Pesti Napló, 1892. november (43. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-01 / 302. szám

folyást gyakorolni. (Hosszantartó éljen­zés.) mert a választások szeplőtlenségében látja a hazában úgyis lazuló törvényes érzület emelését és ezáltal az államhatalom tekintélyének legerősebb védbástyáját. (Szűnni nem akaró éljenző .) Úgy az országgyűlési, mint a megyei el­lenzék jogosultságát, üdvös vol­tát elismeri, s mint az ellenőrzés fontos faktorát kellőleg méltányolja és tiszte­li (Zajos éljenzés.) Nem tartaná a megye ér­dekével összeegyeztethetőnek a tanácskozásokat a pártszempontok és czélok befolyására kiaknázni. Szeme előtt fog lebegni mindig a törvény, jog, igazság, szabályrendelet és a czélszerűség. Ezek azok az eszmék, melyek önzetlen működésében és kötelességeinek gyakorlatában vezérelni fogják. Nagy tetszést aratott ama kijelentése, hogy e megye vegyes ajkú lakosainak, mint a ma­gyar haza polgárainak támogatója lesz, de szükségesnek tartja és erre különösen töreked­ni fog, hogy a más ajkúak módot találjanak a haza édes nyelvét elsajátítani. E téren számít a társadalomra, különösen pedig a népnevelés lelkes bajnokaira. Óhajtja a felekezetek közötti béke és egyetértés fenntartását és kijelenti, hogy mint rom. kath. hitű sohasem fog megszűnni e téren ebbeli törekvését tettekkel igazolni. (Lelkes éljenzés.) A főispán szónoki hévvel előadott beszédével egy csapásra meghódította az egész vármegyét, úgy hogy midőn a városháza termébe érkezett ma­gát bemutatni és itt egyúttal, mint a város főis­pánja a város kezeibe is az esküt letenni, a nagy számban egy­begyült s többnyire a megyegyülésen jelen volt képviselő testület a főispán megjelenésére viharos éljenzésbe és tapsokba tört ki. Nagyhatású beszédét itt is nagy lelkesedéssel és örömmel fo­gadták. A megye részéről Hammersberg, a város részéről Viszora igen sikerült szép be­szédben üdvözölték a főispánt, kinek hire a fel­vidéken túl is messze szárnyal s kire örömmel és büszkeséggel tekintenek, mert kormányzása alatt a megye és a város életében szép jövőt remélnek. A beiktatás után számos küldöttség tisztel­gett a főispánnál. Délután két órakor a főispán a vendégek és a vármegye közönségének tisztele­tére 300 terítékű ebédet adott. Az első felköszön­tőt a főispán mondotta a királyra, a királynéra, a kormány­ra, a vármegyére és a városra. A lelkes éljenzés elhangzása után a főispán valóságos ün­neplés tárgya lett. Karácsonyi alispán és Münster polgármester örömüket fejezik ki, hogy a megye és a város oly kitűnő férfiút kapott főis­pánul. Zajos tetszést aratott Szinnyei Merse István sárosmegyei alispán beszéde, ki megyéje ne­vében fájlalja a 28 évig a megyében oly fényes eredményeket elért férfiú távozását. Igen szép volt az uj főispán bucsuzása Sárosmegyétől, melynek ha fia lenni — úgy mond — soha sem fog meg­szűnni. Poharat emeltek még a főispánra H­e­n­r­y Lőrincz nemzeti párti képviselő, D­e­i­i Jenő ka­marai titkár, Kr­e­k­n­e­r jogakadémiai igazgató, Répaszky kanonok, Pok­ay altábornagy, H­e­d­r­y Ernő, a sárosmegyei nemzeti párt elnöke. Megyék és városok. Főispáni fogadás Zólyomban. Ottani levelezőnk írja : A vármegyei törvényhatósági bizottság ha­tározataihoz a Bittera Kálmán beszterczebányai polgármester utján összehivott képviselőtestületi értekezlet is csat­lakozott s kimondotta, hogy Zsi­linszky Mihály uj főispánt nem fogja ünnepiesen fogadni. A főispánt ennek következtében a városi tisztviselők élén Bittera Kálmán polgármester fo­gadta s vitte a megyeházába, hol a vármegyei tisztviselőkkel Csipkay Károly alispán üdvö­zölte. — A megyei és városi képviselők e programmját ügyesen használta fel a leg­utóbbi képviselőválasztásoknál háttérbe szorult párt s mig a megye és Beszterczebánya városa annyira betartotta a programmot, hogy a főispán érkezésénél egyetlen zászlót sem lehetett látni a vármegyei és városházi zászlókon kívül, s a kép­viselők tartózkodtak a fogadásban