Pesti Napló, esti kiadás, 1869. június (20. évfolyam, 121-145. szám)

1869-06-10 / 129. szám

129. szám Csütörtök, június 10 kén 1309 Kiadó­hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint Előfizetési d­íj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................2 frt. 3 hónapra ..................................6 „ 6 hónapra .................................12 „ A.H esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. 20. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferrencziek­ tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény­ díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő­ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Pest, junius 10- 1869.­ ­ Az igazságügyminiszteri törvényjavas­latok általános tárgyalása ma d. e. 10 órakor megkezdődött az osztályokban. Az ellenvéle­mény kívánsága volt, hogy mivel a törvényja­­vaslatokat nem kíséri a kormány nyilatkozata az iránt, mikor és minő elvek alapján kívánja a megyék rendezését eszközöltetni, ez okból ezen törvényjavaslatok tárgyalása akkorra len­ne halasztandó, mikor majd a megyék rende­zését tárgyazó törvényjavaslat is a ház elé lesz terjesztve. Ezen kívánat indokolása­ és vitatása­ közben több osztályban azon óhajtás fejeztetett ki, hogy az igazságügyminiszter úr, vagy megbízottja jelennék meg s ismertetné azon alapelveket, melyeket a kormány a megyerendezésnél szem előtt tartani fog, valamint tudatná azt is, mi­kor szándékozik a kormány ezen javaslatot elő­terj­eszteni ? Az igazságügyminiszter úr ez óhajtásnak ele­get téve, írott nyilatkozatot olvasott fel, mely a miniszteri tanácsban állapíttatott meg; e nyilat­kozat szerint a megyék rendezéséről szóló tör­vényjavaslat még ez év folytán fog előterjesz­tetni. Az igazságügyminiszteri nyilatkozatot e he­lyen szó szerint közöljük : „Azon aggály ellenében, mintha a kormány az igazságügy ezen különválás önálló szervezése által, a megyék tüzetes rendezé­sének kérdését bizonytalan időre elnapolni akarná, s c­élja nem volna egyéb, mint a megyék hatáskörének fo­kozatos csonkítása által a megyei intézményt lassankint oly súlytalanná tenni, hogy elvégre annak rendezése is fölöslegessé váljék , a kor­mány kijelenti: 1. Hogy nemcsak nem szándéka a megyék szervezésének munkáját elhalasztani, sőt súlyt fektet arra , hogy azon munka mielőbb végre­hajtassák, s épen ezért, hiven a trónbeszéd sza­vaihoz, a megyék szervezésére vonatkozó tör­vényjavaslatot a jövő télen , tehát még a jelen év folyamában okvetlenül letter­ni a ház asz­talára. 2. Hogy a­míg egyrészről lehetetlennek tar­taná az igazságügy helyes és korszerű reform­ját, ha az a municipális hatóság keretében jö­vőre is meghagyatnék, úgy viszont másrészről egész teljében felismerve a megyei intézmény becsét és horderejét, valamint ezzel ellentétben azon veszélyeket is, a­melyek a közkormányzat merev központosításából eredhetnének, czélját nem a megyei intézmény eltörlésében, hanem épen ellenkezőleg abban keresi, hogy a­t czél­­szerű rendezés által a kor színvonalára emelje, jó, gyors és pontos administrate közegévé te­gye, s ekkép e becses intézményt a nemzet szá­mára megmentse. Lehetetlen lévén e helyütt a megyerendezés kérdésének részleteibe bocsátkozni, a kormány ezúttal csak azon vezérelveket emelheti