Pesti Hírlap, 1925. december (47. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-20 / 288. szám

4 Városházi egyveleg a hétről. A polgármesteri hivatal e héten közzétette az örömhírt, hogy a Tanács kibékült — a középítési al­bizottsággal. A régi törvényhatósági életben a harag­szom rád játék ismeretlen volt, ezután, úgy látszik, fel van véve a törvényhatóság játékrendjébe, s rövi­desen — akárcsak a színházi rovatban — e helyütt is lesz heti műsor. A harag oka ismeretes. A városi bérházak építésére 78—80 pályázat érkezett be s a középítési albizottság kiválasztotta ezek közül a po­litikailag jól megalapozott vállalkozókat, miközben nem volt tekintettel az olcsóbb ajánlatokra. A Ta­nács elfogadta az albizottság által kijelölt vállalko­zókat, de kötelezte őket, hogy ne a saját áraikon, ha­nem a legolcsóbb ajánlatok árain vállalják a mun­kákat. Kettő kivételével a vállalkozók aláírták a szer­ződést­, a középítési albizottság és a Tanács azonban megszakították a hivatalos és személyes érintkezést, s napokig tartott a harag. E héten azután megtör­tént a kibékülés azon az alapon, hogy a Tanács nem ragaszkodott a legolcsóbb ajánlat áraihoz, hanem a legolcsóbb tíz ajánlat középarányosan kötötte meg :­ szerződést a bizottság által kijelölt, vállalkozókkal. Hogy mi történt azokkal a már aláírott szerződések­kel, amelyekben a vállalkozók elfogadták a legol­csóbb árat, hogy azok alapára felemelkedett-e a leg­olcsóbb tíz ajánlat középarányos ára, ezt majd vala­mely viharos közgyűlésen fogjuk megtudni. De kétségtelen, hogy közszállítási szabályrende­let kezelése a mai városházi uralom történetének egyik leghomályosabb fejezete. Szolgálunk egy­­példával. A Tanács nyilvános árlejtést hirdetett a Mester­utcai épülő bérház lépcsőházi vaskorlátaira. A pályá­zati feltételek szerint a megadott rajz alapján folyó­méterenként 40­ kg. súlyú vadból kell készíteni a pár­kányt. A legolcsóbb ajánlattevő két cég kapta meg a munkát, melynek vállalásakor mind a két cég joggal remélte, hogy a Tanács el fog tekinteni a súlymeny­nyiségtől és beéri 25 kg. vassal is. Tarr Béla bizott­sági tag, aki szakember, megmondotta a bizottsági ülésen, hogy a két vállalkozó rá fog fizetni, h­a 40 kg. lesz egy méter rácsnak a súlya, s kétségtelen, hogy csak azért vállalta a munkát, mert valaki biztatta, hogy a Tanács nem fog a felülvizsgálatnál a kg.­hoz ragaszkodni. Ugyanezt mondotta a Ripka-parti Sajó Sándor, a lakatosipartestület elnöke. Csakhogy most már mindketten követelték, hogy adják ki a­ munkákat a­ kelepcébe jutott két vállalkozónak. Egy­egy munka 330 millió koronát jelent, 25 kg.-os egy­ségsúly mellett, nyerő-étl­el végződött volna, 40 kg. mellett a veszteség 90—90 millió korona. Így fog elvérezni minden vállalkozó, ha fenn­marad a régi protekciós rendszer, melynek kegyen­ceit azután a feltételek szigorú betartására fogja kényszeríteni az építési albizottság. Ezért kételkedik mindenki joggal az új városi bérházak felépülésében. * A közkórházak élelmezési viszonyait megvizs­gáltatta a törvényhatósági bizottság a közegészség­ügyi és köztisztasági bizottság egyik tagjával dr. Klár Zoltán főorvossal. A Gyöngyösi­ úti szülészeti kórházban talált állapotokról érdekes jelentést tett a bizottság ülésén, s ebből idézzük a következő sorokat: „Megkérdeztem a konyhavezető nőt mennyi zsírt fogyasztott'el a mai ebédhez? A felelet az volt, hogy 2 kg.