Pesti Hírlap, 1943. november (65. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
ég Pesti Hírlap 1943 nov. 1 verfra változtató német védelem és a folyón nagyobb erőkkel átkelni igyekvő angol hadvezetés között. Ez idő szerint — svájci jelentés szerint — hatalmas tüzérségi párviadal folyik a Tigno folyó torkolatvidékén, ahol az angolok ki akarják kényszeríteni a folyón való átkelést és a tengerparton észak felé folytatólagos előnyomulást. Inönü üzenete A nagy török nemzetgyűlés új törvényhozási időszakát Inönü államelnök beszéde vezette be. Ez a beszéd igen nagyfontosságú külpolitikai esemény. „Az 1935-i válság óta — mondotta Inönü elnök — követjük azt a külpolitikát, amely a második világháború ötödik évében is vezet bennünket. Eszményünk a civilizáció megóvása, ez pedig a nemzetek szabadságán és függetlenségén alapszik. Politikai tevékenységünk abból állott, hogy szemben álltunk a civilizációt pusztulással fenyegető erőfeszítésekkel . . . Mint már előre láttuk, a világválság ma már a romlás irányába fejlődött. Nemcsak a civilizáció nagy műve fekszik eltemetve a szétrombolt városok romjai alatt.“ Kifejtette ezután, hogy a török nemzet hisz olyan rend létesítésében, amely az összes szabad, nagy és kis nemzetek őszinte együttműködésén alapszik. A török nemzet kívül maradt a háborún, de az elmúlt négy év folyamán áldozatok és szenvedések közepette élénken érezte a világválság visszahatásait. Törökország habozás nélkül vállalja a mostaninál sokkal súlyosabb áldozatokat is, hogy ez a teher ne nehezedjen többé a világra és hogy az emberiség a biztonság légkörében szabadon fellébbezhessék. Inönü nem hangsúlyozta— mint eddig minden alkalommal megtette — országának semlegességét. Külpolitikai megjegyzéseit a nagy általánosságban tette meg. A török kommentár szerint azért, mert nyilván nem akarta a török köztársaság külpolitikai magatartását a moszkvai értekezlet végleges befejezése előtt nyilvánosságra hozni. Berlin cáfolja a Romain Rollandról terjesztett álhíreket Berlin, nov. 2. (Német TI) Angol jelentések rövid idővel ezelőtt azt állították, hogy Homain Holland, az ismert francia iró német gyűjtőtáborban meghalt. Azt is állították, hogy a francia iró halálát az embertelen bánásmód okozta. Miután már néhány héttel ezelőtt az ügyet annyiban tisztázták, hogy Romain Holland halálát meg lehetett cáfolni, a Német TI hiteles értesülések alapján most megállapítja, hogy a külföldi hírügynökségek Romain Rollandról terjesztett hírei szemenszedett valótlanságok. Romain Rolland most is Vezelayban (Rue St. Etienne) él. Tény, hogy egészségi állapota egy idő óta nincs rendben és dr. Pillon helybeli orvos kezeli. Ez az mindössze — mint illetékes helyen kijelentik —, ami a Romain Hollandról terjesztett hírekből igaz. Minthogy a francia író politikailag egyáltalában nem fejtett ki már tevékenységet, nem volt rá semmi ok, hogy felügyelet alá helyezzék, még kevésbbé, hogy gyűjtőtáborba szállítsák, úgyhogy a vele való bánásmód állítólagos következményei a mesék világába valók. BOLDOGSÁG | egy öröklakás az ujjáépit VIO0 a7 I BPESTHEZ LEGKÖZELEB I lévő, páratlan fekvésű modri balatoni üdülőhelyen. Legsze I nyaralás, kedves otthon, érti ! álló vagyon, jövedelem! Eladó iroda: Budapest, IV., Váci-utca , Klotild-palota. T. 183-256 és 1861 Hivatalos közlemény angolszász repülőgépek berepüléséről A MTI jelenti: November 2-án, a déli órákban angolszász repülőgépek az ország nyugati határszélén több hullámban berepültek, majd északnyugat felé az ország területét elhagyták. Visszarepülésük ugyanezen az útvonalon történt. Bombázásról vagy egyéb károkról eddig nem érkezett jelentés. Berlin: A bolsevista veszély növekedése esetén felhasználják a nagy délkeleteurópai tartalékokat Berlin, nov. 2. (TP) A Wilhelmstrassen