Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-05 / 2470. szám
84-2470. 9-dik évffolyam. Szerkesztési iroda: Egyetem ut07.a 2-dik szám, 1- as emelet. Szerkesztő szállása: Angol királynő 53. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1858. Szerda, máj. 5. Előfizetési feltételek: Vidékre, pontán , Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 6 frt pp. Évnegyedre . . 5 frt pkr. pp. Félévre . . . . . . 11 frt pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Ilivilatinínnab Alía • 6 hasáb, petit sor 3 szőri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij mrucUllClijOa uijt» » klildn 15 pkr.Magán vita 6 hasábon petit sor 10 pkr. Előfizetés nyittatik PESTI NAPLÓ 2 és 5 havi folyamára. Vidékre postán küldve : május és junius hóra 4 frt. május—septemberre 9 frt. Budapesten május és junius hóra 3 frt. 20 kr. május—septemberre 8 frt. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. FEST, máj. 5. Alkossunk vidéki gazdasági egyesületeket. I. A vagyonosodás alapot nyújt a polgárosodásnak. Honunkban a közvagyonosodásnak főtényezője a termelés, a földmivelés s egyéb gazdászati üzelem. Minden, mi ezen tényezők szilárdítását, gyarapítását, javítását, sikeresítését czélozza, okvetlen a haza felvirágoztatására vezérel. Kitűnő helyet foglal ezek között az egyesületi mozgalmak előidézése gazdasági tekintetben. Mintegy fölvillanyozta az ország minden jelen volt gazdáját a múlt évi gazdasági kiállítás, sok örömkönybe lábadt szemet láthatunk, s mi jól esett oly sok rég nem látott arcának látása, magyar gazdának szemlélése, maga! — Természetes, miszerint a magyar gazdasági egyesület a kormány által tett megerősítése örömmel fogadtatott s azon meggyőződés csakhamar országszerte elterjedett, mikép ezen intézet nem pusztán földmivelő, de egyszersmind egy intézet, mely körül örömmel csoportosul a haza minden fia. A pesti országos gazdasági egyesületnek kitűzött czélja, az országos gazdasági érdekek előmozdítása, csak úgy lesz sikeresen elérhető, ha az ország több vidékén, nevezetesebb termelőhelyein megyei gazdasági egyesületek alakulnak, melyek az országos egyesület körül csoportosuljanak, s azt mintegy vállaikra véve, emeljék föl az országos név méltóságára. A pesti egyesület legyen az országos gazdászati kormányszék, honnan a megyei intézetek az irányt kapják, hova a megyeiek tapasztalásaikkal s kételyeikkel járuljanak. Oly nagy hivatás az ország minden néven nevezendő termelvényeire ügyelni, azoknak sikeres javítása, előmozdítása körül biztos útjmutatással szolgálni, miszerint igen megköny- nyíti ezen feladat nehézségeit a munkáérti osztás. A helyi viszonyok tapasztalásai, a szokások és körülmények, megállapított viszo-nyok czélszerűen észleltetvén a megyei egye-sületek által, orvoslás is könnyebben lesz . 1-1 tólok eszközölhető, mint a távolabb eső s már az általánosságokkal is elfoglalt országos intézet minden oldalról igénybe vett működése által. A megyei egyesületek a helyi gyakorlathoz közelebb állván, igen fontos szolgálatokat tesznek az országos egylet tanácsában. Korántsem szeretném szavaimat oda értelmeztetni, mintha én a pesti egyesület feladatát innentől egy „Central bureau“ papírfaló mesterségére kívánnám utalni. Nem, ez nem szándékom, sőt ellenkezőleg, a theoria művészetig vitt praecisióját épen a kísérletek tételében, és a kísérletek közlésében helyezem, mi úgy lesz elérve, ha a kísérletek innét ország- és vidék - szerte hiteles és szakértő módon forgásba hozatnak, meghányatnak az aplicatió rögösebb s minden vidékkel változható tévéin akkép, hogy a bejött eredmények nyomán a vélemény megalapítása mentül tágabb körű s így annál biztosabb alapokon nyugodhassék. A megyei egyesületek, az országos egyesület által felvetett gép vagy egyéb földmivelési eszköz