Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-04 / 102. szám

tábor épen úgy, mint a szabad Svájcz, melynek szintén egész lakossága versenyezve gyakorolja magát a fegyverforgatásban és hadi tudományokban . A mostani viszonyok közt csupán a kard védheti meg a nemzetek szabadságát s ezért a hadi tudományok terjesztése, a katonai műveltség megszerzése az, mire a jelenkori viszonyok minden magyar hazafit utalnak. Adjunk hálát a sorsnak, hogy e feladatnak végre mint honvédok felelhetünk meg. Fest, május 3. A róm. katholika autonómiának sürgetése érdekében tegnapra kitűzött előértekezlet a róm. kath. hitvallású képviselők részéről ,elégi érdekeltséggel megtartatott Értekezleti elnökül egyhangúlag Horváth Döme képviselő lett megválasztva. Elnökileg élénk körvonalazással előterjesztetvén az országosan óhajtott autonómia szüksége veszélyes megoldásának sürgőssége, egyszerűen azon kérdés vettetett fel: vájjon az autonómia sürgetésének érdekében nem volna-e czélszerű az esztergomi érsek-primáshoz egy küldöttséget meneszteni ? a hír szerint már közelebb, az autonómia mikéntig megfejtésének érdekében összehívandó országos előkészületi bizottság iránt nem volna e szükséges a magukat érdeklőknek tájékozást és megállapodást szerezniük , és elvégre, hogy e három éves országgyűlés alatt legyenállandó közeg, mely az érdeklő képviselőtársak részéről, az autonómia érdekében koronként mind a főpapsággal, mind a kormánynyal érintkezvén,ez országos ügy megfejtéséig a mozzanatokat,fejleményeket szemmel tartsa, az érdeklőket értesítse, s a netaláni teendők iránt utasításaikat kikérje és érvényesítse, váljon ily hatáskörű, kevésb számú állandó bizottság iránt nem volna-e czélszerű, nem volna-e szükség intézkedniük ? A fölvetett kérdésekhez a jelen voltak számosan, s a legnagyobb érdekeltséggel hozzászóllottak. Elvégre Huszár István képviselő közvetítő indítványa folytán abban lett egyhangú megállapodás, hogy a primás-érvekhez azonnal egy küldöttség jelöltessék, s azon küldöttség tagjaiul : Bezárády László, Gajzághó Salamon, Horváh Döme, Paczolay János, gróf Zichy Jenő, Huszár István, Berzeviczy Tivadar és Zlinszky György képviselők egyelőre felkérettek. S a két utóbbi kérdésnek megvitatása és eldöntése akkorra lett fentartva, ha a küldöttség feladatát teljesítvén, az eredményről jelentését egy már közelebb az elnökség által összehívandó a nagyobb körű értekezletnek beadhatja. Általánosságban a jelen voltak e nagyfontosságú ügyben nemcsak meleg érdekeltséget, de nyilatkozataikban afeladat megfejtésére vonatlozólag feltűnő eszélyességgel párosult elhatározottságot is tanúsítottak. Igazságügyminiszteri rendelet a bírói ügyvitel tárgyában. (Bolyt.) in. FEJEZET. Pert . r. 33. §. Rendes eljárásnál minden perirat, a keresetlevél kivételével, az ügynek ítélet alá terjesztéséig a pertárba adandó. 34. §. A pertár a pertárnok vezetése alatt áll, aki az ügyiratokat jegyzékbe veszi, a határidőket nyilvántartja, s a tárgyalások szabályszerű menetére felügyel. A pertárban minden a pertárnok" közvetítése és ellenőrzése mellett történik. 35. §. Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél első példánya a pertárnoknak kézbesítendő, aki ezt folyó szám alatt a perkönyvbe iktatja. A perkönyv a következőrovatokat foglalja magában : a) első rovatba jő a pertári szám, t. i. a keresetlevélnek, illetőleg apernek folyó száma az év kezdettől végéig; b) a másodikba a keresetlevél iktatói száma, s az ügyfelek megnevezése; c) harmadikba azon időpont, amelyben a per ítélet alá terjesztetett, illetőleg az iktatóhivatalba adatott; d) negyedbe azon idő, amelyben az ügy a pertárba ismét visszaérkezett; e) ötödikbe azon idő, a melyben a véglegesen befejezett per az irattárba áttétetik, — az átvevő aláírása mellett. 