ki, a­melyeket e kérdés megoldás­ban követni akar és fog. E vezérelvek a következők: a) a törvényhatóságok önkormányzati jogá­nak megóvása; b) tisztviselőik szabad választása; c) a felelősség elvének kiterjesztése mellett, az országos törvények s a központi kormány tör­vényes rendeleteinek végrehajtását jövőre is megtartják; d) költségvetési jog felsőbb felügyelet mel­lett, s a törvényhozás által megállapítandó kor­látok közt; e) szabad vitatkozási jog nemcsak a megyei, hanem országos ügyek fölött is; f) ezzel kapcsolatban, a körlevelezés joga egymás közt, s a kérvényezés joga az ország­gyűléshez. Kelt Pesten, 1869. junius 10-kén. Horvát Boldizsár, s. k.* AIV. osztály e nyilatkozaton megnyugod­ván, a törvényjavaslatokat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául szótöbbséggel elfo­gadta, s megkezdi az egyes törvényjavaslatok feletti vitát. ” Uj tanszékek a m. k. egyetemen. A hi­vatalos lap mai számában olvassák: „A vallás- és oktatásügyi magyar királyi miniszter előter­jesztésére f. évi máj. 17. kelt legfelsőbb elhatáro­zással megengedtetett, hogy a magyar kir. egye­temnél a váltó- és kereskedelmi jog számára fönálló külön tanszékkel ideiglenesen a tengeri­és az európai positív nemzetközi jog előadása is egybekapcsoltassék; továbbá, hogy a közigaz­gatási és pénzügyi jog a magyar közjog tanszé­kétől elválasztassék, és azon két tantárgy szá­mára külön egy rendes tanszék állíttassák fel. Ezen legfelsőbb elhatározásnak már a jövő tan­év kezdetével leendő érvényesítése iránt a szük­séges intézkedések már megtétettek.“ A Kath. antonomia. A Tabánban, Krisztina­városban, a Víziváros mindkét plébániáján az egy­­begyült választók, az összeírások elhanyagolása s a meghívók czélszerűtlen intézése miatt, a vá­lasztást jövő vasárnapra halaszták. Úgy látszik azonban, hogy ama népesebb gyűlésben majd ki fogják nyilatkoztatni, miszerint a vá­lasztási szabályzat rész volta miatt, miután ezáltal a válasz­tás a papság kezébe adatott, a választást meg fogják tagadni, folyamodván a cultusminisztériumhoz uj sza­bályzat végett. Bud­a-U­j­­­a­k ez eljárást már tényleg követte is. Egy kérdés Tisza Kálmán úrhoz. Pápa, jun. 8. Tisza Kálmán f. hó 2-án a felirati vita alkal­mával tartott beszédében többek közt ezeket is mondta: „Nem teszem fel a jobboldal tagjairól, hogy ők azt, miszerint a jelen helyzetet, a dele­­gációt, a közös minisztériumot ők sem tartják jónak, miszerint azt, hogy ők is csak azért nyu­­gosznak bele, mert többet, jobbat kivihetőnek nem tartanak, csak üres phrasisnak mondták volna stb., stb. Ennélfogva nem lehet kétség fe­lette, hogy a mely perezben félreutaztatik a te­­hetség mindannak jobbal felcserélésére, nem fognak késni szaporítani azok sorait, kik azt kí­vánják.“ E szavaival nyíltan beismeri maga az ellenzék vesére, hogy még nincs felmutatva a lehetőség : ama törvényeket jobbakkal felcserél­ni. Ennek két oka lehet: vagy mert nem akar­ták felmutatni, vagy mert nem tudták. Az első okot, miszerint ki tudták volna mutatni ama te­hetőséget , de nem akarták , feltennünk tiltja Tisza és pártja ismert hazaszeretete, mely nem engedné, hogy akkor, midőn egy áldásosabb mű kivihetőségének bebizonyítása által a hazát jobb létre emelhetnék, ezt tenni elmulaszszák. Fönmarad tehát a másik ok, miszerint még