Pesti Hírnök, 1865. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1865-04-22 / 92. szám

kai él, melyeket az ország nyújt, az magyar; itt nincs illyt, nincs más nemzet, mint magyar; ismétlem, hogy honunk eddigi boldogsága Ma­­gyarország különféle nem­zeteinek egységében s ösz­­szegében állott; ezen elvtől én jövendőben sem kívánok e­l­á­l­l­a­n­i, ré­s annak, ki attól elállani kíván, pártolója nem vagyok.“ LAPSZEMLE, Pest, ápr. 22. A „Sürgöny“ egyik közelebbi számában érdekes levél jelent meg Miskolcról, melyből nem tartóztathatjuk magunkat, lapunkba a következő ta­nulságos kiereszkedést átvenni: Ha látjuk, hogy az ifjú nemzedék, melyben jö­vőnk reményét kell helyeznünk, mily kevéssé nevel­tetik a megváltozott viszonyokhoz alkalmazva, s mily kevéssé igyekszik ama befolyást és súlyt érvényesí­teni, el kell csüggednünk, midőn élénkbe lép azon kérdés: mi lesz belőlünk, ha az emberiség közös ren­deltetése szerint elvesztjük egynéhány jeleseinket, ki­ket tanulmány és tapasztalat a közlegények sorából kiemelt ? A középnemesség legnagyobb része — s ez nem csak megyénk kis körében van így, hanem az egész országban — fiainak az utóbbi 17 év alatt vagy éppen nem adott tudományos nevelést, vagy pedig azokat éppen úgy neveltette, mint ötven évvel ezelőtt; átfuttatta t. i. velük az iskolákat, megszereztette ve­lük a jogászi pályára szükséges igazolványokat, s azután a legnagyobb rész haza­tért ad lares patrios, s legjobb esetben jó lovas, hires agarász, vagy ritka kivételes esetekben jó gazda lett belőle, kinek azon­ban fogalmai a kor színvonaláig távolról sem emel­kednek fel; s ki minden bölcseségét legfeljebb a na­pi sajtó ephemer s többnyire pártszinezetű termé­keiből meríti, ha ugyan ráér hírlapot is olvasni. Távolról sem vagyunk akár a nemes sportnak, akár a mezei gazdaságnak ellenségei, sőt nagyra be­csüljük mindezen foglalkozásokat, melyek oly férfia­sak, mint hasznosak, hanem előttünk ama cél, me­lyet fennebb említettünk, t. i. a magyar faj befolyá­sának és súlyának érvényesítése, mindeneknél feljebb áll, s e cél elérésének első feltéte, hogy minden talp­alatnyi tért foglaljunk el. Csak egy példát hozunk fel a sok közül. A ka­tonai pálya a mint nemzeti jellemünkkel leginkább egyező, úgy másrészről a kitüntetéseknek gazdag küt­­forrása, s az egyes egyének és családok emelésének egyik leghatalmasabb tényezője. S mindamellett ma­gyar ifjaink még mindig nem eléggé méltányolják e .ív—.-a. i- i ..i i . i_- /1. * ■----­deknél az előléptetések gyorsasága gyakran a re­ményt is túlhaladja, az igényeket pedig mindenkor kielégíti. — Ehhez járul, hogy — a­mint meggyő­ződni alkalmunk volt — legközelebb oly intézkedé­sek tétettek a hadügyministérium részéről, melyek következtében azon kifogás is elesik, mely eddig a lovas-ezredbeni szolgálat ellen — annak költséges volta miatt — emeltethetett. Miért van ez ? midőn elődeink e pálya iránt kitűnő előszeretettel viseltettek ,és a nemes érzelmek, a lovagias szellem, a finom társalgási modor, melyeket e pályán mintegy önkénytelenül magába szív a fiatal ember, csak férfias értékét növelni képesek ? bizony a felelet alig lehet más, mint az, hogy az e pályával összekötött előnyöknek ifjaink által kellő mértékben fel nem használása csak a nyers idolentia következ­ménye, mely saját egyéni s nemzeti érdekeit félreis­meri , vagy azok előmozdítására közremunkálni reszel. Ez nem jól van így, s ha ez után haladunk, ag­godalmaink és balsejtelmeink a leggyászosabb mérv­ben teljesülhetnek, mert a kor versenyt, munkát, erő­feszítést követel, s