36. §. A perkönyvből betűrendes mutató készíttetik, melynek első rovatába a felek nevei, másodikba a megfelelő pertári számok jönnek. 37. §. A pertárnak minden ügynek külön per- csomót nyit a pertári szám szerint, mely alatt a keresetlevél a perkönyv első rovatába beiktattatok A percsomót a perfelvételi jegyzőkönyv képezi, a periratokkal, mint mellékletekkel együtt A pertári szám a percsomó borítékának külzetére jegyeztetik. 38. § A perfelvételi jegyzőkönyv, a felek első megjelenésétől fogva a pernek ítélet alá terjesztésiig folytatólag vezettetik, s az eljárásnak mindazon mozzanatait magában foglalja, melyek a per felzerelése körül az ügy folyamában felmerültek. A beiktatás a lehető legnagyobb rövidséggel, szóváltások vagy észrevételek mellőzésével történik. 39. §. Ha a bíró illetősége ellen vagy érdekeltsége miatt kifogás adatik be , a perfelvételi jegyzőkönyvben egyszerűen csak jeleztetik a penáriok és a kifogást tevő fél aláírása alatt, hogy a k fogás iránt tárgyalás van folyamatban. Maga ártárgyalás külön jegyzőkönyvben történik. 40. §. Ha valamelyik fél a perirat beadására nézve a törvényk. rendtartás 138. §-ában engedett halasztással él, ezt a perfelvételi jegyzőkönyvben jelenti ki, naptár szerint meghatározván a napot, melyen periratát beadandja. Ha a törvény, rendtartás 139. § a szerint újabb halasztásért folyamodik , az előbbi §-ban szabályozott eljárásnak van helye. 41. §. A 39. §. szabálya követendő azon esetben is, ahol a törvényk, rendtartás alkeresetlevél beadását rendeli vagy megengedi, vagy a hol az idézett törvény értelmében külön tárgyalásnak van helye. 42. §. Ha a felek a pertárban megjelentek s irataikat magukkal hozták , a pertárnok az első példányt átveszi, s folyó római szám alatt, mely mellett az ügy pertári száma is feljegyzendő, h a percsomóba helyezi, a másod vagy további példányokat pedig az ellenfélnek vagy a többi pertársaknak adja át A megjelenés napja és órája, a periratok átadásának és átvételének elismerése, a mellékletek számszerű mennyisége, végre azon körülmény : váljon létezik-e ezek közt és mely számalatt eredeti okirat, — a perfelvételi jegyzőkönyvben kiteendő, 43. §. Ha valamelyik fél a törv.rendi 132. §-ában megszabott határnap előtt adja be periratát : a perfelvételi jegyzőkönyvben mind a beadás és kézbesítés napja, mind a következő perirat beadásának napja és órája megjegyeztetik, a kézbesítési revény pedig folyó római szám alatt a percsomóba tétetik. 44. §. Mindenik félnek van joga a perirat első példányát a percsomónál megtekinteni a a kézbesített másod vagy további példányokkal öszszehasonlítani. 45. §. A felperesi periratok mellékletei betűkkel, az alperesiek arab számokkal jelöltetnek meg. E megjelölés a pernek ítélet alá terjesztéséig szakadatlanul folytattatik. 46. §. A per folyamában felvett külön jegyzőkönyvek időrend szerint s folyó római számok alatt azon perirat után helyeztetnek a percsomóba, amely perirat beadása után közvetlenül felvétettek. 47. §. A perfelvételi jegyzőkönyvet maga a pertárnok , a külön jegyzőkönyveket a felek képviselői írják, s mind maguk, mind a pertárnok önkezűleg aláírják. Ha valamelyik fél meg nem jelent, vagy a jegyzőkönyvet aláírni nem akarná , ez a pertárnok által megjegyzendő. 