Pesti Napló, 1914. november (65. évfolyam, 273–302. szám)
1914-11-12 / 284. szám
^ "lg . , ,JaJl^UHk BnaapcSi, CJSUIUl wm PESTI NAPLÓ BOTönbcj Kft (SM. szám.) A nemzeti kölcsön . Az ország minden részéből érkeznek hozzánk a hirek és beszámolnak róla, hogy milyen páratlan lelkesedéssel fogadja az ország közönsége a hadikölcsön kibocsátását. Tömegesen kapjuk a leveleket, melyekben a jegyzés közelebbi módozatairól kérnek tőlünk felvilágosítást. Lapunk mai számának hirdetési rovatában közöljük egész terjedelmében az aláírási felhívást. Ebből mindent megtudnak az érdeklődők, amit a kölcsönjegyzés tekintetében tudni óhajtanak. Elsősorban azt, hogy a kölcsönjegyzésre az aláírás november 16-ikán kezdődik és november 23-ig tart A 100 korona névértékű kötvény aláírás, ám 91 korona 50 fillér, ha az aláíró az összeget a jegyzéssel egyidejűleg lefizeti. Mivel azonban sokan vannak, akik a nemzeti kölcsönre készséggel jegyelnének, de a pénzükkel a jegyzés rövid időtartama alatt még nem rendelkeznek, ezek számára a részletfizetés kedvezményét biztosítja a pénzügyminisztérium, ha száz koronát meghaladó összeg jegyeztetett. Ilyen esetekben 10 százaléka a jegyzett összegnek az aláírással egyidejűleg biztosítékképen leteendő, mégpedig vagy készpénzben, egy megfelelő értékpapírban. A jegyzett összeget mnk ezt követőleg kell befizetni, mégpedig olyképes, hogy az aláírási felhívás közzétételétől számítva legkésőbb egy hónap alatt első részlet gyantot a jegyzett összegnek 40 százalékát kell beszolgáltatni, míg a hátralévő 60 százalék befizetése két egyenlő részletben további egy hónap alatt lesz fizetendő. A kölcsönre jegyzők a befizetett rész-összegekről néhány nap múlva a pénzügyminiszter által leállított ideiglenes elismervényeket kapnak kézhez, amelyek ellenében az államkincstár egy későbbi időpontban a szabályszerűen kiállított kötvényeket kiszolgáltatja. Előfordulhat azonban éppen a háborús viszonyok következtében, hogy a jegyezni akaró csak a jegyzést követő hónapokban lesz abban a helyzetben, hogy a jegyzés§C(|aKs£ánt pénzéhez teljesösszegében hozzájuthasson. A kölcsöntervezet alkalmas módon ezen is* segít. Gondoskodás történt ugyanis aziránt, hogy az Osztrák-Magyar Bank és a M. kft. Hildtkeresőnpénztár úgy főintézeteinél, mint vidéki fiókjainál már a részletbefizetéseikről a pénzügyminisztérium által kiállított ideiglenes esmervényekre is az érték 75 százalékának erejéig és a jelenleg érvényben lévő 5 % -os váltóleszámítolási kamatláb mellett előlegkölcsönt nyújtsam. Ennek a kedvezménynek a gyakorlatban az a jelentősége, hogy a jegyzés idejében elegendő, ha az aláírónak a 10 százalékos biztosítékon kívül a jegyezni óhajtott összeg 40 százaléka rendelkezésért áll, amelylyel az első részletnek kellő időben való kifizetését biztosítani tudja. Az első részletről szóló ideiglenes befizetési elismervény is ugyanis az aláíró a befizetett részösszeg 75 százaléka erejéig előlegkölcsönt kaphat, amely éppen fedezi a következő részletnek — a jegyzett összeg 30 százalékának — befizetéséhez szükséges összeget A második részlet befizetésért szóló ideiglenes esmervényre ugyancsak 75 százalék erejéig szintén előlegkölcsön szerezhető, amely az utoló részlet befizetésekor elszámolást nyerő biztosítékkal együtt elegendő arra, hogy az utolsó részlet, a jegyzett összeg 30 százaléka is teljes kiegyenlítést nyerjen. Így tehát mindenki az aláíráskor rendelkezésére álló összeg kétszeresét jegyezheti, mert a jegyzett összeg másik felét a részletfizetések során eszközölt lombardírozás révén előnyös feltételek mellett a kellő időre akadálytalanul megszerezheti . Kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat igénybevételével jegyzett száz koronás névértékű kötvény kibocsátási ára 98 korona, tehát 100 fillérrel drágább, mint azoknak a kötvényeknekára, amelyek az aláíráskor teljes összegükben kifizetést nyertek. Ez az árkülönbözet csak látszólagos, de nem tényleges és annak az eltérésnektermészetes következménye, hogy a részletekbentörténő befizetéseknél a befizetési határidők egy, iletve két hónappal későbbre esnek, mint azoknál a jegyzéseknél, amelyeknél a jegyzett összegeket már az