Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)
1851-04-22 / 336. szám
1 másod évi folyam. *........— ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten 1 hónapra 1 fr 30 kr. [„■ negyedre 4 „ — „ „ évre . . 8 „ — „ „ (■évre . 15 „ — „ „ ,’essiám — „ 4 „ „ Vidéken. Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre .10,-,, Egy évre .18,-,, A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 336 Szerkesztési iroda: Őri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Sdür* Még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. ................ Kedd, april 22-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgo kr.jával számittatik. A beiktatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Magán viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő , PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve dívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. ■ jelen TARTALOM: Telegraf! tudósítások Némmetország. VIIplomatikai levelezés -Turin. (Közélet. Pénzügy. Kereskedelmi kötések. Német vámszövetség. Olasz vámegyesület). Szinyér-Váralja. (Nagyhét. Farsang és böjt. Kilátások a megyei tisztikar végszervezésére). Nernádvölgye. (Hernádnémeti prot. papválasztás). Hivatalos. (Jutalmazások. Kinevezések. A dohányegyedáruság népszerű előadása. A közmunkák szabályozása). Vegyes hírek és események Politikai szemle. Francziaország (Paris és a megyék jelen helyzete. Castellane tábornok tudósítása a déli megyékből. Egy megyei főnök körlevele. Franczia zászló czimü lap. Egy érdekes halott). Nagybritannia (A kristály palota megnyitása. Német lapok Londonban. Jövedelem a hirlap-bélyegből). Németország. (A német szövetség újra szervezése. Bécs és Berlin közötti feszültség. Bajorország szándéka felöli kir.) Spanyolország. (Fensőbb hivatalnokok lemondása s elbocsátása. A kormány működései. Legújabb Börze — Dunavszállás Mutár. (Egy éj a tátrai barlangban). Budapest, április 22-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Trieszt, ápr. 18. — A középponti tengerészeti biottmány rendszabályokat bocsátott ki a Barbarias Genuából érkező készített és nyersbőrök kezelését tetőleg. Turin, apr. 15. — A követkamra az angol és elga kereskedési szerződés fölött vitatkozik. Revei épviselő a szabadkereskedelmi rendszert élénken megtámadja, s a védvámok mellett határozottan nyiatkozik. Ellene Cavour gr. kereskedelmi miniszter épett föl. Roma, apr. 10. — Ranuzzi demokrat emissariesi rendőrség által elfogatott. Piemonti demokratákul szóló levelek találtattak nála, s egy csomag razziniféle kölcsönjegy. Frankfurt, apr. 17. — Thun gróf ma reggel érkezett ide. Fontos tárgyalások vannak a küszöbön. Szombatra ülés rendeltetett. Liverpool, apr. 16. —2000 csomag gyapotlejebb zállt áron adatott el. Paris, apr. 17. — 92. 25 ; 56. 95. Prem. 81. 75. (* Lásd P. N. 335. számát. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGT ÉJ A TÁTRAI BARLANGBAN. FRESCOTÖREDÉK irta Bernát Gáspár: Folytatás. *) Pár ölnyire tekergődzik, már csak a keskeny csigalépcsőzet, melynek félbeszakadtával barlangtorkolatnál vagyunk. E földalatti nyilat, nagyszerű népvándorlatokra látszik számítva lenni, mert ott, hol a kor hatalma által meg nem rongáltatok, jelenleg is több egymás melletti személyre elég tág és kényelmes. Légfolyama változékony. Némely helyein csípős szélörvény kanyarg. Másutt rekkenő hőség ömlik el sötét falai közt. Tovább haladva , szűk sikátorrá keskenyül a barlang. Görnyedve csúszhat az ember. Az út sikamlós. Pillés nedv szivárog a sziklafalakról. Itt egy kerekmetszetű nyilason át homálylik a felvilág. Hegyes fenyűlevelkék haragos zöldje, villogó árnyacskát vet a barlang izzadó tájaira. Az alvilági sírcsendet tompa zugás élénkíti. A jég megnyirkosul. Kristálytiszta patak bigyódzik át