48. §. A pertárban való megjelenésnek, illetőleg a periratok beadásának órája akkép tűzessék ki, hogy a felek déli 12 órán túl ne kényteleníttessenek várakozni. 49. §. Mielőtt valamelyik, vagy mindkét fél elmaradása a perfelvételi jegyzőkönyvben megjegyeztetnék: a partárnak a távollevő nevét nyílt ajtó mellett kikiáltja. 50. §. A megjelenési határnapok és órák nyilvántartására a pertári napló szolgál, melynek oldallapjára fölül a határnap, a hasábrovatokba pedig a pertári szám, az ügyfelek nevei s a megjelenés tárgya igtatandók. 61. §. A pernek ítélet alá terjesztése egyszerű jelentés mellett történik. A percsomó e jelentéshez csatoltatván, az iktatóhivatalba adandó. 52. §. Az ítélet alá terjesztés után érkezett ügyiratok, jelesül a tanúkihallgatási és szemlés jegyzőkönyvek, valamint a felebbviteli beadványok stb., az igtatókönyvbe történt beigtatás után az előadó által, — az ezekre netán beadott észrevételek, úgyszintén a bírói határozatok és esküdtételi jegyzőkönyvek a pertárnok által hivatalból csatoltatnak a percsomóhoz s iktattatnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe, ami végett a percsomó a pertárba visszaküldetik. 53. §. A per teljes befejeztével az összes iratok az irattárba tétetnek át. (35. §. e.) ). IV. FEJEZET. A határozatok előkészítése. 54. §. Az ügydarabokat az elnök osztja ki feldolgozás és előadás végett a bírák között. E végből az iktatókönyvvei a berekesztéskor, az ügydarabokkal együtt az elnöknek bemutatandók. 55. §■ Az ügydarabok kiosztásánál az elnök arra ügyel , hogy az előadók egyenlően legyenek elfoglalva, s hogy ugyanazon ügygyel öszszefüggásban levő minden beadvány ugyanazon előadónak osztassék. Valamely ügy bevégezte előtt nem szabad az előadó személyében törvényes vagy más alapos ok nélkül változtatást tenni. 56. §. Minden előadó tartozik az ügy darabok átvételéről és előadásáról előadói könyvet vezetni, mely az iktatóhivatalban vezetett hasonló jegyzékkel (27. az ügydarabok kézhezvétele alkalmával összehasonlítandó, s az utóbbi az átvétel elismeréséül az előadó által aláírandó. 67. §. Az elnöknek jogában áll az előadói könyveket bármikor megtekinteni, a hátralékban lévő ügydarabok előadását sürgetni, vagy az előadást gátló körülményekről felvilágosítást kívánni. 58. §. A sürgős ügydarabok mindenekelőtt, az egymással összefüggésben lévők együtt, a többiek pedig az iktatói számok sora szerint dolgoztatnak fel és adatnak elő. E rendszabály pontos megtartásáért az előadó és az elnök egyiránt felelősek. 59. §. Soron kívül adandók elő: a) a felebbviteli beadványok; b) a letéti beadványok; a zárlati, biztosítási és végrehajtási kérvények; továbbá a csőd és gyámhatósági ügyek , különösen pedig azok, melyeknél a késedelem a fenforgó érdekek biztonságát veszélyeztetné; c) azon kérdések, amelyeknek eldöntésétől más ügy megindítása, vagy valamely folyamatban levőnek további ellátás függ ; d) mindaz, amelyben a törvény gyors intézkedést, vagy soron kívüli előadást rendel. 