Pesti Hírlap, 1925. december (47. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-20 / 288. szám
4 Városházi egyveleg a hétről. A polgármesteri hivatal e héten közzétette az örömhírt, hogy a Tanács kibékült — a középítési albizottsággal. A régi törvényhatósági életben a haragszom rád játék ismeretlen volt, ezután, úgy látszik, fel van véve a törvényhatóság játékrendjébe, s rövidesen — akárcsak a színházi rovatban — e helyütt is lesz heti műsor. A harag oka ismeretes. A városi bérházak építésére 78—80 pályázat érkezett be s a középítési albizottság kiválasztotta ezek közül a politikailag jól megalapozott vállalkozókat, miközben nem volt tekintettel az olcsóbb ajánlatokra. A Tanács elfogadta az albizottság által kijelölt vállalkozókat, de kötelezte őket, hogy ne a saját áraikon, hanem a legolcsóbb ajánlatok árain vállalják a munkákat. Kettő kivételével a vállalkozók aláírták a szerződést, a középítési albizottság és a Tanács azonban megszakították a hivatalos és személyes érintkezést, s napokig tartott a harag. E héten azután megtörtént a kibékülés azon az alapon, hogy a Tanács nem ragaszkodott a legolcsóbb ajánlat áraihoz, hanem a legolcsóbb tíz ajánlat középarányosan kötötte meg : szerződést a bizottság által kijelölt, vállalkozókkal. Hogy mi történt azokkal a már aláírott szerződésekkel, amelyekben a vállalkozók elfogadták a legolcsóbb árat, hogy azok alapára felemelkedett-e a legolcsóbb tíz ajánlat középarányos ára, ezt majd valamely viharos közgyűlésen fogjuk megtudni. De kétségtelen, hogy közszállítási szabályrendelet kezelése a mai városházi uralom történetének egyik leghomályosabb fejezete. Szolgálunk egypéldával. A Tanács nyilvános árlejtést hirdetett a Mesterutcai épülő bérház lépcsőházi vaskorlátaira. A pályázati feltételek szerint a megadott rajz alapján folyóméterenként 40 kg. súlyú vadból kell készíteni a párkányt. A legolcsóbb ajánlattevő két cég kapta meg a munkát, melynek vállalásakor mind a két cég joggal remélte, hogy a Tanács el fog tekinteni a súlymenynyiségtől és beéri 25 kg. vassal is. Tarr Béla bizottsági tag, aki szakember, megmondotta a bizottsági ülésen, hogy a két vállalkozó rá fog fizetni, ha 40 kg. lesz egy méter rácsnak a súlya, s kétségtelen, hogy csak azért vállalta a munkát, mert valaki biztatta, hogy a Tanács nem fog a felülvizsgálatnál a kg.hoz ragaszkodni. Ugyanezt mondotta a Ripka-parti Sajó Sándor, a lakatosipartestület elnöke. Csakhogy most már mindketten követelték, hogy adják ki a munkákat a kelepcébe jutott két vállalkozónak. Egyegy munka 330 millió koronát jelent, 25 kg.-os egységsúly mellett, nyerő-étlel végződött volna, 40 kg. mellett a veszteség 90—90 millió korona. Így fog elvérezni minden vállalkozó, ha fennmarad a régi protekciós rendszer, melynek kegyenceit azután a feltételek szigorú betartására fogja kényszeríteni az építési albizottság. Ezért kételkedik mindenki joggal az új városi bérházak felépülésében. * A közkórházak élelmezési viszonyait megvizsgáltatta a törvényhatósági bizottság a közegészségügyi és köztisztasági bizottság egyik tagjával dr. Klár Zoltán főorvossal. A Gyöngyösi úti szülészeti kórházban talált állapotokról érdekes jelentést tett a bizottság ülésén, s ebből idézzük a következő sorokat: „Megkérdeztem a konyhavezető nőt mennyi zsírt fogyasztott'el a mai ebédhez? A felelet az volt, hogy 2 kg.