Pesti Napló, esti kiadás, 1876. április (27. évfolyam, 76-99. szám)
1876-04-22 / 93. szám
készülődéseket. Az első osztályú honvédség összes tüzérsége, mely körülbelül 85 ágyúval rendelkezik, menetkészültségbe helyeztetett. A határokra nagy mennyiségű hadiszer és élelem vitetik. Zách tábornok a határok megszállását követeli; a fejedelem maga a napokban Paraczinra megy, így beszélt legalább a hír. Csak a pénzügyminiszter halogatja elhatározásait. A minisztertanácsban minden indítványra azt szokta felelni: Uraim! nincs pénz! A kormány az utóbbi napokban egy párisi házzal 4 milliónyi függő adósság iránt akart szerződésre lépni. Az alkudozások azonban, úgy látszik, nem vezettek sikerre. A kormány, mint mondják, épen semmi pénzzel nem rendelkezik. A katonáknak alig tudják a zsoldot fizetni, a megrendelt szállítások is nemsokára be fognak érkezni. A kormány még nem tudja, hogyan tesz eleget ez iránti kötelezettségeinek, mert az adók nem folynak be s pénz oly kevés van, hogy még a hivatalnokokat sem tudják fizetni. E körülmény nagyon hátráltatja a hadi készülődéseket, melyekre azt hitték, hogy az önkénytes kölcsönből fog elég pénz kerülni. (Boszniában) a felkelés mind nagyobb tért foglal. Bosznia északi részében alig van pont, melyen felkelők ne volnának. Már a zvorniki kerületben is mozgalmak mutatkoznak. Az emissariusok nagyban működnek, egyet közülök a törökök elfogtak s agyonütöttek. A törökök között oly nagy a szerbek ellen az elkeseredés, hogy a szerbek élete veszélyben forog a törökök között. A török hatóságok nem képesek a felkelést megakadályozni. Katonaság pedig nincs. Pénz még kevesebb. A török katonaság nem kapja rendesen zsoldját, s már zavargások fordultak elő. Serajevo lakossága nagy rettegésben van, mert hire jár, hogy egyes emissariusok a fővárosban is tevékenyen működnek s lázadást szítanak. BELFÖLD. (A makóiszék ügye.) Consummatum est! A kormány még 22 törvényszéket feloszlatott s ezzel a megmaradt e. f. törvényszékek számát 65-re leszállította. A feloszlatott törvényszékek közt van a makói is. Talán nem lenne csoda, ha az általános izgalom közepette, mely e várost forrongásban tartja, elfogulatlanul írni nem tudnék, de megkísérlem. Megkísérlem kimutatni, hogy ez intézkedése a kormánynak indokolhatlan tévedés. Azon dictatúrához való felhatalmazás után, melyet a Tisza-kabinetnek a múlt országgyűlés az ország első birájának tiltakozása ellen, s bizonyára, ha a szavazatok mérlegeltettek volna a súlyosabb rész ellenében, megszavazott s azon vastag tévedés után, mely tavaly augusztus 1-jén az ungvári és szolnoki törvényszéket eltörölte — többé a kormány elfogulatlanságában bízni nem lehetett. Ama városok tehát, melyeket a hir, mint kiszemelt áldozatokat szájára vett, siettek meggyőzni, informálni a tényezőket a törvényszék ott maradása iránt. — Emlékiratok, telve a statistika meggyőző adataival, nyújtattak át, orsz. képviselők felvilágosításokat adtak stb. stb. — Nem szólok Baja és Nagyszombat viselt dolgairól, csak Makóról. A mi megyei képviselőink múlt ősz óta informálnak ez ügyben és folytonosan azzal biztattak a legilletékesebb helyről, hogy a makói törvényszék feloszlatása szóba sem került. Ilyen nyilatkozat adatott legutóbb f. évi aper 13-án. És ápril 16-án a hivatalos lap hozza, hogy a makói törvényszék május 31-én megszűnik s egész területével a szegedibe olvad. Ez az eljárás nem titoktartás többé. Hogy micsoda, azt jellemezni nem akarom. Maga a kérdés: reducálandó-e a törvényszékek száma, vitatható; de ezt, mint eldöntött dolgot, mellőzve, kérdem : apasztható-e a törvényszékek száma a járásbíróságok hatáskörének kitágítása, a bagatell-ügyek rendezése és a büntető törvénykönyv és eljárási szabály behozatala nélkül? És ha már apasztatik egyátalában a törvényszékek száma, nem ott kell-e meghagyni a törvényszéket, hol a meglevő emperiális hely azt igényli, nem kell-e számba venni az egyes vidékek természetes központját, a központ forgalmát, életrevalóságát, az elhelyezés anyagi részét, hivatali helyiségek meglétét, a hivatalnokok lakásszükségletét, a közlekedés lehetőségét és végül,mert hiszen az általános rendezésnek az volna czélja, hogy az e. f. hatóságok egy helyen legyenek, a politikai czélszerűség is magyar állami szempontból ? Kérdések, melyekre feleletet nem kapunk. Kérdések, melyeket a sphynx, a kormány indokolatlan sic volo, sic jubeo-féle rendelete megoldatlanul hagy. Áttérve Makóra, ennek törvényszéke a mostani Csanád megyét foglalta magában 300 mfld területtel és 96 ezer lélekből álló népességgel. Területre nagy, lélekszámra nézve kisebb törvényszékek fennmaradtak: Ipolyságh, Győr, Jászberény, Kardszag, Fehértemplom, Gyula-Fehérvár, Brassó, Kézdi-Vásárhely, Csik-Szereda, Besztercze, Székely-Udvarhely s ezek közül a mostani megnagyobbítások után is a jászberényi 20 ezer, a székelyudvarhelyi pedig 3000 lélekkel kevesebb népességgel bír, mint a makói törvényszék területe. Az