Pesti Napló, 1850. június (1. évfolyam, 68-91. szám)

1850-06-10 / 75. szám

1850. első évi folyam. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés bérmentes levélben, s egye­nesen a kiadó-tulajdonos CSÁSZÁR FERENCZ úrhoz intézendő. 75. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. —U­jrág Hétfőn, junius 10-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4. pengő krajczárjával számi­­ta­tik. A beigtatási díj elő­re lefizetendő E­r­i­c­h Gusztáv ur könyvkeres­kedésében. Magán vi­ták háromha­sábos sora 6. pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. Előfizetési figyelmeztetés a * ? 181i lif1® 1850. másod-félévi folyamára. -----------------­Irányunkat t. olvasóink ismerik. Az e szavakban fejezhető ki röviden: BIRODALMI EGYSÉG. ALKOTMÁNYOSSÁG. NEMZETISÉG. A bírod, alkotmány mielőbbi megtestesítésére hatni, a MAGYAR nemzetiséget emelni, de a birodalom- s különösen hazánkbeli többi nemzetiségek egyenjogúságát is tiszteletben tartani. Az előfizetési feltételek lapunk homlokzatán olvashatók. — Helyben előfizetést elfogad KIADÓ­ HIVATALUNK és EMICH G. ur könyvkereskedése. Vidéken leendő árulását egyes számainknak jövő júliustól kezdve: ARAD, DEBRECZEN, GYŐR, KOLOZSVÁR, NAGY­VÁRAD és SZÉKES -­FEJÉRVÁR városokra szo­rítottuk. Ingyen mellékletképen adunk ezentúl MINDEN hivatalos RENDELETET (az ívekre terjedőt sem véve ki, mint péld.­a VÁLTÓREN­DSZABÁLY volt), és MINDEN KÖZÉRDEKŰ hirdetményt, a hivatalos lap után, nagy 4­ edrétben úgy, hogy t. előfizetőink azokat, ha tetszik, külön füzetekbe köttethetik össze.­­ Budapest, június 10-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Roma, jun. 1. A várt financz-rendelvény megjelent s igen kedvező benyomást szült. Nápoly, máj. 31. A katonaság mind consignálva van. A városban a lazzaronik kitörendő mozgalmaitól tartanak. Paris, jun.5. A törvényhozás a bélyegtörvényt el­fogadta. A többség az elnök fizetésének indítványozott fölemelése által igen le van hangolva, mindamellett is bizonyosnak látszik az indítvány elfogadtatása. Az ezen indítványt ellenzők szava az Elyséeben nem talált meg­­hallgattatást. Az elnök hitelezői kielégíttetést követel­nek. Girardin a vád alól fölmentetett, nyomtatója el­lenben elitélteték. 5% rente 95 frank 10 cent. 3% rente 58 frank 30 cent. Berlin, jun. 6. A királytól a sajtó tárgyában már aláírt rendelvény holnap vagy holnapután fog kihir­­dettetni. Frigyes, a hesszen-basszeli koronaherczeg, ide megérkezett. M. Frankfurt, jun. 5. A város katonai verekedések színhelye volt. Matthis megérkezett. Schwerin, junius 4. Roth, Frankfurtbai küldetését nem fogadta el, helyette Balog fog oda menni. Palermo, május 20. A Constituzionale tudósítása szerint máj. 18-kan éjjelén ugyanitt lázadási kísérlet történt. Egy fegyverzett csoport a város ellen indult, a katonaőrség pedig el­be ment. A lázadás néhány órai harcz után teljesen lesújtatott. Berlin, június 7. A sajtótörvény az alkotmány 63 czikkje alapján megjelent. A postaigazgatás némelly kijelölt hírlapok megrendelését megtagadhatja. Nyom­tatott iratok, mellyek Poroszországon kívül jelentek meg, a belügyminiszter által eltiltathatnak. Biztosítékok hozatnak be. A harmadik elitélésnél az egész biztosíték elvesz. Pak­s, jun. 6. A bizottmány a februári sebesültek­nek adandó nyugdíjakra vonatkozólag oda nyilatkozott, hogy azok egészen megszüntetendők, ellenben olly katonák, kik a felkelők elleni harczban magukat ki­tüntetik , jutalmaztassanak meg. 5% rente 94 frank 65 cent­; 3% rente 58 frank 65 cent. Az Ostdeutsche Post következő legújabbat közöl: Paris, jun. 6. A törvényhozás a klubbok elleni tör­vényt elfogadta. Paris , jun. 7. A törvényhozásban a száműzési tör­vény harmadszor olvasta­tik fel. A köztársaság elnöke szemlét tart a Marsmezőn. A legitimisták Napóleonnak nem fizetését nagy­obb itatni, hanem adósságait kifizet­tetni kívánják. Berlin , jun. 7. A .Staatsanzeiger­ ma nyilvánítja az uj sajtótörvényt, melly szigorúbb a censuránál. A JEGYZÖSÉGRÖL. ') V. Az incompatibilitás — más hivatallali össze nem fé­rés — egy másik igen fontos oldala a jegyzőségi intéz­ménynek. Erre nézve a miniszteri előterjesztvényben olvas­suk: „Fizetéses státushivatal a jegyző-­­gyel össze nem köthető.44 ') Lásd PESTI NAPLÓ 71. 