-ot amelynek felhasználása eképp történt. Huszonhét személyre készült rántott leveshez, negyvennégy személyre készült főzelékhez való rántáshoz, negyvennégy adag felsül-sülhöz szósznak negyvennégy személyre készült bableves, negyvennégy személy részére készült becsinált, negyvennégy személy részére készült burgonyafőzelék, negyvennégy személy részére készült tészta és tizenhat személy részére készült linzer-szelet. Megkérdeztem, hogy a linzertésztához mennyi zsirt méltóztatott elfogyasztani. — Kérem, — felelte — lemértem, a linzerhez negyven deka zsir fogyott el Méltóztassék megállapítani, hogy a többihez féiy kilo és hatvan deka zsírt használtak el Megkérdeztem tovább, mennyi cukrot használtak el az ottani menühöz? A könyvbe be volt vezetve két kilogramm cukor. Megkérdeztem mire méltóztatott fordítani? Erre a következőket mondotta be: Hetvennyolc személy részére reggeli kávéhoz adtam ki cukrot, azonkívül kilenc ember részére külön, a linzertésztához adtam ki ismételten negyven dekagramm cukrot, azonkívül negyvennégy ember részére készült tejbegriz mindet két kiló cukorból.Tizenkét óra húsz perckor megkóstoltam a becsináltat. A leghatározottabban jelentem ki a következőket.. A becsinált amelyet szülőnőknek tálaltak fel amelyet tehát megcitromozva a tanár úr megkóstolt, direkte moslék, teljesen ízetlen, csodálom, hogy szagtalan, rántás és mindennélküli vékony szürke lötty, amelybe borjúcafrangok voltak bevágva, teljesen és abszolúte élvezhetetlen Megállapítottam ezután, hogy tizenkét óra húsz perckor a Gyöngyösiúti szülészeti kórházban egyetlen egy étel volt készen a becsinált borjú. A konyhafőnöknő és a személyzet bemondása szerint, egyetlen más ételt nem volt alkalmam megkóstolni, miután nem voltak elkészítve". Dr Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő, törv. hatósági bizottsági tag, interpellációt intézett a polgármesterhez, amelyben kérdezte, hogy mi történik az árvaszék által kezelt Magyar Takarékpénztárak Közp. Jelzálogbankja stb részvényekkel? Az interpelláció háttere az, hogy ezek a részvények teljesen elértéktelenedtek s ennek következtében nagyon sok árva károsult. A Magyar Kender és Lenipar r.t. e heti közgyűlésén ezzel kapcsolatban súlyos vádakat emelt Szász Dezső igazgató ellen Fayer Sándor kormányfőtanácsos, volt terv. hat. bizottsági tag. A váltakra a személyében aposztrofált igazgató nem válaszolt skétségtelen, hogy a gyámhatóság beavatkozása ezekre a vádakra ki fog terjeszkedni. Egyfeltűnésszámba menő esemény, mint amilyen egy előkelő ember nyilvános vádja, kell ahhoz, hogy az árvaszék megvizsgálja agyámpénztár áltatl őrzött összes részvények és értékpapírok mai értékét Hogy hány ezer oly részvényre fog tarmin,amelyeket már régen nem jegyeznek a tőzsdén, azt is ki fogja deríteni a vizsgálat. De mi történik azokkal a árvákkal, akiknek a legbiztosabb helyen, a székesfőváros árvapénztárában őrzött részvényei a gazdasági válság során így lerongyolódtak? Mi lesz zálogleveleikkel, hadikölcsönökkel, takarékbetéteikkel és ingatlanokra adott készpénzkölcsöneikkel, amelyeket ezerszeres, kétezerszeres