Pesti Hírlap, 1941. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

- Fegt! Hírlap 1941 jan. 1. szerda | ÖREG LÁMPÁK MELLETT ÜLNI! CSERÉLJE KI ŐKET TUNGSRAM K B V I? ? R] M Német és szovjetorosz diplomáciai tevékenység Szófiában New York, dec. 31. (KH) Az amerikai politikai közvélemény a befutó jelentések alapján nagy figyelemmel kíséri azokat a diplomáciai eseményeket, amelyek a bol­gár fővárosban lejátszódnak. A nagy lapok jelentései szerint Szófiában mind német, mind szovjetorosz részről erős diplomáciai tevékenység figyelhető meg. Washingtoni külpolitikai körökben úgy vélik, hogy Dél­­kelet-Európában az események súlypontja ismét Szófia felé tolódott el és hogy Bul­gáriának a közeljövő politikájának alaku­lásában igen fontos szerepe lesz. Rövid hírek ■ s­­ ............ . • Olga jugoszláv királyi hercegasszony ma valamennyi rádióállomás közvetítésé­vel beszédet mondott, amellyel megnyi­totta a " „téli segély" Jótékonysági hetet H. G. Wells, a világhírű angol író, Ame­rikából visszatér hazájába. Az Egye­sült Államokban előadássorozatot tartott, amelynek során nem egy feltűnő kijelen­tést tett Nagy-Britannia helyzetéről és politikájáról- Ezzel nem csekély kellemet­lenséget szerzett a brit propaganda­szolgálatnak. A szovjet kormány hivatalos lapja közli, hogy Scsadenko rangelső hadseregbiztost, a Szovjet­ Unió helyettes hadbiztosát, ez év december 2-án tisztségétől felmentet­ték. További alkalmaztatásáról semmi hír sincs. A Dunát és a Fekete-tengert csatorná­val kötik össze. A csatorna Csernavodától indul ki és Valea Car­as­un keresztül csat­lakozik a tengerhez. Ilyen csatorna építé­sét már három évszázad előtt elhatároz­ták és annak idején a szultán ki is küldte Moltke dán őrnagyot a helyszín megvizs­gálására, aki el is készítette a csatorna tervét A kísérletek sohasem jutottak a megvalósulás szakaszába. Calinescu volt román belügyminiszter 31 millió lejt használt fel anélkül, hogy az összeg felhasználását igazolta volna. A szovjet tudományos akadémia évzáró ülésén Bogomolov tanár bejelentette, hogy az 1941. év folyamán két helyen újabb olajkutatások indulnak meg. Eddig két fontos lelőhely további feltárásáról van szó — a tudós jelentése szerint — és pedig Rovnó környékén, valamint a szovjet­magyar határon, a Kárpátok északi lá­bánál. Moszkvába érkezett newyorki jelentés szerint a Déltenger szigetvilágában négy német cirkáló portyázik. A cirkálókat a tenger különböző pontjain észlelték. New Yorkból jelentik: White Plains közelében 48 villamosgyújtással ellátott dinamittöltényt találtak a Kenico-gát alatt A gát New York város vízvezetéké­nek gyűjtőmedencéjéhez tartozik. Törökországban a „Cumburyet“ nevű lap ankarai tudósítója szerint behozatali tilalmat rendeltek el a Földközi-tenger Vidékét ábrázoló olasz térképekre. Az angol postaigazgatóság — mint az Associated Press jelenti — a közönség tudomására hozta, hogy az Egyesült Ál­lamokban november 11-ike és december 6-ika között feladott angliai rendeltetésű levél- és csomagküldemények az ellenség hadműveletei következtében elkallódtak. Roosevelt beszéde után Berlini politikai körök vélemény Bértn, nee. St. Berlini politikai körök felfogása szerint Roosevelt legutóbbi „kan­dalló melletti csevegése“ lényegében nem nagyon különbözik a külpolitikai kérdé­sekben eddig tett nyilatkozataitól. Leg­feljebb az állításaiban foglalt valótlansá­gok száma és minden politikai tárgyila­gosság hiánya látszik az eddigieknél na­gyobbnak. Berlini politikai körökben azt a szidalmazó hangnemet, amelyet Roose­velt használt, bizonyos idegesség jelének tekintik. Ennek az idegességnek az az oka, hogy Roosevelt maga is egyre növekvő mértékben­ kezdi érezni bűnösségét Ang­lia helyzetében, amelyet ő is reménytelen­nek és elveszettnek tart Azok közül a va­lótlanságok közül, amelyekre Roosevelt beszédét felépítette, különösen kettő tűnik fel. Az első a nemzetiszocializmus világ­­hatalmi törekvéseiről koholt állítás, a má­sik