Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-22 / 91. szám
akadályozák az újjászületés művében, — most félre van tolva örökre. Azonban nemcsak a német doctrinarismus az, ami gátla Ausztriát újjászületésében ; a centralisatió, decentralisatió, federalismus, szóval valamennyi előre kitűzött ily eszmének megvan a maga veszélye. Az 1866-iki nagy rázkódás s a magyar kiegyezkedés után a birodalmat újjá kell szervezni. A politikai tér meg van adva, ez az alkotmány, de nemcsak történelmi hivatásukat felfogó egyénekre, hanem olyanokra van szükség, kik egyszersmind a nyugati fél élő tényezőit is mérlegelni birják, s számításba veszik. Meglehet, hogy Potockier. mint lengyel eredetű, képesebb lesz,mint más arra, hogy megérezze a népek érvelését, s megkülönböztesse barátait elleneitől. Ezt nem tudjuk, azonban igyekezni fogunk jelezni azon helyzetet, melyet Graliczia — kétségkívül élő tényező — az új Ausztria, jobban mondva: az osztrák-magyar birodalom újjászületése munkájában elfoglal. Politikai röpiratok. Pest, ápril 21. Három politikai röpirat van előttünk, melyek a napokban megjelenve , többé kevésbé magukra vonják a közfigyelmet. Az első a: „Magyarország politikai hivatásai és Deák Ferencz“. A mű, mint előszavából látszik, még tavaly íratott, de Noseda nyomdájából csak az imént került napvilágra. Szerzője — bocsánat e szóért — kedélyes táblabírónak látszik,ki rendkívül sok történeti ismerettel rendelkezik, sok helyütt fején is találja a szöget, de a tárgyalása alá vett anyagot alig tudja rendezni, s mert a kiegyezési mű, ez oly sokat vitatott és a legkülönbözőbb megvilágításban részesült alkotásról szól —• nem rajta múlik, ha röpirata számos helyen csak már számtalanszor hallott eszméket kénytelen ismételni. Irányára nézve meg kell jegyeznünk,hogy a kiegyezési mű nagysága betölti egész lelkét, s e mellett oly mély és őszinte kegyelettel viseltetik Deák Ferencz iránt, melynek kifejezése sajátságos, öreges irányában megindítólag hat. Szerző egy hírlapi czikket melegít fel, mely a delegációk első ülésezése után szemlét tart öszszes közösügyi helyzetünkön, ezt több rendbeli commentárral látja el, s aztán fejtegeti a közösügyi törvények haladását az emberiségre, államra és egyénre, végül egy fejezetet szentel Magyarország európai hivatásának és művét Deák Ferencz személyes tulajdonainak elősorolásával végzi be.- Izlehetőül a könyvből álljanak itt a következő sorok , melyekben szerző Magyarország „európai hivatását“ csoportosítja :------„Napjainkban kettős harcz indult meg az állam és egyház mai szervezete ellen. A támadásnak tárgya amott az egyházi, emitt az állami szervezetnek hiányos, leélt részei. Nagy foka az értelmi fejlődésnek kellett ahhoz, hogy (az értelem) ily tusára keljen, és kétségtelen, hogy a német nemzet mély értelmi kifejlődésének meg kell előzni a harczot, de miután a német szellem az ó- és középkorbeli szellemi tevékenység összes eredményének birtokában a fogalom magaslatára jutott, (?) e harcz elkerülhetlenné lett; győzelme oly biztos, mint kívánatos, mert az emberiség jövőjének boldogsága tőle függ. De csak is az által biztos, mert kiindulási pontja az emberiség