Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
2 Péntek PER^IAPLO1921 április 22. (Saját tudósitónktól.) A politika vizén sehogy nem tudnak elülni a hullámok. Alig hogy a Betlen-kormány megalakult és alig hogy a Geraffér elsimult, ismét nagy izgalmaknak Várnagy viharoknak lett a szülője Beniczkijfcödgrt mentelmi bejelentése, amellyel pénteken délben foglalkozik a mentelmi bizottság. Ugyancsak pénteken délelőtt jelenti be mentelmi jogának megsértését Szmrecsányi György is, aki minden valószínűség szerint követni fogja Beniakyt a kereszténypártból való kilépésben is. A mentelmi bizottság döntését nagy érdeklődéssel várják; a bizottság elnöke Kulka-falvy Miklós, az ügy előadója Rubinek István lesz. Valószínű, hogy a bizottság pénteken még nem fog döntést hozni. A nemzetgyűlés pénteken végre hozzáfog avagyonváltságról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A vitát, amelynek folyamán több nívós felszólalás várható, Iklódzy-Szabó János előadói beszéde fogja bevezetni. A kisgazdapárt értekezlete A kisgazdapárt csütartokon este Gaál Gaszton elnöklésével ülést tartott, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök is megjelenlt. Napirend előtt! Temesváry Imre bejelentette, tiffflyer gabonavásárlás körül történt visszaéltekdolgában sürgős interpellációt fog a Házban eliutoloani. Tomcsányi Vilmos Pál igaságügyi miniszter kérte, hogy a párt támogassa a szemzetaszülésen a kormánynak arra vonatkozó javaslatátt, hogy a nemzetgyűlés tűzze ki napirendre a legtöbb állami számszék elnöki állására való hárízásjelölés megejtését. Polemizál Hencz Károllyal, akinek indítványára a Ház ezt a javaslatot a múltkor elvetette. Hencz Károly a miniszterrel szemben fentartja azt az álláspontját, amely szerint a fiemzetgyűlésnek csak törvényhozási joga van, minthogy pedig a jelölés végrehajtási aktus, csak külön törvény alapján van joga ehez a nemzetgyűlésnek. Javasolja, hogy a kormány terjesszen be egy néhány-Szakaszos törvényt, amely egyúttal a számszéki elnöki állás betöltésének módját is szabályozza. Kottlik József, Kováts J. István, Schamdt Károly,és Haypál István a nemzetgyűlés szkrenitásának hangsúlyozásával az igazságügy miniszter álláspontjára helyezkednek. Dömötör Mihály viszont Héncz felfogását pártolja. Az értekezlet végül elfogadja az igazságügyminiszter indítványát. A jelölés személyi részéről nem volt szó, mert a miniszterelnök kijelentette, hogy ezzel az új kormány még nem foglalkozott. Schandl Károly indítványára a párt az igazságügy-miniszterrel szemben legteljesebb elismerésének és bizalmának ad kifejezést a legutóbbi válságos időben tanúsított gerinces magatartásáért és korábbi szerepléséért. Gróf Bethlen István miniszterelnök utal a mentelmi bizottság pénteki ülésének nagy fontosságára és felhívja a bizottság kisgazdapárti, tagjait, hogy teljes számmal jelenjenek meg a bizottság ülésén. Azután azt a kérést intézi a párt tagjaihoz, hogy lehetőleg ritkán interpelláljanak, mert a szakminiszterek idejét nagyon lekötik ezzel. Tankovits János szóváteszi a rekviráló hatóságok zaklatásait, amely a rekvirálás teljes diszkreditálására vezettek. Követeli, hogy a kormány sürgősen térjen át a szabadforgalomra. Gróf Bethlen István miniszterelnök hivatkozik programalbeszédére, amelyben a szabadforgalomra való áttérést jelezte. Az ellátatlanokról gondoskodni kíván a kormány, de ennek módozatairól még nem kíván nyilatkozni. (Sili szerint az a terv, hogy a gazdák adójukat gabonában fizessék.) Négyessy László