Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)

1852-10-14 / 780. szám

1852. harmadik évi folyam, w ■ ‚ ■■ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken : Pesten: Évnegyedre 5 f. —k p. Egy hónapra t ft 30 kr p. Félévre 10 „ ,, „■ Évnegyedre 4 ,,— ,, ,, A havi előfizetés mint a R.,. 8 _ számonkinti eladás is ' ‘ ” ” " megszűnt.­­ Egyes szám . . 4 ,, ,, A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza l.affert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. 1. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőit .Től fogadtatnak el. ?§o HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK.­irdetések négyha­­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták né­gy­­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szín­­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Hegjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetést nyittatik. Előfizetési feltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 20 kr. Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. posta­­hivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pén­zeket bérmentesitetni kérjük. Kezelési könnyebbség tekintetéből tisztelettel felszólítjuk e lap t. ez. rendes levelezőit, szíveskedjenek leveleiket bérmesítetlen­ül küldeni be.­­­EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. A német vámegyesü­let­ ügye. II. Levelezések. (Pápa : a város helyzete , a katona­­szállásolási teher felosztása; termés. Hivatalos. (Hadi törvényszéki ítéletek.) Vegyes hírek s események. (Fővárosi élet. — Vidéki hírek. — Bécsi hírek.) Francziaország. (Páris: az elnök Bordeauxban. Vegyesek.) Nagybritannia. (London. Wellington-kézirat-di­h.) Németország. (Berlin. Pozen. Bunzlau. Westph­alen. Drezda ) Dánia. (Kopenhága. Országgyűlés megnyitása.) Belgium. (Brüssel.) Hel­v­é­t­i­a. (Választások Alsó-Wallisban.) Spanyolország. (Madrid.) Törökország. (Konstantinápoly. Belgrád.) Legújabb posta. Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Nemzeti színház. Börze. Dunavizállás.) M­ű­t­á­r. (Szinbirálatok.) Budapest, oct. 14-én. A NÉMET VÁMEGYESÜLET ÜGYE. II. A vám­egyesület megújítása- s kiterjesztésé­nek kelle a német kereskedelmi egységet meg­­alapitni: a helyett a berlini vámconferentia, mely a felett tanácskozik, eredménytelenül szét­bomlott, s e perezben , a dolgok mostani állása mellett, a vámegyletnek eddigi alapjain való új­bóli fölépítésének minden reménye veszve lenni látszik. S a conferentiák félbeszakasztására Po­roszország tette meg a lépést. E lépésnek következményei megmérhetlenek, s európai jelentőségűek lehetnek, ha, mint nem lehetlen, Németországnak két részre oszlását eredm­ényezendik, s az északi s déli Németország közötti antagonismust, mely egykor annyi gyászt hozott a nagy német nemzetre, újra felelevenítik. Poroszország Hannoverával a sept. 7-ki szer­ződést kötötte tavaly, az adóegyesületnek a vám­­egyesülettel­ egyesítésére. Ezen szerződés élet­beléptetése a vámegyesület alapításának fő czél­­ját, Németország forgalmi s kereskedelmi egysé­gét, megvalósításához egy nagy lépéssel vezette volna közelebb. S Poroszország felmondotta a vámegyesületi szerződést, hogy a vámegyesület­nek a sept. 7-ki szerződés alapjáni újjáalakítása­­s kiterjesztéséről tanácskozni lehessen ; mi czélra, midőn a sept. 7-ki szerződés kivihetőségéről az illető államképviseleti testületek hozzájárulása következtében bizonyossá­gön, Berlinbe a vám­­conferentiát egybehízta. Azonközben az ausztriai császári kormány, a német forgalmi s kereskedelmi egységet a szö­vetségi oklevél szellemében előmozdítandó s lé­tesítendő, minden német szövetségi államhoz meg­hívást intézett a Bécsben tartandó vámkongres­­susra, hogy ottan tanácskozni lehessen egy Ausz­tria s a német vámegyesület között kötendő ke­reskedelmi s vámszerződés, s később létesí­tendő vámegyesülés felett. A német szövetséges államok közöl a meghívást Poroszország nem fo­gadta el. A többiek meghatalmazottaival a bécsi vámkonferentia megnyittatott s megtartatott, és ottan a többi közt közös tanácskozás utján