60. §. Az ítélet alá bocsátott perekről, valamint más bonyolódottabb, vagy nagyobb terjedelmű ügyekről az előadó kivonatot készítsen, s abban a lényeges ténykörülményeket, jogalapokat és bizonyítékokat említse meg; az előterjesztett okiratok, vagy a tanúvallomások és szakértői nyilatkozatok eldöntő helyeit emelje ki, s ez által a szavazókat oly helyzetbe tegye, hogy az ügy állását alaposan ismerhessék és megítélhessék . Az elnök a kivonatot előadás előtt is megtekintheti 61. §. Az előadó minden egyes darabról előterjesztményi ívet készít, melynek bal hasábján az iktatói szám, s az ügyállás röviden, jobb hasábján pedig a vélemény, s a kiadmányi terv (63. %) foglal helyet. A kiadmányi terv az előbbi esetében közvetlenül a kivonat után, s hasonlóan a jobb hasábra irandó. Ha a kivonat, illetőleg a fogalmazvány több ívre terjed, az ívek zsinórral átfüzetnek, s a zsinór két vége az előadó, vagy a törvényszék pecsétjével megerősíttetik; az ívek pedig különkülön folyó számmal, továbbá az iktatói és évszámmal láttatnak el. 62. §: A határozat világos és szabatos legyen, ítélethozatalnál az indokolás az ítélet szövegétől elkülönözötten terjesztessék elő. 63. §. A kiadmányi terv akkép szerkesztessék, hogy a kiadó azt szó szerint leírathassa. Egyszersmind belől az iv első lapján, vagy a küllapon megjegyeztetik : vájjon hány kiadmány lesz és kinek részére eszközlendő, s vájjon a határozat külön, vagy magára a beadványra lesz-e írandó. Vidéki tudósítás. A kápolnai XI-ik válasszát, April 26. és 27-én. Mondják, hogy a múlt hó 18-án Tisza-Nánán választás közben Németh Albert úr kivévén óráját, így szólt: „fél négy ! Kápolnán már nem szavaznak,“ és mint Hugo Victor szerint a waterlooi ütközet egy paraszt fejbólintása miatt veszett el — e szavak legalább is jelentőséggel bírtak a kápolnai múlt választásra. A költőt bámuljuk-e itt nagy expressiója, vagy a politikust prófétai arithmetikájáért — egyre megy, — bizonyos, hogy múlt választás alkalmával fél négykor Kápolnán már nem szavaztunk. Kié legyen érte a felelősség, még vizsgálat tárgya. A hevesi központi bizottság azonban eleve is meghagyta, hogy ez alkalommal az elnök által kiadott jegyzőkönyv átvétele és magánál tartása miatt, Schik Ignácz jószágfelügyelő úr, e megyének különösen azon időkből, midőn minden nyilvános élete és közös érintkezése egyedül a gazdasági egylet tevékenysége és gyűléseire szorítkozott — általán tisztelt férfia... csendbiztos által rögtön elfogattassék — mind azok, kik elnököt e jegyzőkönyv kiadására erőszakolták ? — noha ez állítás ellen maga elnök proentál — bünfenyitő vizsgálat alá vétessenek, és végre koronául a jövő választás május 26-án ejtessék meg. Az előbbieknek, mint magukra nézve is nevetséges és tehetlen basáskodásnak természetesen mi eredménye sem lett — az utóbb említett választási határidő megszabásánál azonban, mint minden értelmes ember, a minisztérium is a bizottmánynak a választók rovására egyedül oly arrogált mindenhatóságát látván, mely erővel egyuttal e választás épen csak úgy tétethetnék az 1872-ik év májusára, midőn t. i. a most egybegyült országos ülésszaknak teljesen vége leszen — e határozatot megsemmisité, meghagyva egyúttal, hogy a választás ápril 20-ig végrehajtassák. E meghagyás azonban csak uj representatióra adott alkalmat; amig végre egy ujonnan jött s úgy vélem, nem csak komoly, de komolyabb leirat következtén a központi bizottság az uj választást f. é. april 26-ra rendelte. Melyen az a deákpárt részéről fényesen és dicsőséggel végre is hajtatott. Mint a fényes egészen borátlan égről keveset lehet mondani — úgy e választásról, mely csaknem minden episód nélküli osiya — és talán mondhatom : Heves vármegyében fényes történet. Ott voltunk ismét lobogóinkkal, zenéinkkel, meggyőződésünk és komoly kitartásunkkal. A választás menetének mélyebb hatása kivált akkor kezdődött, midőn a tömérdek visszautasság, tolakodás és versengő gúny miatt tetemes ideig kínlódó füzesabonyiak