Pesti Napló, 1893. július (44. évfolyam, 184-214. szám)
1893-07-20 / 203. szám
203. szám. Budapest, csütörtök ______________FESTI NAPLÓ.___________ 1893. július 20. A grafikus jegyzőkönyv bizonyítja, hogy ő nem a vádindítványt támadta meg, hanem csak kifejtette a nézetét, hogyan kellene ebben az ügyben eljárni. Angyelicovics Gyéka fájlalja, hogy már Szlivnica után nem ültették a vádlottak padjára az akkori haladópárti minisztériumot. Gyurics Milán püspök ünnepiesen kijelenti, hogy nem boszut, hanem igazságot követel a radikális párt. Nem a szkupstina, hanem a bíróság fog ítéletet mondani a liberális miniszterek felett, fel nem foghatja, hogyan hihették a liberális miniszterek, hogy néhány prefektussal és írnokkal lenyűgözhetik az egész szerb népet. Belgrád, jul 19. A mai ülés iránt már sem a közönség, sem a képviselők körében nem mutatkozott az az érdeklődés, ami előbb. Már tegnap délután konstatálni kellett a Ház határozatképességét. Mindössze 89 képviselő volt együtt s a szónokok beszédeit sürűen „Szavazzunk“ kiáltásokkal szakították félbe. Az előjegyzett szónokok közt van Garasanin, aki most már másodszor fog beszélni, hogy a radikálisok folytonos provokálásaira válaszoljon. Az érdeklődés már a szavazás eredménye felé koncentrálódik, vagyis inkább a szavazatok aránya felé, melylyel a napirendet, illetve a vádindítványt elfogadják. Belgrád, július 19. Ma délelőtt nyolc órakor nyílt meg az ülés. Több radikális párti beszélt, csaknem valamennyien azokról a személyes élményekről és üldöztetésekről beszéltek, amelyekben a liberális kormány alatt volt részük. Az ülést egy órakor megszakították. Azt hiszik, hogy délután véget ér a vita. Bogicsevics volt hadügyminiszter lemondott rendkancellári állásáról. Bogicsevics az Avakumovics kormánynak volt tagja, a király rokona és a vádindítvány ellene is szól. A király Gruics tábornokot, a mostani hadügyminisztert nevezte ki rendkancellárrá. Belgrád, július 19. A szkupstina délután folytatta és befejezte a vádindítvány tárgyalását. Még húszan beszéltek, mire megtörtént a szavazás, mégpedig a miniszteri felelősségről szóló törvény értelmében titkosan. Az eredménye az lett, hogy a vádindítványt 102 szavazattal egy ellenében elfogadták. A 10 haladópárti képviselő üres szavazólapokat adott be. A miniszterek tartózkodtak a szavazástól. Titkos választás útján megválasztották azután a tizenkét tagú vizsgálóbizottságot is, mely utasítva lett, hogy záros határidő alatt az ügyet elvégezze, és a szkupstinának jelentését előterjeszsze. A bizottságba beválasztották a következőket: Dodorovits Velga, Drenovac Arsza, Vojiszavljevics, Juricsics, Martinác, Nikolics, Kosztics, Kizsjanovits ügyvédek vagy bírák és Popovits Riszta kereskedő, Tajszics Ranko földmives. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, július 19. — Személyi hírek. Mária Valéria főhercegasszony ma délután Gasteinba érkezett. — Báró Bánffy Dezső, a képviselőház elnöke, Budapestre érkezett. — Dr. Poór Imre királyi tanácsos, egyetemi tanár, hosszabb időre külföldre utazott. — József főherceg családja a Margitszigeten. Klotild főhercegasszony leányával, Mária Dorottya főhercegnővel és fiával, László főherceggel ma délben az egy órai rendes hajóval a Margitszigetre rándult. A főhercegi vendégek a felső vendéglőben megebédeltek, majd rövid ideig sétáltak a szigeten, s még délután visszatértek a fővárosba. — A legfiatalabb hadnagy. A hivatalos lap mai száma jelenti, hogy a király László főherceget a József főherceg nevét viselő 37. számú gyalogezredben hadnagynak kinevezte. László főherceg most tizennyolc éves s igy az osztrák-magyar hadsereg legfiatalabb tisztje. A főherceg a gimnázium hetedik osztályának befejezése után a múlt évben kezdte a gyakorlati katonáskodás tanulását, mégpedig nem oly egyoldalúan, mint más