emperiális helyekre nézve a fennmaradt 65 törvényszék közül csak 10-nek székhelye népesebb, mint Makó, ötvenháromé pedig jelentékenyen kisebb városkákban, nagy falukban (Aranyos Marót 21351.) van és daczára, hogy Makó az Alföldön fekszik, a városi elem osztályozása szerint (1. Keleti: Hazánk és népe 481.) a törvényszékkel meghagyott székhelyek közt Makónál a sorozatban 62 áll előbb, 32 pedig hátrább. Adózási tekintetben e törvényszék területe 1875-re 728.892 frt 54 kr egyenes államadóval volt megróva s ebből 724.921 frt 57’/a krt lefizetett. Nincs ugyan 1875-ről az egész országra terjedő kimutatás kezeink közt, de van 1872 ről hivatalos összeállítása a belügyminisztériumnak, ebből kitűnik, hogy a 10 frt cenzus mellett azon 33 törvényszéki székhely közül, melyek követválasztási joggal birnak, csak 13 bír több követválasztó polgárral mint Makó, amely város évenként egyenes állami adóban 140.662 frt 181/2 krt fizet. Nem célom a bővebb részletezés ez irányban, ezt hivatva lesz a megye az országgyűléshez beadandó emlékiratában megtenni. Csak annyit jegyzek még hozzá, hogy a Makón befolyó bélyegjövedelem fölösen fedezi az ottani törvényszék s a hozzá csatolt ügyészség és járásbíróságok költségeit. A perforgalomról összehasonlítást nem tehetek, ezt az igazságügyminisztérium zár alatt tartja, de azt tudom bizonyosan, hogy a 12 bíróval ellátott szegedi törvényszék felfújt forgalmában csak 12 rendes perrel van több, mint a makói 5 bíróval tervezett, de rendesen csak 3, 4 bíróval ellátott törvényszékben. A váltóperek száma pedig ismét majdnem egyforma. Valóban el kell keseredni ha ez adatokat megfigyeljük. Makó ápril 21. És továbbá Szegeden a törvényszék bérházban nyomorog. Középülete nincs A makói ingyen lakik kényelmes épületben. A logika természetes, hogy nem a szervezett, szükséges törvényszéket kell megnagyobbítani, vagy legalább meghagyni, hanem megszüntetni s magával az épületek feleslegességével az államnak kárt okozni. Vagy talán mind e sérelem eltörpül a mellett, hogy egy nagy magyar központot teremt a kormány. Ennek csak úgy volna értelme, ha teremtene. De Szeged, Vásárhely és Makó mind magyar terület, ezek összevonása ahelyett, hogy a kikindai törvényszék osztatott volna szét, a szegedi, makói, temesvári és becskereki közt s így két magyar törvényszék teremtetett, s egy nemzetiségi eltöröltetett s ezzel az ominosus bánáti határral lerontatott volna, nem helyes és nem magyar politika. És utoljára a törvényszék azért van, hogy használják. Mi ugyan a szegedit nem használhatjuk. A Maros és Tisza van megyénk és Szeged közt, a közlekedés mai is primitív módon — kompon — eszközöltetik télen, tavaszszal jégzajláskor azon keresztül csak a madár járhat. Ím vázlatban a legújabb kormány rendelet bölcseségének méltatása. Felszólalásunknak a törvényszék visszaállítása iránt egyhamar sikert ugyan nem várunk, de hiszszük s meg vagyunk győződve, hogy a területrendezés nem fog a kormány ezen elhibázott ösvényén haladni s a végleges szervezéskor törvényszékünk is visszaállittatik. Még csak a »P.Lt.« szerdai vezérczikkezőjének valamit. Ö azt irta, hogy Makó ne is beszéljen, tartsa emléknek az egykori bőkezüsködésre,hogy törvényszéket kapott. Ezen megye, t. vezérczikkiró ur sz. István óta áll és törvényszékét nem 1871-ben kapta, kétszer elvették tőle 1854-ben Bach, 1876-ban Tisza; az egyik absolutismus után az alkotmány visszaállította, a másik után vissza fogja állítani helyzete, forgalma és belső értéke ! Különfélék. — ápril 22. (Kinévezér.) A vallás- és közoktatási miniszter Weiszer Adolf közalapítványi kir. ügyigazgatósági iktató-kiadót az ügyigazgatósághoz irattárnokká és Rácsay Géza 1-ső írnokot ugyanoda iktató-kiadóvá nevezte ki. (Pest megye Alberti) községében a kanyaró betegségbe esettek mind az 58 an meggyógyultak s igy ott egy sem halt el; azonban Pilis mezővárosában ilyen betegségbe esett 83 közül 75 meggyógyult és 6 meghalt, kettő pedig még ápolás alatt van. (Pályamunka.) Megjelent a kolozsvári tudományegyetem által a Kolozsvár városa részéről kitűzött dijjal jutalmazott következő czimű pályamunka: »A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinian császár törvényhozásáig bezárólag.« Szerzője Kiss Mór. Ára 1 írt 20 kr. (A zalamegyei gazdasági egyesület) i. é. május 2-án, délutáni 4 órakor Zala-Egerszegen, saját helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagoknak minél nagyobb számban leendő megjelenése kéretik. Előfordulandó tárgyak: 1-er: Az Elnökök megválasztása. 