az apáthia és indolentia következ­ménye egyéb nem lehet , mint sülyedés és el­­feledtetés. Zs. Az érdemes levelezővel mi is teljesen egyetér­tünk, és csak sajnálkozhatunk különösen a felett, hogy a hadseregben, hol az örökösödési, de még az utolsó francia háborúkban is a magyar aristocratia oly fényes és befolyásos állást foglalt el, mai napon csak egy pár név által van már képviselve, mert az ifjú mágnásokat valamely félszeg­észjárás a katonásko­dástól jelenleg távol tartja. A hadsereg e miatt nem veszt ugyan semmit, mert mindig leend derék katona , ki a tábornoki s egyéb vezénylő helyeket elfoglalja; — de igen is veszt a magyar aristocratia, s veszt Magyarország, s a haza érdeke és hírneve az egyik eldöntő branche körében kipótolhatlan fogyatkozást szenved, a­mi aztán politikai sülyedésünkhöz nem csekély nyomás­sal járul. Igen kár e részben a kiegyenlítésre várni, mert nem lehet ám aztán hadapródból egyszerre tábornok­ká lenni, mint például nyegle népszónokból újabb időkben egyszerre mindent tudó ministerré. VEGYESEK, Pest, ápril 22.­­ Egy bécsi lap amígy K­u­n­s­z­t József ka­locsai érsek­i extrájának hétszemélynökké lett kine­­veztetésének tegnapelőtt általunk is közlött híréről oly értelemben tesz említést, hogy e kinev­etés leg­felsőbb határozattal történt. Mogy va­gyunk értesülve, hogy 6 Felsége­s extuhoz inté­zett saját legf. kéziratával tette kineve­zést. A legf. kézirat igy hangzik : „Kedves érsek K u n s z t! *7 Én önt magyar hétszemélyes tábla tagjául kegyelmesen kinevezem. Bécs, 1865. april 18. Ferenc József.“ s. k. — OFelséges. é. apr. 9-töl kelt lefelsőbb határozatával, az ipar- s mezőgazdászati tmékek­­nek 1864. évbeni első horvát-szlavon kiállítsa alkal­mából, s az annak sikerébeni közreműködés­­ismeré­séül, valamint az ipar s mezőgazdászat teret szerzett különös érdemek méltánylásául, legk­egy­edesebben kitüntetni méltóztatott : A F­e­r­e­n­c-J­ó­z­s­e­f-r­e­n­d k­i­s-k­e­r­e­s­zt­j­é­­vel: Meynier Károlyt, a Smith- és Mernier-cég főnökét, s a fiumei gép-papir-gyár birtokosát s leg­­k­a Edét a petrovagorai bánya- s vas-hámor rezeájét. Koronás arany ér­d­em­k­er­es­z­t­e­t : Lay Bódogot, a Lay Mihály örökösei-cég főnökt, s az eszéki répa­ olaj-gyár birtokosát, H­o­n­d­­ Kroly Zsigmondot, a zvecevói üveg­gyár alapítóját, Ber­­w­e­i­s­s Bálintot, a károly­városi belga örlö-majd­ bir­tokosát, Höcker Albertet, a Lippe herceg-fél jó­szágok igazgatóját Verőcén, s nemes Hofmins­­t­h­a­l Ágostont, az uj-gradiskai selyem-szövőgyár birtokosát; Arany érdem kereszttel: Pales* Fe­rencet, a fiumei,bőr­gyár birtokosát. Továbbá Ő Felsége kegy teljesen megenedni méltóztatott, hogy ugyanezen alkalomból L­e­c­h­­ Menyhértnek, az eszéki mezőgazdászati szerzám­­gyár birtokosának, báró Bauch martianci­i­­agy­­földbirtokosnak, gróf Ert­z Károly vukovári­agy­földbirtokosnak , palini Inkey Nándor ramnjai nagyföldbirtokosnak, P­r­e­s­t Ferenc realitási irto­­kosnak Zágrábban, gr­­­u­­­m­e­r Frigyes kamrás s ezredesnek a hadseregben, s a kiállítás központi bizott­­mánya elnökének Zágrábban, Suhay Imre fogádor­­nak, tanárnak a zágrábi jog­akadémiánál, s a köz­ponti bizottmány al­elnökének, D­e­v­i­d­a József Nán­­dor, a zágrábi kereskedelmi­ s ipar­kamra titkán, s a központi bizottmány előadójának, Sivics F­enc, községi s kereskedelmi kamrai tanácsosnak Zágráb­ban, Koller Miklós kereskedelmi kamrai tanácsos­­nak, Weiss Jakab kereskedelmi kamrai tanácsos­nak,­­ H­a­­­z Pál kereskedelmi kamrai tanácsosnak, a legmagasb elismerés fejeztessék ki.