Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-20 / 266. szám

Hatodik évfolyam 266. szám. PESTI ^A/VV/t/WVV'/'AA/VV'JNAAAA/VVVVW'/VVVVV'/UVVVVVVVV/'yVVVVÜVVVVVVV'l S) | Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás­ •: ^ sál vagy postán mindennapi megküldéssel: £ I egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre | I 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 8 bó- 1­1 napos előfizetést. k Ca/WWWAMA/WWWWVsAA/VVWWVWV/WVWWWWWVWVWWWWVO POLITIKAI Hétfó, november 20-án 186 HÍRNÖK NAPILAP. ^ AAAAAAA/'vA/'/v^/V/W'/V/'yVWyWV/WVWVryy/WW'yVWWWWWW*. A/W S) | Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir-1 ?­detésnél,­kr.,bélyegdíj 80 krjával számíttatnak. £ Szerkesztőség,és kiadó-hivatal: •: I a Lipót­ utca 20-dik szám alatt | !: földszint í ^\AW\AAA/W^vVyV^WWVVWWVyV^VVA/W,JWVW^WV\AAAftAAA/VVO Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési föltételek: Negyedévre.......................................... . frt Félévre...............................................i0 frt Egész évre.........................................frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik !gT Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál, h­e­l­y­­ben Pesten, ezentúl a „Pesti Hírnök“ kia­dó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó­ hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó­ hivatala. Hazai közügyek. Nm. gr.if Andrássy f­yörgy, királyi főpohárnokmester s egykori sárosme­­gyei főispán bucenza sorai t. n. Sáros megye közönségében. *) Tisztelt vármegye közönsége! Mélyen áthatva azon szives hajlam és részvét által, melynek ujabbi kitűnő bizonyságával a t. megye nagy becsű iratában szerencséltettem, alig találok szavakat szivem mélyéből fakadt hálám kifejezésére. Mint elöhaladt korú, lelki örömömet leginkább a múltban keresve, különös­­en a köztem, s a tisztelt vár jegye közt lé­tezett oly kedves és felejthetlen viszonyban találnám fel, ha legkegyelmesebb fejedel­münk nagylelkű bizalma egy — a tisztelt megye közönsége által is biztosan várt jobb jövendőt nem állított volna kilátásba; — mi­nél fogva küszöbén ezen jobb jövőnek, lehe­tetlen a jelent is nem élveznem, a midőn mindenekelőtt az isteni Gondviselést áldom, különösen azért is, hogy csekély engemet éppen e jelen­­-­ édes hazánkra páratlan je­lentőségű időszakban az élők sorában fen­­tartott. Remélhetem tehát még én is látni, ta­pasztalni a közörömet, békét, megelégedést e hazában. Nem egy könnyen jutott dicsőbb felada­ta egy-egy nemzetnek, mint a­milyet nekünk ő Felsége bölcs atyai bizalma juttatott; s hiszem, mikép az országgyűlés a nehéz próbát, örök dicsőségére, az ország hasznára, b­ellenes megszégyenítésére em­berül meg fogja állani**), s hiszem, mi­*) Emlékeznek tisztelt olvasóink lapunk azon közleményére, mely szerint Sáros megye kö­zönsége f. é. bizottmány­­gyűlésének legelső határo­zatai közé tartozott, változatlan kegyelete jeléül, egy­kori lelkes főispánjához, gróf Andrássy György kir. főpohárnokmester ur ő excjához üdvözlő, meleg részvétet és tiszteletet nyilvánító feliratot intézni. — Ezen feliratra a nemes gróf válaszolt, s szerencsések lévén egyik sárosi ügyfelünk szívessége által ez ér­dekes válasz másolatát megnyerhetni , — sie­tünk azt mint egy hazáját mindenek felett szerető közhasznú tevékenységben megőszült, éles látású, tapasztalt és praktikus államférfimnak az ország jelen válságos helyzetében igen fontos és tanulsá­gos nyilatkozatát, közokulásul lapunk jelen szá­mának élén közleni. Kétszeresen ajánljuk minden igaz magyar ember figyelmébe azon szavakat, me­lyeket homályos jövőnk küszöbén, Szé­chenyi munkás elv- és kortársainak már nagyon ritkuló soraiból a régi vezérek egyike, komoly meg­fontolás végett, a cselekvésre