rámutattak, hogy a délkeleteurópai államokat is az a megmásíthatatlan elhatározás és akarat lelkesíti, hogy minden erő bevetésével megakadályozzák az Európa elleni bolsevista támadást. Arra a megjegyzésre, hogy ez bizonnyal nagy, eddig kihasználatlan tartalékok harcbavetését jelentené, hozzáfűzték, hogy a veszedelem növekedése esetén ezek a tartalékok minden bizonnyal bevetésre kerülnek. A német keleti frontnak visszavonása, amelyet katonai megfontolások tettek szükségessé, politikai következményekkel is járt, amelyek az európai álláspont nézőszögéből igen üdvösek. Némely államban, amelyekhez a front ilyen módon kissé közelebb nyomult, ezáltal fokozódott az a belátás, hogy a téridegen hatalmak ellen folytatott mostani háborúban olyan ügyről van szó, amely minden európai államnak és minden európai polgárnak döntő fontosságú ügye és ebből le kell vonni a szükséges következményeket, — mondották a német külügyminisztériumban. Háromszázötven hajó Gibraltárban Madrid, nov. 2. (Német TI) Mint Algecirasból jelentik, a gibraltári szorosban három hajókaraván, amelyben mintegy 350 hajó volt, összetalálkozott. A legnagyobb karaván az Atlanti-óceánon jött, a másik mintegy 100 hajóval a Földközi-tenger felől s a harmadik 67 hajóval Gibraltárt hagyta el. Egy karaván 19 középnagyságú csapatszállító hajóval kifutott a Földközi-tengerre. Eden Kairóba hívta megbeszélésre a török külügyminisztert Ankara, okt. 2. (Német TI) Az ankarai rádió közlése szerint Eden angol külügyminiszter meghívta Menemencsoglu török külügyminisztert, hogy megbeszélés céljából látogasson el Kairóba. A török külügyminiszter elfogadta a meghívást és kíséretével együtt nyomban útrakelt. Hivatalos közlemény a Amsterdam, nov. 2. (Német TI) Az angol félhivatalos hírszolgálat közölte a moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közleményt, mégpedig azzal a bevezetéssel, hogy ez a szöveg megegyezik azzal, amelyet Londonban fognak nyilvánosságra hozni. A közlés szerint Moszkvában október 19-ike és október 30-ika között összesen tizenkét ülést tartottak. A külügyminisztereken kívül még a következő államférfiak vettek részt az értekezleten: Az Észekamerikai Egyesült Államok részéről W. Averell Harriman nagykövet, John L. Deane vezérőrnagy, Green H. Hackworth, James C. Dunn és más szakértők, Nagy- Britannia részéről Sir Archibald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők, a Szovjet Unió részéről K. E. Vorosilov tábornagy, A. V. Visinszka, Litvinov, külügyi népbiztos, M. V. A. Szergejev kereskedelmi népbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a vezérkar tagja, M. G. F. Szaksz, külügyi népbiztossági osztályfőnök és más szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kérdéseket, amelyekről a három kormány tárgyalt. E kérdések közül egyes kérdésekben végleges állásfoglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb tanulmányozás céljából külön bizottsághoz utalták, vagy pedig diplomáciai úton való elintézés számára tartották fenn. Ismét más kérdéseket — mint a közlemény mondja — eszmecsere útján tisztázták. Észak-Amerika, Anglia és a Szovjet Unió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdésekben, amelyek a közös háborús erőfeszítéseket érintik. Most történt azonban első ízben, hogy a három kormány külügyminiszterei abban a helyzetben voltak, hogy értekezleten találkoztak. Elsősorban a Németország és szövetségesei elleni háborús rendszabályokat vitatták meg. Végleges katonai hadműveleteket beszéltek meg, amelyekre nézve döntés történt és amelyeket máris előkészítenek, hogy megvessék az alapját a három ország közti legszorosabb katonai együttműködésnek a jövőben. A négy hatalom közös nyilatkozata A közlemény azután közli az északamerikai, brit, szovjet és csungkingkínai kormányok közös nyilatkozatát. Kiemeli, hogy ez a nyilatkozat összhangzásban áll a szövetségesek 1942 január 1-i és későbbi nyilatkozataival, mint például azzal, hogy a tengelyhatalmak ellen az ellenségeskedéseket a „feltétlen fegyverletételig“ kell folytatni. A közös nyilatkozat a következőket követeli: 1. A négy kormány közös cselekvését, amely az ellenségeik elleni háború folytatására irányul, továbbra is fenntartják a béke és a biztonság megszervezése és megóvása céljából. 