Pesti Hírlap, 1940. április (62. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

O Pesti Hírlap 1940 április 2., kedd Hitler* üdvözlő távirata Frasierhez Berlin, ápr. 1. (MTI) A spanyol szabad­ságharc győzelmes befejezésének évfordu­lója alkalmából Hitler kancellár Franco tábornok, spanyol államfőhöz a következő táviratot intézte: — Az emlékezetes 1330 április elsejének évfordulóján, amikor a spanyol nép sza­badságharca az Ön vezetése alatt győzel­mesen befejeződött,a szívélyes üdvözletemet és jókívánataimat küldöm Excellenciddnak. A német nép, miként a harc napjaiban, most is őszinte érdeklődéssel kíséri a fel­építés, a béke munkáját, azzal az óhajtás­sal, hogy az a spanyol nép boldog jövendő­jének legyen­­alapja. Óriási meglepetés Bukarestben Róma, ápr. 1. (MTI) A „Messaggero“ első oldalon „Óriási meglepetés Bukarest­ben Molotov beszéde miatt“, vastagbetűs cím alatt bukaresti tudósítást közöl, amely szerint a szovjet külügyi népbiztos beszéde nem a legjobb benyomást keltette a román fővárosban. Molotov szavai román felfo­gás szerint azt bizonyítják, hogy ha Mosz­kva egy nap alatt a tettek mezejére akar lépni Romániával szemben, akkor a besszarábiai kérdés mellett a Butyenko­­ügyet is ürügyül használja fel erre. Az olasz tudósító szerint a besszarábiai kérdésben a románok nem ismernek vitát és ezt a területet végérvényesen románnak tekintik. Nem ejtettek német foglyokat a finnek Helsinki, ápr. 1. (MTI) Hivatalosan jelen­tik, hogy egyik arcvonalszakaszon sem ál­lapították meg, hogy német tisztek részt vettek a Finnország ellen harcba vetett szovjetorosz csapatok vezetésében. Az el­múlt napokban szárnyra kelt hír nyomán, amely szerint finn csapatok németeket ej­tettek foglyul, hivatalos helyen kijelentik, hogy a finnek által foglyul ejtett katonák között egyetlenegy német sincs. Olasz válasz a Newyork Times cikkére Róma, ápr. 1.­ Tst^fanLji .­, A .^Guornaie d’Italia“ a „New York­­Times“ egyik cik­két közli, amelyben arról van szó, hogy Olaszország gyenge pénzügyi helyzete és az ellenfelek­­stratégiai helyzete következ­tében nincsen abban a helyzetben, hogy bele tudna avatkozni a háborúba. Ez Olaszország címére leadott újabb fenyegetés és gyermekded vakmerőség" — írja a lap. — A háborút nemcsak pénzzel nyerik meg, hanem mindenek előtt embe­rekkel, fegyverekkel és szellemmel. Olasz­ország állítólagos nagymértékű sebezhető­sége nem felel meg a valóságnak. Az olasz tengeralattjárók és repülőgépek félelmetes akadályt jelentenek a brit és francia hajó­hadnak és francia, valamint angol részről háború esetében ki lennének téve előre nem látott rettenetes offenzíváknak. Ha a szövetségesek meggondolatlanul olasz terü­letek irányában támadást kísérelnének meg, itt olyan eszközökkel találnák magu­kat szemközt, amelyen támadásuk gyorsan összeomlana. 57 milliárd rubel katonai kiadásokra Moszkva, ápr. 1. A Szovjetunió főtaná­csa elfogadta Zsdanov javaslatát, hogy a volt autonóm karéliai köztársaságból és a szovjet-finn békeszerződés értelmében át­csatolt területekből megalakítsák a 12-ik szövetséges köztársaságot. A­­Szovjetunió 1939. évi költségvetése vxrmilliárd rubel volt s ebből 40 milliárd est-s katonai célokra; az 1940. évi költség­­vetés összegét 182,6 milliárd rubelben ál­lapították meg. Ebből a tulajdonképpeni katonai költségvetésre (a fegyverkezési biztosságok nélkül) 57 milliárd esik. A ka­tonai kiadások tehát csaknem egyharmad­­részét