Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)
1856-08-01 / 1943. szám
vénytelen gyermekek száma a törvényes gyermekek számához aránylag ennek majdnem 13 adrészét teszi, addig a holtan születteké a törvényes ágyban nemzettekhez aránylag nagyobb ezek felénél. Az összeg születés 6z2el kevesebb mint 1853-ban. Halálozás 55,475. (28,222 férfi, 27,153 nő. Korra nézve 1 évig 21,237; 1—4-ig 5108; 4—20ig 4376; 24—46ig 7330; 40—60ig 7075; 60—80ig 8417; 80—100ig 1836; száz éven felül csak 2. — A külföldi lapok írják, miként egy strassburgi borkereskedő ház hazánkban 10,000 akó vörös bort vásároltat össze. Mint bordeauxit fogja aztán eladatni? — Az államvasuttársulat a tömegvár-baziási (15 mild hosszú) vonal föld- és kömű-épitési munkálatát ajánlat útján a vállalkozóknak kívánja átadni. A vállalkozók ajánlataikat a főigazgatósághoz utasítják Bécsbe. — A dunagőzhajózási társulat a cs. kir. földtani társulatnak egy vizözön előtti óriás az elephas prímigenites koponyáját ajándékozd. E koponya a Tiszában találtatott. Reméljük, hogy, ha még egy ily koponyát talál, a t. társulat azt majd múzeumunknak ajándékozandja. — A palánkai államjavak (a Bánságban) a nemzeti bank által áruba bocsájtattak. A vevők részéről a meghatalmazottak már a helyszinén vannak. — Két halász Bécsben haltenyészdéket kíván felállítani, melyekben a halak műúton fognának kikeltetni. A m. belügyminisztérium a cs. k. gazdászati egyesületet értesítő, miként a kísérlet sikerülése esetében a m. kormány a vállalkozókat támogatni fogná. Nemzeti színház. Juli 30-ban: A szép marquis né. Eredeti szinmfi négy felvonásban, Kövér Lajostól. — Bulyovszkiné, szabadságidejének letelte után, ma először lépett föl a czimszerepben, mely egyik legkitűnőbb szerepe, s a középszámú közönség által tapsokkal fogadtatott. Hivatalos. A belügyminiszter Taschler József és Heisser János harmadosztályú megyebiztosokat, Gartner Antal helytartósági fogalmazót, és Winker Jakab,Kronenfels Tivadar lovag és gróf Taaffe Eduard harmadosztályú megyebiztosokat, másodosztályú megyebiztosokká, továbbá gróf Zamoski és gróf Bellegarde Ferencz helytartósági fogalmazókat, harmadosztályú megyebiztosokká Magyarországban a budai közigazgatási terület számára kinevezte. A belügyminiszter Czervenka Károly, Hampel Hugo, Reitter Ernő és Mayer Eduárd harmadosztályú megyebiztosokat, másodosztályú biztosokká Magyarországban a pozsonyi közigazgatási terület számára kinevezte. F. hó 22. és 23-ki 15011 és 15517 sz. a. igazságügyminiszteri kibocsátványnál fogva az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti országos fötörvényszéki területen hivatalhelylyel Nagy-Kátán Laczkovich János volt főszolgabíró, az eperjesi orsz. fötörvényszéki területen Kánay Miklós kineveztettek. Börzetudósítások. Bécs, jul. 30. 5°10 met. 8325/s. 41/* % 731*—*/»• Nemz. köles. 85/8—y4. Urbérkárp. kötv. a. a. 86y2—87. a többi 81—82.1854-ki sorsj. 105 y2—106 Bankrészv. 1091 — 1092. Bankcertif. 350—351. Hitelintéz. 381 */2—382. Dunagözh. 588—589. d. g. 13. kibocs. 558—559. Tiszai vasút 106—y2. Nyugati vasút 109—y4. Keleti vasút 112—V*. Lombard 1191/.,—120. Északvasut 2881/4—vs. Államvasút 326—327. a. v. certif. 238—VI. Augsburg 1023/4—103. London 10. 4%—10. 5. Páris 120. Arany 7*/4—?/„. Ezüst 372— */«. Táviratilag. Páris, jul. 29. 4y2 % r. 93. 80. 3% 70.70. a. köles. 871 12. Államvasut 863. Credit mobil. 1540. Lombard 643. London 3. Consolok 953/4. Bécs 10. 