pedig az, hogy a Führer állítólag meg akarja támadni az amerikai kontinenst Megállapítják, hogy Rooseveltnek ehhez a kijelentéséhez a Führer egyik beszédének elferdítése szolgált alapul. A Führernek ezeket a szavait, hogy „A német munkás ereje a mi aranyunk, a mi tőkénk és ezzel az arannyal a világ minden más hatalmát megverem“. — Roosevelt a szociális érte­lemben vett összefüggéséből kiragadta és a Führer szavainak a következő állítóla­gos magyarázatot adta: „A világ minden más hatalmát összetöröm“. Ilyen értelem­ben ez a kijelentés sohasem hangzott el Berlini politikai körök kijelentik továbbá, hogy Roosevelt a történelmi események tekintetében igen gyér emlékezőtehetség­gel rendelkezik, ha azt állítja, hogy a Monroe-elv kimondása óta a nyugati fél­gömböt még nem érte semmiféle támadás Európa részéről Az angolok beavatkozása az amerikai polgárháborúba, a Falkland­­szigetek (Las Malvinas) bekebelezése az angol birodalomba, a franciák hadjárata Mexico ellen Miksa császár idejében és ehhez hasonlók, náeim elkerülték a fi­gyelmét. Állítása csak annyiban volt he­lyes, hogy ez idő alat a nyugati félgöm­böt sem Németország ,sem Olaszország, sem Japán nem támja meg és ez álla­mok egyikének sem a­ gyarmatbirtoka, vagy területi követele Dél-Amerikában. Ezzel szemben az Egyült Államok a vi­lágháború idején exdíciós hadsereget küldtek Európába Nészország ellen. Ami Rooseveltnek a délafrikai országokkal való fenyegetését értó berlini köröknek erre vonatkozóan az véleményük, hogy az ilyen fenyegetést indig északról kez­deményezik, épugya az ahogy ma is az Egyesült Államok kötölnek kézenfekvő okokból támaszpontot Dél-Amerikától Berlini körök Roosellnek azt a kísérle­tét, hogy a német-ola szövetséggel szem­ben az olasz nép szimben bizalmatlan­ságot keltsen,­­ épp annyira taktika nélkülinek, kilátástalnak és esetlennek minősítik, mint Churill legutóbbi ilyen­irányú kísérletét. Béni politikai körök­ben természetesen hiában vannak Roo­sevelt beszédének orvai. Olyan veszélyt fest népe elé, amely valóságban nincs és arra szeretné várni, hogy akarata ellen és érdekei ellére beleavatkozzék egy olyan viszályba amelyet minden ok nélkül Anglia kezde és amely — az an­gol támadók rovásán­, már el is dőlt Minden álm­nak lehet hadianygot adni Washinton, dec. (Reuters) Morgen­­thau pénzügyminist­ a sajtóértekezleten kijelentette, hogy psevelt javaslata ér­telmében minden ees államnak lehet hadianyagot készíti, bérbeadni vagy kölcsönözni. Morgn­au hozzátette nyi­latkozatához, hogy javaslat elfogadása a kongresszustól is. Hitler újévi felhívás „Az Úristen eddig helyeselte a mi kürelmünket“ Berlin, dec. 3. (Német TI) A Führer az évforduló alkalmából a következő fel­hívást bocsátotta ki: — Nemzeti szocialisták! Nemzeti szo­cialista nők! Párttagok! — A német történelemnek események­ben gazdag esztendeje ért véget. Mi, akik saját magunk éljük át ennek az időnek a történelmét, nem szabadulhatunk meg at­tól a benyomástól, hogy a Gondviselés erősebb, mint az ember szándéka és aka­rata. Az istenek nemcsak vaksággal sújt­ják a pusztulásra kiszemelteket, hanem arra kényszerítik a Gondviseléstől arra hi­vatottakat, hogy oly célokra törekedjenek, amelyek eleinte gyakran távol állanak sa­ját eredeti kívánságuktól. Hitler elmondotta, hogy amikor a nem­zeti szocializmus megtalálta a német meg­újhodás útját, a vezetőség és a nép elha­tározta, hogy a nemzet jövőjét a békés munka eszközeivel, valamint a többiek lelkiismeretére való hivatkozással alakít­ja ki. A birodalom ellenségei — folytatta — ok nélkül, csupán a német néppel szem­ben érzett mélységes gyűlöletükből elkezd­ték új, szertelen pusztításukat Az új Né­metország, amely el volt tökélve, hogy nem tűri többé a népét pusztulásba vivő zsarolást, különösen felkeltette haragju­kat és gyűlöletüket. A felhívás ezután így hangzik: Birtoklók és nincstelenek — Néhány nép — élük«» angolok — évszázadokon át háborúaikkal vonták be a világot és felállították