­­ Gr. Pálffy kir. helytartó ur ő extrája egy­e­­d­ü­l csak családi ügyeiben tette legközelebbi bécsi utazását. — Gr. C o r­o n i­n­i­­dszernagy ő extrája a Ma­gyarországon állomásozó hadcsapatoktól a következő napi parancscsal vett búcsút: Buda, apr. 17.1865. Ő cs. kir. apost. Felsége, legkegyelmesebb császá­runk ismételt kérésemet a nyugállapotba való he­­veztetésemért legkegyelmesebben meghallgatni mél­tóztatott, s én a tábornokságtól azon fájdalommal vá­­ok el, melyet a szeretett és tiszteltektől való elválás­­sor érezünk. A parancsnokságom alatt levő összes hadcsapatokhoz legszivélyesb bucsu-üdvözletemet mip-­toz, kik mindnyája közreműködésének oly nagy osztályrésze van a legfelsőbb szolgálat kedvező sikerében. Kétes időkben a hadsereg oly sok erény men­­helye lett. Ez öntudat most is magasra dagasztja szi­vemet s azon szilárd meggyőződéssel búcsúzom el, hogy ez erények körünkből soha sem fognak eltá­vozni s hogy, folytonosan hadseregünk büszkesége maradnak. Éljenek önök mindnyájan boldogul ! Coronini s. k. tbsznagy. Hogy ő excja a félszázadra terjedő szolgálati ideje után ismételve kérte nyugállapotba való he­­veztetését, tudva van, még is azt hiszik átaljában, — jegyzi meg a „Debatte“ s az „Ostd. Post“ is ily értelemben nyilatkozik, — hogy jelenleg kissé több­ről van szó, mint egyszerű személy­változásról. Gróf Coronini a provisorium behozatala óta Magyar­­országon a legf. katonai vezetéssel volt megbízva s mint legfő­bb­ó is működött, míg az alatta levő kato­nai törvényszékek a kivételes állapotot illetőleg meg­jelölt ,minden ügyben kezelték az igazságszolgálta­tást. Ő excja visszaléptével tehát az illetékes körök­ben mindinkább nagyobb bizonyossággal keringő azon hir, hogy a katonai törvényszékek működése meg fog szüntettetni, hitelesnek látszik. Katonai kö­rökben alaposnak mondatik azon közlemény, hogy a katonai törvényszékek rendkívüli illetékessége május 1-sejével véget ér s e tekintetben legközelebbre vár­ható az illető­legf­ elhatározás kihirdetése.­­ Gr. Horváth-Tholdy János cs. kir.tá­bornok, altbnagy és a 12-dik vértes ezred tulajdonosa tegnapelőtt este, 63-dik évében Pesten elhunyt. Hült tetemei az újépület kápolnájában való beszenteltetés után Erdélybe fognak szállíttatni, a családi sírboltba való eltakarításra. — Béke poraira!­­Zichy Zsófia grófnő, szül. Széchenyi, gr. Zichy Ferdinand özvegye és az üdvözölt gr. Széchenyi István nővére, 74 éves korában Bécsben e hó 20-dikán meghalt. Gr. Széchenyi István testvérei közül így ma csak egy él, idősb gr. Pál.­­ A „Pesti Napló“ ápr. 20-dik számában nem­zetgazdasági szempontból mutattatik ki a magyar ál­lamjavak tömeges eladásának pótolhatatlan káros volta. A szerkesztőség pedig egy csillag alatti jegyzet­ben figyelmeztet a magyar törvény tiltakozására ily financoperatiók ellen a magyar országgyűlés befolyá­sa nélkül. Igen örvendünk, hogy ez ügyben ismételt észrevételeinkkel nem állunk magánosan. s Sarlay Lajos m. kir. ítélőtáblás közbiró 49-dik évében tegnap hunyt el s ma délután fog te­­mettetni. Béke poraira! — A pesti katonai törvényszéknél — mint a bécsi „Debatte” pesti levelében olvassuk, e hó 8-án fejeztetett be az utolsó politikai per. G­e­r­g­e­l­y­i Ti­vadar úr ugyanis a f. é. jan. 6-án felette katonai tör­­vényszékileg hozatott, s a cs.kir.föllebbezési törvény­szék által megerősített ítélet folytán a felségár­u­­­­lá­s bűn merényletének indiciumjai miatt, nemessé­gének elvesztése mellett, tizenkét évi súlyos börtön­fogságra ítéltetett. Gergelyi úr, ki egy tekintélyes szepesi családból származik, mint auditorsági