aláíráskor teljesen befizették. Az utóbbi módon befizetett összegek az aláírás napjától kezdődőleg már az államnak gyümölcsöznek, míg a kedvezményes befizetési módozatot igénybevevő a későbbi befizetési időpontig a jegyzésre szánt öszszeg kamatjárt maga élvezi. E kamatnak felel meg az az 50 filléres árkülönbözet és így ennek csak kiegyenlítő szerepe van. A részletfizetés kedvezményét igénybevevőket tehát a kibocsátási tervezet semmi anyagi hátránynyal nem sújtja. Megemlítjük még, hogy a kötvények már 1914 november 1-től kezdve 6%-kal kamatoznak; minden év május 1-én és november 1-én, tehát félévenként váltják be a szelvényeket, úgy, hogy az flső szelvény 1915 május 1-én kerül beváltásra. A hadikölcsön jegyzésére vonatkozó mindennemű felvilágosítást díjmentesen nyújt a Magijar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság, Budapest, V. Vilmos császár út 32., mely ugyancsak díjmentesen eszközöl minden a kölcsön jegyzésével összefüggő bankszerű tranzakciót. (A király jegyzése.) Bécsből táviratozzák, hogy őfelsége elrendelte, hogy magánvagyonából igen jelentékeny összegeket jegyezzenek úgy az osztrák, mint a magyar hadikölcsönre. Ő felsége rendelete folytán az 5 császári és apostoli királyi felsége magán és családi alapjainak vezérigazgatósága ötmillió koronát jegyzett a hadikölcsönből. A legelső magyar ember példája mindenesetre lelkesítőleg fog hatja országszerte s csak fokozni fogja azt az áldozatkészséget és érdeklődést, amelylyel már eddig is mindenki részt óhajtott venni a kölcsönben és amely remélhetőleg meg fogja mozdutani és az ország közgazdasági és a hadviselés sikere érdekében a hadikölcsön jegyzésére fogja igénybe venni azokat a jelentékeny öszszegű milliókat, amelyeket egyesek a háború kitörése óta indokolatlan és, túlzott óvatosságból kamatozatlanul maguknáltartanak. A jegyzés a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank rt. útján történt (A főváros 87 milliót jegyez) A pénzügyi bizottság ma délelőtt dr. Bódy Tivadar alpolgármester elnöklésével tartott ülésében tárgyalta a pénzügyi osztálynak azt az előterjesztését melyet a fővárosnak a magyar hadikölcsön jegyzésében való részvétele tárgyában kidolgozott. Az előterjesztést dr. Berczel Jenő tanácsos ismertette. Az előterjesztés szerint a tanács felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a magyar hadikölcsönben 10.000.000 koronával részesedhessék. Erre a célra felhasználni kívánja a főváros kezelésében álló jótékony alapok négy millió koronányi pénzét és hat millió koronát a községi alap kölcsönpénzeinek terhére akar jegyezni. A tanács annak kimondását is kéri, hogy az összegeket az aláírás alkalmával zárolják és mondják ki, hogy ha a pénekre szükség lenne, úgy a fővárosnak jogában áll a papirosokat lombardírozni. Az előterjesztéshez elsőnek Walder Gyula szólott hozzá, aki azt mondta, hogy ne zárolja a főváros az egész összeget, hanem csak egy részét, a másik részét jegyezzék szabadon, mert ezzel is növelik azt a bizalmat, amit a kölcsön iránt az egész országban felkelteni minden számottevő tényezőnek kötelessége. Báró Herzog Péter azt kívánta, hogy a határozatban ne mondják ki már most, hogy a kötvényeket lombardirozni is lehessen. Dr. Bódy Tivadar alpolgármester reflektálva báró Herzog Péter felszólalására, kijelentette, hogy a tíz millió olyan pénz, amelynek egy részére talán belátható időn belül nem is lesz szükség, de egy részére viszont esetleg már hónapok múltán szükség lehet Ezért kívánatos, hogy a lombardirozás jogát már most megadják. Dr. Bárczy István szerint a kölcsön jegyzésénél, minden attól függ, hogy milyen bizalommal vagy utak a kölcsön egész ügylete iránt. A fővárosnak e téren is elől kell járnia példával és különben is az ő meggyőződése szerint a főváros erre a kölcsönre semmi szín alatt ráfizetni nem fog. Székely Ferenc figyelmeztette a bizottságot, hogy a zárolás ebben az esetben csak formula és a kötvény sem eladásban, sem lombardírozásban , korlátozva nem tesz. Csatlakozik Walder felszólalásához, mert meggyőződése szerint a legszerencsétlenebb béke esetén is csak emelkedhetnek értékben a kötvények. Bízik a magyar állam hitelképességében. Ennek