jelentést tesz a mindszenti választáson szerzett tapasztalatairól. Megállapítja,hogy a központi vezetés súlyos hibáikat követett el és jórészt Siáth Sándor pártigazgató mulasztásainak tudható be, hogy a párt jelöltje megbukott. Schandl Károly hasonló szellemű felszólalása után Orbók Attila indítványozza, hogy a központi igazgatói állást képviselővel töltsék be. Megállapítja, hogy Ráth igazgató nem bírja a párt teljes bizalmát. Az elnök javaslatára az indítványt az intézőbizottságnak adták ki. Végül sokorópátkai Szabó István és Csontos Imre sürgeti a kisbérletekről szóló törvény és a földb birtokreform végrehajtását. Nagyatádi Szabó István miniszter vázolja a nehézségeket és bejelenti, hogy a kormány legközelebb olyan intézkedéseket fog tenni, amelyek biztosítatni fogják a birtokreform végrehajtását. Sröhle Vilmos nemzetgyűlési képviselő csütörtökön este levélben értesítette gróf Andrássy Gyulát, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjából kilép, mert a szabad királyválasztás elvi alapjain áll és mert a párt egyes tagjainak állásfoglalása feszélyezi őt. Pröhle pártonkívüli marad. Tomcsányi miniszter vállalja a felelősséget Beniczky és Szmrecsányi letartóztatásáért (Saját tudósítónktól.) — Ennek a kormánynak az ágya sincs rizsáikból vetve, — mondta egy öreg kisgazda ma reggel könnyű sóhajtással a Ház folyosóján és az események, melyek a délelőtt folyamán lejátszódtak, sietve igazolták ezt a mélabús felkiáltást. — Biniczkijs Ödön tegnapi mentelmi bejelentése ugyanis olyen hullámgyürüket veszt, melyekről nem tudni, mik« és hol fognak elitit tenni, — annyi bizonyos, hogynemn holnap és jön holna; után és alkalmasint tulisi nemzetgyűlés falain. Izalom bizalmatlansági kormány iránt) Nyugodt tempóban indult minden. Képviselő kezdetben oly kevés volt az ülésen, hogy a határozatképesség is kétségessé vált és a korányt is egyedül képviselte egy ideig Tomcsányi Vilmos Pál. Rassay Károly beszélt sok lendülettel a királykérdésről, a beszédének gondolatmenetét megadta az a kijelentése, hogy Károly királyt a főurak és a főpapok akarják visszahozni. Még pártjánaak keretein túl is helyesléssel találkozott az hogy követelte a Teleki-kormány távozása körülményeinek a földerítését, mert szerinte a titkos erők dolgoztak itt közre. Kívánja, hogy vonják felelősségre azokat, akik a húsvéti puccsot előkészítették, továbbá, ha nem volna igaz, akkor cáfolják meg egy francia lapnak azt a hírét,hogy Károly királynál évi tízmilliós járadékot ígértek. Azzal végzi, hogy bár gróf Bethlen István személye szimpatikus neki, a kormányhoz nincsbizalma. Az ülésen még egy beszéd hangzott el zavartalanul a kormányprogrammhoz: gróf Andrássy Gyuláé. Andrássy ma azzal lepte meeg a Házat, hogy szokatlanul határozott, színte energikus volt. Azzal kedte, hogy magyarázni igyekezett a királynak azt az eljárását, hogy a forradalom előtt elhagyta az országot. Ennél a pontnál a következő jelenet játszódott le: Gróf Andrássy Gyula, leírja a viszonyok akkori anarchikus felfordulását és azt mondja, 'ilyen •körülmények között igajálL*' •$og'y öh^ége' Yis^a^VHstft:*..