Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)

1858-05-04 / 2469. szám

83—2469. 9-dik évf­folyam.PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet. Szerkesztő szállása Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . 5 frt — kr. pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Ill.Jitlinín U­sIr (lila ■ 6 hasáb, petitsor 3-szori hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij UiruClulullj CZ Ulja , külön 15 pkr.Magán vita 6 hasábos petit sor 10 pkr. 1858. Kedd, máj. 4. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre . . • • 6 írt pp. Félévre..........................11 frt pp Előfizetés nyittatik PESTI NAPLÓ 2 és 5 havi folyamára. Vidékre postán küldve : május és június hóra 4 frt. május—septemberre 9 frt. Budapesten május és június hóra 3 frt. 20 kr. május—septemberre 8 frt. A „Pesti Napló“ kiadó­hivatala. PEST, máj. 4. A pest-miskolczi egyenes vasútvonal. II. Még van pár szavunk a tiszai vasút­társaság inté­zőihez. . Engedményezett vonalainak kiépíté­sénél véleményünk szerint a társaság nem a legjobb politikát követi. Ugyanis akként vagyunk értesülve, miszerint az előttük haladó idő­ben előbb a debreczen-miskolczi, a miskolcz-kassai s mindenféle vonal elébb fog épülni s csak végzetül 1863-ban fog a pest-miskolczi, e szerint recitus mis­­kolcz-pesti vonal felépittetni. Mi épen ellenkezőleg a társulat mostani munkálataival a pest-miskolczi vo­nalon kezdenek, mivel ez azon vonal, mely egyenes­sége s egyéb tekintetek miatt oly szükséget fedezne, min­t a többi érintetteknek egyike sem, még pedig azért nem, mert a többi vonalak a pesti egyenes ösz­­szeköttetés által válnak értékessé, kívánatossá s épen a pest-miskolczi vonal hozza össze az érdekeket Mis­­kolczra, hol a vonalaknak találkozniok kell. A pest-miskolczi önállólag is kifizeti, magát oly szükséget fedezvén, mely önmaga képes egy vonalnak foglalkoztatását és jövedelmezését biztosítani, mu­tatja ezt a számtalan már több ízben előhozott s tü­zetesen kimutatott okoknak halmaza, melyekhez já­rul még azon bár csekélyebb, de még nem említett körülmény is, miszerint épen ezen vonalon most is naponta jár több rendbeli fuvarozási vállalkozónak Pest-Miskolczot összekötő társaskocsija, a császári gyorskocsi,­­ a gyöngyösi és egri szintén napon­kint induló gyorskocsik, temérdek tót és egyéb fuva­ros s azon élénk forgalom, mely az országnak egy vi­déki útján sem található fel, a­mi szintén igen sokat nyom a latban. De ezen vonal elkészülése a tovább folytatandó vonalak fölépítését is tetemesen köny­­nyítené anyagok, mesterek, s egyéb szükségesek to­vábbszállítása által. De más szempontokból tekintve is a dolgot tagad­hatatlan, miszerint a pest-miskolczi vonal fővonal, mely az országot a bécs-szolnokival ellenkezőleg ke­resztben szeli s utóvégre is Pest a fő kiindulási s ér­kezési pont, mely nem lehet fogalmunk szerint az utolsó hely hova érkezzék, hanem az el­­sőnek kellene lenni honnan kiinduljon minden vasút. Ezt mennyire nem szabad volna szem elől téveszteni az illető intézőknek, mondanunk sem kell, miután ott magyar urak is ülnek a kormány rúdjánál. Mennyire helyes ezen nézetünk üzleti szempontból, ítéljék meg az illetők, kiket a dolognak csak ezen ol­dala érdekel. Minden illetéktelen