Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

hajtásáról nyilatkozott Legközelebb oly intézkedé­seket fog kiadni, melyek a törvény gyors végrehaj­tását biztosítják. A keresztény egyesülés pártjában a Benicz­ky-ü­gyről az a felfogás alakult ki, hogy miután Beniczky Ödön kilépett a pártból, nem foglal állást semmilyen irányban sem. Az esetet kizárólag a mentelmi jog szempontjából ítélik meg. A kérdés tehát a párt tagjainak véleménye szerint jogi és nem politikai, aminek tárgyilagos elbírálása érde­kében meg kell várni a mentelmi bizottság határo­zatát, amely a tanúk meghallgatásával fog ítél­kezni. Ami Beniczky támadását, különösen annak hangját illeti, azzal a párt nem azonosítja magát. A Ház pénteki ülésén különben fel fog szólalni Szmrecsányi György is, akit tudvalevőleg Benicz­kyvel együtt tartóztattak fel Hajmáskéren, bejelenti mentelmi jogának megsértését és újból részletesen előadja a velük történteket. Hire terjedt, hogy gróf Sigray Antal is készül fölszólalásra a király-ügy­gyel kapcsolatban, egyetlttésből. Kilépés a ke. Pröhle """"' jJ-Tfrina'képviselő le­velet intézett gróf Andrássy Gyulához, a keresztény egyesülés pártjának elnökéhez, melyben bejelenti a pártból való kilépését azzal, hogy a párt programmjá­nak ezután is szószólója és harcosa kíván maradni. Ki­lépését a következőkben indokolja: Boldog volnék, ha csalódnám, de érzem, hogy bizo­nyos tüneteik, amely­ek újabban egyre ismétlődnek, és egyre szélesebb hullámgyűrűket vonnak közéletünkön, —­értem a nemzeti érdekből ismételten kikapcsolandók­nak minősített függő kérdéseknek szünet nélkül való előtérbe nyomulását és az e kérdések feszegetése körül tapasztalható végzetes türelmetlenséget s nagyon is alkalmasak arra, hogy ne csak a keresztény nemzeti irányzatot állítsák meg diadalmas előrenyomulásában, hanem még az eddigieknél is súlyosabb válságok felé sodorják szerencsétlen nemzetünket. A mentelmi bizottság ülése: * Beniczky Ödön mentelmi jogának megsértése tár­gyában a mentelmi bizottságot pénteken déli egy órára ülésre hívták össze.­­A­ ­ ppogrammvitát félbeszakították. Andrássynés Rassay a királykérdésről­­ Tomcsányi a Beniczky-ü­gyben vállalja a felelősséget. A nemzetgyűlésen csütörtökön Rassay, majd Andrássy Gyula szólott hozzá a kormány programm­jához, s a királykérdéssel foglalkoztak főként mind­ketten. Közben a Beniczky-ü­gy került megint sző­nyegre, alaposan felizgatva a pártokat. A pro­grammvitát a miniszterelnök kérésére félbeszakí­tották s a pénteki napirendre már pénzügyi javas­latot tűztek ki. Az ülés végén Drozdy sürgős in­terpellációt terjesztett elő. A tanácskozást Rakovszky és Bottlik vezették. Az elnök Drozdynak­ sürgő­s interpelláció előterjesztésé­re adott engedélyt.­­ A kormányprogramra vitája. Rassay Károly: Kijelenti, esze ágában sem volt az alsó papságot támadni, amelynek hazafias és de­mokratikus felfogását ismeri. Áttérve a királykérdés­re, kérdi, mi okozta előbbi kormány bukását. Mert nem maradhat a történelem előtt úgy, mintha Koszó makacs­sága okozta volna. Elvárja Bethlentől, hogy elődje po­litikáját az ország színe előtt dezavuálja. Gratz állás­pontját is vissza kell utasítani. (Zaj. Becsületes magyar beszéd volt!) A királykérdést kézlegyintéssel nem le­het elintézni. Itt addig konszolidáció