• •-» ' Csál "(ráéárvai: /in 'iH'sszatérteni ' flónná. Gróf Andrássy Gyula: Ha Gaál Gasztonépviselő úr azt mondja, hogy ő visszatért volna, én azt" mondom, hogy nem tanácsoltam volna neki, mert akkor imir a rendőrség a forradalmi kormány szolgálatában állott,, őfelsége kastélyát, nem őrizte a rendes katonaság, hanem az ifjúság. Gaál Gaszton: Tiszát sem őrizték,mégi® itt— maradt! ... Felkiáltások középen: Meg is ölték! . Kerekes Mihály: Sok ember halt hősi ,halált, ha kell, haljon a király is. Gróf Andrássy Gyula ezután azt fejtegette, hogy a király azért nem jött vissza, mert az„ országot "féltette a polgárháborútól. A királyválasztás gondolata - mondotta tovább Andrássy - a legszörnyűbb gondolat és nincs más tennivaló, mint kivárni az időt, amikor erről a kérdésről külföldi befolyás érvényesülése nélkül határozhatunk. • A kormány programmját bírálta ezután részletesen,, kívánja a rend biztosítását s kijelenti, hogy lelke mélyéből elítéli a lármás antiszemitizmust, az agreszszivítást. Kívánja, hogy szűnjön meg a viszály a lamkásság és a polgári osztályok között, továbbá, hogy a katonaság ne avatkozzék a polgári hatóság jogkörébe. Gömbös Gyula államtitkárságát éppen azért ellenezték, mert benne ennek a katonai szilemnek a képviselőjét látják^A kormányt támogatni fogja. Tomcsányi cáfolja'Beniczkyt) A kereszténypárt tüntető éljenzésl és tapssal kísérte vezérének felszólalását. Ezt megelőzően történt, hogy Tomcsányi Vilkps Pál igazságügyminiszter váratlanul szólásra jelentkezett és^Beniczky Ödön tegnapi bejelentésével foglakozott^a kkor a Háziban már köztudomásai volt, hogyowzky ügyében a mentelmi bizottságot holnapra összehívták. • ~ Tormcsányi beszéde folytonos zajban és megújuló izgalmak és szóváltások között folyt le. Azzal a kijelentéssel kezdte, hogy Beniczky előadása nem mindenben felel meg a valóságnak, ment "ünnepélyesen kijelenti, hogy a kormámyfó a Beniczkyügyben semmiféle intézkedést nem tett. Elmondja, hogy egyedül ő intézkedett, mivel azonban utasításait a kormányzóság épületéből, a szárnysegédi szoba telefonján rakta le. Ilajmáskéren az a félreértés keletkezhetett, mint,ha nem,a miniszter, hanem a kormányzóság.- rendelkeznek. .Reggelaztán újra telefonált a miniszter, hogy az intézkedések tőle erednek. Erre a kisgazdák tapsolnak a miniszternek, a másik oldalról azonban átkiáltanak: Kár még tapsolni! Szilágyi Lajos azt monda: A mentelmi jog megsért''';;' nem lehet tapsolni. Hornyánszky: Ez jogrend? Ez diktatúra! Szilágyi Lajos: A belügyminiszter úr a hadsereggel intézkedik. Hogy lehet az? Tomcsányi miniszter ezután megmagyarázza, hogy miért intézkedett ő a honvédelmi miniszter távollétében, majd azt mondja, hogy képviselőtársaival szemben lojálisan akart eljárni. Erre megint óriási lárma támadt. A miniszter azt üzente Hajmáskérre, hogy ha a két képviselő becsületszavát adja, hogy Budapestre jön és itt jelentkezik, akkor engedjék el őket. A felkiáltások özöne zúdult erre feléje. Kinél. Milyen címen? Mikor aztán azt mondja a miniszter, hogy a képviselőknek nála kellett volna jelentkezniük, a lárma még fokozottabb erővel kitör. Milyen címen? — kérdik többen. — Hornyánszky: Miért jelentkezzenek, moziért? Ereki Károly: A miniszter Kun Bélától'' tanulta ezt. Kun Béla államtitkára volt. Kun Béla sem csinált ilyet! Többen a padot verik, az izgalom tetőpontján van, mikor a miniszter megint mondhat néhány szót és befejezi beszédét annak a megismétlésével, hogy a kormányzónak ebben a dologban semmi íngerenciája nem volt, az intézkedéseket a miniszter maga tette és felel értük. Erre a miniszteri beszédre szünetnek kellett következnie, amely alatt egyképpen érdekes képet mutatott az ülésterem ÉS a folyosó. A terünlen a képviselői egy része a középre nyomult, ott vitatkoznak és egymást kapacitálni igyekeznek. Vass József miniszter kijelenti, hogy szolidáris az igazságügyminiszterrel, mire Szmrecsányi