17. Gabonaár. Pest, jul. 30. A gabonaüzlet teljesen csendes, az árak csak névszerintiek, csak 2.000 m.,kukoricza adatott el szeszégetési szükségre 2 frt 36 kron mázsára. A bécsi szerdai gabonabörzén a következő eladások jegyeztettek be: Bécsből ausztriai búza 82 fontos 4 frt 52 kr. magyar ul 88 font. 7 frt. Rozs, magyar uj: 78 fontos: 3 frt 36 kr. Zab: 46 font 1 frt 42 kr. mérete. Székes-Fehérvár, jul. 29. Az utolsó hetivásárra nagymennyiségű uj gabna érkezett, különösen búza, mi LEVELEZÉSEK. Mező-Túr, jul. 28. (Ered. lev.) Alig hangzottak el a múlt vásárkor leégettek jajkiáltásai, s már ismét 4 ízben jön több ház martaléka a gondatlanságból eredő tűznek. — Ez utóbbi alkalmával sajnosan tapasztalok, hogy fecskendőink igen rosz állapotban, s az oltásnál még roszabb kezekben vannak s hogy nagy részt, mint enni szokott, hét annyi a néző s parancsoló, mint az oltó. — A mind inkább növekedő szél egy 1829-ki catastrofát idézett vala elő, ha erélyes főbírónk Török János ur, kinek városunk a nélkül is annyi köszönettel tartozik, s ki a vész színhelyén legelső szokott megjelenni, tettei és erélyes intézkedései által nem hárítja el a veszélyt. Hosszas halogatások után végre létre jött a vasárnapi iskola is. Az első órákban a növendékek nagy számmal jelentek meg, de később a városi hatóság erélyes rendszabályokhoz nem nyúlván, a buzgóság hanyatlani kezd. Pedig mily számosan vannak még az iparos osztályban is, kik elérték a nagykorúságot, s még hittani ismeretük sincs. Az építendő Szolnok-Aradi vaspálya vonal a közelebb Gyulán tartott tanácskozmány következtében határunktól távol huzaték. — Ez igen leverő reánk nézve, kik termesztményeinket három 4 nap alatt szállíthatjuk az utak rosszasága miatt az alig 4 mértföldnyire eső Szolnokba. — S ez oka, hogy Túr, mely előre örvendett, s üdvözölte e vállalatot, mint kereskedése, s jóléte gyarapítóját, a felemlített tanácskozmány határzata után egy részvényt sem írt alá. A helybeli református egyház elöljárói elhatárzák az egyik lelkész úr leköszönte után, jövőre csak egy lelkészi állomást tartani segédekkel, s a másiknak jövedelmét a népnevelés előmozdítására, s hanyatló iskolánk felkarolására szánni. Üdvözöljük őket e szép, hasznos és jelenkorunkban oly szükséges haladáson. Utczáinkon a még mindig eltakartalanul s rendezetlenül folyó csatornák miatt a levegő egész nyáron egészségtelen és fojtó. Ideje volna, hogy a városi hatóság, melynek feladata az egészségről s jólétről gondoskodni, éber figyelemmel kisérné azon házi urakat, kik minden rend ellenére istálóik nyitott csatornáit az utczákra vezetik. Vetéseink, melyek eleinte a nagy szárazság miatt méltó aggodalmat szültek, felülmúlják reményeinket, s alig emlékezünk oly szép aczélos búzára, mint az idén, melynek pozsonyi mérője 96 fontot nyom, s az előre tett vásárlások mutatják, mikép tekintve a viszonyokat a tavalyinál jóval nagyobb áron kel. Társas életünkről kellene hogy emlékezzem, de ez sajnos, nincs, kivéve egy pár vasárnapi cz é czó t, hova ifjaink cziczázni járnak, — pedig igen jó volna az eddigi léhaságot elhagyva, a művelődés s tudományosság — s haladás mezején is aratgatni. SZENTPÉTERI. Rábaköz, jul. 16. (Ered. lev.) Alig van a m. kormánynak a népnevelés tekintetében czélszerübb rendeleté, mint a vasárnapi iskolák fentartása iránti intézkedés, s alig lesz az egész hazában vidék, melyben oly kedvező anyagi körülmények között annyira el volnának hanyagolva a vasárnapi iskolák, mint Rábaközben. Ha 100 iskolaköteles ifjú közel 20-an a vasárnapi iskolában megjelennek , akkor az illető lelkész uraktól dicsérő jelentések szoktak