2. A kormányok, amelyek a közös ellenséggel harcban állanak, az ellenség fegyverletételének és leszerelésének minden kérdésében közösen járnak el. 3. Közös rendszabályokat hoznak abból a célból, hogy megakadályozzák, az ellenségre rótt feltételek megsértését. A negyedik pont hangsúlyozza egy olyan nemzetközi szervezet fontosságát, amely valamennyi békeszerető állam szuverén minőségének elvén alapul és amelynek tagja lehet valamennyi ilyen állam, akár nagy, akár moszkvai értekezletről kicsi. Ennek a szervezetnek az a rendeltetése, hogy megóvja a nemzetközi békét és a nemzetközi biztonságot. Az ötödik pont értelmében a négy kormány az általános biztonság rendszerének bevezetéséig kölcsönösen kikéri egymás véleményét. Szükség esetén a véleménycserébe a szövetkezeti nemzetek más tagjai is bevonhatók. A hatodik pont kimondja, hogy a négy kormány az ellenségeskedések befejezése után katonai haderejét nem használja fel más államok területén belül, kivéve a nyilatkozatban felsorolt eseteket és csupán közös megbeszélés után. Végül a hetedik pont kimondja, hogy a négy kormány egymással együttműködve általános megállapodást dolgoz ki a háború utáni fegyverkezések szabályozása céljából. Olaszország A közlemény ezután közli az északamerikai, a brit és a szovjet külügyminiszter megállapítását a szövetségeseknek Olaszország irányában követendő politikájáról. Ez a politika „a fasizmus tökéletes megsemmisítésén“ nyugszik. Több pont kimondja, hogy az olasz kormány a fasizmus ellenségeinek felvételével demokratikus arculatot fog nyerni, továbbá, hogy Olaszországban biztosítani kell a sajtó-, a vélemény- és a gyülekezési szabadságot. Valamennyi fasiszta intézményt be kell szüntetni. A fasizmus vezetőit és a fasiszta hadsereg tábornokait ki kell szolgáltatni. Ausztria A közlemény közli továbbá, hogy a szovjetorosz, az északamerikai és a brit kormány megállapodott abban, hogy „Ausztria 1938. évi bekebelezését érvénytelennek és semmisnek“ nyilvánítja és „egy szabad és független Ausztriát“ állít fel. „Ausztriát azonban — folytatja a közlemény — emlékeztetik arra, hogy felelősség terheli, amelyet nem tagadhat le, mégpedig az a felelősség, hogy Németország oldalán részt vett a háborúban.“ Ausztriát felszólítják ezután, hogy „járuljon hozzá felszabadításához“. Befejezésül a közlemény közli az értekezleten részt vett nemzetek nyilatkozatát, amely szerint „mindazokat a német tiszteket,közkatonákat és párttagokat“, akik a megszállott területeken elkövetett „rémtettekért“ felelősek — ideszámítandó a „túszok kivégzése“ is — a fegyverszünet után az illető országokba szállítják, hogy ott ítélkezzenek felettük. Sztálin pohárköszöntőj« a moszkvai értekezlet zéró-bankettjén Moszkva, nov. 2. (Bud. Tud.) A moszkvai értekezlet befejezéséül a Kremlben bankettet rendeztek, amelynek során Sztálin is felszólalt. Beszédében ünnepelte az 5. és 8. hadsereget és poharát Montgomery és Clark egészségére ürítette. Azután Rooseveltre és Churchillre mondott felköszöntőt. A moszkvai egyezmény megcáfolja a német-orosz különbéke hírét, — mondta egy amerikai szenátor Washington, nov. 2. (Bud. Tud.) Conally szenátor, az amerikai szenátus külpolitikai bizottságának elnöke a moszkvai közleménnyel kapcsolatban kijelentette, hogy ez az eredmény elhallgatatja azokat, akik attól tartottak, hogy Oroszország