nem lehet, amíg ezt meg nem oldják. A legitimitás feltartózhatatlanul a monarchia visszaállítására vezet. (Zajos ellentmondás.) Somogyi István: Politikai Belághné! Rassay: Kérdi, mi történt azokkal, akik a hús­véti puccsot csinálták és hogy az előző kormány a IV. Károlylyal folytatott tárgyalásai során vállalt-e bármi­lyen anyagi vagy közjogi kötelezettséget, meg hogy a király manifesztációjának van-e közjogi értéke. A mi­niszterelnök programmja nem reális öt utódjának ia elég volna. Választási agitációs programra, ami titkos szándékot árul el, óva int, hogy újra bevigyék a nem­zet testébe a választójog mérgező anyagát. A közigazga­tás reformját nem lehet elválasztani a királykérd­éstől Évtizedekig nem lehet ideiglenes államfővel kormányoz­ni. Meg kell oldani a tisztviselői kérdést. A munká­skér­désben vissza kell állítani a teljes gyülekezési és egye­sülési szabadságot. Hogyan akarják a sajtójogot refor­málni? Hiszen az 1914-ben magalkotott krudélis sajtó­törvény ki sincs még a gyakorlatban próbálva. Attól fél, hogy itt a cenzúrát akarják törvénynyel intézmé­nyessé tenni. Mi lesz a katholikus autonómiával? A ki­vételes törvényeket meg kell szüntetni és a forgalmat szabaddá kell tenni. Sajnálja, hogy Pécsről és Bara­nyáról, valamint a kisebbségek védelméről nem hallott semmit. A nemzetgyűlés túlélte magát, mert lejáratták tekintélyét. Az új politikának csak egy útja van: gye­rünk a nemzet elé. Ez a miniszterelnök titkos szándéka is, amiért az ellenzék padjairól örömmel üdvözli. Remé­lem­, hogy hetenkint kétszer, szerdán és szombaton, nem alhatom délutánonkint. Ilyenkor meglátogat a barátnőm. Ma is itt volt. Ezeken a napokon hiányzik az üdítő ebéd­utáni pihenő és ezért korábban fekszem le. De már ezt a hiányt is úgy megszoktam, hogy a rendes programmomba veszem fel. Ezért ma kevesebbet is írok, mert nagyon ál­mos vagyok. Csütörtök. Tulajdonképpen miért is írok én naplót? És kinek­­ ? Hiszen a halálos ágyamon úgyis el fogom égetni. Ha pedig hirtelen halnék meg, valami távoli rokonom tenné azt meg bizonyára. Mit is csinál­na vele ? Irodalmi értéke nincs, sem családi be­cse ... No, de, ha már hozzákezdtem, hát folyta­tom is. Megszokásból. Mindent megszokásból. Azt mondják, hogy az ember a szokásai rabja, „Ge­wonheitstier". Lehet. Én legalábbis gyakran tapasz­talom magamon, hogy a legkisebb kibillenése a leg­jelentéktelenebbnek látszó szokásaimnak is mennyire fölizgat, fölingerel, kedvetlenné tesz. Szinte elrontja a napomat, elveszi az étvágyamat, megrabolja az álmomat. Pintek. Pedig igazán nem vagyok még öreg. Sőt! Daráca annak, hogy agglegénynek hívnak és, hogy bizonyos megrögzött szokásaim vannak. De mit je­lent mindez. Agglegény ? ! Ostoba szó ! Nem lehet valaki agg, akinek még sötét a haja és ruganyos, életerős és jókedvű. És mindez nálam feltalálható. Hogy bizonyos szokásaim vannak ? De kinek nin­csenek ? ! (Vége köv.) 11, hogy a nemzet szabad akaratnyilvánítását nem fog­ják akadályozni. (Éljenzés és taps.) Tomcsányi vállalja a felelősséget. Tomcsányi igazságügyminiszter nem tartja meg­engedhetőnek, hogy a közvélemény egy napig is tévesen legyemn tájékozva. (Élénk helyeslés.) olyan tényállásról, amelybe a kormányzó úr személye is be lett vonva. (Zaj: Éljen Horthy! Éljemzőe a kisgazdáknál) ünnepé­lyesen