meg­­állapittatott két tervezet, egyik egy kereskedel­mi­s vámszerződésre, második egy későbbi vám­egyesülésre. Darmstadtban szövetkezett hét déli s középnémetországi állam (Bajorország, Wür­­temberg, Baden, Szászország, Hessen nagyher­­czegség, Hessen választófejedelemség és Nassau) a bécsi vámkonferentiák zárjegyzőkönyve által elfogadott kereskedelmi s vámszerződési, és ké­sőbbi vámegyesülési tervezetek érvényesítésére, mi okből az alig megnyitott berlini vámkonfe­­rencián, ezen államok részéről indítvány létetett a vámegyesület újjáalakítása s kiterjesztése, és az Ausztria irányábani kereskedelmi politikai viszonyok megállapítása feletti tárgyalásoknak egyidőbeni folytatására, miután Ausztria kije­lentette volt, hogy magát csak addig tekinti kö­telezettnek , míg a vámegyesület újjáalkotása iránti szerződés nincs végkép megkötve. Ezzel vette kezdetét a kívülre is hivatalosan kifejezett viszály a berlini vámkonferentián. Poroszország a darmstadti szövetkezeti kor­mányok indítványait visszautasíttatta, kijelent­vén , miszerint a vámkonferentiát csak a sept. 7-ki szerződés elfogadásának alapján folytathat­ja, s csak úgy, ha a vámegyesület újjáalkotása iránti szerződés előbb végérvényesen létrehozn­­ák, mielőtt az Ausztriával kötendő kereskedelmi s vámszerződés feletti tárgyalások felvétetnének, úgy azonban, hogy a vámegyesülés mellőzésével azok csak az említett szerződésre szoríttassanak, egyszersmind kívánta az új vámegyesületi szer­ződéseknek 12 évre leendő megkötését. Az aug. 21-diki conferentiai ülésben­, midőn a szövetkezett államok viszont nyilatkozatukat a porosz nyilatkozatra beadták , úgy látszott, az egyenetlenség kiegyenlítéshez közelebb áll; ezek kívánságaikat valamivel alábbszáll­ták , s neve­zetesen a sept. 7-diki szerződés elfogadása iránt nyilatkoztak, habár nem egészen feltétlenül, Po­­roszorság kitűzése szerint, s m­ost sem látszottak hajlandók magukat újabb tizenkét évre lekötni. De aug. 30-diki manifesztumában a porosz kormány az így mérsékelt előterjesztvénye­­ket is visszautasította, s maga részéről kife­jezte abbeli kívánságát, hogy az új vámegyesü­leti szerződések haladéktalan megkötése iránti kielégítő viszontnyilatkozat által helyeztessék azon állapotba, miszerint a tárgyalásokat az il­lető összes felekkel legfelebb sept. 15-ig újra felvehesse, s e részben Hannovern, Oldenburg, Braunschweig sathüringeni államegyesület kor­mányai világos beleegyezését bírta. Hanem a déli államok a kitűzött időhatárt nem tekintet­ték terminus praeclusinak, s mindenek­­felett egy — Ausztria tanácsának meghallgatása után — adandó közös feleleten tanácskoztak. Azért a sept. 15-ei ülésben meghatalmazottaik kinyilatkoztatták, hogy még nem kaptak utasí­tást. Pommer­ Esche, a conferentia elnöke sept. 17-re egy ülést tűzött ki, melyre csak azon ál­lamokat bízta meg, melyek az aug. 30-diki porosz manifestumhozi ragaszkodásukat kijelen­tették volt, tehát Hannoverát, Oldenburgot, s a kis thüringeni államokat. Az ember nem volt tisztában ezen lépés jelentése iránt. Azt akarta-e ez által Poroszország kijelenteni, hogy a coali­­tio államai hallgatását vég­megtagadásnak ma­gyarázza, s a conferentiát velők nem akarja foly­tatni, hanem csak a hozzá hű maradt államok­kal ? Vagy pedig csak azért téve ezt, hogy egy­szerűn tanácskozzék szövetséges társaival és ezekkeli egybeköttetését szorosabbra fűzze ? Bé­csi lapok azzal vádolták Poroszországot, hogy szakasztani akar a déli államokkal; némely po­rosz lapok, nevezetesen a Preussisches Wochenblatt és a Neue Preussische Zeitung a porosz kormányt határozott sza­­kasztásra unszolta, hogy t. i. a coalitio államai­nak formaszerint nyilvánittassék ki a conferen­­tiáknak megtörtént félbeszakasztása, s azon kö­ A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. NEMZETI SZÍNHÁZ. — Oct. 8. Mah­id. Dráma 5 felv. írták Pyát és Sue, francziából fordította Irinyi József. — Mindenki tudja, mennyi bensőséggel, mily érzelem-mélységgel játsza Latkóczyné a czímszerepet, míg Matild üldöző rémet, Lugario, és megtestesült saloni ördög Lend­­vaiban