Pesti Hírlap, 1917. augusztus (39. évfolyam, 191-217. szám)
1917-08-01 / 191. szám
1917. augusztus 1., szerda. FESTI HÍRLAP Tarnopol — Trembovla vonaltól keletre terjedő keskeny sávot tartja megszállva. Hogy a Zbrucson széles fronton való átkelésünk célja az-e, hogy itt hidfőszerű védelmi vonalat építsünk ki és igy a tovább dél felé való operatív szabadságot biztosítsuk magunknak, vagy az, hogy a Zvanice folyó mentén tervezett orosz védelmi frontot is felgöngyölítsük, arra csak a legközelebbi eseményk adhatnak majd választ. Az orosz fronton most érett meg a kritikus pillanat. Rövidesen el kell válnia, tudnak-e ellenrendszabályokat alkalmazni az oroszok ama fenyegetés ellen, amely Bukovina küszöbön levő fölszabadítása után Besszarábiát és az erre támaszkodó stabilizáltnak szánt kiegyenesített új orosz védelmi vonalat fenyegeti. A háború reményei. A vezérkar jelentése. (Kiadatott 1917. július 31-én, délben.)" Keleti harctér. A Caavnu-völgy mindkét oldalán az ellenség ismételten nagy erőkkel támadott. A völgytől északra teljesen visszavertük. A völgytől délre levő magaslatokon elülső árkainkat hatalmába kerítette. Bukovinában az oroszok tegnap is jelentékeny ellenállást tanúsítottak. A szövetséges csapatok harcok közben a Jakobény-Fundul-Moldovi-Schipoth vonaltól keletre nyomulnak előre. A Kutyntól előretörő hadosztályok kiküzdötték a Felső Szereth-vonalat. A Pruth és a Dnyeszter között az ellenséget a Sniatyntől keletre és Zaleszczykitől délkeletre IFVD állásaiból heves harcok árán kivetettük. A Dnyesztertől északra Krzywcenél török csapatok bevált vitézséggel elfoglalták az ellenséges állásokat. A Zbrucon osztrák-magyar és német csapatok 50 kilométer arcvonalszélességben szűk helyütt kiküzdötték az átkelést a keleti partra. Volhyniában eredményes rohamcapat vállalkozások. Olasz és délkeleti harctér. Nincs újság. * A Vezérkar főnöke. Német hivatalos jelentés. A nagy főhadiszállás közli július 31-én: Nyugati harctér. Rupprechti trónörökös hadcsoportja. Flandriában a tüzérségi harc este ismét a legnagyobb hevességre fo •jnim-igspiisr;.—W -€r.^ji-mavjMri»ia.txmiwBamBimamm*ammmmmmtm kn 556 Ao 11, í irzak á 11 A t Változatlan erővel tartott és ma reggel a legerősebb pergő tűzbe ment át. Ezután az Vsertől a Lysig széles arcvonalon erős ellenséges támadások következtek. Ezzel megkezdődött a flandriai gyalogsági csata. A német trónörökös hadcsoportja, A Chemin des Dameson a franciák Filairtól délkeletre három kilométer szélességben támadtak. Az előretörés legtöbb helyen elhárító védekezésünkön megtört. Két korlátozott betörési pont még az ellenség kezén van. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezértári 6 magyar vonala: Böhm-Ermold vezérezredes hadcsoportja: Az előretörő támadási kedv Galíciában és Bukovinában újabb sikereket hozott a német és szövetséges csapatoknak. A Zbruc határfolyót a Husjatyntól északra fekvő vidéktől egészen a Skálától délre levő vidékig 50 kilométer szélességben a legelkeseredettebb ellenállás dacára német és osztrák-magyar hadosztályok sok helyütt átlépték. A török csapatok is ismét tanúságot tettek régi vitézségükről. Amint július elején rendíthetetlen kitartással dacoltak az oroszok tömegtámadásaival, aztán pedig gyors győzelmi rohamban az ellenséget a Zlota-Lipától az északi Szeretliig visszavetették, ahol állást foglalt, ugyanúgy foglalták el tegnap harci kedvtől duzzadó rohammal a makacsul védelmezett állásokat a Zbruc-menti Niwránál. A Dnyeszter és a Pruth