Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

!­ Karácsonyi szokások... Külföldön láttam egy kedves karácsonyi szokást; a városi em­berek apró kis ajándékcsomagok­kal tisztelik meg a lakásuk köze­lében lévő vagy forgalmasabb helyről ismerős rendőrt. Nálunk ez a szokás ismeretlen, holott annyi minden haszontalan szokást vettünk már át a külföldtől. Ta­lán attól félünk, hogy a magyar államrendőrség jó hírnevén ejtünk csorbát, ha a szeretet ünnepén há­lánk és barátságunk jeléül egy csekélységgel meglepjük őket? Vagy arra a rideg álláspontra he­lyezkedünk, hogy a rendőr meg­kapja a fizetését az államtól? De fizetést kap a levélhordó is, még­sem feledkezünk meg róla, ami­kor becsenget az újévi postával. Kevés szolgálat van, amely olyan nagy mértékben összefor­rott volna a társadalom érdekei­vel, mint a rendőré. De nincs ve­szélyesebb munkakör sem az övé­nél. Sokszor eszembe jut téli hó­viharban, amikor a szél kísérte­tiesen fúj és rázza az ablakokat, hogy most kint a főváros kültel­kein, zegzugos utcákon, beépítet­len telkeken magányos rendőrök cirkálnak és vigyáznak az éle­tünkre. Igazán nem irigylésremél­­tó az a szolgálat sem, amit ünnep előtti és ünnepi estéken kültelki negyedekben végeznek, amikor a nyugalom és közbiztonság érde­kében szembe kell szállniuk alko­holtól ittas garázda emberekkel, vagy be kell menniök bicskázó vagy verekedő csoportok közé rendet csinálni. Tolvaj- és betörő­­üldözés közben hányszor kerül­nek életveszélybe? Mindezek köz­tudomású dolgok és még mindig csak kis részét teszik ki azoknak a veszedelmeknek, amelyek a rendőrt szolgálat közben érhetik. A tolvajok, betörők, a megrögzött bűnözők rendszerint bosszút fo­gadnak ellenük, személyes ellen­ségüknek tekintik a kötelességét teljesítő rendőrt. Mindezekért cse­kély elégtétel a jószándékú pol­gárok elismerése, mert ezek is éppen elég dolgot adnak neki a szabályok és­ előírások szándékos vagy hanyag be nem tartásával. Sokszor megfigyeltem, milyen kitűnő szellem hatja át az utcán szolgálatot teljesítő rendőrt. Bár­milyen rendű és rangú ember for­dul hozzájuk felvilágosításért, a rendőr először feszes vigyázz-ál­­lásba vágja magát, azután adja meg a kért felvilágosítást. A fel­tétlen udvariasságnak és szolgá­latkészségnek ez a gesztusa éppen úgy szól az elegáns embereknek, mint az­­egyszerű pesztonkának. Ezt természetesen a szolgálati sza­bályzat írja elő, de a jóindulatú baráti hang, amellyel a legtöbb felel, már egyéni dolog. Igazán meg lehetünk elégedve a pesti rendőrök modorával, ami már egy m­agasabbrendű képzettségnek az eredménye. Tudomásom szerint állandóan tanulnak, hogy a bo­nyolult közigazgatási és jogi pro­blémák között megállhassák a he­lyüket. Mégis, Pesten a rendőrnek még becézőneve sincs, mint Németor­szágban a „Schupp“, Angliában a „Tommy“ elnevezés. Az alvilág­ban „Zsaru“-nak nevezik ugyan, de ebben inkább harag érzik. Én részemről boldogan segéd­keznék egy olyan akcióban, amely a rendőrt barátilag közelebb hoz­ná hozzánk és ennek egyik első lépése az volna, ha átvennék azt a kedves karácsonyi szokást, amely­ről cikkem elején beszéltem. Edelsheim Gyulai Ella. Új rendelet készül az áruk számlázásáról A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában legutóbb tanácskozás folyt a kereskedelmi miniszternek a kötelező számlázásról és ármegjelö­lésről másfél év előtt kiadott ren­delete tárgyában, mert annak mó­dosítása szükségessé vált. A szakér­tekezlet véleménye alapján a keres­kedelmi miniszter új rendeletterve­zetet készített, amelyet