hivott új nemzedékhez intéz ! S z e r fe. *•) Adja Isten! Szerk. kép a birodalmi kérdéseket illetőleg­, kelet­kezni fog egy tartós és kielégítő ki­egyezkedés, és a birodalmi alkotó részek közt kölcsönös támogatás, melyet egyi­ke sem nélkülözhet. — Kivált S­z. István korona országainak jobb jövőjét, és a m­a­­gyar nemes törzsnek a civilisált nemzetek sorábani illő helyét, további fel­virágoztatását, — az ausztriai monarchiával a pragmatica sanctió alapján való szoros egység nélkül biztosítva nem lá­tom, mely szoros egységnek józan értelme az, hogy mindazokban, melyek nemzeti és politikai létünket nem veszedelmeztetik, kü­löncködni ne akarjunk, sőt ily reservata mellett a többi között polgári, kereskedelmi, váltótörvényeinkkel simulnunk kell mivelt szomszédainkhoz , *) védeszközül napról­­napra növekedő elszegényedésünk ellen ; mert idegen tőkepénzre van szüksé­günk, hogy az ezerféle hiányt pótolhassuk, s első­sorban a föld becsét emelhessük,a­mely idegen töke mi hozzánk bevándorolni mind­addig nem fog, míg Magyarországot külön világnak tartják, **) pedig közvagyonosodás nélkül, vajmi nehéz lesz megbecsülhetlen nemzeti individualitásunkat, az emberiség érdekében is nemcsak fentartani, de mind inkább kifejleszteni. Létesülni fog tehát a kiegyezkedés, mert elvégre sem ő Felsége kormánya, sem honatyáink bölcsesége és hazafisága a közös, valódi érdekekkel egybe nem férőt kívánni nem, de concedálni sem fognak. De habár ezen, egy utóbbi pragmatica sanctió súlyával vetekedő, és minden többi intézkedéseket megelőző kiegyezkedés sike­­rülene is, — ez által, hitem szerint, még nem lesz elérve mindaz, mi nemzeti létünk, (és ez a főkérdés) az európai mi­vel­tség színvonalán való fentartására, to­vábbi fejlesztésére mélhatlanul megkívántatik. Első helyet foglal ezek közt a m u n i­c­i­p a­l­i­s önkormányzatnak , vagyis, a megyei és városi rendszernek régi jo­gaiban sértetlen — de a mostani viszonyokhoz, s­­ e jelen idő kívánalmaihoz idomított fentartása, — vagy még vilá­gosabban : szabadelvű, s igy elég széles alapon fek­tetett, valóságos megyei és városi helyható­sági Önkormányzat, mely szerint a megyék s városok országgyűlési képviselőiket diarnam nélkül, de utasítással ellátva, választhassák.Ezen, eredetileg is m­a­g­y­a­r intézmény, erőteljes gyors administratióval, igazságszolgáltatással igenis összhangzásba hozható. Magyarország megyei rendszerével nem hagyhat fel­mert nélküle a messzebblátó ősök alkotta önkormányzat, -­­ mely a magyar rendszerrel, törvényeink szellemével egybe-és összeforrt, lehetetlen; — mert a centralizált külföld is magát a centralisatió alól megszabadítni törekszik, miután az abból fejlődő bureau­­cratismus hatalma körét folyvást tágítni igyekezvén, meg nem állapodik, mig az egész hatalmat maga kezére nem keríti, mely elvégre absolutismussá fej­lődik ; — mert ép, erőteljes (megyei és városi) helyhatóság nélkül az annyira kívánatos t­a­­k­a­r­é­k­o­s, és mégis j­ó administrate nem is képzelhető , — és mert a megyei rendszer törvé­nyes szabadságaink legéberebb őre, a további fejlődés és előmenetel legbiz­tosabb útmutatója, s nem nélkülözhető politikai iskola, helybeli mozgást, tevé­kenységet idéz elő, melyben életrevaló embe­rek neveltetnek , mint ezt majdnem kilenc századok tapasztalása, és ab opposito, a ne­hezen ugyan , de szerencsésen túlélhetett utóbbi sanyarú tizenhat év bizonyítja. A képviseleti rendszer, mostani for­májában, ily eredményeket bizonyosan n­e­m, de aránylag rövid idő alatt ez intézkedéssel tán elér­ni szándékolt célokkal épp ellenke­zőket fog eredményezni. Most még a magyar elem — a ne-­­­messég — (és már is, nem mindig szellemi eszközökkel) a vezető­ — azonban med­d­dig? De annak további indokolása, miért nem hagyhat fel Magyarország régi jogaival — és nem kinövéseivel — felruházott megyei rendszerével, mindazok előtt, kik körül­­­­tekintenek s látni akarnak, fölösleges. Restitutio in integrum, mert a megyék régi jogaikba való vissza nem helyezése annyit tesz, mint a me­gyei rendszerrel felhagyni, így érez, ezt óhajtja a túlnyomó többség, — és helyesen, mert csak í­g­y lesz elér­hető az állandó és kibékítő megállapodás. De ha mégis e történelmi , mint egyedül boldogító fejlődés ellenére idegen th­eo­­riák, vagy tudja az Ég, mi miatt más valami erőszakoltatnék reánk csak-----------b­é­kételenség, boldogtalanság lenne következése. A fölülről való a d­rog nem jó, de bizony az a 1 ó­­­r­ó­­ való sem. Azonban hihető mégis, mikép a századok óta helyesnek bebi­onyult — hogy úgy mond­jam — speciális magyar ész, mely a külföldi divateszméket nem majmolva, a haza ügyeit és viszonyait, mindig csak bel-­­ főleg, önmagából, és önállólag fejtette ki és kiaknázta, az országot és alkotmányát annyi veszedelmek közt fenn tudta tartani, és mi még sokkal több, az azokhoz való törhetlen ragaszkodást, a sok ajkú népek szívébe egy­aránt és kiirthatlanul beoltotta, — ezen spe­ciális magyar ész, mondom, helyre fogja állít­ni a megyei és vá­rosi rendszert teljes épségében, s azt a jelenkor méltányos igényeivel öszhang­­zásba hozni. . Ha a jelen alkalommal, melyen megle­het tán utoljára szólhatok közre, *) minden tartózkodás nélkül őszinteségemben tán túl­áradozva nyilatkoztam, ez csak azon várme­gye tisztelt közönségéhez intézve történhetett, melyhez 1842-dik év óta már több ízben, né­melykor teljesedésbe ment szavakat intézt­­­etni volt szerencsém, s a melyhez hosszas évek során át soha nem háborított szíves haj­lam és barátság kedves kötelmei fűznek. Fogadja a tisztelt megye közönsége azon szives indulattal e köszönő soraimat, melylyel engem mindig szerencséltetett, s fogadja azon valódi tiszteletem nyilvánítását, melylyel lenni nem szünök, Bécsben, nov. 7. 1865. A tisztelt megye közönségének alázatos szolgája Gróf Andrássy György,­mara helyiségeiben 66 képviselő jött össze, tanács­­kozandók egy közös programm formulázása felett. A kereskedelmi és iparkamara közelebbi ülésé­ben egy a zágrábi országgyűléshez intézett beadvány olvastatott fel, mely a déli államvasuttársulat enged­ményének revisióját tárgyalja. Az itteni hatóság intézkedéseket tett, hogy 19- dikén a Sz. Márk egyházban Ő Felsége V.Fer­­d­i­n­á­n­d király szerencsés felgyógyulása alkalmá­ból hála­ isteni tisztelet tartassák. Az itt megjelenő „Pozor“ című lap tegnapelőtti számában oda nyilatkozik, legjobb volna most ország­gyűlési üléseket nem tartani, hogy a képviselők időt nyerjenek egymást megismerni, csoportosulni és pár­tokká egyesülni. „Tudjuk — jegyzi meg a „Pozor“ — hogy az olvasó szeretne értesülni az elszigetelt or­­szággyűlési pártok viszonyairól, azonban erre nézve határozottan még mit sem mondhatunk. A nemzeti szabadelvű párton kívül alakulóban van egy ell­­­e­n­­­é­t­e­s párt is, csak azt nem tudjuk, mily nevet ruházzunk reá. Miután az bennünket „fusionis­­táknak“ nevez , egy kis hamissággal, leg­­igazabban „confusionista“ pártnak keresztel­hetnek azt. Nem sokára bekövetkezik az országgyű­lési alelnök megválasztása. Akkor, a „Pozor“ nézete szerint, a pártok okvetlenül szembeszállandnak egy­mással. Az ellenpárt vezérei, mint átalában birlik, Mazuranics és Kukuljevics urak leendnek. Pest, nov. 20. A horvátországi ügyekre vonatkozólag még a következő jelenségeket registrálhatjuk : A „Domobran“ a horvát or­szággyűlés legfőbb feladatának az államjogi kérdések megoldását mond­ja, s kijelenti, hogy a tárgyalások fonalának ott­­kell ismét felvétetnie, a­hol azt 1861-ben el­etetett. A „Domobran“ pártja ragaszkodik az 1848- dik év irányához, és arra szavaz, hogy most, midőn a birodalomhoz­ viszonyok kérdése teljesen megérett a szabad vitatásra és megszabadult az 1861-diki hi­báktól — a­mennyiben a horvát képviselők nem erőszakoltatnak egy előttük ismeretlen és idegen al­kotmányban, t. i. a birodalmi tanácsban való részt vette — e kérdés önállólag és Horvátország nevében de egyszersmind tekintettel az össz­­birodalom érdekeire — vitessék megoldás elé. Külön­ben is inkább formáról, mint lényegről van szó, miu­tán senki sem hiheti, hogy az állam központ nélkül maradjon. Ugyancsak a „Domobran“ írja továbbá: Az országgyűlési képviselők pártokká alakulnak; míg a fusio párt Mrazovics ügyvédnél gyülekezik egybe, addig a fusio-ellenesek a Dr­oránában tartják értekezleteiket. Szó van egy programm formulázásá­­ról, melynek kiindulási pontjául a sept. 20-iki mani­festum fogadtatik el, és pedig főleg azért, mert nem­zetünkre nézve az octoberi diploma csak átmeneti híd gyanánt szolgált az alkotmányellenes állapotból a korábbi alkotmányos életbe. A tegnapelőtti gyűlés­ben Spun főispán inditványozá, hogy a hazafias értekezletekre a kitűnő honfinak ismert Stross­­m­a­y­e­r püspök is hivassák meg; ez indítvány el­fogadtatott, s a nevezett főpaphoz azonnal küldöttség indittaték, melybe S­o­l­i­s püspök, gróf J­e­­­la­cs­i­c­s János és Zastovnikovics ezredes választattak meg. Strossmayer püspök vála­szul adá ezen uraknak, hogy ő betegsége miatt semmiféle értekezletekbe nem járhat ugyan, mindaz­­által nézeteit ki fogja mondani s felkéri az urakat, a gyűléssel tudatni, hogy ő a dualistikus irányzat ellen mindenkor határozottan küzdeni fog, s hogy hazánk fenmaradását egyedül a monarchia fennállása bizto­síthatja, minélfogva őszinte­ óhajtása, hogy e viszony rendeztessék és megszilárdíttassék. A­mi a programmot illeti, a­­nemzeti párt Cepu­­lics előterjesztésére kijelentette volna, hogy az állam­jogi kérdéseknek nem Magyarországgal együtt, hanem ettől függetlenül kell megoldatniok, mindazáltal csak azon feltételek és biztosítékok mellett, melyeket számunkra az osztrák kormány nyújthat, megjegyez­tetvén, hogy a közös ügyek elintézése egy közös parlamentnek tartassák fenn. E programm kidolgozá­sával egy választmány bízatott meg, mely 15 tagból áll. Mindezeknek részint kiegészítése, részint kellő szempontbóli méltányolhatása végett a „Wanderer“ zágrábi levelezéséből a következőket idézzük : A pártok állása Horvátországban még mindig oly­ szilárd, hogy azokat politikai tényezőkül tekinteni s velök számítani lehetne. Egy sereg másod és harmad­rangú párton kivül, minő annyi van, a­hány egyes ember, eddig két fészinézetet lehet megkülönböztet­ni. Mindkettő csaknem egyenlően erős és csak az *) És viszont kölcsönösen. Szerb. **) Vagy mig legalább hozzáférhetlennek tart­ják. Szerk. HORVÁTORSZÁGI ÜGYEK. Zágráb, nov. 18. A közelebbi napok alatt tar­olt bizottmányi ülésekben az igazolási munkálatok nagy részben be­fejeztettek. Azon kérdés, váljon a báni tábla ülnökeinek adassék-e hely és szavazat az országgyűlésen, az em­lített bizottmányi ülésekben élénk vitára szolgáltatott alkalmat, mely viták, a dolog jelen állásából ítélve, az első országos ülésekben annál nagyobb érdekkel fognak kísértetni, miután a képviselő-választásokra nézve többnemű felszólamlások nyújtattak be. A lényegesebb ellenvetések, melyek a határőr­­vidéki képviselők megválasztására vonatkozólag, az e napokban­­tartott bizottmányi ülésekben kerültek tárgyalás alá, egy részről abban állnak, hogy a vá­lasztások nem az illető ezredbeli főhelyeken tartattak meg, más részről pedig, hogy néhány jelölt nem ab­solut, hanem relativ szavazattöbbséggel választatott meg képviselővé. E napokban az itteni kereskedelmi és iparka­*) Ne adja Isten Szerk.

Next