teszik ki az 1940. évi egész állami költségvetésnek; az előző évhez képest 42,5 százalékos az emelkedés, az 1938. évhez képest pedig több mint száz százalékos. A légi és tengeri háború Egy német repülőgép elsüllyesztette a „Protinus“ holland halászhajót. A 12 fő­nyi legénységből­ nyolc maradt életben; ezek jelenleg egy keletskóciai kikötő kór­házában vannak. A tengerészek nyitott csónakban élelem és víz nélkül hat napig hánykolódtak az Északi tengeren. Végül is egy angol tengeralattjáró vette fel őket A francia arcvonal fölött — mint a Né­met TJ jelenti — vasárnap több nagy légi harcra került sor. Német határvédelmi vadászrepülőgépek különböző helyeken legújabb mintájú francia vadászrepülőgé­pekkel találkoztak­, összesen 25 Messer­­schritt-repülőgép harcolt • 36 Morane­­gép ellen. A német­­ vadászgépek nagy győzelmet arattak. Saját veszteség nélkül S. francia­ vadászgépet­ lőttek le.— Angol magyarázat a vasércszállításokról London, ápr. 1. (A Pesti Hírlap külön tudósítása.) Az angol közvélemény egyre növekvő izgalommal figyeli, hogyan való­sul meg a tengeri zárlat szigorításának nagyszabású terve, amelynek legközelebbi állomása kétségtelenül az Ész­aki-t­en­ger fölött gyakorolt ellenőrzés megszigorítása. Ezzel kapcsolatban angol gazdasági szak­értők a következő adatokat teszik közzé: Németország évente 22 millió ton­nányi vasérc behozatalára szorul. Eb­ből 12 millió tonnát kap a skandináv államokból­­— 9 milliót magából Svédországból —, a fennmaradó 10 milliót pedig a haloom kitörése előtt tengerentúlról szerezte be. Ettől az utóbbi lehetőségtől már eddig is elvágta a blokád. Oroszországnak — legalább így mondják az angolok — alig van vas­­ércfeleslege. Így a Német Birodal-­­om Kelet felől ezen a téren nem várhat utánpótlást. Ha tehát a szövetségeseknek sikerülne a németeket Svédországtól el­vágni, ezzel brit felfogás szerint halálos csapást mérnének a német hadi­anyaggyártás kohójá­ra, a ne­héziparra. Már­pedig — jelentik angol hivatalos helyről — az áruforgalom a Harmadik Bi­rodalom és Svédország között mind­inkább gyérül, nemcsak a brit­­francia hajóhad megmozdulása miatt, ha­nem technikai okokból is. A Svéd­­és Németország között eddig igénybevett német vasércszállító hajók ugyanis túl­ságosan nagyok ahhoz, hogy a parti vizeken belül bonyolíthassák le forgal­mukat, így rendszerint nyílt tenge­ren közlekedtek. Most viszont nem hagyhatják el a norvég part­vidéket, különben azonnal ma­gukra vonnák a szövetségesek hajóinak támadását, így a for­galmat néhány nap óta csupán kevés, kisebb űrtartalmú, parti for­­galomra alkalmas teherszállító gő­zös biztosítja. Norvég nyilatkozat­: Nemcsak Narvikból lehet vasércet szállítani ! London, ápr. 1. (Reuters) Londoni ille­tékes norvég helyen a következő közle­ményt adták ki: A háború kitörése óta Svédország Né­metországnak Narvikon keresztül csupán egy töredékét szállította annak a vasérc­mennyiségnek, amelyet békeidőben szo­kott szállítani. Ha Narvik kikötőt elzárják a svéd vasérc szállítása elől, ez szükség­képpen nem jár azzal, hogy a Németor­szágnak szánt vasérc-kivitel mennyisége nagymértékben csökken, mivel a vasérc nagy részét Lulleából és más svéd kikö­tőkből is el lehet szállítani. Becslés szerint a Németországnak szánt svéd vasérc-kivitel­ kilenctized részét három kikötőn keresztül könnyűszerrel le lehet bonyolí­tani. Figyelembe kell venni, hogy Narvik norvég kikötőn keresztül nemcsak