2-or A Nagy-Kanizsán, augustus hónapban megtartatni tervezett gabonavásár tervezetének , valamint 3-or. a keszthelyi borkiállítás foganatosítási módozatának megállapítása. Árvay István, ügyvezető elnök. (A kuruzslás áldozata.) Sima Ferencz 56 éves nős, hivatalszolga a m. kir. közokt. minisztériumnál f. hó 18-án reggel 9 órakor a hivatalban hirtelen rosszul lett s nem sokára meg is halt. Minthogy a halottkémlelésből alapos gyanú merült fel, hogy Sima F. kuruzslásnak lett áldozata, hullája bonczolás végett kórházba szállíttatott s az eset iránt a vizsgálat folyamatba tétetett. (Victor Hugó és a párisi munkások.) Azon párisi népgyűlés alkalmából, melyről tegnapi lapunk tárczájában szóltunk, Hugo Victor a következő levelet intézte Lockray úrhoz, ki a philadelphiai kiállításra menő franczia munkások részére gyűjtött adakozásokat közli: »Tisztelt kedves kollegám! A tegnapi népgyűlésen igénybe vett helyemért belépti díj fejében küldök 500 francot, melynek fele a kiküldendő munkások pénztár, fele pedig a politikai elitéltek családjainak segélypénztára javára fordítandó. Fogadja legszívesebb kézszoritásomat. Páris, ápril 18. Victor Hugo. (A lótolvaj sorsa.) Sztojkó József vidéki lócsiszár crcigány még a múlt őszszel értesült arról, hgy Galambos Pál mezei rendőrkerülőnek eladó lova van, miért is felkereste őt, s tőle a lovat kialkudva, 2 frt foglalót adott. Galambos azonban a lovat Sztojkónak hitelbe nem volt hajlandó átadni, minélfogva a czigány tehát úgy segített magán, hogy a lovat egyszerűen ellopta s azt azonnal egy majorosnál elcserélte, azután pedig a fővárosból nyomtalanul eltűnt. A legközelebb múlt marhavásáron azonban már volt bátorsága eljönni, gondolván, hogy számtalan hasonló furfangos tetteit az emberek már elfeledték; — de a vásárban az általa lócserebere által érzékenyen megcsalt részint vidéki, részint fővárosi lakosok megismerték s elfogták. Hogy a felingerült károsok halálra nem verték őt, csak annak köszönhető, hogy Mandák Pál mezei rendőrbiztos is jelen volt a vásáron, ki őt a főkapitányság elé vezette. (Ítélethirdetések.) Bergler Vilmos, volt bejegyzett kereskedőt a budapesti fény tvszék vétkes bukás miatt 5 havi fogságra ítélte; ezen ítéletet a kir. tábla is megerősítette. — Fleischmann Dávidot, kit az első bíróság a vétkes bukás vádja alól felmentette a kir. tábla bűnösnek találta, s ezért két havi fogságra ítélte. A »Magyarország és a Nagyvilág« 17. száma a következő tartalommal jelent meg : Szöveg: Báró Sima Simon. — Isten háta megött. Beszély a palócz népéletből. (Tóvölgyi Titusz.) Folyt. — Múzsám. (Költ. Szabó Endre.) — Irodalmi levelek. (I. F.) — A fővárosból . Báró Sina Simonról. (Porzó.) — Enid. Királyi hyll. Tennysontól. (Csukássi József.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok : — Báró Sina Simon. — Krakói országos vásár. — Tánczoló patagónok. — Tiszai esik-halászat. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, egész évre 10 frt. A „Pesti Napló“ táviratai. Cherbourg, april 21. Az angol királyné ma este hajóra szállt és Angolországba utazott. Athén, april 21. A királyi család e hó 22-én Nápolyba utazik, ahol találkozni fog a dán trónörökössel és nejével. — Bhangabe végleg kineveztetett berlini követnek, Ypsilanti megtartja bécsi állását és párisi követté is kineveztetett. Alexis nagyherczeg a »Svetlana« fregaton utazik Nápolyba. London, apr. 22. A hivatalos lap közzé teszi, hogy Paget, római angol követ nagyköveti rangra emeltetett. Bécs, apr. 22. Vogué gróf franczia nagykövet neje ma reggel meghalt. Bécs, april 22. (Megnyitás.) Hitelrészvény 134.50. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 56.25. M. hitelrészvény 115.25. Franco-magyar —.—. Lombard —.—. Államvaspálya —.—. Bács, april 22. (Előbörze.) Hitelrészv. 135.80. Magy. Földhitel 42.—. Angol-magyar 43—. Angol-osztrák 56.30. M. hitelrészény 115.50. Franco-magy.—.—. Lombard 93. — . Államvasp. 268.—. Municipalbank —.—. Uniobank 54.—. Által. építő bank —.—. Angol épitő bank —.— Magyar sorsjegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleondor 961.— Rente —.—. KÖZOKTATÁSÜGY. »Kizárást vél-e a vallásoktatás a közös iskolából ?» E kérdést vetette föl e becses lapok múlt szombati számának esti kiadásában Wolkenberg úr. Nem vagyok eléggé képes arra, hogy visszatartsam magamat megjegyezni, hogy e kérdésnek napirendre hozása először korai, másodszor a tényleges viszonyoktól nem követelt és harmadszor nem jelenthet mást, minthogy az 1868. 38. t. sz. valódi intenziója, a közös iskolák felállitására nézve, félreértetik. Korai, mert nálunk a közös iskolák létszáma még igen korlátolt s igy a törekvés, melynek czélja lenne a vallástanítást a közös iskolából kiküszöbölni, a felekezetek részéről, kiknek népiskoláink óriási száma kezében van, legellenségesebb visszahatást idézne föl, természetes következményével annak, hogy a közös iskolák szaporodása még inkább megnehezíttetnék s csak a közoktatás szenvedne kárt. Ha kivánjuk, hogy az idézett törvény ne maradjon írott »malaszt«, hanem menjen át a gyakorlatba, forrjon össze a nép érzületével és gondolkodásával, úgy e czélra ne válaszszunk oly eszközöket, melyek attól eltávolítanak, hanem, amelyek közelebb hoznak ahhoz s ez a mérsékelt szellem, mely előtt nem az egyes tényezők megsemmisítése, hatástalanná tétele, hanem tisztán és egyedül a közoktatás