-ot amelynek felhasználása eképp történt. Hu­szonhét személyre készült rántott leveshez, negyven­négy személyre készült főzelékhez való rántáshoz, negyvennégy adag felsül-sülhöz szósznak negyven­négy személyre készült bableves, negyvennégy sze­mély részére készült becsinált, negyvennégy személy részére készült burgonyafőzelék, negyvennégy sze­mély részére készült tészta és tizenhat személy részé­re készült linzer-szelet. Megkérdeztem, hogy a linzer­tésztáh­oz mennyi zsirt méltóztatott elfogyasztani. — Kérem, — felelte — lemértem, a linzerhez negy­ven deka zsir fogyott el Méltóztassék megállapítani, hogy a többihez féiy kilo és hatvan deka zsírt hasz­náltak­ el Megkérdeztem tovább, mennyi cukrot használ­tak el az ottani menühöz? A könyvbe be volt ve­zetve két kilogramm cukor. Megkérdeztem mire mél­tóztatott fordítani? Erre a következőket mondotta be: Hetvennyolc személy részére reggeli kávéhoz adtam ki cukrot, azonkívül kilenc ember részére külön, a linzertésztához adtam ki ismételten negyven deka­gramm cukrot, azonkívül negyvennégy ember ré­szére készült tejbegriz mindet két kiló cukorból.­­Tizenkét óra húsz perckor megkóstoltam a be­csináltat. A leghatározottabban jelentem ki a követ­kezőket.. A becsinált amelyet szülőnőknek tálaltak fel amelyet tehát megcitromozva a tanár úr meg­kóstolt, direkte moslék, teljesen ízetlen, csodálom, hogy szagtalan, rántás és mindennélküli vékony szürke lötty, amelybe borjúcafrangok voltak bevágva, teljesen és abszolúte élvezhetetlen Megállapítottam ezután, hogy tizenkét óra húsz perckor a Gyöngyösi­úti szülészeti kórházban egyetlen egy étel volt ké­szen a becsinált borjú. A konyhafőnöknő és a sze­mélyzet bemondása szerint, egyetlen más ételt nem volt alkalmam megkóstolni, miután nem voltak el­készítve".­­ Dr Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő,­ törv. hatósági bizottsági tag, interpellációt intézett a pol­gármesterhez, amelyben kérdezte, hogy mi történik az árvaszék által kezelt Magyar Takarékpénztárak Közp. Jelzálogbankja stb részvényekkel? Az interpel­láció háttere az, hogy ezek a részvények teljesen el­értéktelenedtek s ennek következtében nagyon sok árva károsult. A Magyar Kender és Lenipar r.­t. e heti közgyűlésén ezzel kapcsolatban súlyos vádakat emelt Szász Dezső igazgató ellen Fayer Sándor kor­mányfőtanácsos, volt terv. hat. bizottsági tag. A vá­ltakra a személyében aposztrofált igazgató nem vá­laszolt s­­kétségtelen, hogy a gyámhatóság beavatko­zása ezekre a vádakra ki fog terjeszkedni. Egy­­feltűnésszámba menő esemény, mint ami­lyen egy előkelő ember nyilvános vádja, kell ahhoz, hogy az árvaszék megvizsgálja a­­gyámpénztár áltatl őrzött összes részvények és értékpapírok mai érté­két Hogy hány ezer oly részvényre fog tarmin­,­ame­lyeket már régen nem jegyeznek a tőzsdén, azt is ki fogja deríteni a vizsgálat. De mi történik azokkal a árvákkal, akiknek a legbiztosabb helyen, a székesfő­város árvapénzt­árában őrzött részvényei a gazdasági válság során így lerongyolódtak? Mi lesz zálog­leveleikkel, hadikölcsönö­kkel, takarékbetéteikkel és ingatlanokra adott készpénzkölcsöneikkel, amelyeket ezerszeres, kétezerszeres szorzószám