Pesti Hírlap, 1917. augusztus (39. évfolyam, 191-217. szám)

1917-08-01 / 191. szám

1917. augusztus 1., szerda. FESTI HÍRLAP Tarnopol — Trembovla vonaltól keletre terjedő keskeny sávot tartja megszállva. Hogy a Zbrucson széles fronton való átke­lésünk célja az-e, hogy itt hidfőszerű védel­mi vonalat építsünk ki és igy a tovább dél felé való operatív szabadságot biztosítsuk magunknak, vagy az, hogy a Zvanice folyó mentén tervezett orosz védelmi frontot is felgöngyölítsük, arra csak a legközelebbi eseményk adhatnak majd választ. Az orosz fronton most érett meg a kri­tikus pillanat. Rövidesen el kell válnia, tudnak-e ellenrendszabályokat alkalmazni az oroszok ama fenyegetés ellen, amely Bu­kovina küszöbön levő fölszabadítása után Besszarábiát és az erre támaszkodó stabili­záltnak szánt kiegyenesített új orosz védel­mi vonalat fenyegeti. A háború reményei. A vezérkar jelentése. (Kiadatott 1917. július 31-én, délben.)" Keleti harctér. A Caavnu-völgy mindkét oldalán az el­lenség ismételten nagy erőkkel támadott. A völgytől északra teljesen vissz­a­v­ertük. A völgytől délre levő ma­gaslatokon elülső árkainkat ha­talmába kerítette. Bukovinában az oroszok tegnap is jelentékeny ellenállást tanúsítottak. A szövetsé­ges csapatok harcok közben a Jakobény-Fun­dul-Moldovi-Schipoth vonaltól keletre nyo­mulnak előre. A Kutyn­tól előretörő hadosz­tályok kikü­zdötték a Felső Szereth-vonalat. A Pruth és a Dnyeszter között az ellenséget a Sniatyntől keletre és Zaleszczykitől délkeletre IFVD állásaiból heves harcok árán kivetettük. A Dnyesztertől északra Krzywcenél török csa­patok bevált vitézséggel elfoglalták az ellensé­ges állásokat. A Zbrucon osztrá­k-m­a­gyar és német csapatok 50 kilomé­ter arcvonalszélességben szűk he­lyütt kiküzdötték az átkelést a keleti partra. Volhyniában eredményes roham­c­apat vállalkozások. Olasz és délkeleti harctér. Nincs újság. * A Vezérkar főnök­e. Német hivatalos jelentés. A nagy főhadiszállás közli július 31-én: Nyugati harctér. Rupprechti trónörökös hadcsoportja. Flandriában a tüzérségi harc este ismét a legnagyobb heve­sségre fo­ •jnim-igspiisr;.—W -€r.^ji-mavjMri»ia.txmiwBamBimamm*ammmmmmtm k­n 55­6 A­o 11, í i­r­z­ak á 11 A t Változatlan erővel tartott és ma reggel a leg­erősebb pergő tűzbe ment­ át. Ez­után az V­s­e­r­t­ő­l a L­y­s­i­g széles a­r­c­vonalon erős ellenséges támadá­sok következtek. Ezzel megkezdő­dött a flandriai gyalogsági c­s­a­t­a. A német trónörökös hadcsoportja, A Chem­in des Dameson a franciák Filair­tól délkeletre három kilométer szélességben tá­madtak. Az előretörés legtöbb helyen elhárító védekezésünkön megtört. Két korlátozott betö­rési pont még az ellenség kezén van. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezért­á­ri 6 m­­­a­gy­ar­­ vonal­a: Böhm-Ermold vezérezredes hadcsoportja: Az előretörő támadási kedv Galíciában és Bukovinában ú­j­a­b­b sikereket hozott a német és szövetséges csapatok­nak. A Zbruc határfolyót a Husja­tyntól északra fekvő vidéktől egé­szen a Skálától délre levő vidékig 50 kilométer szélességben a legel­keseredettebb ellenállás dacára német és osztrá­k-m­agyar hadosz­tályok sok helyütt átlépték. A tö­rök csapatok is ismét tanúságot tettek régi vitézségükről. Amint július elején rendíthetet­len kitartással dacoltak az oroszok tömegtáma­dásaival, aztán pedig gyors győzelmi rohamban az ellenséget a Zlota-Lipától az északi Sze­retliig visszavetették, ahol állást foglalt, ugyan­úgy foglalták el tegnap harci kedvtől duzzadó rohammal a makacsul védelmezett állásokat a Zbruc-menti