létezni. Utánnyomozásom következtében két okát találtam a vasárnapi iskolák elhanyagolásának. Az első a szegényebb néposztály indoka, hogy t. i. gyermekeikkel a marhákat őriztetni kénytelenek, vagyis más szavakkal: a gazdának vasárnap — régi jó szokás szerint — a kocsmába kell menni, hogy ott egész heti munka hiján a kocsmárossal megosztozzék, s igy a gazda bor mellett, a gyermekek pedig a mezőn együtt — s épen nem erkölcstanító iskolában — töltik a szent ünnepeket. A második indok az, hogy a v. iskolák kevés sikert mutattak fel, és ezen vád a v. iskolák ellen annyiban, amennyiben itt eddigelé csak vallástanítással s olvasás- vagy ritkán irásgyakorlással foglalták el az időt, vala holott a v. iskolák czélja inkább a gyakorlati számolat, gazdászati s természettudományi ismeretek, faültetés, füvészet sat, s ezt annál is inkább szem előtt kellene tartani, mert a nép látható sikert kíván arra mindenütt, hogy valamely új intézményt megkedveljen. A Rábaköz Magyarország legáldottabb vidékei közé tartozik, földje gazdag, túlnépesedve nincs, a nép értelmes, szép és tiszta magyar, s ha azon összegnek, melyet évenként a kocsmákban elpazarolnak, csak 10 százalékját áldoznák iskolákra, két év alatt a nagyobb helységek csinos kisdedóvőt s vasárnapi iskolát építhetnének. Erre azonban független helyzetüknél és hivatásuknál fogva is leginkább az illető lelkész urak közreműködése kívántatik. Óhajtom, hogy e tekintetben a tisztelt szerkesztő urnak mielőbb kedvezőbb tudósítást írhassak. Gabnatermésünk reményen felül gazdag. Széna semmi sem lett; az egész kora tavasztól junius 21-kéig uralkodott esőnélküli forró napok a legvizesebb természetű réteket is kiégették s a gazdaemberek minden reménye most a második kaszáláson függ. RÁBAKÖZI nek következtében az árak 20—30 krral alább szállottak. Búza 84—87 font. 4 frt 24—48 kr. Rozs: 48—80 font 2 frt 24—42 kr. Árpa 68—70 fontos 1 frt 48 kr. — 2 frt. Zabó: 1 frt 24—30 kr. Kukoricza 1 frt 48—54 kr. Dunavizállás, Jul. 31. 10' 9'' 6'' 0 fölött. „ Pozsonyban, jul. 28. 5' 4' 0-on felül. Tiszavizállás, Szegeden, jul.27. 16' 5''. Tokajban, jul. 26. 15' 3". Naményban, jul. 24. 9' 9". Bega. Nagy-Becskerek, jul. 19. 4' 8' 0-on felül. Temesvárott, jul. 26. 2' 6'' 0-on felül. Maros. Aradon, jul. 26. 2' 9' 0-on felül. Kulpa. Sziszeken, jul. 27. 4' 20. Jövendőbeli éztékéit utitársára bízta, ki Uj-Yorkban a legfényesebb sikerrel kezdte meg mutogatásait. Midőn Salva felgyógyulva társától az éztékeket s a nyereségből osztalékát kérte, azzal utasiták vissza, hogy nem ismerik. Ebből panasz, törvénykezés, pör támadt. A törvényszék a pör tárgyait zár alá tette, Salva személyéről biztosítékot adva visszatért San Miguelbe, honnan a kormányzó közbenjárására az anyától nyert teljhatalommal s egyéb hiteles okmányokkal jött ismét az Egyesült államokba jogait követelni. Legalább ezt mondta a kormányzónak San-Miguelből távoztakor, de ez is az ügyet tisztázni csak hamar utána Új-Yorkba jővén hiteles emberektől értesült, hogy Salva nem szerezte vissza a gyermekeket, sőt eladta 19,000 dolláron az említett éjszakamerikainak, s ez el is utazott Londonba.