gyakorlati használatát a vidékeken megjáratják s a szerzett tapasztalások nyomán hitelesebben fognak szólhatni annak ez vagy amaz vidékre való sikeres vagy haszontalan voltáról. Nehogy félreértessünk, kézzelfogható példát kívánok felhozni. A múlt évben volt pesti gazdasági kiállítást a legnagyobb figyelemmel kisérvén, az elragadtatásig lelkesülünk azon élénk sürgés-forgás, azon érdekeltség látásán, minő hévvel, erővel s kitartással, a mellett minő szakavatott nyugodtsággal és a dologhoz alaposan értő szóval tettel járult az ügy előmozdításához minden jelen volt! — különösen kiemelendőnek vélem, miszerint még a külföldi, mégpedig illetékes műértéket is meglepte azon otthonosság és helyes tapintat, melylyel ezen kiállítás rendezve, kezelve, a bírálatok, próbák s egyéb teendők intézve és eligazítva lőnek! A bírálatok s egyéb véleményadások egész a bámulatig pontosan lőnek, majd minden szakosztálynál, a legnagyobb avatottsággal eszközölve, s mindamellett merjük állítani, több dolgok máskint leendettek elintézve, több dologról ismét más meggyőződés ütötte volna föl világát, ha hogy ezen kiállítást megelőzőleg már létesülendett vidéki egyletek körében, szakavatottságot szerzettek volna illető vidéki tagtársaink. Már kijelentettük, miszerint az eredmény meglepő volt, de épen az bizonyít legtöbbet állításunk mellett, mennyire lenne fokozható ez irányban is nivelődésünk, ha már előbb hozzányúltunk volna kisebb körben ahhoz, mit egyszerre teremteni csak ily életrevaló, s a derült pusztákon megfordult nemzet fiai képesek. Adassék tehát alkalom s lehetőség kisebb körben — azaz megyei egyletekben gyakorlatra, kedvkészitő, személesítő. Csalhatatlan s teljes bizalmat gerjesztő bírákat csak így állíthat elő az ország első gazdasági intézete számára. Lehetetlen, mikép első tekintetre ne lássa ne érezze mindenki, hogy megyei egyesületek már ezen egy czélból is kívánatosak, azon czélból t. i. hogy az országos intézet számára jelesek képeztessenek, azok, kik hon jelesek, ott sem lesznek utolsók, s akkor képviselve egyenként minden vidék ismeretének birtokában levő egyének által, okvetlen jobban meg fognak hányatni a dolgok minden oldalról s várható, hogy mit az országos pesti egyesület ily módon ily alapon elismer, kitüntet vagy ajánland, az bátran elfogadható, dicsérhető, használható is lesz. Ily szempontból fogjuk mi fel jelentőségét a vidéki egyesületeknek, vonatkozólag a pesti országos egyesületre nézve. De magában, önállólag véve az ily megyei egyleteket, szükségük s hasznuk egyébütt is sarkall, egyéb jótékony hatást is gyakorolván közvetlenül az illető vidékekre. Nevezetesen maga az egyesülés,mint egyesülés már vivmányul tekinthető a polgárosodás a mivelődés terjesztése körében, mennyivel inkább gyakorlatias tehát az egyesülés oly czéllal, mely helyhez, földhöz, hely- és földviszonyokhoz van kötve azon helyen és földön, hol eme viszonyok legközelebbről észlelhetők s elintézhetők. VISONTAI. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Krdirodalom. Schmidt Julian Hugó Victorról. thy. Hugo Viktor született 1802-ben; anyja születése s. érzelmeire nézve vendég; atyja ezredes, majd tábornok és giiff, később majordomus József királynál Madridban, hol Victor egy nemesi növeldében első ízben ismerkedett meg a rajongó spanyol költészettel. 1812-ben visszajött szüleivel Párisba; itt letért a restauratio is, melyet ő anyjának royalistái lelkesedésével üdvözölt. Már 14 éves korában szerzett egy az aristoteli szabályoknak teljesen megfelelő szomorujátékot; neve „Irtamenes“ és czélja vlt a Bourbonok visszajöttét ünnepelni. Következő évben, 1817, még a tanodai padon, egy az academia által kiirott pályadijra versenyzett , s a következő három évben egymásután dijt nyert három ódával; „a verduni szüzek“ , továbbá „IV. Henrik szobrának ismét fölállítása“ és „Mózes kitétele a Nil partjára.