kijelenti hogy a kormányzó a Beniczky-ügygyel kapcsolatban semmiféle intézkedést sem tett s erről csak utólagosan értesült. (Zaj.) Ennek igazolásául elő­adja: Húsvét vasárnapján éjjel nyertünk értesülést, hogy két képviselőtársam olyan intézkedéseket óhajt tenni, amelyeiket mi a kormányzatnak az 1920-iki évi I. t­c. alapján tett intézkedéseivel szemben meg nem engedhetőknek tekintettünk, s ezért kötelességünknek tartottuk, hogy intézkedéseik keresztülvitelét megaka­dályozzuk. (Élénk helyeslés a kisgazdáknál.) Szilágyi:- Halljuk világosabban, nekzt értjük egé­szen! Tomcsányi: Erről a tervről hajnalban fél vagy háromnegyed ötkor nyertem értesítést. Budapest főka­pitánya telefonozott és bejelentett®, hogy milyen Intéz­­kedéseket tett. Én ehhez hozzájárultam és további uta­sításokat adtam neki. Rövid idő múlva kaptam már az értesítést, hogy Intézkedéseimnek foganatja lett m­ert képviselőtársaimat Hajmáskéren feltartóztatták. (Mor­gás és zaj.) Hogy ott Hajmáskéren félreértették talán azt, hogy az intézkedés honnan jön, ennek az lehet a magyarázata, hogy azon izgalmas órák alatt súlyt kel­lett helyeznünk arra, hogy minden intézkedés egy hely­ről induljon ki. n­épen azért a kormánynak azok a tag­jai, akik jelen voltak, állandóan ott tartózkodtunk a kormányzóság épületében és annak telefonjait vettük igénybe. (Helyeslés és mozgás.) A szárnysegéd­­szobá­ban levő telefonról adattak le ezek az intézkedések. In­nét támadhatott a félreértés. (Zaj a kereszténypárton.)­ Mikor reggel megjelentem­ a hivatalban, azonnal felhív­tam Hajmáskér parancsnokát és közöltem­ vele, hogy igenis én tettem az Intézkedést kezdetben is. Illetőleg hozzájárulásommal a főkapitány tette. (Élénk helyes­lés itt taps a kisgazdáknál.) 8x1 lágyi: Nem értjük! Nagyon homályos! Vilá­gosabban beszéljen! Az okát nem értjük! (Zajf Benkó Gábor: Megakadályozta a megszállást ! (Derültség a középen. Fölkiáltások: Mit lehet ezen ne­vetni?) Tomcsányi: A hajm­ekéri tábor parancsnokit ér­tesítettem, hogy ezentúl csak én intézkedhetem ebben az ügyben. Szilágyi: A­ balügyi silalfisták­ úr a hadsereggel in­tézkedett? Örbök Attila: Szőrszálhasogatás! Megteheti! Rupert Rezső: Joga van a karhatalmat igénybe venni. (Folytonos zaj.) Tomosfinyi: A t. képviselő úr tudhatja, hogy a nemzeti hadseregnek feladata többi között a belrend­ben tartása le és azt, mint karhatalmi kertet, a polgá­ri igazgatás is igénybe veheti. (Zaj.) Az illető parancs­nok tehát csak egy karhatalmi kezéig volt , csak azt tehette, amit én mondtam neki. (Zaj.) Szü­figyi: Hol volt a honvédelmi miniszter? Tomcsányi ! Nem volt Budapesten. Délután ugyancsak én beszéltem telefonon az ottani ezred­es orral, a minthogy a képviselő tár­saimmal szemben lojálisan akartam eljárni. (Moz­gás.) azt üzentem . . . (Zaj: Szép kis lojálitás!) hogy ha becsületszavukat adják, hogy Budapestre feljönnek és Itten jelentkeznek, akkor engedjék őket azonnal útnak. (Zaj.) Exllígyi: Ez paktáláa! Tomcsányi: Semmi paktálás! Szilágyi: Paktálás a bűnösökkel! Ha bűnösök voltak, nem paktálnak velü­k. .