Pesti Hírlap, 1944. január (66. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

hogy a német arcvonalon áttörve délnyugat felé törjön előre és há­tába kerüljön a német Dnyeper­­állásrendszernek. Ugyanekkor a ne­velt arcvonalívben támadó szovjet seregcsoport északnyugat felé igyek­szik előretörni, hogy a Leningrád és a Keleti-tenger partvidékén álló német haderők hátsó­ vonalait fe­nyegesse. Ily módon a német keleti haderő két teljesen különálló rész­re bomlanék, melyeket a Pripet­­mocsarak áthatolhatatlan térsége választana el egymástól. A berlini sajtó megjegyzés nélkül közli a svéd tudósítás részleteit és semmi távolabbi következtetést nem fűz a zsitomiri és a neveli harci súlypon­tokban folyó küzdelemről érkező hírekhez. A partraszálló támadás előkészületei Szokatlan jelenség — mondják Berlinben —, hogy egy katonai had­műveletet olyan nagy propaganda vezessen be, mint amilyen most fo­lyik a sajtóban az angolszász part­raszállási tervekkel kapcsolatban. Ha a hírverés egyre fokozódó erejét tekintjük — hangoztatják német illetékes helyen —, akkor arra kell következtetni, hogy a nagy elözönlő támadás valóban igen közel áll a megvalósuláshoz, mert a hírverést már atig lehet tovább fokozni és az így felcsigázott közvélemény csele­kedeteket vár a hadvezetőségtől. A ,, partraszálló hadművelettel kapcso­latban útnak indított hírek árada­tának, német vélemény szerint, az a közvetlen céljuk, hogy nyugta­lanságot keltsenek Németországban és gyengítsék a német nép és had­sereg erkölcsi erejét a nagy táma­dás előtt. A svájci sajtó behatóan foglalko­zik az elözönlő támadás eshetősé­geivel. Akárhol következnék is be a nagy támadás — írja a svájci sajtó — kétségtelen, hogy olyan nagy horderejű vállalkozás lesz, amilyen még nem volt nemcsak ebben a háborúban, hanem a történele­m egyetlen háborújában sem. Teljesen ismeretlen tényezők befolyásolhat­ják az eseményeket — írja tovább a svájci szakíró —, mert az eddigi harcok folyamán a támadók is, a védekezők is állandóan leplezték igazi erejüket. Az angolszász had­vezetőség még sohasem állt ilyen nehéz és felelősségteljes feladat előtt, mert ha az elözönlő támadás nem sikerülne, az nemcsak a felké­szülődésnek az elveszítését je­lentené, hanem erkölcsi tekintetben is kiszámíthatatlan következmé­nyekkel járhatna a háború további alakulása tekintetében. Ha a táma­dás bekövetkezik — fejezi be fej­tegetéseit a svájci szakíró —, akkor olyan erőpróbája lesz az egész há­borúnak, amely akár döntést is je­lenthet. A német lapok ismertetni az el­özönlő támadással foglalkozó svéd lapközleményeket is. Többek között közük a Svenska Dagbladet cikkét is, amelynek írója szerint a Roose­velt karácsonyi beszédében jelzett általános nagy támadás előjátéka már megindult keleten a szovjet erők karácsonyi offenzívájával. A szövetséges hatalmaknak külön ve­zérkaruk van Marshall tábornok vezetésével — írja a svéd lap —, amely nem az egyes hadművelete­ket irányítja, hanem a világ harc­terei közötti összefüggéseket és a hadműveletek egymásbakapcsoló­­dását dolgozza ki. A svéd lap sze­rint az események „menetrendsze­rűen" fogják követni egymást, de még a legpontosabban kitervezett menetrendet is megzavarhatják vá­ratlan események. A hadban álló felek még sohasem álltak ilyen nagy és ilyen döntően nagyjelentő­ségű erőpróba előtt, mint most és érthető az a nagy és feszült várako­zás, amely most az egész világon megnyilvánul. Roosevelt az elnökjelöltsége A Washingtoni angol tudósítók azt a feltűnő hírt köztik, hogy Roo­sevelt negyedszer is jelölteti magát az elnökségre. Amerika népe már úgyis eltért egyszer a hagyomány­tól, amikor Rooseveltet harmadszor megválasztotta,­­ amire még nem volt példa az Egyesült Államok történetében, a hívei azonban úgy látszik ezt szükségesnek tartják. Londoni jelentés szerint az elnök előtt Sztálinnal és Churchillel foly­tatott megbeszélései során világos­sá vált, hogy feladata a háború befejezésével nem ér véget és a há­ború utáni kérdések megoldásába is bele kell kapcsolódnia. A demo­krata párt pedig annyira kezében van, hogy az ellenzék növekedése ellenére is számíthat negyedszeri megválasztására. Az elnök új jel­szava: „Megnyerni a háborút!