Pesti Napló, esti kiadás, 1869. június (20. évfolyam, 121-145. szám)
1869-06-10 / 129. szám
129. szám Csütörtök, június 10 kén 1309 Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................2 frt. 3 hónapra ..................................6 „ 6 hónapra .................................12 „ A.H esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. 20. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferrencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Pest, junius 10- 1869. Az igazságügyminiszteri törvényjavaslatok általános tárgyalása ma d. e. 10 órakor megkezdődött az osztályokban. Az ellenvélemény kívánsága volt, hogy mivel a törvényjavaslatokat nem kíséri a kormány nyilatkozata az iránt, mikor és minő elvek alapján kívánja a megyék rendezését eszközöltetni, ez okból ezen törvényjavaslatok tárgyalása akkorra lenne halasztandó, mikor majd a megyék rendezését tárgyazó törvényjavaslat is a ház elé lesz terjesztve. Ezen kívánat indokolása és vitatása közben több osztályban azon óhajtás fejeztetett ki, hogy az igazságügyminiszter úr, vagy megbízottja jelennék meg s ismertetné azon alapelveket, melyeket a kormány a megyerendezésnél szem előtt tartani fog, valamint tudatná azt is, mikor szándékozik a kormány ezen javaslatot előterjeszteni ? Az igazságügyminiszter úr ez óhajtásnak eleget téve, írott nyilatkozatot olvasott fel, mely a miniszteri tanácsban állapíttatott meg; e nyilatkozat szerint a megyék rendezéséről szóló törvényjavaslat még ez év folytán fog előterjesztetni. Az igazságügyminiszteri nyilatkozatot e helyen szó szerint közöljük : „Azon aggály ellenében, mintha a kormány az igazságügy ezen különválás önálló szervezése által, a megyék tüzetes rendezésének kérdését bizonytalan időre elnapolni akarná, s célja nem volna egyéb, mint a megyék hatáskörének fokozatos csonkítása által a megyei intézményt lassankint oly súlytalanná tenni, hogy elvégre annak rendezése is fölöslegessé váljék , a kormány kijelenti: 1. Hogy nemcsak nem szándéka a megyék szervezésének munkáját elhalasztani, sőt súlyt fektet arra , hogy azon munka mielőbb végrehajtassák, s épen ezért, hiven a trónbeszéd szavaihoz, a megyék szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot a jövő télen , tehát még a jelen év folyamában okvetlenül letterni a ház asztalára. 2. Hogy amíg egyrészről lehetetlennek tartaná az igazságügy helyes és korszerű reformját, ha az a municipális hatóság keretében jövőre is meghagyatnék, úgy viszont másrészről egész teljében felismerve a megyei intézmény becsét és horderejét, valamint ezzel ellentétben azon veszélyeket is, amelyek a közkormányzat merev központosításából eredhetnének, czélját nem a megyei intézmény eltörlésében, hanem épen ellenkezőleg abban keresi, hogy at czélszerű rendezés által a kor színvonalára emelje, jó, gyors és pontos administrate közegévé tegye, s ekkép e becses intézményt a nemzet számára megmentse. Lehetetlen lévén e helyütt a megyerendezés kérdésének részleteibe bocsátkozni, a kormány ezúttal csak azon vezérelveket emelheti ki, amelyeket e kérdés megoldásban követni akar és fog. E vezérelvek a következők: a) a törvényhatóságok önkormányzati jogának megóvása; b) tisztviselőik szabad választása; c) a felelősség elvének kiterjesztése mellett, az országos törvények s a központi kormány törvényes rendeleteinek végrehajtását jövőre is megtartják; d) költségvetési jog felsőbb felügyelet mellett, s a törvényhozás által megállapítandó korlátok közt; e) szabad vitatkozási jog nemcsak a megyei, hanem országos ügyek fölött is; f) ezzel kapcsolatban, a körlevelezés joga egymás közt, s a kérvényezés joga az országgyűléshez. Kelt Pesten, 1869. junius 10-kén. Horvát Boldizsár, s. k.* AIV. osztály e nyilatkozaton megnyugodván, a törvényjavaslatokat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául szótöbbséggel elfogadta, s megkezdi az egyes törvényjavaslatok feletti vitát. ” Uj tanszékek a m. k. egyetemen. A hivatalos lap mai számában olvassák: „A vallás- és oktatásügyi magyar királyi miniszter előterjesztésére f. évi máj. 17. kelt legfelsőbb elhatározással megengedtetett, hogy a magyar kir. egyetemnél a váltó- és kereskedelmi jog számára fönálló külön tanszékkel ideiglenesen a tengeriés az európai positív nemzetközi jog előadása is egybekapcsoltassék; továbbá, hogy a közigazgatási és pénzügyi jog a magyar közjog tanszékétől elválasztassék, és azon két tantárgy számára külön egy rendes tanszék állíttassák fel. Ezen legfelsőbb elhatározásnak már a jövő tanév kezdetével leendő érvényesítése iránt a szükséges intézkedések már megtétettek.