“ Mind a három buzgó royalista szellemű volt. A royalista párt tárt karokkal fogadá az ifjút. Chateaubriand őt „a fenséges gyermeknek“ nevezé, s az udvar (1822) nyugdíjt szabott ki neki. Gondolkozásmódja érdemli ki e kitüntetést. „A történet, úgymond balladáihoz irt előszavában, csak akkor költői, hogyha azt a monarchiat eszme s vallás06 hit magaslatáról szemléljük. A forradalomból kifejlett irodalom, és társadalom undorító s tehetlen, mint az maga; meghalt s nem fog többé fölébredni. Most csak egy a vallás által felszentelt szabadságot s a hit által nemesült képzelődést ismerünk. A mi szennyes és véres forradalmunk csak egy emléket hagyott fönn tenta és papírból, a Moniteurt, szörnytettei történetét. Minden verse royális magasztaltság, mely főfokát éri el a bordeauxi herczeg születésekor. Oh gyönyör, oh diadal, oh mysterium! megszületett azon dicsőséges gyermek az angyal, melyet egy menybe szállt vértanú (a meggyilkolt berryi herczeget érti) nekünk ígért. Légy Üdvöz, korány és igy tovább. A gyermek keresztelésekor: „e gyermek a mi örömünk, megváltónkul kiddé őt az Isten. Mária, az örökké boldogságos, az örökké imádó maga vezeti ez ünnepélyhez menyei szüzeit** és a többi — Napóleon halálára uj szidalmakkal tör ki. „Királyi vér festé bitorolt biborát s bűne öntudatában a pápa által keneté föl magát, mert koronáját azon kezekből óhajtá ven■i, melyekben van a bűnbocsánat. Ö a bűnök élében élt. Ő meghalt s a világ szabadon lélegez.“ — Midőn X. Károly trónra lő, Hugo Victor Lamartinevel versenyt dicsőíti őt. „A fejedelem a trónon; ő nagy és szent Isten tartsd meg e királyt, kit a nép imád.*“ És igy tovább. Olvasónk bizonynyal meghökkenve kérdi: ez ugyanazon Hugo Victor-e, ki ma mint vörös forradalmár s dühös „zsarnokgyűlölő“ ül Jerseyben ? Igen is az. Tekintsük ezen életet további fejleményében. A francziaországi politikai jellemtelenséget s demoralisatiót a költészetben s irodalomban képviselni: ez Hugo Victor életének tartalma; s e részben csak Sue Eugéne, ki szintén mint rajongó aristokrata s királypárti kezdő, s mint proletár-boldogító socialistai forradalmár végző regényírói pályáját. A júliusi forradalom után Hugo V. rögtön liberalistává lön, s a júliusi forradalmat ugyanazon kicsapongó lelkesedéssel énekli meg, mint azelőtt a királyságot. Később, midőn Napóleon tetemei St. Helénából Párisba hozattak „Francziaország hősére“ magasztos ódát irt. Az üres phrasis, a csinált pathos az uj lelkesedésben ugyanaz mi azelőtt volt. A tárgy változott, de ő nem. „ A legszebb nevek közt a tieitek a legeslegszebbek ; a ti dicsőségtek mellett minden egyéb dicsőség jelentéktelenigy szól a júliusi torlasz harczosokhoz. Ily következetlenséget szeret az ember indokolni; halljuk ez indokolást: „Az én régi royalistai-katholikus meggyőződésem tíz év óta a kor és tapasztalás által darabonkint elmállott. Marad ugyan valami belőle lelkemben, de az csak vallási s költői rom. Koronkint tisztelettel nézek vissza reá, de nem járok többé oda imádkozni.“ — Hugo Victor politikai ingadozásait maga is restelli; „minden hamar használódik el, úgymond, utóbb még a nép is népszerűtlenné tettszén.“ (?) — Elmélkedéseinek végeredményekig azon nézetet nyilvánítja, hogy a politikai kérdések helyét a társadalmiaknak kell elfoglalni. (1834). Ungo a lyrikai költészettel kezdett; abban fejlett ki legszabadabban kétségtelen talentoma s az leplezi le leginkább hiányait. Már költeményei első gyűjteményében nyilatkozik az anyagiasság, a külsőleges hatásvadászat, erkölcseinkkel ellentétes képek által. Számtalan idézetekkel bizonyítja ezt Schmidt, s így egymás mellé állítva az ál-pathos, a fölfuvalkodott szóhalom, a mélyen üres reflexiók különös untató s nevettető hatást tesznek, így például a circusróli versezetben a szerencsétlen rabszolgák szenvedéseit festi, kik a vadállatok elé fognak vettetni; a refrain „Caesar sois salné par cenx qui vont mourir;“ ez a hires „Caesar moritani te salutant“ (Caesar haldoklók üdvözölnek) félé mondatnak. — Vagy midőn egy kedves gyermekről írja : „Az én hideg Őszömben egy szépség virága, melyet a jóság átillatoz; kettős természet rejtélyes szövetsége : a virág a földből, az illat az égből jőve!