Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-04 / 102. szám

tábor épen úgy, mint a szabad Svájcz, melynek szintén egész lakossága versenyezve gyakorolja magát a fegyverforgatásban és hadi tudomá­nyokban . A mostani viszonyok közt csupán a kard védheti meg a nemzetek szabadságát s ezért a hadi tudományok terjesztése, a katonai műveltség megszerzése az, mire a jelenkori vi­szonyok minden magyar hazafit utalnak. Adjunk hálát a sorsnak, hogy e feladatnak végre mint honvédok felelhetünk meg. Fest, május 3. A róm. katholika autonómiá­nak sürgetése érdekében tegnapra kitűzött előértekezlet a róm. kath. hitvallású képviselők részéről ,elégi érdekeltséggel meg­tartatott Értekezleti elnökül egyhangúlag Horváth Döme képviselő lett megválasztva. Elnökileg élénk körvonalazással előterjesz­tetvén az országosan óhajtott autonómia szüksége v­eszélyes megoldásának sürgőssége, egyszerűen azon kérdés vettetett fel: vájjon az autonómia sürgetésének érdekében nem volna-e czélszerű az esztergomi érsek-primáshoz egy küldöttséget meneszteni ? a hír szerint már kö­zelebb, az autonómia mikéntig megfejtésének ér­dekében összehívandó országos előkészületi bi­zottság iránt nem volna e szükséges a magukat érdeklőknek­ tájékozást és megállapodást sze­rezniük , és elvégre, hogy e három éves ország­gyűlés alatt legyen­­állandó közeg, mely az ér­deklő képviselőtársak részéről, az autonómia érdekében koronként mind a főpapsággal, mind a kormánynyal érintkezvén,ez országos ügy meg­fejtéséig a mozzanatokat,fejleményeket szemmel tartsa, az érdeklőket értesítse, s­ a netaláni teen­dők iránt utasításaikat kikérje és érvényesítse, váljon ily hatáskörű, kevésb számú állandó bizottság iránt nem volna-e czélszerű, nem vol­na-e szükség intézkedniük ? A fölvetett kérdésekhez a jelen voltak számo­san, s a legnagyobb érdekeltséggel hozzászól­­lottak. Elvégre Huszár István­ képviselő közve­títő indítványa folytán abban lett egyhangú meg­állapodás, hogy a primás-érvekhez azonnal egy küldöttség jelöltessék, s azon küldöttség tag­jaiul : Bezárády­ László,­ Gajzághó Sa­lamon, H­orv­áh Döme, Paczolay János, gróf Zichy Jenő, Huszár István, Ber­­zeviczy Tivadar és Zlinszky György képviselők egyelőre felkérettek. S a két utóbbi kérdésnek megvitatása és el­döntése akkorra lett fentartva, ha a küldöttség feladatát teljesítvén, az eredményről jelentését egy már közelebb az elnökség által összehí­vandó a nagyobb körű értekez­letnek beadhatja. Általánosságban a jelen voltak e nagyfontos­­ságú ügyben nemcsak meleg érdekeltséget, de nyilatkozataikban a­­feladat megfejtésére vonat­­­­lozólag feltűnő eszélyességgel párosult elhatá­rozottságot is tanúsítottak. Igazságügyminiszteri rendelet a bí­rói ügyvitel tárgyában. (Bolyt.) in. FEJEZET. P­e­r­t . r. 33. §. Rendes­ eljárásnál minden perirat, a ke­resetlevél kivételével, az ügynek ítélet alá ter­jesztéséig a pertárba adandó. 34. §. A pertár a pertárnok vezetése alatt áll, a­ki az ügyiratokat jegyzékbe veszi, a határidő­ket nyilvántartja, s a tárgyalások szabályszerű menetére felügyel. A pertárban minden a pertárnok" közvetítése és ellenőrzése mellett történik. 35. §. Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél első példánya a pertárnoknak kézbesítendő, a­ki ezt folyó szám alatt a perkönyvbe iktatja. A perkönyv a következő­­rovatokat foglalja ma­gában : a) első rovatba jő a pertári szám, t. i. a kere­setlevélnek, illetőleg a­pernek folyó száma az év kezdet­től végéig; b) a másodikba­ a­ keresetlevél iktatói száma, s az ügy­felek megnevezése; c) harmadikba azon időpont, a­melyben a per ítélet alá terjesztetett, illetőleg az iktatóhivatal­ba adatott; d) negyed­­be azon idő, a­melyben az ügy a pertárba ismét visszaérkezett; e) ötödikbe azon idő, a melyben a véglegesen befejezett per az irattárba áttétetik, — az átve­vő aláírása mellett. 