Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)
1914-12-11 / 313. szám
Budapest, péntek *i PESTI NAPLÓ 1914. december 11. T313. szám.) 3 Az északi háború A lengyelországi harcok Frigyes főherceg — tábornagy Hivatalosan jelentik a hadisajtószállásról: Legfelsőbb megbízásból báró Bolfras gyalogsági tábornok, őfelsége katonai irodájának főnöke tegnap nyújtotta át Frigyes főhercegnek a legfelsőbb kéziratot, amely a hadseregfőparancsnoknak tábornagggyá történt kinevezését tartalmazza. Károly Ferenc József, Frigyes és Károly István főhercegek, továbbá a hadseregfőparancsnoksághoz beosztott német tisztek, valamint a főhadiszálláson tartózkodó tábornokok és ezredesek jelenlétében olvasta fel báró Bolfras a legfelsőbb kéziratot, s a legmagasabb katonai méltóság új betöltőjének lelkesen fogadott éltetésével fejezte be. Frigyes főherceg látható megindultsággal adott kifejezést meghatottságának afölött, hogy a legfelsőbb hadúr ily kegyes tanújelét adta a véderő magatartásával való megelégedésének. Mély meghatottsággal emlékezett meg a főherceg a hősökről, akik összehasonlíthatatlan vitézségükkel a legfelsőbb katonai méltóságot küzdötték ki neki és akik a legfelsőbb hadúr legkegyesebb elismeréséből új erőt fognak meríteni a hatalmas ellenség legyűrésére. Szilárd bizalmát fejezve ki a végleges győzelemben, a főherceg felszólította a jelenlevőket, szívük mélyéből kiáltsák: — Legfelsőbb hadurunk, ő császári és apostoli királyi felség Első Ferenc József császár és király éljen! Háromszoros viharos éljenzés hangzott fel a főherceg-tábornagy szavai nyomán. ."Az ünnepséget követő ebéden, melyen az előbb említett személyiségek vettek részt, Frigyes főherceg tábornagy általános lelkesedés között pohárköszöntőt mondott ő felségére, akit e szavakkal jellemzett: — Istenitett, legfőbb hadurunk, a megtestesülése a nemesen érző katonának, mintaképe a köte-tességtudásnak. Ez ünnepélyes pillanatban önfeláldozó — folytatta Frigyes főherceg — örömmel és hálával emlékezem meg hű és hatalmas szövetségesünkről és felszólítom mindnyájukat, kiáltsák velem együtt: ő felsége második Vilmos császár és király és a német véderő hurrah, hurrah, hurrah! A főherceg után lelkes hurráh-kiálltás hangzott föl. ? Általános lelkesedés fogadta Károly Ferenc József főherceg következő pohárköszöntőjét: — Szeretett hadseregfőparancsnokunk, az asperni győző unokája, a custozzai győző unokaöcscse Frigyes főherceg tábornagy éljen, éljen, éljen! Győzelmes harcok Krakó körül Éhínség az orosz seregben Krakó, december 10. Hivatalosan jelentik: Wieliczka-nál, Krakótól keletre az orosz csapatokat, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek, visszavertük. Mint a Nova Reforma mondja, Krakó ostromlásáról, vagy éppen körülzárásáról szó sem lehet. Az orosz-lengyelországi Skala község mellett két éjszakai támadás közben több mint húszezer orosz esett el. Mint ahogy az orosz foglyok beszélik, az orosz csapatok a hiányos élelmezés következtében rendkívül sokat szenvednek. Mindenütt borzalmas éhség uralkodik. Minden jel arra vall, hogy az oroszok teljesen visszavonulnak Nyugatgaliciából. Heves ütközetek a Visztula balpartján Pétervár, december 10. (Rómán át.) Az orosz lapok közlik, hogy, a Visztula balpartján rendkívül heves ütközetek fejlődtek ki, különösen a How-Lowie vonalon. A lodzi diadal hatása Genf, december 10. A Journal de Geneve hadi kritikusa kijelenti, hogy Lengyelországban a küzdelmek az oroszok hátrányára alakulnak. A csata a folyton változó helyzetek miatt nagyon érdekes. A német főparancsnokságnál csodálatos élénkség