Pesti Hírlap, 1919. szeptember (41. évfolyam, 114-115. szám)
1919-09-28 / 114. szám
APB 80 fillér. Censurat: L. Miron. Budapest, 1919.________________XLI. évfolyam, 114. (14,035.) szám._________V vasárnap, szeptember 2. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ^ ^3/^ SZERKESZTŐSÉG ÉS Égéb én«........... 220 K — f I 1 t ^ KIADÓHIVATAL: Beköszöntő. ... Mint vándormadár a messze tájról, úgy térünk vissza vihartól verve, ragadozóktól kergetve a Pesti Hírlap régi hajlékába, amelyből kiüldöztek, amelyet félig leromboltak. Ki a kommunisták börtönéből, ki az önkéntes számkivetésből, ki a gondolat rabszolgaságából, ki a magány remeteségéből érkezik haza, hogy egymást és önmagunkat ismét megtalálva, megkeressük régi olvasóink szeretetét és együtt fölépítsük a független sajtónak régi fészkét. Pár hónapokig tartott a kényszerű elválás, de a szenvedésben megnyúlnak a lomha percek szince, hosszú éveiknek tetszenek. Mintha századok viharja süvített volna végig a szerencsétlenség ez országán, annyi a rom, az úszók, a hamu. Minden fészek földulva. Vesztett, véres csaták alkonyán halottaktól és sebesültektől takart harcmező volt Magyarország. S mikor a szamaritánus erberszeretetnek kellett volna segítségünkre sietni, akkor jöttek a kommunisták, a háború hiénái, a halottrablók, az élettelenül fekvő nemzet zsebének estek, kirabolták s az élet becsültjeit is meggyilkolták. A halottrablásnak e munkáját zavarta volna a becsületes sajtó mentő szolgálata, elkergették tehát azt. A nemzeti haladás sínpárján messzire világító jelzőlámpás a sajtó. Ennek a lámpásnak előbb a fényét, a színét állították hamisra a politikai rablók, hogy országos kisiklást rendezzenek; később az egész jelzőberendezést, az egész sajtót szétrombolták. A katasztrófa bekövetkezett. Mi, újságok, magunk is sebesülten kerültünk ki, de sietünk a mások sebeit kötözni. Minden becsületes ember vesztett valamit külön-külön, de a közös veszteségünk legnagyobb. Sietünk az első segélylyel, a vigaszszal, a munkakelv szításával. .Nem akarjuk hazánk végső pusztulását. S ezért nem akarjuk, hogy pártok, osztályok s felekezetek gyűlölködő harcában szertezüljön a nemzet Viselje sorsát méltóságal s megnyugvással. Legyen nagy és erős a szenvedésben, békén tűrő a balszerencsében, összetartó a teremtő munkában. Nem akarjuk, hogy fajok harca, pártok cunája, os-/;í;':]yok gyűlölködése és felekezettek viszálya még mélyebbre sülyesszen az ingoványban, mely elnyeléssel fenyeget Nem akarjuk, hogy az örökös politikai törtetés, pártok és politikusok érvényesülési vágya s folytonos kormányválságok növeljék az ország válságát. S Lovast járkált a Pesti Hírlap a hatalom húsos fazekai körül, hanem a maga utdját járta, mely elvekkel volt mindig kikövezve. Kormánytól s pártoktól függetlenül fogja ezentúl is szolgálni a nemzetet. De különös hivatását fogja abban találni, hogy keresse azokat az eszméket, amik a nemzetet összetartják. Miért Magyarország végkép elpusztul a föld színéről, ha a társadalom minden rétege össze nem tart az újjáépítés munkájában. Századok feladatait kell elvégezni kurta hónapok alatt. Meg kell menteni államunkat a csődtől, nemzetünket az éhenhalástól. S közben döntenünk kellaz államformánk fölött, mely jövőnket dönti el. Világos fejre, erős kézre, emberszerető szívre van szükség ily nagy gondokhoz. Azért minden egységbontó, békerontó, destruktív irányzatnak hadat kell üzenni. A gáncsvetésnek pedig legyen vége. Különben azt is elveszítjük, ami a régi Magyarországból még megmaradt . Még Hull a környek zápora, de fel kell építeni a remény szivárvány hídját. Ígeá kell vezetni a nemzetet, hogy a nagy lesülyedés után fölfelé haladjunk. De velünk Isten nem tesz csodát. Nem érdemeljük meg. Mi nem támadunk föl Isten kegyelméből. Csak a saját munkánktól. Azért ezer sebből vérezve is meg kell ragadnunk a szerszámot, hogy megfagyott, de teljesen egygyéolvadt nemzettel fölépítsünk egy új magyar államot. Friedrich István miniszterelnök nyilatkozatát. A kormány helyzet®. Friedrich István miniszterelnök urat fölkerestük, hogy megtudjuk véleményét a politikai helyzetről s a kormány magatartásáról. A miniszterelnök úr volt szíves nyilatkozatot adni, amelyet a következőkben ismertetünk. A kormány biztosította, hogy a vörös bolsevizmus helyébe nem jött a fehér bolsevizmus. Megakadályozott minden pogromot, rendet teremtett mindenfelé. A liberális pártokkal a tárgyalások állandóan folynak, de hogy a liberális pártok egymás közt nem tudnak megállapodni, arról én nem tehetek, így tehát kénytelen volt a kormány az egyes miniszteri tárcákat pártonkívüli liberális szakembereknek felajánlani. Természetesen én örülnék a legjobban, ha a budapesti liberális pártok tömörülnének és a kormány munkájában is részt vennének. Újképen a kormány helyzete a külfölddel szemben is javult. — Hogy az entente tartózkodóan viselkedett a kormánynyal szemben, az természetes. Az entente nem kíván mást, mint hogy a kormányban minden osztály képviselve legyen. — A békedelegátusok tekintetében, megvan a kormánynak a programmja. A személyek tekintetében is megvan a megállapodás. Ha felszólítást kapunk Versaillesből, hogy békédol©gátasokat küldjünk, ez a felszólítás minket készen fog találni. Ebben a békedelegációban főleg régi politikusok és megfelelő szakembereink vannak képviselve. — Zsidóüldözés nincsen, togrom nem volt és nem lesz. Gondoskodom arról, hogy a kommunizmus után felmerült tömegszenvedélyek kitörésre ne kerüljenek. A kormány bebizonyította, hogy nagyon is helyesen cselekedett, amikor eleinte kizárólag a keresztény blokkra támaszkodott, mert csak így lehetett a másik bolsevizmust, a fehér bolsevizmust megakadályozni. De ez is épúgy természetes az is, hogy a kormány a liberális pártokkal legnagyobb erővel együtt halad a konszolidáció munkájában. — Miért jöttünk mi a keresztény Magyarország jelszavával? Azért mert a destruktív, nemzetközi, vallásellenes irányzat után más jel A Parti Hirlao következő száma kedden szeptember 30-án a rendes időben jelenik meg. il . vitt' iuén ÍmíMÍ1Á & Oiastí.