(Zaj. Elnök csenget.) Tomcsányi: Akkor nem lehetett a kérdésnek minden részletét ismerni el, épen azért képviselőtár­saimmal szemben nem akartam szigorúbb rendszabályo­kat alkalmazásba venni. Szilálgyi: Csak elfogatóparancsot adott ki. (Zaj.) Tomcsányi: Másrészt bíztam bennük hogy ha kijelentik, hogy Pestre jönnek és nálam jelentkeznek, akkor ist meg ia fogják tartani. (Nagy zaj a keresz­ténypárton.) Ereky: Komédia! Jelentkezzék a miniszter úr nálunk! Képviselő nem tartozik miniszternél Jelent­kezni! Ugron Gábor: Milyen jogon rendelkezett így? (Zajos közbeszólások: Erekyt, Szilágyit figrelmezteti az elnök. Folytonos zaj.) Rakovszky elnök: Ha a csendet isotartnai nem tudom, fel fogom az ülést függeszteni. Tomcsányi : Minden esstre itt hittem, hogy az illető képviselő urak érdekében járok el, ha nem kisér­l­tetjük őket fedezet mellett Budapestre, hanem megbí­­zom ígéretükben ... I­Szilágyi: Beszélje ezt kiskorunknak! (Zaj.) Elnök: Szilágyit rendre utasítja. (Élénk helyeslési és felkiáltások a kisgazdáknál: Majd rendre utasítják­ Újfaluban!) Tomcsányi: ... majd feljönnek s velem beszélnek. Ez az üzenet ismét a kormányzóságtól ment, minthogy, ott voltam és abban maradtunk, hogy szíveskedjenek oda feljönni, hogy beszélhessek velük. Válaszul azt az értesítést kaptam, hogy este 10—11 óra tájban meg fog-­­nak érkezni és lakásukon rendelkezésre állanak. Én a jelzett időben el is mentem lakásukra . . „ Ereky: Ez már beszéd! Tomcsányi: . . . hogy ezzel is előzékenységet ta­­nusítsak velük szemben. Herrmann Miksa: Túlságosan sokat! (Zaj.) Tomcsányi: Tájékoztattam őket, hogy miért kel­­­lett nekem kötelességszerüleg ezt az intézkedést meg­tennem és közöltem velük, hogy további erőszakos rend­szabályokat nem óhajtok velük szemben alkalmasul, feltéve . . . Dinich Vidor: Milyen eímen alkalmazta az előtt? Tankovics János: Tettenérés ciánén? (Zaj.) Tomcsányi: ... ha Budapesten maradnak és ha ha­sonló lépéstől tartózkodnak. (Zaj: Milyen l­épéstől?) Sándor Pál: Mit tettek? Min érték őket tetten? Ransay: Az a kérdés, van-e ellenük eljárás? Breky: Tessék megbüntetni őket! Elnök: Erekyt rendreutasítja. (Élénk derültség.) Tomcsányi: Csak annyit akarok tehát megállapí­tani, hogy intézkedést kizárólag vagy csak én tettem, vagy az én tudtommal én hozzájárulásommal az alám rendelt hatóságok tettek. Senki más nem intézkedett. Épen azért én, mikor ezért a teljes felelősséget válla­lom. (Élénk helyeslés a gazdáknál.) nem a kormányzó arért vállalom, mert mindent én tettem s ezért válla­­­lom a felelősséget. (Zaj az ellenzéken. Rosszul tettel . Élénk éljenzés és taps a kisgazdáknál.) A mentelmi bi­­zottság elnökét megkértem, lehetőleg sürgősen, már holnapra hívja össze a bizottságot, hogy ott az seteji kérdést nyíltan feltárhassam, s . . . Rupert: Az ország is kiváncsi rá! Az ő bőréről vett szó! Tomcsányi: ... ha a mentelmi bizottság meg­­­vizsgálta ezt a dolgot, jelentését ugy­­e a Ház elé ter­­jeszti s akkor én Itt az ország színe előtt nyugodtan, felemelt fővel várom­ majd a nemzetgyűlés ítéletét. (Zaj az ellenzéken. Élénk helyeslés, éljenzés és taps a­ gazdapárton.) Elnök felfüggeszti az ülést. Szünet után Szmrecsányi és Koszó esküt tettek, m­ajd Hencz Károly bírálóbizottsági jelentéseket terjesz*­tett elő. Andrássy pártja nevebee. Gróf Andrássy Gyula a keresztény és nemzeti párt nevében szól a kormányelnöki programmihoz. A Beniczky*. féle mentelmi ügyben be kell várni a bizottság jelentését, s amennyiben a jogsérelem meg­állapíttatnék, ennek