mellett űzettek­­ vissza az adósok? Mindezek nagyon súlyos kérdések­­ és időszerűvé teszik az árvaszék átszervezését — gaz-I­dasági alapon Lehetetlen fenntartani az eddigi rendi-­ szert, amelyben csak jogi szempontok­ érvényesültek,­­ gazdaságiak nem Az árvaszék vagyonkezelésének­­ reviziója a törvényhatóság egyik legfontosabb fel­­­adata, amivel nem lehet várni az új gyámi törvény­­ elkészüléséig, mert közben a leggazdagabb árvák is­­ koldussorba jutnak Fehéri Armand. PESTI HÍRLAP 1925 december 20., vasárnap. Elkészült a Pesti Hírlap 1926. évi nagy képes Naptára A gépek utolsó nagy rohamában, lázas mun­káskezek utolsó gyors simításában immár készem áll a legszebb karácsonyi ajándék, amellyel újság va­laha kedveskedhetett olvasóinak, készen áll a Pesti Hírlap jövő évre szóló Naptára. Olvasóinkkal­­már közöltük hasábjainkon a Naptár tar­talmát, mely szépségben, értékben és gaz­dagságban a mai magyar szellemi életnek és tudo­mánynak olyan reprezentánsa, hogy ritkítja párját. Mindaz élvezet, melyet a teremtő lélek a m­aga kin­cseivel szerezhet embertársainak, egyetlen könyv szépséges hasábjain árad itt rá a megszegényedett magyar világra. A névsor, mely Naptárunk íróit jelzi, a legszebb és a legjelentősebb nevek összessége ma ebben az országban. Alkotásaik, melyek a könyv lapjait díszítik, a legbőségesebb gyönyörű­ségek ha­rimóniáját viszik szét olvasóink házába. Mi, akik a legnagyobb megpróbáltatások közt is, a legnagyobb gazdasági válságok idején egyetlen lépéssel sem maradtunk hátra abban, hogy olvasóin­kat minden rendelkezésre álló jóval elhalmozhassák, most büszkén állapíthatjuk meg, hogy a mai nehéz­ségek idején íme egy olyan ajándékot tudunk ten­n karácsonyi asztalára, mely nemcsak vetekszik, h­a­nem jóval felülmúlja a békeévek hasonló emlékét." • mely nemcsak reprezentáns értéke a magyar szel­lemi élet ősi gazdagságának, hanem büszke bí­nyitéka annak a magyar jövendőnek, minek gy­­ö­nyörű eljövetelét mindnyájan hisszük és valljuk és­ ami csupán lelki gazdagságunk, kulturális nagy fö­lényünk izmos karjaival valósítható meg. A kincs, amellyel a magyar boldogságot visszavásároljuk ma­gunknak, a magyar lélek. És ez a magyar lélek tel­jes fényében és egész gazdagságában jelenik meg az ország színe előtt ebben a pompás kötetben. Hosszú időre szól az a sok olvasnivaló, mely a Naptárban az, olvasó színe elé kerül. Az egész évi könyvtermésben nincs egyetlen olyan könyv, mely tartalmasabb lenne ennél a mi finom és külsejében is oly szépséges kötetünknél. Lexikoni jelentőséggel bír azért, mert a szórakoztató, kizárólag szépiro­dalmi munkák mellett a mai idők legjelesebb s leg­érdekesebb eredményeiről talál benne ezerféle érde­kesebbnél­ érdekesebb felvilágosítást, magyarázatot, cikket, képet, tanulmányt az olvasó. S a képeknek serege tarkítja a könyvet, egy egész esztendőnek minden érdekességét tárva a közönség elé, a legtö­kéletesebb formában és kiállításban. A lelkes munka és fó szeretet, mely világra hozta ezt a gyönyörű ajándékkönyvet, bizonyára nagy mértékben találja meg útját az olvasóink sze­retetéhez, melyet érzünk,. tudunk és amelyet jutal­mazni akarunk ezzel a szépséges, szinte megfizethe­tetlen értékű könyvvel. " A Naptárt a Pesti Hírlap minden előfizetője —­ az újonnan belépők is — díjtalanul