ügye lebeg; az egyetértés létrehozása, hogy minden hivatott közeg féltékenykedés nélkül tegyen a czélért annyit, amennyit csak tehet; a barátságos, jóindulatú közeledés, mely egyedül képes eloszlatni az ellenszenvet, s bizalmat, jóakaratot ébreszteni. E kellékek nélkül akkor, midőn a közös iskolák növekedését, vagy az illető törvény rendelkezéseit akarjuk előmozdítani, épen az ellenkező eredmény lesz a jobb sorsra érdemes fáradság jutalma. Hazánkban a felekezetek, tehát a vallástanítás még mindig oly tényezők,melyekkel az elfogulatlan gondolkodónak folyvást számot kell vetni s igy, a ki ezek nélkül akar tenni, azt inkább a legyőzhetlen ellenszenv s nem az ügy maga vezérli. A kérdés nem a tényleges viszonyoktól követelt, mert a nép zömének erkölcsi alapját néma jóirányú, társadalmi nevelés, magasabb fokú szívós észműveltség teszi, hanem még mindig a hit, tehát még egyátalán nem értünk oda, hogy vallás nélkül is teljesen biztosítva látnák a közerkölcsiséget, vagyis, hogy a nép maga mintegy kívánná azt, hogy vallástan helyett inkább oly tárgy taníttassék, melynek gyakorlati haszna van. Ha találkozunk is itt-ott ilynemű óhajtással, de találkozunk többször az ellenkezővel, ennélfogva világos, hogy tévesen jár el az, ki ítélete alapjául csak az előbbit veszi. Az erőszakoskodás mindig önmagát boszulja meg. A 38. t. sz. intenziója félreértetik, mert a törvény nemeskeblű alkotójának szemei előtt nem volt más, mint csak az általános népnevelés, s hogy ez keresztülvihető legyen, folyamodnia kellett oly eszközhöz is, mely viszonyaink között, mint újság tűnt föl; de helyén volt, minthogy voltak és vannak oly községek, melyeknek felekezetei szegényes vagyonosságuk folytán nem képesek megfelelő iskolák felirtására s jó tanító díjazására, de egyesülten igen. Ez irány a törvény illető pontjában igen világosan van kifejezve s épen azért csodálkozni lehet azon, hogy találkoztak és találkoznak, kik különféle dolgokat képzelnek oda; az egyik, hogy az a vallástalansághoz vezető út, a másik, hogy azt fel lehet használni a vallás kiküszöbölésére. És egyedül e félreértés szolgáltatott okot arra, hogy a közös iskolák a tisztán hazafias eszmének, a szép czélnak megfelelő intézménye oly sajnos és többé kevésbé elkeseredett harczra indította volt az egyes felekezeteket — öntudatlanul a közműveltség és a nemzet jövője ellen s oly önmegfeledkezését vonta maga után azoknak, kik azt a vallástalanság hirdetésének hasisául igyekeztek kizsákmányolni, szintén öntudatlanul a közműveltség és a nemzet jövője ellen! Azért, míg ott állunk, hogy tüzetesen fontolóra kell vennünk azon kérdést, kötelesek vagyunk vele, hogy mely eszköz szolgál többet a közművelődés előmozdítására, a vallásoktatás bolygatása-e vagy meghagyása, nem a paedagogia, hanem társadalmunk alkotó elemeinek, a népnevelésre nézve határozott befolyással bíró tényezők szempontjából — addig komoly vita tárgyává nem tehetjük az oly kérdéseket, melyek az előbbit figyelmen kívül hagyják. Ha vannak egyes elszigetelt nézetek, melyek a tényleges állapotok felett behunyt szemmel elsurrannak s talán a jövő, vagy még távolabbi század dolgait most hozzák felszínre, az ne okozzon nekünk főfájást, mert van elég dolgunk, melyet a mi századunk követel tőlünk. Végezze kiki a magáét. K. L. A kassai községi iskola. Kassa, ápril 21. Abauj megye területén egyetlen községi iskola van, Kassa városban, és ennek a tétele is veszélyeztetett, ha való — a miben, fájdalom, már nincsen okunk kétkedni, miután hiteles forrásból merítettük — azon hir, hogy az iskolaszék, melynek alelnöke Kassa városának országos képviselője, tagjai a város legelőkelőbb polgárai, kik mindannyian, főleg annak elnöke, szintén tanférfiu, szívükön hordozzák elsősorban a tanügyet és ezzel együtt a helyi viszonyoknál fogva a magyar haza és nyelv iránti szeretetet, dorgatóriumot kapott fölülről buzgó működéséért. Pedig mily csekély okból származott, a megyei tanfelügyelő önállótlansága miatt — ezen nagy baj! Egy tanító az iskolaszék elnöke előtt depraváltaknak nevezi nőtanitótársait, a miért kérdőre vonatván, az iskolaszék elnöke ama tanítótól oly választ nyert, melynek reproducálása nem tisztességes körbe való s bel- és külalakja egyiránt szomorú tanúságot tesz a tanító lelkületéről és műveltségi fokáról. E válaszszal egy boríték alatt volt ama tanító nejének, ki miután polgári iskolai tanítónő, lemondása, közvetlenül a múlt évi zárvizsgálatok előtt, úgy, hogy azonnal elmaradt a tanítástól. Ama tanító a városban szerte dicsekedett, hogy mily vágást adott az iskolaszéknek ; ő szeretné látni, hogy ki fogja nejét kényszeríteni, hogy az iskolában megjelenjen ! Csakugyan, nem használt az elnök, a tanügyi bizottság kérése, hogy a tanítónő állomását elfoglalja, csak midőn látta, hogy a zárvizsgálatok nélküle is megtartatnak, azon pillanatban, midőn az iskolaszék összeülni készült, visszavonta lemondását. — És az iskolaszék, fontolóra