közönséges rekruta, hanem összefoglalva a gyalogsági, lovassági és a tüzérségi gyakorlatokat Slimmel alezredes vezetése alatt. Hetenkint három délelőtt lovassági, más három délelőtt gyalogsági és egy délután tüzérségi gyakorlatokat végzett a rendes katonákkal együtt, négy délután 2 órától 7-ig pedig elméleti katonai tárgyakat tanult. Csupán a szombat délutánja, még a vasárnapja volt szabad, amikor idejét rendesen Alcsuthon szokta tölteni. Katonai kiképzését a legkiválóbb készültségű tisztek és tanárok végezték, mégpedig a gyalogsági gyakorlatokban Bozorics százados, a lovassági gyakorlatokban Gaischin huszárkapitány, és a tüzérségi gyakorlatokban Jankovich kapitány parancsnoksága alatt. Az elméleti tárgyak közül a történelmet és szolgálati szabályzatokat Brauriedl kapitány , a német nyelvet, amelyben a leggyengébb, és a katonai földrajzot Leide kapitány, a magyar nyelvet Pokorny budapesti főgimnáziumi tanár, a francia nyelvet Izos francia egyetemi nyelvtanító, végül a vívást és tornázást Sybomisky főhadnagy tanította. Mint annak idején bátyja József Ágost főherceg, úgy László főherceg is kitartással és szorgalommal végezte úgy elméleti mint gyakorlati tanulmányait. Jenő főherceg sokszor jelen volt lovassági gyakorlatain s örömmel látta, mily türelemmel és buzgón végezte a legfárasztóbb feladatokat is a szépen kifejtett, de a rendes rekrutáknál jóval fiatalabb főherceg. László főherceg katonai kiképzése három évre volt tervezve s a kiképzésnek Himmel alezredes által elkészített tervét ő felsége is jóváhagyta. A főherceg tehát abban a kellemes meglepetésben részesült, hogy másfél évvel hamarabb kapta meg a tiszti bojtot, amint remélte. László főherceget, mint Himmel alezredes egyik levelében megírta, a királyasszony is nagyon kedveli már gyermekkora óta. „József Ágost főherceg eljegyzése idején — írja Himmel levelében — Mária Valéria főhercegnő társaságában végig vezette a fiatal főherceget a felséges asszony a lainzi kastély kertjének szebb részein és folytonosan magyarul társalgótt a fiatal főherceggel a lehető legszívesebben.“ — Eljegyzés az angol királyi családban. Darmstadtból táviratozzák. Nagy feltűnést kelt itt Ernő Lajos, a hesseni nagyhercegnek eljegyzése Viktória Melitta hercegkisasszonynyal, az edinburghi herceg leányával, az angol királynő unokájával. Eredetileg úgy volt, hogy az eljegyzést csak később publikálják hivatalosan, mivel a hercegkisasszony csak novemberben lesz tizenhét éves. — A szatmári járvány. Mindegyre bizonyosabbá válik, hogy a Szolnok-Doboka megyében fellépett gyanús megbetegedésnek a kormány teljesen gátat vetett. Csak Szatmár-ban fordult elő két újabb bélhurut-eset. A belügyügyminiszter a beérkezett jelentésekből úgy látta, hogy különböző adminisztratív természetű intézkedéseit a hazágok nem hajtották a kellő szigorúsággal végre. Ennélfogva ma este gróf Andrássy Gyula államtitkár Szatmárra utazott, hogy úgy a városban mint a megyében személyesen intézkedjék a rendszabályok erélyes keresztülvitele iránt.— A Polónyi-Károlyi-Sturman-ügy. Tegnap Polónyi Géza segédei, báró Kaas Ivor és Pázmándy Dénes, valamint a kihívó fél nyilatkoztak ebben az ügyben; ma a provokáltak segédei: Csávolszky Lajos és Hentaller Lajos következő nyilatkozatát küldték be hozzánk: Gróf Károlyi Gábor és Sturman György uraknak Budapesten. Tisztelt barátaink! Folyó hó 17-én megbizástok folytán felkerestük báró Kaas Ivor és Pázmándy Dénes urakat, mint Polónyi Géza úr meghatalmazottait, kik tőletek a július 15-én közzétett nyilatkozatok azon részéért: „Polónyi Gézát párbajképtelennek tartjuk“, lovagiai elégtételt kértek. A tárgyalás alatt kijelentettük, hogy ti, midőn Polónyi Géza urat párbajképtelen egyénnek nyilatkoztattátok ki, nem tettetek egyebet, mint amit Gajáry Ödön és Dániel Gábor urak 1893. március 16-án tettek, midőn