Pesti Napló, esti kiadás, 1876. április (27. évfolyam, 76-99. szám)

1876-04-22 / 93. szám

készülődéseket. Az első osztályú honvédség összes tüzérsége, mely körülbelül 85 ágyúval rendelkezik, menetkészültségbe helyeztetett. A határokra nagy mennyiségű hadiszer és élelem vitetik. Zách tá­bornok a határok megszállását követeli; a fejedelem maga a napokban Paraczinra megy, így beszélt leg­alább a hír. Csak a pénzügyminiszter halogatja elhatározá­sait. A minisztertanácsban minden indítványra azt szokta felelni: Uraim! nincs pénz! A kormány az utóbbi napokban egy párisi házzal 4 milliónyi függő adósság iránt akart szerző­désre lépni. Az alkudozások azonban, úgy látszik, nem vezettek sikerre. A kormány, mint mondják, épen semmi pénzzel nem rendelkezik. A katonáknak alig tudják a zsoldot fizetni, a megrendelt szállítások is nem­sokára be fognak érkezni. A kormány még nem tudja, hogyan tesz eleget ez iránti kötelezettsé­geinek, mert az adók nem folynak be s pénz oly kevés van, hogy még a hivatalnokokat sem tudják fizetni. E körülmény nagyon hátráltatja a hadi készü­lődéseket, melyekre azt hitték, hogy az önkénytes kölcsönből fog elég pénz kerülni. (Boszniában) a felkelés mind nagyobb tért foglal. Bosznia északi részében alig van pont, melyen felkelők ne volnának. Már a zvorniki kerületben is mozgalmak mutatkoznak. Az emissariusok nagyban működnek, egyet közülök a törökök elfogtak s agyonütöttek. A törökök között oly nagy a szerbek ellen az elkeseredés, hogy a szerbek élete veszélyben forog a törökök között. A török hatóságok nem ké­pesek a felkelést megakadályozni. Katonaság pedig nincs. Pénz még kevesebb. A török katonaság nem kapja rendesen zsoldját, s már zavargások fordultak elő. Serajevo lakossága nagy rettegésben van, mert hire jár, hogy egyes emissariusok a fővárosban is tevékenyen működnek s lázadást szítanak. BELFÖLD. (A makói­­szék ügye.) Consummatum est! A kormány még 22 tör­vényszéket feloszlatott s ezzel a megmaradt e. f. tör­vényszékek számát 65-re leszállította. A feloszlatott törvényszékek közt van a makói is. Talán nem lenne csoda, ha az általános izgalom közepette, mely e várost forrongásban tartja, elfogulatlanul írni nem tudnék, de megkísérlem. Megkísérlem kimutatni, hogy ez intézkedése a kormánynak indokolhatlan tévedés. Azon dictatúrához való felhatalmazás után, melyet a Tisza-kabinetnek a múlt országgyűlés az ország első birájának tiltakozása ellen, s bizonyára, ha a szavazatok mérlegeltettek volna a súlyosabb rész ellenében, megszavazott s azon vastag tévedés után, mely tavaly augusztus 1-jén az ungvári és szolnoki törvényszéket eltörölte — többé a kormány elfogulatlanságában bízni nem lehetett. Ama városok tehát, melyeket a hir, mint ki­szemelt áldozatokat szájára vett, siettek meggyőzni, informálni a tényezőket a törvényszék ott maradása iránt. — Emlékiratok, telve a statistika meggyőző adataival, nyújtattak át, orsz. képviselők felvilágosí­tásokat adtak stb. stb. — Nem szólok Baja és Nagy­szombat viselt dolgairól, csak Makóról. A mi megyei képviselőink múlt ősz óta informálnak ez ügyben és folytonosan azzal biztattak a leg­illetékesebb helyről, hogy a makói tör­vényszék feloszlatása szóba sem került. Ilyen nyilatkozat adatott legutóbb f. évi a­per­­ 1­3-án. És ápril 16-án a hivatalos lap hozza, hogy a makói törvényszék május 31-én megszűnik s egész területével a szegedibe olvad. Ez az eljárás nem titoktartás többé. Hogy mi­csoda, azt jellemezni nem akarom. Maga a kérdés: reducálandó-e a törvényszékek száma, vitatható; de ezt, mint eldöntött dolgot, mellőzve, kérdem : apasztható-e a törvényszékek szá­ma a járásbíróságok hatáskörének kitágítása, a ba­gatell-ügyek rendezése és a büntető törvénykönyv és eljárási szabály behozatala nélkül? És ha már apasztatik egyátalában a törvény­székek száma, nem ott kell-e meghagyni a törvény­széket, hol a meglevő emperiális hely azt igényli, nem kell-e számba venni az egyes vidékek természe­tes központját, a központ forgalmát, életrevalóságát, az elhelyezés anyagi részét, hivatali helyiségek meg­létét, a hivatalnokok lakás­szükségletét, a közlekedés lehetőségét és végül,mert hiszen az általános rendezés­nek az volna czélja, hogy az e. f. hatóságok egy helyen legyenek, a politikai czélszerűség is magyar állami szempontból ? Kérdések, melyekre feleletet nem kapunk. Kér­dések, melyeket a sphynx, a kormány indokolatlan sic volo, sic jubeo-féle rendelete megoldatlanul hagy. Áttérve Makóra, ennek törvényszéke a mostani Csanád megyét foglalta magában 30­0 mfld terü­let­­tel és 96 ezer lélekből álló népességgel. Területre nagy, lélekszámra nézve kisebb törvényszékek fenn­maradtak: Ipolyságh, Győr, Jászberény, Kardszag, Fehértemplom, Gyula-Fehérvár, Brassó, Kézdi-Vá­­sárhely, Csik-Szereda, Besztercze, Székely-Udvar­hely s ezek közül a mostani megnagyobbítások után is a jászberényi 20 ezer, a székely­udvarhelyi pedig 3000 lélekkel kevesebb népességgel bír, mint a ma­kói törvényszék területe. Az emperiális helyekre nézve