36. §. A perkönyvből betűrendes mutató ké­szíttetik, melynek első rovatába a felek nevei, másodikba a megfelelő pertári számok jön­nek. 37. §. A pertárnak minden ügynek külön per- csomót nyit a pertári szám szerint, mely alatt a keresetlevél a perkönyv első rovatába beiktat­tatok A percsom­ót a perfelvételi jegyzőkönyv ké­pezi, a periratokkal, mint mellékletekkel együtt A pertári szám a percsomó borítékának külzeté­­re jegyeztetik. 38. § A perfelvételi jegyzőkönyv, a felek első megjelenésétől fogva a pernek ítélet alá terjesz­tésiig folytatólag vezettetik, s az eljárásnak mindazon mozzanatait magában foglalj­a, melyek a per fe­lzerelése körül az ügy folyamában fel­merültek. A beiktatás a lehető legnagyobb rövidséggel, szóváltások vagy észrevételek mellőzésével tör­ténik. 39. §. Ha a bíró illetősége ellen vagy érde­keltsége miatt kifogás adatik be , a perfelvételi jegyzőkönyvben egyszerűen csak jeleztetik a penáriok és a kifogást tevő fél aláírása alatt, hogy a k fogás iránt tárgyalás van folyamat­ban. Maga ártárgyalás külön­ jegyzőkönyvben tör­ténik. 40. §. Ha valamelyik fél a perirat beadására nézve a törvényk. rendtartás 138. §-ában enge­dett halasztással él, ezt a perfelvételi jegyző­könyvben jelenti ki, naptár szerint meghatároz­ván a napot, melyen periratát beadandja. Ha a törvény, rendtartás 139. § a szerint újabb halasztásért folyamodik , az előbbi §-ban szabá­lyozott eljárásnak van helye. 41. §. A 39. §. szabálya követendő azon eset­ben is, ahol a törvényk, rendtartás alkeresetlevél beadását rendeli vagy megengedi, vagy a hol az idézett törvény értelmében külön tárgyalásnak van helye. 42. §. Ha a felek a pertárban megjelentek s irataikat magukkal hozták , a pertárnok az első példányt átveszi, s folyó római szám alatt, mely m­ellett az ügy pertári száma is feljegyzendő, h a percsomóba helyezi, a másod vagy további példányokat pedig az ellenfélnek vagy a többi pertársaknak adja át A megjelenés napja és órája, a periratok át­adásának és átvételének elismerése, a mellékle­tek számszerű mennyisége, végre azon körül­mény : váljon létezik-e ezek közt és mely szám­­alatt eredeti okirat, — a perfelvételi jegyző­könyvben kiteendő, 43. §. Ha valamelyik fél a törv.­rendi 132. §-ában megszabott határnap előtt adja be per­iratát : a perfelvételi jegyzőkönyvben mind a beadás és kézbesítés napja, mind a következő perirat beadásának napja és órája megjegyezte­tik, a kézbesítési revény pedig folyó római szám alatt a percsomóba tétetik. 44. §. Mindenik félnek van joga a perirat első példányát a percsomónál megtekinteni a a kéz­besített másod vagy további példányokkal ösz­­szehasonlítani. 45. §. A felperesi periratok mellékletei betűk­kel, az alperesiek arab számokkal jelöltetnek meg. E megjelölés a pernek ítélet alá terjeszté­séig szakadatlanul folytattatik. 46. §. A per folyamában felvett külön­ jegyző­könyvek idő­rend szerint s folyó római számok alatt azon perirat után helyeztetnek a percsomó­ba, a­mely perirat beadása után közvetlenül fel­vétettek. 47. §. A perfelvételi jegyzőkönyvet maga a pertárnok , a külön­ jegyzőkönyveket a felek képviselői írják, s mind maguk, mind a pertár­nok önkezűleg aláírják. Ha valamelyik fél meg nem jelent, vagy a jegyzőkönyvet aláírni nem akarná , ez a p­ertárnok által megjegyzendő. 