Pesti Hírlap, 1924. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
1924. debanuár 1., péntek. PESTI HÍRLAP Berki Gyula: Majd én válaszolok rá! Majd megfejem a teheneket! (Derültség és zaj. Elnök csenget)k Gömbös levele. Eőri-Szabó: Fel fogom olvasni Gömbös Gyula hozzam intézet levelét. (Zaj jobbfelől. Olvassa): Tisztelt Barátom! Szives felszólításodnak eleget téve, közlöm veled, hogy annak idején, mint a párt ügyvezető alelnöke," én voltam az, aki megtudván, hogy megválasztásod téged anyagilag úgy érintett, hogy kénytelen voltál állatállományodat is eladni, . . . (Hosszantartó zajos derültség a Ház minden oldalán.) Farkas István: Hol vannak a többi tehenek? Horváth Zoltán: Az dobjon rá követ, aki nem ÍBV csinálta! Rupert Rezső: Jelentkezzenek a többi tehenesek! (Élénk derültség és zaj.) B. Podmaniczky Endre: Hány liter tejet ad naponként! Rupert Rezső: Ez a nemzetgyűlés képviseli Magyarországot! Farkas István: Nem baj, az állatállomány megvan! (Élénk derültség és zaj.) Eőri-Szabó: Nem tudom elképzelni, hogy mi van ezen olyan óriási derültséget keltő . . . Horváth Zoltán: Hány ilyen tehenes mandátum van még ott? Héjj Imre: Ott is kerül még néhány tehén! Rubinek István: A te választásod is elvitt egy pár csikót! (Zaj. Elnök csenget.) Eőri-Szabó: Azt irja továbbá Gömbös Gyula t. barátom. (Olvassa): „Felkerestelek és felajánlottam költségeidnek visszatérítését. (Nánássy Andor: Ejnye, de gavallér volt!) Helytelen tehát azon beállítás, mintha te fordultál volna hozzám ezzel a kéréssel." Berki Gyula: De elfogadta! Eőri-Szabó: Már vissza is fizettem! B. Podmaniczky Endre: Valorizálva? (Hosszantartó zajos derültség.) Farkas István: Ez tartja össze őket! A tehenek többsége! Rupert Rezső: Szegény teheneket mire használják fel! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Horváth Zoltán: Klebelsbergnek nagyon sok tehene volt! Ökröket cseréltek! (Derültség és zaj.) Rubinek István: Marhavásár! Héjj Imre: Ezért, nem maradt itt. Horváth Zoltán: Egységes tehénpárt! (Élénk derültség az egész Házban.) Berki Gyula: Az ott a tehénpárt! Rubinek István: Bekauffolt Gömbös! (Erre olyan zajos, percekig tartó hahotázás támad a Ház minden oldalán, hogy lehetetlen a tanácskozást folytatni.) Elnök kénytelen felfüggeszteni az ülést. Eőri-Szabó szünet után folytatni akarja. (Nagy zaj.) Létay: Meg van a sóhoz a tehén! Eőri-Szabó: Én tehát egész nyugodtan beszámolok arról, hogy a választások után az alelnök unszolására ezt a hatvanezer koronát, mint alkotmányos költséget elfogadtam. Kíváncsi vagyok arra, hogy a t. közbeszóló urak közül melyik merne ilyen őszinteséggel arról nyilatkozni, hogy mennyit fogadtak el (Zaj jobbról.) Horváth Zoltán: Kevesen vannak! Rubinek István: Nincs szükségünk tehénre! Héjj Imre: Mi nem tehenekért jöttünk ebbe a pártba, hanem elvből! (Zaj.) Nem csináltunk elvekből ökröt semmikép sem! Eőri-Szabó: Én a teheneket viszakötöttem, kössék vissza önök is! Még csak azt óhajtom megjegyezni, hogy az én becsületes meggyőződésemtől, attól az úttól, amelyet igaznak tartok, semmiféle fenyegetés, semmiféle gyalázkodás el nem térít és én kötelességemet hűségesen teljesíteni fogom, tovább is. Héjj Imre: Nevetségessé teszi magát! (Nagy zaj.) Elnök: Erdőhegyi Lajost rendreutasítja egy előbb tett közbeszólésáért. A fontos az, ki tette zsebre a tehén árát. Berki Gyula: Személyes kérdés címén szól. (Rupert: Hány tehene van?) Nagyon sajnálom — úgymond — hogy ebbe a marha-ügybe be kell avatkoznom. (Óriási derültség a Ház minden oldalán.) Rupert: Saját ügyük! Horváth Zoltán: Pártügy! Héjj Imre: Nem is tudtunk róla! Most hallottuk! Berki: Én semmi egyebet nem akarok, mint azt, hogy ez az ügy tisztán álljon a Ház színe előtt. (Rupert: Mór tisztán áll!) Méltóztassanak tudomásul