Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-20 / 266. szám

Hatodik évfolyam 266. szám. PESTI ^A/VV/t/WVV'/'AA/VV'JNAAAA/VVVVW'/VVVVV'/UVVVVVVVV/'yVVVVÜVVVVVVV'l S) | Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás •: ^ sál vagy postán mindennapi megküldéssel: £ I egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | I 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 8 bó- 11 napos előfizetést. k Ca/WWWAMA/WWWWVsAA/VVWWVWV/WVWWWWWVWVWWWWVO POLITIKAI Hétfó, november 20-án 186 HÍRNÖK NAPILAP. ^ AAAAAAA/'vA/'/v^/V/W'/V/'yVWyWV/WVWVryy/WW'yVWWWWWW*. A/W S) | Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir-1 ?detésnél,kr.,bélyegdíj 80 krjával számíttatnak. £ Szerkesztőség,és kiadó-hivatal: •: I a Lipót utca 20-dik szám alatt | !: földszint í ^\AW\AAA/W^vVyV^WWVVWWVyV^VVA/W,JWVW^WV\AAAftAAA/VVO Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési föltételek: Negyedévre.......................................... . frt Félévre...............................................i0 frt Egész évre.........................................frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik !gT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Nm. gr.if Andrássy fyörgy, királyi főpohárnokmester s egykori sárosmegyei főispán bucenza sorai t. n. Sáros megye közönségében. *) Tisztelt vármegye közönsége! Mélyen áthatva azon szives hajlam és részvét által, melynek ujabbi kitűnő bizonyságával a t. megye nagy becsű iratában szerencséltettem, alig találok szavakat szivem mélyéből fakadt hálám kifejezésére. Mint elöhaladt korú, lelki örömömet leginkább a múltban keresve, különösen a köztem, s a tisztelt vár jegye közt létezett oly kedves és felejthetlen viszonyban találnám fel, ha legkegyelmesebb fejedelmünk nagylelkű bizalma egy — a tisztelt megye közönsége által is biztosan várt jobb jövendőt nem állított volna kilátásba; — minél fogva küszöbén ezen jobb jövőnek, lehetetlen a jelent is nem élveznem, a midőn mindenekelőtt az isteni Gondviselést áldom, különösen azért is, hogy csekély engemet éppen e jelen- édes hazánkra páratlan jelentőségű időszakban az élők sorában fentartott. Remélhetem tehát még én is látni, tapasztalni a közörömet, békét, megelégedést e hazában. Nem egy könnyen jutott dicsőbb feladata egy-egy nemzetnek, mint amilyet nekünk ő Felsége bölcs atyai bizalma juttatott; s hiszem, mikép az országgyűlés a nehéz próbát, örök dicsőségére, az ország hasznára, bellenes megszégyenítésére emberül meg fogja állani**), s hiszem, mi*) Emlékeznek tisztelt olvasóink lapunk azon közleményére, mely szerint Sáros megye közönsége f. é. bizottmánygyűlésének legelső határozatai közé tartozott, változatlan kegyelete jeléül, egykori lelkes főispánjához, gróf Andrássy György kir. főpohárnokmester ur ő excjához üdvözlő, meleg részvétet és tiszteletet nyilvánító feliratot intézni. — Ezen feliratra a nemes gróf válaszolt, s szerencsések lévén egyik sárosi ügyfelünk szívessége által ez érdekes válasz másolatát megnyerhetni , — sietünk azt mint egy hazáját mindenek felett szerető közhasznú tevékenységben megőszült, éles látású, tapasztalt és praktikus államférfimnak az ország jelen válságos helyzetében igen fontos és tanulságos nyilatkozatát, közokulásul lapunk jelen számának élén közleni. Kétszeresen ajánljuk minden igaz magyar ember figyelmébe azon szavakat, melyeket homályos jövőnk küszöbén, Széchenyi munkás elv- és kortársainak már nagyon ritkuló soraiból a régi vezérek egyike, komoly megfontolás végett, a cselekvésre hivott új nemzedékhez intéz ! S z e r fe. *•) Adja Isten! Szerk. kép a birodalmi kérdéseket illetőleg, keletkezni fog egy tartós