fogalma; iránya pedig nem megsemmisítése az érzelemnek és akaratnak, az egyháznak és államnak, a vallásnak és társadalomnak, hanem áthatása a fogalom fényével, az igazságsággal, melyhez érzelemnek és akaratnak, ha emberi, simulnia kell. Az emberiség fogalmából kiinduló értelem az állam tekintetéből szinte annak fogalmát fogja érvényre juttatni: csak az lehet törekvése ; a javítás tárgya pedig a mai társadalom átalakítása. Beismerve tehát napjaink álladalmi viszonyainak hiányait, ha azok orvoslására a közösügyi törvény szellemében a szeretetnek áldozatkész, békítő, egyesítő ereje által hatni kívánunk, akkor a szükségeseknek mutatkozó feladatok sorrendje következő lenne: a béke fentartása külállamokkali szövetkezés által. Nemzetünk politikai értelmének fejlesztése a szeretet, részvét és türelem kitartó működtetése által. A társadalom átalakítása az alsó osztály anyagi létének biztosítására társulás által. E feladatok megoldása Magyarország európai hivatásának tárgya.“ Amily kedélyes e munka szerzője, és oly mérges egy másik, csak néhány lapnyi röpirat írója, mely röpirat czime: „Három őszinte szó.“ Sem a nyomda, sem a kiadó, sem az iró nincs megnevezve a czimlapon. Ez a „H. é. sz.“ nagy routinenal, s tömött irálylyal van írva, s néhány lapján igaz dolgok mellett reactionárius irányt s a legnagyobb inpertinentiákat tartalmazza. Szerző egyiránt szidja Deákot s a baloldalt, a kormányt s a papokat, a magyar nemzet democratikus irányát, Európát s az egész világot. E szidásokban azonban van bizonyos methodus. Valami elégikus sopánkodás vonul át e művön a hajdani dicasteriális viszonyok iránt, mintha csak valami „Verkappter“ óconservativ sírta volna el e lapokon egy roszkedvű pillanatában köszvényes világnézeteit. E két röpiratnak szerzője áthatlan névtenségbe burkolódzik, a harmadik mű szerzője nevét czímlapján viseli. Czime: „Egy pár szó a katholikus autonómiáról hazánkban.“ Irta Simonyi Iván, Pest, Aigner Lajosnál, ára 45 kr. Szerzőtől a „Pressburger Zig“ már több czikket közölt ez ügyben, melyek némi feltűnést tettek. Simonyi határozott radicális álláspontot foglal el, s röpiratában behatólag tárgyalja az autonómia ügyének keletkezését, fejlődését, fázisait és feladatát. A mű egyáltalán tömören és sok helyütt kitűnőleg van írva. Alkalomszerűsége is nagy, s a közönség kétségkívül nagy érdekeltséggel fog viseltetni iránta. Említendő, hogy szerző miként végzi művét. Miután ugyanis elősorolta, hogy a laicosoknak mit kell tenni — kérdi, hogy mi fogna történni, ha a hierarchia meg sem engedne. „Akkor — úgymond — kiközösítjük a püspököket a kath. egyházból.* Hogy várjon a pápát is excommunicálni akarja-e, azt nem mondja. A birod. tanácsban képviselt tartományok költségvetése 1870-re.*) *) Kissé bővebben közöljük az osztrák budgetet, mert közelebb összehasonlításokat akarunk tenni, a magyar és osztrák ezidei költségvetés között. Jaitrk. lapokban és berlini levelezésekben az ausztriai viszonyokra vonatkozólag mostanában egynémely gyűlöletes fejtegetések és ítéletek látnak napvilágot — nekünk azonban okunk van rá, hogy ezen jelenséget ne az irányadó berlini körökben uralkodó hangulatra, hanem tisztán csak ama czikkek szerzőinek subjectív felfogására vezessük vissza. Ezen meggyőződésben azon észlelet által erősíttetünk, hogy amaz elpártoló hangok a porosz kormány köztudomású közegeinek hangulatával, a legkiválóbban pedig azon elismerésreméltó objectiv magatartással, melyet a „Nordd. Ztg.