jelölt másfél éven át Bécsben szolgált, s 1863-dik évi má­jus havában hagyta el e pályát. Ez után a lengyel ügy érdekében működött volna, és pedig mint köz­benjáró oly vállalkozásoknál, melyek célja az volt, hogy a legutóbbi szerencsétlen fölkelés Legyelország­­ban előmozdíttassék. Ennek folytán egyik bécsi ven­déglőben 1864-ben elfogatott, mint arról annak idejé­ben a bécsi lapok részleteiben írtak. Katonai kiséret alatt Pestre szállíttatván, itt a nyilvános csend meg­zavarásának vádja alatt kezdetett meg ellene a vizs­gálat. Gergelyi 28 éves, csinos külsejű, s igen műveit férfiú. Elitéltetése a provisorium alatt folyt politikai perek zárkövét képezi. — Am. kir. helyi. tanács Pest sz. kir. váro­sánál üresedésben levő főszámvevői állomásra C­ser­­hal­m­a­y Ferencet eddigi számvizsgálót, a számse­­gédi állomásra pedig L a­m­p­­ Hugo eddigi díjnokot nevezte ki. —s.— (Gyilkosság Budán.) Két nap óta sokat beszélnek a Budán tegnapelőtt történt gyilkosságról. A tény következő: Budán a viziváros kigyóutca 178. sz. házában a többi közt egy Dévald Lujza nevű nő lakott. Tegnapelőtt egy férfiú s egy nő őt meglátogatni akar­ván, belépnek szobájába s elgondolható, hogy meny­nyire voltak megrémülve, midőn ama nőt ágyában meggyilkolva, halva találták. A kés, melylyel a gyil­kolás történt, mint beszélik, még a sebben volt. úgy látszik, hogy boszu vagy szerelemféltés volt a véres tett indoka, s több egyén, mint gyanús, már elfoga­tott. —­s.— Az ablakok tisztogatásánál már sok szerencsétlenség történt, de úgy látszik, hogy a sze­rencsétlenségek moráljának ez esetekre nézve sincs valami nagy foganatja. így tegnap d. u. is a kétszere­­csen-utca 7. számú házában a második emeleten egy szolgáló leány a háznak az utcára való párkányzatára állva tisztítá az ablakokat, lezuhant, s élve hozatott ugyan a közkórházba, de ott életben maradása minden reményéről lemondottak. *** (Huszár-lovaglás.) A „P. L.“ egy rendkí­vüli lovaglásról, melyet egy huszártiszt­­ön, követke­ző adatokat kapott: Zalay, a 14 - ik huszárezred fő­hadnagya egy fogadás következtében Galiciában- Rzesowtól Kassáig 45 mértföldnyire egy és ugyan­azon lovon (egy arabs szürkeparipán a radautzi mé­nesből) négy perccel kevesebb mint 41 óra alatt lo­vagolt. Ha ötszöri etetésre 10 órát veszünk, e­zért 31 óra alatt futtatta meg, mi e nemben a legritkább ered­mények közé tartozik. Az ernyedetlen lovag jeles lo­vával 18-án érkezett meg Kassára. 2*4 Pesten a hagymáz ismét apadt, s e hét foly­tán a hagymázos betegek létszáma 105 és 112 között ingadozott, a gyógyulási arány múlt héten 13s°/0, a halálozási 4 volt. A Roehus-kórházban tegnap összesen 788 beteg volt kezelés alatt. 2*2 A budai dunaparton az ó­budai szigettől a sárosfürdőig szokásos lovakkali vontatás megszűnte­tésének elrendeltetése a magyar kir. udv. cancellária részéről is helyeseltetett, s a helyi. tanács felhatalmaz­va lett, hogy az e tekintetbeni szerződést helyben hagyja. 2*2 Schu­lz Ernő a redoute kisebb termé­ben ma szombaton ápril 22-dikén tartja első humo­risztikus mimikai és phisiognomicai előadását. A műsorozat a következő: 1. Kedélyes elmél­kedések az emberi arcok különfélesé­­ge felett. Hum­oristikus adalék az ember­isméhez, — ~-0*—juxiuuiinu vu­uxv. r! Ini a T— 1 dVuutou­val. 2. A szakáll­ak természethistoriája, vagyis a férfi-arcokat eláruló fény- és árnyoldalak. 3. Élőképek albuma. Mimikai jellemfestések 12 kedélyes alakban. 4. Humorisztikai ta­nulmányok Garrik szerint, vagyis : arcképi kar­nevál. 