“ — Hol itt a valódi érzés ? vagy értelmes eszme? Ezen örökös s már csak azért is nem mindig sikerült képek, rendesen az érzés s eszmehiány álcrás. — Micsoda, ha ily költészet sohá nem tarthatá magát; a Chants de crépuscule óta Jymiai neve mind alább szállt; és se az „Ombres et rayons“ sem az (1854-ben megjelent) „Consolations“ nem bírták többé visszaemelni. Ezen gyors süggetlés okát figyelemreméltó módon magyarázza Schmidt J. Adalék a helv. hitv. alsó-borsodi egyházmegye gyűléséhez. Régen ki van mondva: kívánatos, sőt a közlemény teljessége s hitelessége érdekében szükséges is, hogy valamely gyakorlott kéz, valamely avatott toll,milyennek kívánnék mi hinni az illető jegyzői kezet és tollat) tegye közzé az egyházmegyék s kerületek gyűléseinek végzeteit s határozatait *) — akkor talán, sem azon üresen — czifra phrasisok s idétlen bókmondatok ide és oda nem foglalnának helyet a közleményben, melyek az egésznek minden kára nélkül szépen elmaradhatnának; mert az azokkal rakott értesítés bizony a többségnek nem kedves, sőt csömörletes; sem az oly nevezetesebb végzetek ki nem feledtetnének, melyek sulylyal,érdekkel a többit minden esetben meghaladják. — így hagyatott ki a felül körülírt egyházmegyei gyűlésről adott értesítésből feljegyzése, több mások közt egy határozatnak, a mely mégis csak érdekesebb s világrakésésre méltóbb, mint akár a tanitók elhelyezése, s a mellettek illő, vagy illetlen hangon szónoklottak felemlegetése, akár annak állítása, mintha az ülnöki név gyűlésünk által — tanácsbiróivá változtattatni rendeltetett volna. A miből ugyan semmi sincs. —• Szóba volt hozva igaz, de határozat nem hozatott. Hiszen ily dologban határozni nem volna egyéb, mint nevetséges, és — ismét nevetséges. — A kihagyatott határozat pedig az, mely szerint: alsóborsodi egyházmegyei székünk rendelte a végezte, hogy pénztárából a pesti prot. theologiai intézetre 100 váltóforint adassék, s pénztárnokát oda utasította, hogy azt az intézet igazgató tanárának kezéhez juttatni lehető gyorsan igyekezzék. — Minek körülményes története ez . A pesti prot. theologiai intézet felállításának áldott gondolata régen foglalkoztatta már az ottani prot. egyházak vallásos buzgóság s egyháziasság lelkétől áthatott elöljáróit. — 1842. év táján küldettek egyházmegyékbe, egyházközségekbe a czélba vett intézetre segélyt kérő s elfogadó felhívások s könyvecskék. — Eljutottak azok hozzánk is. — Az egyes egyházak beadták (a melyek ugyan el nem mulasztották) elnöki kézhez a gyűlt segedelmet, s ebből állott elő a 100 váltóforint, mely összeg iránt akkor úgy lön intézkedve : maradjon az az egyh. megye pénztárában, csak akkor lévén felküldetendő, ha majd az intézet felfogott állam! Ez régen történt, eddig senkinek nem jutott eszébe. Mostani gyűlésünkben, pénztárnoki számadás alkalmával szó emelkedett, mely az itt érintetteket előadva, monda. Eljött az idő, felviradt a nap, hogy a 10 sor. Pestre felküldessék. All a pesti prot. theologiai intézet, A pénz, mely arra *) Ez iránti óhajtásunkat több ízben kifejeztük. Szerk. adatott, csak is arra fordítandó s igy született meg a fönebbi határozat. Egyházmegyei elöljárók! Ha talán a theologiai intézetre bevett pénzt hozzánk hasonlóul kezeltétek volna, siessetek azt rendeltetése helyére juttatni! — A pesti prot. theologiai intézet