48. §. A pertárban való megjelenésnek, illető­leg a periratok beadásának órája akkép tűzes­sék ki, hogy a felek déli 12 órán túl ne kény­­teleníttessenek várakozni. 49. §. Mielőtt valamelyik, vagy mindkét fél elmaradása a perfelvételi jegyzőkönyvben meg­jegyeztetnék: a partárnak a távollevő nevét nyílt ajtó mellett kikiáltja. 50. §. A megjelenési határnapok és órák nyil­ván­tartására a pertári napló szolgál, melynek oldallapjára fölül a határnap, a hasábrovatokba pedig a pertári szám, az ügyfelek nevei s a meg­jelenés tárgya igtatandók. 61. §. A pernek ítélet alá terjesztése egyszerű jelentés mellett történik. A percsomó e jelentés­hez csatoltatván, az iktatóhivatalba adandó. 52. §. Az ítélet alá terjesztés után érkezett ügyiratok, jelesül a tanúkihallgatási és szem­lés jegyzőkönyvek, valamint a felebbviteli be­adványok stb., az igtatókönyvbe történt beigta­­tás után az előadó által, — az ezekre netán be­adott észrevételek, úgyszintén a bírói határo­zatok és esküdtételi jegyzőkönyvek a pertár­nok által hivatalból csatoltatnak a percsomó­hoz s iktattatnak a perfelvételi jegyzőkönyvbe, a­mi végett a percsomó a pertárba viss­zakül­­detik. 53. §. A per teljes befejeztével az összes ira­tok az irattárba tétetnek át. (35. §. e.) ). IV. FEJEZET. A határozatok előkészítése. 54. §. Az ügydarabokat az elnök osztja ki fel­dolgozás és előadás végett a bírák között. E végből az iktatókönyv­­vei a berekesztéskor, az ügydarabokkal együtt az elnöknek bemuta­­tandók. 55. §■ Az ügydarabok kiosztásánál az elnök arra ügyel , hogy az előadók egyenlően legye­nek elfoglalva, s hogy ugyanazon ügygyel ösz­­szefüggásban levő minden beadvány ugyanazon előadónak osztassék. Valamely ügy bevégezte előtt nem szabad az előadó személyében tör­vényes vagy más alapos ok nélkül változtatást tenni. 56. §. Minden előadó tartozik az ügy darabok átvételéről és előadásáról előadói könyvet ve­zetni, mely az iktatóhivatalban vezetett ha­sonló jegyzékkel (27. az ügydarabok kéz­hezvétele alkalmával összehasonlítandó, s az utóbbi az átvétel elismeréséül az előadó által aláírandó. 67. §. Az elnöknek jogában áll az előadói könyveket bármikor megtekinteni, a hátralék­ban lévő ügydarabok előadását sürgetni, vagy az előadást gátló körülményekről felvilágosítást kívánni. 58. §. A sürgős ügydarabok mindenekelőtt, az egymással összefüggésben lévők együtt, a töb­biek pedig az iktatói számok sora szerint dol­goztatnak fel és adatnak elő. E rendszabály pontos megtartásáért az előadó és az elnök egyiránt felelősek. 59. §. Soron kívül adandók elő: a) a felebbviteli beadványok; b) a letéti beadványok; a zárlati, biztosítási és végrehajtási kérvények; továbbá a csőd és gyámhatósági ügyek , különösen pedig azok, melyeknél a késedelem a fenforgó érdekek biz­tonságát veszélyeztetné; c) azon kérdések, a­melyeknek eldöntésétől más ügy megindítá­sa, vagy valamely folyamat­ban levőnek további ellátá­s függ ; d) mindaz, a­melyben a törvény gyors intéz­kedést, vagy soron kívüli előadást rendel. 60. §. Az ítélet alá bocsátott perekről, vala­mint más bonyolódottabb, vagy nagyobb terje­delmű ügyekről az előadó kivon­atot készítsen, s abban a lényeges ténykörülményeket, jogalapo­kat és bizonyítékokat említse meg; az előter­jesztett okiratok, vagy a tanúvallomások és szak­értői nyilatkozatok eldöntő helyeit emelje ki, s ez által a szavazókat oly helyzetbe tegye, hogy az ügy állását alaposan ismerhessék és megítél­hessék .