azt a világrendet, amely birtoklóból és nincstelenekből ál. Ezekben a plutokrata demokráciákban az uralkodó rétegek nyereségvágya, romlott­sága, tunyasága, de butasága is visszauta­sít minden módszert, amely korlátot szab­hatna az egyén korlátlan önzésének az összesség javára. Ezek az elemek azt hitték, hogy a hábo­rú a legnagyobb kereseti lehetőségeket hozza m­agára. Mindenekelőtt egy hosszú háború. Ezért kellett a múltban és kell még ma is a népeknek azt az ostoba és becstelen hazugságot feltálalni,­­hogy a Német Birodalom vagy Olaszország meg akarja hódítani a világot, holott a való­ságban a már tényleg meglevő világhódí­tóknak van szükségük háborúra, hogy tő­kéiket az eddiginél is magasabban kama­toztathassák. Németország maga sem Fran­ciaországgal, sem Angolországgal szemben a legkisebb követelést sem állította fel. Még 1939 október 6-án felkértem Fran­ciaországot és Angliát, hogy Németország­gal együtt tegye le a fegyvert Ez hiába voll. „Németország nincs felkészülve-----“ — Mikor végül a háború kezdete előtt­­ álltunk, az én utolsó fáradozásaimat, hogy a békét megtartó győzelmes ujjongás­­sal mellőzték és elentették, hogy íme most már be van bo nyitva az, hogy Né­metország nincs feszülve és ezért most vagy soha könnyű megsemmisíthető. Az, hogy mi félelem- vagy felelősségérzet­ből tettük meg’­1-ben és 1940-ben bé­kelépéseinket, ez körülmény most már világtörténelmileg­ igazolódott Hitler sorra ve a német haderő sike­reit Norvégiában Algiumban, Hollandiá­ban és Franciaorgban. Kiemelte, hogy a nyugati hadjáratefejezése után felszó­lította Angliát: tezzék be az oktalan háborút és kímél meg Európát a harc további féldal­ól. A válasz — foly­tatta — azok értének felelt meg, akik adták. Az összdemokráciák nagytőké­seit és háborús részkedőit a düh és a felháborodás hűha kapta el. A brit fő­ szószólók azzal gyűlölettel és haraggal vetették el magát a háború befejezé­sének gondolat, amellyel a pénzhatal­masságok mindedében harcolni szok­tak, amikor tők érdeke forog veszély­ben. A kérleltielen elhatározás —• Ezért a hán folytatódik. A német véderő bebizontja, hogy jó, de hogy a következő hónkban még jobb legyen, azt elhatározta Ezt az elhatározásunkat fanatikus lelki sizetességgel és fáradha­tatlan szolgaival meg fogjuk valósí­tani. Az 1941­ esztendő a német hadse­reget, a német kerészetet és légihaderőt hatalmasan melsedve és még jobb fel­szerelésben fog álni felvonulni. A de­mokratikus házi érdekelteket meg kell semmisíteni. Hihetetlen elhatározásunk, hogy ennek elé teszünk és akkor Euró­pa ismét megtja belső békéjét. Bánni történjék is, letország merész elhatá­rozással megte minden lépést, amely szükséges e célrésére. Minden hatalom, amely ezekből a demokráciákból táplálko­zik, bele fog­­ halni. Ha Churchill úr és az ő nemzed demokratikus eszme­társai ma hijeik, hogy ők a maguk vi­lágát védelme és az ő világuk a mienk mellett nem él fenn, akkor ez csak az ő szerencsétlenjk. — Németors éppen úgy, mint Olasz­ország, legyvegyes plutokrata kapita­listák előjogai a korszakát és ennek helyébe a né korszakát állította. Ha Churchill ur­apitalista hívei most ki­jelentik, hogy en világban nem élhet­nek, s akkor szsem a német világot sem­misítik meg, ám előbb-utóbb a magu­két döntik rá, hogy ott is megadják saját népeik a szabadságot A plutokra­ta előjogok a nemzeti szocialista nép­jogok között ézdelemben az utóbbiaké lesz a siker. Ben a hitben kezdjük el az 1341-es év „Olaszország harca a mi harcunk is“ Hitler ezután így folytatta: Ez év június eleje óta oldalunkon át A fasiszta Olaszország. Olaszország harca a mi harcunk is, reményei a mi reményeink. Gyerekes a háborút kirobbantóknak az a hite, hogy egyes akciókban bármit is vál­toztathatnának a küzdelem kimenetelén. Churchill úr már igen sok ilyen úgyneve­zett győzelmet ért el, amelyről később mir alig kiderült, hogy csak balsiker. Chur­chill úr volt az a férfi, aki hirtelen kita­lálta a korlátlan légi