uralkodik, amit a kitűinő stratégiai vasúti hálózat is előmozdít. Az embernek az a benyomása van, hogy ezen a hadszíntéren a csapatokat nem merev formák, hanem magasabb stratégiai szempontok szerint irányítják. Kopenhága, december 10. A National Tide Rule jelenti Londonból: A sajtó kétségtelennek mondja, hogy Lodzot a németek elfoglalták és nem érti, hogy az orosz vezérkar a veszteséget mert nem ismeri nyíltan el. Katonai körökben ezt valósággal gyerekesnek tartják, mert ilyen veszteségek minden nagyobb háborúban előfordulhatnak és a tény elhallgatásával az a látszat támad, mintha a veszteség sokkal jelentősebb volna, mint amilyen a valóságban. Bécs, december 10. Egy itteni nem német diplomata egy bécsi lap munkatársa előtt a következő kijelentést tette: Lodz bevétele nemcsak katonailag, hanem politikailag is elsőrangú esemény. A görög kormány most már nem gondol arra, hogy Szerbia érdekében az antantnál közbejárjon, sőt beláthatatlan időre semlegesnek kell maradnia. Románia és Bulgária közvetlen beavatkozásáról a háborúba, szó sem lehet. Bulgária és Románia semleges marad. A háborús események a Balkánon tehát továbbra is csak Szerbiára és Törökországra szorítkoznak. Varsó lakossága — húszezer ember Milano, december 10. A Secolo varsói híradása szerint a város lakossága 20.000-re apadt, a lakosság többi részét elküldték. A város körül álló hatalmas fákat mind kivágták, hogy a tüzérség számára szabad legyen a tér. Katonavonatok végtelen sora halad át Varsón nyugat felé, főképpen szibériai kozákokkal. Most, hogy a Visztula környékén beállott a fagy, már 70.000 menekülő érkezett Varsóba. A „Dail Mail" pétervári jelentése szerint az idegbajosok ottani kórházában igen sok beteg van, akik megnémultak vagy emlékező tehetségüket elvesztették azoknak a borzalmaknak hatása alatt, amelyeknek tanúi voltak. Hadifogolynak lenni Angliában... .? Egy magyar barátom, aki csak hallatlan protekcióval tudott elmenekülni Angliából, — lévén államtitkárok és arisztokraták a protektorai — levélben írja meg kálváriáját a különböző office-eken át, amelyek passepartout juttattak számára a határon túlra. Mindenesetre kiszabadult a szigetek vasgyűrűjéből és nem kénytelen a többi szerencsétlen magyarral és némettel a rabság kenyerét enni Manszigetén. Ezt a szigetet a kontinens számára Hall Caine fedezte fel, — az angolok egyik legmodernebb regényírója, — aki maga is onnan származik és természetesen nagy szeretettel bánik el honfitársaival. Szerinte ezen a szomorú kis szigeten laknak a legpozsgásabb szőke leányzók, a legderekabb ősparasztok és a legkatolikusabb ifjú káplánok. Mi kell még egy modern regényírónak, aki pláne északnémet és skandináv iskolában nevelkedett? Man szigetén pirospozsgás lányok arca halovány lesz a szerelemtől és fiatal káplánok szivedobogása golgotát jár szent fogadalmak körül. Nem túlságosan mulatságos dolgok ezek is a Hall Caine-féle könyvek sohasem csábítottak volna szirénhangokkal Man szigetének meglátogatására. Tán sehol ugy nem fojtogatja az embertüdőt Anglia fekete köde, mint ezen az istentől elrugaszkodott helyen, ahol örökös a tender álmos hullámzása és ahol tagbaszakadt őshalászok érthetetlen nyelven évezredes panasz-szavakat mondogatnak egymásnak. Ezek a fenmaradt kelták mindenkit gyűlölnek a világon, még angol szipolyozóikat is, hát még az idegent, akit véletlen sorsa, kegyetlen véglete közéjük vetett. Árvának érzi magát köztük a vándor és az utas, akit a tenger hulláma véletlenül odáig sodort, csak dermedten járhat a sziget partjain; fagyasztó tekintetek Sértegetik