­­ Az elnök a kivonatot előadás előtt is megte­kinth­eti 61. §. Az előadó minden egyes darabról elő­­terjesztményi ívet készít, melynek bal hasábján az iktatói szám, s az ügyállás röviden, jobb ha­sábján pedig a vélemény, s a kiadmányi terv (63. %) foglal helyet. A kiadmányi terv az előbbi­­ esetében köz­vetlenül a kivonat után, s hasonlóan a jobb hasábra irandó. Ha a kivonat, illetőleg a fogalmazvány több ívre terjed, az ívek zsinórral átfüzetnek, s a zsinór két vége az előadó, vagy a törvényszék pecsétjével megerősíttetik; az ívek pedig külön­­külön folyó számmal, továbbá az iktatói és év­számmal láttatnak el. 62. §: A határozat világos és szabatos legyen, ítélethozatalnál az indokolás az ítélet szövegétől elkülönözötten terjesztessék elő. 63. §. A kiadmányi terv akkép szerkesztes­­sék, hogy a kiadó azt szó szerint leírathassa. Egyszersmind belől az iv első lapján, vagy a küllapon megjegyeztetik : vájjon hány kiadmány lesz és kinek részére eszközlendő, s vájjon a határozat külön, vagy magára a beadványra lesz-e írandó. Vidéki tudósítás. A kápolnai XI-ik válasszát, April 26. és 27-én. Mondják, hogy a múlt hó 18-án Tisza-Nánán választás közben Németh Albert úr kivévén órá­ját, így szólt: „fél négy ! Kápolnán már nem sza­vaznak,“ és mint Hugo Victor szerint a water­looi ütközet egy­ paraszt fejbólintása m­iatt veszett el — e szavak legalább is jelentőséggel bírtak a kápolnai múlt választásra. A költőt bámul­juk-e itt nagy expressiója, vagy a politikust pró­fétai arithmetikájáért — egyre megy, — bizo­nyos, hogy múlt választás alkalmával fél négy­kor Kápolnán már nem szavaztunk. Kié legyen érte a felelősség, még vizsgálat tárgya. A hevesi központi bizottság azonban eleve is meghagyta, hogy ez alkalommal az elnök által kiadott jegy­zőkönyv átvétele és magánál tartása miatt, Schik Ignácz jószágfelü­gyelő úr, e megyének különösen azon időkből, midőn minden nyilvá­nos élete és közös érintkezése egyedül a gazda­sági egylet tevékenysége és gyűléseire szorítko­zott — általán tisztelt férfia... csendbiztos ál­tal rögtön elfogattassék — mind azok, kik el­nököt e jegyzőkönyv kiadására erőszakolták ? — noha ez állítás ellen maga elnök pro­entál — bünfenyitő vizsgálat alá vétessenek, és végre ko­ronául a jövő választás május 26-án ejtessék meg. Az előbbieknek, mint magukra nézve is nevetséges és tehetlen basáskodásnak természe­tesen mi eredménye sem lett — az utóbb emlí­tett választási határidő megszabásánál azonban, mint minden értelmes ember, a minisztérium is a bizottmánynak a választók rovására egyedül oly arrogált mindenhatóságát látván, mely erő­vel egyuttal e választás épen csak úgy tétethet­nék az 1872-ik év májusára, midőn t. i. a most egybegyült országos ülésszaknak teljesen vége leszen — e határozatot megsemmisité, meghagy­va egyúttal, hogy a választás ápril 20-ig végre­hajtassák. E meghagyás azonban csak uj repre­­sentatióra adott alkalmat; a­mig végre egy ujonnan jött s úgy vélem, nem csak komoly, de komolyabb leirat következtén a központi bizott­ság az uj választást f. é. april 26-ra rendelte. Melyen az a deákpárt részéről fényesen és di­csőséggel végre is hajtatott. Mint a fényes egészen borátlan égről keve­set lehet mondani — úgy e választásról, mely csaknem minden episód nélküli osiya — és ta­lán mondhatom : Heves vármegyében f­é­­nyes történet. Ott voltunk ismét lobogóinkkal, zenéink­kel, meggyőződésünk­ és komoly kitartásunk­kal. A választás menetének mélyebb ha­tása kivált akkor kezdődött, midőn a tömér­dek visszautasság, tolakodás és versengő gúny miatt tetemes ideig kínlódó füzesabonyiak lesza­vazván