venni, hogy a mi pártunkat az elvi meggyőződés hozta össze. (Ellentmondás és derültség az ellenzéken.) Szeder Ferenc: Tehenek hozták össze! Berki: A mi pártunk tagjai között áldozatkész férfiak vannak, akik a nemzet konszolidációjáért, a nemzeti ügy szolgálatáért nagy áldozatokat hoztak. Mi, nem nagy vagyonú képviselők is, állandóan hozunk áldozatokat pártunk érdekében. (Zaj balról: Látjuk!) Ezt ma is meghoztuk, amikor tiszteletdíjunkat felvettük. De nem ez a kérdés . . . Horváth Zoltán: Eőri-Szabó a tehenet legalábbvisszavezette! Berki: . . . hanem az, hogy én teljesen jogosan tettem azt a kijelentést, hogy mi van a tehenekkel. A mi pártunkban ez a két tehén az első és azt hiszem, az utolsó is. Ez a két első és azt hiszem utolsó tehén, (Derültség.) amely politikai szerepet játszott az előbb felolvasott levél tanúsága szerint. (Derültség.) Rupert: Az a baj, hogy tehenek csinálják a politikát! Berki: Az a lényeges, hogy ki tette zsebre a tehén árát. Farkas István: Az a lényeges, hogy tehénnel nálaulottak. A magyar nemzetnek mai súlyos helyzetében erőre van szüksége, az erőnek pedig egyik legtöbb forrása a testi nevelés. A testi nevelés ügye eddig mostohagyermek szerepére volt kárhoztatva. Nem hallgatták meg igazát, nem értették meg. Nem tartották fontosnak, nem tartották szükségesnek. És ime megváltoztak az idők, szinte máról-holnapra. Gróf Klebelsberg átérezte a testi kultúra fejlesztésének fontosságát és azt, hogy céljainak elérésében mily irányokra és mily eszközökre van szüksége s ezért átszervezte az Országos Testnevelési Tanácsot és nagyon szerencsés választással élére állítja elnöki minőségben dr. Ssarafiáth Jenő, ny. államtitkár, nemzetgyűlési képviselőt, aki a magyar testnevelési ügy egyik legkiválóbb harcosa. Felállította minisztériumában a testnevelésügyi ügyosztályt, ahol ma már az ügyeket a sportköröknek az ügyosztály vezetőjével, dr. Felicides Rónán m. oszt. tanácsossal való közvetlen és megértő érintkezése folytán gyors tempóban intézik el. Ugyancsak kezébe vette a miniszter a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikket és a legnagyobb lelkesedéssel és hozzáértéssel pontról-pontra maga dolgozta át annak végrehajtási utasítását, mely nélkül a törvény csak írott malaszt maradt volna. Ez a rendelet pénteken jelenik elyy és precíz irányt szab a testnevelési törvény vagy nemzeti feladatának. Ebben a rendeletben nemcsak a magyar testnevelésügyünk jövője, hanem egész nemzetünk sorsa is bennfoglaltatik. Hogy a törvény végrehajthatóságát biztosítani is tudja, most teszi meg a lépéseket a lex Gerenday, azaz az Országos Testnevelési Alap visszaállítása. Ez olyan anyagi forrásokat biztosít, hogy a nagy koncepciójú testnevelésügyi programmját, bár fokozatosan, de biztosan végrehajthatja. A rendelet feltétlen előnye, hogy nem bürokratikus és épen ebben van biztosíték arra, hogy az érdem érintése nélkül is feltétlen végrehajtható, mivel az egész adminisztráció a közigazgatási szervezetekre háramlik. A tulajdonképeni testnevelést szakszerűen kiképzett és hozzáértő szakemberek fogják irányítani és a nép széles rétegeibe átplántálni. Tehát nincs új szerv. Maga a 20 szakaszból álló rendelet négy fejezetre oszlik. Az első fejezet az iskolai testnevelést szabályozza. Határozott eredmények ezek, mert a serdülő nemzedék megérzi, hogy sorsával az otthonon üdvül is törődnek. Kellemes lesz számára az iskola jobban simul majd hozzá, mint gyermekkorának kedves emlékű helyéhez. Sportünnepélyek útján gondoskodik a rendelet arról, hogy az iskoláknak ez a befelé való nevelő munkája kifelé is hasson. Ez a forma az ifjúság kultusza oly értelemben, hogy az ifjúság mint a nemzeti élet leendő aktív részese, fáradságos munkája után az érdeklődés homlokterébe