között a szövetséges csapatok Csernovitz irányában harcok között elfoglalták Wornicanka és Sniatyn helységeket. József főherceg vezérezredes harcvonala. Német vadászok erőteljes rohammal áttörték az orosz utódai állásokat Wiznitznél. Az ellenség ennek következtében kénytelen volt a Csere más vonalat kiüríteni és kelet felé vonult vissza. Az Erdős-Kárpátokban a déli Szereb felső folyásánál is, valamint a Moldova és Simeava mindkét partján támadásunkkal kelet felé tért nyertünk. Ezeknek a sikereknek hatása alatt az oroszok a Mesticanesti szakaszon feladták elülső állásaikat. A Berecki-hegységben az ellenség folytatta támadásait. A nap folyamán ötször támadott a Mgr. Casimini ellen, anélkül, hogy valami eredményt ért volna el. Tovább délre egy ezredünket az ellenség egy erős előretörése egy tovább nyugatra fekvő magaslati állásba szorította vissza. Mackensen vezértábornagy hadcsoportjánál és a A csenevész. Irta: SZÍNI GYULA. A drágaköves gyűrűk, amelyek Oktáv ujjain sziporkáztak, valami hanyag, keleties vonást adtak külsejének. Az emberek, akik körülötte a kávéházban ültek és ismerték romlottsága hírét, kíváncsian nézegették tetőtől-talpig. Pillantásuk az arcáról egyenesen az ujjaira esett, amelyek kísértetiesen fehérek, puhák, pókszerűek voltak és alig láthatón reszkettek. Egy kis gyermeknek — aki mintegy ötéves lehetett és nagy, kíváncsi szemét nem akarta róla levenni — Oktáv arany pénzdarabot nyomott a kezébe. Az apróság — akibe már beleesett a pénzvágy férge, mert tudta, hogy pénzért sok mindent lehet kapni — vitte a tallért egyenesen az édesanyjához. Az anyja a szomszéd asztalnál ült egy csomó más nő társaságában, akik a kávéháznak ezt a zugát valóságos gyermekszobává alakították át. Zajosan, kifújták kis gyermekeik orrát vagy anyásan megpaskolták a kacsáikat, ha piszkos dologhoz nyúltak. Vagy négy-öt anya terpeszkedett ott el családiasan, lustán. Lomhán beszélgettek egymás közt a háztartás apró-cseprő dolgairól. Leplezetlenül nagyokat ásítottak. Gyermekeiket hangosan megdorgálták. Néha felkelt egyik vagy másik anya és nagy robajjal feltűnő sietséggel szaladt ki kis gyermekével, s mintha csak otthon volna. Amikor a kis gyermek, akit Oktáv megajándékozott, átadta az anyjának az aranypénzt, a fiatal asszony elpirult. A gyermek valamit súgott neki és az anya zavartan Oktávra nézett, aztán hangosan, hogy mindenki hallotta, így szólt a kisfiához: — Vidd vissza a bácsinak a pénzt. Alighanem tévedésből adta neked az aranyat. A gyermek meglehetősen savanyu arccal vitte vissza Oktávnak a pénzét. — Tedd csak el fiam — szólt Oktáv hangosan, hogy a gyermek anyja is meghallja — tedd a perselyedbe és adjon az Isten neked százezerezer annyit, hogy mire megnősz, gazdag ember legyél. Erre visszaküldte a gyermeket és úgy lett, mintha újságolvasásba merülne. A szomszéd asztalnál az asszonyok közt valóságos pánik támadt, összedugták a fejüket, suttogtak, szemmel láthatólag tanácskoztak, amit Oktáv újságja mögül figyelt meg. Tudta előre, hogy mi lesz a tanácskozás eredménye. Hiszen anyák ültek együtt, akikben az önzés hihetetlenül ki van fejlődve és akiknek a formai lelkiismeretét teljesen megnyugtatta az Isten nevének emlegetésével. Egyszerre csak hallotta Oktáv a határozatukat: — Eredj, Bandi, a bácsihoz és mondd szépen, hangosan: „Köszönöm, bácsi..." Kis idő múlva egy férfi érkezett az asszonyok táborába. Oktáv felé is köszönt. Valahonnan ismerhette, bár Oktáv egyáltalán nem emlékezett az arcára. Az anyák