hozzászólás végett megküldött az érdekképvise­leteknek. A rendelettervezet meg­állapítja, hogy a kereskedő vagy iparos milyen­­ esetekben és kinek tartozik számlát adni és miként kell a számlát kiállítani. Az a kereskedő és iparos, ak­i akár közvetlenül a fo­gyasztóknak, akár visszonteladásra árusít, köteles üzlethelyiségében az árukat az élelmicikkek kivételével ármegjelöléssel ellátni. A kirakatban elhelyezett áruk eladási árát szintén fel kell tüntetni. Az élelmicikkek el­adási árát tartalmazó árjegyzék az üzlethelyiségben függesztendő­­. Bárdossy beszéde Szombathelyen „A­z új világban csak akkor tarthatjuk meg helyünket, ha magyarok maradunk** Bárdossy László miniszterelnök vasárnap feleségével együtt elláto­gatott szülővárosába, Szombathely­re. A város közönsége meleg lelke­sedéssel fogadta a kormányelnököt és ott tartózkodása alatt elárasz­totta szeretetének és ragaszkodásá­nak jeleivel. A kulturházban zsúfolt közön­ség jelenlétében folyt le Vas vár­megye és Szombathely Széchenyi­­emlékünnepe. Amikor a minisz­terelnök megjelent, lelkes­­ünnep­léssel fogadták. A MÁV énekkará­nak előadása és Mészáros Hugó pol­gármester megnyitó szavai után Grósz József szombathelyi megyés­püspök nagyhatású emlékbeszédet mondott. A közönség ezután Bárdossy László miniszterelnököt kivánta hallani. Viharos ünneplés közben állt fel szólásra Bárdossy László: — Vasi Testvéreim! Nem tudom — úgymond — megtagadni magam­tól, hogy meg ne mondjam, mily erővel járja át egész valómat az az érzés, hogy hazajöttem és itthon vagyok. Itthon! Mennyi mindent jelent ez a szó. Jelenti az első gyer­mekévek távoli homályos emlékeit, amelyek egy-egy­ mozzanata néha megszólal, muzsikál bennünk, mint az elfelejtett bölcsődal vissza-vissza­­csengő akkordjai. De nemcsak a felbukkanó és szétfoszló emlékeket rnn--------Tfllik­ irwnTMIn -V'—i IMN­ II jelenti nekem, hanem jelenti annak a tudatát, hogy a Ti apáitok és az és apáim dolgos és munkás keze te­remtette otthonná ezt a várost és ezt a megyét, az ő fegyvert forgató kemény öklük védte és tartotta meg s szerezte vissza, ha kellett! A mi elődeink, tanácsban bölcsen, akarat­ban szilárdan, áldozatra mindig­ készen álltak itt, ha arról volt szó, áldozni kell azért, ami magyar és keresztény! — Ennek víziója, tudata indított arra, hogy itt is elmondjam Nek­tek: bárhova vitt a sors, mindig, mindenhol e vármegye hű fiának éreztem, tudtam és vallottam ma­gam, aki ima, ma eljött, hogy el­hozza köszöntését és hódolatát a szülőföldnek és mindannak, amit e szó jelent. Azoknak a nekem drága poroknak és hamvaknak, amelye­ket magában rejt. Ennek a föld­nek, amelyet magyar kéz munkált meg, amelyen a magyar kéz emelt oltárokat a Mindenhatónak és ame­lyet magyar vér hullásával védtünk meg ellenséges támadásokkal szem­ben. — Mielőtt idejöttem volna, szent Quirinus bazilikájának ásatásait mutatták meg nekem. Micsoda szim­bólumokat tárt fel előttem ez a föld! Templom állt itt már a IV. században. Ennek a templomnak köveiből később vár épült, a vár A kisebb pártok kritikája a kormány működéséről A megajánlási vita a képviselőházban A képviselőház hétfőn folytatta a megajánlási törvényjavaslat tárgya­lását. A vezérszónokok sorában Beyer Károly (szoc.