“ Ő maga, amikor megkérdezték tőle, hogy negyedízben jelölteti-e magát az elnökségre, így válaszolt: Nem erről van most szó, hanem csupán arról, hogy egy jelszót új jelszóval és a belpolitikát új belpolitikával helyettesítsünk. A keleti ha­­latint ér Papén tárgyalt Menemencsoglu török külügyminiszterrel Ankara, dec. 31. (EST) Papén ankarai német nagykövet látogatást tett Menemencsoglu török külügyminiszternél és hosszabb megbeszélést folytatott vele. Orbay londoni török nagykövet, akit jelentéstételre visszahívtak, megérkezett a török fővárosba a Taurus-expression. A cseh-orosz szerződés nincs összhangban az amerikai kormány nézeteivel Istanbul, dec. 31. (MTI) New Yorkból jelentik a török lapok. McCormick a „Sunday Times“-ben azt írja, hogy az orosz-cseh szer­ződés időpontját tagadhatatlanul rosszul választották meg. Aláírása rögtön a moszkvai értekezlet után következett, még mielőtt a cseheket London és Washington felbátorította volna. A jövő nemzetközi rend felépítése szempontjából kételkednünk kell e szerződés hasznossága felől. A cseh-orosz szerződés nincs összhangban az amerikai kormány és mindazoknak a nézeteivel, akik azt óhajtják, hogy a négy szövetséges nagyhatalom között az együttműködés tartós legyen. Benes meg van róla győződve, hogy a Szovjet nem avatkozik „Csehszlovákia" belső ügyeibe Stockholm, dec. 31. (MTI) Londonba hazatérőben Benes Kairóban — mint az angol hírszolgálat jelenti — biza­kodó nyilatkozatot tett. Kijelentette, meg van róla győződve, hogy Orosz­ország nem szándékozik Csehszlová­kia belső ügyeibe avatkozni. A „Sozialdemokraten“ londoni leve­lezője jelenti, hogy rövidesen két kommunista lép be a csehszlovák kormányba. Londonban általában úgy vélik — mondja a svéd hírlapíró je­lentése —, hogy ezt a kérdést azon­nal megoldják, amint Benes vissza­érkezett Londonba. Az egyik minisz­terjelöltet Benes egyenesen Moszkvá­ból hozza magával. Az illető dr. 15. Vrbensky aki 1838 óta tartózkodik Moszkvában. Vrbensky közegészség­­ügyi miniszter lesz a csehszlovák kor­mányban. A másik kommunista mi­­niszterjelölt Nesek, a kommunista bányászok képviselője, aki tárcanél­küli miniszter lesz. Az amerikai kongresszus törvényt készít elő a sztrájkok ellen Washington, dec. 31. (Bud. Tud­) Az amerikai kongresszus azzal a szán­dékkal foglalkozik, hogy törvényt sza­vaz meg, amely a háború idejére meg­tiltja a sztrájkot és mozgósítja vala­mennyi fontosabb ipari ág munkássá­gát. Bizonyos körökben • azt hiszik, hogy maga Roosevelt áll e törekvés mögött és hogy január elején a kon­gresszushoz intézett újévi üzenetében ismertetni fogja új politikájának irányelveit, amelyekkel véget vet az eddigi állapotnak, amikor a kormány engedett • .Reakszervezetek követelé­seinek. A Washington Post így jellemzi a helyzetet: Az Egyesült Államok társadalma elfajzott, mert csoportokra hullott szét, amelyek harcban állnak egymással és amelyek különböző előnyök elérésére töreksze­nek. Hiábavaló lenne emiatt panasz­kodni, mert amíg előnyt lehet szerez­ni, az emberek harcolni fognak eze­kért az előnyökért. Az elnök nem tudja megváltoztatni az emberi ter­mészetet, de megvan a hatalma arra, hogy könyörtelen és pártatlan tör­vénnyel megfékezze. A­zonban még többet kell tennie ennél: a vezéri ha­talom erejével rá kell bírnia az ame­rikaiakat, hogy a nemzet érdekeinek megfelelően cselekedjenek. „Neue Zürcher Zeitung“ az Invázió kérdéséről Zürich, dec. 31. (Bud. Tud.) Valamennyi svájci lap az év utolsó