való részvétel­től, e párt vezetője Zólyomban a polgárság egy ré­szével a pályafőnél díszruhában üdvözölte a főis­pánt, pártja pedig Beszterczebányán fáklyás mene­tet rendezett a megyeházában időző főispánnak. A szónoklatot R­i­p­p­e­­­y Ede tartotta, kiemelve hogy a polgárság ama támadásokért akar elégté­telt szolgáltatni a főispánnak, melyekben a fővárosi lapok részesítették. — 29-én tartotta meg Zsilinsz­ky főispáni beiktatóját, mely alkalommal Csipkay alispán nyitotta meg a közgyűlést, megnyitó be­szédében élesen elítélve a fővárosi lapok egyiké­ben a főispán ellen intézett támadásokat. A zsúfolt terembe bevezetett főispán beköszöntője nagy tet­szésben részesült. A közgyűlést kö­vető tisztelgések alkalmával mondott válaszai szintén kedvező han­gulatot keltettek iránta. A beiktatást bankette kö­vette, melyen a megyei és városi tisztviselők, to­vábbá a törvényhatósági bizottság tagjai összesen mintegy 140-en vettek részt és számosan köszön­tötték fel a főispánt. A városunkban időző Vesz­prémi-féle színtársulat az új főispán tiszteletére díszelőadást rendezett. Fővárosi ügyek. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Márkus József tanácsos elnöklete alatt.­­ A főváros területén teljesítendő összes közcsatorna­ és a fővárosi épületekben előforduló csatorna és pöczegödör tisztítások, valamint a Duna-zsilipeknél előforduló összes munkálatok teljesítése iránt ma tartották meg az árlejtést, a­mely alkalommal két ajánlattevő jelentkezett. A bizottság ez ügyben a jövő ülésen fog határozni.­­ Az Erzsébet­ téri kioszk bérlete a jövő évi november hó 1-én lejár. A további 6 évre terjedő bérbevételre két rendbeli ajánlat érkezett be; az egyiket Egervári Géza, a mostani bérlő tette, a másikat Holczer Ede. A kioszkért Eger­vári 9000 forintot fizetett és a 3000 forintra rugó adót, Holczer pedig 13.000 forintot ajánl. A bizottság nagy többsége a mellett nyilat­kozott, hogy az eddigi ismert bérlőnek adandó ki a kioszk, annál is inkább, mert az ennek részéről önként fölajánlott javító munkálatok értéke fölér a másik ajánlat pénzbeli összegével. A VIII. ker. Rökk Szilárd­ utczában emelendő elemi iskolai épület költségei — a mérnöki hivatal előirányzata szerint — 286,500 frtra rúgnának, a­melyből ma­gára az épületre 182,000 frt, a berendezésre 15,000 frt esik, a többi pedig a telek értéke. Ez iskola­építés alkalmából Forgó István ismét fölhozta azt a többizben megtett javaslatát, hogy az iskola­igazgatók részére inkább adjon a főváros a mosta­ninál nagyobb lakásilletékeket, semmint hogy azok bent lakjanak az iskola­épületekben, mert ez utóbbi azzal a kárral jár, hogy elfoglalják az iskola­termek elöl a legjobb helyiségeket. K­ü­­­ö­p Károly dr., Pr­e­u­s­z­n­e­r József és Hegedűs Ferencz fölszólalása után határozatba ment, hogy a tanügyi osztályt fölhívják nyilatkozattételre az igazgatói la­kások felől s az iránt, hogy a polgári iskolát miért vették kombináczióba ez elemi iskolával s hogy általában az iskola építése körül miért mutatkozik a fényűzés felé hajló túlzott követelmény. Egyéb­ként a pénzügyi és gazdasági bizottság többsége a szavazás alkalmával oda nyilatkozott, hogy a ter­mészetben való igazgatói lakások továbbra is fön­­tartandók. Grundt József Ágoston sertéskereske­dőnek a X. ker. Szállás­ utczában fekvő három holdnyi területet négyszögletenként 6 forint­jával hajlandó a bizottság átengedni; ez ügyre vonatkozólag Dezsényi József külön véleményt jelentett be, a­mennyiben ő a nyilvános árverést kivánta. — Lemberger S­­ama kérvényét, hogy rajz-eszköz gyár czéljaira kedvezményes áron en­gedjen át neki nagyobb területet a főváros a kő­bányai telkekből, elutasították, kijelentve, hogy kedvezményes áron csak valamely más helyen le­hetne telket adni. — Varrógép-gyár létesítése czéljából 3000 négyszögölnyi telket kér a keres­kedelemügyi miniszter, kedvezményes áron. A bi­zottság a telket 4­ártjával engedi át. — Az V. ker. kisdedóv­ó-egyesület kérvé­nyét, a Lipótvárosban fölállítandó kisdedóvó tár­gyában, akkor fogják elintézni, ha a kisdedóvás rendezve lesz.