beavatkozási szándék nélkül legyen szabad megjegyeznünk, mikép a főváros érde­két is tekintetbe kell venni, s vannak körülmények, melyeket ignorálni soha sem szabad. Ha országos ér­dek társulati érdekkel összeütköznék, áldozni köteles a társulat saját érdekeiből, annál inkább, midőn e két érdek oly­­enhangon beszélő módon találkozik, megkívánható, hogy a figyelem osztatlanul a főváros felé legyen irányozva. Ha a Pestről épülő vasút Miskolczig elkészült, már­is oly forgalmat fog előidézni, hogy önállólag meg­kezdheti a mozdony személy- és tehervonatos járását és addig is sikeres működést reméltet, míg a tovább­­menő vagy oda érkező öszvekötő vonalak nem készek. A tiszai társulat által munkába vett vonalak soro­­zatára nézve igen fontos befolyással van — a társulat anyagi érdekeire való különös tekintettel, hogy azon vonalak építtetnének elébb, melyek addig is, míg az egész öszhangzatosan tervezett útvonalak elkészül­nek, már egyenként haszonnal legyenek megnyitha­tók. Azokat szükséges tehát mindenekfelett elébb építeni, melyek önállólag megnyitva hasznot hajtani képesek legyenek. Épen ezen oknál fogva is elsőnek kell lenni a pest-miskolczi vonalnak, mert valamennyi engedélyezett vonalai közül a tiszai társulat egyet nem képes felmutatni, mely forgalomra nézve ezen vonalat csak megközelíteni is képes volna. Már maga Miskolcz oly pont, melynek Pesttel való összeköttetése minden tekintetben, felettébb fontos pi­­acra,raktárai, kereskedésének terjedett vidéke és azon roppant személyforgalma miatt, mely Pest felé vo­nuló országútiját ellepi. Vagy az al- és felföld sz em­­poriumát Tokajon és Debreczenen keresztül akarjuk Pesttel összekötni? Ha a vasúti közlekedés Pest-Mis­­kolcz között megnyílik, már­is oly tekintélyes tömege a portékának, termesztményeknek és utazónak vonul össze Miskolczra, miszerint a többi vasútvonalak oda érkezése nélkül is igen tekintélyes kiindulási ponttá lesz Miskolcz, melyet ezen vonalak oda érkezése reá nézve nem előállítani csak sokszorozni fog. Arra, hogy Miskolcz érdemes legyen Pest felé fuvarozás vé­gett, a pályaudvar körül gyülekezni sem a kassai sem a debreczeni vonal beérkezése nem kívántatik, mert anélkül is fölkeresi a miskolczi indóházat a gömöri, diósgyőri hámorok, bányák, erdők ter­­mesztménye, az alföld terjedett vidékének min­den kereskedelmi czikke, a körül fekvő szőlő­hegyek borai, gyapjú, dohány, katonaság és vi­déki utazók ezrei, kik mind érdemesnek fogják tar­tani közelről távolról a miskolczi indóházhoz való sietést. A kassai és debreczeni, putnoki és egyéb vi­déki utak utazói tengelyen is járulandanak Miskolcz­ra, hogy onnan tova repíttessék magukat, szóval a pest-miskolczi vonal elkészültével már a fődolog meg­történt s a miskolcz-debreczeni, miskolcz-kassai sat. vonal elismerjük, hogy öregbíteni szilárdítani fogják ezen vonal forgalmát, de korántsem feltétlenül szük­ségesek arra, hogy a pest-miskolczi megindíthassa járását. De fordítsuk meg a kérdést, s nézzük azt azon ol­dalról, melyről felvéve van a társaság által; azon szempontokat értjük, melyeknél fogva ama vonalak tűzettek ki előbbkészítés végett. Vajjon mi forgalom képzelhető a pest-miskolczi vonal nem létezése ese­tén a miskolcz-debreczeni vagy miskolcz-kassai vo­nalon ? Sem