Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-01 / 273. szám

2 PESTI HÍRLAP 1914. november 1., vasárnap. franciákat a német offenzíva átterjedt a jobb­szárny legdélibb csúcsára is és remélhető, hogy a német támadások szünet nélkül meg fognak ismétlődni mindaddig, amig a döntő siker be nem következik. Figyelembe kell venni most azt is, hogy Franciaország aligha számíthat angol segítségre, mert hiszen Anglia egész figyelmét lefoglalják az Egyptomban készülő események. A mai német támadás fölbecsülhetetlen sikere, hogy a franciákat átkergette az Aisne-folyón, olyan terepről, amely a defenzívának módfölött kedvezett. A német fegyverek egyéb sikereiről is be­számol a hivatalos jelentés: a francia támadá­sok Verdini körül is mindenütt összeomlottak: az argonnei erdőben, Toultól északra és Ver­dinitől nyugatra. Tegnap még a Verdu­től északnyugatra történt francia támadások vis­szaveréséről számolt be a német hivatalos jelen­tés, ma már arról ad hírt, hogy Verduntől nyu­gatra és Toultól északra is német csapatok álla­nak, ami egyet jelent azzal, hogy Verdun körül­zárása megkezdődött.­­A leírta harctéren a németek újabb sike­reket értek el. A német fegyverek előnyomulása lassan, de biztosan halad előre. Imponáló, hogy a terep minden nehézsége ellenére napról­napra megtörténik a szövetséges seregek véres visszavetése. Az Ypres elleni támadásban a né­metek ismét elfoglaltak három várost, amely Yprestől délre fekszik. Ramscapelle (Oudeca­pelle) és Dixchote városok, amelyek Dixmuiden közelében feküsznek, szintén a németek birto­kába kerültek. Ilyenformán tehát megállapít­ható, hogy a Nieuport—D­xmuiden—Ypres­vonal déli szakaszán a németek jelentékenyen előnyomultak, úgy hogy nincs már messze az az idő, amikor ez az egész vonal végleg meg­inog és német kézre kerül. • Az orosz-török háború. A diplomáciai viszony megszakítása. Visszahívták az orosz nagykövetet. Konstantinápoly, okt. 31. Az orosz kormány visszarendelte kon­stantinápolyi nagykövetét és megszakította a Törökországgal való diplomáciai összeköt­tetést. Köln, okt. 31. A Kölnische Zeitung szerint a Reuter­ügynökség Konstantinápolyból azt az értesülést hozza, hogy Giers konstantinápolyi orosz nagykövetet kormánya visszahívta. Konstantinápoly, okt. 31. Hír szerint az orosz nagykövetség már kikérte útleveleit. Az orosz nagykövet délután a nagyvezírrel tanácskozott. Az összes orosz konzulok elutaztak. Róma, okt. 31. A Stefani-ügynökség jelenti Pétervárról: Miután Törökország megkezdte az ellenséges­kedést Oroszország ellen, az orosz kormány az orosz konzulokat utasította, hogy Törökország területét h­agyják el és az orosz állampolgárok védelmét Olaszország diplomáciai képviselőire bízták. Az orosz nagykövetség utasítást kapott, hogy Konstantinápolyt hagyja el. Az olasz nagykövetség felkéretett, közölje Törökország­gal, hogy Oroszország a területén lévő török ál­lampolgárokkal egészen úgy fog bánni, mint Törökország a területén élő orosz állampolgá­rokkal. Olaszország védi az orosz alattvalókat. Konstantinápoly, okt. 30. Az orosz konzulátus ma este kitűzte az orosz zászlót, jeléül annak, hogy Olaszország átvette az orosz állampolgárok védelmét. Az entento konstantinápolyi követségei tün­tetnek. J Konstantinápoly, okt. 