Szalók községe, utána Szent­ Mária, majd Feldebrő, teljesen jobb­oldaliak szólittattak, és a jelenet teljesen inposans alakot öltött, mi­dőn közvetlen ezek után az alkonyuló csöndben Verperth-re került a sor, megrendült a Szath­­máry név s mintegy 320 választó állott a sorom­­pók elé a kik egyúttal oly rend, csönd és tisz­­teletes önérzettel szavaztak le az utolsóig, hogy mind a szavazateredő küldöttség, mind atalán még az ellenféltől is i­dénülő elismerésben része­sültek, Verpeléth éjjel mintegy 11 óra tájon sza­vazott le. És ha most még a holdvilágos éjben tanyán­ként lobogó tüzeket, az annyi embercsoportról körül ülve és feküdve — mint az e nemű válasz­tás romanticismusát megemlítem, melynek csak festőibb szint ad a középen táborozó, itt gúlába rakott fegyverek, ott a tábortűz mellett heverő , majd sötét felöltőjében ide-oda lovagló ka­tonaság ... egyenesen az eredmény leírására mehetek át. Másnap, vagyis ápril 27 én délután egy óra tájon ért véget a szavazás. Miután a szavazó je­gyek felolvasásához kezdettek. Szokatlan, mondhatni ünnepélyes csendben vártuk az eredményt, sem a győzelemért pusztán — mi mindenképen fényes győzelmet akartunk. Végre jó az elnök és kihirdeti: Soldos Sándor nyert: 1270 Szathmáry László 1943 szavazatot, a­minek folytán Szathmáry László a kápolnai választóke­rület országos képviselőjéül elnökileg kijelentetik: így három évben csak egyszer lehet örülni — és akkor is csak süker esetén. Határtalan lelke­sedés — és a mi tán több ennél — a nép ajkán szerte mintegy a hosszas csigálódást kisóhajtva „ne áldja meg az Isten !“ A választó helyre meghitt, most már megvá­lasztott képviselőt Babics János egy, mindkettő­­jök és e választó néphez méltó, sallang nélküli, de annál mélyebb értelmű beszéddel fogadta. E tárokon egykor csaták kegyetlen fegyvere alatt hullott a honfivér — legyen áldva és itt mégis lesz örökítve az elhullottak emléke! Akkor a haza utalmat, vért kívánt. . . most békét, mely­nek szárnyai alatt bölcs intézvények és törvények hozassanak, biztositandók e haza fönmaradását sőt virágzását. Törvény­alkotáshoz mély ítélő tehetség, tudo­mány, ész kell ... de egymagára nem csak nem elegendő, sőt egy országra teljesen vészihozó is lehet — kell tehát hozzá még tiszta jellem, hon­szeretet, és a nép boldogulására irányzott jó akarat. Ha most megválasztott — de e kerület választóinak nagy többsége által már régen ki­választott képviselőnk nem fogja is szónoklatai­val elárasztani az országházát, teljes tudata és ismeretével bír annak mi e hon boldogítása, ja­va-virágzására vezethet, és hogy ez erre tartozó elvek és törvények érvényesítéséhez és csakis­­ ezekhez fog minden tehetsége és erejével járulni­­ — arról, nem csak e választókerület előtt isme­retes de országosan hirdethető tiszta jelleme, szeplőtl­en becsülete kezeskednek. Csak erőt, egészséget adjon az ég a munká­hoz — a többi meg van. A viharos éljenek között Szathmáry lép fel, mire némán figyelő csend lesz a mort viharsaját tömegben. Mindenek előtt köszöni e mindenek fölött megtisztelő bizalmat. Ő tudja, hogy sem ki­váló tehetségei, sem szónoklata ragyogásával nem fog fényt deríteni e kerületre , de egyúttal azt is, hogy minden erejét csakis arra fordí­­tandja, a­mi e haza javát czélozza. Elveit nem fejtegeti, ismeri azokat a kerület nem csak, ezek e választó­kerület nagy többségnek saját elvei, s épen e találkozás tévé, hogy nem ő keresé meg a kerületet elvei elfogadása, hanem a kerület nézé­st kiszok­nak képviselésére. Az 1867-diki XII. t. sz. lerakott kiegyezési