Német­országnak szállítanak svéd vasércet, ha­nem a Narvikban hajóra rakott­­vasérc­­szállítmányok jelentős része Angiid felé irányul és december óta az angolok mind több és több vasércet vettek át. Amikor Norvégia az egyes szállítmányok rendel­tetésére való tekintet nélkül megengedi ezt az átmenő forgalmat, szigorúan alkal­mazkodik azokhoz a jogaihoz és kötelessé­geihez, amelyek mint nem hadviselő ha­­talomra ráhárulnak ki Angol-jugoszláv-román tárgyalások London, ápr. 1. (Reuters) Az angol kor­mány nevében Frederic Leith Ross előzetes megbeszélést folytatott a jugo­szláv Nemzeti Bank alelnöké­­vel és Jugoszlávia londoni kö­vetével. Az angol kormány t­á­jé­k­o­­zódni kíván Belgrádban oly meg­állapodás lehetősége iránt, amely ren­dezné a két állam között fennálló keres­kedelmi forgalmat a háború tartamára. J­­goszlávia egyrészt a f­i­zet­és­i módozatok megkönnyí­tését k­í­v­á­n­j­a, másrészt megállapítja, hogy a szövetségesek dugáruellenőrzése súlyos helyzetbe hozza az or­szágot nyersanyagszükségleteinek be­szerzése tekintetében. Mindkét részről megvan a hajlandóság a méltá­nyos megoldásra. Egy román gazdasági bizott­ság látogatása Londonban és a balkáni angol érdekeltségek vezetőinek összejövetele külső megnyilatkozása annak az erőteljes diplomát«­ offen­­zívának, melyet Anglia indított Dél­­kelet-Európában. A Popolo di Roma a német szénszállítmányokról Róma, ápr. 1. (MTI) A „Popolo di Roma“ az Olaszországba irányuló német szén­szállítmányokkal foglalkozva azt írja, hogy — tekintve Németország szinte kimeríthe­tetlen szénkészleteit — semmi akadálya nincs annak, hogy az Olaszországba irá­nyuló szénkivitelt évi 8 millió tonnáról 12 millió tonnára emeljék fel. A száraz­földi szállítások felfokozásáról szóló meg­egyezés elvben március 13-án lépett élet­be, de a szállítástechnikai nehézségek miatt csak áprlis első napjaitól kezdve fog ténylegesen működésbe lépni. Német­országból óránként, pontosabban minden egy óra hat percen belül két szénnel meg­rakott vonat indul Olaszország felé. Ez annyit jelent, hogy minden negyven má­sodpercben egy szénnel megrakott va­súti kocsi megy át Németországból Olaszor­szágba. Német szakvélemény a közelkeleti és balkáni hadviselés lehetőségeiről Berlin, ápr. 1. (A Pesti Hírlap külön tudósítása.) A külföld feszülten várja, ho­gyan valósítják meg a nyugati szövetsé­gesek a többször bejelentett „erélyesebb hadviselést“. Erre vonatkozó terveikből Weygand tábornok titokzatos párisi ta­nácskozása mindenekelőtt a közelkeleti harctér létesítésének kilátásait tette idő­szerűvé. Berlini illetékes helyen ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozzák, hogy Törökország csak az angol napilapok, így például a „Sun­day Times“ legutóbbi cikkeiből tudta meg, hogy feketetengeri légi támpontokról vagy esetleg Irak, Szíria és Palesztina felől meg kell majd támadnia az orosz olajme­zőket. Ez a Batumi Baku elleni légitáma­dás terve Berlin szerint annyit jelent, hogy a szövetségesek lemondanak a Kau­kázus elleni akcióról. Közben, úgy látszik, felismerték e vállalkozás technikai nehéz­ségeit és meggyőződtek Törökország ide­genkedéséről az átvonulással szemben. Bizonyosra vehető — hangoztatják a németek —, hogy Ankara legalább any­­nyira, idegenkedik repülőtámpontok áten­gedésétől is. Hiszen ezeknek felállítása, berendezése és személyzettel való ellátá­sa szintén a fegyveres givonulá­s egy fa­jának felelne meg, vagy pedig