Beksics Gusztávot nem engedték megverekedni Polónyi Géza úrral. Nem engedték pedig megverekedni azért, mert Polónyi Géza úrnak még elintézetlen ügye van Vadnay Andor úrral. És Polónyi Géza úr akkor Gajáry Ödön és Dániel Gábor urak abbeli eljárásában, hogy vele Beksics Gusztáv urat verekedni nem engedték, sem sértést nem látott, sem azért elégtételt nem kért. Kijelentettük azonban, hogy ti a lovagiasság határai közt mindenkinek készek vagytok elégtételt adni, ennélfogva azt indítványoztuk és követeltük, hogy annak konstatálására, ha váljon Polónyi Géza úr párbajképes-e a Vadnay Andor-féle ügy dacára is, a becsületbíróság hivassák össze. Az ellenfél megbízottai ezt el nem fogadván, mi részetekről az ügyet befejezettnek jelentjük ki. Csávolszky Lajos, s. k. Hentaller Lajos, s. k. — A boldogság küszöbén. Galiciából megrendíti tragédiát jelentenek lengyel lapok. Przemysl-ben nemrég egy Szeliga nevű férfi halt meg, aki egyetemet végzett két leányt hagyott hátra. Minthogy a leányok Przemyslben nem találtak foglalkozást, Bécsbe jöttek. Azt hitték, itt rokonuk segélyével megtalálják azt, amit Przemyslben hiába kerestek. De csalódtak. Bécsben sem tudtak megélni, szenvedtek, nyomorogtak, mert a bűn útjára nem akartak térni. A legnagyobb nyomorban találkoztak Baranovszkival, az országos közoktatásügyi tanács tagjával, a ki Lembergből jött s ennek beszélték el bajukat. Baranovszkit nagyon meghatotta a két leány elbeszélése s megígérte, hogy állást szerez nekik Galíciában. Szavát be is váltotta. A két testvér boldog volt s már csak a Przemyslbe szóló szabadjegyekre várakoztak, hogy visszautazhassanak. Végre a jegyeket is megkapták. Kimerülve, elgyengülve, de eltelve a legszebb reményekkel utaztak el a császárvárosból. Mikor Przemyslre érkeztek, az egyik leány hirtelen összeesett, úgy hogy kórházba kellett szállítani, ahol a leggondosabb ápolás mellett is, néhány nap múlva meghalt. A boncolás konstatálta, hogy a leány éhen halt. Testvére Zydaczowig utazott, ahol azonban ő is megbetegedett. Hosszabb ideig feküdt, anélkül, hogy orvost hívtak volna. Végre jószívű emberek egy parasztkunyhóba vitték, de akkor már haldoklott. A boldogság küszöbén mindkét leány éhen halt. — A zsidók üldözése Oroszországban. Varsóból táviratozzák a Daily Chronicle-nek. A zsidók üldözése, bárha csendesebb mértékben, egyre tart. Csak nemrég jelent meg egy ukáz, amely elrendeli, hogy a Kaukázusban lakó zsidók november elsejére távozzanak a tartományból. Mihály nagyherceg és testvére lépett közbe a zsidók érdekében s igy történt, hogy az embertelen parancsot bizonytalan időre felfüggesztették. — Magyar zeneszerző kitüntetése. Párisbal táviratozzák lapunknak, hogy felsőeőri Bertha Sándor zeneszerzőt a becsületrend lovagjává nevezte ki a köztársaság elnöke. Bertha Sándor, ki régi nemesi családból származik, már közel három évtized óta él Parisban és a páris magyar egyesületnek Zichy Mihály eltávozása után volt éveken át elnöke. Az egyesületnél nagy népszerűségnek örvendett. A párisi magyar egyesület az ő elnöksége alatt gazdagodott meg a Zichy Mihály ajándékaival. Ő tette pénzzé azt a kincset, amelyet Zichy Mihály az egyesületnek, A királyné Deák Ferenc ravatalánál című remek rajzával ajándékozott. Mikor gróf Beust volt a párisi osztrák-magyar nagykövet, Bertha Sándor nagyon kezére járhatott honfitársainknak, mert Beust nagyon megszerette Bertha Sándort. Becsülte benne az ideális költőt, az önzetlen emberbarátot, akit még a sok keserű csalódás, amelyet honfitársai részéről tapasztalt, sem tudott rideggé tenni. Az 1878-iki párisi kiállítás után, mikor Munkácsy szerencsecsillaga beragyogta az egész világot, Bertha Munkácsyt ajánlotta a magyar egyesületnek elnökké és ő visszalépett a nyilvános szerepléstől Bertha Sándor testében lelkében magyar érzelmű zeneköltő és a régi gárda tagja. Bár nagyobb szabású darabja Corvin Mátyás nem aratott sikert, sem itt, sem Párisban, de magyar népdalai annál kedveltebbek az előkelő szalonokban. Bertha Sándornak különben, mint írónak is jó neve van. Rudolf trónörökös esküvőjére francia könyvet irt a Habsburgokról és a király ennek a műnek méltánylásaképpen a vaskorona-renddel tüntette ki. — Ibsen nagyapa. Ibsen Henrik, mint Kopenhágából írják, e hónap 14-én nagyapa lett. Fia Sigurd, aki egy évvel ezelőtt vette feleségül Björnson Björnsteinenek a kiváló norvég írónak leányát, maga vitte el az örömhírt ősz apjának, aki jelenleg Christiániában tartózkodik. Az újszülött fiú most még erősebbé teszi a családi viszonyt, amely Norvégia két legnagyobb költőjét egymáshoz fűzi Ibsen hívei a világ minden részéről üdvözölték az agg mestert új, nagyapai tisztjéhez. — Párbaj a víz alatt. A marseillei törvényszék érdekes pert tárgyalt a napokban. Két búvár Cappodo és Rado, mind akettő szicíliai, párbajt vívott egymással a tenger fenekén, úgy történt a dolog, hogy Cappodo először szállt le a tenger mélyébe, hogy megkeressen egy szénnel megrakott hajót, amely nemrég közel a Santa Maria világító toronyhoz elsülyedt. Rado, a másik búvár ugyanabból a célból merült alá közvetlenül utána. Búvártörvény szerint az első, aki lemerül, mindent, amit harminc méternyi területen talál, jog szerint a sajátjának tarthat. Mikor Cappodo meglátta társát, aki jogait kétségbe akarta vonni, rákiáltott: — Távozz, hagyj engem dolgozni! — Én is dolgozni akarok, válaszolt Rado. Borzasztó viadal keletkezett a két búvár között Cappodo hirtelen megrántotta a vészharangot, s akik felhúzták, meggyőződtek arról, hogy élete már csak egy hajszálon csüngött. Az a kaucsuk-cső, amely levegőt visz a buvárharangba, át volt lukasztva és a viz már ömlött hereié. Rado ezzel szemben úgy védekezett, hogy Cappodo is át akarta fúrni késével az ő légzőcsövét s ebben az élet-halál harcban nem tehetett mást, minthogy megelőzte, h hogy győződjék meg a biró az igazságról? Tanúként beidézni a Földközi tenger halait, rákjait, hulláit, amelyek bizonyára az élvezetnek magasabb nemével nézték végig a két búvár harcát, mégis bajos lett volna. Hogy mindkettőnek igazságot szolgáltassanak, nem maradt más hátra, minthogy mind a két párbajozót száz-száz frank pénzbüntetésre ítélték. — Tűz egy iskolában. Kőbányán a jászberényiúti községi elemi iskolában az elmúlt éjjel tűz keletkezett. A kéménybe épített gerenda meggyulladt és attól tüzet fogott a padlás és a tető is. Szerencsére a veszedelmet hamar észrevették és a X. kerületi tüzérség eloltottta a tüzet, mielőtt az egész tető lángba borult volna. — Asszony-Othello. Velencében történt a napokban a következő tragikomikus história: Galieri-t, egy szegény munkást felesége rendesen kikelt ábrázattal fogadtaitthon. Azzal vádolta, hogy feleségén kívül más asszonyokat is szeret, hogy Velence legelvetemedettebb Don Juanja s hogy azért nincs soha se pénzük, mert joujoukra, arany fülbevalókra és selyemkendőkre költi. Egy ilyen féltékenységi szcéna a múltkor egészen kihozta a sodrából Galierit. Ártatlansága tudatában fenyegetni kezdte az asszonyt, ha még egy szót szól, megöli. De a nyelves feleséget nem rémítette meg ez a fenyegetés. Ő képes az ablakon kiugorni, ha Galieri nem ígéri meg, hogy ezentúl szolidabb lesz. Galieri kezével olyan mozdulatot tett amelyen meglátszott, hogy ebbe a kijelentésbe nincs valami nagy bizodalma. Azonban mint az eredményből kitűnik, az asszony ez egyszer komolyan beszélt. A következő pillanatban már röpült is le az első emeletről az udvar kövezetére. Galieri azonnal átlátta a helyzetet. Kezét tördelve jajgatott, segítségül hívta szomszédait, mert feleségének mindjárt vége lesz! Lefutott az udvarra, ahol azonban legnagyobb csodálkozására felesé