kapják meg. Művészeti kiállítások. (A Szépművészeti Múzeumban.) Új grafikai kiállítást mutat be a Szépművészeti Múzeum ,,Művész- sokszorosító eljárások" címen. A gazdag anyagot dr Hoffmann Edith, a grafikai osz­tály vezetője állította össze és a katalógusban igen tanulságosan magyarázza meg az összes grafikai­ el­járásokat. Maga a művészi anyag elsőrendű, m­ert hiszen múzeumunk híres a grafikai anyag értékes­ségéről. ." K . Itt most a legh­íresebb mesterek műlapjain ta­nulmányozhatjuk az eljárásos­ sokféleségét. Kezdődik e sorozat az egy dúcra bevésell, foroe­­- , szerikkel, amelyek első lapjai 1400 körül retettek még s 1­970 ben bevonultak a nyomtatott könyvbe is. Eh­­hez a technikához tartozott a poncolt ércmetszet és a tésztanyomat. Ez utóbbi a XV század utolsó harma­dában virágzott s romlandósága miatt ma alig isme­retes 150 teszi any­ámat. Muzeumunk egyetlen pél­dányt őriz belőle, melyen Szent Jeromos képét alig lehet felismerni Értékes ritkaság itt egy fába met­szett játékkártya-sorozat melyet akkori szokás sze­rint kézzel színeztek. Magas művészi értékei a cso­portnak Dürer Albrecht lapjai az „Apokalipszis" so­rozatból, a mester biblikus lapjai, azután Holbein Hans, Menzel Adolph lapjai. A clair obscur fametszet mér több dúcra va­ló véséssel készül a különféle tón­ulók vagy színek sze­rint itt Hans Baldung Gr­im. „Boszorkányos előké­születe",­­ Andreani Andrea „Fürdő nimfák" című finom lapja és Ugo da Carpi „Diogenes"-e a legszebb lapok A rézmetszet 1430 körül született meg és éppen ellenlábasa, a fametszetnek mert míg ennél a rajzot magasan kivésik a húsból, a rézlemezre mélyen be­vésik. A festékkel bekent lapon csak a mélyedések festékanyaga marad vissza. Egy jó metszet mintegy ezer jó és 1500 másodrendű levonatot ad.­­­ E csoport igazi nagymestere Dürer Albrecht, aki máig utólér­hetetlen maradt művészetének tökéletességével és termékenységével. Az „Ádám és Éva" . .,A lovag, a halál és az ördög" talán legszebb ezek között. Még Andrea Mantegna „Krisztus sírbatétele" jelenti itt a monumentális tudást, kitűnő mester az olasz Rai­mondi aki Rafael „Páris almájá"-t véste nagy mű­vészettel rézbe, a német Schongauer viszont új tech­nikai eljárásával lett nagyjelentőségű.­­ A rézkarc annyiban különbözik a rézmetszettől, hogy a bevi­tett lemezt vékony aszfaltréteggé­ vonják be s a mű­vész erre tűvel belekarcolja thémáját; a karcolás erős­sége szerint vésődik a rajz a terk­ei­be. A lemez így kevésbbé tartós, de sokkal több szabadságot enged­ a művészi genialitásnak, különösen a hideg tűvel való eljárásnál. Ott Rembrandt a nagymester, aki­nek, világhírnevét geniális harcai lényegesen emelték. .Szebbnél-szebb lapjai közül csak az u. n. százforintos lapot („Jézus gyógyítja a betegeket"), _ „A három kereszt", — a „Krisztus Emmonsban" c. lapot s az „Ecce homo"-t említjük Nagyon finoman van kép­viselve van Dyck, Ingres Fragonard, Rodin. A mezzotinto eljárás azon alapul, hogy a lemez, egész felületét előbb éles fogacskákkal felborzolják, mely bársonyos levonatot ad Ebbe az alapba dol­gozzák bele a képet. A reprodukciók pompás, sely­mes hatásúak s különösen népszerűek. Angliába! Watson, Dickinson Green, John Dean, Smith John ,Rafael. Ward William a nagy angol portra­it-f­es­tő­, után készült kitűnő fekete és színes nyomású lapjuk­kal szerepelnek.