egyik legjelesebb képviselőjét találta fel. — Most mi leginkább az ifjú Lendvai Márton játékáról akarunk szólani, ki most már harmadszor lép föl szinpadunkon , s ki jelenleg Gontran gróf szerepét adá, mely nem épen a legkönnyebb feladatok közé tartozik. — Az ifjú Lendvait, már csak érdemdús atyja iránti kegyeletből is, a kedvező kitüntetésnek, lehet mondani , túlzott jeleivel fogadó eddig mind a közönség, mind a kritika. Amannak túlbuzgósága inkább megbocsátható mint az utóbbié, mely idét­len tömjénezések által a kezdőtehetséget csak elká­bítja , s egész pályájára veszélyesen kiható tévös­­vényre vezeti. Fiatal szindiráldink bálványzása ez ifjú színész iránt annyira ment, hogy némelyek már­is fényes tehetségű kész művésznek kiálták ki őt, semmi legkisebb hibát nem bírtak vagy akartak ta­lálni játékában , s annyi koszorúkat aggattak hom­lokára , hogy ezt valóban csak egy oly veterán szín­művész érdemlette volna meg, ki egy hosszas tanulmány és gyakorlat érett s tökéletes , élvezhető gyümölcseit képes felmutatni, azaz, ki már túl van a rubiconon. Ezen jó urak azt hiszik , hogy föltétlen dicséreteikkel hasznos szolgálatot tesznek mind az egyénnek , mind az ügynek , holott pedig inkább ár­tanak nekik. Egy haladni vágyó s magasabbra tö­rekvő kezdő színész,­­ hacsak az önhittség és hiú­ság már jókor nem gyökerezik meg benne, koránsem fog örülni a hizelgés mérget rejtő méz­ szavainak, hanem inkább azt fogja tartani jóakaró barátjának, ki hibáira , tévedéseire jókor és kellő szigorral figyel­mezteti. A becsületérzés s józan okosság ezen szem­pontjából kiindulva , ki kell mondanunk , miszerint az ifjú Lendvai Mártonban — a­mennyiben őt eddigi három előadásából megítélhettük — mindenesetre vannak hajlamok és képességek a színészi pályára, mik azonban eddig még csak a fejletlenség, vagy in­kább fejlődni­ kezdés stádiumán állanak, s ha idővel a művészet azon fokára akar emelkedni, mely­re már atyja felvívta magát, sok hibát el kell hagynia, so­kat, igen sokat kell tanulnia, fáradnia. Még nem egé­szen kifejlődött külseje eléggé ajánlatos, sőt jó színpa­di alaknak mondható. Hangja, orgánuma nem igen erős és tertelmes, de tiszta és kellemes, s még most nagyon is lágy ahoz, hogy férfias szerepekben siker­rel használhassa azt. Bizonyságul szolgált erre az általa személyizett Goníronnak azon jelenete, midőn Lugarto ellen a sértett büszkeség érzetével kitör s a mulatót szemtelenségei miatt arczul csapja ; — hogy itt a kellő nyomatékos, erőteljes hang egy diarjában nem volt ifjú színészünk hatalmában, s eröködése miatt két ízben ki is csuklott hangja, azt, minden elfogultban észrevehető. Általán véve, hol mélyebb érzelmet, indulatokat kell kifejeznie, hol helye van a páthosnak­, ő még most modoros, n­onoton , s a művészileg természetes, valódi és megható beszéd helyett némi éneklés, siránkozó szavalást vit végbe, gyakran vét a helyes hangoztatás — intonatio — sza­bályai ellen, mi kellemetlen benyomást tesz arra, ki a szép és jó előadást megszoká­s hisz a franczia aestheticusnak, ki monda: ,La beauté, le natures, les graces captivent bient et nos soeurs*. — Azonban bensőség, érzelmi melegség nem hiányzik játékában, és ez jó jel, oly alap, mire sokat lehet építeni. Mimi­kája, különösen a közbeszéde nem mindig eléggé élénk, kifejező, s nem mindig van öszhangzásban egyéb játékával; testtartása, tagtartása kissé keresett, de eléggé ügyes és szabályszerű. — Gontran szerepé­nek azon részében, hol egyszerű társalgási tónusban kell beszélnie, leginkább helyén volt, a­mi intő ujj­­mutatásul szolgál arra nézve, hogy még most eleinte legczélszerűbb volna őt könnyűded társalgási vígjá­tékokban fölléptetni, s a nehezebb feladatú komoly szerepekben csak ritkán, s ekkor is a korához illő legfiatalabb szakmában. Arról is győződjék meg az ifjú Lendvai, miként a művészi pályához nem elég a puszta gyakorlat, a kitűzött példányok, minták utánzása, hanem szükség, hogy a praxis egyszersmind tudományos kiképzéssel , szorgalmas tanulmánnyal legyen összekapcsolva. — Ily kezdő tehetségeket látva, érezzük