Pesti Műsor, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1946-12-27 / 1. szám

% P­­­M Dec. 27-től január 2-ig ismerem az ellenérvet, amely a gazda­sági h­áttérre hivatkozik, a próbáik költ­­ségestségére és a színházi látogatottság hiányára. Hiszem, váltig hiszem azon­ban­, hogy a gyér látogatottság és egyes produkciók nívója között szoros okozati összefüggés van. Az új esztendő küszöbén el kell azt is mondanom, hogy a rom­színházaktól az 1947-es színház jól fűtött nézőteréig ha­talmas és nagyszerű munka folyt. Az újjáépítési munkának most már nem az üvegezés, a fűtőberendez­ések helyrehoza­tala és­­ a tető­­kijavítása a­­ feladatai, hanem a szellem újjáépítése, a hagyo­mányok átértékelése és annak felisme­rése, hogy a magyar színjátszás nemcsak a középosztálynak szól, hanem a mun­kásságnak is, a parasztságnak is, tehát a színháznak is minden vonalon demo­kratizálódnia kell. Az a színigazgató, aki ezt frázisnak tartja, meg fog bukni, mert gazdasági szempontból is ez az álláspont igazolódik majd a jövőben­ 5 Komplett operák, zenekari művek, szimfóniák és tánclemezek „VARÁZSSZEM RÁDIÓ" KOSSUTH LAJOS­­ UTCA 11. UDVARBAN Még 2 hír Az Opera január 4-én játssza ebben az évadban először a Hegyek alján-t, amelyben először lép fel együtt 1914 óta a Losonczy—Rigó házaspár. Harmadik főszereplője Raskó Magda. A Pique Dame felújításának dátuma január 8. 6 Utefete -KÁVÉZÓ HAJÓS­ UTCA 7, OPERÁVAL SZEMBEN OperaAáxiafi találatosóAelue Bravúros rendezői munkát végzett Egri István, aki a „Tőzsdelovag“ kitűnő elő­adását tizenegy próbára produkálta. Ez­zel kapcsolatosan nem érdektelen meg­említeni, hogy hány próbára születtek a jelenleg műsoron lévő darabok. Az „An­tonius és Cleopatra“ 45, a „Bunda“ 30, a „Jakobovszky és az ezredes“ 16, a „Claudia“ 13, a „Janika“ 18, a „Tíz kicsi néger“ 20, a „Fekete liliom“ 14 (!), a „Túl a konferencián“ 12 és a „Csak nő­vel ne“ című zenés vígjáték 18 próba eredménye volt. <7«wd­_-ndula ___ az új helyiségben: olcsóbb lett VÁCI­ UTCA9 magyar állami OPERAHÓZ Telefon: 121—362. Pénteken, december 27-én Népművelési Központ: N-bérlet, 4. szám RIGOLETTO K. 7. V. 10. Dalmű 3 felvonásban, ---------- 4 képben. Szövegét írta: Piave. Fordította: Nádaskay L. és Lányi V. Zenéjét szerzette: Verdi. Ve­zényli: Fricsay Ferenc. Rendezte: Rékai András. Díszleteket Oláh Gusztáv ter­vezte. A mantuai hercei Rigoletto---------­Gilda-------------­Sparafncile-----­Magdaléna, nővére Monterone________________„_ Borsa --------------Toronyi Gyula Ceprano gróf-----Szomolányi János Ceprano grófné­­ Bartha Erzsébet Giovanna----------Uher Zita Apród--------------Sípos Erzsébet Porkoláb---------Rissay Pál biontsts Konstantin Dr. Palló Imre Gyurkovits Mária Vermes Jenő Németh Anna Tóth I­­alón Marullo ----------Katona Lajos KÜLÖN AUTÓBUSZ SZÍNHÁZ UTÁN ‘/sll-kor, színház előtt 8 és 9 órakor a JÓKAI-SZOBORTÓL a szabadsághegyi MAJESTIC-hez. Vacsora- és kocsitérítés oda-vissza, személyenként, 260 forint. Autóbusz visszaindul a Szabadság-hegy­ről éjjel 12, 1 és 2 órakor. Helyelőjegy­zés az Ihiásznál, az Oktogon-téren. Szombaton, december• 28.dn Bérlet: E-sorozat, 6. szám A RAJNA KINCSE K.7.V. 9u. „A Nibelung gyűrűje“ í zene dráma-trilógia elő­játéka, 4 képben. Szövegét és zenéjét írta: Wagner Richard. Fordította: Lányi Viktor Vezényli: Lukács Miklós. Ren­dezte: Nádasdy Kálmán. Díszleteket Fil­­löp Zoltán, jelmezeket Márk Tivadar ter­vezte. Műszaki vezető: Tolnay Pál. istenek óriások Fodor János Jámbor László Udvardy Tibor Rösler Endre Maleczky Oszkár Kálmán Oszkár Bencze Miklós Némethy Ella Warga Lívia Németh Anna Horányi Karola Virág Ilona Buday Mária TARTALOM: A Rajna méllyé miéik­beteitllen értékű kin­cset rajzi: egy színi arany tömböt. Aki ebből a fű­ aranyból gyűrűt készít, a­z a vil­ág fölötti hatalmat is megszerzi. A Rajina kincséért ádáz küzdelem folyik. Akii megszerzi a gyű­rűt, az nemcsak a világ ura, hanem a halál fia is l­esz. Mert a gyűrű­ a hatalom­­ pusztulásba dönti birtokosát. A Földet négy­­fél­e fajta népesíti be. A mélyben a törpék tanyáznak, a ni­bel­un­goik. A föld hátán az óriások (És az emberek.) A hegyek ormain az istenek. V­ad harc kezdődik közöttük a Rajna aranyáért. Elsőnek Alberich szerzi meg, a nibelunig. A Rajna kincséne­k ára: le kell mondania a sz­erettemről annak, aki az aranyra igényt tart. Alberich Lemond róla s elrabolja az aranyat. Wotan, a fő­isten, várat építtetett az óriásokkal. Wal­halla a vár neve, Fafner és Fasorit, a két óriás építette. Az óriások munkájuk jutal­mául Woltantól Freiái­­ kérik, a szerelem istennőjét vagy a­­ Rajna kincsét.^ Wotan nem akarja odaadni Freiát. Leszáll tehát Nibettheimbe, a törpék birodalmába és Albe­­r­ich­től csellel elrabolja a gyűrűt és az óriásoknak adja. A két óriás össze­v­esz­­ rajta. Fafner megöli Fasoltot. Fasolt a­ gyűrű első áldozata. Wato­n Donner ) Fron­t Loge ) Alberich i nibe­Mí m­a Inn i­rwlr rasoix ( Fafner j Fri­n.l­n 1 Freia istennők Woglinde 1 Wellgunde­­ Flosshilde 1 i aj*-*-«'* DOBÓ-ING FOGALOM IV..RÉGIPOSTA-U. 7 UDVARBAN ' TARTALOM: A mantmai herceg zabolátlan, ledér éle­tet él. Udvari bolondja: Rigoletto kicsú­folja a herceg áldozatait­. Az egyik áldozat, az öreg Monterone megátkozza Rigolettót. Az átok megfogan. Rigolettónak van egy féltve őrzött, gyönyörű szép, fiatal leánya, Gilda. A herceg tudomást szerez róla és álruhában, titokban elcsábítja. Amikor ezt Rigoletto megtudja, orgyilkost bérel a her­ceg megölésére. Az orgyilkos azonban nem a herceget öli meg, hanem a férfiruhába öl­tözött Gild­át. PETRISNÉL január 1-től új kezdő DIÁK TÁNCTANFOLYAM Swing különórák IV, Párisi-utca 2, I. emelet XT­ érdi (1813—1901), az olaszok legnagyobb­­ operalköttője. 28 operát írt, s ezek kö­zül a legtöbbet játszottak: Rigoletto, Truba­dúr, Ernani, Traviata, Álarcos bál, Végzet hatalma, Simone Boccanegra, Don Carlos, Aida, Othello, Falstaff. LEMEZJÁTSZÓK |)VT|U|||C LEMEZEK OLCSÓN KV IM­­UO ARANY JANOS­ U. 18. TELEFON: 129—917 YSTagner Richard (1813 Lipcse—1883 Velence) ínséges évek és megnemértések után a Raenzivel aratta első sikerét (1842), utána következett a­ Bolygó hollandi. Ellenzéke volt ugyan, de szakemberek már ekkor fel­ismerték benne minden időik legnagyobb német zenedrámaíróját. Legnagyobb párt­fogóját Lisztben találta meg. Parisban és Svájcban is so­kat dolgozott. Magyarorszá­gon 1863-ban és 75-ben járt. További mű­vei: Wallkür, Siegfried, Rajna kincse, Iste­nek alkonya, Lohengrin, Tannhäuser, Trisz­tán és Izolda, Nürnbergi meeterdalnoiktok. Utolsó műve a Parsifal (1882). H. Lajos bar jor király Baireuthban ünnepi csarnokot épített a Wagner-kultusz ápolására. BALLON átlátszó esőkabátok, vihar­­kabát, lódenkabát, Jagián MÁRTON és SZÁSZ esőkabátszaküzlet, Budapest V., Gróf Teleki Pál­ u. 3. Telefon: 130-220

Next