­­ Folytatása az eljárásnak a pon­tozó-modor melynek fő képviselője a Londonban élő Bartologsi Francesco volt. Az aquatinta eljárásnál a rajz körvonala­i ma­ratják s az alapot finom gyanta- vagy aszfaltporral hintik be. A maratás többször ismétlődik, mig a tuss­rajzszerű hatást el­­nem, éri Ennek Goya, a spanyol nagymester volt a legfőbb híve; az eljárást Leprince Ba­ptiste találta fel Ott mindkét mestert tanulmá­nyozhatjuk. — Ujabb technika a „Krétamodor, mely megtévesztésig h­asonlít a krétarajzhoz Ezt a réz­lemeznek a maitoir nevű (buzogány szerű) eszközzel is valió ráspolyozásával ér­ik el Itt DeMarteau Giles az első mester Szép lapjai vannak A kőnyomat anyaga a litografikus kő, melynek: ' wiszeit lapjára olajos krétával vagy olajos tintával­­ viszik át a rajzot A többi rész maratása utáni a rajz­­ finoman kiemelkedik a k­alapból. A színes litográfia­­ több kőről készül. Feltalálója Sencfelder Aloys 1800 , körül Gyors és olcsó eljárás. Az ujabb francia mes­terek különösen kultiválják. Itt Ingres, Manet Car­riére Daumier (a híres karikaturista), Toulouse Lautrec, Renoir, Signac ípointilista lapjai említ­tendők. A kiállítás bemutatja még az algráfiát (alumí­nium nyomatot), Paszka Cornélia lapján, az acélmet­szetet (melynél a rézlapot acéllemez pótolja) Axmemn József lapján. Ezt az eljárást az amerikai Perkins használta először s azóta fölöslegessé tette a rézmet­szést, jóval nagyobb tartóssága révén. Látjuk még az­ üvegkarc­, a monotypia, a h.eliogravur, a vernis moll és a linóleum-metszet bemutatott példányait, mely eljárások alig szerepelnek. A kiállítás annyira tanulságos, hogy mindenkit érdekelhet — aki még tanulni akar Festő-rajztanárok. A Barcsay­ utcai főgimnázium rajztermében hat rajztanár képkiállítást mutat be szünidei műveiből. A rajztanárok ugyanis az újabb nemzedéket művé­szetre tanítják, de a nemes hivatásuk közben nem igen érnek rá a művészkedésre. Most mégis tetszetős kollekciót mutatnak be Biczó András, a jeles illusztrátor a legtartalmasabb. A „Decameron", — a „Vadászat", — a „Meseillusz­tráció" művészi kompozíciók, melyek már a Műcsar­nokban is sikert arattak. — egy sereg színes tus­rajza viszont gazdag humor-forrást tár elénk. — Bundschuh Ottóban finom érzésű tájfestőt ismerünk meg akinek zebegényi, pilismaróti és budavidéki táj­részletei és falusi utcarészletei a legjobbak. — Sze­gedi Kovács Ágoston ismert szibériai képei helyett most balatoni hangzatokkal és tanulmányokkal de­monstrálja tudását, — Uferbach Jenő mint figura­lista, Szathmáry István mint tájfestő (erősen grafikus hatású művekkel), Spolarich­ László mint pastell­festő (jó Dunarészletekkel és gyermektanulmány­ok­kal) vesz részt a kiállításon Iparművészek. A monzai nemzetközi iparművészeti kiállítás bezárása után most küldték el a kitüntetéseket. Ma­róthi Géza nagy sikerében Kiss Ferenc ötvösművész és Ligeti Miklós is osztozik (aranyérmet kaptak). E két művész legszebb műveiből most kiállítás nyílt meg Kiss Ferenc Türr­ utca 9. szám alatti műtermé­ben. A fiatal mester művei a régi magyar ötvösmű-­­vek hatása alatt készültek, serlegek, kelyhek ills­z­edények, ékszerek, szines zománctő­ és ékkövt­­öl ragyognak. Ligeti majolikái is magyaros ízlésnek (K. k. L) !

Next