“ Ausztriával szemben tanúsított, — ellentétben állanak. Béc 8, ápril 21. Az oktatásügyi miniszter egy rendeletet adott ki, mely szerint a középtanodákban az iskolai isteni tisztelet az iskolai év elején és végén mindig vasárnapon és az áldozásnak ünnepnapokon lesz teljesítendő. Vitás esetekben — a fentebbi alapelvek szerint — az országos iskolai hatóság önállólag határozhat. Az oktatásügyi miniszternek egy másik kibocsátványa megengedi oly tanítóknak szabadgolását, kik júniusban a tanítók bécsi gyűlésén részt akarnak venni; megengedtetik az is, hogy oly iskolákon, hol a helyettesítések lehetetlenek, a tanítás pünkösd hetében korlátoltassék. Bécs, april 21. Moerdling, württembergi mérnök, az itteni kereskedelmi minisztériumhoz miniszteri tanácsossá neveztetett ki. Berli u, april 21. Ma nyittatott meg itten a vámparlament. Delbrück megnyitó beszéde kiemeli a múlt évben létesített vámtörvény eredményességét és azt, hogy a czukor megadóztatása nem volt káros hatással a czukorgyártásra, előterjesztményeket jelent be a keményítőből készített czukor és syrup megadóztatására, és a répaczukor-iparnál szokásos ellenőrzés megszüntetésére vonatkozólag. Elő fognak még terjesztetni: a Mexikóval és a Hawa szigetekről kötött kereskedelmi szerződés, az egyleti vámárszabályzat, valamint a vámbevételek szaporítására vonatkozó átvizsgálási iratok. Az újabb tervezetlehetőleg figyelembe vette a múlt évben felhozott panaszokat. Az árszabályzat reformjával a vámparlament a törvényhozási periódusnak utolsó ülésszakát méltólag fejezendi be, bizonyságot tévén az 1867- ben létesített intézmények eredményes voltáról. Páris, ápril 21. A pénzügyminiszter megcáfolja azon hírt, mintha a kormány befolyása következtében a börzén áramlatok idéztetnének elő. Milano, april 21. Öt nap óta a város mazzinista izgatások által zavartatik békéjében, ezerszámra osztatnak szét forradalmi felhívások. A székesegyháztéren egy vendéglőből lövés történt, az őrök behatoltak, és ládákat találtak, revolverekkel s Orsini-bombákkal megrakva. Róma, april 21. A pápa nagypénteken egyedül Napoleon császárnak és családjának küldé táviratilag apostoli áldását. Madrid, apr. 20. este. A cortes mai ülésében kérdi Figuera, hogy a belügyminiszter előterjesztette-e a közelebbi barcelloniai eseményekre vonatkozó irományokat. Az elnök erre nemmel felelt. Odiva a Montpensier hy esetére vonatkozó irományok előterjesztését kívánja, tagadja a haditanács illetékességét; kárhoztatja annak egybeállítását, valamint a kiszabott büntetést. Prim válaszolva, ezen iratok előterjesztését megtagadja; védi a haditanács illetékességét, annak egybeállítását, valamint az általa kiszabott ítéletet. Izquierdo megelégedését fejezi ki a fölött, hogy mint a haditanács elnöke kötelességét teljesíté, mire Odiva visszavonja indítványát. A hadseregi jutalékra, úgy a közrendre