vévén, hogy a nő egy meggondolatlanul cselekvő férjnek hatalma alatt áll, visszaadta a nőnek lemondását; — de a mulasztása következtében szükségessé vált helyettesítésekért járó 40 forintnyi díj megtérítésére ítélte. Ezen ítélet ellen a tanítónőnek sokáig semmi kifogása nem volt, mígnem a »Kassa és Vidéke« nem támogató. A jelen tanév kezdete előtt ugyanis eme tanítónő nem is a városi tiszti orvos által kiállított orvosi bizonyítvány alapján, melyben a betegség »testi s lelki izgatottságnak« volt nevezve, félévi, esetleg egész évi szabadságidőt kért. Ily bizonyítványra és ily betegség miatt az iskolaszék természetesen nem volt hajlandó a kért szabadságidőt megadni, mindamellett a tanítónő nem jelent meg az iskolában. A tanítónő helyettesíttetett, anélkül, hogy fizetéséből egy krajcrár is levonatott volna, mígnem anyává lett, a midőn az iskolaszék azon határozatot hozta, hogy a férjezett tanítónőknél a házasélet következményei folytán felmerülő helyettesítési költségek az illető tanítónő fizetéséből eszközöltessenek. Ez annyira hatott a tanítónőre, hogy már három hét múlva egészségesnek jelentette magát és állomását elfoglalta. De ezt már egy hét múlva ismét elhagyta. Most újból szabadságidőt kért, s az iskolaszék megadta neki azt, a tanügy érdekében, de minthogy ily betegségek enyhítésére nem rendelkezik kellő pénzalappal, azt határozta, hogy a tanítónő havonkénti 70 frtnyi fizetéséből 48 forint vonassék le a szorgalomidőtartama alatt a szükségessé vált helyettesítési díjak megtérítése fejében. A szóban lévő tanítónak még más viselt dolgai is vannak, amelyek miatt az iskolaszék elmozdíttatását kérte, de a megyei tanfelügyelő előterjesztései folytán az iskolatanács, »mert az elmozdításra nem talált elég okot, teljesen büntelennek« találta és ezen határozatot a minisztérium tudomásul vette és csakis fellebbezésre a tanító megrovatását az iskolaszék által rendelte el. A megyei tanfelügyelő egy héttel előbb, semhogy az iskolaszéket a minisztérium igazságos határozatáról értesítette volna, sietett tanító barátját értesíteni és neki tanácsot adni hivatalosan, az iskolaszék kikerülése mellett. Miután a m. minisztérium is igazat adott az iskolaszéknek, azt lehetett hinni, hogy a béke már helyreállott. De csalatkoztunk. A bölcs tanácsadók, kik a községi iskola megbuktatásán munkálkodnak, de ezt nyíltan megtámadni nem merik, megtámad -------------- --------------------------1---------------• - -------• -—|-----------------------------------------------| ---------------- '■ r „ ArT* Tartva Adva Tartva f BÉCSI TŐZSDE. vt***.^* mm s* - $» M' | Haza életbiztosítósi hitel 200 frt......................................... — — -------Osztrák Lloyd 5% P- P- i l l l • l i • • ~~ ~ ~ | . Magy. árt. municipalis 200 frt 40%........................................................................iOsztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 85 50 80 — April 21. Magy. jelzálogb. 200 frt 30% .........................1-----------------------Rudolfpálya, 300 frt, 5%.......................................................... — ~ 80 — Osztr. nemz. bank . .........................................* e • i 848 — 849 — » 1869 . ................................................... • • 78 25 78 7* . , ■_ ,--------,------- . ........... 2 . Unicbank 200 frt 70% ....................................................... 53 60 54 — » 1872 ..................................................................................... 7/ ~ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst — — 62 50 Adva Tartva , • Állampálya 500 frank 8%................................................... 147 50 -------1 A. Államadósság 1O0frt.________________E. Közlekedési vállalatok részvényei. .»JMU ». • . • • • J" I . Alföld-fiumei pálya 200 frt..............................................! 101— 102 — Déli vasút Januar—Juli * 8% *600 fr. . . ! ! * *. 111 — 111 50 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. . . «3 50 53 75 Albrechtpálya 200 frt............................................................. .........., n april.—okt. 3°/0 500 ..................................... 111— 11150 » „ „ febr.—aug. 5 prc. . . 64 50 63 75 Duna-draval 200 . ...... 4 •••••* * -------1 „ 200 frt ez. 5% ........................................ 93 25 93 75 » * ezüstben janjul. 5 prc. „ . 67 49 67 70 Dniester 200 .......................................................................) 6Z ~ “i » 1875-1876 6% 500 fr.................................... ........................... » * n april—oct. 5 prc. . . 67 40 67 70 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p.................... — 308 —, 1877—1878 6% 500 „.................................................................... Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p............................... 230 — 232 — Erzsébet-pálya 200 frt p. ...................................................... 