a fennmaradt 65 törvényszék közül csak 10-nek székhelye népesebb, mint Makó, ötvenháromé pedig jelentékenyen kisebb városkákban, nagy falukban (Aranyos Marót 21351.) van és daczára, hogy Makó az Alföldön fekszik, a városi elem osztályozása szerint (1. Keleti: Hazánk és népe 481­­.) a törvényszékkel meghagyott székhelyek közt Makónál a sorozatban 62 áll előbb, 32 pedig hátrább. Adózási tekintetben e törvényszék területe 1875-re 728.892 frt 54 kr egyenes államadóval volt megróva s ebből 724.921 frt 57’/a krt lefizetett. Nincs ugyan 1875-ről az egész országra terjedő kimutatás kezeink közt, de van 1872 ről hivatalos összeállítása a belügyminisztériumnak, ebből kitűnik, hogy a 10 frt cenzus mellett­ azon 33 törvényszéki székhely közül, melyek követválasztási joggal birnak, csak 13 bír több követválasztó polgárral mint Makó, a­mely város évenként egyenes állami adóban 140.662 frt 181/2 krt fizet. Nem c­élom a bővebb részletezés ez irányban, ezt hivatva lesz a megye az országgyűléshez beadan­dó emlékiratában megtenni. Csak annyit jegyzek még hozzá, hogy a Makón befolyó bélyeg­jövedelem fölösen fedezi az ottani törvényszék s a hozzá csatolt ügyészség és járásbíróságok költségeit. A perforgalomról összehasonlítást nem tehetek, ezt az igazságügyminisztérium zár alatt tartja, de azt tudom bizonyosan, hogy a 12 bíróval ellátott szegedi törvényszék felfújt forgalmában csak 12 ren­des perrel van több, mint a makói 5 bíróval tervezett, de rendesen csak 3, 4 bíróval ellátott törvényszék­ben.­­ A váltó­perek száma pedig ismét majdnem egyforma. Valóban el kell keseredni ha ez adatokat megfigyeljük. Makó ápril 21. És továbbá Szegeden a törvényszék bérházban nyomorog. Középülete nincs A makói ingyen lakik kényelmes épületben. A logika természetes, hogy nem a szervezett, szükséges törvényszéket kell megna­gyobbítani, vagy legalább meghagyni, hanem meg­szüntetni s magával az épületek feleslegességével az államnak kárt okozni. Vagy talán mind e sérelem eltörpül a mellett, hogy egy nagy magyar központot teremt a kormány. Ennek csak úgy volna értelme, ha teremtene. De Szeged, Vásárhely és Makó mind magyar terület, ezek összevonása a­helyett, hogy a kikindai törvény­szék osztatott volna szét, a szegedi, makói, temesvári és becskereki közt s így két magyar törvényszék teremtetett, s egy nemzetiségi eltöröltetett s ezzel az ominosus bánáti határral lerontatott volna, nem he­lyes és nem magyar politika. És utoljára a törvényszék azért van, hogy hasz­nálják. Mi ugyan a szegedit nem használhatjuk. A Maros és Tisza van megyénk és Szeged közt, a köz­lekedés mai is primitív módon — kompon — eszkö­zöltetik télen, tavaszszal jégzajláskor azon keresztül csak a madár járhat. Ím vázlatban a legújabb kormány­ rendelet böl­­cseségének méltatása. Felszólalásunknak a törvény­szék visszaállítása iránt egyhamar sikert ugyan nem várunk, de hiszszük s meg vagyunk győződve, hogy a terület­rendezés nem fog a kormány ezen elhibázott ösvényén haladni s a végleges szervezéskor törvény­székünk is visszaállittatik. Még csak a »P.Lt.« szerdai vezérczikkezőjének valamit. Ö azt irta, hogy Makó ne is beszéljen, tartsa emléknek az egykori bőkezüsködésre,hogy törvényszé­ket kapott. Ezen megye, t. vezérczikkiró ur sz. István óta áll és törvényszékét nem 1871-ben kapta, kétszer elvették tőle 1854-ben Bach, 1876-ban Tisza; az egyik absolutismus után az alkotmány vissza­állí­totta, a másik után vissza fogja állítani helyzete, for­galma és belső értéke ! Különfélék. — ápril 22. (K­iné­vezér.) A vallás- és közoktatási miniszter Weiszer Adolf közalapítványi kir. ügyigazgatósági iktató-ki­adót az ügyigazgatósághoz irattárnokká és Rácsay Géza 1-ső írnokot ugyanoda iktató-kiadóvá nevezte ki. (Pest megye Alberti) községében a ka­nyaró betegségbe esettek mind az 58 an meggyó­gyultak s igy ott egy sem halt el; azonban Pilis me­zővárosában ilyen betegségbe esett 83 közül 75 meg­gyógyult és 6 meghalt, kettő pedig még ápolás alatt van. (Pályamunka.) Megjelent a kolozsvári tudományegyetem által a Kolozsvár városa részéről kitűzött dijjal jutalmazott következő czimű pálya­munka: »A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinian császár törvényhozásáig bezárólag.« Szer­zője Kiss Mór. Ára 1 írt 20 kr. (A zalamegyei gazdasági egyesü­let) i. é. május 2-án, délutáni 4 órakor Zala-Eger­­szegen, saját helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagoknak minél nagyobb számban leendő megjelené­se kéretik. Előfordulandó tárgyak: 1-er: Az Elnökök megválasztása. 2-or A Nagy-Kanizsán, augustus hó­napban megtartatni tervezett gabona­vásár terveze­tének ,­­ valamint 3-or. a keszthelyi bor­kiállítás foganatosítási módozatának megállapítása. Árvay István, ügyvezető­ elnök. (A kuruzslás áldozata.) Sima Ferencz 56 éves nős, hivatalszolga a m. kir. közokt. minisz­tériumnál f. hó 18-án reggel 9 órakor a hivatalban hirtelen rosszul lett s nem sokára meg is halt. Mint­hogy a halottkémlelésből alapos gyanú merült fel, hogy Sima F. kuruzslásnak lett áldozata, hullája bonczo­­lás végett kórházba szállíttatott s az eset iránt a vizsgálat folyamatba tétetett. (Victor Hugó és a párisi munká­­s­o­k.) Azon párisi népgyűlés alkalmából, melyről tegnapi lapunk tárczájában szóltunk, Hugo Vic­tor a következő levelet intézte Lockray úrhoz, ki a philadelphiai kiállításra menő franczia munkások részére gyűjtött adakozásokat közli: »Tisztelt kedves kollegám! A tegnapi népgyűlésen igénybe vett he­lyemért belépti díj fejében küldök 500 francot, mely­nek fele a kiküldendő munkások pénztá­r, fele pedig a politikai elitéltek családjainak segélypénztára ja­vára fordítandó. Fogadja legszívesebb kézszoritáso­­mat. Páris, ápril 18. Victor Hugo. (A lótolvaj sorsa.) Sztojkó József vidéki lócsiszár crcigány még a múlt őszszel értesült arról, h­­gy Galambos Pál mezei rendőrkerülőnek eladó lova van, miért is felkereste őt, s tőle a lovat kialkudva, 2 frt foglalót adott. Galambos azonban a lovat Sztojkónak hitelbe nem volt hajlandó átadni, minélfogva a czigány tehát úgy segített magán, hogy a lovat egyszerűen ellopta s azt azonnal egy majo­rosnál elcserélte, azután pedig a fővárosból nyomta­lanul eltűnt. A legközelebb múlt marhavásáron azonban már volt bátorsága eljönni, gondolván, hogy számtalan hasonló furfangos tetteit az emberek már elfeledték; — de a vásárban az általa lócserebere által érzékenyen megcsalt részint vidéki, részint fővárosi lakosok megismerték s elfogták. Hogy a felingerült károsok halálra nem verték őt, csak annak köszön­hető, hogy Mandák Pál mezei rendőrbiztos is jelen volt a vásáron, ki őt a főkapitányság elé vezette. (Ítélet­hirdetések.) Bergler Vilmos, volt bejegyzett kereskedőt a budapesti fény­ tvszék vétkes bukás miatt 5 havi fogságra ítélte; ezen íté­letet a kir. tábla is megerősítette. — Fleisch­mann Dávidot, kit az első bíróság a vétkes bukás vádja alól felmentette a kir. tábla bűnösnek találta, s ezért két havi fogságra ítélte. A »Magyarország és a Nagyvilág« 17. száma a következő tartalommal jelent meg : S­z­ö­v­e­g:­­ Báró Sima Simon. — Isten háta megött. Beszély a palócz nép­életből. (Tóvölgyi Titusz.) Folyt. — Mú­zsám. (Költ. Szabó Endre.) — Irodalmi levelek. (I. F.) — A fővárosból . Báró Sina Simonról. (Porzó.) — Enid. Király­­i hyll. Tennysontól. (Csukássi József.) — Különfélék. — Sakk­feladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. R­aj­z­ok : — Báró Sina Simon. — Krakói országos vásár. — Tánczoló patagónok. — Tiszai esik-halászat. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, egész évre 10 frt. A „Pesti Napló“ táviratai. Cherbourg, april 21. Az angol királyné ma este hajóra szállt és Angolországba utazott. Athén, april 21. A királyi család e hó 22-én Nápolyba utazik, a­hol találkozni fog a dán trón­örökössel és nejével. — Bhangabe végleg kinevezte­tett berlini követnek, Ypsilanti megtartja bécsi állá­sát és párisi követté is kineveztetett. Alexis nagyher­­czeg a »Svetlana« fregaton utazik Nápolyba. London, apr. 22. A hivatalos lap közzé teszi, hogy Paget, római angol követ nagyköveti rangra emeltetett. Bécs, apr. 22. V­o­g­u­é gróf franczia nagykö­vet neje ma reggel meghalt. Bécs, april 22. (Megnyitás.) Hitelrészvény 134.50. Magyar földhitel —.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 56.25. M. hitelrészvény 115.25. Franco-magyar —.—. Lom­bard —.—. Államvaspálya —.—. Bács, april 22. (Előbörze.) Hitelrészv. 135.80. Magy. Földhitel 42.—. Angol-magyar 43—. Angol-osztrák 56.30. M. hitelrészény 115.50. Franco-magy.—.—. Lombard 93. — . Államvasp. 268.—. Municipalbank —.—. Uniobank 54.—. Által. építő bank —.—. Angol épitő bank —.— Magyar sors­jegy —.—. 1860-as—.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napo­leondor 9­61.— Rente —.—. KÖZOKTATÁSÜGY. »Kizárást vél-e a vallásoktatás a közös iskolából ?» E kérdést vetette föl e becses lapok múlt szom­bati számának esti kiadásában Wolkenberg úr. Nem vagyok eléggé képes arra, hogy vissza­tartsam magamat megjegyezni, hogy e kérdésnek napirendre hozása először korai, másodszor a tény­leges viszonyoktól nem követelt és harmadszor nem jelenthet mást, minthogy az 1868. 38. t. sz. valódi intenziója, a közös iskolák felállitására nézve, félre­értetik. Korai, mert nálunk a közös iskolák létszáma még igen korlátolt s igy a törekvés, melynek czélja lenne a vallástanítást a közös iskolából kiküszö­bölni, a felekezetek részéről, kiknek népiskoláink óriási száma kezében van, legellenségesebb visszaha­tást idézne föl, természetes következményével annak, hogy a közös iskolák szaporodása még inkább meg­­nehezíttetnék s csak a közoktatás szenvedne kárt. Ha kivánjuk, hogy az idézett törvény ne maradjon írott »malaszt«, hanem menjen át a gyakorlatba, forrjon össze a nép érzületével és gondolkodásával, úgy e czélra ne válaszszunk oly eszközöket, melyek attól eltávolítanak, hanem, a­melyek közelebb hoznak ahhoz s ez­ a mérsékelt szellem, mely előtt nem az egyes tényezők megsemmisítése, hatástalanná tétele, hanem tisztán és egyedül a közoktatás ügye lebeg; az egyetértés létrehozása, hogy minden hivatott kö­zeg féltékenykedés nélkül tegyen a czélért annyit, a­mennyit csak tehet; a barátságos, jóindulatú közele­dés, mely egyedül képes eloszlatni az ellenszenvet, s bizalmat, jóakaratot ébreszteni. E kellékek nélkül akkor, midőn a közös iskolák növekedését, vagy az illető törvény rendelkezéseit akarjuk előmozdítani, épen az ellenkező eredmény lesz a jobb sorsra ér­demes fáradság­ jutalma. Hazánkban a felekezetek, tehát a vallás­tanítás még mindig oly tényezők,melyek­kel az elfogulatlan gondolkodónak folyvást számot kell vetni s igy, a ki ezek nélkül akar tenni, azt in­kább a legyőzhetlen ellenszenv s nem az ügy maga vezérli. A kérdés nem a tényleges viszonyoktól köve­telt, mert a nép zömének erkölcsi alapját néma jó­­irányú, társadalmi nevelés, magasabb fokú szív­ós észműveltség teszi, hanem még mindig a hit, te­hát még egyátalán nem értünk oda, hogy vallás nél­kül is teljesen biztosítva látnák a közerkölcsiséget, vagyis, hogy a nép maga mintegy kívánná azt, hogy vallástan helyett inkább oly tárgy taníttassék, mely­nek gyakorlati haszna van. Ha találkozunk is itt-ott ilynemű óhajtással, de találkozunk többször az ellen­kezővel, ennélfogva világos, hogy tévesen jár el az, ki ítélete alapjául csak az előbbit veszi. Az erőszakoskodás mindig önmagát boszul­­ja meg. A 38. t. sz. intenziója félreértetik, mert a tör­vény nemeskeblű alkotójának szemei előtt nem volt más, mint csak az általános népnevelés, s hogy ez keresztülvihető legyen, folyamodnia kellett oly esz­közhöz is, mely viszonyaink között, mint újság tűnt föl; de helyén volt, minthogy voltak és vannak oly községek, melyeknek felekezetei szegényes vagyo­­nosságuk folytán nem képesek megfelelő iskolák fel­­irtására s jó tanító díjazására, de egyesülten igen. Ez irány a törvény illető pontjában igen világosan van kifejezve s épen azért csodálkozni lehet azon, hogy találkoztak és találkoznak, kik különféle dolgo­kat képzelnek oda; az egyik, hogy az a vallástalanság­­hoz vezető út, a másik, hogy­ azt fel lehet használni a vallás kiküszöbölésére. És egyedül e félreértés szolgáltatott okot arra, hogy a közös iskolák a tisztán hazafias eszmének, a szép czélnak meg­felelő intézménye oly sajnos és többé kevésbé elke­seredett harczra indította volt az egyes felekezete­ket — öntudatlanul a közműveltség és a nemzet jövője ellen s oly önmegfeledkezését vonta maga után azoknak, kik azt a vallástalanság hirdetésének hasisául igyekeztek kizsákmányolni, szintén öntu­datlanul a közműveltség és a nemzet jövője ellen! Azért, míg ott állunk, hogy tüzetesen fontolóra kell vennünk azon kérdést, kötelesek vagyunk vele, hogy­ mely eszköz szolgál többet a közmű­­velődés előmozdítására, a vallásoktatás bolygatá­sa-e vagy meghagyása, nem a paedagogia, hanem társadalmunk alkotó elemeinek, a népnevelésre nézve határozott befolyással bíró tényezők szempont­jából — addig komoly vita tárgyává nem tehetjük az oly kérdéseket, melyek az előbbit figyelmen kívül hagyják. Ha vannak egyes elszigetelt nézetek, melyek a tényleges állapotok felett behunyt szemmel elsur­rannak s talán a jövő, vagy még távolabbi század dolgait most hozzák felszínre, az ne okozzon nekünk főfájást, mert van elég dolgunk, melyet a mi száza­dunk követel tőlünk. Végezze kiki a magáét. K. L. A kassai községi iskola. Kassa, ápril 21. Abauj megye területén egyetlen községi iskola van, Kassa városban, és ennek a tétele is ve­szélyeztetett, ha való — a miben, fájdalom, már nin­csen okunk kétkedni, miután hiteles forrásból merí­tettük — azon hir, hogy az iskolaszék, melynek al­­elnöke Kassa városának országos képviselője, tagjai a város legelőkelőbb polgárai, kik mindannyian, főleg annak elnöke, szintén tanférfiu, szívükön hordozzák első­sorban a tanügyet és ezzel együtt a helyi viszo­nyoknál fogva a magyar haza és nyelv iránti szere­­tetet, dorgatóriumot kapott fölülről buzgó működé­séért. Pedig mily csekély okból származott, a megyei tanfelügyelő önállótlansága miatt — ezen nagy baj! Egy tanító az iskolaszék elnöke előtt depraváltaknak nevezi nőtanitótársait, a miért kérdőre vonatván, az iskolaszék elnöke ama tanítótól oly választ nyert, melynek reproducálása nem tisztességes körbe való s bel- és külalakja egyiránt szomorú tanúságot tesz a tanító lelkületéről és műveltségi fokáról. E válasz­­szal egy boríték alatt volt ama tanító nejének, ki miután polgári iskolai tanítónő, lemondása, közvetle­nül a múlt évi zárvizsgálatok előtt, úgy, hogy azon­nal elmaradt a tanítástól. Ama tanító a városban szerte dicsekedett, hogy mily vágást adott az iskola­széknek ; ő szeretné látni, hogy ki fogja nejét kény­szeríteni, hogy az iskolában megjelenjen ! Csakugyan, nem használt az elnök, a tanügyi bizottság kérése, hogy a tanítónő állomását elfog­lalja, csak midőn látta, hogy a zárvizsgálatok nélküle is megtartatnak, azon pillanatban, midőn az isko­laszék összeülni készült, visszavonta lemondását. — És az iskolaszék, fontolóra vévén, hogy a nő egy meggondolatlanul cselekvő férjnek hatalma alatt áll, visszaadta a nőnek lemondását; — de a mulasztása következtében szükségessé vált he­lyettesítésekért járó 40 forintnyi díj megtérítésére ítélte. Ezen ítélet ellen a tanítónőnek sokáig semmi kifogása nem volt, mígnem a »Kassa és Vidéke« nem támogató. A jelen tanév kezdete előtt ugyanis eme tanító­nő nem is a városi tiszti orvos által kiállított orvosi bizonyítvány alapján, melyben a betegség »testi s lelki izgatottságnak« volt nevezve, félévi, esetleg egész évi szabadságidőt kért. Ily bizonyítványra és ily betegség miatt az iskolaszék természetesen nem volt hajlandó a kért szabadságidőt megadni, mind­amellett a tanítónő nem jelent meg az iskolában. A tanítónő helyettesíttetett, a­nélkül, hogy fizetéséből egy krajcrár is levonatott volna, mígnem anyává lett, a midőn az iskolaszék azon határozatot hozta, hogy a férjezett tanítónőknél a házasélet következményei folytán felmerülő helyettesítési költségek az illető tanítónő fizetéséből eszközöltessenek. Ez annyira ha­­tott a tanítónőre, hogy már három hét múlva egész­ségesnek jelentette magát és állomását elfoglalta. De ezt már egy hét múlva ismét elhagyta. Most újból szabadságidőt kért, s az iskolaszék meg­adta neki azt, a tanügy érdekében, de minthogy ily betegségek enyhítésére nem rendelkezik kellő pénzalappal, azt határozta, hogy a tanítónő havon­­kénti 70 frtnyi fizetéséből 48 forint vonassék le a szorgalomidő­tartama alatt a szükségessé vált he­lyettesítési díjak megtérítése fejében. A szóban lévő tanítónak még más viselt dolgai is vannak, a­melyek miatt az iskolaszék elmozdíttatását kérte, de a me­gyei tanfelügyelő előterjesztései folytán az iskolata­nács, »mert az elmozdításra nem talált elég okot, teljesen büntelennek« találta és ezen határozatot a minisztérium tudomásul vette és csakis fellebbezésre a tanító megrovatását az iskolaszék által rendelte el. A megyei tanfelügyelő egy héttel előbb, semhogy az iskolaszéket a minisztérium igazságos határozatá­ról értesítette volna, sietett tanító barátját értesíteni és neki tanácsot adni hivatalosan, az iskolaszék kike­rülése mellett. Miután a m. minisztérium is igazat adott az iskolaszéknek, azt lehetett hinni, hogy a béke már helyreállott. De csalatkoztunk. A bölcs tanácsadók, kik a községi iskola megbuktatásán munkálkodnak, de ezt nyíltan megtámadni nem merik, megtámad­ --------­------ --------------------------1---------------• - -------• -—|-----------------------------------------------| ---------------- '■ r „ ArT* Tartva Adva Tartva f BÉCSI TŐZSDE. vt***.^* mm s* - $» M' | Haza életbiztosítósi hitel 200 frt......................................... — — -------Osztrák­ Lloyd 5% P- P- i l l l • l i • • ~~ ~ ~ | . Magy. árt. municipalis 200 frt 40%........................................................................iOsztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% .... 85 50 80 — April 21. Magy. jelzálogb. 200 frt 30% .........................1-----------------------Rudolfpálya, 300 frt, 5%.......................................................... — ~ 80 —­ Osztr. nemz. bank . .........................................* e • i 848 — 849 — » 1869 . ................................................... • • 78 25 78 7*­ . , ■_ ,--------,------- . ........... 2 . Unicbank 200 frt 70% ....................................................... 53 60 54 — » 1872 ..................................................................................... 7/ ~ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst — — 62 50 Adva Tartva , • Állampálya 500 frank 8%................................................... 147 50 -------1 A. Államadósság 1O0frt.________________E. Közlekedési vállalatok részvényei. .­­»JMU ». • . • • • J" I . Alföld-fiumei pálya 200 frt..............................................! 101— 102 — Déli vasút Januar—Juli * 8% *600 fr. . . ! ! * *. 111 — 111 50 Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. . . «3 50 53 75 Albrechtpálya 200 frt............................................................. .........., n april.—okt. 3°/0 500 ..................................... 111— 11150 » „ „ febr.—aug. 5 prc. . . 64 50 63 75 Duna-draval 200 . ...... 4 •••••* * -------1 „ 200 frt ez. 5% ........................................ 93 25 93 75 » * ezüstben jan­jul. 5 prc. „ . 67 49 67 70 Dniester 200 .......................................................................) 6Z ~ “i » 1875-1876 6% 500 fr.................................... ........................... » * n april—oct. 5 prc. . . 67 40 67 70 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p....................­ — 308 —, 1877—1878 6% 500 „.................................................................... Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p............................... 230 — 232 — Erzsébet-pálya 200 frt p. ...................................................... 14­ 50 149 — Tiszavidéki...............................5»/0........................................ - - — 81 —*: » 1839-ből ötöd „ „ ................................. 224 - 226 - Eperjes-tannovi 200 frt.................................................. . . —— — — Tramway 22 év kisor.....................5%.................................................................. „ 1854-ből 250 frtos 4%„ ................................. 102 50 103 — Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst............................... 1758 1760 Magya­gácsországi 200 frt .. .5%.............................................65 — „ 1860-ból 500 „ 5%„ .......................... 105 50 106 — Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst...................................... 131— 132 — Magy. északkeleti 300 frt. . .5%.................................... 60 — 61 501 „ 1860-ból 100 „ 5°/0n .......................... 113 — 113 50 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . .................................. 128 110 — Magyar keleti 300 frt .. 5%.................................. 59 — 59 25 * 1864-ből 100 ............................................... 114 75 125 25 Lajos-Károly pálya 200 frt p. p........................................... 183 50 184 — Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 5%.............................................................. Qomot járadékjegy 42 lira............................................... 21 50 22 — Kassa-oderbergi pálya 200 frt......................................... -*■ — 97 — Magyar nyugati 200 frt . . 5% -------------------­Allator­szági jelzáloglevél 120 frt 5%.......................... 13g 21 138 15 Lemberg-czemoviczi pálya 200 frt • •••••• 123 50 124 50 Osztr. kincstári jegyek 5%.............................. * 07 on 07 in Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p..................................... 308 — 310 — Osztrák-északnyugati 200 frt.............................................. 129 - 130 — . „ , 1 ^ x „ (Lit. b.) 200 frt................................................................... I* Magánsorsjegrek. B. Foldteliermentes. 100 frt p. p* Pwudoif pálya, 200 frt............................................................. 109— 110 — Első erdélyi pálya 200 frt ezüst.........................................................................Hitelintézet 100 frt......................................................• • , 148 50 149 Csehországi 5% .......................................................... . 100 —-------Állampálya 200 frt p. p.............................................................. 268 — 268 50, Clary 40 frt p. p.............................................. . .1 29 75 30 25 Bukovinai 5 ........................................................ 84 75 85 50 Déli pálya 200 frt .............................................................. 92 25 92 f0 Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% ..... . 95 25 95 75 Gácsországi ..........................­.......................................... 85 50 86­­ Tiszai pálya 200 frt.............................................................. 184 — 195 — Innsbrucki városi 20 frt..................................................... 1.9 25 19 75 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% ..... 90 — 92 — Bécsi Tramway 200 frt.......................................................... 106 51 107 50 Keglevich 10 frt ................................................... 15 —____ Horvát*tótországi 5%.................................... ... 83 — 83 50 Magyar-gácsországi első pálya 200 frt..............................................................Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt........................................... 14 75 15 25 Morvaországi 5%..................................... . . . 93 75 99 25 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst............................... 95 50 96 50 Buda város kölcs. 40 frt................................................... 30 — 30 50 Alsó-ausztriai 5 ........................................... ., 100 50 101 — „ keleti-pálya 200 frt................................................... 84 — 85 — Pálffy 40 frt .. ......................................................... . . 28 25 28 75 Felső-ausztriai 5......................................................... 96—-------» nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt.................................................101 — Rudolf-alapítvány 10 frt.............................................................. 13 _ 13 50 Salzburgi 5 ...........................................* . é . 97—------ Salm 40 frt p. p. . . •...............................• . . . 37 _ 37 50 Sziléziai 5.......................................................... 96 50 97 50 1 . Salzburgi dijsorsj. 20 frt.................................................... 16 50 17 50i Erdélyi 5%......................................................... 72 50 73 25 I* /al0gl6T©l6k* St. Genois 40 frt. .. ............................................................... 26 75 27 25 Stájerország 1 5 ...........................................’ ’ , 95 — 96— „ Stanislau városi 20 frt . ................................................... 19 «In 20_! Tiroli 5 „ ......... 99--------Osztrák földhitelintézet sors. 5%........................................ 1027c 103 25 Triest város 100 p. p. 4'/­% . . . . . ...­­ 117 _ Temesi Bánság 5% ..... . . . . . . 72­ 73 25 „ 33 éves visszaszetes 5%..................................... 68 75 89 „ 50 p. p. 40 //“ . ! | | | | ! ! ) . 57^ 58 50' Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.......................... 72 — 73 — £tel1 jelzálogb. 5 /6 . . . ............................................... 92 — 93 — Waldstein 20 frt­d. ................................................................. 22 . 23 — Magyar 5%. . .......­­.! ! !! ! 73 25 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ...............................* * - - - Windisolográ­z 20 fr.P.......................... *2 50 23­­” 1867*diki sorsolási záradékkal........................... 72 — 73 Mag­yar földhiteltársulati 34 év 5'/1% '.............................................1­03 501 - földhitelintézeti 572%..................................................................84 _____* „ . . . . C. Más közkölcsönök. „ 5% arany.................................................................. 95 _ 98 _ Váltók (három hóra). „ .... _ kereskedelmi bank 23 év.................................... 89 _________ .:!: ‘: -- ” iAbank6Va%................................. 79 50 ,0 -Autor. .. SS” Magyar nyeremény 100 frt . *. . ! *. I ! ! 67 50 68 - G. Elsőbbségi kötvények. &ó°Soo^bi^mark ! ! ! ! ! .* .* ^ ' ! ! -- -Magyar ^W^utalvány űri ló £ a% 1 á ! ! «­­ H ^ *. *. ) ; ) ) ) ~ ! » £ Eg« « £­­árk ‘ ! ! *. ! ! ! g ! 58 50 58 ,51 , k51es5n 1871. 30 mii.....................................................................................Báttaszék-Dombovárlop frt e. 5%..........................................................63 ' nT .................................• 1 ■ ^ T? , 1873-ikl 54 mii. 5% ...............................................................................Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p.................................. ..........................L?eng­íoe frank ...................................o" ' ' * , szelídézsma-váltság 100 frtos.....................................................................„ „ 300 frt e. 5%.................................................. 93 50 Mann 100 lira .........................................1.2" 1 1 ----------------------­Pest városi 6%..............................................................................................................Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.................................................. 88 50 89 50 *'ra-...........................................- -------------------­TSzSk vasúti 400 frank ............................................... ,5 50 ,5 75 . . WJ­JM........................................................ 87 75 88 25 SeDVlM ^d „.' ! ! ! ! ! ! i ' NI II ” ” 15 befi................................................ — " « 2oo mos'. .*. ...••••. n s? sris 100 frank .........................................«% ... 4770 Eperjes-tarnovi 300 frt.........................i 1 ---------------64 - mSwO‘ftmí*1...........................................T/l° ' ' ’--------------------­ D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya 200 frt. .. .................................... 99 — 100 — ......................................... 3 --------------­* r n n 100 frt O. .................................. 96 -- — — Angol-m­agyar bank 100 ^frt" ' .' I “ 10 “ 30 Fere­ncz József n 100 „ «"A,. . . . . 101 7_5 103 25 Pénzek árfolyama. név«i hanVevvlnt toofrt­ ’ " ’ . tx — 1t Fécs-barcsi „ 200 „ ezüst.............................................69 - - „ Osztrák földhitelintézet 200 frt,' ez. 40' ____________Károly-LajM 0­'...S0° ................................................... 93 — 81 — So'fr'kormatív........................................................................­­ 5 70 6 72 Magyar földhitelintézet 200 frt. ............................... I 7o 0Z - ” k,b‘ 1 1 .............................. 89 ~ 99 ~ ............................................................................. 8 83 8 64 Keresk. cn iparhitelintez. 160 frt....................................... 1S4 - 184 20 ” ” IV ” ' ' 300 .............................. II­I ~ Orosz Imperiale I ' i “ 82 11 861 TM n U3K :^v: -- t856^,ia-Teréz,a­tal,or.............................................................. -- -­ Alsó-ausztriai leszámitoló társulat 500 frt...................... .. I e2I I hembergl­ ezern.-jassyi pálya 300 frt ezüst.........................................................Bérleti tallér............................................................................... 