a debreczeni és annak összes vidékén keletkező vasúti málha Miskolczot végczélul nem te­kintheti, sem másrészt azért, hogy Miskolczig vasúton repülhessen, rövidebb útjáról tengelyen haladtában el nem térhet csak azért, hogy Miskolczon ismét ten­gelyre kénytelenitessék átrakodni. — Körülbelül igy áll ez a kassaival is. Ki Kassáról Pest felé iparko­dik, akár magán utazó, akár málhát vállalt fuvaros legyen az, aligha fog vasútra ülni málháival csak azért, hogy azon Miskolczig guruljon s ott ismét le­rakodjék s tengelyen folytassa útját. Az sem tehető fel, hogy a miskolczi vagy annak leg­­terjedtebbre vett vidékére tartozó ember, mint utazó per Debreczen-Szolnok kívánjon Pestre utazni, a málhák­ra nézve pedig ily kerület­képtelenség, úgy a Pestről Miskolczra szánt portéka és utas is alig adná reá fe­jét ily vargabetű csinálására, mert hiszen akkor sem idő sem költségkimélést nem érne el, mi nélkül pedig a vasúti közlekedés kellemei épen nem bírnak oly csáberővel, hogy csak egy utast vagy kereskedőt is tévútra vezethetnének. S hogy az ipolyi vasutat ez alkalommal se hagyjuk érintetlen, meg kell jegyeznünk, mikép még ezen vasút létesülésére nézve is előnyösebb s kívánatosabb volna, ha a „tiszai társulat“ mindenekelőtt a Pestről Miskolczra haladó vonal kiépítéséhez fogna, mert ez által — kiváltképen ha Hatvanig egy sínen, együtt haladnának — nektek is, és igy a közös ügynek len­ne szolgálva. VISONTAI. Kisorsolt urbérkárpótlási kötelezvények. I. A budai hely­tar­tósági kerület urbér­­kárpótlási kötelezvényei közöt­t. évi április 30-kan a következő számok sorsoltattak ki: 50 forintos : 51, 355, 364, 684,1112, 1356 és 1874. számú, 100 frtos : a 10,139, 516, 734, 744, 929, 1004,1062, 1121, 1150, 1151, 1185,1269, 1284, 1863, 2027, 2250,2352,2673,2744,2789,2933,3111, 3202, 3291, 3664, 3871, 4085, 4302, 4646, 4889, 4907,4973, 4995, 5184, 5186, 5204, 5369, 5511, 5570, 6014, 6041, 6198 és 6589. sz. 500 f­r­t­o­s: a 133, 485,915, 999, 1016. sz. 1000 frtos: a 440, 537, 789, 1156, 1195, 1419, 1475, 1845, 2259, 2502, 3242, 3298, 3319, 3512, 4700, 4921, 5318, és 5429. sz. 5000 frtos: 151, 315 és 379. sz. 10,000 frtos: a 155, 302. Lit. A. kötelezvény 200 és 293. sz. 4910 frttal; végre a Lit. A. 140. sz. köt. 7240 frttal, melyből csak 6840 frt fizettetik ki. II. A pozsonyi helytartósági kerület részére kisorsoltattak : 50 frtos : a 117, 435, 443, 504, 822, 843, 504, 822, 822, 847, 1090, 1174, 1628, 1644,1904,1906,1955,1998,2101,2372, 2386,2401, 2509. 100 frtos: a 1904, 1906, 1955, 1998, 2101, 2372, 2386, 2401,2509; a 100 f­r­t­o­s: 78,127, 268, 521, 583, 696, 718, 950,972,1295, 1378, 1423,1430, 1511, 1693, 1872, 1927, 1944, 2098, 2132, 2169, 2288, 2367, 2709, 2774, 2790, 2828, 3044, 3126, 3359, 3442, 3559, 3672, 3851, 4358, 4435, 4485, 4613, 4783, 4845, 4916, 5509,5813, 6122, 6570, 6811,6829, 6838,7267,7452,7602,7615,7674, 7785, 7817, 7858, 7967,8030,8051,8432,8455,8492,8521, 8541, 8611 sz. 500 portos: 177, 246, 369, 453, 550, 593,657,767,790,1131,1203,1421,1591,1613,1647, 1787,1800.sz. 1000 frtos : 88,123, 285,308,374, 504, 602, 761,922,937,1067,1439,1626,1796,2102, 2349, 2638, 2656, 2719, 2970, 3013, 3164, 3409, 3478,3658, 3857. sz. 5000 f­­­o­s: 67, 141, 550, 608 sz. 10000 frtos : 150, 292, 667, 695 sz. A 93. sz. köt. után 5050 frt. Lit. A. 279. sz. kötv. 5000 frttal. III. A nagyváradi helytartósági kerü­letet illető kötelezvények közül kisorsoltattak : 50 frtos : 334. 503. 601. 892.1310. 1433. és 1620. sz. 100 frtos : 8. 368. 558. 1253. 1789. 1800. 1824. 2059. 2415. 2610. 3058. 3083. 3188. 3355. 3657. 3685. 3704. 3995. 4063. 4090. 4198. 4408. 5010. 5373. 5386. 5410. 5485. 5725. 5972. 6049. 6305. 6423. sz. 500 frtos : a 198. 201. 227. 930. sz. 1000 frtos : a 163.176. 484. 715. 815. 883.1421. 1596. 1606. 1832. 1980. 2008. 2378. 2478. 2760. 2868. 3128. 3167. sz. 5000 frtos : a 37. 80.113. 179. és 238. sz. 10000 frt­os : a 50. 733. A Lit. A. 150. sz. köt. 1000 frttal; végre a szelvény nyel ell.­ TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A szerb népies hősköltészetről. (Ismerteti Kondor Lajos.) (Folytatás.) E hős dalok, mint azt a közlött baladában a „fehér tündér11 — a „kígyó“ hasonlatosságokban láttuk, nyomozzák a mythologiai hagyományt, ezt illetőleg, pórnépünk meséiben szintén ábrándozik sokfejű sár­kányok, tündérek, garabonczás­ diákok s effélékről, mindez kétségkívül a keresztyénség előtti kornak hagyománya, a költészet pedig a lélek szüleménye lévén, minél mélyebben vitetik az ókorba, annál job­ban elárulandja a képzeletek vakmerősége mellett előítéleteinek mélységét. Ugyanazok világosságot derítenek a szerbek nem csak hajdankori társadalmi életükre, de olyanokról is tesznek említést, mit a történelmi positivitás más for­rásból mint e hagyományból, régiségénél fogva nehe­zen alapíthatna meg, de különben is a népnek értel­miségéhez­ mért történelme nincsen, e népköltemé­nyek tehát mint valódi nemzeti kincsek tekinthetők, hisz a mit őseiről s hazája iránt kiérdemelt férfiairól tud, azt csak ezekből tudhatja, mely népbaladák ná­luk oly gazdagon vannak képviselve, mint másutt sehol! A nyelv, melyen ezek járnak, oly világos, oly köny­­nyen adja vissza a gondolatokat, mikép inkább az eszmék s cselekedetek halmaza, mint a szavak ro­hanják meg az olvasót, egyforma cselekedeteknél elő­fordulnak ugyan azonos kifejezések, de ez természe­tes ! a népnek nyelve egy lévén, epithetumok s syno­­nimák használatával nem élhet, ennél fogva ugyan­azon egy kifejezések mellett, ha­ e népdalokat százá­val szemléljük, azt hinné az olvasó, hogy azokat egy egyéniség teremtette és miután már nyelvről szólok, el nem mulaszthatom a párhuzamosítást hazánk édes anyanyelve s tán a német közt felhozni, mennyire hajlékonyabbnak, euphoniára nézve kellemesbnek, ilyféle hőskölteményeknél megkivántató komolyság s nyomatékos kifejezésekben mennyire alkalmasbnak mutatja magát az előbbi, előidézem : „Vorlesungen Uber slavische Literatur und Zustände I. Theil, pag. 268. cziműt munkából és az általam alább fordított balada egyik kiválóbb helyét: „Nem úgy Bájó, te pivai fattyú ! „Nem békülök ezer aranyért sem, „Mig nem látlak udvaromban készen „Megcsókolni a garamat szembe, „Ruhám szélét, a lovam patkóját stb. „Bájó schrieb er, Du pivaner Bastard ! „Nicht will ich mit dir mich je versöhnen, „ßäb’stDu mir auch tausend Stück Dukaten, „Bis du kommst nach meinen weisen Hofe, Meinen Windhund auf die Augen küssest stb. Ezek mellett a plasticitás, a naivság, mit e dalok fölmutatnak, figyelmet