szorzószám mellett űzettek vissza az adósok? Mindezek nagyon súlyos kérdések és időszerűvé teszik az árvaszék átszervezését — gaz-Idasági alapon Lehetetlen fenntartani az eddigi rendi- szert, amelyben csak jogi szempontok érvényesültek, gazdaságiak nem Az árvaszék vagyonkezelésének reviziója a törvényhatóság egyik legfontosabb feladata, amivel nem lehet várni az új gyámi törvény elkészüléséig, mert közben a leggazdagabb árvák is koldussorba jutnak Fehéri Armand. PESTI HÍRLAP 1925 december 20., vasárnap. Elkészült a Pesti Hírlap 1926. évi nagy képes Naptára A gépek utolsó nagy rohamában, lázas munkáskezek utolsó gyors simításában immár készem áll a legszebb karácsonyi ajándék, amellyel újság valaha kedveskedhetett olvasóinak, készen áll a Pesti Hírlap jövő évre szóló Naptára. Olvasóinkkalmár közöltük hasábjainkon a Naptár tartalmát, mely szépségben, értékben és gazdagságban a mai magyar szellemi életnek és tudománynak olyan reprezentánsa, hogy ritkítja párját. Mindaz élvezet, melyet a teremtő lélek a maga kincseivel szerezhet embertársainak, egyetlen könyv szépséges hasábjain árad itt rá a megszegényedett magyar világra. A névsor, mely Naptárunk íróit jelzi, a legszebb és a legjelentősebb nevek összessége ma ebben az országban. Alkotásaik, melyek a könyv lapjait díszítik, a legbőségesebb gyönyörűségek harimóniáját viszik szét olvasóink házába. Mi, akik a legnagyobb megpróbáltatások közt is, a legnagyobb gazdasági válságok idején egyetlen lépéssel sem maradtunk hátra abban, hogy olvasóinkat minden rendelkezésre álló jóval elhalmozhassák, most büszkén állapíthatjuk meg, hogy a mai nehézségek idején íme egy olyan ajándékot tudunk tenn karácsonyi asztalára, mely nemcsak vetekszik, hanem jóval felülmúlja a békeévek hasonló emlékét." • mely nemcsak reprezentáns értéke a magyar szellemi élet ősi gazdagságának, hanem büszke bínyitéka annak a magyar jövendőnek, minek gyönyörű eljövetelét mindnyájan hisszük és valljuk és ami csupán lelki gazdagságunk, kulturális nagy fölényünk izmos karjaival valósítható meg. A kincs, amellyel a magyar boldogságot visszavásároljuk magunknak, a magyar lélek. És ez a magyar lélek teljes fényében és egész gazdagságában jelenik meg az ország színe előtt ebben a pompás kötetben. Hosszú időre szól az a sok olvasnivaló, mely a Naptárban az, olvasó színe elé kerül. Az egész évi könyvtermésben nincs egyetlen olyan könyv, mely tartalmasabb lenne ennél a mi finom és külsejében is oly szépséges kötetünknél. Lexikoni jelentőséggel bír azért, mert a szórakoztató, kizárólag szépirodalmi munkák mellett a mai idők legjelesebb s legérdekesebb eredményeiről talál benne ezerféle érdekesebbnél érdekesebb felvilágosítást, magyarázatot, cikket, képet, tanulmányt az olvasó. S a képeknek serege tarkítja a könyvet, egy egész esztendőnek minden érdekességét tárva a közönség elé, a legtökéletesebb formában és kiállításban. A lelkes munka és fó szeretet, mely világra hozta ezt a gyönyörű ajándékkönyvet, bizonyára nagy mértékben találja meg útját az olvasóink szeretetéhez, melyet érzünk,. tudunk és amelyet jutalmazni akarunk ezzel a szépséges, szinte megfizethetetlen értékű könyvvel. " A Naptárt a Pesti Hírlap minden előfizetője — az újonnan belépők is — díjtalanul kapják meg. Művészeti kiállítások. (A Szépművészeti Múzeumban.) Új grafikai kiállítást mutat be a Szépművészeti Múzeum ,,Művész- sokszorosító eljárások" címen. A gazdag anyagot dr Hoffmann Edith, a grafikai osztály vezetője állította össze és a katalógusban igen tanulságosan magyarázza meg az összes grafikai eljárásokat. Maga a művészi anyag elsőrendű, mert hiszen múzeumunk híres a grafikai anyag értékességéről. ." K . Itt most a leghíresebb mesterek műlapjain tanulmányozhatjuk az eljárásos sokféleségét. Kezdődik e sorozat az egy dúcra bevésell, foroe- , szerikkel, amelyek első lapjai 1400 körül retettek még s 1970 ben bevonultak a nyomtatott könyvbe is. Ehhez a technikához tartozott a poncolt ércmetszet és a tésztanyomat. Ez utóbbi a XV század utolsó harmadában virágzott s romlandósága miatt ma alig ismeretes 150 teszi anyámat. Muzeumunk egyetlen példányt őriz belőle, melyen Szent Jeromos képét alig lehet felismerni Értékes ritkaság itt egy fába metszett játékkártya-sorozat melyet akkori szokás szerint kézzel színeztek. Magas művészi értékei a csoportnak Dürer Albrecht lapjai az „Apokalipszis" sorozatból, a mester biblikus lapjai, azután Holbein Hans, Menzel Adolph lapjai. A clair obscur fametszet mér több dúcra való véséssel készül a különféle tónulók vagy színek szerint itt Hans Baldung Grim. „Boszorkányos előkészülete", Andreani Andrea „Fürdő nimfák" című finom lapja és Ugo da Carpi „Diogenes"-e a legszebb lapok A rézmetszet 1430 körül született meg és éppen ellenlábasa, a fametszetnek mert míg ennél a rajzot magasan kivésik a húsból, a rézlemezre mélyen bevésik. A festékkel bekent lapon csak a mélyedések festékanyaga marad vissza. Egy jó metszet mintegy ezer jó és 1500 másodrendű levonatot ad. E csoport igazi nagymestere Dürer Albrecht, aki máig utólérhetetlen maradt művészetének tökéletességével és termékenységével. Az „Ádám és Éva" . .,A lovag, a halál és az ördög" talán legszebb ezek között. Még Andrea Mantegna „Krisztus sírbatétele" jelenti itt a monumentális tudást, kitűnő mester az olasz Raimondi aki Rafael „Páris almájá"-t véste nagy művészettel rézbe, a német Schongauer viszont új technikai eljárásával lett nagyjelentőségű. A rézkarc annyiban különbözik a rézmetszettől, hogy a bevitett lemezt vékony aszfaltréteggé vonják be s a művész erre tűvel belekarcolja thémáját; a karcolás erőssége szerint vésődik a rajz a terkeibe. A lemez így kevésbbé tartós, de sokkal több szabadságot enged a művészi genialitásnak, különösen a hideg tűvel való eljárásnál. Ott Rembrandt a nagymester, akinek, világhírnevét geniális harcai lényegesen emelték. .Szebbnél-szebb lapjai közül csak az u. n. százforintos lapot („Jézus gyógyítja a betegeket"), _ „A három kereszt", — a „Krisztus Emmonsban" c. lapot s az „Ecce homo"-t említjük Nagyon finoman van képviselve van Dyck, Ingres Fragonard, Rodin. A mezzotinto eljárás azon alapul, hogy a lemez, egész felületét előbb éles fogacskákkal felborzolják, mely bársonyos levonatot ad Ebbe az alapba dolgozzák bele a képet. A reprodukciók pompás, selymes hatásúak s különösen népszerűek. Angliába! Watson, Dickinson Green, John Dean, Smith John ,Rafael. Ward William a nagy angol portrait-festő, után készült