és kielégítő kiegyezkedés, és a birodalmi alkotó részek közt kölcsönös támogatás, melyet egyike sem nélkülözhet. — Kivált Sz. István korona országainak jobb jövőjét, és a magyar nemes törzsnek a civilisált nemzetek sorábani illő helyét, további felvirágoztatását, — az ausztriai monarchiával a pragmatica sanctió alapján való szoros egység nélkül biztosítva nem látom, mely szoros egységnek józan értelme az, hogy mindazokban, melyek nemzeti és politikai létünket nem veszedelmeztetik, különcködni ne akarjunk, sőt ily reservata mellett a többi között polgári, kereskedelmi, váltótörvényeinkkel simulnunk kell mivelt szomszédainkhoz , *) védeszközül naprólnapra növekedő elszegényedésünk ellen ; mert idegen tőkepénzre van szükségünk, hogy az ezerféle hiányt pótolhassuk, s elsősorban a föld becsét emelhessük,amely idegen töke mi hozzánk bevándorolni mindaddig nem fog, míg Magyarországot külön világnak tartják, **) pedig közvagyonosodás nélkül, vajmi nehéz lesz megbecsülhetlen nemzeti individualitásunkat, az emberiség érdekében is nemcsak fentartani, de mind inkább kifejleszteni. Létesülni fog tehát a kiegyezkedés, mert elvégre sem ő Felsége kormánya, sem honatyáink bölcsesége és hazafisága a közös, valódi érdekekkel egybe nem férőt kívánni nem, de concedálni sem fognak. De habár ezen, egy utóbbi pragmatica sanctió súlyával vetekedő, és minden többi intézkedéseket megelőző kiegyezkedés sikerülene is, — ez által, hitem szerint, még nem lesz elérve mindaz, mi nemzeti létünk, (és ez a főkérdés) az európai miveltség színvonalán való fentartására, további fejlesztésére mélhatlanul megkívántatik. Első helyet foglal ezek közt a m u n icip alis önkormányzatnak , vagyis, a megyei és városi rendszernek régi jogaiban sértetlen — de a mostani viszonyokhoz, s e jelen idő kívánalmaihoz idomított fentartása, — vagy még világosabban : szabadelvű, s igy elég széles alapon fektetett, valóságos megyei és városi helyhatósági Önkormányzat, mely szerint a megyék s városok országgyűlési képviselőiket diarnam nélkül, de utasítással ellátva, választhassák.Ezen, eredetileg is magyar intézmény, erőteljes gyors administratióval, igazságszolgáltatással igenis összhangzásba hozható. Magyarország megyei rendszerével nem hagyhat felmert nélküle a messzebblátó ősök alkotta önkormányzat, - mely a magyar rendszerrel, törvényeink szellemével egybe-és összeforrt, lehetetlen; — mert a centralizált külföld is magát a centralisatió alól megszabadítni törekszik, miután az abból fejlődő bureaucratismus hatalma körét folyvást tágítni igyekezvén, meg nem állapodik, mig az egész hatalmat maga kezére nem keríti, mely elvégre absolutismussá fejlődik ; — mert ép, erőteljes (megyei és városi) helyhatóság nélkül az annyira kívánatos takarékos, és mégis jó administrate nem is képzelhető , — és mert a megyei rendszer törvényes szabadságaink legéberebb őre, a további fejlődés és előmenetel legbiztosabb útmutatója, s nem nélkülözhető politikai iskola, helybeli mozgást, tevékenységet idéz elő, melyben életrevaló emberek neveltetnek , mint ezt majdnem kilenc századok tapasztalása, és ab opposito, a nehezen ugyan , de szerencsésen túlélhetett utóbbi sanyarú tizenhat év bizonyítja. A képviseleti rendszer, mostani formájában, ily eredményeket bizonyosan nem, de aránylag rövid idő alatt ez intézkedéssel tán elérni szándékolt célokkal épp ellenkezőket fog eredményezni. Most még a magyar elem — a ne-messég — (és már is, nem mindig szellemi eszközökkel) a vezető — azonban medddig? De annak további indokolása, miért nem hagyhat fel Magyarország régi jogaival — és nem kinövéseivel — felruházott megyei rendszerével, mindazok