leszavazván Szalók községe, utána Szent Mária, majd Feldebrő, teljesen jobboldaliak szólittattak, és a jelenet teljesen inposans alakot öltött, midőn közvetlen ezek után az alkonyuló csöndben Verperth-re került a sor, megrendült a Szathmáry név s mintegy 320 választó állott a sorompók elé a kik egyúttal oly rend, csönd és tiszteletes önérzettel szavaztak le az utolsóig, hogy mind a szavazateredő küldöttség, mind atalán még az ellenféltől is idénülő elismerésben részesültek, Verpeléth éjjel mintegy 11 óra tájon szavazott le. És ha most még a holdvilágos éjben tanyánként lobogó tüzeket, az annyi embercsoportról körül ülve és feküdve — mint az e nemű választás romanticismusát megemlítem, melynek csak festőibb szint ad a középen táborozó, itt gúlába rakott fegyverek, ott a tábortűz mellett heverő , majd sötét felöltőjében ide-oda lovagló katonaság ... egyenesen az eredmény leírására mehetek át. Másnap, vagyis ápril 27 én délután egy óra tájon ért véget a szavazás. Miután a szavazó jegyek felolvasásához kezdettek. Szokatlan, mondhatni ünnepélyes csendben vártuk az eredményt, sem a győzelemért pusztán — mi mindenképen fényes győzelmet akartunk. Végre jó az elnök és kihirdeti: Soldos Sándor nyert: 1270 Szathmáry László 1943 szavazatot, aminek folytán Szathmáry László a kápolnai választókerület országos képviselőjéül elnökileg kijelentetik: így három évben csak egyszer lehet örülni — és akkor is csak süker esetén. Határtalan lelkesedés — és a mi tán több ennél — a nép ajkán szerte mintegy a hosszas csigálódást kisóhajtva „ne áldja meg az Isten !“ A választó helyre meghitt, most már megválasztott képviselőt Babics János egy, mindkettőjök és e választó néphez méltó, sallang nélküli, de annál mélyebb értelmű beszéddel fogadta. E tárokon egykor csaták kegyetlen fegyvere alatt hullott a honfivér — legyen áldva és itt mégis lesz örökítve az elhullottak emléke! Akkor a haza utalmat, vért kívánt. . . most békét, melynek szárnyai alatt bölcs intézvények és törvények hozassanak, biztositandók e haza fönmaradását sőt virágzását. Törvényalkotáshoz mély ítélő tehetség, tudomány, ész kell ... de egymagára nem csak nem elegendő, sőt egy országra teljesen vészihozó is lehet — kell tehát hozzá még tiszta jellem, honszeretet, és a nép boldogulására irányzott jó akarat. Ha most megválasztott — de e kerület választóinak nagy többsége által már régen kiválasztott képviselőnk nem fogja is szónoklataival elárasztani az országházát, teljes tudata és ismeretével bír annak mi e hon boldogítása, java-virágzására vezethet, és hogy ez erre tartozó elvek és törvények érvényesítéséhez és csakis ezekhez fog minden tehetsége és erejével járulni — arról, nem csak e választókerület előtt ismeretes de országosan hirdethető tiszta jelleme, szeplőtlen becsülete kezeskednek. Csak erőt, egészséget adjon az ég a munkához — a többi meg van. A viharos éljenek között Szathmáry lép fel, mire némán figyelő csend lesz a mort viharsaját tömegben. Mindenek előtt köszöni e mindenek fölött megtisztelő bizalmat. Ő tudja, hogy sem kiváló tehetségei, sem szónoklata ragyogásával nem fog fényt deríteni e kerületre , de egyúttal azt is, hogy minden erejét csakis arra fordítandja, ami e haza javát czélozza. Elveit nem fejtegeti, ismeri azokat a kerület nem csak, ezek e választókerület nagy többségnek saját elvei, s épen e találkozás tévé, hogy nem ő keresé meg a kerületet elvei elfogadása, hanem a kerület nézést kiszoknak képviselésére. Az 1867-diki XII. t. sz. lerakott