vonatkozó törvény, előbbi 148 szóval 37 ellen, utóbbi 150 szóval 27 ellen, elfogadtatott. Bukarest, ápril 21. A kamarák bezárattak. A sürgetősebb törvényjavaslatok tárgyalása végett a kamarák május 24-re rendkívüli ülésszakra vannak összehíva. Minthogy Grhika Jánosnak nem sikerült az új kabinetet megalakítni, a jelenlegi miniszterelnök, Grolesco, újólag megbizatott a kabinet újra alakításával. Páris, ápr. 21. Picard egy czikkben arra szólít fel, hogy a plebiscitumnál „nem“-mel szavazzanak. ezig sem fog kételkedni a felett, hogy e földre nézve, melyet mi itt a Tisza-Duna partján hazánknak nevezünk, s melyhez érzelmeink már annyira hozzáforrtak, úgy természeti, mint nemzetgazdasági tekintetben életfontosságú kérdés, hogy: mily elvek szerint intéztetnek a vízműveletek? — A képviselőházban a múlt január hó vége felé lefolyt élénk viták egyik tárgyát a Tiszaszabályozás ügye képezte, s így majdnem 30 évi hallgatás után, ámbár nem a legkedvezőbb színezetben, e fontos ügy ismét megjelent az országgyűlés előtt. A bodrog közti Tiszaszabályozási társulatnak a közlekedési minisztériumhoai feliratából idézve: an. m. minisztérium, úgymond, méltányos volt ünnepélyesen elismerni hogy önhibánk miatt lettünk az onnan felülről tévesen vetett szabályozás áldozataivá. Elősorolva a számos panaszokat, melyek a nevezett társulat feliratában is elsoroltatnak, vagy a Tiszavidékről magánosoktól beérkeztek, különösen az átvágások hiányosságát s azon körülményt emelve ki, hogy a szabályozás minden magasabb technikai szakavatottság nélkül vezettetett és sok milliót felemésztett, az elsorolt panaszokat korszerű szemrehányás szavainak nevezi, melyek az ország különböző vidékeiről hangzanak felénk. Következtetve az előbbeniekből s a tényekre hivatkozva, mondja előadó, hogy mint a helyszínen, ép úgy az országgyűlésen, technikai és mezőgazdasági szempontból, sőt az elmélet és a gyakorlat embereitől is egyaránt kárhoztatás hangzik azon művelet felett, mely így vezetve áldás helyett átok sok ezer meg ezer ember számára. S bármit mondjanak is a művelet ily módon való vezetésének védői, az, ami még 25 év után is ily eredményt képes felmutatni,alapjában semmi esetre sem lehet jó; csodálja,hogy a sikeretlenségről még ennyi idő után sem tudtak meggyőződni. Hanem hát, úgymond, így szokott az lenni, midőn az ily országos érdekű és véghetetlen fontos műveletek a „sic volo, sic jubeo“ elve szerint bureauból intéztetnek. A baj fő okait kutatva,azon eredményre jut,hogy a szabályozás sem mezőgazdasági sem pedig technikai szempontból nem vezettetett kellő szakvatottsággal. A mezőgazdasgi részről előadó már bővebben szólott a társulatban egy más alkalommal (midőn rövid kivonatokat olvasott fel a múlt évben megjelent „A talajkimerülés befolyása az államok életére, különös tekintettel Magyarország jövőjére“ czímű munkájából) s azért ez alkalommal nem akarja az ott elmondottakat ismételni. Az alföldnek igen sok vízre van szüksége, ez reá nézve életfeltétel. De eltekintve attól, hogy a mezőgazdasági érdekek szem elől tévesztettek és figyelem nélkül hagyattak, méltán meglephet mindenkit az a körülmény, hogy a mű technikai tekintetben