Ugye, mindnyájunknak közügye, közerővel, egyesült akarattal kell azt pártolnunk; közerővel, egyesült akarattal oda segítenünk, hogy többi papnöveldéink felibe, egyetemi rangra emelkedhessél melyben, ha egyelőre a többi nem is, avvagy csak a theologiai és philosophiai facultas legalább 5, és 5 rendes tanár által képviseltessék , hogy igy legyen, hol magokat tökéletesíteni, a papi és tanári hivatalra képesíteni, s a szélesebb tudományosságot megszerezni azon ifjainknak, kik azért, mert egyik vagy másik papnöveldében a három theologiai évet eltöltötték, nem hitették el magukkal , mintha már tökéletesek volnának; azon ifjainknak, kiket a tudomány szomja hajt, de a nervus remin gerendarum hiánya miatt külországtudós egyetemekre nem mehetnek . * PESTI NAPLÓ, Pest, május 5. — Aradról értesülünk, hogy ott Pápai Márton kocsigyártó ur — K. hivatalnok ur találmánya szerint — ruganyos kerekű kocsi készítésére vállalkozott. K. ur találmánya, mint szakértők nyilatkoznak, igen czélszerű s ajánlatos, mert a szerinte készített kocsik csinosb alakúak és kényelmesebbek, de kétszeresen fontos és figyelmet érdemlő e találmány kivált azért, mert a ruganyos kerekeknek gőzmozdonyokra alkalmazása által a nagyon költséges vasutakat akarja nélkülözhetőkké tenni. Azonkívül e kocsik, ha a kerekek alá lemeztalpakat alkalmaznak, a legkényelmesebben s a legjobb sikerrel használhatók nem csak gazdasági czélokra, hanem folyók szabályozására is. A gép ugyanis egy földfuróval több láb szélességű sánczot áshat egyszerre s a kiásott földőt partra veti. A tiszaszabályozó társulat hisszük, figyelemmel lesz ez uj találmányra. — Burger Zsigmond szegedi könyvárus és nyomdász, a vidék legvállalkozóbb kiadójának bizonyítja magát. Legközelebb újra két érdekes magyar munka jelent meg nála. Az egyik : „Tempelen Riza újabb beszélyei,a két kötetben (mindegyikben két-két beszély), a korán elhunyt iróné kőnyomatú arczképével. Ára a két kötetnek 2 pírt. A másik munka Kempelen Győzőtől (Kempelen Riza férjétől) van : „Magyar nyelvtani gyakorlókönyv. Gartner Ferencz módszerei szerint a magyar néptanodák második osztálya számára van készítve s az első nyelvgyakorló és olvasókönyvhez segédkönyvül szolgál. Mind ez iskolai könyv, mind a beszélyek tisztán s csinosan vannak kiállítva. — Jókai Mór Dekameronjának harmadik, negyedik és ötödik kötete megjelent. E beszélyek, mesék s részben kiszélesített adomák gyűjteményéről nem sokára bővebben fogunk szólani — nem ugyan tárczánkban, de azon könyvben, melyben a „P. Napló“ előfizetői a folyó év első felének politikai, közéleti s irodalmi áttekintését veendik, s melynek első ivei már a legközelebbi napokban sajtó alá kerülnek. Megjelent az ily czimű folyóiratnak: „Népnevelési közlemények a kath. egyház szellemében.“ (szerkeszti s kiadja Mészáros Imre, alesperes és plébános.) IV. és V. füzete. Ebben több, szorosan a tárgyra tartozó értekezésen kivül folytattatik : „Iskolaügy az Árpádház alatt.“ — A „Tanodai lapok“ban e czim alatt: „Mi módon lehet szegényebb községeknek iskolaépítésre pénzt szerezniök ?“ Menyhárt István ar azon indítványt terjeszti elő, hogy a hiányzó pénzt a munkaerővel kell kipótolni. A helység lakosságát mindenekelőtt föl kellene világosítani, hogy egy alkalmas iskola építése saját szerette gyermekeik egészségének érdekében történik. Számíttassék föl aztán a munkaerő az egész helységben s mindenki valamivel többet vagy serényebben dolgozván, napszámos munka által járuljon az iskola építéshez , mindaddig, mig a szükséges pénz együtt lesz. A mely község ki bírna átütni pl. 500 aratót, letakaríthatna ezer kereszt gabonát, ebből 100 kereszt aratórészt nyerne; a cséplők részét leszámítva, kapna körülbelül 80 mérő magot, s mérőjét 2 préjával számítva kapna 160 portot; a szalma megérne 20