14 50 149 — Tiszavidéki...............................5»/0........................................ - - — 81 —*: » 1839-ből ötöd „ „ ................................. 224 - 226 - Eperjes-tannovi 200 frt.................................................. . . —— — — Tramway 22 év kisor.....................5%.................................................................. „ 1854-ből 250 frtos 4%„ ................................. 102 50 103 — Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... 1758 1760 Magyagácsországi 200 frt .. .5%.............................................65 — „ 1860-ból 500 „ 5%„ .......................... 105 50 106 — Ferencz József pálya 200 frt ezüst...................................... 131— 132 — Magy. északkeleti 300 frt. . .5%.................................... 60 — 61 501 „ 1860-ból 100 „ 5°/0n .......................... 113 — 113 50 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . .................................. 128 110 — Magyar keleti 300 frt .. 5%.................................. 59 — 59 25 * 1864-ből 100 ............................................... 114 75 125 25 Lajos-Károly pálya 200 frt p. p........................................... 183 50 184 — Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 5%.............................................................. Qomot járadékjegy 42 lira............................................... 21 50 22 — Kassa-oderbergi pálya 200 frt......................................... -*■ — 97 — Magyar nyugati 200 frt . . 5% -------------------Allatországi jelzáloglevél 120 frt 5%.......................... 13g 21 138 15 Lemberg-czemoviczi pálya 200 frt • •••••• 123 50 124 50 Osztr. kincstári jegyek 5%.............................. * 07 on 07 in Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p..................................... 308 — 310 — Osztrák-északnyugati 200 frt.............................................. 129 - 130 — . „ , 1 ^ x „ (Lit. b.) 200 frt................................................................... I* Magánsorsjegrek. B. Foldteliermentes. 100 frt p. p* Pwudoif pálya, 200 frt............................................................. 109— 110 — Első erdélyi pálya 200 frt ezüst.........................................................................Hitelintézet 100 frt......................................................• • , 148 50 149 Csehországi 5% .......................................................... . 100 —-------Állampálya 200 frt p. p.............................................................. 268 — 268 50, Clary 40 frt p. p.............................................. . .1 29 75 30 25 Bukovinai 5 ........................................................ 84 75 85 50 Déli pálya 200 frt .............................................................. 92 25 92 f0 Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% ..... . 95 25 95 75 Gácsországi .................................................................... 85 50 86 Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 184 — 195 — Innsbrucki városi 20 frt..................................................... 1.9 25 19 75 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% ..... 90 — 92 — Bécsi Tramway 200 frt.......................................................... 106 51 107 50 Keglevich 10 frt ................................................... 15 —____ Horvát*tótországi 5%.................................... ... 83 — 83 50 Magyar-gácsországi első pálya 200 frt..............................................................Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt........................................... 14 75 15 25 Morvaországi 5%..................................... . . . 93 75 99 25 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst............................... 95 50 96 50 Buda város kölcs. 40 frt................................................... 30 — 30 50 Alsó-ausztriai 5 ........................................... ., 100 50 101 — „ keleti-pálya 200 frt................................................... 84 — 85 — Pálffy 40 frt .. ......................................................... . . 28 25 28 75 Felső-ausztriai 5......................................................... 96—-------» nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt.................................................101 — Rudolf-alapítvány 10 frt.............................................................. 13 _ 13 50 Salzburgi 5 ...........................................* . é . 97—------ Salm 40 frt p. p. . . •...............................• . . . 37 _ 37 50 Sziléziai 5.......................................................... 96 50 97 50 1 . Salzburgi dijsorsj. 20 frt.................................................... 16 50 17 50i Erdélyi 5%......................................................... 