kiegyezési alapokat nemcsak elfogadja, de körülményeink között azokat az ország jóléte, haladása, s az európai műveltebb államok színvonalára emelkedhetése föltételéül tekinti, azokat tehát védeni fogja, ígéreteket egyáltalán soha nem tett, most sem tesz; azt ismétli csak, hogy szavazatával soha olyasmihez, mi közvetlenül az ország népe s így közvetve az ország kárára szolgálna, járulni nem fog, míg ellenkezőleg annak javát, hacsak mint közkatona is, de teljes erejéből szolgálni fogja. És ezek után még egy újonnan fölkelt, lelkesült éljen-vihar vonul át a győzelem terein. De ez jótékony vihar, ha sokakra megrázólag hat is, mint a menydorgás; mi ezúttal sem dicsekszünk, sem recriminálunk, és ha másoknak úgy tetszik, gyönyörködni fogunk a béke szivárványában. Úgy azokra, mik a múlt választás alkalmával történtek, s azután írattak, valamint a szavazatszedő küldöttség, és általán a központi bizottságnak e kerület iránti eljárására — szolgáljanak a fent leirt puszta tények válasz, és illetőleg ítéletül. 7. A „P. Napló“ magántáviratai. Florencz, május 3. A kamara mai ülésében a bevételi budget felett folytak a viták. Ferrari oda nyilatkozott, hogy szabadelvű erős majoritás alakítása, mely nemzeti törekvésekre fordítná figyelmét, érdekében állana az országnak, mert ezen majoritás gyökeres reformokat hozna be a pénzügyekbe. Szónok végül helyesli a pénzügy előterjesztvényt. Lemberg, május 3. A lembergbrody-i vasútvonal tegnap nyittatott meg ünnepélyesen. Berlin, május 3. A szövetséggyűlés elvetette azon bizottsági indítványt, mely szerint a gladbachi bujtogatásban vétkesek egyelőre továbbá is fogságban lennének tartandók, — és a Mende képviselő azonnali szabadon bocsátására vonatkozó indítványt elfogadta. Bologna, május. 3. Walco herczeg és neje tegnap ide érkeztek. München, május 3. A király, megelégedésének jeléül, Gresser, Schlotz, Lutz és Hermann minisztereknek a Mihály-rend középkeresztjét adományozta, hg. Hohenlohe és Pfretsohner miniszterek nem rég diszíítettek fel sem érdemjellel. Madrid, május 1. (Cortesülés.) Egy indítvány, mely a papság kártalanítását egy a katholikus népség részéről külön viselendő adó által javalja, valamint egy másik, mely a derűn szabadalmainak megszüntetését határidőhöz kívánja köttetni,elyettetnek. Az igazságügyminiszter egy válasz alkalmával kijelenti, hogy a carlisták s az isabellisták nem szűnnek meg fondorkodni, hogy polgárháborút idézzenek elő, hogy azonban a kormány erélyesen fog eljárni ellenk. Madrid, máj. 2. A „Qapetta« esti kiadása közli a cortes által tegnap elfogadott amnestia-rendeletet. Bécs, máj. 3. (Esti zárlat.) Hit 284.20.Éjsz.v. 2390. Államv. 344.p. 1860-ki sors. 100.40. 1864-ki sorsj. 123.50.Napoleond. 9.80*/1. Lomb.v. 235.40. Magy.hit.résav. 106.75. Tramvay 212.50 Ang.Austrian. 319.76. Gál. vas. 216.25 Franco 126.75. Jelzők —.—.Ált. bk. —.—. Hungária emelkedett. Frankfurt, máj. 3. Váltófolyam 963/8. 1859 kis metalig. 657 IS. Uj ezüst köles.----Nemzeti köles, 55 */a. Régi metaliques-----. U. adómentes 52 V*. Amerikai 1882-ig 86&ls. Osztr hitelrészv. 290—. Osztr. államv. részv. 336, 1854-ki sorsj. 74.‘[2. 1860-ki 835/a- 1864-diki 12112. Fr. József vasút 1741[a. Osztr. bankrészv. 703. Lombardi v. 228. szilárd. Berlin, máj. 3. Cseh nyug. vasút 79‘/s Gallicziai vasút 90—. Államvasut 1907*- önkénytes köles. 1301[*. Metalliques 50'fo. Nemz. köles. 57 %. Hitelsorsj. 901[5. 1860-ki sorsj. 833/* 1864-ki sorsj. 69—. Ezüst köles. 63— Hitel részv. 1243/1. Bécs —.