állíttassék ünnepélyes és komoly keretek között. Minden ifjú, aki nem jár oly iskolába, ahol rendszeres testnevelés folyik, 21-ik életévének betöltéséig a rendelet szerint szervezett testgyakorlásban tartozik résztvenni. Ez az ifjúság nehéz szellemi, vagy testi munkája közepette csak felüdülést jelent. Az iskolát lehagyó ifjak testnevelése rendszerint a levente-Egyesületekben történik. Alakíthatók valamely ipari vagy kereskedelmi vállalat avagy mezőgazdasági üzem alkalmazottaiból is Levente-Egyesületek. A társadalmi testnevelést szabályozza a második fejezet. A sport szervezeti élet n agy nevelő tényező. Felkelti a szolidaritás érzését és testvérekké teszi a tagokat. Nagy nemzeti céljuk is van, amennyiben egészséges testet fejlesztenek. Anglia nagyarányú sportéletével tudta elérni, hogy állandó katonaság nélkül, márólholnapra tudott hadsereget kiállítani. Minden, legalább ezer munkaerőt alkalmazó kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy hatósági üzem (gyár, vállalat stb.) köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek biztosításáról megfelelően gondoskodni. Az utolsó fejezet a büntető rendelkezéseket tartalmazza. A rendelet az ifjúság nevelésében az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb teret biztosít a testnevelésnek. Örömmel üdvözöljük ezt az alapvető rendeletet, mert nemcsak régi hiányokat pótol, hanem a magyar testi kultúra érdekeit és annak megmentését szolgálja, ami által hazánk súlyos állapotában a megfogyatkozott, testben-lélekben meggyengült népesség testnevelésügye nemzetpolitikai szempontból is oly nagy jelentőségű kérdése megoldást nyert és ezzel elérkeztünk testnevelésügyünk új korszakához. Meg fog születni az új embertípus, mely testben erős és lélekben tiszta kell, hogy legyen. A kormányzói kézirat. A rendelettel kapcsolatosan, értesülésünk szerint, egy kormányzói kézirat is jelenik meg, amely a testnevelési törvény rendkívüli jelentőségével foglalkozik. A kézirat szó szerint való szövege így hangzik: Kedves gróf Klebelsberg! Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapózott tömegbetegségek a nemzet testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tartozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az állapotból és testileg is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. Ennek tudatában ma, amidőn a testnevelésről szóló 1921. évi LIIL törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságú törvény életbe lép és ön felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot s ezzel az állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telő áldozatot meghozza, szükségesnek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdeklődést tanúsítson a testnevelés iránt, amely csak az esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki. Felhívom önt ennélfogva, hogy az ez iránt szükséges lépéseket haladéktalanul megtegye. Kelt Budapesten, 1924. évi január hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kunó s. k. Gróf Klebelsberg testnevelésügyi rendelete. .4 kormányzó adóxata. Berki: Aki ír.ésok becsületét itt állandóan támadja, a mások becsületére abszolúte nem kényes, aki purifikátori szerepre vállalkozik itt, az legyen azzal tisztában, hogy ha azt a pártot, amelynek áldozatkészségéből szerezte meg a mandátumot, Horváth: A teheneiből!) elhagyta, akkor azt az áldozatkészséget fizesse vissza. (Úgy van jobbról.) Nyilvánosan felszólítom a képviselő urat, hogy a két tehén árát, a mi szegény pártunknak 50 millió korona értékben valorizálva fizesse vissza (Élénk derültség az ellenzéken.) vagy pedig természetben fizesse vissza és rójja le a forgalmi adót is. (Élénk derültség és taps az ellenzéken.) A mi pártunk szegény párt, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megkárosításunkat