a természet ezen bájos teremén. Hangja csengő, mint az angyalkák hajnaléneke. Habmenete: gyöngéden röpkedő ezüst szalag. Talap tükrözete átlátszó, mint a szerelmes tündérszűz kebelkéje. Az ábrándosan morajzó csermely tövénél, megszélesül a barlangöböl;... homlokzata ívekké gömbörül;. .. a fojtógőz eloszlik ;... levegője ritkul, és szabad körzete a Itália költői alakzatú lovag termeire, emlékeztet. Néhány lépelnyi haladás után, a szeszélyes alakú földterem oly alacsony és keskeny sikátorrá zsugorul, hogy sötét medrében egyes lény is csak guggolva botorkázhat. A nyers kőfalazat között finom résecskéket villogtat egy könnyedén oda illesztett szirthasáb, melyeken át most lobogó, majd el elhaló fényszikrák csilámlanak. A falazat szirtrekésze, ha főre löhetik, oválmetszetű földfemet láttat. Jelenleg a barlangöblözetben fényhullámkák keringenek. Porhanyós ágakba vésett odúcskákból termetes fáklyák nyelves fénye sziporkál. Tűzcsillagokkal áttört füstjeik, a terem boltozatán levő szűk nyílás fölé kanyargva, itt-ott ködszerü fölleges alakban hömpölygenek. E barlangterem különben puszta s kietlen, mintegy üres gondolat. Hűs öblében, alvilági eszmecsiákat fogamzik a lélek;... s rejtélyes börtöne szélsőkig vadult világgyűlölet- s üldözetnek szolgálhat menedékül. A sivatag földöbölben mélységes csend honol. Átható párázatot örvénylik a nyirkos jég, melytől hamvadva üszköllenek a fáklyalobogványok. A foszlatag fáklyafény néhány alak fölé veti alkonyodó világát, kik különféle fekvetben csoportoznak a barlang területén. Izmos csertörzsekből rögtönzött zsellyeszéken tekintélyes egyéniség heverész. Széles vállai a cserülönke korhatárain túlcsaponganak. Kerekded arczát tömött deres szakál evedzi, melylyel egybefonódott bajusz szárnyazata, függeteg szőrszálakkal ernyőzi vékonydad ajkain a daczés bánatvonalmakat. Domború melle fokonkint nyugtalanabb hévvel emelkedik, s határozott jellemű tűztekintettel mélyed az áttellenében függő fáklyalobogványba. Hármas fütty hasítja át a barlangi sírcsendet. A titkos falazat közel csattogva gömbörül alá a székletes sziklakeresz. .. fris léghuzat omlik be a résezeten... új életre fejükt a fáklyák hamvadó világa , s egy szilaj tekintetű rémült alak rohan inkább, mint érkezik az alvilág ezen ószerű csarnokába. A barlang heverő népsége fölpattan, kiki fegyverre kap, s feszült figyelemmel állják körül az érkezettet. Egyedül a föntebb leírt tekintélyes férfiú marad nyugodtan kényelmes üldésén. Karjai most is egybefonyak, s egy eszmén vagy tárgyon látszik merengeni , észre is alig véve az újdon érkezett vendéget. — Ki az ? mi baj ? — szól végre átható parancshangon az ábrándiból fölriasztatott főnök,... s dörgő szózatának viszhangja egy egy bujdosó morajkává holyagzott a barlang-öblözetben. — Szólj már te szárnyatlan kuvik ! — rivalga egy fényellő arczu betyár, olyat suhintva idegindás tenyerével az érkezett balvállára, melylyel egy patkószeget kétgarasossá lehetett volna lapítani. — Csak ki vele mit hoztál... ne tátogj mint a haldokló csuka ! — kurjant felé egy sugár haramia, megvillantván feje fölött pirosnyelű baltáját. — Meneküljön kiki a hova s merre tud: rengetegünk körítve van katonasággal; annyi a szuronyos üldöző , hogy minden egyes tölgy alakra három esik közölünk, dadogó az érkezett, kövér verítékcseppeket törölgetve homlokáról. — Hát ez az, miért halálmadárrá ijedtél ? gunyolá egy bátorszemű nyalka süheder, büszkén reá csapintva lenéző tekintetét. — Jobb, hogy visszamégysz ecsém oda, honnan jöttél! — Efféle gyáva hírekkel szeretődet ámítsd banyakorában ! — Szégyeld magad, hogy valaha honvédfegyver üté markodat! — Bizony bizony Kontyó fiam sohase hittem volna, hogy ébren is nyúlpecsenyéről álmodozol.... Ilynemű ötlet, élet és megjegyzés által ébríttetek Kontyóban