“ Itt végződik az Aztékok rejtélyes története Jacotalból távozásukon kezdve a nyilvános életbeni fellépésükig. Hátra van még ugyan azon forrás után származásukra s életkorukra vonatkozó adatokat közleni : „Az anya fiatal, s erőteljes mulat nő;az apa hasonlóan mulat, kiknek egy csepp mexicói vér sincs ereikben. S mindkettő hibátlan,testalkatú, s közepes szellemi tehetséggel megáldott ember. A nő egy tanyán kukoricza lisztet őrölget a munkások számára , a férfi halász, s az Ulapa tóban fogott halait, San-Miguel piaczán adja el. Ezen jó emberek megalázva, leveretve érzék magukat hogy ily idétlen gyermekeket nemzettek. Midőn az anya először San-Miguelbe vitte Maximot, megjelenése nagy zajt okozott, sok boszantást kell, miatta kiállnia Hazájukban Monitos-nak (kis majmoknak) nevezék, mely név alakjuk, a kezjátékuk után valóban meg is illeté őket. Életkorukat csak közelítőleg lehet meghatározni. A falragaszok a fiút 19 évesnek, a leányt 17-nek hirdetik. S ez való lehet, miután San Miguel kormányzója állítja, hogy Maximot 1846-ban az ő jelenlétében bérmálta Vitery J°rje san salvadori püspök, és ez tíz éves korában történhetett. Kik talán bámulnának rajta, hogy miként lehetséges ily észtől s beszélő tehetségtől megfosztott lényeket, a keresztségen kívül, egyéb szentségben részeltetni, emlékeztetjük, hogy dél Amerika félvad lakóitól nem kívánnak oly hittani ismereteket, mint Európában.“ *) Eddig terjed a „Gazette medicale“ közlése. Igaz, hogy az Aztékek története így nem oly szép, nem oly regényes, mint Morris úr elbeszélése szerint, de megvan az az érdeme, hogy sokkal valószínűbb. Ha olvasóim e regénytelenség után is érdeklődnek irántuk, olvassák tovább e sorokat, feltalálják benne azt, mit egy műkedvelő és mit illetékes bírák szeme látott rajtok. Gauthier Theophile a Moniteur tárczájában így ír: „Az Aztékek szépek, tökéletes, szabályos testalkatúak, fejük parányisága csinosan veszi ki magát, járnak kelnek, szökdösnek egy repüléshez készülő madár mozgékonyságával, s oly élénkek, hogy alig érinthetjük őket. Madarat említek, s nem akaratlanul, mert valóban e bizarr teremtmények feje a caricaturákat juttatja eszünkbe, melyekben az emberfej kezd, a papagály, páva, vagy kakas fejhez hasonlítani. A lecsapott homlokot, fekete, fényes finom haj takarja, a szép szelíd szemek között egy csőr (madár-orr) forma orr képez válaszfalat, hegyes szögletet alkotva a hátra álló száj, s alig kiképzett áll fölött. Ugyanazon vonások, még finomabbul ismétlődve a leányon, mutatják, hogy ez egy természetes képződés, melynek ismétlődnie kell a faj minden egyénjén, ha t. i. többen is vannak. Bartolának nyaka csinos, válla mellé szépen alakult bronzszínű boríték alatt. Maximo is hasonló színű, csakhogy barnább, hideg kezeik csak oly nagyok, mint egy kis majomé, lábaik egy báb czipőben kényelmesen megférnének. Hamar megszokjuk e csodás alakot, annyira értelmes, szelíd kinézések, ellenére annak, hogy holmi egyptomi istenekhez hasonlítanak. Mint óriások állunk mellettük, kérdezve magunktól, ha vájjon e kis testekben a mienkhez hasonló lélek lakik-e? Ők addig csicseregve csipogva kapaszkodnak a székekre, majom tudvágygyal vizsgálva mindent, s szavakat vegyítve egyhangú szakgatott hangicsalásaik közé. Ők beszélnek még pedig angolul, mi nagyon is civilizált egy mexikói istenkétől. A fiú dobot kért, s a leány egy darab kelmét, hogy köpenyt csináljon belőle. Valóban ők hozzánk hasonló lények! Az egyik szereti a zajt, mert férfi, a másik piperét,mert nő. Ezt és ennyit láttunk mi.