is ép oly hiányosan vezettetett. Az átvágások a várakozást nemcsak hogy ki nem elégítik, hanem még jelenleg is oly tévesen eszközöltetnek, miszerint alig várható sikeres erdmény. Ha a töltéseket folyton emelni fogják, könnyen azon helyzetbe juttathatják a Tisza vidékét, amint egy helyütt a Rajnán is megtörtént, hogy a folyó feneke magasabban fekszik, mint a körüle elterülő földek felszíne, csakhogy még itt is roppant a különbség, mert míg a Rajnán az a tér csekély terjedelmű, a Tisza mentében roppant területet foglalhat el idővel. Ha elkövetkezik azután egy olyan körülmény, mikor az a töltés megbontatik, s ez többféle módon megtörténhetik, azt a vidéket kérlelhetlenül elönti, tönkre teszi. A felső átvágások szaporítása egyrészről kedvező volna ugyan, de kérdés s azután lehet-e majd a Tiszának oly esést adni, hogy az alsó részen fel ne tolódjék az ár s az egész vidéket minden töltések daczára is ne fenyegesse. Számos felhozott érveit nem engedné meg tőlünk itt ismételni, csupán az azokból vont végkövetkeztetést említjük még meg, ugyanis ha a szabályozás ügye csakugyan országos érdek s országos költséggel járunk annak létesítéséhez, az ország azt is méltán megkívánhatja, hogy az eljárás a lehető legkorrektebb legyen s minden lehető módon ellenőriztessék. Dapsy László e tekintetben teljesen osztja a bodrogközi feliratban kifejezett nézeteket, a valóban igen óhajtandó volna, hogy a közlekedési minisztérium kebelében egy oly szakértőkből alakult technikai osztály szerveztessék, mely a megkívántató szakmabeli egyénekből alakulva, a szabályozás ügyét szigorúan ellenőrizze , nem ugyan az egyes részletekben, hanem az egész felett felülvizsgálati jogot gyakoroljon és véleménye a szükséges alkalmakkor tekintetbe vétessék; de ezenfelül ne csupán a technikai kivitelre, hanem a természettudományilag fontos körülmények figyelembevételére is ügyeljen, s a mérnöki munkálatokon kívül gondja legyen a meteorológiai, physikai, geológiai és egyéb hasonló viszonyokra is. Előadása végeztével értekező még azon indítványt teszi,hogy a természettud. társulat a bodrogközi társulat feliratának támogatására szintén közreműködjék, az ügyet tudományos tekintetből felkarolja, s a történendők megfigyelését egy bizottságnak tegye kötelességévé. Az élénk tetszéssel fogadott előadás után még Berecz Antal értekezett, mint már fentebb említők, a hold befolyásáról a légköri tünetekre, amely tárgygyal ezideig aránylag csak kevesen foglalkoznak, s igy érdekes előadása, és felhozott adatai, melyek közt sok újat találunk szintén köztetszésben részesültek. (Az 1870. april 12-ki törvény.) Szükséglet, rendes rendkiv. ennesen megf. udvart. 3,650.000 120.000 3,770.000 Ő Felsége kabinetje . . 60.234 — 60.234 A bir. tanács 444.558 150.000 594.558 és pedig Urakháza. . 27.904 — 27.900 Képvis. háza. 400.780 — 400.780 Delegatió. . 8.000 — 8.000 Államadósságot ellenőrző bizottmány . 7.874 — 7.874 Egy parlamentház épit. — 160.000 150.000 Bir. törvényszékek 26.670 — 26.670 Minisztertan. 465.037 11.000 476.037 és pedig Miniszterein. 66.407 11.000 77.407 Hivatal, lap 348.630 — 348.630 Rendelkezési alap . . 