a szunnyatag bátorság. — Ám ti lássátok, ha szavamnak nem hisztek! — folytatá Kontyó ijelméből fölüdülve. — Hogy a magam árnyékától egykönnyen meg nem reszketek, annak veletek s köztetek nem egyszer adtam tanujelét, hanem annyi, s oly vakitón villogó aczélsugárnak gyalog és egyetlen árva pisztolylyal ellenszegülni. — El vagyunk tehát árulva, menhelyünk e biztos rejtély fölfedezve, monda még mindig nyugalmas lélekállapotból a társulat főnöke. — Annyi czirkáló üldözött engem kapitány uram, hogy ha fecske lettem volna is elcsípnek, hacsak ismeretes sziklarepedésünknél meg nem lippenek, honnan aztán átkuszhatok azon szilcserje közé, mely barlangunk titkos bejáratát elbokrosítja. Huh ! most is hátamon borsódzik az ,,utána“-kiáltat. — Oly kínos fáradalmak után, még itt, az alvilági biztos rejtekben sem , nyughatom tehát, mond elborulva a kapitány. — Ám legyen. Nemes védhetésemül mindent, mi férfias erőtől igényelhető, megkisérték. Nem sükerült. Jer tehát védsegédemül hitemmel egygyéolvadt, de soha nem használt sorshatalom ! — Hé legények, mit Kontyó beszél, való. Ő nektek tán igen, de előttem nem tréfál! Oktalan vakmerőségnek jelenleg sem helye, sem ideje. Ki tudja, mily ármány forrhat, túlnyomó erővel párosultan ellenünk ? Készüljön mindenki. A délnyugati résezet, mely éji kis bejáratunkul szolgált, azonnal bekövezendő. — Ne higyen kapitány uram ennek az eleven árnyéknak. — Kár a szaván elindulni, hátha most is hamisan csahol, mint ... — Mint minap, midőn egy szellő-ingatta kökénybokrot egész tuczet lovas pandúrnak nézett. — Fogadom, hogy ma sem látott többet egy repülő mókusnál. — Legfeljeb valami, éhes vadmacska villogását tekinte szuronyhegynek — végzélte a kétkedő legénység tréfás megjegyzéseit, egy keresztbe hasított orrú bandita , éles hahotát röhögve vigyorgó társaihoz. Kontya mindezekre mitsem felel, aggálya fokonkint kifejezőbb, s a kapitány fülébe súg. Folytatjuk. Azon hír, miszerint Levis herczeg volna átvivője Chambord beleegyezésének a meghosszabbításba, alaptalan. Napoleon a gyárakat látogatja. A „Patrie“ meghazudtolja Ausztria összes belépése ellen intézett franczia évás elejtését. Narvaez valószinűleg Spanyolországba visszatérend. NÉMETORSZÁG. *.X VII. §. A vesztfáliai békekötés óta mintegy 1780- ig, mely időből kívánjuk a "Német birodalom képét adni, nagy változások történtek. A svéd hatalom megszűnt az európai éjszakán szerepelni, helyébe a régenten „Magnus dux Moscoviae“ név alatt említett czár lépett, mivel a hóbortos XII. Károly az eszes, várni tudó, s cselekvéseit érlelő Nagy Péter által megsemmisíttetett. A svéd király nem többé német birodalmi tag, helyette az orosz czár, mint barátja az egyesnek, s mint irányadója az egésznek lépend föl, kivált, ha majd Lengyelország földarabolása ezt látszólag nyertessé, valóban pedig vesztessé teszi. Magában a német birodalom kebelében új hatalom keletkezett, a brandenburgi választó fejdelemből lett porosz király, ki azonkívül a szász választófejdelem erkölcsi súlyát öröklötte, mióta ez a lengyel korona által családjának történelmi szerepétől elidegeníttetett. Ebben van kezdete annak, hogy a berlini politika Németországban hegemóniára gondol emelkedhetni. Németország, vagy a birodalom IX. kerületre volt osztva: a sváb, bajor, osztrák, felső szász, alsó szász, vesztfáliai, frank, felső rajnai és alsó rajnai kerületekre. Csehország s a hozzá tartozó Morva és Szilézia, jóllehet királya választó fejdelem, mégsem tett birodalmi kerületet. A kerületek némi hatást gyakoroltak. — Az összehívó fejdelem (Kreis - Ausschreibender Fürst, minő némely kerületben kettő, világi és egyházi volt), összehívta a kerületi gyűlést, hogy a kerületet illető ügyeket elhatározza, ujonczok) Lásd P. N. 335. számát, kát szedessen, a felső törvényszékek ítéleteit valamely birodalmi tag ellen végrehajtsa, stb. Volt, vagy kellett lenni minden kerületnek kapitánya, ki ezredes vagy tábornagy is (General-Feld-Marschall), s a kerület hadi erejét ügyelte.