alapokat nemcsak elfogadja, de körülményeink között azokat az ország jóléte, haladása, s az európai műveltebb államok színvonalára emel­­kedhetése föltételéül tekinti, azokat tehát védeni fogja, ígéreteket egyáltalán soha nem tett, most sem tesz; azt ismétli csak, hogy szavazatával soha olyasmihez, mi közvetlenül az ország népe s így közvetve az ország kárára szolgálna, já­rulni nem fog, míg ellenkezőleg annak javát, hacsak mint közkatona is, de teljes erejéből szolgálni fogja. És ezek után még egy újonnan fölkelt, lelkesült éljen-vihar vonul át a győ­zelem terein. De ez jótékony vihar, ha sokakra megrázólag hat is, mint a menydorgás; mi ezúttal sem di­­csekszünk, sem recriminálunk, és ha másoknak úgy tetszik, gyönyörködni fogunk a béke szivár­ványában. Úgy azokra, mik a múlt választás alkalmával történtek, s azután írattak, valamint a szavazat­szedő küldöttség, és általán a központi bizott­ságnak e kerület iránti eljárására — szolgálja­nak a fent leirt puszta tények válasz, és illetőleg ítéletül. 7. A „P. Napló“ magántáviratai. Florencz, május 3. A kamara mai ülésében a bevételi budget felett folytak a viták. Ferrari oda nyilatkozott, hogy szabadelvű erős majoritás alakí­tása, mely nemzeti törekvésekre fordítná figyelmét,­­ érdekében állana az or­szágnak, mert ezen majoritás gyökeres reformokat hozna be a pénzügyekbe. Szónok végül helyesli a pénzügy előter­­jesztvényt. Lemberg, május 3. A lemberg­­brody-i vasútvonal tegnap nyittatott meg ünnepélyesen. Berlin, május 3. A szövetséggyű­­lés elvetette azon bizottsági indítványt, mely szerint a gladbachi bujtogatásban vétkesek egyelőre továbbá is fogságban lennének tartandók, — és a Mende kép­viselő azonnali szabadon bocsátására vo­natkozó indítványt elfogadta. Bologna, május. 3. Walco h­er­­czeg és neje tegnap ide érkeztek. München, május 3. A király, megelégedésének jeléül, G­resser, Schlot­z, Lutz és Hermann minisztereknek a Mi­­hály-rend közép­keresztjét adományozta, hg. Hohenlohe és Pfretsohner miniszterek nem rég diszíítettek fel sem érdemjellel. Madrid, május 1. (Cortesülés.) Egy indítvány, mely a papság kártalanítását e­gy a katholikus népség részéről külön viselendő adó által javalja, valamint egy másik, mely a derűn szabadalmainak megszüntetését határidőhöz kívánja köt­tetni,­­­elyettetnek. Az igazságügymi­niszter egy válasz alkalmával kijelenti, hogy a carlisták s az isabellisták nem szűnnek meg fondorkodni, hogy polgár­háborút idézzenek elő, hogy azonban a kormány erélyesen fog eljárni ellen­­k. Madrid, máj. 2. A „Q­apetta« esti kiadása közli a cortes által tegnap elfo­gadott amnestia-rendeletet. B­é­c­s, máj. 3. (Esti zárlat.) Hit 284.20.Éjsz.v. 2390. Államv. 344.p. 1860-ki sors. 100.40. 1864-ki sorsj. 123.50.Napoleond. 9.80*/1. Lomb.v. 235.40. Magy.hit.résav. 106.75. Tramvay 212.50 Ang.Austrian. 319.76. Gál. vas. 216.25 Franco 126.75. Jelzők —.—.Ált. bk. —.—. Hungária emelkedett. Frankfurt, máj. 3. Váltófolyam 963/8. 1859 ki­s metalig. 657 IS. Uj ezüst köles.----­Nemzeti köles, 55 */a. Régi metaliques-----. U. adómentes 52 V*. Amerikai 1882-ig 86&ls. Osztr hitelrészv. 290—. Osztr. államv. részv. 336, 1854-ki sorsj. 74.‘[2. 1860-ki 835/a- 1864-diki 1211­2. Fr. József vasút 1741[a. Osztr. bankrészv. 703. Lombardi v. 228. szilárd. Berlin, máj. 3. Cseh nyug. vasút 79‘/s Gallicziai vasút 90—. Államvasut 190­7*- ön­­kénytes köles. 1301[*. Metalliques 50'fo. Nemz. köles. 57 %. Hitelsorsj. 901[5. 1860-ki sorsj. 833/* 1864-ki sorsj. 69—. Ezüst köles. 63— Hitel részv. 1243/1. Bécs —.