érdemel, és míg egyik másik hősüket a homeri hősök erejével mérkőztetik, addig ismét másokról megéneklik, hogy lesz ez vagy amaz hős megitta a bort is! a kifejezés „rujno vino pije“ (veres bort iszik) sokszorta előfordul, mely azon­ban e dalokban a hatalmat, a módosságot jelképezi, (lásd alább a Lyubovity-Bégféle népbaladában, és e női dalocskában: Mátyás király és Dojcsin Péter. (V. gy. I. k. 633. sz.) Bort iszik a Dojcsin, a pétervári bán Száz aranyát beitta egy napnak folytán, És fekete lovát, arany buzogányát ! Mátyás király a föld ura le­korholja: „Dojcsin Péter üssön meg az istennyila ! „Hogy ihatsz be száz aranyat egy nap alatt ? „És fekete lovad, meg buzogányodat ?“ De azt mondja Dojcsin a pétervári Bán: „Földnek ura Mátyás király ne korkoljál! „Ha te olyan borból innál minőből én, „A csaplárnét szeretnéd, szeretnéd mint én! „Száz aranyat beinnál egy óra alatt, „Pest síkságát, és egész Buda váradat!“ Vessünk most egy pillantást a tekintetben e da­lokra, várjon, miként vélekednek szomszédjaikról? Hogy a törökök, mint sok ideig volt elnyomóik, a gúny, a megvetés tárgyai, a dolog természetében fekszik, mindazonáltal a kicsinyléstől nem menttek a Bolgárok az Oláhok. Sőt nem menttek övéik, kik bármiképen, s bármely tekintetből a nemzeti szokásokat, haszon­­vágy, s rangkorságból még vallásukat is elhagyva, kérlelhetlen ellenük, a törököknél szolgálatokat vőnek, érdemeiket felsorolandók, maguknál a törököknél ke­gyetlenebbek lőnek, ezek ellen számtalan dalaik irá­­nyozvák . A Pivai Bájó *) és Lyubovity-Bég. (V. gy. III. k. 70. szám, közép­korbeli dalok.) Neveszinya nevű falujában Lyubovity-Bég levelet ir; gyorsan küldi azt el a sziklás Pivába, A pivai Bájó udvarába : „Hallsza Bájó, te pivai fattyú! „Marja szivem miattad a bosszú, „Testvéremet meggyilkolád nem-de, „Ha vitéz vagy, állj ki velem szembe. „Kijelölök három helyet : egyik *) Piva város Herczegovinában.­­ „Hol Korita erdős hegye kéklik : „Neveszinya sik mezeje alján „Lesz a másik Truszina-hegy lapján, „A harmadik — ott a hol talállak.“ „Ha ki nem jösz, küldök neked egybe „Kendert, guzsalyt, orsót a kezedbe, „Fonjál nekem lábbelit és inget. Bájó, hogy e levelet olvassa, Tintát, papirt s a tollat ragadja, És h­­a hogy következik : „Lyubovity-Bég­­kár vén’ elveszned még „, én sajnálnám ha általad vesznék. „Mondok egyet, béküljü­nk ki legjobb: „Igaz, hogy én testvéred megöltem, „Ifjú valók heves volt a vérem, „Azt is tudom, megszenvedtem érte, „Mondok egyet, legyen köztünk béke „Küldök neked száz aranyat s almát.“ Lyubovity-Bég a levelet kapja, Alig kapja, és már felel vissza : „Nem úgy Bájó, te pivai fattyú! „Nem békülök ezer aranyért sem „Mig nem látlak udvaromban, készen „Megcsókolni a haramat szembe, „Ruhám szélét, a lovam patkóját, „A kezemet, a fekete földet.“ Bájó veszi ezt a választ, rajta A fejét most jobbra balra hajtja : És h­­a hogy következik :. ... „Lyubovity-Rég ficzkó ide hallgass! „Sem a kutyád, sem lovad patkóját „Megcsókolni én nem fogom, tudd meg, „Ha mindjárt meghalok sem teszem meg! „Mert érts meg jól, én ki fogok állni „A Truszinán engem befogsz várni! „Neveszinya sik mezeje alján „Leghívebb nőd szeme, honnan belát.