72. 73. és 74-dik számát. Az incompatibilitás elve tehát a legszűkebb körre van alkalmazva. Ez, magában véve, a miniszteri elő­­terjesztvény szabad szellemének s az igazságügyi mi­niszter úr emberiesen nemes gondolkozásának szép jele. Általa t. i. megengedtetik a jegyzőnek, ki egyéb fizetéses állodalmi hivatalt nem visel, hogy becsületes fáradsággal más munkakörben is szerezhessen magának jövedelmet. De valamint nagyon kedvező a jegyzőkre nézve, úgy aggodalmakat szül a közönség tekinteté­ben. Először is figyelmet érdemel e kitétel: fizetéses ál­­lo­dalmi hivatal, mihez képest azon állodalmi hivatal­nok, kinek fizetése nincs, lehet egyszersmind jegyző is. Nem tudjuk, mennyiben fog alkalmaztatni jövőben ama régi rendszer, mellynél fogva, kivált nálunk, nemcsak politikai és kamarai, de bírósági testületeknél is számos olly egyén volt alkalmazva, ki fizetés nélkül viselte hivatalát, mellynek részére kiszabott teendőit egyébiránt csak úgy tartozott teljesítni, mint azok, kik az állodalomtól fizetést kaptak. Ha ez jövőre is szokásban marad, akkor nem látunk elégséges okot arra, hogy a nem­ fizetéses állodalmi hivatalnok ezen előnyben részesüljön. Egyik fő szempont az incompatibilitás elvénél az, hogy a jegyző, szorosan e minőségű teendőitől, más hivatalos foglalatosság által el ne vonattassék, azokban meg ne akasztassák. S e szempont a nem­ fizetéses és fizetéses állodalmi hivatalnokok irányában egy. Meg­levőn t. i. mindeniknek a maga hivatalos munkaköre: egykép akadályoztathatik azáltal jegyzői tisztének vite­lében. A fizetés tehát mellékes dolog lévén, s a pénz­szerzés szinte nem tekintethetvén — a minthogy nem is tekintetik—a jegyzőség vég czéljául: kívántuk volna, hogy e megkülönböztetés mellőztessék. De vannak még az állodalmi hivatalnokságon kívül még több olly foglalatosságok, mellyek, véleményünk szerint, a jegyzőséggel egyáltalában össze nem férnek. A jegyzőségi rendszabály eredeti tervezetében, mennyire tudjuk, egy §. állott (a 6-dik), mellyben ezeket olvastuk : „Egy jegyzőnek sem szabad más állodalmi hivatalt, számadási kötelességü községi vagy olly hivatalt visel­ni, melly neki a jegyzőségre szükséges időt nem hagy­na; különösen nem szabad ügyvédkednie, alkuszkodnia vagy ügynökösködnie.“ A PESTI NAPLÓ NÓTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Jun. 2. SZÉP JUHÁSZ, eredeti népszínmű 3 szakaszban, népdalokkal. Irta Szigeti József, zenéjét Egressi Béni. Jun. 3. EVANGELIUM ÉS CSALÁDÉLET, drama 5 llv., irta Souvestre Emil és Bourgeois, ford. Csepreghi és Egressi Béni. Jun. 4 ERNANI, opera 4 flv., irta Piave, ford. Egressi Béni; zenéje Verdiiül. Jun. 5. LAVATER, színjáték 2 flv., irta Dumanoir és Clairville, ford. Csepreghi Lajos. Mulatságosan összeállított vígjáték, mellyben a czímszerepet Lendvai kitűnő kedvvel és szorgalommal játszotta, híven kiemelvén mulattató oldalát mind annak, a mit a költők adtak... Ámbár a­mit a költők adtak, az mindössze sem sok, s e szavakban: mulattató összeállítás kimeritőleg­ben foglaltatik, de mindamellett szívesen veszszük az illy tartalmú dolgozatot színpadunkon, melly bár ha nem bir is sem korismertető sem jellemrajzi előnynyel, de leg­alább, mulattató oldala mellett, megismerteti a közönséget egy olly tudomány létezésével, mellynek minden esetre nagyobb a jövője, mint a múltja. — A felvonások közt „Eszmeralda­­táncz“ adatott elő Kurz Antonia és Sári Fáni által; a felvo­nások után a mondottak és Campilli „szíriai“ hármast, s nyol­­c­an a táncz személyzetből „Tréfás