a kölcsönnek fontossága és teljes sikere nemcsak abban áll, hogy a nagy pénzintézetek és biztosítóintézetek, szóval a gazdagok és nagyok jegyezzenek, hanem a kisemberek is. Előtte az lebeg, hogy még legalább 500.000 ember átlag 1000 koronával járuljon hozzá e kölcsön sikeréhez, hogy ezzel megadhassuk a hadseregnek a szükséges pénzügyi támaszt Ha ezt a dolgot most jól megszervezik, nagy szolgálatot tesznek. Arra kéri a polgármestert, hívja fel plakátokon a főváros lakosságát a kölcsönben való intenzív részvételre. Az elöljáróságok a jegyzési akciót a legnagyobb odaadással szervezik. A bizottság ezután Feleki Béla indítványával egyetemben, mely szerint a kötvényeket szükség szerint fel lehet használni, ezt az előterjesztést is egyhangúlag elfogadta és pedig oly formában, hogy hat milliót zárolva és négy milliót szabadon jegyezzen a főváros. (Országos akció) A Magyar-Francia biztosító részvénytársaság szerdán megtartott igazgatósági ülésében elnöke Ormody Vilmos főrend indítványára elhatározta, hogy a kibocsátandó hadikölcsönre másfél millió koronát jegyez s az öt évre zárolt címleteket azonnal átveszi. Egyúttal felhívta és buzdította összes vezér ügynökségeit, és képviselőit hogy felei körében a hadikölcsön jegyzését a legbehatóbban propagálják. A siker előmozdítása érdekében elhatározta a „Magyar-Francia", hogy az érvényben levő moratóriumi rendelkezésektől eltérőleg, a legmagasabb kötvénykölcsönöket nyújtja és úgy a folyó évben, valamint a jövő év elején esedékessé váló életbiztosítási tőkéket már most számítolja le, illetve fizeti ki, ha a felek a kifizetésre kerülő ös- szegeket a hadikölcsön jegyzésére fordítják. A Magyarországi Gyógyszerészek Nyugdíjegyesülete elhatározta, hogy a nemzeti kölcsönből százezer koronát jegyez. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete Sümegi Vilmos elnöklete alatt ma tartott ülésén elhatározta, hogy százötvenezer korona összegű címletet vásárol az új kölcsönből Kassáról jelentik. A város törvényhatósági biizottságát a főispán pénteken délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelynek egyedüli tárgya: Előterjesztés a hadikölcsön céljaiba a város közönsége részéről 250.000 koronának leendő jegyzése iránt. Szabadkáról jelentik: A városi törvényhatósági bizottság tagjai kedden dr. Biró Károly polgármester elnöklete alatt tartott értekezletükön elfogadták a tanács ama javalatát, hogy a város a nemzeti kölcsön kötvényeiből egymillió korona értéket jegyez. • A Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének vezetősége báró Kohner Adolf elnöklésével tartott üléséből lelkeshangú körlevélben szólította fel a kötelékébe tartozó iparvállalatokat, hogy hazafias áldozatkészséggel minél jelentékenyebb öszszeget jegyezzenek az új államkölcsönből Nyíregyházáról jelentik: Nyíregyháza városának pénzügyi szakosztálya tegnap tartott ülésén a tisztviselői nyugdíj és iskola alapból félmilliót szavazott meg a hadikölcsön céljaira. A nyíregyházai ipartestület tegnap tartott gyűlésén egész tőkéjét, 30.000 koronát, a hadikölcsön céljaira fordítani elhatározta. A vármegye és az árvaszék szintén jegyezni fog. Nyíregyházán mintegy két és ifi miffió jegyzés várható. Mint már annak idején, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsának utolsó üléséről kiadott közlés megemlítette, a főtanács elhatározta, hogy a hadikölcsönök kötvényeire, illetőleg az ezekről szóló ideiglenes elismervényekre a leszámítolásra mindenkor megállapított hivatalos kamatláb mellett kölcsönt nyújt. Kölcsönnyújtás a címletek névértékének 75%-áig történik. A kedvezményes kamatláb további intézkedésig, azonban legalább is a hadi kölcsönökre történt befizetések utolsó határnapjától számított egy évig marad érvényben. A bank továbbá elhatározta, hogy olyan kézizálog-kölcsönök után, amelyeket más kölcsönnyújtásra alkalmas értékpapírok ellenében folyósít és amely kölcsönökről kimutatható, hogy a hadikölcsönökre való befizetés céljából vétetnek fel, csakis a váltóleszámítolásra mindenkor érvényes kamatokat fogja felszámítani wvwwvwwwwvwvwwwwwww Hazafias dolgot cselekszik, de a nyaga érdekeit is szolgálja, aki a nemzeti kölcsönre jegyez !