103 90 104 “ Franco-osztrák-magy. 500 frank 50%.......................... -I - I J ” ” ' £ ^ “g 1 1 1 1 7 80 J 80 Po^z pénztári utal­vá­ny' .' .' .' .‘ .' ! ~~ Franco-osztrák 100 frt........................................................ ,2 50 13 - 1 m 1868 '. ! ^ I 67 - ----­ n n n n » ^372 .... __ — —* — Nyomatig a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7, s*.­ tatták az iskolaszék elnökét, mint a kinek megm­ara­dásától sok tekintetben függ a »valóságos« köz­ségi iskola tétele és mind a »Kassa és vidéke« czimű lapban,mind a tanfelügyelő előtt és ennek útján a m. minisztérium előtt úgy tüntetik fel az elnököt, mint­ha az állását kizsákmányolná és nyomorult 300 frtot hozna évenként a polgári iskolák igazgatásáért, holott a dolog másként áll. Miután az iskolaszék még nem látja időszerűnek a még csonka polgári iskolához igazgatót választani, felkérte harmad éve Szokkay Józsefet, akkoron főreál tanárt, tartaná fenn a rendet díjtalanul a polgári iskolákban, tavai és az idén pedig Szikay Lipót iskolaszéki elnököt kérte fel, hogy az igazgatói felügyeletet további in­tézkedésig gyakorolja. Ezen, csak helyi érdekűnek látszó ügyet azon egyszerű okból találtam hossza­sabban szellőztetendőnek, mivel a kassai községi is­kola az egész Abaúj megye területén unicum lévén, ennek netaláni megbuktatása az egész megyére, s va­lószínűleg az egész felvidékre nagy horderejű követ­kezményeket vonna maga után, másrészt pedig elvi szempontból tekintve a dolgot, ezen concret ügynek mikénti elintézésétől kétségtelenül az országban lé­tező összes községi tanintézetek további tétele fölté­telezve marad. ). (Lapunkban ez ügyről más közlé­sek is megjelentek, melyek az itt előadatottól egészen eltérő színben mutatják be a »Kassa és vidéke« czímű lap fellépését, s úgy látszik nekünk, hogy e közlések, a­mi az említett lapot illeti, a valósághoz közelebb állottak, mint a fentebbi levél, melyet az audiatur et altera pars elvénél fogva közlünk. A szerk.) KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek A gabnatőzsdéről. Budapest, ápril 22. Búza árai a gyenge hozatal és csekély kínálat miatt emelkedő irányt követtek, minkint 10 krral emelkedtek. Gyenge for­galom mellett mintegy 5.000 mm. adatott el. Egyéb gabnafa­­jok árai nem változtak. A határidő üzletben búza 10 krral maga­sabban jegyeztetett, mint tegnap, 10.60—10.65-jával, zab ára nem változott, tavaszra 9.45—9.52 , tengeri, bánsági má­jus—júniusra 3 krral javult és 5.45—5.50-jával jegyeztetett. Az értéktőzsdéről. Budapest, ápril 22. Az előtőzsdén ma felélénkült az üzlet és midőn Bécsből megér­keztek a tőzsde­sürgönyök, az árfolyamok emelkedni kezdet­tek: osztr. hitel részv. 132.60—13. 20-ig, magyar hitel részv. 116-on, magyar földhitel részv. 41.50-en, municipális részv. 14.50-en vásároltattak. A déli tőzsdén lecsillapult a hangulat, noha bankok szilárdak maradtak, befektetési értékekből némelyek ma is folytatták a csökkenő irányt, malmok pedig változat­lan szilárdak, pesti közúti vasút részvények ma szintén 2 frttal 182-ig emelkedtek. Valuták keveset változtak. Osztr. hitel részvények 134.30—134-ig, magyar hitel részv. 116-on, magyar földhitel részv. 41—42-en, municipális részv. 14.25—14.75-ön, angol-magyar bank részvények 46-on vásároltak. Gőzmalmok közül: Erzsébet részv. 131-en, Hengerma­lom 770-en, Pannónia részv. 570-en voltak keresve. Pesti biztositó részvények 44-en adva 41-en tartva vol­tak, magy. vasúti kölcsön kötv. 94-55-en, szőlő váltó, kötvények 71-en, váltók: Párisra 47.30-on, magyar k. aranyak 5.7- en adattak el. A bécsi értéktőzsdéről. (Ei­ed, sürg.) Bács, april 22. Az előtőzsdén meglehetős szilárd hangulat uralko­dott, minthogy a csökkent árfolyamok vásárlási kedvet éb­resztettek : osztrák hitel 135.25, anglo 56.25, magyar hitel 115.50, osztrák államvasút 268, déli vasút 93. Bécs, ápr. 21. Ha eltekintünk a börze azon részétől, mely napról-napra él és az egyes napi ese­ményeket behatóbb bírálat nélkül veszi üzérkedésé­nek alapjául, lehet mondani, hogy a börze hangu­lata jelentékenyen javult. A nemzetközi viszonyok nem adnak többé okot nyugtalanságra és azon köz­lésekből, melyek az Ausztria és Magyarország kö­zött fennforgó tárgyalásokról a nyilvánosság elé ke­rültek, azon meggyőződésre jutottak a börzei körök, hogy a végleges megállapodásra jutásnak lehetősége nemcsak nincs kizárva, sőt igen valószínűvé vált.* Annál nagyobb volt a kínos meglepetés, midőn a külfölddel közvetlen összeköttetésben álló c­égek járadékból és ezüst-prioritásokból nagy mennyiséget vetettek a piaczra és midőn kiderült, hogy a váltó­üzletek maguk is el voltak látva eladási megbízá­sokkal, vagy legalább nem voltak hajlandók mint ve­vők fellépni. A járadék és hasonló alapok árcsökkenése kö­vetkeztében a hangulat rohamosan megváltozott, a­minek folytán a börze a lehető legroszabb hangulat­ban fejeztetett be a nélkül, hogy a tényleges viszo­nyok erre okot szolgáltattak volna. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos.

Next