György kipirulva, izgatottan kijelenti, hogy holnap fölszólal és maga is megteszi mentelmi bejelentését. Ekkor nagy meglepetésre Tolócsányi miniszter hangosan és határozottan odaszól Szmrecsányinak: — Csak tegyétek! Mindennek következtében én kénytelen leszek a húsvéti eseményekkel kapcsolatban a bűnvádi eljárást megindítani. A miniszer kijelentése még olajat öntött a tűzre, az izgalom figyürűzött a folyosóra, ahol csak summi különböző kimbulációk is okaltak arról, hogy mi lehet a bűnvádi eljárás firma. (Beniczky sürgönyei) Szünet után Beniczky Ödön állott föl rövid be-beszedre, mely leleplezésszámba is mehet. Két táviratot olvasott föl, amelyeket az ő letartóztatásuk ügyében adtak ki és mind a kettőn Magasházy őrnagy szárnysegéd volt aláírva. Erre természetesen a lárma újból kiújult és mikor a miniszter megint fölállott, hogy röviden kijelentse, hogy a szükséges intézkedéseket igenis ő tette, ilyen kiáltások fogadták. Grieger Miklós: Ez diktatúra! Kerekes Mihály: A miniszter félrevezette a nemzetgyűlést! Dinich Vidtor: Bácsi, meséljen még! Hornyánszky Zoltán: Csak hadd meséljen! Ezt a vitát Beniczky Ödön néhányszavas újabb felszólalása zárta be, mire végül Drózdy Győző elmondhatta sülyős interpellációját a Magyar Nsroirati Irodának magánkézre való adása ellen. iszr Beniczky és Szmrecsányi ügye a mentelmi Bizottság előtt A kisgazdapárt bizalmat szavazott az igazságügyminiszternek . Betöltik a számszéki elnlöki állást , mn.„ Százezerkoronás csekkek, amelyekre nincsen fedezet (Saiát tudósítónktól.) Jigyik nagy budapesti bankintézetnél szerdán délelőtt megjelent egy igen elegánsan öltözött hölgy,s egy százezer koronáról kiállított csekket nyújott be kifizetés végett. A csekk rendes útján számfejtésbe került, itt azonban hiába''forfatták,' nézték a csekken aláirt név tulajdomsának a banknál csekkszámlája nem volt és igy természetesen fedezet sem a kiutalt százezer koronára. A banktisztviselő megkérdezte a hölgyet, hogyan jutott a csekkhez, mire az elmondotta, hogy egyik ismerősétől, egy vidéki földbirtokostól kapta. A banktisztviselő azonban nem elégedett meg ezzel a felvilágosítással, hanem közelebbi részleteket szeretett volna tudni arról, hogyan került a csekk őnagysága birtokába. A hölgy eleinte méltatlankodva utasította vissza a kérdezősködést. De amikor megtudta, hogy a csekkre nincsen fedezet, sőt a csekk aláírójának számlája sincsen, megadta a kért felvilágosítást.""Elmondotta, hogy néhánynappal ezelőtt a frrsi-szálló halljában egy úrral ismerkedett meg, aki Rejky Béla vidéki földbirtokosnak mondotta magát. Az illető úr arra kérte hogy vacsorázzanak együtt. Vacsora közben ő panaszkodott, hogy nagyobb kiadásai vannak, mire az állítólagos földbirtokos gálánsul zsebébe nyúlt, ét ifjú százezer koronáról kiállított csekket nyújtott át. ,Ez már három napelőtt történt s azóta az illető urat nem is látta. A bankban közölték ezután a hölggyel. 1J6.,', ez éppen a hetedik csekk egy hét óta, amelyre nincs fedezet. Mindig hölgyek mutatták be~ a csekkeket, amelyeknek egyike sem szólt kevesebböl, mint kerek százezer koronáról. Kifizetni persze , azokat sem fizették ki, éppen úgy, mint a mostanit sem. Ellenben haladéktalanul megtették a följelentést a főkapitányságon, ahol megindult a nyomozás a gavallér után, aki gáláns kalandjait esetről-esetre százezerkoronás hattlincsekkel jutalmazza. Az eddigi megállapítások szerint bizonyos, hogy a csekkeket egy és -vintazon személy adta, bár mindegyik más-más aláírás szerepel.