Niwránál. A Dnyeszter és a Pruth között a szövetséges csapatok Csernovitz irányában harcok között elfoglal­ták Wornicanka és Sniatyn helysé­geket. József főherceg vezérezredes harcvonala. Német vadászok erőteljes rohammal át­törték az orosz utó­dai­­ állásokat Wiznitznél. Az ellenség ennek kö­vetkeztében kénytelen volt a Cse­re más vonalat kiüríteni és kelet felé vonult vissza. Az Erdős-Kárpátok­ban a déli Szereb­ felső folyásánál is, valamint a Moldova és Simeava mindkét partján támadá­sunkkal kelet felé tért nyertünk. Ezeknek a si­kereknek hatása alatt az oroszok a Mesti­canesti szakaszon feladták elülső állásaikat. A Berecki-hegységben az ellen­ség folytatta támadásait. A nap folyamán ötször támadott a Mgr. Casim­ini ellen, anélkül, hogy valami eredményt ért volna el. Tovább délre egy ezredünket az ellenség egy erős előretörése egy tovább nyu­gatra fekvő magaslati állásba szo­rította vissza. Mackensen vezértábornagy hadcsoportjá­nál és a A csenevész. Irta: SZÍNI GYULA. A drágaköves gyűrűk, amelyek Oktáv uj­jain sziporkáztak, valami hanyag, keleties vonást adtak külsejének. Az emberek, akik körülötte a kávéház­ban ülte­k és ismerték romlottsága hírét, kíváncsian nézegették tetőtől-talpig. Pillantásuk az arcáról egyenesen az ujjaira esett, amelyek kísértetiesen fehérek, puhák, pókszerűek voltak és alig látha­tón reszkettek. Egy k­is gyermeknek — aki mintegy ötéves lehetett és nagy, kíváncsi szemét nem akarta róla levenni — Oktáv arany pénzdarabot nyomott a kezébe. Az apróság — akibe már bele­esett a pénzvágy férge, mert tudta, hogy pénzért sok mindent lehet kapni — vitte a tallért egyenesen az édesanyjához. Az anyja a szomszéd asztalnál ült egy csomó más nő társaságában, akik a kávéháznak ezt a zugát valóságos gyermekszobává alakítot­ták át. Zajosan, kifújták kis gyermekeik orrát vagy anyásan megpaskolták a kacsáikat, ha piszkos dologhoz nyúltak. Vagy négy-öt anya terpeszke­dett ott el családiasan, lustán. Lomhán beszélget­tek egymás közt a háztartás apró-cseprő dolgai­ról. Leplezetlenül nagyokat ásítottak. Gyermekei­ket hangosan megdorgálták. Néha felkelt egyik vagy másik anya és nagy robajjal feltűnő siet­séggel szaladt ki kis gyermekével, s mintha csak otthon volna. Amikor a kis gyermek, akit Oktáv meg­ajándékozott, átadta az anyjának az aranypénzt, a fiatal asszony elpirult. A gyermek valamit súgott neki és az anya zavartan Oktávra nézett, aztán hangosan, hogy mindenki hallotta, így szólt a kis­fiához: — Vidd vissza a bácsinak a pénzt. Aligha­nem tévedésből adta neked az aranyat. A gyermek meglehetősen savany­u arccal vitte vissza Oktávnak a pénzét. — Tedd csak el fiam — szólt Oktáv hango­san, hogy a gyermek anyja is meghallja — tedd a perselyedbe és adjon az Isten neked százezer­ezer annyit, hogy mire megnősz, gazdag ember legyél. Erre visszaküldte a gyermeket és úgy lett, mintha újságolvasásba merülne. A szomszéd asztalnál az asszonyok közt valóságos pánik támadt, összedugták a fejüket, suttogtak, szemmel láthatólag tanácskoztak, amit Oktáv újságja mögül figyelt meg. Tudta előre, hogy mi lesz a tanácskozás eredménye. Hiszen anyák ültek együtt, akikben az önzés hihetetlenül ki van fejlődve és akiknek a formai lelkiismeretét teljesen megnyugtatta az Isten nevének emlegetésével. Egyszerre csak hal­lotta Oktáv a határozatukat: — Eredj, Bandi, a bácsihoz és mondd szé­pen, hangosan: „Köszönöm, bácsi..." Kis idő múlva egy férfi érkezett az asszo­nyok táborába. Oktáv felé is köszönt. Valahon­nan ismerhette, bár Oktáv egyáltalán nem emlé­kezett az