Pesti Napló, 1921. július (72. évfolyam, 142–168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

2 Péntek —— PESTI NAPLÓ ,­­ 1926 július 22. • • - - • Karafiásh Jenő nemzetgyűlési képviselő az esti­­órákban újabb nyilatkozatot adott ki Bottlik Jó­zsef nyilatkozatára, melyben kijelenti, hogy a „cso­dálkozás és a tanács" feltétlenül elmaradt volna Bottlik nyilatkozataiból, ha megnézi a nemzetgyű­lési napló szövegét. Interpellációjában ugyanis az interviu felolvasása előtt ő maga jegyezte meg, hogy Bottlik a hazai lapokban m­egcálfolta azt, mintha az idézett interviu tőle eredt volna. A Gömbös—Szilágyi-affér A Gömbös Gyula és dr. Szilágyi Lajos között felmerült ügy a mai napon békés elintézést nyert, miután dr. Szilágyi Lajos megbízottai felük nevé­ben kijelentették, hogy az inkriminált kifejezéseket felük nem Gömbös Gyulára értette. Bizottsági ülések A nemzetgyűlés pénzügyi és földmivelésügyi bizottsága ma délután 5 órakor gróff Klebelsberg Kunó és később Huszár Károly elnök­lésé­vel tartott ülésében folytatólag tárgyalták a szőlő-, erdőbirtok-és ház-vagyonváltságot. Valamennyi szakasznál, különösen pedig a házak vagyonváltságánál nagy vita fejlődött ki, amelynek eredményeképpen a va­gyonváltság kulcsa mindegyik kategóriánál válto­zást fog szenvedni. Az együttes bizottság legköze­lebbi ülését pénteken délután fél öt órakor tartja, amelyen folytatólag tárgyalják az ingatlanvagyon­váltság törvényjavaslatának részleteit. A nemzetgyűlés közgazdasági és igazságügyi bizottsága ma délután 5 órakor Hencz Károly el­n­öklésével együttes ülést tartott, amelyen Hermán Miksa előadó ismertetése után letárgyalták a mér­nöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot négy pont kivételével, amelyeket a pénteken délben 12 órakor tartandó bizottsági ülésen fognak tárgyalni. Akik két esztendő óta nem tanulhattak Az Iparművészeti Iskolába is felvehet­nek öt százalék zsidót (Saját tudósítónktól.)^ Különös szövegű felhí­vás jelent meg ma az egyik­ kőnyomatosban. A fel­hívás így szól: —Az Iparművészeti iskola igazgatósága fel­hívja az intézetnek azon testbevallású növendé­keit, akik két évvel ezelőtt­­­elmaradtak az isko­lából, hogy amennyiben tanulmányaikat foly­tatni akarják, jelentsék be ezt a szándékukat írásban az igazgatóságnak augusztus 31-ikéig. Érdeklődtünk a felhívás magyarázatáért az Iparművészeti Iskola igazgatójánál. • Groó István­nál, aki kérdésünkre a következőket mondta el: — Két esztendővel ezelőtt zsidó növendékeink kénytelenek voltak tanulmányaikat abbahagyni. A zsidók száma intézetünkben ekkor körülbelül az egész ifjúságnak egyharmad része volt, legnagyobb­részt leányok. Azóta már jórészük elhelyezkedett a gazdasági életben; a leányok nagy része férjhez­ment, mások az elmúlt évben, az ipari föllendülés idején, állást kaptak és noha tanulmányaikat nem fejezték be teljesen, megszerzett ismereteik elegen­dők ahoz, hogy boldoguljanak. Sokan azonban na­gyon szeretnék tanulmányaikat tovább folytatni.­­­ A múlt esztendőben ezeket a kívánságokat nem tudtuk teljesíteni. A tanulóifjúság többsége tavaly is elutasító álláspontot foglalt el az izraelita vallású növendékek felvételével szemben, csupán egy növendéket tűrtek meg hallgatólagosan a nap­pali tanfolyamon és tizenhetet az esti tanfolyamon. Az idén azután, minthogy az izgalmak már kissé lecsöndesedtek és az intézet tanári kara helyre kí­vánja állítani a teljes rendet, tárgyalásokat kezd­tünk az ifjúság képviselőivel, a Taurul­ Szövetség vezetőségével. Az ifjúság a tárgyalások során hozzá is járult ahoz, hogy újból felvegyünk zsidó növendékeket, még­pedig olyan arányszámlám, amint az a Tudományegyetemen és a Műegyetemen történik. Ezek szerint a tanulóifjúságnak öt száza­léka lehet zsidó.­­ Az ilyen módon rendelkezésre álló helye­ket természetesen mindenekelőtt azokkal kívánjuk betölteni, akik két évvel ezelőtt az iskolát kényte­lenek voltak elhagyni. Ezért adtuk ki a felhívást, amelyet eredetileg nem a lapoknak szántunk, ha­nem az intézet fekete tábláján függesztettünk ki. Most, úgy látszik, valamelyik növendékünknek —­ igen helyesen — eszébe jutott, hogy a felhívást szé­lesebb körű­ nyilvánosság elé kellene juttatni és a felhívást közölte a lapokkal is. Az iskola növendé­keinek száma az elmúlt évben körülbelül hatszáz volt; jövőre tehát mintegy harminc zsidó növendé­ket vethetünk fel, még­pedig tizenöt a nappali és tizenötöt az esti tanfolyamra. Eddig tizenketten je­lentkeztek volt növendékeink közül és valószínű­nek tartom, hogy most már hamarosan az egész létszám be fog telni. Véleményem szerint a két­éves kényszerszünet nem lesz akadálya annak, hogy a még hiányzó ismereteket elsajátíthassák­­és az egész tanfolyamot elvégezhessk.­­ Kiélesedett, a mikro fran­cia ellentét Útba indítják a francia hadosztályokat Felsősziléziába Berlin, július 21. (A Pesti Napló tudósítójától) Franciaországnak a felsősziléziai kérdésben tett legutóbbi lépései, valamint a német kancellár­nak ezzel kapcsolatos nyilatkozatai nagy aggodal­mat keltettek itteni politikai körökben." Széltében azzal magyarázzák Franciaország magatartását, hogy Briand Felsősziléziát minden körülmények között Lengyelországnak akarja atr­aítélni és csak ürügyet keres, hogy engesztelhetetlenségét a béke­szerződésnek a németek­ részéről való megszegésé­vel okolja meg. Németország ezzel szemlén abban reménykedik, hogy Angliának ebben a kérdésben tanúsított magatartására támaszkodva ellensúlyoz­hatja Franciaország rosszindulatú kísérletezését. Franciaország tegnapelőtt az angol szolidaritásra apellált és Angliát Franciaországgal együtt Berlin­ben teendő közös lépésre akarta rábírni. Ez azon­ban nem járt eredménnyel és Anglia nem tágít attól a felfogásától, amelyet eddig vallott Felsőszilézia dolgában. A határszéli területekről nyugtalanító hírek érkeznek Berlinbe. Úgy látszik, hogy a ne­gyedik lengyel fölkelés elkerülhetetlen. A francia bizottságok éppen olyan hallgatólagosan és bármi­lyen ellenintézkedés mellőzésével nézik a lengyel fölkelés előkészületeit, mint ahogy a múltban tet­­ték. (UJ Páris, július 21. (A Pesti Napló tudósítójától) •A Petit Párisien értesülése szerint a felsőszi­léziai három, szövetségesközi biztos tegnap közös jegyzéket küldött a nagykövetek tanácsának. Mind a három biztos egyértelműen kijelenti, hogy a fel­sősziléziai szövetséges haderő megerősítése föltét­lenül szükséges, ha akár a németek, akár a len­gyelek részéről várható zavargásokat meg akarja akadályozni az entente. Egyúttal kívánatos, hogy a legfelsőbb tanács mennél előbb tárgyalja a felső- sziléziai kérdést, mert különben a forrongások még inkább való terjedését nem lehet megakadályozni. Amennyiben ez a tárgyalás mihamarább be nem következnék, a felsősziléziai szövetséges haderők számát húszezerről ötvenezerre kell fölemelni. A biztosok arra figyelmeztetnek, hogy mekkora ve­szedelmet rejt magában ennek a kérdésnek függő­ben tartása olyan országban, ahol minden szigorú intézkedés után is a lakosságnak jórészét alig lehe­tett lefegyverezni. A biztosoknak ez a jelentése újra megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyeket Felsősziléziá­val kapcsolatban a francia nyilvánosság előtt már régebben hangoztattak. Ez a jelentés mindenesetre abba a helyzetbe juttatja a francia kormányt, hogy pontosan megállapíthassa magatartását azok­nak a francia-angol tárgyalásoknak során, ame­lyeket a legfelsőbb tanács legközelebbi összejöve­tele dolgában fognak folytatni. Bizonyos londoni körökben azt hiszik, hogy a francia kormány ürü­gyeket keres arra, hogy kivonja magát a legfel­sőbb tanács legközelebbi összejövetele alól. A Fran­ciaország részéről Angliának tegnap este adott vá­lasz azonban bizonyára el fogja oszlatni ezt a félre­­értést. Franciaország ebben a válaszban arra szo­rítkozik, hogy megismételje a szövetségesközi biz­tosok oppelni jelentésének fejtegetéseit. A francia kormány ragaszkodik­­ ahoz a véleményéhez, hogy a felsősziléziai kérdésről való tanácskozás mind­addig nem járhat eredménnyel, míg a felsősziléziai biztosok részéről követelt csapaterősítések nem in­dultak el. A francia kormány ellenben kész arra, hogy mihelyt ezek a csapatok a helyszínére érkez­­tek és a szakértők véleményt a­d­tak a függő kérdé­sekről, beleegyezzék a legfelsőbb tanácsnak a le­hető legközelebbi időben való összeülésébe. (II.) Páris, július 21. Az Excelsior jelentése szerint a rajnai francia megszálló csapatok parancsnokát utasították, hogy két hadosztályt tartson készenlétben, amelyek Fel­sősziléziába fognak indulni. A felsősziléziai vas­utak igazgatóságát felszólították, hogy a német vasútigazgatósággal egyetértően tegye meg a két hadosztály szállítására szükséges intézkedéseket. A felsősziléziai csapatok megerősítésére két olasz ezred megérkezését is várják. .ARtáRat Rövetelntek a Kormánytól A tisztviselők nem nélkülöztek — állítja Gaál Gaszt (Saját tudósu­inktól) .)A nemzetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök nyitotta meg. Czeglédy Emije szólt felsőnek az indemnitás­ról szóló törvényjavaslathoz. A kormány adópolit­­ikáját bírálja, a b­irt­okref­ormot is elhibázottnak tartja. Ha őszig veze­tni hajtják a birtokrefor­mot, ellenzékbe meny,­Különben a kormány egész politikájával nem tud egyetérteni. Windischgraetz Lajos herceg személyes kérdésben való felszóla­lása után Ereki Károly kifogásolja, hogy az idén a diplomácia többe kerül, mint tavaly. A pénzügy­miniszter gyengének bizonyult a tékozlás szelle­­mével szemben. A pénzt, amit a csempészektől el­vettek, nagybankoknak adták oda. Hegedűs Lóránt: Vállalom a felelősséget. Ereki Károly: A kivételes hatalommal a kor­mány üzleteket csinál. Az Ergon részvénytársaság százezer korona alaptőkével alakult s most har­mincmillió az alaptőkéje s több ezer milliót for­galmaz. Kívánja, hogy az Ergonna­k adott szállí­tási engedélyekről harminc nap alatt jelentést te­gyen a kormány. Az Ergonról eddig nem volt sza­bad semmit sem nyilvánosságra hozni. Terjessze a kormány a nemzetgyűlés elé azokat az engedélye­ket is, amelyeket kivételes hatalma alapján adott ki A csempészektől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktákat is követeli. Gaál Gaszton: A tisztviselők általánosságban nem nélkülöztek, kivéve a birói kart. A tisztviselő­ket igenis lehet kritizálni. A kötelességtudó tisztvise­lőt becsüli, de nem mindegyik kötelességtudó. Kü­lönben is a bürokrácia fejedelmei ellen van kifo­gása. Ezek a különböző kiviteleknél és behozata­loknál éreztetik hatalmukat. Nekik köszönhetjük, hogy Budapest kereskedelme rosszabbul áll mint valaha. Ped­ig ha itt kereskedelem volna, nem lenne tisztviselőkérdés. A kivételes törvényeket ha­­tályon kívül kell helyezni. A bürokrácia az oka, hogy például a benzint drágábban kell az állam­nál vásárolni, mint ahogy azt a külföldi kereskedő­nél meg le­hetne kapni. A szenet is háromszorosan kell megfizetni az állami irányárak miatt. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter: Nincsenek állami irányárak. Gaál Gaszton: A kocsikenőcs behozatalát is megtiltják. Az efajta gazdálkodás teszi lehetetlenné a termelést. Abban a reményben, hogy a kormány mindezeken segíteni fog, elfogadja az IÉ&mSZáSt. Az indemnitási javaslat tárgyalását itt félbe­szakítják. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol az hozzája intézett különböző interpellációkra. Koszó Istvánnak azt feleli, hogy az újszegedi lakosságnak megadta a vámmentességet. Cserty József számára az a válasza, hogy Martonvásárra és Székesfehér­­várra a boradó kivetésének helyesbítése dolgában rendeletet küldött. Pálfy Dániel interpellációjára megjegyzi, hogy neki a szovjet adósságokhoz semmi köze nincsen. Az iparosok dolga különben is a ke­reskedelemügyi miniszterhez tartozik. Bihari Szabó Józsefnek válaszolván, elmondta, hogy az ingatlan­vagyonváltság megszavazása után ki fogja bocsá­tani azt a rendeletet, amely az ezer koronán aluli kisebb kényszerkölcsönöknek visszafizetését lehe­tővé teszi. Ha valakinek adóhátraléka van, a visz­szasfizetendő összeg megfelelő részét adók törlesz­tésére fordítják. (A Ház tudomásul vette a pénz­­ügyminiszter válaszait. Az ülést fél kettőkor berekesztette az elnök. WWS/WWWVWVVVWWVWWWWAAAAAÍV Lloyd George és De Valera tárgyalásai London, július 21. (A Pesti Napló tudósítójától) Lloyd George újabb ajánlatot tett De Valer­ár­nak, amelyet ez az ír parlamentnek fog előterjesz­teni. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a kormánynak az a szándéka, hogy De Valerát az ír nemzeti egyetem kancellárjának fogják jelölni. A­ dublini érsek halála óta ez az állás nem volt be­töltve. (u.) London, július 21. (A Pesti Napló tudósítójától.) A" tegnapi minisztertanács azzal a válasszal foglalkozott, melyet de Valerának adtak. Ezzel kapcsolatban Lloyd George kihallgatáson volt a királynál.­­A sinnfein vezérrel való mai tanácsko­zást jól értesült körökben nem tekintik végleges­­nek, hanem inkább az a célja, hogy De Valerát a további tanácskozások kilátásairól informálják, úgy hogy ő aztán ez információk alapján tár­gyalhatna az ír parlamenttel (uj London, július 21. De Valera holnap visszauazik Írországba és párthíveivel fog értekezni, mire Lloyd Georgeot a további lépésekről értesíteni fogj­a. luu-w-v-m»

Next