polkát“ adtak elő. Jun. 6. A rendes bérlet szünetével s a De la Grange assz. előadásaira nyitott külön bérlet 2-dik számául magyar nyel­ven : LAMMERMOORI LUCIA, opera 3 u­v., irta Camarano Salvator, ford. Egressi B . zenéje Donizettitől. — De la Grange assz., mint vendég, a czimszerepben lépett föl, s kitűnő jeles­ségü énekével a minden helyen sűrűn összegyűlt közönséget a legzajosabb tapsokra ragadta. Jun. 7. A SZERELMES PAP, vígjáték 2 flv., irta Lauren­­tin és Clairville, ford. Csepreghi L. — Claude fiatal theolog szerepében Szigeti szerepelt. Szigeti sokszor és sokoldalú szerepekben használtaik, s ő mindenben föllép, semmit meg nem rontva, de keveset emelve. Megszoktuk már öt mindig egyszemélyt játszani látni, kevés változtatással, különböző szerepekben, mint helypótlót, de nem alkotót. Mai előadása azonban dicséretes kivételül említendő; a félszeg, társas mű­veltségében szögletes, észtehetségre nézve jeles, szívében jó s egészséges érzelmekkel bíró, de ezeket a hibás nevelés nyűge alatt hamvadva őrző, papot meglepő hűséggel és jellemzéssel személyesítő. Embert állított elénk, egyénit, minden mástól különbözőt, s ez a színész legfőbb feladata. Mi örvendünk, így látván játszani Szigetit. Kezesség ez arról, hogy benne meg van a tehetség, járuljon csak kellő ihlettség hozzá, a művé­szet magasabb fokára fölemelkedni. Szorgalom és kitartás, mit neki e czél felé haladtában kívánunk. Jun. 8. A rendes bérlet szünetével, s a De la Grange assz. előadásaira nyitott bérlet 3-dik számául LAMMERMOORI LU­CIA , opera 3 felv. ismételtetett, mellynek crímszerepében a vendégnő művészetének uj diadalát ünneplé. A TARDI-HÁZ. Eredeti beszély ') írta E * * * Folytatás: így telt el egy fél év. Ez alatt bekövetkeztek hazánkra nézve a veszély, az átok siralmas napjai. De mi nem akarjuk ez idő történetét megírni, melly búlra meríti a honfi kedélyét. A mi feladatunk egy nemes ház apró­­) Lásd PESTI NAPLÓ 70. 71. 72. 73 és 74-11. szám. bajainak, viszontagságainak feljegyzése s Tardi Lajos úr épü­letes nézeteinek megőrzése az utókor számára. A horvát tábor Székes-Fehérvárra vonult. Apró csapatok kalandozók be élelmezés végett a dús vidéket. Egy illy csa­pat Tardra is eljutott. Lajos úr a horvátok közeledtének hí­rére eltűnt, senki sem tudta hová jön. A csapat élén lovagló férfiak egyike, a háznál maradt Béla és Klárika meglepetésére, báró Trüffelheim Tivadar volt. A csapat az udvar felé tartott. Klárika elhalványult, midőn a bárót felismerő, Béla roszat sejtve arra kérte őt, hogy menekülne Dezsővel a kertbe, honnan veszély esetében könnyen a faluba juthat, hol szívesen menedéket nyujtana neki minden hajlék. Béla a tiszttartóval a csapat elé ment. A báró lovát egy le­génynek adva át gúnyosan s a diadal kihívó tekintetével mérő tetőtől talpig a komoly ifjút, ki nyugodtan tön rendelést a lo­vak ellátása iránt. — Soha se fáradjon nevelő úr, szólalt meg nevetve a báró, majd gondoskodnak embereink lovainkról. Hát ismer-e még engem nevelő úr ? de ? — Igen , a báró többször volt e ház vendége. — Most ura vagyok, barátocskám. Hát emlékezik e még, mint megleczkézett egykor ? Ha, ha, ha­­ otromba paraszt, nekem leczkét tartott a becsületről, a lovagiasságról!... — És ön báró úr most is ez ellen vét, midőn egy fegyve­res csapat élén a védtelen emberrel eként beszél. — Ismét leczke? de én rosz tanítvány vagyok, uram, kön­nyen torkára forrhat önnek e tiszteletlenség. De hol van a házi űr ? Hej! pimasz göböly bújjál elő, régi számvetésem van ne­mes koponyáddal. — Tardi úr nincs itthon, szólalt meg Béla. — Nincs itthon? kérdé haraggal a báró. Elbújt, elfutott, de majd meglelem én. Hej fiúk, kutassátok fel a házat, a ker­tet , szólt a széledő katonákhoz, keressétek fel e rongyos kastély urát. A katonák lomha léptekkel teljesiték a parancsot. A le­génység egy része a betört pinczeajtón tű­nt el, míg néhányan

Next