72 50 73 25 I* /al0gl6T©l6k* St. Genois 40 frt. .. ............................................................... 26 75 27 25 Stájerország 1 5 ...........................................’ ’ , 95 — 96— „ Stanislau városi 20 frt . ................................................... 19 «In 20_! Tiroli 5 „ ......... 99--------Osztrák földhitelintézet sors. 5%........................................ 1027c 103 25 Triest város 100 p. p. 4'/% . . . . . ... 117 _ Temesi Bánság 5% ..... . . . . . . 72 73 25 „ 33 éves visszaszetes 5%..................................... 68 75 89 „ 50 p. p. 40 //“ . ! | | | | ! ! ) . 57^ 58 50' Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.......................... 72 — 73 — £tel1 jelzálogb. 5 /6 . . . ............................................... 92 — 93 — Waldstein 20 frtd. ................................................................. 22 . 23 — Magyar 5%. . ........! ! !! ! 73 25 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ...............................* * - - - Windisolográz 20 fr.P.......................... *2 50 23” 1867*diki sorsolási záradékkal........................... 72 — 73 Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/1% '.............................................103 501 - földhitelintézeti 572%..................................................................84 _____* „ . . . . C. Más közkölcsönök. „ 5% arany.................................................................. 95 _ 98 _ Váltók (három hóra). „ .... _ kereskedelmi bank 23 év.................................... 89 _________ .:!: ‘: -- ” iAbank6Va%................................. 79 50 ,0 -Autor. .. SS” Magyar nyeremény 100 frt . *. . ! *. I ! ! 67 50 68 - G. Elsőbbségi kötvények. &ó°Soo^bi^mark ! ! ! ! ! .* .* ^ ' ! ! -- -Magyar ^W^utalvány űri ló £ a% 1 á ! ! « H ^ *. *. ) ; ) ) ) ~ ! » £ Eg« « £árk ‘ ! ! *. ! ! ! g ! 58 50 58 ,51 , k51es5n 1871. 30 mii.....................................................................................Báttaszék-Dombovárlop frt e. 5%..........................................................63 ' nT .................................• 1 ■ ^ T? , 1873-ikl 54 mii. 5% ...............................................................................Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p.................................. ..........................L?engíoe frank ...................................o" ' ' * , szelídézsma-váltság 100 frtos.....................................................................„ „ 300 frt e. 5%.................................................. 93 50 Mann 100 lira .........................................1.2" 1 1 ----------------------Pest városi 6%..............................................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 88 50 89 50 *'ra-...........................................- -------------------TSzSk vasúti 400 frank ............................................... ,5 50 ,5 75 . . WJJM........................................................ 87 75 88 25 SeDVlM ^d „.' ! ! ! ! ! ! i ' NI II ” ” 15 befi................................................ — " « 2oo mos'. .*. ...••••. n s? sris 100 frank .........................................«% ... 4770 Eperjes-tarnovi 300 frt.........................i 1 ---------------64 - mSwO‘ftmí*1...........................................T/l° ' ' ’-------------------- D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya 200 frt. .. .................................... 99 — 100 — ......................................... 3 --------------* r n n 100 frt O. .................................. 96 -- — — Angol-magyar bank 100 ^frt" ' .' I “ 10 “ 30 Ferencz József n 100 „ «"A,. . . . . 101 7_5 103 25 Pénzek árfolyama. név«i hanVevvlnt toofrt ’ " ’ . tx — 1t Fécs-barcsi „ 200 „ ezüst.............................................69 - - „ Osztrák földhitelintézet 200 frt,' ez. 40' ____________Károly-LajM 0'...S0° ................................................... 93 — 81 — So'fr'kormatív........................................................................ 5 70 6 72 Magyar földhitelintézet 200 frt. ............................... I 7o 0Z - ” k,b‘ 1 1 .............................. 89 ~ 99 ~ ............................................................................. 8 83 8 64 Keresk. cn iparhitelintez. 160 frt....................................... 1S4 - 184 20 ” ” IV ” ' ' 300 .............................. III ~ Orosz Imperiale I ' i “ 82 11 861 TM n U3K :^v: -- t856^,ia-Teréz,atal,or.............................................................. -- - Alsó-ausztriai leszámitoló társulat 500 frt...................... .. I e2I I hembergl ezern.-jassyi pálya 300 frt ezüst.........................................................Bérleti tallér............................................................................... 