“ A Kath. antonomia. A Tabánban, Krisztinavárosban, a Víziváros mindkét plébániáján az egybegyült választók, az összeírások elhanyagolása s a meghívók czélszerűtlen intézése miatt, a választást jövő vasárnapra halaszták. Úgy látszik azonban, hogy ama népesebb gyűlésben majd ki fogják nyilatkoztatni, miszerint a választási szabályzat rész volta miatt, miután ezáltal a választás a papság kezébe adatott, a választást meg fogják tagadni, folyamodván a cultusminisztériumhoz uj szabályzat végett. Buda-Ujak ez eljárást már tényleg követte is. Egy kérdés Tisza Kálmán úrhoz. Pápa, jun. 8. Tisza Kálmán f. hó 2-án a felirati vita alkalmával tartott beszédében többek közt ezeket is mondta: „Nem teszem fel a jobboldal tagjairól, hogy ők azt, miszerint a jelen helyzetet, a delegációt, a közös minisztériumot ők sem tartják jónak, miszerint azt, hogy ők is csak azért nyugosznak bele, mert többet, jobbat kivihetőnek nem tartanak, csak üres phrasisnak mondták volna stb., stb. Ennélfogva nem lehet kétség felette, hogy a mely perezben félreutaztatik a tehetség mindannak jobbal felcserélésére, nem fognak késni szaporítani azok sorait, kik azt kívánják.“ E szavaival nyíltan beismeri maga az ellenzék vesére, hogy még nincs felmutatva a lehetőség : ama törvényeket jobbakkal felcserélni. Ennek két oka lehet: vagy mert nem akarták felmutatni, vagy mert nem tudták. Az első okot, miszerint ki tudták volna mutatni ama tehetőséget , de nem akarták , feltennünk tiltja Tisza és pártja ismert hazaszeretete, mely nem engedné, hogy akkor, midőn egy áldásosabb mű kivihetőségének bebizonyítása által a hazát jobb létre emelhetnék, ezt tenni elmulaszszák. Fönmarad tehát a másik ok, miszerint még elméletben sem tudták bebizonyítani egy jobb közösügyi törvény keresztülvitelének lehetőségét. Ha ezt ily nyíltan elismerik, bátor vagyok Tisza Kálmán urat kérdezni: vájjon miért akarja minden áron lerombolni azon alapot, melynek helyébe egy jobbat állítani legjobb szándéka mellett sem tudna ? A főgondnoksága alatti jogakadémia egyik növendéke. —bl. Léva,junius 7. (Ered. tud.) (Kath. autonómia.) Mai nap tartattak meg városunkban a kath. autonomikus gyűlésre küldendő képviselők választásai. A választók szép számmal gyűltek össze, s megválasztattak rendes tagokat: Deák Ferencz 143, b. Eötvös József 143, Ghyczy Kálmán 143, Lipthay Kornél 143, Várady János 143, Mácsai Lukács 142, Paczolay János 142, Botka Tivadar 140 szavazattal; póttagokul: Jaross Károly 143, Rudnyánszky Flórián 140, Gyenes József 139, Szakmáry Endre 139 szavazattal. Városunk —mint az esztergomi érseki egyházmegyéhez tartozó hely — 8 rendes és 4 póttag választására volt hivatva a választási szabályok szerit, s ekként tette a választást, habár nem titkolhatja el abbeli meggyőződését, hogy a kiadott választási szabályokat az országgyűlési képviselők által ajánlott módosítványokkal az ügy érdekében szívesebben fogadta volna. Zágráb, jun. 8. (Honvédtoborzás, katonai Sziszek egyesítése a polgárival.) Megkezdődött nálunk is tegnap a honvédtoborzás, és hatóságunkon nem múlik, hogy kielégítőbb eredménye legyen, mint önöknél volt, ha különben jól tudósítottak a hírlapok.Zágráb megye elhatározta, hogy a politikai hatóságot Dutkovics főjegy ő képviselje a verbunknál. Megyei orvosaink is részt vesznek benne, ki-ki más helyen. A katonai hatóság részéről a következő tisztek ügyelnek fel : Zágráb megyében Kujmer gróf, ezredes, és Orbancsics, százados; Körös megyében Muszufin őrnagy, és Ody, őrmester; Varasdmegyében Trubujevics őrnagy, és Bán, őrmester. Jaszkában verbuválnak Jaszka-Kra- 8109- es Pisarovinából álló kerület számára, Körösön Körös,Kaproncza és Ludbregh számára; Cserje nebojt e-ben Ivanec, Vinica és Béla számára. E helyeken, mint mondám, tegnap kezdték a verbunkot; ma folytatják Károlyvárosban, Károlyváros, Bajna, Oralj, Ribnik és Szeverin számára; 9-én Sziszekben, Sziszek és Jaricza számára; Ludinában, Ludina és Vrbovec számára ; Zlatarban, Zlatar és Mihovlján számára; 10-én Zágrábban Zágráb, Brdovács, Stubicza, Bisztricza és Samobor számára; továbbá Krapina mezővárosban, Szent-Kereszttel; 11 én végre Dugoteloban Dugotelo és Szent-Iván számára, és Pregradában, Pregrada, Klavojecz és Mali Tábor számára. A katonai és polgári Sziszek egyesítése tárgyában a helytartó tanács Zágráb megyétől indokolt indítványt kért: ha váljon a két város egyesítése és szabad királyi várossá emelése kívánatos-e ? A megyei congregatió oda nyilatkozott, hivatkozással több rendbeli országos feliratra, hogy az egyesítés egész Horvátország óhaja; ha netán azonban ezen egyesítés elé bárhonnan is akadályok gördíttetnének, akkor működjék a bán legalább oda, hogy Czivil-Sziszek emeltessék szabad királyi várossá. 2£iiiföid. (A franczia törvényhozó testület; az olasz hadsereg reorganisatiója; Törökország és Egyptom; a „Globe“ az ír államegyházbili ellen.) A franczia törvényhozó-test