50.000 — 50.000 Belügyi min. 11.056.465 2.671.613 13.728.078 és pedig Közp. vezet. 355.965 3.600 359.565 A birodalmi törvénylap. 63.300 1.000 64.300 Tudományos akadémia. 63.000 — 63.000 Geol.int. 40.918 — 40.918 az egye ■ tartom. p. igazgatás. 4.327.773 290.000 4.617.773 A lelenczházaknak 265.716 12.949 278.665 államépit. 874.414 57.559 931.973 utal. készitése . 4.306.586 993.131 5.299.717 jelesen A IfIA A 1109-triában 592.158 — 692.158 Állami ut. — 86.000 86.000 A Dunahid Linczben — 150.000 150.000 Felső Ausztriáb. 184.878 — 184.878 Steier markban 325.175 14.203 339.378 Karin thiában 182.972 42.887 205.859 Krajnában 146.301 25.500 171.801 A tengerparton 98.929 60.000 158.929 Tirol és Vorarlberg 334.060 142.352 476.412 Csehországban . 1.011.860 29.200 1.041.060 Morvaországban 273.788 — 273.788 Siléziában 82.443 1 82.443 Grallicziában . 836.193 181.734 1.017.927 Bukovinában . 79.330 105.055 184.385 Dalmátiában . 61.440 143.000 204.440 Vizi építésre . 688.793 1.023.374 1.712.167 Jelesen Alsó Auszban . 195.804 122.000 317.804 Felső Ausztriáb. 136.737 86.000 222.737 Salzburg 32.357 28.670 61.027 Steiermark 27.050 12.504 39.554 Karinthiában . 1.000 10.000 11.000 Krajnában 11.042 11.042 Tengervidék . 5.277 10.000 15.277 Tirol és Vorarlberg 74.240 163.500 237.740 Csehországban . 142.326 379.800 522.126 Morvaországban 400 — 400 Siléziában 200 — 200 Galicziában . 58.398 210.900 269.298 Bukovinában . 1.162 — 1.162 Dalmatiában . 2.800 — 2.800 A politikai igazgatás számára új építések — 25.000 25.000 Egészségügy Dalmátiában — 20.000 20.000 Népszáml. — 215.000 215.000 Távirdai költség 30.0000 — 30.000 Járulék az országos és kerületi hatóságok költségeih. 40.000 — 40.000 Az inségügy Dalmatában — 30.000 30.000 Honvédelmi és közbiztonsági miniszt. 5 509.736 1.743.047 7.252.783 és pedig A központigazgatás 215.000 —• 215.000 Honvéd. 937.997 1.731.332 2.669.329 Ujonczoz. 40.487 — 40.487 Katonai alapítvány. 33.321 — 33.321 Közbizt. 1.978.000 — 1.978.000 Rendőrség 95.516 11.715 107.231 Gendarm felügyel. 9.415 — 9.415 rendes rendkiv. összesen Országos gendarm. 2.200.000 — 2.200.000 Vallás és közoktatási miniszt. 5.070.387 1.263.316 6.333.703 és pedig Központi igazgatás 176.000 1.938 177.938 Vallás ügyekre 1.665.789 337.044 2.002.833 Jelesen Katholikus alapokra 1.209.540 174.244 1.383.784 Kath. val. czélokra 107.881 140.000 247.881 Evang. v. czélokra 77.689 177.689 Gör. kel.v. czélokra 47.790 16.600 64.290 Egyénért, vallási czélokra 166.709 6.300 173.009 Kegyúri szükséglet 56.180 156.180 Közoktat. ügyekre 3.228.598 924.334 4.162.932 Jelesen Országos és kortileti iskolatanács 281.748 840 282.588 Tanítói képezdék 386.824 — 386.824 Elemi iskolákhoz 149.624 28.346 177.970 Iskolai 3.11zapokhoz 2.127.175 638.188 2.765.323 A bécsi képzőmüv. akadém. 56.927 — 56.927 Építészeti emlékek kutatására 7.568 — 7.568 Régi eml. fentartására 5.738 — 5.738 Osztrák múzeum és ipariskola 59.524 250.000 309.524 Rabbinat. 1.800 — 1.800 Közoktat. czélokra 135.308 7.000 142.308 Egyenérték. közoktatási czélokra 7.894 — 7.894 Kegyúri kiadások közoktatási czélokra 8.468 — 8.468 Pénzügyi miniszt. 