­etem.) arra kérte kormányt, hogy szerezzen érvényt a törvénynek az alsóbb hatóságok tör­vénytől eltérő intézkedéseivel szem­ben. Szóvátette, hogy a körülöttünk lévő országok nem viselkednek irá­nyunkban barátságosan. Beszélt a nemzetiségi kérdésről s hangsúlyoz­ta, hogy államberendezkedésünknek elsősorban a magyar alkotmányra kell támaszkodnia s­ az­­ország füg­getlenségének álláspontjára kell he­lyezkednie. Meg­­ kell bélyegezni azt a kútmérgezést, amely azt a látsza­tot szeretné felkelteni, mint ha a kormány nem volna hű szövetsége­seihez. Felolvasta az annak idején ki­bocsátott szegedi programot. A magyar-oroszok hűsége Bródy András (kárpátaljai) azt fejtegette, hogy a magyar nemzet és a magyar­­ ember fogalmát külön­bözőképpen magyarázzák. A magyar­­oroszok és más álamhű kisebbségi csoportok előtt,­akik sorsukat a ma­gyar nemzet sorsával századokon át összekapcsolták és szilárd elhatáro­zásuk, hogy a szentistváni államon belül megmaradjanak, a magyar sors útja világos. Magyar alatt azt értik, aki magát magyarnak vallja és akit a magyar közösség magyar­nál­ elismer. A magyar nemzet azok­nak a magyaroknak tudatos összes­sége, akik magukat magyar­oknak vallják. A magyar hazának becsüle­tes, nyílt, jellemes emberekre van szüksége. A magyar életcél­ csak az lehet, hogy a magyar nemzet fej­lődjék és örökké éljen. A nemzeti­ségi probléma megoldását a szent­istváni hagyományok és a szentist­váni állameszme alapján kéri a kor­mánytól. A magyar-orosz nép a jö­vőben is, mint a múltban, mindig a magyar nemzet oldalán fog állni. Ezután a szociális kérdésekkel fog­lalkozott. Sürgette a családvédelem fokozását. A nemzeti jövedelem el­osztása nálunk nem egészséges. Saj­nálattal állapította meg, hogy Kár­pátalja gazdasági kincseinek,­­fájá­nak, olajának, vízi erőinek kihasz­nálására idáig átfogó terv vagy kí­sérlet nem történt Kérte, hogy a kárpátaljai fakitermelésben a kár­pátaljai népet legalább paritásos arányban részesítsék. A magyar­orosz nép, a többi európai nép, vagy más szláv falu népek sorsával össze­hasonlítva, még elég tűrhető hely­zetben van. Elfogadta a javaslatot nálun. Foglalkozott Imrédy Béla be­szédével, amely, szerinte, nem kel­tett megnyugvást. Idézeteket olva­sott fel Imrédynek miniszterelnök­sége idején mondott beszédeiből. Nem ér­ti azt a kijelentést, hogy a vallás nem tartozik a nemzeti szo­cializmus lényegéhez. Ha ő progra­mot adott volna, a krisztusi alapból in­dult­ volna ki. Nem kell máshová mennünk, hogy onnan hozzunk új állameszmét A munkaállam fogal­mát már a kereszténység is meg­valósította abban a tételben­, aki nem dolgozik, ne is egyék. A javas­latot elfogadta. Szilassy Béla (még uj. nemz. szoc. pártsz.) szerint abban, hogy az uj Európában Magyarországnak el kell helyezkednie, nincs különbség kor­mánypárt és ellenzék között. A fel­fogásbeli különbség csak abban van, va­jon Magyarország mostani lelki struktúrájában vagy pedig egy új át­alakult lelkiséggel helyezkedjék-e el az új Európában, azért, hogy súlyá­nak és belső értékének megfelelő helyet foglalhasson el. Visszapillan­tást vetett a csehszlovák uralom alatt töltött­­időre, majd a felvidéki k­ormánybiztossága idején tett in­tézkedéseit magyarázta meg. A ja­vaslatot nem fogadta el. Felhívás az ellenzékhez Hortky Károly (kárpátaljai) sze­rint a ruszin nép ma sokkal kedve­zőbb helyzetben él, mint valaha, sőt a kárpátaljai helyzetet összehason­lítva az anyaországival, kiderül, hogy a dolgozó osztályokban Kár­pátalján sokkal jobbak­ a kereseti viszonyok. Magyarország a nemzeti­ségek iránt mindenkor a legméltá­­nyosabb volt, ez a helyzet mutatko­zik most a ruszin nép irányában is. Tiltakozik az ellen a felfogás ellen, amely Ungvár, Munkács és Nagy­szőlős városokat be akarja sorozni a­ kárpátaljai autonóm területbe, holott ezek a városok ősmagyar te­lepülések és a történelem folyamán sohasem voltak elkülönítve Magyar­­országtól. Ugocsa megye az ország egyetlen megyéje, amelyben egyetlen középiskola sincs. Pedig nagyon fon­tos volna, hogy itt a magyar és ru­szin népi és nyelvi területei, érint­kezési vonalán egy közös iskola egyengetné az útját a lelkek meg­békélésének. Egészségügyi téren is meglehetősen elhanyagolt helyzetben van Kárpátalja, legalább a meglévő intézményeket kellene üzembe he­lyezni. Felhívja a parlamenti ellen­zéket, hogy legalább a háború tar­tamára tegyék félre a harci tevé­kenységet és egymás iránti megér­téssel tárgyalják a nemzet egyetemét szolgáló kérdéseket. A költségvetést elfogadta. Meskó Zoltán (nemz. földmiv. és szoc. párt) Azt fejtegette, hogy ne­künk más államtól függetlenül kell Európa jövőjéért harcolni, úgy mint a történelem folyamán mindenkor A nemzetiségeknek joguk van kul­túrájuk művelésére, de ez ne tör­ténjék sohasem a magyarság rová­sára. A harmadik zsidótörvény vég­rehajtását sürgette. Imrédy Béla erélyesen kiállt a zsidókérdésben a fajtisztaság mellett. Ebből azt kö­vetkezteti,­­hogy megszűntek azok a gátlások,,am­elyek miatt annak idején le kellett mondania. Úgy látszik, az okmányok hamisak voltak, ezért A felvidéki képviselők és a kormány politikája Király József (MKP) megemléke­zett a pénzügyminiszter berlini út­­jával kapcsolatban a miniszter elő­zőleg tett római látogatásáról. Ki­emelte, hogy a felvidéki pártot an­nál az elhatározásánál, hogy támo­gatja a kormányt, elsősorban a kül­politika támogatása vezette. Minden további, így a belpolitika is ebből folyik, mert rossz külpolitika ese­tén jó belpolitikát sem lehetne esl­ köveiből pedig utóbb megint szé­kesegyház. Templom és vár — ez a két szimbóluma a magyar életnek. Hit és küzdelem. Alázatos bizalom az Isten igazságosságában és harc ezért az igazságért. Ugyanabból a tőből fakad ez a kettő. Mert nincs igazi emberi küzdelem, amelyet ne egy magasabb hit lelkesítene és hi­tünkért meg kell küzdenünk. — Ezek a gondolatok visznek vissza Széchenyi emlékéhez, akinek ünneplésére itt valamennyien ös­szejöttünk. Ő mélyen hivő lélek volt. A küzdelemben, ha kellett, mindig megállta a helyét. A püspök úr ő­­nagyméltósága olyan szépen mon­dotta azt, hogy ma ismét egy nagy átalakulás idejét éljük. Roppant erők küzdelméből egy új világ ko­­vácsolódik ki és ebben az új világ­ban csak akkor tarthatjuk meg a helyünket, ha magyarok maradunk. Azokon az alapokon, amelyeknek jelképeit a feltárt ősi bazilika gyö­nyörű mozaikjai tárják elénk, épül a­­mi magyarságunk. Ezt tartsuk meg, ezt ápoljuk, ezt magasztosít­­suk fel, ki és mi vasi magyar test­vérek. Az ebéd után Bárdossy László feleségével a temetőbe ment és ko­szorút helyezett el édesatyja sírján. Délután szentmártoni Radó Lajos, a Vas megyei Kaszinóegyesület elnöke rendezett fogadást, bemutatta a kor­mányelnöknek a helyi közélet ve­zető embereit. A miniszterelnök a feleségével együtt részt vett még a MANSz „Filléres bazárjának“ meg­nyitásán és este visszatért a fővá­rosba. szeretné, hogy a hiteles okmányok nyilvánosságra kerüljenek. Az ülés délután 6 órakor ért vé­get. Kedden folytatják a megaján­lási vitát A miniszterelnök estebédje Frank német birodalmi miniszter tiszteletére A MTI jelenti: Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök és felesége dr. Hans Frank főkor­mányzó és német birodalmi minisz­ter tiszteletére hétfőn este fél kilenc órakor a magyar királyi miniszter­elnökség palotájában estebédet ad­tak, amelyre hivatalosak voltak: Dr. Hans Frank főkormányzó és né­met birodalmi miniszter, Dietrich von Jagow budapesti német, követ és fele­sége, a főkormányzó kíséretében lévő John von Wühlisch követ, dr. Franz Keith, Wolff von Tschammer und Os­ten, dr. Waldemar Baron von Dazur, Emil Gassner és Kollmut Pfaffenroth, a budapesti német követség részéről dr. Karl Werkmeister követségi tanácsos és felesége,­ Gustav Wolf ,követségi ta­nácsos és­ felesége, Franz Adamovic von Waagstaetten követségi tanácsos és felesége, Gustav Struve követségi tanácsos és felesége, Cuno Heribert Fűtterer ezredes és felesége, Friedrich Karl Rabe von Pappenheim ezredes és felesége, Oswald Freiherr von Richt­hofen követségi titkár,­­ valamint gróf Széchenyi Bertalan k. t. t., a fel­sőház elnöke és felesége, tusnádi Nagy András m. kir. t. t., a képviselőház elnöke, Kánya Kálmán m. kir. t. t., a felsőház külügyi bizottságának elnöke, vitéz S­eresztes-Fischer Ferenc m. kir. t. t. belügyminiszter és felesége, Hó­­man Bálint m. kir. t. t., vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter és felesége, bár­­cziházi Bárczy István m. kir. t. t., mi­niszterelnökségi államtitkár és felesé­ge, gróf Takách Tolvay József m­. kir. t. t., altábornagy, a képviselőház kül­ügyi bizottságának elnöke, Reményi- Schneller Lajos m. kir. t. t., pénzügy­­miniszter és felesége, vitéz Bartha Ká­roly m. kir. t. t., vezérezredes, honvé­delmi miniszter és felesége, Győrffy- Bengyel Sándor m. kir. t. t., vezérez­redes, közellátási miniszter és felesége, Varga József m. kir. t. t., iparügyi mi­niszter és felesége, Radocsay László m. kir. t. t., igazságügyminiszter és fe­lesége, vitéz Szombathelyi Ferenc m. kir. t. t., vezérezredes, a m. kir. hon­védvezérkar főnöke és felesége, báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisz­ter és felesége, vitéz Bajnóczy József altábornagy, a m. kir. honvédvezérkar főnökének helyettese és felesége, An­tal­ István igazságügyi államtitkár és felesége, Zsindely Ferenc miniszter­­elnökségi államtitkár és felesége, Pa­­taky Tibor miniszterelnökségi állam­titkár és felesége, Nicki Alfréd rk. kö­vet és mh. miniszter és felesége, Ghyczy Jenő rk. követ és mh. minisz­ter, a külügyminiszter állandó helyet­tese és felesége, Szép László miniszter­­elnökségi miniszteri osztályfőnök, Bar­­theldy Tibor rk. követ és mh. minisz­ter, Ullein-Reviczky Antal rk. követ és mh. miniszter és felesége, Sebestyén Pál külügyminisztériumi miniszteri osztályfőnök és felesége, Ujszászy Ist­ván ezredes, Incze Péter miniszterel­nökségi miniszteri tanácsos és felesége, Szentmiklósy Andor követségi taná­csos, gróf Teleki Gyula követségi ta­nácsos és felesége, Sibrik György alez­redes, Garzuly József őrnagy és Parra­­**K­ini Jenő főhadnagy. Washington várja a Japáni jegyzéket Washington, dec. 1. (OFI Roose­velt elnök hétfőn délután Warm­­springsből visszaérkezett Washing­tonba, ahol úgy tudják, hogy min­den pillanatban megérkezhetik Ja­pán válasza arra az amerikai jegy­zékre, amelyet a múlt hét szerdá­ján küldtek el Tokióba. ­ Pesti Hírlap 1941 der. E, kedd 3 LEGUJABB Német közlés Rosztovról Berlin, dec. 1. Illetékes német'' részről a következő tájékoztatást közüik: A Rosztov körüli harcokban, itteni katonai helyek felfogása sze­rint, nyilván arról van szó, hogy szovjet részről a legvégső erőfeszí­tést teszik meg, hogy a németek elől elzárják a Kaukázus felé vezető ka­put. Német részről egyáltalában nem titkolják, hogy a Rosztov kö­rüli térségen támadó bolsevista csa­patok jelentős számben fölényben vannak és megjegyzik, hogy német részről a legnagyobb fontosságú az, hogy a szovjetnél­ a Kaukázus felé nyíló ezt a kapuját szétzúzzák, úgy, hogy semmit se használjon többé az ellenségnek. Azáltal, hogy a néme­tek Rosztovból kimentek­­— hangsú­lyozzák itteni körökben —, ez a köz­lekedési csomópont a Kaukázus és a tulajdonképpeni szovjet arcvonal között az ottani csatatér közepébe került, ami magától értetődően tel­jes elpusztítását jelenti. Ugyanezek­ben a berlini katonai körökben is­mét kiemelik, hogy történelmileg, politikailag és katonailag Moszkva tekintendő a Szovjet­ Unió központ­jának. A Wilhelmstrassen hétfőn este ki­jelentették, hogy a Szovjet elmehet az Uralig vagy az Urai mögé, mi­nisztériumait feloszthatja, ahogyan akarja, a bolsevista kormányzat központosított jellegénél fogva Moszkva marad döntő központja az egész Szovjet­ Uniónak. A Moszkva körüli csata — mint kijelentik — utóbbi napokban nagyon kedvezően alakult a németek javára és a né­met vezetés akkor is Moszkvát te­kinti további céljának, ha Sztatin megkísérlené, hogy másutt hozzon, létre katonai súlypontot. Német kö­rök szerint a bolsevisták fővárosa ellen a támadás annyira előreha­ladt, hogy jó látcsővel már Moszkva belső városrészét föl lehet ismerni. ............................ ■ ,­Jf Rövid hírek Illetékes német helyről jelentik: Mértékadó német körök a Japán és az Egyesült Államok között folyó tárgyalások állásáról szóló hírekkel és értesülésekkel, valamint az azok­ból adódó lehetőségekkel szemben igen tartózkodóan viselkednek. A Wilhelmstrasse tartózkodik attól, hogy bármilyen formában is nyilat­kozzék az ügyről. Dr. Göbbels birodalmi miniszter a berlini egyetemen a Német Aka­démia keretében hétfőn beszédet tartott a német szabadságharc pillanatnyi helyzetéről. Vázolta a­ német szabadságharc eredetét, Né­metország helyzetét a kelet felől­ fenyegető, kultúrát megsemmisítő bolseviki veszély és a nyugati de­mokráciák uralmi igényei között. Kijelentette, hogy Németország so­hasem volt úgy felfegyverkezve," mint most és sohasem "volt olyan döntő katonai hatalmi helyzetben, mint ma. Paris északi részén, Montmartre kerületben, bombát dobtak egy épü­letre, melyben német katonai ható­ságok székelnek. A merénylet kap­csán a német véderő két tagja éle­tét vesztette. A merénylet elköve­tése után a 18. kerület összes föld­alatti vasutain leállították a közle-­­kedést és 18 órától kezdve teljes forgalmi szünetet rendeltek el. A „New York Times“ jelentése szerint Abesszíniában felkelő bandák és a lakosság mindjobban növekvő ellenségeskedése igen súlyos nehéz­ségeket okoz az angoloknak. A r­é­­gus nem tudta régi tekintélyét vis­­­­szaszerezni s az angoloknak nincs elég csapatuk, hogy megsegítsék a lázadók elnyomásában. Különben is a legtöbb törzsfőnök, akinek jól fel­szerelt csapati vannak, ellensége a négusnak. Az angol távolkeleti flotta új fő­parancsnokot kapott, Sir Tom Phil­lips ellentengernagyot nevezték ki az összes kínai vizeken tartózkodó angol hadihajók, valamint a távol­keleti tengerészeti berendezések fő­­parancsnokává. Arnold vezérőrnagy, az amerikai légi haderő egyik vezető tagja, Westpoinb­an tartott beszédében le­jelentette, hogy az amerikai légi haderő legalább 2500­­harci repülő­géppel rendelkezik, amelyek közül jelenleg kereken 800 gép az ameri­kai kontinensen kívül levő támasz­pontokon van. A mexikói kormány elhatározta, hogy három flottatámaszpontot en­ged át az Egyesült Államoknak. A három mexikói flottatámaszpont a Magdalena-öböl, Atapulcco és Safina­ Cruz.

Next