különbékét szándékozik kötni Németországgal. A szövetséges nemzetek között ily módon kifejezésre jutott egységhatásosabbá teszi a háborús erőfeszítéseket és a győzelem napját közelebb hozza. Berlin, nov. 2. (NST) Ley német birodalmi szervezési vezető, mint lakásügyi kormánybiztos, az „Angriff“ című lapban kimerítő adatokat közöl a lakás-segélyakcióról, amelyben rámutat arra, hogy rövid idő alatt legalább egymillió szükséglakást létesítenek Németországban. A Nagy-Németországban meglevő 92 millió szobából az ellenséges bombatámadások körülbelül kétmillió szobát pusztítottak el, — közli Ley. — A háború első négy évében 450.000 szobát újjáépítettek ugyan, ami kétszer annyi, mint az első világháború idején épített lakások száma, de természetesen ez nem volt elegendő a lakásszükséglet kielégítésére. A bombakárokat szenvedett családok igényeinek sürgős kielégítésére ezért a Führer parancsára megteremtették a német lakássegély-akciót. Az építés alatt álló házakban körülbelül százezer lakás készül el, újabb százezer lakást pedig az irodai célokra kisajátított lakások visszaadásával kapnak. Nagy sikert remél meg a padlásterek kiépítésétől is, de a lakássegély-akció központja az úgynevezett szükséglakások építése. * Sauckel a német munkaerő-tartalékokról beszélt Weimarban Weimar, nov. 2. (Német TI) A thüringiai fővárosban hatalmas pártfelvonulás volt. A lakosság nagyméretű részvétele mellett több mint tizenegyezer párttag vonult el Sauckel körzetvezető előtt, hogy ezzel is bizonyítsák harci készségüket és odaadásukat. A felvonulás befejezte után a párttagok gyűlést rendeztek, amelyen Sauckel körzetvezető, a munkásmozgósítás általános meghatalmazottja beszélt. Hangsúlyozta, hogy a mostani háborúban az arcvonal a dolgozó házában olyan tartalékkal rendelkezik, amellyel még az ellenségnek is minden esetben számolnia kell. Az ellenfél arra számított, hogy Németországban egy napon a végső döntés kiküzdésénél vagy a katonákban, vagy a munkásokban hiány fog mutatkozni. A német munkásmozgósítás azonban segített abban, hogy az ellenségnek ez a reménye megsemmisüljön. A német-svéd viszony Stockholm, nov. 2. (Bud. Tud.) Svéd gazdasági körök véleménye szerint a svéd hajók szabad kijáratának felfüggesztése valószínűleg befolyással lesz a jelenleg folyó gazdasági tárgyalásokra. Ezeken a tárgyalásokon a svéd kormány szilárdabb magatartást foglal el, mint ezt normális körülmények között tette volna. A tárgyalások Stockholmban folynak és új, kölcsönös kereskedelmi forgalomra vonatkoznak. Rendezni kell az ez év utolsó negyedének és az 1944. évegész tartamának kereskedelmi forgalmát. A „Svenska Dagbladet“ e kérdéssel kapcsolatban azt írja, hogy a svéd álláspontból kifolyólag aligha volna tanácsos, hogy új, hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást kössenek mindaddig, amíg a hajók szabad forgalma tekintetében kielégítően nem tisztázzák Németország magatartását. A mostani német-svéd tárgyalások Svédországba irányuló szénszállításokra és Németországnak szóló ércszállítmányokra vonatkoznak. Németországban kétmillió lakószobát pusztított el a légi háború Német állásfoglalás a moszkvai határozatok ellen Berlin, nov. 2. Illetékes német helyről közlik: A Wilhelmstrasse álláspontja a moszkvai nyilatkozattal kapcsolatban abban foglalható össze, hogy a hármas értekezlethez fűzött német várakozásokat a közlemény teljesen megerősítette. A záróközlemény olyan okmány, amely ratifikálja azt a tényt, hogy Anglia és az Egyesült Államok az erőviszonyok alapján már régen behódolt a Szovjet európai vezető állása előtt, egyidejűleg pedig ratifikáló okmánya annak, hogy Európát teljesen kiszolgáltatták a bolsevizmusnak. A közlemény, berlini megítélés szerint, egyúttal a brit és amerikai politika tehetetlenségének és tanácstalanságának bizonyítéka. A részletek tekintetében rámutatnak arra, hogy a világ elképedésére nem említették meg a szovjet törekvések által különösen érintett országokat, hanem csak Ausztriát, amely 1938 óta a Birodalommal elszakíthatatlanul egyesült olyan szabad népszavazás útján, amelynél nagyobbat és hatalmasabbat el sem lehet képzelni. E tekintetben emlékeztetnél: arra, hogy már az első világháború után demokrata uralom alatt népszavazás nyilatkozott meg Ausztriában a csatlakozás mellett, ezt azonban a versaillesi parancsrendelkezések megsemmisítették. Berlinben egészen furcsának mondják, hogy az Atlanti Chartára való hivatkozással egy országra „demokrata szabadságot“ akarnak rákényszeríteni, mert ez a legszögesebb ellentétben áll a népek szabad önrendelkezéséről szóló kiáltvánnyal. Berlinben különösen jellegzetesnek tartják arra a szellemre, amely a közleményt áthatja, azt a követelményt, hogy büntessék meg azokat a német tiszteket, akik állítólag lengyel tiszteket öltek meg s ezt éppen a katyni tömegsírok mellett teszik. (MTI) . Moszkva szerint nincs változás a szovjet-japán viszonyban Zürich, nov. 2. (Bud. Tud.) Moszkvai jelentés szerint a Kremlhez közelálló körökben kijelentették, hogy a moszkvai értekezlet a nemzetközi kollektív biztonság új rendszerének kezdetét jelenti, amely hathatósabb, mint a volt népszövetségi rendszer. Moszkvában kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a négy nagyhatalom együttműködése, amint az Kína részvételével a moszkvai megbeszélésekből adódik, nem hoz változást a Szovjet Uniónak Japánhoz való viszonyában. Svájci lap a moszkvai értekezletről Zürich, nov. 2. (Bud. Tud.) A „Neue Zürcher Zeitung“ vezércikkben foglalkozik a moszkvai értekezlet határozataival. A lap többek között azt írja, hogy a három külügyminiszter 12 napig tartó értekezleten nem oldotta meg az összes politikai kérdést, amelyet rendezni kellett volna, sőt nem is foglalkozott velük. Csupán szervezet létesítésében állapodtak meg, amelynek a vitás kérdés rendezése és a felmerülő feladatok megoldása lesz a feladata. Azokat a kérdéseket, amelyek körül ellentétek merülhettek volna fel, mint például a megszállt területek közigazgatásának kérdését vagy a határkérdéseket későbbi időpontra halasztották. Ezáltal szabaddá vált az út katonai akciók és döntések számára. A lap rámutat arra, hogy Kínának a Németország lefegyverzéséről szóló határozatba való bevonása azért jelentős, mert ezáltal Szovjet-Oroszország határozottabban foglal állást Japánnal kapcsolatosan, mint eddig. A lap a balti államok szempontjából aggasztónak tartja, hogy a háborús bűnösökről szóló szakasz a balti államokat egyáltalában nem említi, amiből szerinte arra lehet következtetni, hogy Észtországot, Lettországot és Litvániát a szövetségesek „felszabadítandó“ orosz területnek tekintik. Moszkva és a kis államok Stockholm, nov. 2. (TP) A londoni rádió idézi Sztrasov szovjet hírmagyarázónak az orosz rádióban felolvasott nyilatkozatát, amely szerint „a Németországgal szövetséges államok, mégpedig Magyarország, Románia, Finnország és Bulgária is ugyanazt a sorsot fogják szenvedni, mint Németország és nem lesz helyük a felszabadított Európában“. Az Observer föderációt ajánl az európai kis államoknál London, nov. 2. (Bud. Tud.) Az „Observer“ vezércikkben foglalkozik az európai kis államok kérdésével és többi között azt írja, hogy: az európai kis népek léte valóság, a kis államok léte teljes szuverenitással mindazonáltal veszélyes anakronizmus. Az angol lap szerint föderáció létesítése a helyes megoldás. Szerinte ehhez Németországnak is tartoznia kell, de nem mint egységes államnak. Sblikan töet&bM jvc&ma/au, *)duKJem Sblikan myi Miói fián Jlijui ^-rrt éf VLVien M/ tzcciarnaAili/AitMv A/rMk tyynutát Kapható minden szaküzletben