—. Igen szilárd. Különfélék. Pest, máj. 3. — A „Neue freie Presse“ szokása szerint botrányos eseményekkel mulattatja olvasóit; ha nincs botrány, jó pénzen gyártatja koholmá­nyait, s erre nem ritkán Magyarországot szemeli ki. Igy az april 30 -i lapjában azt íratja magá­nak Pestről: „Die Sachsen im Reichstage“ czim alatt, hogy az erdélyi magyarok németfalók, az ázsiai barbárságnak tudatlanságban, szegény­ségben és mocsokban képviselői, s hogy ezen barbárok uralkodnak a belügyminisztérium ön­álló erdélyi osztályában; — minden erdélyi kérdésben gyakorolván kártékony befolyá­­­sukat. Tovább azt mondja, hogy az erdély fegyintézetekben a német foglyok nem részesí­tetnek anyanyelven tartott isteni tiszteletben, hanem a nem értett magyar hitszónoklat hall­gatására kergettetnek, mert ezt így parancsolta meg Herr von Lónyay. Ha valaki ezen kohol­mányok hirdetéséről kétkedik, olvassa meg ezen evönyörü lap 1677. számának reggeli kiadását, s meggyőződik róla, hogy Pesten lakik azon jó madár, ki az ily szemérmetlen koholmányok gyártásában az ázsiai barbárokon is­ túltesz, a Neue freie“ azonban nemcsak egyedül a mi rovásunkra űzi e mesterséget, hanem egy nappal korábban az 1676. számú mellékletében a közös hadügyminisztériumot is megtiszteli mintegy 20 vagy 30 millió forint elsikkasztásá­­nak gyanújával, s nagy lármát csap egy más t£áJ a katonatisztek ováspénzének eltű­­néséből. E nagyszerű eseményből a „Magyar Ú­jság“ is 98-aik számában felismeri a közös ügy hátrányát, mert elkölteni a„Magyar Újság“ nézete szerint, mi is tudtuk volna az eb­ből Magyarországot érdeklő 10 milliót. Mi hite­les forrásból biztosíthatjuk a t. közönséget, hogy az egyik lárma oly szemérmetlen koholmányra építtetett, mint a másik. A 10 millió elköltése még nem késő, csak egy kár van benne, s az abból áll, hogy nem bízzák a „Magyar UJ-8 —^Fridmann Barnát úr a­zonban válaszol­ egy pénzügyminiszteri tisztviselőnek lapun­­­ban megjelent czikkére.Nem akarunk a magun részéről a vitába elegyedni s azt hiszszük, az említett pénzügyminiszteri tisztviselő úr is be fogja látni a polémia sikeretlenségét a Honnal, de egy megjegyzést kell tennünk e válaszra. Fr. B. úr ugyanis avval végzi czikkét, hogy külön­ben ezen jövedéki perkérdésben majd fog ítélni „Pest városa törvényszéke, mely előtt ő a pert megindította. Legyen szabad Fr. urait a nélkül, hogy ügyvédek vagy törvénytudósok volnánk, arra figyelmeztetnünk, hogy a jövedé­ki perekre a városi törvényszékek nem illetéke­­sek. Az országgyűlés felhatalmazása alapján m. é. márczius 26-kán kiadott miniszteri rendelet szerint ugyanis ily perekre a jövedéki törvény­székek illetékesek, melyeket az 1868. XXL tv.­­czikk 97. § -a megerősítő és „pénzügyi törvény­székek“ névvel ruház fel. Fr. tehát ha a pestvá­rosi törvényszék előtt kezdte perét, onnan szé­pen el fog­ utasíttatni, különben ez is azt mutat­ja, hogy a Hon sokféle munkatársai, különböz­zenek bármennyire egymástól, abban az egy­ben mégis megegyeznek, hogy a törvényt nem tartják érdemesnek a figyelembe vételre. — Dicséretes szokása a mai ellenzéknek. — A „Makranczos hölgyében va­sárnap ismét Lendvaynéra került a sor. Ez es­te, úgy látszik, a közönség véglegesen eldöntöt­te, a közte és Felekiné közt folyt versenyt, s íté­lete tapsviharban s a kilépő Lendvayné asz­­szonyt elborító, virágbokréta, s koszoruhalmaz­­ban nyilatkozott. — Vajai Károly Szatmáron ismétel­ve felkéri azon hit rokonokat, kikhez a szat­mi­­­ri p­r­o t. n­őnö­völde javára gyűjtő ive­ket küldeni bátorkodott, hogy azokat hozzá bár­mi eredménye lett is a gyűjtésnek­­. évi junius 15-ig visszaküldeni szíveskedjenek. — Nemzeti színházi műsorozat. Hétfő, 3-án, „Álarczos bál.