érzékenységét, a pirospozsgás lányok megvető ajkbigyesztése és merev arcú kispapok lesújtó nézése kergeti messze onnan barátságosabb tájak felé. Az angol hadvezetőség tudta, mit csinál, amikor az Angliában rekedt magyar és német állampolgárokat kémeket látó hagymázos víziójában Man szigetére internálta. Hadd raboskodjanak olyan helyen, ahol még a rabőr kegyetlen fagyosságánál is fagyosabb a szigetlakosság részvétlensége. Semmivel sem lehet inkább az embereket megkínozni, mint hideg közömbösséggel. Ebben akár a derék angolok is nagymesterek. Ki volt valaha életében olyan svájci szállóban, amelyben kizárólag angol társaság lakott? És tegyük föl, hogy a szerencsétlen odahaza felejtette a frakkját, a szmokingját, egyszerű házikabátban kénytelen az estebédnél megjelenni. Mily végzet rá nézve? A legsötétebb kazamatában nem érezheti azt a rettenetes elhagyottságot, a magánynak azt a hátborzongató érzését, melyet a pompázatosan káprázó hotel dinner-roomjában fagyos tüdőkből arcára lehel. Nincs az a pszichológia, mely közömbösségét kinzóbb fokozatban tudná beállítani, mint az eltévedt vendég esetében. A közömbösség fejbevágja az embert még akkor is, ha boldog pillanatokban találkozik vele. A szerencsétlen léleknek pedig halála a közömbösség. Az angol kormány modern inkvizitorkénti olyan területet szemelt ki foglyai számára, amelyen egyetlen emberi tulajdonság a részvétlenség Man szigetére. A fogság rendes rettenetein kivül őskelta parasztok hideg szeme kínozta a részvétre szoruló szerencsétlent. Ha zárkája ablakán kitekintett, hiába kereste a kék eget és hasztalan várta piros arcú leányzók gyengéd tekintetét, mely nagy vigasz a magányban és elhagyatottságban. És ha az időnként szétszétfoszló köd mögül felcsillámlott előtte a piszkos tengerhullámzás, észbontó unalommal ásított feléje az örök egyhangúság, a makacs kelta némaság. Olvastuk, hogy Man szigetén fellázadtak a foglyok őreik ellen. Vájjon mi bírhatta rá ezeket a védtelen aggastyánokat (mert hiszen nagyrészük ilyen volt), galambkedélyű asszonyokat és leányokat (mikor is volt az, amikor gentlemanlike nemzetnek néztük az angolt?),hogy gyenge karjukat fegyveres katonákra emeljék? ... Az őrök sortüzet adtak, vértócsában hörögtek leányok és asszonyok, aggastyánok ősz feje esetlenül csuklott a mellre... Honnan ez a szokatlan elszántság? Miért keresték a biztos halált lázadással és tányérok széttördelésével (széttörték a mocskos tányérokat, ezért volt a vérfürdő) ? Nehéz ezekre a kérdésekre felelni annak, aki soha sem érezte tépett szívén a részvétlen,,ség ólmos terhét és az unalom borzalmait» A kárpáti harcok Helyzetünk a Kárpátokban Visszavonulóban az oroszok A legilletékesebb helyen szerzett információk szerint Sáros megye északi részén helyzetünk változatlan. Azokat a pozíciókat, amelyeket csapataink megszállottak, zavartalanul tartják. Az oroszok óvakodnak minden előrenyomulástól. A többi határszéli vármegyében mindenütt visszavonulóban van az ellenség. Északkeleti harctér, december 9. Azoknak a csatározásoknak, amelyekkel az orosz a Kárpátok egyes részein még kísérletezik, alárendelt jelentőségük van. Nyugat-Galiciában helyzetünk mind kedvezőbbre alakul és remény van rá, hogy pár nap múlva meghozza a döntést. A Kárpátok kisebb völgyeiben egy-két községnek katonai kiürítése a hadászat célszerűségéből történik. Elfogott orosz tisztek bámulattal emlékeznek meg arról a taktikai fölényről, amelylyel határinkat védjük. A Kárpátokat védő csapataink állapota kitűnő. Élelmezés elsőrangú, az egészségügyi szolgálat minden dicséretet fölülmúl.