leginkább a gyakran tervezgetett, de soha nem valósított színészi képezde hiányát, mely ha léteznék nálunk, fiatal színészeink nem egyolda­lúan, de az elmélet és gyakorlat teljes harmóniájá­val mivelhetnék ki magukat. — Oct. 9. — Nabuchodonozor. Opera Verditől. — A mily jó és erős k­órusaink működése ez ope­rában, épen oly gyönge­ a magán­énekeseké. — Még maga Füredy sem képes a hatalmas czímszerep ne­hézségeivel megbirkózni. — Oct. 10. — Viola, népszínmű Szigetitől. Csak a Peti czigány képviselőjére van némi észrevételünk. Ez volt Barthának utolsó szerepe, melyben teremtő erejét szép fényben tüntette elő, a népies comikai elemet tragikai mélységgel meghatólag bírván egye­síteni. Szilágyi Sándor meglehetősen utánozza őt, de az eredetit még­sem képes utolérni. E mellett czigá­­nyos kiejtése sem oly természetes, mint a Bartháé volt s igen is vontatott accentusa a felföldi tét­szkö­rülmény, hogy a porosz ultimátum ezek által nem vétetett tekintetbe. A déli államok ez alatt folytatták tanácsko­zásaikat Münchenben, s megegyeztek abban, minő közös feleletet adjanak az aug. 30-diki porosz manifestumra. Emlékezhetünk, hogy e felelet szövege legelőször a porosz Yossische Zeitung által tétetett annak egy másolata után közzé, bár eredetileg nem való rendeltetése, hogy nyil­vánosság elé hozassék , nehogy ferdén magya­­ráztassék s alkalmaztassék. E nyilatkozat a hét állam közöl egyelőre csak a badeni meghatalma­zott által nem volt aláírva, minthogy ez szüksé­gesnek találá az ügynek a kormányzó-herczeggeli közlését, mely körülmény e feleletnek hivatalos közlését is néhány nappal hátráltató. A bajor meghatalmazottnak, Meixner úrnak a felelet már kezében vala, midőn sept. 27-dikén, tehát épen azelőtt való napon, hogy a bajor meghatalma­zott a coalitioi államok közös feleletét át szán­­dékozik adni, a porosz miniszter mindenik Darmstadtban szövetkezett állam kormányának egy jegyzékiratot adott át, melyben a conferen­tiát félbeszakasztottnak nyilvánítá. Pápa, oct. 10. Tisztelt szerkesztő úr! Engedje meg ön, hogy tudósításaimat helyzetünk kissé körülményesebb is­mertetésével kezdhessem meg. Mi, a főbb közleke­dési vonalokon kívü­l esve is, meglehetősen élénk ipart és kereskedést mutathatunk fel. A kézműipar­ról a­mi főleg a bőrneműekben igen számos mester­embert foglalkoztat, s folyvást emelkedik, hallgatva, van nálunk egy posztó, kőedény, papír, enyv, pipa, egy, pár év előtt keletkezett vatta-és szőnyeg-gyár, sör- és szesz-égetés stb. A kereskedés keresztények által is ugyan , de főleg az itt nagyszámú izraelita­­ság által űzetik, s különösen gabnával, s a tapolczáni malmok közvetítésénél fogva liszttel, továbbá gyapjú és gubacscsal elég élénken. A meglevő , de ma leg­nagyobb részben üresen álló, s alig, vagy épen nem értékesíthető, nagy és sok pincze előbbi virágzó bor­­kereskedésre mutat, de mi ma már aránylag jelen­téktelen. A műipar­i kereskedés alkalmas élénksége mellett feltűnő és sajnos a mezei gazdászat állapota, mely nálunk, a nem épen kicsiny határon szétszórt birtok s aránylag nagy gyeplegelő mellett — minek használatára semmi arány nincs a lakosok közt­­ - még ma is a kettős forgatás rendszerében üzetik. A mező bitang, a szántóföldek megutalása , a vetések s ültetményekbeni károsítások nem ritkák, s valóban csodálni lehet azon fáradhatlan szorgalmat, mely embereinkben magát ily körülmények, s a napszám óriási drágasága mellett is elcsüggesztetni nem engedi. A nyár folytán 2 váltó irtot haladott napszám nem volt ritkaság. Ily kiadásokat, s egyszersmind nagy , holdjától egész 10 ezüst írtig terjedő földbért csak a termékeknek jelenlegi magasabb ára, s a földnek termékenysége tesznek elviselhetővé.­­ A katona­­szállásolás s tartás terheit is majdnem kizárólag az úgy 13 legszegényebb földmives, vagy legalább a földbirtokos osztálya viseli városunknak. — Nálunk ugyanis rendesen lovasság szállásolván, a kaszár­nyák teljes hi­ányában az csak oly házakhoz szállá­­soltathatik, melyek istállóval is bírnak, tehát rendesen a földművesekéihez. Így történik aztán, hogy az ily

Next