napján foglalkozik az elmúlt háborús évvel és a következő év várható eseményeivel. A „Neue Zürcher Zeitung“ újévi számában azt írja, hogy a német hadsereg töretlen ellenállása nyilvánvalóan arra a meg­győződésre bírta a szövetségeseket, hogy csupán valamennyi európai partvidéken meginduló összpontosított támadással csikarhatják ki a döntést. Az év vége ennek következtében egyrészt a partraszállások megakadályozásának, másrészt az ilyen hadműveletek végrehajtásának előkészületei jegyében áll. A feladat, amelyet a szövetségesek maguk­nak kitűztek, olyan óriási, hogy a Japán elleni támadás háttérbe szorul. Japán ennek következtében előnyt húz a német ellenállásból, míg Japán hadvezetése semmiképpen sem befolyásolja Németország helyzetét. Amerika figyelme az orosz-lengyel kérdés felé fordul Stockholm, dec. 31. (MTI) Mikolaj­­czyk lengyel miniszterelnöknek kü­szöbönálló washingtoni útja az ame­rikai sajtó figyelmét újból ráterelte a lengyel kérdésre. Általánosságban az a vélemény — jelenti a „Dagens Nyheter“ levelezője —, hogy az 1938. évi lengyel határok revíziója elkerül­hetetlen. A legjobb megoldás az lenne — írja a „New York Times" —, ha Sztálin kijelentené, hogy Oroszország csak azokat a területeket óhajtja megtar­tani, amelyek lakossága szabad nép­szavazásban az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglal állást. Minden más esetben arra lehet szá­mítani, hogy a lengyel lakosság el­keseredett ellenállást tanúsít az oro­szokkal szemben. Az Atlanti Charta félretolása — folytatja a „New York Times“ — kedvezőtlen hatással lehet Amerika közvéleményére. Ha az amerikai len­gyelek az elnökválasztással egyidő­­ben propagandah­adjáratot indítaná­nak a Szovjet ellen, ez az elnökvá­lasztást is befolyásolhatná és az ame­rikai választókat egy szovjetbarát és egy szovjetellenes táborra osztaná. Ez legalábbis azzal a következmény­nyel járna, hogy szétfoszlanának a háború utáni orosz-amerikai együtt­működés kilátását. Itt az ideje — így végződik a „New York Times“ cikke —, hogy Oroszország nyilvánosságra hozza Lengyelország irányában köve­tett politikáját, még­pedig teljes egyetértésben az Atlanti Chartával. Roosevelt jobban van Amsterdam, dec. 31. (Német TI) A brit hírszolgálat jelenti Washington­ból. A Fehér Ház közölte, hogy Roo­sevelt jobban van, bár még továbbra is magánlakásán tartózkodik. A török sajtó bízik Rooseveltnek a kis nemzetekről tett kijelentéseiben Istanbul, dec. 31. (MTI) A török közvéleményt élénken foglalkoztatja a kis nemzetek problémája és a sajtó állandóan visszatér erre a kérdésre. A Tasvili Elkiar szerint a legutóbbi események alkalmasak voltak arra, hogy a kis nemzeteket elkedvetle­nítsék- Anglia politikája határozott változást árul el a kis népek irányá­ban, hogy ez által kivívja nagy szö­vetségese, Oroszország tetszését. Lengyelországot joggal töltheti el nyugtalanság jövőjét illetőleg, főképp mióta Benes Moszkvában közös orosz­­cseh határról tárgyalt. De a jövő miatti aggodalom egész Európára ki­terjed, mert egyre többen kezdenek aggódni amiatt, hogy a kicsiket fel­áldozzák a nagyok kedvéért. Mi a magunk részéről remélni akarjuk, — írja a török lap —, hogy az esemé­nyek meg fogják erősíteni azokat a megnyugtató kijelentéseket, amelye­ket Roosevelt karácsonykor a kis nemzetek irányában tett. Eisenhower de Gaulle-lal tárgyalt Amsterdam, dec. 31. (Német TI) A brit hírszolgálat jelenti Algírból, hogy Eisenhower tábornok és de Gaulle találkozott egymással. 