“ A híres tárczaszó után hallgassuk meg Serrest az academiában, a dilettáns után a tudóst. Serres anélkül, hogy az Aztékok mesés történetének egyenes megcáfolásába ereszkednek, megjegyzi, mikép természeti képtelenség, hogy ily alkatú lények valaha külön fajt képeztek volna, mert folytonos gond és ápolás között is mindig első gyermekkori állapotban maradnak, s nem képesek fajukat fenntartani. Értelmiségre, fejalkatra idiot gyermekek, kik mozognak mindig határozott czél, figyelem s ok nélkül, mozgásuk a legnyugtalanabb féle madár mozgásához hasonlít. „Ezen gyermekek a legalsó fokon állanak, hol az ember fejlődése megállapodhatik A hottentotok, lappok, samoyedok, a hypocrates macrocephalusai, a Homer és Plinius Dokos-i lángeszek, herculesek ezekhez képest. Azonban úgy amint vannak, a legsajátságosabb jelenségek, s méltók a physiolog figyelmére, mert e koponya fejlődése az élettannak egyik legbajosabb feladata (probléma).“ Serres nem tartja őket egy külön fajhoz tartozó egyéneknek, hanem idétlen szülötteknek. Végre tekintsük meg őket az orvosi académia teremében, hol egy siketnéma hangoztatásával kiejtett „Good by“ köszöntéssel üdvözlik a tudós gyűlést. A tudós urak vizsgálni kezdik, mialatt ők felváltva most ülnek, állanak, majd feküsznek, hajlonganak, kuczorognak, a legnagyobb s nyugtalanabb gyorsasággal. Megvizsgálják arczaikat, felemelik hosszú fürtös hajókat, s megtapogatják parányi idétlen koponyájukat. Midőn levetkeztetik, kellemesen repetnek meg, látva a szabályos, kis mérvben karcsú szép tagokat. A derék és végtagok arányosak, a lábszárak hoszak, teljesek. Ezek gyermek testek; a kisasszonyka melle fejletlen, az ifjú tapogatással eléggé ki van puhatolva, hogy semmi kezességet sem nyújt faja fenntartása iránt. Erkölcsi s szellemi oldalról e két teremtmény kevéssé fejlett; a fiú zajos örömet mutatott, midőn a zsebóra ütését meghallotta, mindkettőnek örömet okozott a pecsételő ostyát szétszórni, ennyiben nyilatkozott értelmi tehetségük, az erkölcsi jelenségek tisztán tagadók, a mennyiben felindulás, félelem, szemérem érzése nincs bennök. Amint a mellékterembe távoznak, a vita megkezdődik felettök, a kérdés az, hogy cretinek és idióták-e vagy csupán idióták, d. Baillanger az első, Ferrus a második véleményen van. Baillanger Cretinnek tartja fogzatuk s nemző szerveik fejletlenséges gyermekalkatuk miatt. Hivatkozók több, az Alpok és Pyrénei hegyek közt született gyermekre, kik 20 éves korukban 8 éveseknek látszottak. De az Aztékek elütnek a cretinektől, s az idiotokhoz közelednek parányi koponyájok, s örök mozgékonyságuk által. Arra, hogy külön faj volna, megjegyzi, hogy ezek oly vég fokán állanak az elfajzásnak, hogy e ponton az ember megszűnik faját fentartani. Ferrus az idiótaság és azzal együtt a fogak s a fajfentartásra szükségelt feltételek fejletlenségének okát az agyvelő fejletlenségéből magyarázza. Megjegyzi, hogy ámbár itt a koponya parányivá, a lehető legkisebbé van alakulva, s az agyvelő, bármily kevés is, nincs hátra tolva. A hosszas, s egy későbbi gyűlésben is folytatott vitának eredménye, hogy az Aztékek a bonczés élettannak érdekes példányai, de megszűntek az emberek közt külön fajt képezni. Csodák ők, mint a hatlábú borjú, a kétfejű bárány, vagy a fertői halember. Nézze meg, ki az ily csodákba gyönyörködik JÁNOSI FERENCZ. Magyar kimnűvészet. 354. Módnik. Mértani nézlettan algymnasiumi és reáliskolás használatára. Dr. M o c n i k Ferencz után fordította Dr. Szabóky Adolf kegye-rendi tanár. Második javított és bővített kiadás. Pest, 1857. Kiadja Lampel Robert. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál. Krét I. füzet. I. és II. osztályra. 114 lap s 152, a szöveg közé nyomott fametszettel. Ára 36 pkt. (A m. minisztérium 1855. nov. 16. 13.380 sz. a. kelt rendeleténél fogva ajánlott munka.) 355. Tudósitvány a pesti kegyes tanitórendi nagy gymnasiumról 1865/6-ki tanévben. Pesten, 1856. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál 4-rét 56 lap. *) A „Gazette medicale“nak ezen czikke, egy spanyol brochurebe van véve, melyet Ax .. . tábornok aláírásával hitelesített, ki maga is az úgynevezett Aztékokkal egy vidéken született, s gyakran látta őket szüleiknél, s mint e közlésből látszik, befolyt reá, hogy a világban megjelenjenek. Többször próbálta helyre hozni a szülőkkel történt igaztalanságot, de sikerellenül, mert legkisebb részletet sem bírt számukra megnyerni, a kiállítók által szerzett temérdek vagyonból. AUSZTRIA, Bécs, júlus 26. A pétervári kabinet, mint hallatszik, a két Dunafejedelemség egyesítésének sem mellette sem ellene még eddig nem nyilatkozott. E tekintetbeni ítéletét egészen a közvélemény s maga a két tartomány érdekének alárendelni kívánja. A Danaurow úrtól Balabine úrhoz legközelebb áthozott sürgönyök ez értelemben szólnak. Az új ujonczozási törvény nem rég érintett javaslata felöl, mely tanácskozási szőnyegen fekszik, s azután Ö Fölsége szentesítése alá terjesztetni fog, néhány részletes adattal szolgálhatunk. A hadseregbelépés kötelezettsége a bevégzett 20-dik életévvel kezdődik s tart a 25-dik év bevégződtéig. Ennélfogvást öt korosztály létezik, melyek közöl a közönséges sereg-kiegészítések csak az első, és szükség esetben a második osztály egy részét veendik igénybe. Hadkötelezetteknek , mielőtt a második korosztályból kiléptek, házasodniok nem szabad, s csak jótállás mellett utazhatnak külföldre. A hadszolgálati kötelesség nyolcz évig tart, melyek közel békeidőben hármat szabadságon tölthetnek. A nyolcz év lefolyta után, háború idején további két évre a tartalékseregnél a szolgálat kötelessége áll be. Az önkéntesek különböztető jelet kapnak s büntetési esetekben velők mint hadapródokkal bánnak. A katonaszolgálattól mentesek minden vallásbeli lelkészek, valamint a papjelöltek is (alumnusok stb.), az állami, alapítványi és községhivatalnokok, és ezek jelöltjei, továbbá orvosok és ügyvédek, tanárok és minden tudománykarbeli tudorságra készülök és kitűnő tanulók. (A. Z.) KÜLFÖLD. Angolország. Londonjuk 26. Az alsóház tegnapi ülésében, miután a londoni és durhami püspök nyugdíjazására vonatkozó bilit harmad ízben felolvasták, Disraeli azon bitlek sorozatának előterjesztését indítványozta, melyek ez ülésszakon félretétettek. Nem akarja, úgymond, a ház figyelmét az ezen ülésszak alatti ügyfolyamra vezetni, hogy vádat emeljen azok ellen, akik a parlamenti ügyek vezetéséért felelősek. De azt hiszi , hogy a jelen állapot veszélyes, s hogy a viták folyama alatt oly megjegyzések fordulhatnak elő, melyek jótékony hatással lehetnek a közvéleményre, s a közügyek vitele miatti elégületlenség okait fölleplezik. A korona első minisztere nem állíthatja, hogy a parlament ez évben a törvényhozás útján eleget ten feladatának, s hogy nagyfontosságú kérdések nem maradtak elintézetlenül A kormány ezúttal több kérdést hozott a ház elé, mint az előbbi ülésszakokon bármikor. Azzal sem mentheti magát a minisztérium, hogy az ország háborúba volt bonyolódva, miután a parlament megnyitásakor tartott trónbeszéd a belpolitikát illető tárgyakra hívta föl a ház figyelmét. Azt sem mondhatja a kormány, hogy a békealkudozások akadályozták törvényhozói munkásságát, miután épen az alkudozások folyama alatt új rendszabályokat indítványozott. Számos nagy fontosságú törvényjavaslat, melyeket részint a megnyitó beszédben ajánlottak, részint a kormány maga indítványozott, megint vissza lön véve ez ülésszak folytán. Öt nagy fontosságú biliből, melyek