—. Igen szilárd. Különfélék. Pest, máj. 3. — A „Neue freie Presse“ szokása szerint botrányos eseményekkel mulattatja olvasóit; ha nincs botrány, jó pénzen gyártatja koholmányait, s erre nem ritkán Magyarországot szemeli ki. Igy az april 30 -i lapjában azt íratja magának Pestről: „Die Sachsen im Reichstage“ czim alatt, hogy az erdélyi magyarok németfalók, az ázsiai barbárságnak tudatlanságban, szegénységben és mocsokban képviselői, s hogy ezen barbárok uralkodnak a belügyminisztérium önálló erdélyi osztályában; — minden erdélyi kérdésben gyakorolván kártékony befolyásukat. Tovább azt mondja, hogy az erdély fegyintézetekben a német foglyok nem részesítetnek anyanyelven tartott isteni tiszteletben, hanem a nem értett magyar hitszónoklat hallgatására kergettetnek, mert ezt így parancsolta meg Herr von Lónyay. Ha valaki ezen koholmányok hirdetéséről kétkedik, olvassa meg ezen evönyörü lap 1677. számának reggeli kiadását, s meggyőződik róla, hogy Pesten lakik azon jó madár, ki az ily szemérmetlen koholmányok gyártásában az ázsiai barbárokon is túltesz, a Neue freie“ azonban nemcsak egyedül a mi rovásunkra űzi e mesterséget, hanem egy nappal korábban az 1676. számú mellékletében a közös hadügyminisztériumot is megtiszteli mintegy 20 vagy 30 millió forint elsikkasztásának gyanújával, s nagy lármát csap egy más t£áJ a katonatisztek ováspénzének eltűnéséből. E nagyszerű eseményből a „Magyar Újság“ is 98-aik számában felismeri a közös ügy hátrányát, mert elkölteni a„Magyar Újság“ nézete szerint, mi is tudtuk volna az ebből Magyarországot érdeklő 10 milliót. Mi hiteles forrásból biztosíthatjuk a t. közönséget, hogy az egyik lárma oly szemérmetlen koholmányra építtetett, mint a másik. A 10 millió elköltése még nem késő, csak egy kár van benne, s az abból áll, hogy nem bízzák a „Magyar UJ-8 —^Fridmann Barnát úr azonban válaszol egy pénzügyminiszteri tisztviselőnek lapunban megjelent czikkére.Nem akarunk a magun részéről a vitába elegyedni s azt hiszszük, az említett pénzügyminiszteri tisztviselő úr is be fogja látni a polémia sikeretlenségét a Honnal, de egy megjegyzést kell tennünk e válaszra. Fr. B. úr ugyanis avval végzi czikkét, hogy különben ezen jövedéki perkérdésben majd fog ítélni „Pest városa törvényszéke, mely előtt ő a pert megindította. Legyen szabad Fr. urait a nélkül, hogy ügyvédek vagy törvénytudósok volnánk, arra figyelmeztetnünk, hogy a jövedéki perekre a városi törvényszékek nem illetékesek. Az országgyűlés felhatalmazása alapján m. é. márczius 26-kán kiadott miniszteri rendelet szerint ugyanis ily perekre a jövedéki törvényszékek illetékesek, melyeket az 1868. XXL tv.czikk 97. § -a megerősítő és „pénzügyi törvényszékek“ névvel ruház fel. Fr. tehát ha a pestvárosi törvényszék előtt kezdte perét, onnan szépen el fog utasíttatni, különben ez is azt mutatja, hogy a Hon sokféle munkatársai, különbözzenek bármennyire egymástól, abban az egyben mégis megegyeznek, hogy a törvényt nem tartják érdemesnek a figyelembe vételre. — Dicséretes szokása a mai ellenzéknek. — A „Makranczos hölgyében vasárnap ismét Lendvaynéra került a sor. Ez este, úgy látszik, a közönség véglegesen eldöntötte, a közte és Felekiné közt folyt versenyt, s ítélete tapsviharban s a kilépő Lendvayné aszszonyt elborító, virágbokréta, s koszoruhalmazban nyilatkozott. — Vajai Károly Szatmáron ismételve felkéri azon hit rokonokat, kikhez a szatmiri pro t. nőnövölde javára gyűjtő iveket küldeni bátorkodott, hogy azokat hozzá bármi eredménye lett is a gyűjtésnek. évi junius 15-ig visszaküldeni szíveskedjenek. — Nemzeti színházi műsorozat. Hétfő, 3-án, „Álarczos bál.