poli­tikai következményeit a kormányra vona­tkoz­óan le kell vonni. (Mozgás.) A pénzügyi javaslatok égető sürgősségére való tekintet­tel csak röviden szól. Griger ama állítását, hogy Károly király 1918-ban megszökött, mint korona­tanú, megcáfolja Az ő békeakciója megk­o­bása és a császári manifesztum előidézte osztrák válság megoldása miatt kel­lett Bécsbe mennie. Családja Gödöllőn maradt Teendői pár napig elhúzódtak, közben bekövetkezett Budapesten a felfordulás. Öreség­ét kinevezett kormánya cserbenhagyta, magát köztársaságinak jelentette ki Teljes volt az anarchia. Akkor nem térhetett vissza. Gaál Gaszton: Én visszatértem volnál Andrássy: Szeretném én látnál (Zaj.) Nem volt sem katonaság, sem karhatalom, a bécsi királyi kastélyt is az ifjúság őrizte.­­ Gaál Gaszton: Tiszát sem őrizték, mégis itt maradt! Andrássy: Először őrizték is, és mégis megöl­ték! (Mozgás.) Afei azt tanácsolta volna neki, hogy fegyver női­' tól jöjjön visza és követelje a hatalom visszaadását — lehetetlen helyzetbe sodorta volna, ő a saját bőrét nem féltve, az ország érdekét nézte, a polgári há­borút nem akarta megkockáztatni. (Helyeslés és taps.) Zaj.) Rassayvall szaa* ben kijelenti, hogy az ország ezeréves alkotmánya és leg* vitálisabb érdekei azt kívánják, hogy a nemzet megtalálja az utat a törvényes legitim királyhoz. (taps: Ebben egyek­ vagyunk ! Mozgás és zaj.) A királyválasztás a legször­nyűbb gondolat, mely veszedelembe hozná az országot. (Zaj a gazdapárton. Felkiáltások a keresztény párton. Mit aka­rna­k? Kisbirót sem tudnak választani! Zaj.) Kell, hogy a nemzet akaratát akkor is érvényesíthesse, hogyha eset­leg az más lesz, mint azok akarata, akik széttépték az or­szágot és azt akarják, hogy az tehetetlenül heverjen a lá­buknál A kormány irá­nt bizalommal viseltetik és azt tá­mogatják. A csinált alkotmányok még ott sem váltak be, ahol — ne vegyék rossz n­éven — több volt a tudás és ta­pasztalat, mint ebben a nemzetgyűlésiben. (Mozgás a gaz­dapárton.) Forgács Miklós: Tisza Istvánról is ezt mondtál Andrássy: Ha nem akarjuk a nemzetet állandó bel-, politikai, polgárháború szerű kamukra utalni, gondoskod-­ nunk kell arról, hogy a jövő és a múlt találkozzék, hogy a jövő a jogfolytonosság alapján fejlődjék majdan ki. A nemn­­­zetgyűlés jogait nem akarja kétségbe vonni, de konstatálja: erkölcsi kötelessége a nemzet iránt, hogy önmagának, jogaiba beleszeretvén, ne tegye tönkre a nemzet legnagyobb­ érdekeit. Zaj: Ki ak­arja?) A miniszterelnök elítélte a lármás, aggresszív antiszemitizmust. Ő is ezt teszi pártja nevében. Intézményileg kívánják a keresztény társadal­­ma­t megerősíteni. Ők is azt tartják, hogy össze kell hozni a kereszténység és az agrárszimis elveit, kívánják, hogy az egymást megértő, egy elvi alapon álló elemek egy pártot alakítsanak, de a legnagyobb hibának tartanák, ha ezt bárki erőltetni akarná. Ez magától kell hogy jöjjön. En­nek a pártegységnek nem le­het célja egy osztály érdeke, bármilyen fontos legyen is az az osztály, hanem osztály­érdek fölött a nagy, egységes nemzeti érdekeket kell szol­gálja, amelynek elve, célja, iránya kizárja az osztály­uralmat. (Élénk helyeslés a keresztény párton, nyugtalan­ság és közbekiáltások a gaze­apárton.) Az osztályurakon * stflinft, 1921. április 22., péntefi.

Next