előtt, kik körültekintenek s látni akarnak, fölösleges. Restitutio in integrum, mert a megyék régi jogaikba való vissza nem helyezése annyit tesz, mint a megyei rendszerrel felhagyni, így érez, ezt óhajtja a túlnyomó többség, — és helyesen, mert csak így lesz elérhető az állandó és kibékítő megállapodás. De ha mégis e történelmi , mint egyedül boldogító fejlődés ellenére idegen theoriák, vagy tudja az Ég, mi miatt más valami erőszakoltatnék reánk csak-----------békételenség, boldogtalanság lenne következése. A fölülről való a drog nem jó, de bizony az a 1 óró való sem. Azonban hihető mégis, mikép a századok óta helyesnek bebionyult — hogy úgy mondjam — speciális magyar ész, mely a külföldi divateszméket nem majmolva, a haza ügyeit és viszonyait, mindig csak bel- főleg, önmagából, és önállólag fejtette ki és kiaknázta, az országot és alkotmányát annyi veszedelmek közt fenn tudta tartani, és mi még sokkal több, az azokhoz való törhetlen ragaszkodást, a sok ajkú népek szívébe egyaránt és kiirthatlanul beoltotta, — ezen speciális magyar ész, mondom, helyre fogja állítni a megyei és városi rendszert teljes épségében, s azt a jelenkor méltányos igényeivel öszhangzásba hozni. . Ha a jelen alkalommal, melyen meglehet tán utoljára szólhatok közre, *) minden tartózkodás nélkül őszinteségemben tán túláradozva nyilatkoztam, ez csak azon vármegye tisztelt közönségéhez intézve történhetett, melyhez 1842-dik év óta már több ízben, némelykor teljesedésbe ment szavakat intéztetni volt szerencsém, s a melyhez hosszas évek során át soha nem háborított szíves hajlam és barátság kedves kötelmei fűznek. Fogadja a tisztelt megye közönsége azon szives indulattal e köszönő soraimat, melylyel engem mindig szerencséltetett, s fogadja azon valódi tiszteletem nyilvánítását, melylyel lenni nem szünök, Bécsben, nov. 7. 1865. A tisztelt megye közönségének alázatos szolgája Gróf Andrássy György,mara helyiségeiben 66 képviselő jött össze, tanácskozandók egy közös programm formulázása felett. A kereskedelmi és iparkamara közelebbi ülésében egy a zágrábi országgyűléshez intézett beadvány olvastatott fel, mely a déli államvasuttársulat engedményének revisióját tárgyalja. Az itteni hatóság intézkedéseket tett, hogy 19- dikén a Sz. Márk egyházban Ő Felsége V.Ferdinánd király szerencsés felgyógyulása alkalmából hála isteni tisztelet tartassák. Az itt megjelenő „Pozor“ című lap tegnapelőtti számában oda nyilatkozik, legjobb volna most országgyűlési üléseket nem tartani, hogy a képviselők időt nyerjenek egymást megismerni, csoportosulni és pártokká egyesülni. „Tudjuk — jegyzi meg a „Pozor“ — hogy az olvasó szeretne értesülni az elszigetelt országgyűlési pártok viszonyairól, azonban erre nézve határozottan még mit sem mondhatunk. A nemzeti szabadelvű párton kívül alakulóban van egy ellenétes párt is, csak azt nem tudjuk, mily nevet ruházzunk reá. Miután az bennünket „fusionistáknak“ nevez , egy kis hamissággal, legigazabban „confusionista“ pártnak keresztelhetnek azt. Nem sokára bekövetkezik az országgyűlési alelnök megválasztása. Akkor, a „Pozor“ nézete szerint, a pártok okvetlenül szembeszállandnak egymással. Az ellenpárt vezérei, mint átalában birlik, Mazuranics és Kukuljevics urak leendnek. Pest, nov. 20. A horvátországi ügyekre vonatkozólag még a következő jelenségeket registrálhatjuk : A „Domobran“ a horvát országgyűlés legfőbb feladatának az államjogi kérdések megoldását mondja, s kijelenti, hogy a tárgyalások fonalának ottkell ismét felvétetnie, ahol azt 1861-ben eletetett. A „Domobran“ pártja ragaszkodik az 1848- dik év irányához, és arra szavaz, hogy most, midőn a birodalomhoz viszonyok kérdése teljesen megérett a szabad vitatásra és megszabadult az 1861-diki hibáktól — amennyiben a horvát képviselők nem erőszakoltatnak egy előttük ismeretlen és idegen alkotmányban, t. i. a birodalmi tanácsban való részt vette — e kérdés önállólag és Horvátország nevében de egyszersmind tekintettel az összbirodalom érdekeire — vitessék megoldás elé. Különben is inkább formáról, mint lényegről van szó, miután senki sem hiheti, hogy az állam központ nélkül maradjon. Ugyancsak a „Domobran“ írja továbbá: Az országgyűlési képviselők pártokká alakulnak; míg a fusio párt Mrazovics ügyvédnél gyülekezik egybe, addig a fusio-ellenesek a Droránában tartják értekezleteiket. Szó van egy programm formulázásáról, melynek kiindulási pontjául a sept. 20-iki manifestum fogadtatik el, és pedig főleg azért, mert nemzetünkre nézve az octoberi diploma csak átmeneti híd gyanánt szolgált az alkotmányellenes állapotból a korábbi alkotmányos életbe. A tegnapelőtti gyűlésben Spun főispán inditványozá, hogy a hazafias értekezletekre a kitűnő honfinak ismert Strossmayer püspök is hivassák meg; ez indítvány elfogadtatott, s a nevezett főpaphoz azonnal küldöttség indittaték, melybe Solis püspök, gróf Jelacsics János és Zastovnikovics ezredes választattak meg. Strossmayer püspök válaszul adá ezen uraknak, hogy ő betegsége miatt semmiféle értekezletekbe nem járhat ugyan, mindazáltal nézeteit ki fogja mondani s felkéri az urakat, a gyűléssel tudatni, hogy ő a dualistikus irányzat ellen mindenkor határozottan küzdeni fog, s hogy hazánk fenmaradását egyedül a monarchia fennállása biztosíthatja, minélfogva őszinte óhajtása, hogy e viszony rendeztessék és megszilárdíttassék. Ami a programmot illeti, anemzeti párt Cepulics előterjesztésére kijelentette volna, hogy az államjogi kérdéseknek nem Magyarországgal együtt, hanem ettől függetlenül kell megoldatniok, mindazáltal csak azon feltételek és biztosítékok mellett, melyeket számunkra az osztrák kormány nyújthat, megjegyeztetvén, hogy a közös ügyek elintézése egy közös parlamentnek tartassák fenn. E programm kidolgozásával egy választmány bízatott meg, mely 15 tagból áll. Mindezeknek részint kiegészítése, részint kellő szempontbóli méltányolhatása végett a „Wanderer“ zágrábi levelezéséből a következőket idézzük : A pártok állása Horvátországban még mindig oly szilárd, hogy azokat politikai tényezőkül tekinteni s velök számítani lehetne. Egy sereg másod és harmadrangú párton kivül, minő annyi van, ahány egyes ember, eddig két fészinézetet lehet megkülönböztetni. Mindkettő csaknem egyenlően erős és csak az *) És viszont kölcsönösen. Szerb. **) Vagy mig legalább hozzáférhetlennek tartják. Szerk. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, nov. 18. A közelebbi napok alatt tarolt bizottmányi ülésekben az igazolási munkálatok nagy részben befejeztettek. Azon kérdés, váljon a báni tábla ülnökeinek adassék-e hely és szavazat az országgyűlésen, az említett bizottmányi ülésekben élénk vitára szolgáltatott alkalmat, mely viták, a dolog jelen állásából ítélve, az első országos ülésekben annál nagyobb érdekkel fognak kísértetni, miután a képviselő-választásokra nézve többnemű felszólamlások nyújtattak be. A lényegesebb ellenvetések, melyek a határőrvidéki képviselők megválasztására vonatkozólag, az e napokbantartott bizottmányi ülésekben kerültek tárgyalás alá, egy részről abban állnak, hogy a választások nem az illető ezredbeli főhelyeken tartattak meg, más részről pedig, hogy néhány jelölt nem absolut, hanem relativ szavazattöbbséggel választatott meg képviselővé. E napokban az itteni kereskedelmi és iparka*) Ne adja Isten Szerk.