háborút, mint a brit győzelem nagy titkát Három és fél hóna­pon keresztül válogatás nélkül bombákat dobatott le német városokra éjszakai tá­madások alkalmával ez a gonosztevő. Hó­napokon keresztül harsogtak a brit hábo­rús uszítók köreiben arról, hogy Német­ország képtelen hasonlót tenni Szeptem­ber közepe óta most már előttük is vilá­gos lett, hogy csak az emberiesség tartott vissza bennünket ilyen sokáig és ezért nem válaszoltunk a Churchill-féle gonosz­tettekre. De most már ezt a háborút is a végső következményekig viseljük, vagyis addig, amíg az azért felelős gonosztevőket ki nem küszöböljük. És az nem szóvirág, hanem véresen komoly dolog, ha azt állítjuk, hogy minden bombára tíz, vagy ha kell, száz bombával vágunk vissza. ti „Végre egyszer a Jog győz . Propagandisztikus okokból átmene­tileg most — mint már annyiszor — ismét beszélhetnek a „hadiszerencse megfordu­lásáról“. Egyet azonban megjegyezhetnek: ebben a háborúban nem a szerencse győz, hanem végre egyszer a jog. És a jog azok­nak a népeknek az oldalán áll, amelyek fenyegetett létükért harcolnak. A nemzeti­­szocialista Németország, a fasiszta Olasz­ország és a velünk szövetséges Japán tud­ja, hogy ebben a háborúban nem egy ál­lamformáért folyik a harc, hanem kizáró­lag azért, hogy ez a föld ne csak egye­seknek teremjen gyümölcsöt. Elmúltak azok az idők, amikor az arany kormá­nyozza a világot Olyan jövő köszönt be, amikor a népek, vagyis az emberek hatá­rozzák meg az erőt a nemzetek életében. Ez a felismerés adott szárnyakat az el­múlt évben a nemzeti szocialista seregek­nek. Ezek a seregek az elkövetkező évben is a győzelmet hozzák. Miközben harcolunk a népek javáért, hisszük, hogy mielőbb rászolgálunk a Gondviselés áldására. Az Úristen eddig helyeselte a mi küzdelmünket. Ha híven és bátran teljesítjük kötelességünket, a jövőben sem fog bennünket elhagyni. Eb­ben a hitben kezdjük meg az 1948 évet Hitler napiparancsa a véderőhöz A Führer, mint a véderő legfőbb pa­rancsnoka, az évforduló alkalmából a kö­vetkező napiparancsot intézte a véderőhöz: „Katonáid A Nagynémet Birodalom nemzeti szocialista védereje az 1940. há­borús évben egyedülálló, dicsőséges győ­zelmeket aratott. Példátlan bátorsággal szárazföldön, tengeren és levegőben meg­verte az ellenséget A ti hősiességtek és katonai tudásotok megoldott minden fel­adatot, amelyet kénytelen voltam rátok róni. A fegyverek hatalmával legyőztétek ellenfeleink harcoló erőit, az általatok megszállt területeket pedig erkölcsileg meghódítottátok büszke magatartásotokkal és mintaszerű fegyelmezettségetekkel. így, hála a ti nagyszerű katonai erényeiteknek, sikerült néhány hónap alatt világtörté­nelmi küzdelemben a német véderőnek a világháborúban vívott hiábavaló hősies harcát utólag sikerrel megkoronázni és sikerült az akkori meghódolás gyalázatát a compiégnei erdőben véglegesen lemosni. Mint legfőbb parancsnokotok, köszönetet mondok Nektek a hadsereg, a haditenge­részet és a légierő katonáinak, a ti felejt­hetetlen teljesítményeitekért Azonban kö­szönetet mondok nektek az egész német nép nevében is. Megemlékezünk azokról a baj­társakról, akiknek ebben a küzde­lemben életüket kellett adniok népünk jövőjéért Épp úgy megemlékezünk a szö­vetséges fasiszta Olaszország bátor kato­náiról is. A demokrata háborús uszítók, valamint a mögöttük álló zsidó-kapitalista emberek akaratából tovább kell folytatni ezt a há­borút Egy összeomló világ képviselői azt hiszik, hogy 1941-ben talán mégis el tud­ják érni azt, ami a múltban nem sikerült nekik. Mi készen állunk. Felfegyverkezve, mint soha azelőtt, állunk az új év küszö­bén. Tudom, mindenki közületek meg fogja tenni kötelességét Az Úristen nem fogja elhagyni azokat akik egy egész vi­lágtól fenyegetve bátor szivel el vannak tökélve arra, hogy maguk segítsenek ön­ma­gukon. Katonái a Nagyném­et Birodalom nem­zeti szocialista véd­erejének! Az 1941. év meg fogja hozni történelmünk legnagyobb győzelmének beteljesülését!“

Next