elméletben sem tudták bebizonyítani egy jobb közösügyi törvény keresztülvitelének lehetősé­gét. Ha ezt ily nyíltan elismerik, bátor vagyok Tisza Kálmán urat kérdezni: vájjon miért akar­ja minden áron lerombolni azon alapot, melynek helyébe egy jobbat állítani legjobb szándéka mellett sem tudna ? A főgondnoksága alatti jogakadémia egyik növendéke. —bl. Léva,junius 7. (Ered. tud.) (Kath. au­tonómia.) Mai nap tartattak meg városunk­ban a kath. autonomikus gyűlésre küldendő kép­viselők választásai. A választók szép számmal gyűltek össze, s megválasztattak rendes tagokat: Deák Ferencz 143, b. Eötvös József 143, Ghy­­czy Kálmán 143, Lipthay Kornél 143, Várady János 143, Mácsai Lukács 142, Paczolay János 142, Botka Tivadar 140 szavazattal; póttagokul: Jaross Károly 143, Rudnyánszky Flórián 140, Gyenes József 139, Szakmáry Endre 139 sza­vazattal. Városunk —mint az esztergomi érseki egyházmegyéhez tartozó hely — 8 rendes és 4 póttag választására volt hivatva a választási szabályok szerit, s ekként tette a választást, habár nem titkolhatja el abbeli meggyőződését, hogy a kiadott választási szabályokat az ország­gyűlési képviselők által ajánlott módosítványok­kal az ügy érdekében szívesebben fogadta volna. Zágráb, jun. 8. (Honvédtoborzás, katonai Sziszek egyesítése a polgárival.) Megkezdődött nálunk is teg­nap a honvédtoborzás, és hatóságunkon nem mú­lik, hogy kielégítőbb eredménye legyen, mint önöknél volt, ha különben jól tudósítottak a hír­­lapok.Zágráb megye elhatározta, hogy a politikai hatóságot Dutkovics főjegy ő képviselje a verbunknál. Megyei orvosaink is részt vesznek benne, ki-ki más helyen. A katonai hatóság ré­széről a következő tisztek ügyelnek fel : Zág­­ráb megyében K­u­j­m­e­r gróf, ezredes, és O­r­­b­a­n­c­s­i­c­s, százados; Körös megyében M­u­­s­z­u­f­i­n őrnagy, és O­d­y, őrmester; Varasd­­megyében Trubujevics őrnagy, és B­á­n, őrmester. Jaszkában verbuválnak Jaszka-Kra- 8109- es Pisarovinából álló kerület számára, K­ö­­r­ö­s­ö­n Körös,Kaproncza és Ludbregh számára; Cserje nebojt e-ben Ivanec, Vinica és Béla számára. E helyeken, mint mondám, tegnap kezdték a verbunkot; ma folytatják Károly­­városban, Károly­város, Bajna, Oralj, Rib­­nik és Szeverin számára; 9-én Sziszekben, Sziszek és Jaricza számára; Ludinában, Ludina és Vrbovec számára ; Zlatarban, Zlatar és Mihovlján számára; 10-én Zágráb­ban Zágráb, Brdovács, Stubicza, Bisztricza és Samobor számára; továbbá K­r­a­p­i­n­a mező­városban, Szent-Kereszttel; 11 én végre D­u­g­o­­t­e­l­o­b­a­n Dugotelo és Szent-Iván számára, és Pregradában, Pregrada, Klavojecz és Mali­ Tábor számára. A katonai és polgári Sziszek egyesítése tár­gyában a helytartó tanács Zágráb megyétől indo­kolt indítványt kért: ha váljon a két város egye­sítése és szabad királyi várossá emelése kívána­­tos-e ? A megyei congregatió oda nyilatkozott, hivatkozással több rendbeli országos feliratra, hogy az egyesítés egész Horvátország óhaja; ha netán azonban ezen egyesítés elé bárhonnan is akadályok gördíttetnének, akkor működjék a bán legalább oda, hogy Czivil-Sziszek emeltes­sék szabad királyi várossá. 2£iiiföid. (A franczia törvény­hozó­ testület; az olasz hadse­reg reorganisatiója; Török­ország és Egyptom; a „Globe“ az ír államegyház­bili ellen.) A franczia törvényhozó-test

Next