Pesti Hírlap, 1921. május (43. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Budapest, 1921. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egena évre . t t , t , . 440 K Félévre ...««*•• 220 m Negyedévre « * i t . 210 tf Egy bóra ...uhi 40 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apeóhirdetés dSJ-szabás szerint. XLIIl. évfolyam, 97. (14,517.) iM f^tj 5. ^ Csütörtök, május 5. Kiadótulajdonosok t 'lÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA, Budapest, Vilmos császár út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest, Erzsébet körút L Gazdasági programm. Bethlen miniszterelnök egy interpellációra adott válaszában kiegészítette a kormány beköszöntő programmját némi gazdasági részszel, melyben főként a tervezett közmunkákat sorolta föl s főbb irányát jelölte meg a gazdasági politikának. A miniszterelnök minden be-és kijelentését örömmel üdvözöljük. Helyeseljük célzatait és eszközeit. Csak kiegészíteni akarjuk azokat. Bethlen is jelezte, hogy a kormány közgazdasági politikája a maga teljességében a költségvetési vita során fog kidomborodni. Mi azt szeretnénk, ha apraktikus életben érvényesülne mihamarább. Kiszámíthatatlan milliárdokat vesztett az ország azzal, hogy a termelő munkának s a normális gazdasági életnek megkezdését évekig halogatták azok, akik Magyarország politikáját intézték ez idő alatt. Ha statisztikát csinálnának az el nem végzett munkában vesztett milliókról, ha kiszámítanák, hogy mi kár háramlik az országra, ha nem zakatolnak a gépek, ha nem füstölögnek a gyárkémények s ha pihennek a munkáskezek, elijesztő volna az eredmény Közgazdasági éretlenségnek nevezhetnénk azt a betegséget, amiben vezetőink nagy része szenvedett az utóbbi évek alatt, melyeket meddő politizálással s gyűlölködéssel töltöttünk el S nemcsak az állam nem foglalkozott intenzív gazdasági politikával, hanem olyan volt az irány és a hangulat, hogy a magántevékenységet is teljesen megbénította. Pedig a kormány helyes gazdasági politikájának nemcsak azzal kell foglalkoznia, amit az állam a maga hatáskörében a maga pénzén csináltat, hanem fölkelteni, irányítani és segíteni kell a magánvállalkozást is. A háború és az utána jött korszakok alapjában megrontották az egész gazdasági életet. A könnyű nyereségek és illegitim hasznok inficiálták a társadalom minden rétegét és háttérbe szorították vagy megkárosították a kereskedelem és ipar legtisztességesebb elemeit S az utóbbi időben a gazdasági élet nagy része a börzespekulációban és a láncolásban merült ki, mert ez sokkal nagyobb jövedelmet nyújthatott, mint a becsületes munka s a tisztességes gazdasági vállalkozás. Most, hogy a börzespekuláció és a láncolás kedvező esélyei hanyatlanak és sok ember nem tud többé ezekből megélni, a normális gazdasági élet visszaállításának szüksége is, lehetősége is beállott. Ehhez azonban minden szakmára kiterjedő, minden érdekkört átfogó, jól átgondolt, szakemberekkel megtárgyalt rendszeres gazdasági politikára van szükség. Helyes, hogy az állami üzemekben beruházásokat eszközölnek s igy a munkaalkalmaikat szaporítják. De ez magában véve szűkkörű s egyoldalú. Csonka-Magyarország számára új gazdasági politikát kell teremteni, mely számba veszi az új lehetőségeket és új szükségleteket, a meglevő és a hiányzó anyagokat s ez alapon osztja be az állami és magántőke munkálkodását. Hiteles statisztikai adatokra fektetett tervre van szükség, mely megszabja, hogy mire van szükségünk és mink van, hogy a magánvállalkozás is irányítható legyen. Helyeseljük, hogy Bethlen hangsúlyozta a feszszállítási szabályok megtartását, amit mi rég sürgetünk. A legszigorúbb becsületesség és takarékosság nélkül csődöt mond minden gazdasági politika. Nincs többé annyi vagyonunk, hogy abból még lopni is lehetne. A közszállítások körüli korrektség majd visszaállítja a magánvállalkozásokba is a szolidságot. E kettő nélkül erkölcsi és anyagi csődbe kerülünk Kereskedelem, ipar és mezőgazdaság terén egyaránt be kell hozni a többtermelést. Éhen halunk, ha folyton importra szorulunk s nem tudunk semmit exportálni. Valutánkat se javíthatjuk így meg. Tehát a kormánytól oly gazdasági politikát kérünk, mely szélesebb körre terjed ki e gyorsabb tempóban farvtortozik. Május 9—25-ig cserélik ki a bankjegyeket. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronáról szóló dillamjegyek forgalombahozataláról. A rendelet szerint a m. kir. állami jegyintézet működését későbbi megállapítanodó időpontban fogja megkezdeni, a szénzforgalom rendjének biztosítása érdekében azonbelül a pénzügyminiszter a tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronáról szóló államjegyeket már most kibocsátja. A kibocsátás kizárólag az osztrák-magyar bank felülbélyegzett tízezer és ezer koronáról szóló jegyeinek kicserélése végett történik. A kicserélést az osztrák-magyar bank budapesti főintézete és magyarországi fiókintézetei, külföldön és a megszállott területeken pedig a pénzügyminiszter által külön intézkedéssel megjelölendő helyek végzik. A bankjegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig terjed. Ugyanennek a rendeletnek függeléke szerint a kibocsátásra kerülő államjegyek leírása a következő: A tizenöt koronás állatot egy képe Magyarország védasszonyáinak mellképét ábrázolja, dicsfénytől övezett fején a magyar szent koronával, vállán Szent István palástjával és jobb kezében az ország jogarával; bal karján a dicsfénytől övezett Isteni kisdedet tartja, aki jobb kezét áldásra emeli, bal kezével pedig az országalmát tartja. Az ötezer koronás államjegy rajza Hungáriai mellképét ábrázolja, fején a magyar szent koronával és Vállán palásttal. Az ezer koronás államjegyen Szent István királynak mellszobra látható; a király fején koronát, vállán palástot visel, feje körül dicsfény sugárzik. Az ötszáz koronás államjegy a honalapító Árpád fejede, term mellképét viseli. A száz koronás államjegyet Mátyás király mellképe diszíti. Ugyancsak a hivatalos lap csütörtöki száma közli a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. törvénycikket, közli továbbá a kormány rendeletét, amely szerint a törvény az L. szakasz kivételével május 5-én lép életbe. Az 1. szakasz a következőkép szól: „Pénzjegyek kibocsátását a törvényhozás további intézkedéséig az állam kizárólag magának tartja fenn." E szakasz életbelépésének napját külön rendelet fogja megállapítani. Németországnak május 12-ig válaszolnia kell. A birodalmi kabinet lemondott. — Briand helyzete is megrendült. Németországnak május 12-ig válaszolnia kell a szövetségesek jegyzékére, amely legkésőbb e hé 6-ig Berlinben lesz. A választ már nem fogja a Fernbach-kormány megadni, mert, mint Berlinből jelentik, a birodalmi kormány elhatározta lemondását. Az új kormány valószínűleg gyorsan fog válaszolni az entente-ultimátumra, hogy megakadályozza a büntető szankciók végrehajtását. A londoni konferenciának azonban nemcsak a német kormány lesz az áldozata, hanem valószínűleg Briand is, aki az angol fővárosban kénytelen volt merev álláspontjától eltávolodni és ezt most Párisban nagyon rossz néven vesszik tőle. Mai távirataink a következők: Berlin, máj. 4 (Wolff) A birodalmi kormány az Egyesült Államok válaszjegyzéke által teremtett politikai helyzetre való tekintettel ma egyhangúlag elhatározta lemondását. A kancellár fölkereste a birodalmi elnököt és közölte vele a kormány elhatározását. Az elnök arra kérte a kormányt, hogy egyelőre vezessék tovább az ügyeket. A kabinet ehhez hozzájárult. .Berlin, máj. 4. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Parlamenti körökben erősen propagálják azt a kabinetet, amelynek dr Stresemann, a német néppárt vezetője is tagja volna, akár mint birodalmi kancellár, akár mint külügyminiszter. Stresemann hír szerint hajlandó a kormányvállalás után az ultitriátumot elfogadni. Dr Stresemann köréből eredő hírek szerint az angolok részéről olyan jelentések érkeztek, hogy Angliában szívesen látnák a Stresemann-kabinetet, mert a német néppárt a német nagyiparosoknak a pártja é? a jóvátételi kötelezettségek végrehajtását leginkább egy olyan kabinet biztosíthatná, mely mögött a nagyipar ál. A birodalmi gyűlésen mindinkább növekszik azoknak a pártja, akik az ultimátum elfogadása mellett vannak. London, máj. 3. (Reuters) A