30. Az orosz, angol és francia nagykövetsé­gek a szokástól eltérően a mai Bajram-ünnnep alkalmából nem tűzték ki zászlójukat. Nincs szükség hadüzenetre. Berlin, okt. 31. Az itteni török nagykövetség közli, hogy hivatalos hadüzenet eddig még nem történt, de talán nem is lesz rá szidtség, mert az ellen­ségeskedések kitörése után fölösleges minden hadüzenet. Konstantinápoly, okt. 31. A mai Bajram-ünnepen az összes mi­niszterek résztvettek, kivéve a nagyvezírt, aki­ről hivatalosan közlik, hogy nem jól érzi magát. Az angol nagykövetség irattárát az amerikai nagykövetségre szállították át, amely valószí­nűleg el fogja vállalni az angol alattvalók vé­delmét. A városból igen sok orosz elutazott. A török lapoknak eddig még nem volt alkalmuk, hogy az eseményeket kommentálhassák, mert az ünnep miatt nem jelennek meg a lapok, a katonai hatóság pedig eltiltotta, hogy külön kiadásokat rendezzenek. Törökország a Bajraut-ünnepen megnyitotta a szent háborút. Berlin, okt. 31. Egy előkelő török személyiség a Berliner Lo­kalanzeiger munkatársa előtt a következő kijelen­tést tette: — Azzal, hogy Törökország az ellenséges­kedést a legnagyobb izlám ünnepélyen, a Baj­ram-ünnepen kezdte, a padisa kinyilvánítja, hogy Törökország immár megnyitotta a szent háborút a mohamedán hit egész világában; ez minden hívőnek jeladásul szolgálhat, de ebből a mozlimok ősi ellenségei, a muszkák, Anglia és Franciaország is okulhatnak. Az ozmánok teljes mértékben osztják Németország és Auszt­ria-Magyarország bizalmát a győzedelemben. A kedive a bajram-ünnepen. Konstantinápoly, okt. 30. Az egyiptomi kh­edive részt vett a Bajram-ün­nep alkalmából megtartott fogadtatáson és a kéz­csók szertartáson. A szultán különös kedvességgel tüntette ki a kh­edivét. A bokharai tseik-ül-islam Egyiptomban. Konstantinápoly, okt. 31. A bokharai eeik-ül-islam Egyiptomba ér­kezett. Jelenlétét a punislam mozgalommal hoz­zák összeköttetésbe. Török hivatalos jelentés a tengeri ütközetről. Konstantinápoly, okt. 30. Az Agenco Ottoman által kiadott félhiva­talos kommüniké a tengeri ütközetet a követke­zőképpen írja le: Mialatt f. hó 27. és 28-án a török flottá­nak egy egészen kis része a Fekete-tengeren gyakorlatozott, az orosz flotta, amely eleinte mindenüvé követte a török flottát és annak gya­korlatait megakadályozta, folyó hó 29-én meg­kezdte az ellenségeskedéseket, amennyiben meg­támadta a török flottát. A támadást követő harcban a török flotta a Prut nevű 5000 tonnás aknalerakó hajót, amelyen mintegy 700 akna volt, fenékbe fúrta, egy orosz torpedónaszád súlyosan megsérült. Egy szénszállító hajót le­foglaltak a törökök. A Ghairet o Millije török torpedózuzó által lanszirozott torpedó elsülyesz­tette az 1100 tonna tartalmú Kubanec nevű orosz ágyúnaszádot. Egy másik, a Muavenet i Millije torpedózuzó által lanszírozott torpedó megrongált egy másik orosz partvédő hajót. Harminc tisztet és 72 matrózt, akik az elsü­lyesztett és megsemmisített orosz hajókhoz tar­toztak, a törökök kimentettek és elfogtak. A tö­rök flotta, hála Istennek, nem szenvedett kárt. A harc a török flottára kedvező állásban tovább tart. A császári kormány nyilván a legerélye­sebb formában fog tiltakozni az orosz flottának ezen, flottánknak csak egy jelentéktelen kis ré­sze ellen intézett ellenséges magatartása miatt A Chairet-i-Vatanije és a Muavend­-i-Millye torpedózúzók 1909-ben épültek a német hadi­ten­gerészet számára a világjuró Sehiohau-gyárban. A két torpedózuzó, melyek mint S. 163. és S. 168. csak 1910-ig szerepeltek a német hadihajók között, vétel útján kerültek török kézre, egyenként 620 ton­nások, 35 csomósok, 2 darab 8,8 etű.