5. Drámai átváltozás. Felmutatva há­rom az életből merített humorisztikus alakban. — Pénztárnyitás 7 órakor. —Kezdete fél 8 órakor. 2*2 A pesti csónak-egylet Zimay Lászlót egy magyar csajkásdal szerzésére kérte fel az egylet jövő ünnepélye számára. Zimayt egyszersmind tisz­teletbeli tagjává választotta. *** A nem rég meghatározott volt pestvárosi kórházi osztályorvos dr. Tóth János nagyszerű orvosi boncműeszközei, melyek két nagy szekrényt elfoglalnak s pénzértékük mellett még azért is különös becscsel bírnak, mert Pesten egy másik oly tökéletes gyűjtemény nem létezik !?),a mostani tulajdonos által Pest városának oly célból ajándékoztattak, hogy azok a Rókuskórházban Tóth alapítványként hasz­­náltasanak. Szintén dr. T­ó­t­h végrendeleti intézke­­dése szerint a nemz. múzeumnak is több értékes tárgy e napokban adatott át. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma apr. 22 -én adatik : „Kamilla.“ Opera 5 flv. E légió névleg a pápától, tettleg azon­ban természetesen a császártól függne A szükséges költségeket Franciaország előlegezné. Ha ezen javaslat valósággá válnék, az egész nem volna egyéb, mint a pápai állam alig álcázott mediatisatiója, és Franciaország fel­találná volna általa az eszközt, melynélfogva örök időkre Rómában maradhatna, a­hol min­dig nagyobb mérvben játszhatná aztán az úr szerepét, kedvező körülményre , vagy oly pápára várván, a­ki netalán egészen karjaiba fogja magát dobni. Csakhogy jól átlátták Rómában, hová céloz ezen új terv, melyet azért legott hatá­rozottan vissza is utasítottak. A zárdák eltörlése iránti törvényjavaslat e napokban kerül a turini parlamentben tár­gyalás alá. A kormány előre belátta, hogy az, ere­deti alakjában nem igen fogadtatik majd el s azért az igazságügyminiszer által több változ­tatást vétetett eszközlésbe, melyek főlénye­­gükben e következőkre redukálhatók : Az úgynevezett alamizsnás szerzetesek nem fognak az államtól fizetést húzni, hanem jövőre is folytatandják gyűjtéseiket, és a kor­­­­mány által kijelölt helyeken együtt kötelesek­­ lakni. Azon zárdáknak, melyek fennállása köz­hasznúságuk tekintetéből továbbra is megen­gedtetik, külön királyi decretumban név sze­rint kell elősoroltatniok. Az eltörlött zárdák javai az állam tulaj­donába mennek át, és 5%, rentét képviselnek, melynek jövedelméből fognak az állami kul­­tus-kiadások fedeztetni s a szerzetesek és apácák fizettetni. Azon szerzetek javainak jövedelme, me­lyek az ifjúság oktatásával foglalkoznak, valamint eddig, úgy ezentúl is közoktatási célokra fognak fordíttatni. A kormány ezen egész intézkedéséből csak az tűnik ki kézzelfoghatólag, mikép oda céloz, hogy az állam szorongatott financiális helyzetében új forrásokat nyisson. Azonban e törvényjavaslat korántsem fog komoly ellenszegülés nélkül elfogadtatni, és főleg azon terv adand heves vitákra alkal­mat, hogy az alamizsnát gyűjtő szerzetesek iránt eddig fenálló gyakorlat továbbra is élet­ben hagyassék. De még egy pont lesz ezenkívül, a­mely szintén nagyon könnyen komolyabb össze­ütközés tárgya lehet. Főleg Délolaszország követei az ellen vannak ugyanis, h­ogy a zárdajavak az állam­tulajdonába menjenek át, miután küldőik az ellenkezőt sürgetik, tudniillik azt, mikép azok az illető tartományok és kommunitások saját­jaivá váljanak. E szerint abban egyetértés uralkodik, mikép az érintett testületek megúsztassanak törvényes tulajdonaiktól, hanem a felett fog­nak civakodni: váljon a zsákmány kié legyen. Kétszeresen bűnös önző , a­mely eléggé jellemzi a­ helyzetet. POLITIKAI HELYZET. Pest, ápril 22. A szent atya , miként ezt illetékes kö­rökben sem