériumban ,mint a várható személyváltozá­ * .

Next