arcára. Az anyák rögtön rácsaptak, hogy megtudják tőle, ki az, aki a gyermeknek aranyat adott. Úgy látszik, Oktávnak a neve is elég volt arra, hogy kíváncsi borzongással nézzenek fe­léje. Nagy festő néhá­ny vonással meg tudná rajzolni azokat az elképedt arcokat, tágranyílt szemeket, amint Oktáv arcába tekintettek, mint valami idegen világba, a bűn sápadt, abszintzöld, lametisztszemű maszkjába, amely vonzotta őket, mint minden félig ismeretlen dolog. És ezek alatt a pillantások a­latt Oktáv úgy érezte magát, mint akit egészen befödnek jóté­kony titkok. Ha ezek az asszonyok tudták volna, hogy Oktáv a legjobb családapa, a legkitűnőbb férj, a legmegrögzöttebb nyárspolgár! Mindez már nem lehetett és nem is volt soha. Ép azért izgatta m­indez, mert a csendes örömöket még nem íz­lelte még soha. Ép oly idegenül nézett rájuk, mint ezek az asszonyok az ő bűnös maszkjára. Az az asszony, akinek gyermekét Oktáv megajándékozta, nem tudta levenni a szemét az Oktáv gyűrűiről. Egyike volt azoknak a nőknek, akiket „h­isztérikáknak" neveznek az emberek és akiket régi nyárspolgári recipe szerint korán férjhez szoktak adni, mielőtt még hogy nagyobb baj ne essék velük. Gondolták, hogy majd meggyógyul a férje oldalán. Azt hitték, idővel hozzátörődik hites urá­hoz. És időről-időre csakugyan magzatokat adott, amik még születésük előtt gyorsan elpusztultak és csak egy maradt belőlük. Macedóniai arcvonal a helyzet váttozatlan. Ludetidorrff, első főszállásmester. Esti német hivatalos jelentés. Berlin, jul. 31.­­(Julius 31. Este.) Az­ angol ser­egeknek ma Flandriában 25 kilomééernyi széles fronton Y pe­r­n m­i­n­dk­é­t oldalán előretörő és első rohamtámadá­sát visszavertük. Váltakozó elke­seredett nagy harcok után a túlnyomó erőkkel mélyen tagozott tömegekkel támadó ellenség kénytelen volt megelégedni védelmi zónánk tölcsérállásainak birtokával Keleten újabb sikerek a Dnyeszter és a Pruth mindkét partján, valamint az Erdős-Kárpátokban. A flandriai csata részletei Berlin, júl. 31. A Wolff-ügynökség jelenti: A flandriai fronton július 31-én reggel megkezdődött a gya­logsági ütközet. Az erős német ellenhatást, amely számos angol üteget harcképtelenné tett és az angoloknak már a flandriai csata előkészítő fá­zisában súlyos veszteséget okozott, az angol had­vezetőség ágyú és hadiszertartalékainak végle­tekig menő harcbavetésével igyekezett kiegyenlí­teni. Egyre újabb ütegeket küldtek harcba. Mi­után az angol tüzérségi tüzelés a július 30-ról 31-re virradó éjszaka a legnagyobb hevességgel tartott, reggel 5 órakor Steenstraate és a Lys között a legerősebb pergőtüzeléssé változott. 6 óra 30 perckor az angol gyalogság az egész fronton nagy tömegekben tört elő. A csata teljes értékben fellobbant. Az orosz vezérkar jelentése. (­julius 28.) Nyugati arcvonal: A­ Keleti­tenger partjától a Pripjetig terjedő fronton pus­katüzelés és felderítő vállalkozások. Galíciában az ellenség támadó frontján nem történt fonto­sabb esemény. A Kárpátokban az ellenség Birli­babától keletre megtámadta csavarrészeinket és azokat némileg visszaszorította.­ Romániai arcvonal: Kézdivásárhely irányá­­ban a román csapatok folytatták a hátráló ellenség üldözését és július 27-én megszáll­­ák Monaster Casinul és Dragoslavie Béresei falvaktól délre öt versenybre lévő magaslati vonalakat és az utóbbi falutól nyugatra lévő ma­gaslatokat. A románok egy ellenséges üteget zsákmányoltak és foglyokat ejtettek. Halakul környékén osztagaink a Putna folyó irányában előrenyomultak és megszállták Podukle falut a folyó bal partján.

Next