“ XIII-ik olasz opera. Kedd, 4-én, „Az afrikai nő.“ XIV-ik olasz ope­ra. Szerda, 5-én, „Othello.“ Kovács Gyula 1-be föllépte. Csütörtök, 6-án, Olasz opera. Péntek, 7-én, „Misantrop.“ Szombat, 8-án, Olasz opera. Vasárnap, 9-én, Magyar opera. Hétfő, 10-én, SA fény árnyai.“ — A pesti biztosító intézet életbiz­­t­on­ági unyiályjánal­ 1860. április havi kimutatá­sa .Benyujtatott: 259 különféle bevallás pl. 341,400 ft, múlt hótól függőben mara­d : 181,120 frt és 4000 tallér, összesen : 522,520 ft és 4000 tallér biztosítási tőke; erre kiállíta­tott: 205 kötvény pr. 274,600 ft és 4000 tal­lér, visszautasíttatott : 30,720 ft, függőben ma­rad : 217,200 ft.Ezen osztály működésének kez­dete óta, azaz múlt évi június l­seje óta, a be­nyújtott biztosítások összege : 3,832,120 ft b. v 2000 frt ezüstben, 11,000 tallér és egy 54 frt­­nyi évjáradék. — Debreczenben Csáthy Károly bizo­­mányában megjelent zeneművek Vertán Niná­­tól: 1) „Egy nő fájdalma“, ajánlva gróf Andrássy Gyulánénak. Ára 50. 2) „Ilona polka“, ajánlva gr. Keglevich Bélánénak.Ára 50 kr. — Czartorysky Lászlóhg, a len­gyel emigratio ismeretes feje, a magyar felső­házba meghivatott. A meghívó (literae regales) ő felsége Baját aláírásával, Andrássy gróf ellen­­jegyzésével, már kézbe vittetett a hörcsögnek. Gr. Andrássy bálján királyné ő felsége bemutattatá magának a herczeget s hosszasabban beszélgetett vele. A hétfői ünnepélyes kihallgattatáson a mágnások sorai között ott volt Czartorysky hg is magyar díszruhában. A felsőházba b. Vay sz­elet­ kanczellár, jelenleg koronaőr, vezeté be a herczeget, s már részt is vett a felirati bizottság megválasztatása alkalmával az ülésben. A leg nagyatyja Ágost leg­huzamosabb ideg tartóz­kodók Magyarországon s ekkor indigenatust nyert s mint ilyennek joga volt a felsőházban megjelenni. Mindenesetre érdekes dolog, hogy a lengyel emigratio feje a felsőházban elfoglalja ülését. — Német kálvinisták Pesten. A reformált községnek, mely a városhoz egy né­met fióktemplom építése czéljából átengedendő telekért kérvényt nyújtott be, a gazdasági bi­zottmány az uj épület mögött e czélra tudvale­vőleg 642 négyszögölet bocsátott ingyenesen rendelkezésére. A hatóság ez ügyet a városi fő­ügyész meghallgatása után a képviselőtestület elé terjesztendő — A római pápa i. é. április 20 án ft. Lipovniczky István nagyváradi püspök e méltóságát per breve apostolicum praeconi­­sálta. — Kecskeméten az egyesülési téren tel­jes elismerést érdemlő mozgalmak keletkeznek. Horváth Döme irányadása és vezérlete mellett egy az összes vidék mezőgazdászata érdekében működendő kecskemét-vidéki gazdasági egye­­sület alakult. Ugyan Horváth Döme irányadása és vezérlete mellett, a koldulás megszüntetésére, s azzal együttesen egy nagyobbszerű szegények háza és kényszerdologház előállítására az összes polgártársakból egy részvényes társulat van alakulóban. Az ott évek előtt létesült iparegylet közelebb szépirányú tevékenységet kezd kifej­teni. A nagy város közepette egy gőzmalom nem lévén elegendő, szintén Horváth Döme és Lestár Péter vezénylete mellett egy gazdasági gőzma­lom-egyesület alakult. Hogy a szellemi és társa­dalmi téren is párhuzamos előhaladás eszkö­zöltessék, H­o­r­v­á­t­h Döme irányadása mel­lett intézkedtek, hogy a „Kecskeméti Lapok­ üdvös fennállása 3 évre egy részvénytársulat által Horváth Döme felelős szerkesztő és Hor­­nyik János ismert történet­írónk mint segédszer-

Next