3Da Gaulle megbeszélést folytatott Wil­­som­nál is, aki Amerikát képviseli a francia szakadár­ bizottság mellett. Kalinin kitüntette Sztálint Moszkva, dec. 31. (Bud. Tud.) Kalinin az elsőosztályú Szuhorov­­rendet nyújtotta át Sztálinnak „hazafias szolgálatainak“ elismeréséül. Letartóztatások Rómában Róma, dec. 31. (Bud. Tud.) Az utób­bi időben megszaporodott olyan ellen­­zéki személyiségeknek a letartóztatá­sa, akik részben vallási intézetekben rejtőzködtek. A lelkészi intézetekben végzett házkutatások folytán felvető­dik a kérdés, vajjon nem sértik-e ezek a rendszabályok a Vatikán terü­­letenkívülségi jogát. Bebizonyosodott, hogy bár az épületek a Vatikán bir­tokába tartoznak, lakóik nem állnak immunitás alatt A római rendőrség letartóztatta Badoglio fiát Róma, dec. 31. (NST) Az olasz rend­őrség Rómában letartóztatta Mario Badogliót, Badoglio tábornagy fiát Mario Badoglio a fegyverletételt kö­vető napokban nem tudott elmenekül­ni Rómából, s azóta az olasz főváros­ban rejtőzött Letartóztattál­ Carona tábornokot is, aki a fegyverletétellel kapcsolatban szeptember 8-án azt a parancsot kapta Badoglio tábornagy­tól, hogy biztosítsa Rómát a német csapatok esetleges támadásával szem­ben. Carona akkoriban meg is kísérel­te ennek a feladatnak a teljesítését, a rendelkezésére álló hadtest milícia­­hadosztálya azonban nem engedelmes­kedett parancsainak. Kopenhága, dec. 31. (Német TI) A Ritzau Iroda jelentése szerint revol­­veres merényletet követtek el Ole Bjoera Kraft dán konzervatív kép­viselő ellen a képviselő lakásán. Négy golyó találta el. Kórházba szállították és ott nyomban vérátömlesztést haj­tottak végre rajta. A „fenyegető polgárháború" megelőzésére átszervezték a francia belügyminisztériumot Vichy, dec. 31. (Német TI) A rend biztosítása és fenntartása érdeké­ben a kormány közleménye szerint a belügyminisztériumban változásokra került sor, amelyek egyúttal a mi­nisztérium átszervezésével járnak. Új államtitkári állást szerveztek s erre Marcel Lemoine-t, Marseille eddigi prefektusát nevezték ki. Új állást szerveztek a rend fenntartásával kap­csolatos ügyek számára is. Ennek élére Darnand, a milícia eddigi fő­nöke került. Bousquet rendőrségi fő­titkárt saját kérelmére rendelkezési állományba helyezték, utódává ,,ál­­lamrendőrségi főigazgató“ címmel André Parmentier-t, Rouen eddigi prefektusát nevezték ki. A helyettes államrendőrségi főigazgató szintén le­mondott. • A francia belügyminisztériumban bekövetkezett változá­sokról hivatalos közlemény ezeket mondja: A mostani körülmények között a kormány egyik fő gondja a rend fenn­tartása. A franciák biztonságának megtartása, személyi és vagyoni biz­tonságuk épp oly fontos szükségesség, mint az, hogy megóvjuk Franciaor­szág jövőjét, elsősorban azzal, hogy megvédjük az országot a rendetlen­ségtől. A kormány elhatározott szándéka, hogy fokozott erővel küzd a banditák és a terrorizmus ellen, amely gyűlö­letes formában jelentkezik a városok-­­ban és a vidéken, mindenütt izgalmat és nyugtalanságot keltve. E célból el­határozták a belügyminisztérium át­szervezését, hogy teljesíthesse a köz­­biztonság fenntartására irányuló fel­adatát A kormányfőnek, aki egyúttal belügyminiszter is, alárendelt szol­gálati ágaknak megadják a hatáso­sabb működésükhöz szükséges eszkö­zöket. A változások természete és a személyek kiválogatása mutatja, hogy a kormány fenn akarja tartani a ren­det és az országot meg akarja óvni a fenyegető polgárháború borzal­maitól. „Ellenséges külföldieket" is bevesznek az amerikai hadseregbe Amsterdam, dec. 31. (Német Tl) Mint a brit hírszolgálat Washington­ból jelenti, az északamerikai sorozó­­hivatal új rendeletet adott ki, amely szerint „ellenséges külföldiek“ is fel­vehetők az északamerikai hadseregbe. A jelentés szerint ezt az új sorozási eljárást német, magyar, román és bolgár alattvalókra fogják alkal­mazni. Japán alattvalók besorozásá­­ról nem lehet szó. Columbiai, iráni, koreai, Palesztinai és transjordánui alattvalók már nem a semlegesek csoportjába tartoznak­, hanem az új rendelet szerint „hadviselő társak­nak“ tekintendők. Merényletet követtek el egy dán képviselő ellen V., Berlini­ tér 4. Telefon: 317-116.

Next