a Boszpo­rusz szabaddá tételét tenné szükségessé az angol-francia hajóraj oly nagyszámú egy­ségei előtt, amelyek túlhaladnának a montreuxi egyezmény előírásain. A nyu­gati katalnák mindenképpen ki szeretnék erőszakolni a b®iut*st a Fekete-tengerre; legszívesebben elhitetnék a törökökkel, hogy ők már tulajdonképen hadiállapot­ban vannak a „túloldallal“. Mindamellett a­­stratégiai előfeltételek, főkép pedig Olaszország ébersége eleve meghiúsítják ezt a Boszporusz-kombiná­­ciót, így nem marad más hátra, mint a Sunday Times által említett szükség­meg­oldás: a légitámadás Irak vagy Szíria fe­lől. A határ közelében lévő repülőterek 500, illetve 700 kilométernyire vannak a feketetengeri olajkikötőktől, illetve a Kaspi-tenger melléki Baku olajmezőitől, ez a távolság pedig nem jelentene külö­nösebb akadályt, noha magas hegyek fe­lett vezet el a légiút egy része. .Más lap­ra tartozik, hogy itt is török, illetve iráni területet kellene átrepülni, vagyis a nyu­gati hatalmak felfogásának megfelelően kellene­­meghatároznia a semlegesség fo­galmát. Erre pedig sem Törökország, sem Irán nem mutat nagy hajlandóságot. Berlin szerint egy balkáni támadás gon­dolata sem szerencsésebb — különösen sztratégiai szempontokból — az előbbiek­nél. A keleti hadseregnek a vulkanikus és utakban szegény Anatólián keresztül kellene, a tengerszorosokon és Bulgárián átvágva, Romániába vonulnia. Tehát itt is több ország semlegességének megsérté­se forogna kockán. Mindezt gondosan mérlegelve, német szakértők úgy látják, hogy a nyugati szö­vetségesek számára egyre csökken, az új harcterek megteremtésének lehetősége s így a mostani háború eredeti keretei közé szorul, vagyis a német fegyverek ható­sugarának közelébe. Svédország szerepe a finn­­szovjetorosz viszályban Stockholm, S PL 1. (Svéd TI) Az ország­gyűlésen kormánynyilatkozatot olvastak fel, amely foglalkozik Svédországnak a finn-szovjetorosz viszályban játszott sze­repével A nyilatkozat többek között­ a következőket mondja: ­ A Finnországnak nyújtott svéd segít­ség nagy és jelentős volt. Ami a más hatalmak, különösen Nagy-Britannia és Franciaország részéről Finnországnak nyújtott segítséget illeti, a svéd kormány kezdettől fogva kijelentette és írásban is kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy hajlandó megkönnyíteni hadianyagnak és önkénteseknek svéd területen át való szál­lítását. Amikor azonban fölmerült a had­viselő államokból való csapatok svéd te­rületen át való szállításának kérdése, a­ svéd kormány nyomban hangsúlyozta: nincs abban a helyzetben, hogy ehhez hozzájáruljon. Végül, mikor a finn kor­mány kijelentette, hogy hajlandó újrakez­deni a háború által megszakított tárgyalá­sokat, a svéd kormány rendelkezésre állt, hogy ennek érdekében diplomáciai tevé­kenységet fejtsen ki. Ez alkalommal gon­dosan ügyelt arra, hogy semmiféle nyo­mást se gyakoroljon a finn kormányra, de ugyanakkor a lehető leghathatósabb tá­mogatásban részesítse azt A kormánynyilatkozat részletesen is­merteti a béketárgyalások előzményeit, majd kitér az angol-francia közbelépési kísérletre. Március 2-án Daladier szemé­lyes üzenetet küldött a svéd királynak, amelyben bejelenti a szövetségesek által felállított expedíciós hadsereg Finnor­szágba való küldését és annak esetleges átvonulását svéd területen. A svéd király válaszában annak az óhajának adott kife­jezést, hogy erre a lépésre ne kerüljön sor, miután igen sok következménnyel