igen sürgősek voltak, egy sem ment által. Hasonló történt a trónbeszédben meg nem nevezett több biliéi. Nem lehet mondani, hogy a közügyek ilyetén vezetése kielégítő volna. Ideje, hogy a ház vizsgálja ennek okait. A ház hoszas beszédekkel nem idézte elő ez eredménytelenséget. Fő oka annak, szónok szerint, hogy a minisztériumot nem támogatta parlamenti többség. Innen származott, hogy ha a kormánynak javaslatai szerencsés sikerére nem volt kilátása, nem dolgozta ki gondosan és lélekismeretesen azokat. Lord Palmerston mindenek előtt a szónok azon észrevételt támadja meg , mintha a kormány oly sok törvényjavaslattal árasztotta volna el a parlamentet, hogy előre lehetett látni, miszerint azokat lehetetlen átvinni. Nem osztozik azonban föltétlen, hogy a közönség azt hiszi, mintha ez ülésszakon a törvényhozás keveset tett volna. Ha azon csodálkozik Disraeli, hogy a kormány által behozott némely bili nem ment keresztül, s kérdezi mi az oka , szónok csak azt felelheti : Si causam quaeris, circumspice.E részben az ellenzék volt a főakadály.Részéről nem veszi rész névén azt, mert e jelenség oka oly rendszerben fekszik, amely nagyszerű és megbecsülhetlen jótéteményeket áraszt. Valamely törvényjavaslat el vagy nem fogadása nem függ annak belbecsétől. Az ellenszegülés, melylyel küzdenek ellene, részint előítéleten alapszik, részint hiányos ismereten, vagy bizonyos érdekek indokából ered. Kikerülhetlen eredménye a szabad intézményeknek és véleményszabadságnak. Hogy a törvényhozás lassan haladt munkálataiban,boszantó lehet a törvényjavaslat készítőire, s a heves indulatúak e miatt ki is kelnek a parlament ellen.Mindent egybevéve azonban inkább hasznos, mint ártalmas ez eljárás. Ha arról van szó, hogy kevés törvényjavaslat ment által, vegyük fontolóra, hogy a kormány egészben véve csak 22 napot vett igénybe bilijeire nézve. Egyáltalában nincs Disraeli beszédében semmi olyan, ami az ország bizalmát az alsóház irányában csökkenthetné. Miután Gibson reményét fejezte ki, hogy a hadsereg és hajóhad költségeire nézve takarékosan jár el a kormány, Disraeli indítványát elfogadták. Francziaország, Páris, júl. 25. A „Le Nord“ levelezője Írja : A mai börzén a spanyolok közöl sokan kétségbevonták azon tények alaposságát, mik a ma reggeli „Moniteur“ sürgönyében közöltettek, miként a hivatalos lap kezdetben azt segélyezte, hogy O’Donnel államcsínyjának gyors sükerülését elhitette, úgy most túlozza a nehézségeket, kétségkívül azért, hogy a figyelő hadtestnek a határokra küldését indokolja. A beavatkozási tervek naponként nagyobb megállapodásra jutnak. Persigny gróf, Parisban járta alkalmával, elmondta az angol kabinet véleményét O’Donnellerészleteiről. Diplomatiai körökben Clarendon lordnak egy jegyzéke is szóban forgott, mely B e n e d e 11 - nek jul. 23-kán nyujtatott volna által. Az angol kormány, mint mondják, e jegyzékben nem titkolta volna a madridi új minisztérium politikája által okozott nyugtalanságát, s Clarendon lord fentartásait kifejezte volna egy franczia beavatkozás esetére. Bizonyos salonokban feltűnt, hogy Frahaut gróf élénken rászalta Turg 0t segélyét, mit az O’Donnel tábornagy részére nyújtott. E hangnak kétségkívül nincs más czélja, mint az angol érzékenykedést kímélni. Egyébiránt Palmerston lord, ki első üdvözölte a francziaországi államcsínyt, ki az utóbbi időben annyi országok sorsával kalmárkodott, hajlandónak mutatkozik, — ha levelező nem csalódik, — a spanyolországi államcsíny diadalát is elismerni. Espar tero, ki oly sokáig eszköze volt