vonják kétségbe, tizennégy nap előtt levelet intézett Victor Emanuel­­h­e­z , melyben a királyt a legkomolyabb szavakkal szólítja fel hogy a vallás szoron­gatott helyzetének, valamint a bűn és isten­­káromlás mindig nagyobb mérvbeni terjedé­sének vessen véget, különösen intvén őt arra, hogy az elűzött püspököknek engedtessék meg megyéikbe visszatérhetni, az újonnan kinevezetteknek pedig püspöki székeiket el­foglalhatni,mert a romlottság napról napra nö­vekszik, és mindenért ö, — a király — fele­lős , gondolja meg ő felsége e siralmas hely­zetet , és ne kényszerítse a pápát , hogy szigorúbb rendszabályokhoz nyúljon, melyek életbeléptetésére, ha ezen állapot nem válto­zik, kötelesnek fogja magát érezni. A király — miként mondják, — sírt, midőn e levelet olvasta , de ámbár ezóta már két hét múlt el, még nem válaszolt. Néhány nap óta azon hír szárnyal, mi­szerint Napóleon császár új terve az, hogy különösen Marseilleben francia idegen­légió toboroztassék, a­mely mihelyt a franciák elvo­nulnának Rómából, francia tábornok vezény­lete alatt, rögtön megszállná a pápai területet. FRANCIAORSZÁG. (Thiers beszédének folytatása.) Thiers: Minden vallásnak, uraim, meg­van a maga elve. A protestánsoknál ez elv a szabad vizsgálat; a katholikusoknál a hit egysége. — Az el­sőknél a vizsgálat szabadsága azt jelenti, hogy egy communio sincs alávetve másnak, s hogy mindenki­nek van joga bármely vallásos kérdésben saját sugal­m­a szerint vélekedni. A katholikusok elve, hogy egyetlen egy communio van, melynek központja Ró­ma, s melynek élén egy, az általa lakott székhely fe­lett teljesen souverain főnök áll. Nem tartozik ide ezen elvek fejtegetése; nem kutatom, tévednek-e vagy nem a protestánsok, tévedésben vannak-e vagy nin­csenek a katholikusok. Csak annyit mondok: Ha ma valaki a protestánsokat elvek gyakorlatában hábor­gatná, önöket fellázítná. De ha a protestánsok hitét tiszteletben kell tartanunk, szintúgy tiszteletben kell tartanunk a katholikusokét (élénk helyeslések) s a katholikusok elvét, mely a hitegység s hogy a com­munio élén egy az általa lakott székhely felett telje­sen souverain főnök áll, szintoly szentnek kell tarta­nunk, mint a protestáns elvet. Megkérdezem a statistikusokat, s azt láttam, hogy Franciaországban van 400.000 izraelita, 1 mil­lió protestáns és 36 millió katholikus. Elismerem, hogy a szám nem jön tekintetbe, midőn jogról van a szó , de a szám tekintetbe vétele nem is árthat a jog­nak. (Helyes.) Hozzá­tehetem, hogy a katholicismus az én hazám régi vallása; a katholicismus adá az áldást Clovis, Turenne, Condé és Napóleon zászlójára; an­nak sugalmára keletkeztek nagy nemzeti műveink: „Polyeuc­e,“ „Athalie“ és az adá a szót Bossuetnek. (Helyes.) Elég annyit mondanom, hogy a számnál van valami tiszteletre méltóbb, a dicsőségnél maga­sabb is, s ez a jog. Nem a katholikusok nevében be­szélek itt, hanem a jog nevében, egyedül erre hivat­kozom. (Helyeslés.) Igaz, hogy az egyház fejedelmének állása, a­mennyiben idegen uralkodó, bonyodalmakra vezet­het. Ha például azt látnák, hogy ő, mint VI. Pius Bo­naparte ellen szövetségbe áll idegen fejedelmekkel Franciaország ellen, fel vagyunk jogosítva mindarra ellenében, mire bármely más idegen uralkodó ellen. De másfelől, ha bizonyos körülmények folytán, a ka­tholicismus élén álló egyházi souverainítást fenyeget­ve látnók a­nélkül, hogy maga kezdené az ellensé­­geskeskedést, s önöktől függene azt fentartani, a­nél­kül, hogy bármely ok, Franciaország nagyságának és érdekének csorbításán kívül azt javasolná, hogy

Next