jár­hatna. A király még hozzáfűzte, folytatják azokat az erőfeszítéseket, hogy Finnország részére elfogadható békét hozzanak létre. Günther külügyminiszter megállapítot­ta, hogy március 12-én, azon napon, ame­lyen Moszkvában aláírták a finn-szovjet békeszerződést, a stockholmi angol követ átnyújtotta neki az angol külügyminiszter üzenetét, amelyben a finn kormány a leg­nyomatékosabban felkéri Franciaországot és Nagy-Britanniát, kérjenek engedélyt a svéd és norvég kormánytól a közös angol­francia expedíciós hadseregnek területü­kön való azonnali átvonulására. Hasonló jegyzéket nyújtott át az oslói angol követ a norvég külügyminiszternek. Günther külügyminiszter a jegyzékre azt válaszolta az angol követnek, hogy a moszkvai béke­­tárgyalások már igen előrehaladottak és hogy Tanner finn külügyminiszter nyoma­tékosan kijelentette, hogy Finnország nem intézett segélykérést a nyugati hatalmak­hoz. Ezért Günther a válasz megadására egynapi haladékot kért. Ugyanazon a na­pon azonban már megkötötték a finn­­szovjetorosz békét Japszkbdlban. Egyéb Külföldi hírek Borisz bolgár király fogadta a képviselő­­ház tagjait, akik átnyújtották a trónbe­szédre adott válaszukat. A király Logofe­­jev képviselőházi elnök beszédére vála­szolva többek között ezeket mondotta: Békére és semlegességre irányuló, po­litikánk, amelyet a külföld helyesel és kellően értékel, az egész bolgár nép óha­jának felel meg. Örömmel állapítom meg a nemzeti képviselet teljes gondolati és lelki egységét e politika tekintetében. A francia államtanács Lebrun elnök el­nöklete alatt hétfőn délelőtt összeült. Rey­­naud miniszterelnök beszámolt a külpoli­tikai helyzetről és ismertette a legfelső haditanács március 28-iki londoni ülésé­nek határozatait. A minisztertanács foglal­kozott azokkal az intézkedésekkel is, ame­lyeket a kormány az ország belsejében kifejtett kommunista és nemzeti szocialista üzelmek ellen hozott, illetve tanulmány tárgyává tett Bullitt, az Egyesült Államok párisi nagy­követe, a jövő hét elején ismét elfoglalja állomáshelyét Frossard francia tájékoztató miniszter hétfőn délután 14 órakor megérkezett t hetoni repülőtérre. Frossard Londonban Keith angol tájékoztató miniszterrel ío£ tárgyalni, ezenkívül Frossard tanulmá­nyozni fogja az angol cenzúra módszereit Svédországban a decemberben felemelt gázárat még egyszer emelik. Az áremel­kedés a háború kitörése előtti árral szem­ben száz százalékos emelkedést tüntet fel Stockholmban a közúti és az autóbusz Utazás 25 százalékkal drágul. A cukor árá a szállítási költségek emelése miatt szin­tén megdrágítják. A szén és a tűzifa árá 30, illetőleg 40 százalékkal felemelték. Massigli francia nagykövet, Puaux szí­riai főbiztos és Szaradzsoglu miniszter­elnök vasárnap aláírta Törökország­t Szíria baráti és jószomszédi egyezménye Szaradzsoglu megállapította, hogy a egyezmény a jövőben kiküszöböli a fran­cia-török viszony gátló akadályait A Német TI harctéri jelentése: Nyuga­ton a felderítő tevékenység meglehetőse élénk volt Nagyszabású felderítések kere­tében foglyokat ejtettünk és egy ellensége gépfegyvert zsákmányoltunk­ Egy néme felderítő osztag egy tisztet egy őrmester és négy közlegényt hozott fogolyként ma­gával. A gépfegyvert egyik felderítő ,osz­tagunk az ellenséggel vívott heves küze­­lemben zsákmányolta. Az­ ellenség­ei mintegy tíz halottat és sok sebesültet vesz­tett Német részről a veszteség nagyon­ cse­kély volt

Next