56.349.506 5.820.071 62.169.577 A. tulajdonképi államszükséglet Pénzügyi kezelés 13.409.682 147.268 13.556.950 Jelesen Központi igazgatás 815.979 — 815.979 Pénzügyi igazgató. 2.215.687 23.000 2.238.687 Adókezel. 588.527 — 588.527 Államközp. pénztár 311.835 8.490 320.325 Pénzügyőrség 3.416.000 — 3.416.000 Adóhivat. 2.603.789 14.960 2.618.749 Pénzügyi ügyészség 260.000 — 260.000 Vámkezel. 1.097.865 100.818 1.198.683 Földadó szabályoz. 2.100.000 — 2.100.000 Általános pénztárkezelés . 111.900 644.000 755.900 B. az állambevételek kezelési költségei egyenes adók 56.870 132.400 189.270 Vám . 5.391.000 35.391.000 Indirekt adók . 30.707.004 4.297.900 35.004.904 Fogyasztási adó . 174.306 2.751.502 2.925.808 Sc . 3.144.938 350.090 3.495.028 Dohány 18.106.151 1.192.120 19.298.271 Bélyeg 257.246 257.246 Illetékek 377.280 — 377.280 Lotto 8.563.956 — 8.563.956 Rév és átv. 33.036 238 33.274 Fémjelzés 50.091 3.950 54.041 Állam jav. 2.605.157 193.803 2.798.960 Állami örökségek 15.130 — 15.130 Állami gyárak 757.206 — 757.206 Állami bányák 3.103.934 400.950 3.504.884 Pénzverde 191.623 3.760 195.373 TC prpskfl(IT miniszt.* 12.730.802 2.457.746 15.188.548 és pedig Központi vezetés 317.552 230.000 547.552 Statistica 48.000 8.500 56.500 Part és tengeregészségügyi kiadások 600.000 1.650.000 2.250.000 Postaügy 9.125.250 169.246 9.294.496 Távirda I. 2.640.000 400.000 3.040.000 Földmivel. miniszt 1.807.400 627.500 2.434.900 Központi igazgatás 125.000 7.000 132.000 A bécsi mezőgazdas. iskola 150.000 50.000 (Vége köv.) A „Pesti Napló“ magántáviratai. Béc 8. ápril 21. Az „Augsb. Alig. Zrg“ egyik levelezésében tett azon megjegyzésre, hogy a porosz félhivatalos lapoknak rágalmazási rendszere — a bécsi kabinettel szemben — ismét teljes világában van — ezeket mondja a mai „Wiener Abp.“ . Való ugyan, hogy a porosz Természettudományi társulat. (A Tiszaszabályozás ügyéhez. — Valami a holdról.) A természettudományi társulat tegnapi szakgyűlésén ismét két előadást hallottunk. Az egyiket Dapsy Lászlótól: „A Tiszaszabályozás ügyéhez,“ a másikat Berecz Antal tarta „A hold befolyásáról a légköri tünetekre.“ Dapsy László, ki a Tiszaszabályozás ügyével már régebb idő óta behatóan foglalkozik s becses adatokkal járult e fontos ügyhöz, ez alkalommal ismét újabb részleteket sorolt fel, melyek a sok tekintetben hiányos, s alapjában tévesen felfogott kiviteli mód ellen szóknak. A ki az államok anyagi fejlődésének törvényeit ismeri — úgymond értekező — egy per esküdtszéki tárgyalás ápr. 21-én. Vádló: Szabó József temes megyei ügyvéd személyesen. Vádlott:Kozsár Jakab, temes megyei, rékasi kovácsmester személyesen. Vádlott ügyvédje: Dr. Kracsik Ferencz pesti ügyvéd. A bíróság részéről :elnök: Sárkány József; bírák: Dobos József; Jakabfalvy Gyula; jegyzők. Geramb Gábor. Az esküdtszék következőkép alakult meg: Balázs Dénes; dr. Beke Gyula; Bujtor János;Farkas Gyula; Ferenczffy Antal; Indrikovits Ignác; Kovits Miklós; dr. Lővy Ignác; Menner Alajos;Paksy József; Pompéry János; Schmidt Titus. A vád tárgyát,a „Temeswarer Zeitung“ múlt évi 280. számában, a nyilt térben, Kozsár Jakab aláírásával megjelent felhívás képezi, melyben vádlott Szabó József ügyvédet „Signer,*4 Schwindler“ stb. szavakkal