“ tott 5000 ftos 405. sz. kötv. melyre 2450 frt fi­zettetik. IV. K­a­s­s­a, april 30. Remélve, hogy mint a múlt év­ben, úgy jelenleg is a 3% magyar földtehermen­­tesítési kötvények kisorsolt számai közzété­telnek, sietek itt feljegyezve, a kassai kerületre vo­natkozó mai kisorsolás eredményét tudatni. 50 frtos. Szám 493, 614, 671, 859, 1042, 1244, 1530, 2106, 2345, 2472, 3262, 3291, 3840. 100 frtos. Szám 369, 912, 1029,1853, 1923, 2696, 2777, 2820, 6744, 6882, 6971, 8857,­ 8920, 9070, 9350, 9437, 10756, 11833, 11903, 12233, 12292, 12841 12913. 500 ftos. Szám 302, 742, 1103, 1412, 1461,1781. 1000 frtos. Szám 31, 141, 286, 927, 1205, 1298, 1338, 1431, 1654, 1676,1919, 2048, 2160, 2193. 5000 ftos. 36, 125, 212, 315. , 10,000 frtos. 155, 377, ez utóbbira csak 30 ft esik* A. betű. Szám 3. 510 ft. — 314. 2400 ft. — 67. 7270 ft. — 658. 11240 ft. ,aj V. A soproni helytartósági kerület, illető kötelezvények közöl kisorsoltattak : 50 fto é s 219,462, 586, 604, 1070 és 1297 sz.; 100 fto»« 482, 646, 762, 766,971,1078,1480,1539,1558,178& 2007, 2015, 2051, 2071,­­2303, 2305, 2555, 262& 3109, 3234, 3241, 3595, 3596, 3788, 4031, 4235, 4568, 4683, 4740, 4820, 4963, 4995, 5568,­­568, 5689, 5840, 5970, 6493, 6577, 6623, 7337 és 736. sz.; 500 ftos : 61, 280, 360, 388, 418, 435, 452, 596, 635, 1118, 1231, 1240, 1558 és 1819. sz.; 1000 ftos: 80, 387, 510, 541, 543, 1067,1095, 1257,1303, 1329, 1467, 2319, 2336, 2360, 2374, 2661, 2717, 3397, 3539, 3657, 3875, 4176, 4205, 4286, 4356, 4436,4441,4797, 4801, 4880,4884,4934,5692,5750, 5756,5791,6008 és 6411.sz.; 10,000 írtos: 578, 717, 890, 1006, 1201,1338, 1359, 1461 , 1864. sz.; a Lit. A. 741. számú kötelezvény 100 írtjával; végre a Lit. A. 654. számú kötelezvény 8050 írtjával, 4400 ftnyi részösszeggel. r. 1. PESTI NAPLÓ. Pest, május 4. — A birodalmi törvénylap május 9én kiadott XVI-ik darabjában megjelent a f. évi ápril 27-én kelt legfels. patens megállapítja azon alapelveket, melyek szerint, az 1857-ik évi sept. 1- én kelt 1. m. patens értelmében, a pénzforgalom viszonyai, és az uj­ „ausztriai pénzérték“ behozatala rendeztetni fognak, mely 1858. november 1-étől kezdve, az egész császárságban kizárólagosan tör­vényes országos érték fog lenni. Az uj pénzérték és az eddigi értékek közötti mérték az állam és magánosok minden viszonyára nézve eme arány­ban állapíttatott meg: 105=100 forint p. pénzben 42=100 „ bécsi érték 35=100 ausztriai lira. Belföldi veretű aranydarabok 1858. július 1-én meg­szűnnek törvényes országos folyópénzek lenni, és ugyan­azon naptól kezdve, néhány külföldi veretű aranypénz­nek eddig megengedett forgalma is megszűnik. 1858. november 1-étől kezdve, a 12-ik czikkben meg­nevezett, 185­7-ik év előtti nevezetesebb ezüst és váltó pénzeknek érvénye ausztriai érték szerinti lesz az ezen §.-ban idézett érték szerint. Az eddigi törvényes forgalma néhány külföldi veretű ezüstpénz ugyanazon napon for­­galomkivülivé lesz. — B­a­l­a­s­s­a-g­y­a r­m­a t­i rendes levelezőnktől ápril 30-dikáról a következő gyászos tudósítást veszszük : Vá­rosunk nagy része ma egy órakor délután porrá égett. A borzasztó tűz­elem oly iszonyúan put­ztított, hogy menteni váltig lehetetlen volt. A nagy szél irányában száz lépés­nyire a rét és élő fák is égtek. A tűz martaléka lett vagy 175 ház, 14 pajta, 20 raktár, több ház be is égett. Borzasztó

Next