rögtön rácsaptak, hogy megtudják tőle, ki az, aki a gyermeknek aranyat adott. Úgy látszik, Oktávnak a neve is elég volt arra, hogy kíváncsi borzongással nézzenek feléje. Nagy festő néhány vonással meg tudná rajzolni azokat az elképedt arcokat, tágranyílt szemeket, amint Oktáv arcába tekintettek, mint valami idegen világba, a bűn sápadt, abszintzöld, lametisztszemű maszkjába, amely vonzotta őket, mint minden félig ismeretlen dolog. És ezek alatt a pillantások alatt Oktáv úgy érezte magát, mint akit egészen befödnek jótékony titkok. Ha ezek az asszonyok tudták volna, hogy Oktáv a legjobb családapa, a legkitűnőbb férj, a legmegrögzöttebb nyárspolgár! Mindez már nem lehetett és nem is volt soha. Ép azért izgatta mindez, mert a csendes örömöket még nem ízlelte még soha. Ép oly idegenül nézett rájuk, mint ezek az asszonyok az ő bűnös maszkjára. Az az asszony, akinek gyermekét Oktáv megajándékozta, nem tudta levenni a szemét az Oktáv gyűrűiről. Egyike volt azoknak a nőknek, akiket „hisztérikáknak" neveznek az emberek és akiket régi nyárspolgári recipe szerint korán férjhez szoktak adni, mielőtt még hogy nagyobb baj ne essék velük. Gondolták, hogy majd meggyógyul a férje oldalán. Azt hitték, idővel hozzátörődik hites urához. És időről-időre csakugyan magzatokat adott, amik még születésük előtt gyorsan elpusztultak és csak egy maradt belőlük. Macedóniai arcvonal a helyzet váttozatlan. Ludetidorrff, első főszállásmester. Esti német hivatalos jelentés. Berlin, jul. 31.(Julius 31. Este.) Az angol seregeknek ma Flandriában 25 kilomééernyi széles fronton Y pern mindkét oldalán előretörő és első rohamtámadását visszavertük. Váltakozó elkeseredett nagy harcok után a túlnyomó erőkkel mélyen tagozott tömegekkel támadó ellenség kénytelen volt megelégedni védelmi zónánk tölcsérállásainak birtokával Keleten újabb sikerek a Dnyeszter és a Pruth mindkét partján, valamint az Erdős-Kárpátokban. A flandriai csata részletei Berlin, júl. 31. A Wolff-ügynökség jelenti: A flandriai fronton július 31-én reggel megkezdődött a gyalogsági ütközet. Az erős német ellenhatást, amely számos angol üteget harcképtelenné tett és az angoloknak már a flandriai csata előkészítő fázisában súlyos veszteséget okozott, az angol hadvezetőség ágyú és hadiszertartalékainak végletekig menő harcbavetésével igyekezett kiegyenlíteni. Egyre újabb ütegeket küldtek harcba. Miután az angol tüzérségi tüzelés a július 30-ról 31-re virradó éjszaka a legnagyobb hevességgel tartott, reggel 5 órakor Steenstraate és a Lys között a legerősebb pergőtüzeléssé változott. 6 óra 30 perckor az angol gyalogság az egész fronton nagy tömegekben tört elő. A csata teljes értékben fellobbant. Az orosz vezérkar jelentése. (julius 28.) Nyugati arcvonal: A Keletitenger partjától a Pripjetig terjedő fronton puskatüzelés és felderítő vállalkozások. Galíciában az ellenség támadó frontján nem történt fontosabb esemény. A Kárpátokban az ellenség Birlibabától keletre megtámadta csavarrészeinket és azokat némileg visszaszorította. Romániai arcvonal: Kézdivásárhely irányában a román csapatok folytatták a hátráló ellenség üldözését és július 27-én megszállák Monaster Casinul és Dragoslavie Béresei falvaktól délre öt versenybre lévő magaslati vonalakat és az utóbbi falutól nyugatra lévő magaslatokat. A románok egy ellenséges üteget zsákmányoltak és foglyokat ejtettek. Halakul környékén osztagaink a Putna folyó irányában előrenyomultak és megszállták Podukle falut a folyó bal partján.