legfelsőbb tanács ötórás ülésben teljes megegyezésre jutott a Németországba küldendő közlés dolgában. A szerkesztőbizottság ma éjszaka ülést tart a jegyzőkönyv megszövegezésére. Szerdán délután a legfelsőbb tanács újra összeül. A jegyzőkönyvet legkésőbb május 6-án elküldik. Németországnak e hónap 12-ig válaszolnia kell. Németországnak évente 100 millió font sterlinget és azonkívül kivitele után 25 százalékos ,tarifát kell fizetnie. Hatszáz millió font sterlingre szóló bon azonnal, 1900 mllió font sterlingre szólóbon novemberben kerül kibocsátásra. Ez együttvétve Napoleon, halálának századik évfordulóján. Ma, május 5-ikén van szó?"Esztendeje, hogy Napoleon elhalálozott. S a „vi**, amely személyéről már életében keletkezett, nem jutott nyugvópontra a mai napig. Az orkán, mely haldoklása órájában a viharos Szent Hana fensíkján tombolt, szinte szimbóluma annak a heves küzdelemnek, amely a fölött a kérdés fölött folyik, hogy ki volt voltakép ez a férfiú ? hol van a történelmet mozgató alakok között a helye ? Bámulói ma is az emberiség legtökéletesebb alakját látják benne, ellenségei a legnagyobb vérszopót. Amazok ítélete szerint nemcsak a legzseniálisabb hadvezért kell tisztelnünk személyében, de a legzseniálisabb törvényhozót is, az utolérhetetlen állam-kormányzót is, az ipar, a művészet és a tudomány felvirágoztatóját, aki hazájának nagyságát évszázadokra megállapította, s akinek alkotásai elevenen élnek ma is. Gyűlölői pedig csak nagy nyakmetszőnek tekintik, aki nagy méretekben folytatta mesterségét, aki millió életet áldozott hiúságának, akiben nem lakozott kegyelet, m ahd kíméletlenül gázolt keresztül a humanizmusnak minden megszentelt érzésein. Hol itt az igazság ? Bizonyára ott középütt valahol a két szélsőség között, ahogy az hasonló hevességű nézetkülönbségek esetén mindig történni szokott. Kétségtelen, hogy túlzás neki tulajdonítani minden nagy reformot, amely az ő nevével van összekötve. A Code Napoleon, idejének legtökéletesebb törvénykönyve, nem az ő szellemének műve, s"alig van benne néhány szakasz, melynek gordolata tőle származott; ő valósította meg a bámulatos francia adminisztrációt, mely életben van ma is, de amelynek szerzője szintén nem ő; a francia bankot is alapította, a francia tudományt is ő központosította a párisi egyetemen, de az érdem nagyobb fele mindezekben a munkatársait illeti. Azonban kétségtelenül tévednek ócsárlói, mikor el akarják tőle tagadni ezekben is azt a részt, amely az övé; azt tudniillik, hogy e nagy reformokat a zseniális tervezők az ő segítsége nélkül sohase tudták volna megoldani. A nagy kormányzóknak egyik legnagyobb tulajdonsága abban nyilatkozik meg, hogy helyesen választják meg munkatársaikat. Minden feladat élére azt a férfiút állítják, aki azt leghelyesebben tudja megoldani. S ezzel a tulajdonsággal Napóleon a legteljesebb mértékben bírt. Igaza van az ócsárlóknak abban, hogy a modern Franciaország nem Napóleon szellemi műve, hanem az eszes férfiak egész sorozatáé, de elfelejtik, hogy amit ezek, mint szerzők koncipiáltak, azt eleven valóság gyanánát Napóleon ültette át az életbe. Azok a túlzott békebarátok, mai nyelven defetisták, akik a háborúban nem a szükséges rosszat látják, nem az ultima rációt, amelyhez az emberiségnek — fájdalom — évszázadok múlva is hozzá kell nyúlnia, hanem az emberi cselekvésnek legirtózatosbikát, — azok Napoleonnak minden nyers nagy ütközeteit természetesen az ő bűneinek rovására fogják írni. A Horatius-féle „bella matribus detestata" — az anyák által megátkozott csaták — az ő szemeikben semmikép sem lehetnek az emberi nagyságnak bizonyítékai. Marengo vagy Austerfitz csak egy nagy mészárlás az ő felfogásuk szerint, amelyben csak a kegyetlenség magas foka nyilatkozhatik meg, de semmiképpe az emberi nagyságnak valamelyes formája. Azonban az így ítélkezőknek is meg kellene annyit gondolniok, hogy egy nagy hadvezér lelki kialakultsága igen sok tényezőről van feltételezve. Egyes csatákat véletlenből, vagy ellenségei hibájából is nyerhet egy hadvezér, de az, aki állandóan mesternek bizonyul a harcok zajában, kell hogy nagy elsőrangú kvalitásokkal rendelkezzék.