-es gyorstüzelő ágyúval és 83 főnyi legénységgel bírnak. Az orosz foglyok elszállítása. Konstantinápoly, okt. 30. Az elfogott orosz tiszteket és matrózokat, va­lamint az elfogott orosz szénszállító gőzöst esta Ka­vakba, a Boszporusz felső részébe vitték. Elsülyedt egy orosz ágyúnaszád. Konstantinápoly, okt. 31. A Fekete-tengeren tegnap lefolyt harc­ban a Kubanec nevű orosz ágyúnaszád is els­­ülyedt. A Kubanec a Donez testvérhajója, az orosz fekete-tengeri flotta három védtelen cirkálójának egyike. 1250 tonnás, 12 csomós és 2 darab 20,3, egy darab 15, 6 darab 7 és egy darab 3,7 cm­-es gyors­tüzelő ágyúval és egy gépfegyverrel van felszerelve. A cirkáló 1887-ben épült és személyzete 135 ember­ből állott. Késik egy orosz hajó. Konstantinápoly, okt. 31. — Saját tudósítónktól. — Trapezundból a rendes orosz gőzhajó, mely már esedékes volt, nem érkezett meg. A török flotta az odesszai kikötőben. Köln, okt. 31. A Köln. Zrg jelentése szerint a Reuter­ügynökség a következőket jelenti: Török hadi­hajók behatoltak az odesszai kikötőbe és el­zsákmányolták az ott horgonyzó orosz gő­zösöket. Konstantinápoly, okt. 31. •— Saját tudósítónktól. — Odessza előtt elsüly­eshettek egy orosz cirkálóhajót, egy másikat pedig súlyosan meg­rongáltak. Ezenfelül öt megrakott teherhajót, öt petróleumhajót elpusztítottak és az önkéntes flotta egy gőzösét is megsemmisítették. Az oro­szok partiütegeikből viszonozták a tüzelést, melynek azonban nem volt hatása. * A Stenter-ügynökség fenti szűkszavú távirati jelentése a valóságban sokkal fontosabb mint hin­nek. Odessza, mint ismeretes, a Fekete-tenger leg­nagyobb és legfontosabb kereskedelmi kikötője. Mi­vel a városban­ nagyszámú helyőrség van, annál bravúrosabb a török flotta ama haditénye, h­ogy egyszerűen behatolt a kikötőbe és birtokába ejtet­te az ott horgonyzó orosz kereskedelmi gőzösöket, melyeknek száma nem lehetett valami csekély. Most már csak az a kérdés, hogy mi történt azokkal az osztrák-magyar és német tengeri gőzösökkel me­lye­ket a hadüzenet az orosz kikötőben talált. Eze­ket a hajókat, mint ismeretes, az orosz kormány fogva tartotta, személyzetüket pedig részben sza­badlábra, részben pedig fogságba helyezte. A Goeben bombázza Szebasztopolt. Konstantinápoly, okt. 31. Szebasztopolt a „Szultán Szelim", a volt „Goeben", amelyet a törökök tudvalevőleg meg­vettek a németektől, nagyon eredményesen bombázza. Konstantinápoly, okt. 31. — Saját tudósítónktól. — Sebastopol bombázásának a hírét meg­erősítik. Novoros is bejt a törökök öt petróleum­tartályt, tizennégy szállítóhajót és egy drótnél­küli távíróállomást a hozzátartozó barakkal együtt elpusztítottak. A törökök elzárták az ázsiai partvidéket. Berlin, okt. 81. Kopenhágából táviratozzák. Törökország hi­vatalosan közölte, hogy az ázsiai partvidékeket Tö­röko­­szág aknákkal elzárta a semleges kereskedelem elől. (Zeit)

Next