kitűnő fekete és színes nyomású lapjukkal szerepelnek. Folytatása az eljárásnak a pontozó-modor melynek fő képviselője a Londonban élő Bartologsi Francesco volt. Az aquatinta eljárásnál a rajz körvonalai maratják s az alapot finom gyanta- vagy aszfaltporral hintik be. A maratás többször ismétlődik, mig a tussrajzszerű hatást elnem, éri Ennek Goya, a spanyol nagymester volt a legfőbb híve; az eljárást Leprince Baptiste találta fel Ott mindkét mestert tanulmányozhatjuk. — Ujabb technika a „Krétamodor, mely megtévesztésig hasonlít a krétarajzhoz Ezt a rézlemeznek a maitoir nevű (buzogány szerű) eszközzel is valió ráspolyozásával érik el Itt DeMarteau Giles az első mester Szép lapjai vannak A kőnyomat anyaga a litografikus kő, melynek: ' wiszeit lapjára olajos krétával vagy olajos tintával viszik át a rajzot A többi rész maratása utáni a rajz finoman kiemelkedik a kalapból. A színes litográfia több kőről készül. Feltalálója Sencfelder Aloys 1800 , körül Gyors és olcsó eljárás. Az ujabb francia mesterek különösen kultiválják. Itt Ingres, Manet Carriére Daumier (a híres karikaturista), Toulouse Lautrec, Renoir, Signac ípointilista lapjai említtendők. A kiállítás bemutatja még az algráfiát (alumínium nyomatot), Paszka Cornélia lapján, az acélmetszetet (melynél a rézlapot acéllemez pótolja) Axmemn József lapján. Ezt az eljárást az amerikai Perkins használta először s azóta fölöslegessé tette a rézmetszést, jóval nagyobb tartóssága révén. Látjuk még az üvegkarc, a monotypia, a h.eliogravur, a vernis moll és a linóleum-metszet bemutatott példányait, mely eljárások alig szerepelnek. A kiállítás annyira tanulságos, hogy mindenkit érdekelhet — aki még tanulni akar Festő-rajztanárok. A Barcsay utcai főgimnázium rajztermében hat rajztanár képkiállítást mutat be szünidei műveiből. A rajztanárok ugyanis az újabb nemzedéket művészetre tanítják, de a nemes hivatásuk közben nem igen érnek rá a művészkedésre. Most mégis tetszetős kollekciót mutatnak be Biczó András, a jeles illusztrátor a legtartalmasabb. A „Decameron", — a „Vadászat", — a „Meseillusztráció" művészi kompozíciók, melyek már a Műcsarnokban is sikert arattak. — egy sereg színes tusrajza viszont gazdag humor-forrást tár elénk. — Bundschuh Ottóban finom érzésű tájfestőt ismerünk meg akinek zebegényi, pilismaróti és budavidéki tájrészletei és falusi utcarészletei a legjobbak. — Szegedi Kovács Ágoston ismert szibériai képei helyett most balatoni hangzatokkal és tanulmányokkal demonstrálja tudását, — Uferbach Jenő mint figuralista, Szathmáry István mint tájfestő (erősen grafikus hatású művekkel), Spolarich László mint pastellfestő (jó Dunarészletekkel és gyermektanulmányokkal) vesz részt a kiállításon Iparművészek. A monzai nemzetközi iparművészeti kiállítás bezárása után most küldték el a kitüntetéseket. Maróthi Géza nagy sikerében Kiss Ferenc ötvösművész és Ligeti Miklós is osztozik (aranyérmet kaptak). E két művész legszebb műveiből most kiállítás nyílt meg Kiss Ferenc Türr utca 9. szám alatti műtermében. A fiatal mester művei a régi magyar ötvösmű-vek hatása alatt készültek, serlegek, kelyhek illszedények, ékszerek, szines zománctő és ékkövtöl ragyognak. Ligeti majolikái is magyaros ízlésnek (K. k. L) !