103 90 104 “ Franco-osztrák-magy. 500 frank 50%.......................... -I - I J ” ” ' £ ^ “g 1 1 1 1 7 80 J 80 Po^z pénztári utalvány' .' .' .' .‘ .' ! ~~ Franco-osztrák 100 frt........................................................ ,2 50 13 - 1 m 1868 '. ! ^ I 67 - ---- n n n n » ^372 .... __ — —* — Nyomatig a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7, s*. tatták az iskolaszék elnökét, mint a kinek megmaradásától sok tekintetben függ a »valóságos« községi iskola tétele és mind a »Kassa és vidéke« czimű lapban,mind a tanfelügyelő előtt és ennek útján a m. minisztérium előtt úgy tüntetik fel az elnököt, mintha az állását kizsákmányolná és nyomorult 300 frtot hozna évenként a polgári iskolák igazgatásáért, holott a dolog másként áll. Miután az iskolaszék még nem látja időszerűnek a még csonka polgári iskolához igazgatót választani, felkérte harmad éve Szokkay Józsefet, akkoron főreál tanárt, tartaná fenn a rendet díjtalanul a polgári iskolákban, tavai és az idén pedig Szikay Lipót iskolaszéki elnököt kérte fel, hogy az igazgatói felügyeletet további intézkedésig gyakorolja. Ezen, csak helyi érdekűnek látszó ügyet azon egyszerű okból találtam hosszasabban szellőztetendőnek, mivel a kassai községi iskola az egész Abaúj megye területén unicum lévén, ennek netaláni megbuktatása az egész megyére, s valószínűleg az egész felvidékre nagy horderejű következményeket vonna maga után, másrészt pedig elvi szempontból tekintve a dolgot, ezen concret ügynek mikénti elintézésétől kétségtelenül az országban létező összes községi tanintézetek további tétele föltételezve marad. ). (Lapunkban ez ügyről más közlések is megjelentek, melyek az itt előadatottól egészen eltérő színben mutatják be a »Kassa és vidéke« czímű lap fellépését, s úgy látszik nekünk, hogy e közlések, ami az említett lapot illeti, a valósághoz közelebb állottak, mint a fentebbi levél, melyet az audiatur et altera pars elvénél fogva közlünk. A szerk.) KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek A gabnatőzsdéről. Budapest, ápril 22. Búza árai a gyenge hozatal és csekély kínálat miatt emelkedő irányt követtek, minkint 10 krral emelkedtek. Gyenge forgalom mellett mintegy 5.000 mm. adatott el. Egyéb gabnafajok árai nem változtak. A határidő üzletben búza 10 krral magasabban jegyeztetett, mint tegnap, 10.60—10.65-jával, zab ára nem változott, tavaszra 9.45—9.52 , tengeri, bánsági május—júniusra 3 krral javult és 5.45—5.50-jával jegyeztetett. Az értéktőzsdéről. Budapest, ápril 22. Az előtőzsdén ma felélénkült az üzlet és midőn Bécsből megérkeztek a tőzsdesürgönyök, az árfolyamok emelkedni kezdettek: osztr. hitel részv. 132.60—13. 20-ig, magyar hitel részv. 116-on, magyar földhitel részv. 41.50-en, municipális részv. 14.50-en vásároltattak. A déli tőzsdén lecsillapult a hangulat, noha bankok szilárdak maradtak, befektetési értékekből némelyek ma is folytatták a csökkenő irányt, malmok pedig változatlan szilárdak, pesti közúti vasút részvények ma szintén 2 frttal 182-ig emelkedtek. Valuták keveset változtak. Osztr. hitel részvények 134.30—134-ig, magyar hitel részv. 116-on, magyar földhitel részv. 41—42-en, municipális részv. 14.25—14.75-ön, angol-magyar bank részvények 46-on vásároltak. Gőzmalmok közül: Erzsébet részv. 131-en, Hengermalom 770-en, Pannónia részv. 570-en voltak keresve. Pesti biztositó részvények 44-en adva 41-en tartva voltak, magy. vasúti kölcsön kötv. 94-55-en, szőlő váltó, kötvények 71-en, váltók: Párisra 47.30-on, magyar k. aranyak 5.7- en adattak el. A bécsi értéktőzsdéről. (Eied, sürg.) Bács, april 22. Az előtőzsdén meglehetős szilárd hangulat uralkodott, minthogy a csökkent árfolyamok vásárlási kedvet ébresztettek : osztrák hitel 135.25, anglo 56.25, magyar hitel 115.50, osztrák államvasút 268, déli vasút 93. Bécs, ápr. 21. Ha eltekintünk a börze azon részétől, mely napról-napra él és az egyes napi eseményeket behatóbb bírálat nélkül veszi üzérkedésének alapjául, lehet mondani, hogy a börze hangulata jelentékenyen javult. A nemzetközi viszonyok nem adnak többé okot nyugtalanságra és azon közlésekből, melyek az Ausztria és Magyarország között fennforgó tárgyalásokról a nyilvánosság elé kerültek, azon meggyőződésre jutottak a börzei körök, hogy a végleges megállapodásra jutásnak lehetősége nemcsak nincs kizárva, sőt igen valószínűvé vált.* Annál nagyobb volt a kínos meglepetés, midőn a külfölddel közvetlen összeköttetésben álló cégek járadékból és ezüst-prioritásokból nagy mennyiséget vetettek a piaczra és midőn kiderült, hogy a váltóüzletek maguk is el voltak látva eladási megbízásokkal, vagy legalább nem voltak hajlandók mint vevők fellépni. A járadék és hasonló alapok árcsökkenése következtében a hangulat rohamosan megváltozott, aminek folytán a börze a lehető legroszabb hangulatban fejeztetett be a nélkül, hogy a tényleges viszonyok erre okot szolgáltattak volna. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos.