Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 40 kor. Negyed évre _ 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre— — 440 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon ... 2 kor. énték, április 22­ZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL« Erzsébet­ körut 18 TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkeszte: József 62—36 Kiadóhivatal Wienben: 1., Kohlmarkt 7. Hegedűs Lóránt a Ház munkaprogrammjáról (Saját tudósítónktól••) A­ pénzügyi bizottság mai ülése után megkérdeztük Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert a Ház m­unkaprogramja­járól A miniszter a következőket mondotta:"­­ Holnap délután letárgyaljuk a pénzforga­lom szabályozására vona­tkozó törvényjavaslatot, a jövő hét keddjén pedig­ a bizottság végleg elintézi a költségvetést. A nes­ztfigyűlés munkarendje úgy képzelem, hogy pénteken, szombaton és hétfőn letárgyalja a vagyonváltságról szóló törvényjavas­latot, kedden tárgyalja a Ház a pénzforgalom sza­bályozásáról szóló javaslatot, szerdán megválasztja a pénzügyi tanácsot­­és a számvevőszék elnökét és ugyanezen a napon benyújtjuk az 1920—21. évi költségvetést. Remélem, hogy azután három-négy napon belül a költségvetést már napirendre is tűzi a Ház, úgy­hogy a jövő hét vége felé már a költ­ségvetést fogjuk tárgyalni. A jövő hét folyamán azonkívül négy kisebb adójavaslatot fogok be­nyújtani, Ig a prágai francia kövat a Habs­burgok e­l (A Prága, április 21. Napló tudósítójától.) A mai cseh lapoktani intervju jelent meg Couget francia követy, aki azokról a híresztelé­sekről nyilatkozott, H­ogy Franciaország titokban nemcsak extrisfff­tt a Habsburgok restaurálásá­val, hanem elősegítette Károly királyt, hogy visz­szatérhessen Magyarországra. — A leghatározottabban állíthatom, mondotta Couget, hogy ebb­ől egy árva szó sem igaz. Olyan instrukciók alapján, amelyeket velem egy időben budapesti kollegám­ is megkapott és amelyeket maga Briand írt alá, bizonyíthatom, hogy Francia­ország kezdettől foryin ellenezte a Hilbsburgök restaurációját, bármilyen formában merülne is föl ez a terv. Mennyit jövedelm­ez adó a fényűzési (Saját tudósítóiktól.) A pénzügy minisztérium március hónapig megállapította­ a fényűzési adó­ból befolyt kincstári jövedelmet. Deceemiberben és januárban 22—22 millió korona körül m­ozgott a bevétel, februárban jogdigrm­ millióra emelkedett. A márciusi összeállítás, amely az árcsökkenések miatt különösen érdekes, még nem készült el tel­jesen, de előreláthatólag nem sok külön­bséget fog mutatni az előző hónapok bevételéhez képest. A kincstár jövedelme jelentős összeggel nagyobb lenne, ha a közönség ügyelne arra, hogy­ az ál­tala lerovott adó csakugyan kijelölt célját szol­gálja. Megtörténik ugyanis, hogy az üzleteik egyes alkalmazottai beszedik a Vevőtől vagy fogyasztó­tól a luxusadót, a báreát azonban vagy meghami­sítva állítják ki, vagy egyáltalán nem dirnak bár­eát. A közönség az állammal és önmagával szem­ben tartozó kötelességét teljesíti, ha az ilyen üzel­meket­­nem tűri el és vityláz arra, hogy ha már luxusadót kell fizetni,­ az az államkincstárnak jus­sol­. Egyelőre nem folytatják a mag­ar­cseh gazdasági tárgyalásokat Prága, április 21. (A Pesti Napló tudósítójától.) Shitwic kereskedelmi miniszter fogadta a P­esti Napló tudósítóját és a Bruckban megkezdett m­agya­r-cskai tá­rgyalások folytatásaira vonatko­zóan a következőket mondotta: — Egyelőre nem folytatjuk a tárgyalásokat és ezt mindaddig nem tesszük, amíg a külügymi­nisztérium nemzi ad utasítást, hogy újra érintke­zésbe lépjünk a magyarokkal. A tárgyalások foly­tatása kizáróan a külügyminisztériumtól függ, ne­künk erre semmi befolyásunk nincs. Mi a keres­kedelmi minisztériumban arra szorítkozunk, hogy előkészítjük az anyagot, ami nagyjában már meg is történt, úgy­hogy bármikor rendelkezésre ál­lunk. Most még a szakértők nem hivatalos tanács­kozásairól sem lehet szó, előbb tisztázni kell bizo­nyos politikai kérdéseket, reméljük, hogy ez ha­marosan bekövetkezik. Pusztába kiáltott szó volt az a szavunk, hogy a s tílőlködés nem lehet tégla, a konkoh^affes nem malter és a demagógia neny^ostraverz. Ezekkel az alantas indulatokkal nem építhetjük fel Magyarországm és nem vezekelhetjük le az í etesztarfaos háború és két forradalom bastyl^!v alaháriyszor ilyen szó hangzott el, ecnó alig kelt nyomában; ha hallatára elszórtan néhány lélek ki is tágult, félve húzódott ismét össze, amikor a felelőtlen­­ség számara ordításra tátotta ki a száját. Ez azonban nem lehetett ok arra, hogy a jó munkát abbahagyjuk. S íme megállapít­­hattuk, hogy amit mi a vörös tűz elham­­vádága után szünet nélkül erősítgettünk, a kereszténypárt vezérének, Andrássy Gyulának az ajakán talált ma friss életet. Azt mondotta gróf Andrássy pártja nevében, hogy­ ő is felköti a sisakot a de­ magógia ellen, sőt „ez pártjának az alap* elve". Elveti az agresszivitást, a lármás antiszemitizmust lelke mélyéből elitéli, minthogy tudván tudja, mily szégyent és kárt jelent az ily politika a nemzet szá­­mára. Még annak kimondásától sem ret* tent vissza, hogy szabadelvűbb rendszer* nek kell elkövetkeznie, ha az ország ujjá* születését komolyan akarjuk. Ezeket az igéket, tanú rá a magyar közönség, jól ismeri a mi tollúnk és ami* kor, végre kereszténypárt vezérének nyel* vén látja -őket viszont,­ csak elégtétellel jegyezheti fel, hogy a mi Íróasztalunk és a vezér között lévő távolságot végre áté­ívelte. Ennek megrögzítésénél azonban nem állhatum­ er­ men e" nem állhat meg a nemzet sem. " A nemzet, amely húsában és vérében érzi a gyűlölködés­­és demagógia politiká­­jának minden mérgét,­ nem elégedhetik meg azzal, hogy e­ politikának egyszerűen nekiszegeznek néhány jelszót. Az utóbbi időben az européer jelzőre rátartós politi­­kusok gyakran szoktak ily jelszavakkal labdázni, a határainkon túl figyelő szemek kedvéért. Andrássy egy hatalmas párt élén áll és annak nevében beszél; a párt mögött tekintélyes közvélemény feke­­téllik, amelynek jobbra vagy balra való fordulása súlyosan esik a politikai mérleg serpenyőjébe. Nem elég tehát a szószéken azt szavalni, utálom a demagógiát, nem kenyerem az agresszivitás, szabadelvű fel­­fogás eljövetelét jósolom — ezt bele is kell vinni az életbe, át kell váltani a hétköznap aprópénzére. Ha a kereszténypárt vezére becsületesen állja mai kijelentéseit, akkor tüstént felveszi a demagógiára és a gyű­­lölködésre beállított szellem ellen a har­­cot. Ez a szellem, mint a rakoncátlan böjti szél, szabadon csapong kint az or­­szágban, hivatalokban, intézményekben, felekezetekben, gyűléseken, összejövetele­­ken s a gazdasági élet minden rebbenései­ben. Miatta nem tudunk kiegyenesedni, két kezünkkel szabadon dolgozni, tekin­­tetünket a biztató jövendőbe belefúrni. Hogy az ország konszolidáció utján nem haladt messzebbre, néki köszönhetjük , hogy forrón sóvárgott vagyunk még min­­dig tul van a kezünk „ügyen, e ledér szel­­lem rov­ására .van be­vágva. Ha gróf Andrássy azt akarja, hogy a demagógia vádját rá vissza­­ne irányítsák, ez ellen kell hadbaszállania, álljs? felfegyverkezve — tettekkel. - - — • A kormányzói udvartartás költségeinek redukciója A pénzügyi bizottság elhatározta az Opera bérbeadását — Elbocsátják az idegen honos és a magyarul nem tudó tiszteket (Saját tiktóxitónktól.) A pénzügyi bizottság ma nagy érdeeklődés mellett tartotta foly­atólagos ülését,­amelyen a kisgazdapárti képviselők kivéte­lével — akik­­pártértekezletük miatt telolmaradtak a tanácskozásról — nagy­­s­zi­n­t már j­el­en­t­ek meg a képviselők.­A kormányt Hermus Lóránt pénz­ügyminiszter, Belitska Láraiés honvédelmi minisz-Vass József közp­ti fü­zsügyi miniszter és Ber­ter,­nolák Nándor miniszter képviselték. A­ kultusztárca tárgyalása során a vita anya­gát főleg a budapesti állami színházak, továbbá az egyetemek" és a nevelésügy alkották. Vass Jó­zsef miniszter kijelentette, hogy a megszállott te­rületekről idemenekült pozsonyi és kolozsvári egyetemeket vidéken kívánja fentartani, ezzel szemben kilátásba h­elyezte a budapesti egyetem összevonását. Az állami színházaikat azon kultur­ffriss­ító szempontjából, amelyet eddig betöltöttek, fentartani óhajtja, azonban szigorúan őrködni fog a­felett, hogy csupán valóban értékes erők alkal­maztassanak, s ehez képest a színházak költség­vetését revízió alá kívánja venni. Már most meg­teszi a szükséges lépéseket ahoz, hogy a jövő télre az iskolák fűtőanyaggal kellő időben el le­gyenek látva. Gróf Klebelsberg­­ Kuné javasolja, "hogy a Szépművészeti Múzeum olyan képeit, amelyeket helyszűke miatt elraktároztak, nyilvános árveré­sen értékesítsék. Vass miniszter és mások felszó­lalása után ezt az indítványt mellőzték. A Selmecbányai bányászati akadémia tételé­nél Hermann Miksa indítványozta, hogy az aka­démiát, amely most ideiglenesen "Sopronban van, helyezzék Budapestre"és e célból szabadítsák fel a Slactik-kaszárnyát. Henzer István Tatára akarja áthelyeztetni az akadémiát. A pénzügyminiszter felszólalása után, Hermann és Henzeer­ elállnak­­in­dítványaiktól, mert a miniszter kijelentette, hogy az akadémiát a kormány Pécsett akarja­­elhelyezni. Az állami színházak tételénél Skhály-Szabó János előadó indítványára kimondta a pénzügyi bizottság, h­ogy az Operaháznak nyilvános árlejtés útján való bérbeadását­­kívánja, minthogy az állam az Operaházra 1­ húsz­millió koronást fizet rá, a Nemzeti Színház deficitje pedig tíz millió korona, ezt azonban továbbra is állami kezelésben óhajt­ják fentartani. A honvédelmi tárca költségvetésének tárgya­lásánál Ernst Sándor indítványára kimondták, hogy a bizottság követeli azoknak a tiszteknek a hadsereg kötelékéből való elbocsátását, akik kül­földi honosok, a honosítottakra vonatkozóan pe­dig azt kívánja, hogy azok záros határidőn belül tanulják meg a magyar nyelvet, ellenkező esetben ezek is elbocsátandók. A honvédelmi tárca letárgyalása után a pénzügy­­miniszter közölte a bizottsággal azokat a reduká­lásokat, amelyeket a kormányzói udvartartás és testőrség tekintetében a legközelebbi költségvetés­ben keresztülvinni óhajt, amelyekhez a bizottság­ hozzájárult. A bizottság a testőrök számát a mai hatvanhatról húszra redukálta, azzal, hogy a buszt testőr is inkább rendőri munkát fog a jövőben vé­gezni. A koronaőrök számát egyharmadra csök­kentették. . ! A népjóléti és munkaügyi minisztérium tétel­­énél Bernolák Nándor miniszter a munkásbiz­tosító­ törvén­yjavaslatra vonatkozóan kijelentette, hogy azt a legrövidebb idő alatt akként óhajtja a nemzetgyűlés­ elé terjeszteni, hogy az önkor­mányzatban a munkások és munkaadók képvise­lete mellett, a kormány által kinevezett szakfér­fiak is helyet kapjanak. A rokkantügy terén körülbelül 25.000 elintézetlen ügyet talált. Mint­­itt így ezt az ú­priási­ anyagot a mai szervezettel egy év alatt sem lehetne feldolgozni, külön munka­erőkkel fogja a függő ügyeket lebonyolítani.

Next