“ XIII-ik olasz opera. Kedd, 4-én, „Az afrikai nő.“ XIV-ik olasz opera. Szerda, 5-én, „Othello.“ Kovács Gyula 1-be föllépte. Csütörtök, 6-án, Olasz opera. Péntek, 7-én, „Misantrop.“ Szombat, 8-án, Olasz opera. Vasárnap, 9-én, Magyar opera. Hétfő, 10-én, SA fény árnyai.“ — A pesti biztosító intézet életbiztonági unyiályjánal 1860. április havi kimutatása .Benyujtatott: 259 különféle bevallás pl. 341,400 ft, múlt hótól függőben marad : 181,120 frt és 4000 tallér, összesen : 522,520 ft és 4000 tallér biztosítási tőke; erre kiállítatott: 205 kötvény pr. 274,600 ft és 4000 tallér, visszautasíttatott : 30,720 ft, függőben marad : 217,200 ft.Ezen osztály működésének kezdete óta, azaz múlt évi június lseje óta, a benyújtott biztosítások összege : 3,832,120 ft b. v 2000 frt ezüstben, 11,000 tallér és egy 54 frtnyi évjáradék. — Debreczenben Csáthy Károly bizományában megjelent zeneművek Vertán Ninától: 1) „Egy nő fájdalma“, ajánlva gróf Andrássy Gyulánénak. Ára 50. 2) „Ilona polka“, ajánlva gr. Keglevich Bélánénak.Ára 50 kr. — Czartorysky Lászlóhg, a lengyel emigratio ismeretes feje, a magyar felsőházba meghivatott. A meghívó (literae regales) ő felsége Baját aláírásával, Andrássy gróf ellenjegyzésével, már kézbe vittetett a hörcsögnek. Gr. Andrássy bálján királyné ő felsége bemutattatá magának a herczeget s hosszasabban beszélgetett vele. A hétfői ünnepélyes kihallgattatáson a mágnások sorai között ott volt Czartorysky hg is magyar díszruhában. A felsőházba b. Vay szelet kanczellár, jelenleg koronaőr, vezeté be a herczeget, s már részt is vett a felirati bizottság megválasztatása alkalmával az ülésben. A leg nagyatyja Ágost leghuzamosabb ideg tartózkodók Magyarországon s ekkor indigenatust nyert s mint ilyennek joga volt a felsőházban megjelenni. Mindenesetre érdekes dolog, hogy a lengyel emigratio feje a felsőházban elfoglalja ülését. — Német kálvinisták Pesten. A reformált községnek, mely a városhoz egy német fióktemplom építése czéljából átengedendő telekért kérvényt nyújtott be, a gazdasági bizottmány az uj épület mögött e czélra tudvalevőleg 642 négyszögölet bocsátott ingyenesen rendelkezésére. A hatóság ez ügyet a városi főügyész meghallgatása után a képviselőtestület elé terjesztendő — A római pápa i. é. április 20 án ft. Lipovniczky István nagyváradi püspök e méltóságát per breve apostolicum praeconisálta. — Kecskeméten az egyesülési téren teljes elismerést érdemlő mozgalmak keletkeznek. Horváth Döme irányadása és vezérlete mellett egy az összes vidék mezőgazdászata érdekében működendő kecskemét-vidéki gazdasági egyesület alakult. Ugyan Horváth Döme irányadása és vezérlete mellett, a koldulás megszüntetésére, s azzal együttesen egy nagyobbszerű szegények háza és kényszerdologház előállítására az összes polgártársakból egy részvényes társulat van alakulóban. Az ott évek előtt létesült iparegylet közelebb szépirányú tevékenységet kezd kifejteni. A nagy város közepette egy gőzmalom nem lévén elegendő, szintén Horváth Döme és Lestár Péter vezénylete mellett egy gazdasági gőzmalom-egyesület alakult. Hogy a szellemi és társadalmi téren is párhuzamos előhaladás eszközöltessék, Horváth Döme irányadása mellett intézkedtek, hogy a „Kecskeméti Lapok üdvös fennállása 3 évre egy részvénytársulat által Horváth Döme felelős szerkesztő és Hornyik János ismert történetírónk mint segédszer-