eltűrjük, és ha képviselő úr elveit megváltoztatta, akkor legalább vigyázzon arra, hogy azokat ne kösse össze " a mirhák szerepeltetésével. (Derültség.) Gömbös tukmálta rá. Eőri-Szabó: Én ebbe a parlamentbe tisztán választói kerületemnek spontán bizalmából jöttem, lepvetlen fillért nekem a választásra nem adott senki, nem is volt rá szükségem, és ha később Gömbös Gyula rámtukmálta, arról nem lehetek. (Élénk derültség.) Rubinek István: A hét legjobb vicces Horváth Zoltán: Az egységes tehénpárt. (Derültség.) Szijj Bálint (Eőri-Szabóhoz): Tegye le a palástot, amelyre méltatlan! (Zaj.) Az ülés 1t9 órakor ért véget és a képviselők a hallottak hatása alól még hazamenet sem tudtak szabadulni: önkéntelenül ki-kitört belőlük a nevetés. • Kotkodács, kotkodács, mindennapra egy tojás ... Séta a baromfi-kiállításon. • A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete pénteken nyitja meg baromfikiállítását a Tvaszmező utcai főgimnázium tornacsarnokában. A kiállítás fővédnökségét Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának felesége vállalta, a védnökséget Nagyatádi Szabó István földművelségügyi miniszter, a kiállítás elnöke gróf Teleki Józsefné, a bíráló bizottság elnöke pedig Békessy Jenő gazdasági főtanácsos. A kiállítás megnyitásán, amely délelőtt tizenegy órakor lesz, a kormányzó is megjelenik feleségével, Nagyatádi Szabó István nevében pedig dr. Schandl Károly államtitkár mond megnyitó beszédet. A Tavaszmező utcai főgimnázium sötét udvarán, a tornacsarnok felé botorkálva, igazán bajos volna meg nem találni az utat. A kiállítási helyiség felöl egész falusi szimfónia verődik felénk és mikor belépünk a csarnokba, olyan fülsiketítő kotkodácsolás, kárkálás, csipegés, gágogás, pityegés, turbékolás és kukorékolás fogad, hogy az ember első pillanatban szinte egy majorság kellős közepén képzeli magát. A hosszú teremben végesvégig ketrecek állanak és bennük a sok különböző baromfi. A kiáltás célja az, hogy mindenféle fajtájában bemutassa az óriás baromfit, mely hivatva van arra, hogy a közönséges baromfit nemesebbé „javítsa föl" Látunk itt hatalmas kendermagos Plymouth- tyúkokat, sárga Orpingtonokat, melyek akkorák, mint egyegy kakas, látunk viszont a Skót-Magyar Kereskedelmi Társaság baromfi-gazdaságából való világos Sussex-kakasokat, melyek viszont bátran beillenének kisebbfajta sasoknak. Tekintélyes állománnyal szerepel a Gödöri Baromfitelep is, melynek célja a baromfitermelő közönségnek irányt mutatni arra nézve, hogy melyik fajtának a tenyésztése a legjobb. Nagy számmal szerepelnek a tojófajták, melyeknek nevezetessége az, hogy évente száznyolcvan-kétszáz tojást is tojnak, a régi magyar mondás igazságát evvel is dokumentálva: kotkodács, mindennapra egy tojás ... Látunk gigantikus nagyságú ludakat, melyekre nézve szeretetreméltó kísérőnknek, Békessy főtanácsosnak meg kell esküdnie, hogy bizony Isten nem hattyúk, ezek legnagyobbrészt várbogyai Bogyay Elemér sárospataki földesúr baromfitenyészetéből valók, akit a magyar baromfitenyésztők a ,Jjudkirály" címmel, ékesítettek föl. Ezerféle színben, gyöngyházfényű változatokban és a legkülönbözőbb tollpompában ékeskedve, a nemes galambnak minden fajtáját megtaláljuk a kiállításon, látunk fehér, bronz és fekete pulykákat, melyeket különösen Angliában kedvelnek és külön nagy ketrecekben olyan házinyúl-óriásokat látunk, melyeknek egyike-másika nagyságban fölveszi a versenyt egy-egy középtermetű jobb kutyával Belga óriás, angol kosorrú nyulak mellett prémnyulak is láthatók itt — vajon hány pesti asszony fog ráismerni e békésen rágcsáló állatokban „valódi szilszkin"-bundájának eredetijére? Kísérőnk még megmagyarázza, hogy a baromfitenyésztést a legszegényebb ember is megenged-