­­ A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter kéri, hogy a József-műegyetem megbőví­­tése czéljára engedje át a főváros már most elvben a régi országház épület telkeit. A bi­zottság, mivel e czélra már úgy is nagy áldozatot hozott a főváros, a 149.600 frtra becsült ingatlan­­ságot nem engedheti át. A hólerakó helyek. A köztisztasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Haberbauer János tanácsos elnöklete alatt. Megállapították a jövő évre a hólerakó helyeket. Változás csak annyiban lesz, hogy az I. kerü­let részére a Várfok- és Vérmező-utczák s a budai körút közt eső területet jelölték ki. A többi hólerakó­ hely a régi marad. KÜLÖNFÉLÉK: Napirend, november l én. A pénzügyminiszter fogad délután 2 óra­kor. — A horvát-szlavon miniszter fogad délelőtt 10 órától délután 1 óráig. — A nádorcsalád sírja a királyi váriakban, nyitva délután 3-6-ig. — A kerepes­i-u­ti temető nyitva reggel 7 órától esti 6 óráig. Az egyetemi ifjak kivonulása reggel 9-kor. — Nemzeti muzeum, régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. A múzeum többi tárai 50 kv belépti dij mellett megtekinthetők. — Országos kép­tár az akadémia palotájában, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. — Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton. Nyitva délelőtt 9-től délután 1 óráig. — Technológiai iparmúzeum saját palotájá­ban (Népszinház­ utcza 6. szám) nyitva délelőtt 9 órá­tól 12-ig és délután 3—8-ig. — Nyilvános könyv­tárak: Akadémiai nyitva délután 3 órától esti 7 óráig. — Egyetemi nyitva d. e. 9 —12-ig és dél­után 4-8 óráig. — Mézkiállitás az ipar­csarnokban. — A sörárpa kiállítás a Köz­telken, megtekinthető egész napon át díjtalanul. — Sz­a­­badságharczunk emlékeinek kiállítása a vigadóban. Nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — D­e a k-m­auzoleum a kerepesi­ temetőben nyitva d. u. 3—6-ig. —Kereskedelmi muzeum: Hazai ter­mékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, sza­bad bemenet mellett naponként megtekinthető dél­előtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig. Vasár- és ünnepnapon délután 20 krajczár belépti dij. — Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom­­utczák sarkán. — Állat­kert nyitva egész nap. Be­lépti díj 30 krajczár. Uj regényünk. Mai számunkban kezdjük meg új eredeti regényünk közlését. Czime: »F­é l v­é­r« és szerzője P­r­é­m József, a­ki már több jeles re­génynyel gyarapította irodalmunkat. Az apró raj­zok mai korszakában Prém működése kétszeres dicséretet érdemel. Regényei széles alapon nyu­­gosznak érdekfeszítő cselekvényt kapcsolnak össze érzések és társadalmi problémák találó fejtege­tésével. Mostani regényében e két előnye különö­sen kidomborodik. A jelesen megírt, érdekes foko­zatokban gazdag mű összesen tizenöt fejezetre terjed. Az egyes fejezetek czimei következők: I. Arahagyott asszony. — II. Jó hirt hozok! — III. Hugó gróf mosolyog. — IV. Névtelen levél.— V. A méreg hatni kezd. — VI. Lelki vihar. — VII. A keztyü. — VIII. Leleplezés. — IX Milyen láng! — X. A komédiás bárónő. — XI. Kölcsönvett fegy­ver. — XII. Büszkesség. — XIII. Szöktetés. — XIV. Szellemi örök. — XV. A kelepcze. Lapunk mai számához fél­­i melléklet van csatolva a következő tartalommal: Királyföld (Vajda Viktortól.) — A kereskedelemügyi költségvetés. — A tárczában: Kélvér. (Regény. Prém Józseftől.) — Közgazdaság. Lapunk legközelebbi száma szerdán reggel jelenik meg. — okt. 31. Személyi hírek. Frigyes föherczegnek a német császár a fekete sasrendet adományozta. — Fe­rencz Salvator föherczeg Welsből Bécsbe érkezett. — Ferdinánd föherczeg, Károly Lajos föherczeg leg­ifjabb fia, a ki meghalt és szobáját őrzi, ma már jobban van. — Csuszka György kalocsai érsek ma Buda­pestről székhelyére utazott. — Teutsch püspök Nagy­­szebenből­­Wittenbergába érkezett. — Baring an­gol ügyvivő Londonból Cetinjébe érkezett. — Vir­­chov tanárt az orosz császári természettudományi társulat tiszteletbeli tagjává választotta. — Toldy László fővárosi levéltárnok szabadságáról vissza­térve, átvette hivatala vezetését. Olga, würtembergi királyné. Esti lapunk egy távirata már jelentette a würtembergi anyakirály­né elhunyt­át. Friedrichshafenből sürgönyzik, hogy az orvosok már tegnap lemondtak a beteg életben maradásáról. Tegnap este 5 órakor hörgő lélekzet, az ütér gyors csökkenése és eszméletvesztés állt be. A halál fájdalom nélkül szívhüdés következté­ben történt. A király, ki Aalenben megszakította württembergi útját, Stuttgartba tért vissza és onnan azonnal Friedrichshafenbe ment. Olga királyné, a tavaly okt. 6-án elhunyt Károly württembergi királynak özvegye Miklós czár leánya volt és 1822 szeptember 11-én szüle­tett. 1846 január 18-án jegyezte el az akkor még würtembergi trónörököst s még az év jul. 13-án ment végbe az esküvő Peterhofban. Szeptember 13-án vonult be a trónörökös fiatal, viruló szépségű nejével Stuttgartba, a­hol jótékonysága miatt min­dig áldva emlegették nevét. Házassága gyermek­telen maradt. 1863 óta unokahugát Vera nagyher­­czegnőt vette magához, ki később Jenő würtem­bergi herczeg neje lett (1877 óta özvegy.) Ez és leánya (Elsa és Olga) fogják örökölni az elhunyt királyné dús vagyonát. Gyulai Pál állapotában, mely az utóbbi na­pok alatt több ízben a felgyógyulás reményével biztatott — mint fájdalommal értesülünk — a mai nap folyamán aggasztó fordulat állott be. A bete­get szívós életereje elhagyta s az orvosi tudomány tehetetlenül áll a súlyos betegséggel szemben. Egy eldobott kö. A budapest-bécsi gyorsvonat mely délután 1 órakor indult el Bécsből, másfél órai késéssel é­rkezett a fővárosba. E vonattal jött gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula miniszterelnök is. Az utasok szerint a vonatnak Tótmegye­ren kellett vesztegelnie, mert valaki a ginekre nagy követ dobott, minek következtében a mozdony meg­rongáló­do­t. Bécsi utasok azt a hírt terjesztették, hogy ezzel a kővel a miniszterelnök ellen vasúti merényletet terveztek s az éjféli órákban csak­ugyan sok hely­ütt a kormányelnök ellen elköve­tett merényletről beszéltek azok, kik minden szen­­zácziós hangzású hírnek gyors hitelt adnak. A hír egyébké­nt más alakban is terjedt. Azt is be­szélték, hogy Pozs­ony közelében úgy lőttek a vo­natra, s a lövés a miniszterelnök ellen irányult. Szinte bizonyos, hogy e hír egyik alakban sem felel meg a valóságnak, hanem egy bécsi utas bécsi lapokon rágódó agyában öltött ily »czifra« alakot. Csiky Gergely síremléke. C­siky Gergelynek, korán elhunyt drámaírónknak sírja fölé ma pom­pás síremléket állítottak. Csiky sírja a kerepesi­­úti temetőben a Deák-mauzóleumhoz vezető főút jobb felén van a Csukásai József és Lumniczer Sándor sírja közt. Itt állították fel a síremléket, melyet a Kisfaludy-társaság megbizásából Seny­­n­yey Károly szobrász készített. Az emlék görög stílusú szarkofág, mely pátyi, esztergommegyei köböl van faragva. A szarkofág tetején vannak bronzból a művész által ízlésesen mintázott szí­­nészeti jelvények. Az alsó részen pedig Csiky Gergely arczképe van megörökítve bronz-relief­ben. A talalapzaton ez egyszerű felírás olvasható »Csiky Gergely 1842—1891« Az egész emlék sike­rült szobrászati alkotás. A szobor emlék-bizottság, melynek elnöke Zichy Antal, még nem határo­zott az ünnepi leleplezés tárgyában. Nincs többé kolera, nem ugyan Budapesten, de Hamburgban és mától kezdve a mi dédelgetett, ifjú fővárosunk irigykedve tekinthet a híres tenger­parti városra, mely végre megmenekült a fekete haláltól, és sovány vigasztalást lelhet abban, hogy 8000 emberélet árán. Nincs ugyan kizárva, hogy egyes esetek szórványosan előfordulhatnak, de a hivatalos tudósítások ma azt jelentik, hogy teg­nap sem kolera-megbetegedést, sem halálesetet nem jelentettek be Ham­burgban és sem beteget, sem halottat nem szállítottak. És ha már a nagy kikötővárosban megszűnt a kolera, emlékezzünk vissza arra a napra, a­mikor legelőször tudott róla a világ, hogy Hamburgban kolera van. Augusztus 22-én adtak először hírt a lapok a koleráról a kö­vetkező távirattal : Hamburg, aug. 22. Tegnap és ma huszonhat ember esett kolera-nosztraszba, tizenkettő közülük belehalt. A hivatalos sajtó sietett megczáfolni e tudó­sítást és már másnap szokott bőbeszédűségével ily sürgönyt küldött szét a világba. Hamburg, aug. 23. A »Hamburger Cor­respondent« megczáfolja a külföl­dön elterjedt híreket, melyek szerint Hamburgban koleraesetek fordultak volna elő. Több koleraszerű halálesetre nézve, melyek a bill­­horni tó környékén Bambeckben fordultak elő, a hivatalos bonczolás azt eredményez­te, hogy az összes esetekben csakis a meleg évszakban minden évben elő­forduló kolerin vagy kolera-nosz­­trasz forgott fönn, de semmikép sem lehet az ázsiai koleráról szó. Hogy mennyit lehet adni az ily hivatalos c­áfolatokra és »hivatalos bonczolásra«, azt saj­nos, eléggé megtudták az Elba partján. Hetven napon át pusztított a kolera Hamburgban s ez idő alatt csak a hivatalosan megállapított betegedé­­sek száma több mint 18.000 volt s a halálozásoké is meghaladta a 8000-et. S ha mindezekre vissza­emlékezünk, nem illik megfeledkeznünk a­­ ham­burgi kőrökről sem. Az 1848 — 4­9-iki honvédek holnap, halottak napján, elesett bajtársaiknak a budai temetőben rójják le kegyeletük adóját. Véres kardpárbaj volt tegnapelőtt Jászbe­rényben, a honvédlaktanya tisztikaszinójában.Kun­­hegyi Miklós színész és ifj. Elefánthy Sán­dor földbirtokos, a város polgármestere mérkőztek, és a párbaj az utóbbinak súlyos megsebesülésével végződött.­­ A felek egy vendéglőben szólalkoz­­tak össze. Bécsi rongyok elégetése. Tudvalevőleg a ko­­lera-baczillusok elég kényelmesen utaznak. Ham­­burgtól­ Budapestig lóbőrön, Pesttől­ Bécsig és visz­­sza pokróczokba burkolva, rongyokba pólyázva. Talán egy áldozata sem lett volna a kolerának, de a lóbőröket szépen lerakták Rákoson, onnan pedig széjjel hordták halált megvető munka­kedvvel a Nefelejts-utcza csipészei. Baczillusék ily módon nyugodt lelkiismerettel sétáltak be kunyhóba és szalonokba harcsaszájú csizmák és finom lakkczi­­pők alakjában. Talán a Bunzl és Biach czég ron­gyaiból is modern levélpapírt készít a praktikus XIX. század, melyre rózsaszín tintával ir majd kedves sorokat a salon hölgye, ha a tanács nem okulva a lókörökön s a Bécsből visszaliterált ron­gyok mellé drabantokat nem állít. Ma este azután, mikor a budai rakpart pislogó lángjai bejelentet­ték az estét, az összekötő vasúti híd és a Sáros­fürdő közötti téren, a mintegy húsz négyszög­mé­ter területen kirakot rongyokat felgyújtották a kirendelt tűz­oltók. A szurokkal leöntött rongyból pár perc­ alatt hatalmas lángok csaptak az ég felé, megvilágítva a rohanó felhőket és a nézők százait csalva a folyam két partjára. Az egész pernyét s a rongyok bűzét a szél áthajtotta a pesti partra is, mire a publikum félénkebbjei sietve távoztak az érdekes látványtól. Tíz óra felé azután nem sé­tált senki többé a két rakparton, csak néhány öreg­­nemű üzér latolgatta — financziális szempont­ból — a tanács meggondolatlan eljárását. A milvankói tűzvésznek újabb sürgöny szerint 25 ember esett áldozatul. A templomokba hajlék­talanok költöztek be. Hétszáz épület pusztult el. A leégett városrészt katonaság szállotta meg. Jótékony­ hagyomány. G­e­r­ő Gedő a közelebb elhunyt tiszabecsei ref. lelkésze 500 forintot ha­gyott a természettudományi társulatnak oly ezéi­ből hogy annak kamatait a társulat közlönyében megjelenő legjobb egészségügyi utasítás kidolgo­zójának adják ki. A bécsi ponyvák. Azt, a­mit az óvatos bécsiek visszaküldtek nekünk, mert nem tettek úgy, mint mi, a­kik a hamburgi bőröket szívesen fogadták , ma délután dezinfic­iálták. A fertőtlenítő műtétet a Rudolf-rakparton hajtották végre rendőri és orvosi felügyelet mellett. A­kik közvetlen részt vettek fenn a rakodóparton a ponyvák fertőtlení­tésénél, azokat szintén dezinficziálták. A felső parton sok ember nézte, mint hajtogatják a kolerás ponyvákat s mint locsolják rájuk öntöző kannák­ból a karbolos vizet. Az alsó partra senkit sem bo­csátottak. A fertőtlenítésnél jelen volt Máltás Hugo rendőrkapitány, Kresz Géza, a mentőegye­­sület igazgatója, Liedl rendőrfelügyelő és több orvos. A fertőtlenített ponyvákat el fogják égetni. Rendkívüli óvatosságot talán semmi sem téte­lez fel annyira, mint a cognac és bor bevásár­lása, mert éppen ennek a két czikknek beszerzésé­nél szokott a közönség leginkább csalatkozni. Azért ajánlatos e tekintetben teljesen megbízható c­é­­gekhez fordulni. — Lapunk mai számához mellé­kelve veszik­­. olvasóink Szenes Ede fővárosi (Dorottya­ utcza 5.) előkelő fűszer-, csemege-, cog­nac és borkereskedő árjegyzékét, melynek szíves át­tekintését és megőrzését minden családnak ajánljuk. Lovagias ügy. Az országos honvédegyesület központi választmányának utolsó ülésén, melyen a honvédszobor leleplezési ünnepélyét tárgyalták, dr. Csatáry Lajos, a bihari egyletek állandó képviselője is szót emelt. Buzáth és Bácsy Sándor emiatt egy nagyváradi lapban kijelentették, hogy Csatáryt a bihar megyei honvédegyesület nem bízta meg azzal, hogy a leleplezés ügyében fölszólaljon, s abban a hiszemben, hogy Csatáry ezt állította, kijelentették még, hogy Csatáry nem mondott igazat. Csatáry sértve érezte magát és rög­tön Nagyváradra utazott, hogy ügyét rendbehozza. Megbizottjai, id. Gyalokay Lajos és Wei­nheim­­stein Alfréd, a nevezett urakat elégtételadásra szó­lították föl, s felük nevében kijelentették, hogy Csatáry nem állította, hogy a leleplezési ünnepélyt illetőleg külön megbízása volt. Mikor a kihívott felek az ügy folyamán megtudták, hogy rosszul voltak informálva, beismerték tévedésüket és bo­csánatot kértek Csatárytól. Erre mindkét fél meg­bízottai az illető lapban kinyilatkoztatták, hogy az ügy lovagiás után elintézést nyert. A tanulók fürdése. A vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter hajlandónak nyilatkozott a ta­nuló­­ifjúság részére mélyen leszállított vasúti menet­jegyeket engedélyezni oly városokba, melyeknek közelében fürdőhely van. Ez intézkedést azért léptetik életbe, hogy a tanulóknak fürdőhelyek rendes látogatása által a fürdést és uzás gyakor­lata megkönyítsék. Helyreigazítás. Németh Mátyás szabadkai ügy­véd a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Becses lapja f. évi október 27-én megjelent esti számában a »Törvényszéki csarnok« rovatában megjelent esküdtszéki tárgyalás alkalmából, rám vonat­kozólag ez áll: »A vádlott kijelenti, hogy az inkri­minált czikknek ő a szerzője s azért a felelősséget ma­gára vállalja, bár ma, mikor lelkiállapota más, nem írna hasonlóan.« Ezen utolsó sor nem felel meg tett kijelentésemnek, s azt látszik ki­tüntetni, mintha én megbántam volna tettemet. Én a hozzám intézett kérdésre azt mondtam, hogy: »Bár jelenlegi lelki és beteges állapotomnál fogva a közügyekkel nem foglalkozom, de ha foglalkoznám és írnék, ma még más­kép is írhatnék,­s ezt különös hangsúlyozással jelentettem ki, annak jeléül, hogy az állapotok ez idejű­­leg nemcsak hogy nem javultak, de tetemesen hanyat­lottak. E sorok kapcsán a magunk részéről csak any­­nyit jegyzünk meg, hogy a tudósítást a »Magyar Híradó« cz. kőnyomatos szolgáltatta. Vidéki zsurnalisztika. Székesfehérváron S­z­ő­c­s Géza hírlapíró szerkesztésében hetenkint három­szor megjelenő lap indult meg, melynek czíme »Fe­­jérmegyei Közlöny.« Az új lap elég változatos és külön könyvalakú regény mellékletet is tartalmaz. A kolera. Dél óta esti 6 óráig a pesti barakkór­házban 7 beteget vettek fel s ez idő alatt ugyanitt meg­halt­­. A betegek a következők: L­e­n­k Mihály 48-as honvéd (Újkórház, felvételi iroda), Finta Imre napszámos,Komora Antal napszámos (Ró­­kus-kórház, felvételi iroda), Laky Károly rendőr (rendőrségi új laktanya), Horánszky Lajos 2 éves, napszámos fia, (rózsa-utcza 39), B­u­c­h­­­e­r Mária, kocsis felesége (üllői-út 111), N. N. ismeret­len férfi (kerepesi-úti vám). Éjfél óta esti 6 óráig a pesti barak kórházban 16, a budaiban 1, összesen 1­7 beteget vettek fel, s ez idő alatt a pestiben 5 halálozás fordult elő. A délután folyamán a pesti kórházból 9, a budaiból 3, összesen 12 egyén távo­zott gyógyultan. * Az utolsó 24 órában (vasárnap éjféltől hétfő éjfélig) a járványkórházakba összesen huszon­két beteget szállítottak be. Ugyanez idő alatt meghalt ö­t beteg, gyógyultan pedig tizen­­egyen hagyták el a kórházakat. A kolera meg­betegedések száma tehát a legutóbbi huszonnégy órában hattal szaporodott, míg a halálozásoké kettő­vel csökkent. A járványkórházakban ez idő szerint nyolc­vanhét beteg van ápolás alatt. * A 16. számú helyőrségi kórházban K­o­t­h­e­n­z Benő honvédhuszár tegnap kolerában meghalt; most mindössze egy kolerabeteget kezelnek a kór­házban. * A központi járványbizottság ma délután tar­tott ülésén dr. Gebhard Lajos tiszti főorvos jelentette, hogy éjféltől ma délutánig 14 megbete­gedés és 5 halálozás történt; a katonai kórház lét­száma 1 beteg. Az elnök jelenti, hogy a Bunzl és Biach c­ég részére érkezett rongyszállítmányt tegnap és részben ma elégették. A dunagőzhajózási társaság két rendkívüli beadványt intézett újabban a járványbizottság­hoz, a­melyben védekezik ama vádak ellen, a­me­lyeket a szombati ülés alkalmával ellenében a tiszti főorvos fölhozott. Fölhozza a társaság igaz­gatósága nevezetesen azt, hogy a Vedál napszá­mosnak megbetegedése még a rongyoknak a visz­­szautalt hajóra való kirakása előtt történt s főleg azt, hogy a rongyoknak Bécsbe szállítása Magyar­­országból egyáltalában tiltva volt. Kéri tehiát az igazgatóság, hogy a vádként fölhozott állítások helyreigazíttassanak a sajtó útján. Az elnök kijelenti, hogy a bizottság sem­minemű közleményeket közzé nem tétet a lapok­ban, mert a hírlaptudósítók megírják azt, a­mi itt történik s a szerint a bizottságnak nincs is mód­jában, hogy a sajtó útján tegyen helyreigazító nyi­latkozatokat. Tény azonban az, hogy — ha egyéb nem — tévedés történt a gőzhajózási társaság ré­széről , hogy a hibát ki követte el, azt a további vizsgálat fogja kideríteni. Gebhard Lajos dr. megjegyzi, hogy az indignáczió nála azért nyert oly erős kifejezést, mert meg van győződve, hogy a legszigorúbb el­jár­ásnak" van helye ez esetben. Úgy­­, mint A­d-­­­e­r Zsigmond dr. abban a véleményben van, hogy a beadványokra vonatkozólag határozat­ot most hozni egyáltalában nem lehet, ez a bíró felada­ta lesz. Az elnök annak ad kifejezést, hogy a bi­zottság feladatát egyedül csak az képezi, hogy a történt mulasztások megállapíttassanak s az, hogy ha ilyen történt, az meg is legyen büntetve. A dunagözhajózási társaságnak lesz módja a vé­dekezésre. Az elnök ezután felolvassa az ez ügyben ho­zott bizottsági határozatot, a­melyben pontonként föl van sorolva, hogy a dunagözhajózási társaság­nak tudomása volt a rongyok veszélyes voltáról, mert az azokkal foglalkozó Vedál Ferencz munkás koleragyanus betegségbe esett és kolerában meg is halt; továbbá hogy a budapesti forgalmi igaz­gatóság későn lett értesítve a rongyok visszakül­déséről ; a budapesti üzletvezetőség elmulasztotta a hatóság idejekorán való értesítését, sőt megen­gedte a rongyok kirakását, a­mivel e szállítmány mintegy be lett csempészve Budapestre. Nagy megütközéssel fogadta a járványbizottság, hogy Bécs biro­dalmi fő- és székváros hatósága egy­általában nem értesítette a Budapest fő- és székvárosi hatóságot a meghozott határoza­tairól. Jelentést fog tenni tehát a járványbizottság a belügyi- és kereskedelemügyi minisztereknek és egyszersmind — a magán­czégre vonatkozólag is — átteszi ez ügyet a kir. ügyészséghez. A dunagőz­­hajózási társaság nyilatkozatai csatolva lesznek az iratokhoz. A jár­vány­bizottság e határozatot hely­benhagyta s közölni fogja a dunagőzhajózási tár­sasággal. Barthay Ede a nemzeti zenede igazgatója kéri, hogy a vezetése alatt álló intézetben a taní­tás november hó 7-ikén kezdetét vehesse; ugyan­ezt kéri a kereskedelmi akadémia igazgatója a be­rendezett egy éves tanfolyamra vonatkozólag. A bizottság mindkét kérelemnek helyt adott. A III. kerület részéről annak idején sürget­ték, hogy ott is állíttassák föl 35 betegre külön kolera-barakkkórház. Ezt a járványbizottság el is rendelte s az épületek ma már befejezésükhöz kö­zel állanak. A III. kerületi elöljáróság ma azt a furcsa kérelmet terjeszti elő, hogy a mivel­­ Budán a kolera nagyobb mértékben nem mutatkozik, — szüntessék meg a barakk további építését. A kére­lemnek — igen természetesen — nem adott helyt a bizottság s a barakk föl lesz építve. A VIII. ker. jár­vány bizottság kéri, hogy a kerületbeli 16 kijelölt kávéházra vonatkozólag a 10 órai zárórára mondassák ki. A bizottság nem tartaná méltányosnak, hogy egyes kávéházak juttassanak keményebb rendszabályokkal. A legközelebbi ülés csütörtökön délután lesz. Kalocsa, okt. 31. Úszódon ismét 2 és Bo­­gyiszlón is 2 kolera-megbetegedés fordult elő. Utóbbi helyen tegnap egy meghalt. Szeged, okt. 31. A legutóbbi 24 óra alatt 2 kolera-megbetegedés történt, halálozás egy sem. Esztergom, okt. 31. Tátbán, Esztergom me­­gyében, hová a kolerát egy budapesti hajós hur­­czolta be, aki ott meg is halt, a kolerajárvány foly­ton terjed és már 19 eset fordult elő, melyek többnyire halállal végződ­te­k. A járvány terjedése folytán a megyei jár­ványbizottság külön koleraorvost rendelt ki. A városi polgármester ma dr. Portik tanártól táv­irati értesítést kapott, hogy egy névtelen beteg váladékában kommabaczillust talált. Mi­­vel innen váladékot Budapestre nem küldtek, a távirati értesítés némi zavart okozott. Temesvár, okt. 31. A tegnap koleragyanus tünetek közt megbetegedett Pokorny nevű kárpi­­toslegény, valamint anyja és két öcscse állapotá­ban némi javulás állott be. Este a belvárosi kór­házból újabb gyanús beteget hoztak a kolera­­kórházba. Bécs, okt. 31. A belügyminiszter a helytar­tókhoz körrendeletet intézett, a­melyben kiemeli, hogy az Egy­esült­ Államok rendszabályai a kole­raveszély ellen oly állapotokat teremtettek, melyek egyrészt a rendes hajózási forgalmat Európa és Amerika közt részben megszakították és következ­ményeiben a behozatali üzletre nézve is végzetesek­nek bizonyulnak, másrészt a vesztegzári intézke­dések következtében az Egyesült­ Államokba való bevándorlásnak is egyelőre véget vetettek. A bel­ügyminiszter utasította a hatóságokat, hogy az Egyesült­ Államokba való bevándorlást minden rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák meg. Bécs, okt. 31. A legfelsőbb egészségügyi ta­nács konstatálta: Október 28-áig Galicziában 51 nap alatt összesen 136 kolerae­set volt, Csehor­szágban 1, Stájerország déli részében 2, Bécsben eddig összesen 3 koleraeset volt. A legfelsőbb egészségügyi tanács hozzájárult a kidolgozás alatt levő rendelethez, mely a magyar korona országai­ból eredő ócska rongyok, ócska ruhák, ócska czi­­pek, használt alsó ruhák és ágynemük behozatalát tiltja meg és pártolta a behozatali t­lalom kibőví­tését fertőzetlen, viselt ruhák és ágyneműektől le­fejtett pamutra, továbbá hozzájárult ahhoz is, hogy egészségügy rendőri felülvizsgálat szereztes­sék a járványos vidékekről közlekedő hajókra és tutajokra nézve. BéCS, október 31. A kolerajárványt illetőleg ma sem jeleztek újabb lényeges momentumot. A járványkór­házba beszállítottak ugyan egy ottak­­ringi ozipészt, de kitűnt, hogy ez ember akut gyo­­morkatarrhusban szenved.­­ Egy ismert bécsi orvos a »W. Tagblatt«-ban czikket tett közzé, melyben kifejti, hogy Bécsben tulajdonképen nin­csen szó járványról, hanem egy bizonyos neméről a gyomorinfluenzának, melyhez a kezelésnek is kell alkalmazkodnia. (M. É.)

Next