— Mi véghetlen lassúsággal ment a hadi dolog, Szavosi Jenő eléggé tapasztalta a spanyol örökségi háborúban , s VII. Károly császár, ki Mária Terézia ellen hadakozott „semper augustusinak azért neveztetett, minthogy nyaranta folyván még a táborozás, nem tavaszszal, hanem, ha szerencsésen ment a dolog, augusztusba vezethette csak ki telelésből a birodalmi serget. . A birodalom már mintegy háromszáz közvetlen szabad rendet vagy státust számlált, melyek mind a császárt ismerték el közös főnek. Neveik valának: királyság, érsekségek, püspökségek, apátságok, prépostságok, herczegségek, őrgrófságok, fejdelemségek, grófságok stb. birodalmi városok stb. Minden státus valamennyi területi jogot élvezett, mint felség. A birodalmi közvetlen nemesség nem tartozott ezen rendekhez, s három osztályt tett, a frank, a sváb és a rajnai osztályt, melyek mind külön szerkezetet vallottak. E nemesség hiába törekedett egy-egy osztály számára egy szavazatot nyerni a birodalmi gyűlésen. A rendeket teszik: 1) a kilencz választó fejedelmek. Láttuk, a wesztfáliai békekötés a régiekhez egyet, a bajor herczeget, csatolt; azután még a brunszvik-lüneburgi herczeg is megkapta ezen méltóságot, melyből a hannoveri királyság nőtt ki. Tudjuk, hogy ők választják a császárt, ők folynak be minden birodalmi ügybe, különben maguk birtokaiban szinte felségek voltak. 2) A birodalom fejedelmei, kik vagy világiak vagy egyháziak voltak, s a birodalmi gyűlésen egy-egy szavazatot birtak. Volt pedig ilyen világi 61, s egyházi 33. 3) Az apátok, prépostok és fejdelemasszonyok két padot tettek. • Tudniillik, valamint Angliában a törvényhozó testület két házra, felső és alsóra, Francziaországban két kamarára, nálunk két táblára oszlott, úgy oszlott az a Német birodalomban a különös collegiumokra nézve padokra. — Tehát a főpapok, kik nem tartoztak a fejedelmekhez, oszlottak a sváb padra és a rajnai padra. A grófok különösen négy collegiimbeliek voltak, a Welterau, Schwaben, Franken, és Westphalen-boxek. Minden collegium különös igazgatóság alatt állott. 4) Végre a birodalami városok saját tanács által igazgattattak, egyediül a császártól és a birodalomtól függtek, s a birodalmi gyűlésen üléssel és szavazattal birtak. El voltak ezek is sváb és rajnai padra osztva. Arra tartozott 36, erre 14 város. Megürülvén a császári szék, birodalmi gondviselők (provisores imperii) az aranybulla szerint , mint láttuk, a rajnai nádorgróf és a szász herczeg. Minthogy ez első helyett két választó lett, a bajor, ki a nádorgrófi jogokat megkapta volt, s egy uj nádorgróf, e kettő közt vitálva folyt a birodalmi gondviselésre nézve. De a frank és szász jogok területei sem voltak élesen egymástól elválasztva; tehát a szász és a másik gondviselőség közt is forgott fenn kétség. Azonkívül Ausztria nem tartozott egyik alá sem. A birodalmi gyűlés a választók egyezésével a császár által hivatott össze; ha széllyel ment, ismét 10 év múlva kellett azt összehíni. Kiváltság szerint Nuremberg volt volna állandó helye, de 1663. óta szakadatlanul tartott Regensburgban is, minden újabb összehívás nélkül, honnan néhány évre csak kétszer tetetett által, 1713- ban döghalál miatt Augsburgba, és 1742-ben VII. Károly által Frankfurtba. A birodalmi rendek három helyütt tanácskoznak , úgymint külön a választók, külön a fejdelmek, főpapok, grófok, főurak, és külön a birodalmi városok; a birodalmi gyűlés áll tehát három tanácsból. Mindenikben a szavazatok többsége győzött, mely szabály alól sok kivétel engedtetett meg , p. o. midőn vallási tárgyról, vagy olyasmiről volt szó, mi a birodalmat és