Pesti Napló, 1921. július (72. évfolyam, 142–168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
Budapest, IW! ELŐFIZETÉSI ÁRAK• Egy hóra _ _ 80 kon Kegyed érte _ 60 kor. Mi érte 180 kon !Igéaz érte_ — 860 kor, Sgyee szám &itt Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor Péntek, julius 22 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Breeéket-körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 6&32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62—36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. » görögök elfoglalták Eski-Sehirt Húszezer török foglyot jelentenek a görögök '•m ÉfIP Athén, július 21. (A Parti Napló tudósítójától) A görögöklöt napi,«fiarc után kedden este elfoglalták Eski-Sehir városát. Palimenakosz tábornok csapataival beíratott a városba, ahol a lakosság lelkesen ünnepelte. A tábornok a következő táviratot küldte a görög királynak: — Nemzeti büszkeséggel és örömmel jelentem, hogy Eski-Sehir városát a lakosságnak faj- és valláskülönbség nélkül nyilvánított frenetikus öröme közepett elfoglalták. A lakosság lelkesedéssel üdvözlia kemalista uralom erőszakossága alól való felszabadulását. A keresztények öröme magával ragad mindenkit. Leírhatatlan a zsidóknak, az örményeknek, sőt maguknak a mohamedánoknak öröme is. Manifesztumot tettem közzé, amelyben közöltem felszabadító szándékaimat és biztosítottam a lakosságot, hogy a törvény előtti egyenlőség tiszteletben tartásáról. (V.) Páris, július 21. (A Pesti Napló tudósítójától.) A görög vezérkar jelentése szerint a görög csapatok folytatják előnyomulásukat Kutahiától kelet felé. A lapok szerint a görögök húszezer török katonát fogtak el. A vezérkar Usakba tette át székhelyét. A görögök saját bevallásuk szerint Iutaihiánál súlyos veszteségeket szenvedtek. A Temps a görög győzelmi jelentésekhez szkeptikus kommentárt fűz és azt írja, hogy angórai információk szerint igaz ugyan, hogy a görögök előnyomulnak, de az új offenzíva megindítása óta a kisázsiai hadtéren egyetlen komoly csata nem volt.. (II.) A román kamara megszavazta az erdélyi földreformot Kolozsvár, julius 21. A románig! sajtójaavaslat letárgyalása és megszavazása után a f parlament külön bizottsága az erdélyi földreformjavaslat tárgyalásához fogott. Ghilesan képviselő kívánta, hogy ezt a kérdést nem szociális és gazdasági, hanem elsősorban nemzeti szempontból oldják meg. Carefield földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a kérdésnek ilyen megoldását az erdélyi nem román népek nyílt hadüzenetnek vennék. Erre Ghilesan javaslatát elvetették. Az agrárjavaslaton több lényeges változtatást eszközöltek. A kis-entente újságíróinak szövetsége sszelben nemzetközi újságírókonaimelyen a többi között meg fogják kis-entente újságíróinak szövetségét. Arról még nem történt döntés, vájjon a kongresszusra meghívják-e az entente-tal ellenséges viszonyban volt államok újságíróit is. (II.) Mteszel gressis alapitafias Brüsszel, julius 21. (A Pesti Napló tudósítójától) Csicserin haragszik Bajorországra Berlin, julius 21. Napló tudósítójától) Csicserin orosz griffügyi népi biztos jegyzékkel fordult a rsemetiohnányhoz, amelyben teljes elégtételt követeléséért, mert őt és kíséretét kiutasították Bajorországból. Csicserin abban az esetben, ha megtagadják tőle az elégtételt, azzal fenyegetőzik, hogy Oroszország Bajorországgal mindenféle összeköttetést meg fog szakítani. (II.) A olaszországi zavargások Trieszt, július 21. Isolában (Isztria) és a tueszt melletti Muggiában véres konfliktus volt efelől a fascisták, másfelől a katolikusok és kommunisták közt. A fascisták eltávolítottak egy emléktáblát, amelyet a volt klerikális polgármester helyeztetett el a Napóleon bukása utáni osztrák bevonulás emlékére. A katolikusok tiltakoztak. A fascisták bombát hajítottak a katolikus egyesület helyiségére. Egy kommunista, aki a néppártiakhoz csatlakozott, életét vesztette, többen megsebesültek. Muggiában is heves harcok folytak le a fascisták és a kommunisták között. A kötött gazdálkodás utolsó bástyái sehogy sem akarnak leomlani. A nemzetgyűlés mai ülésén a legkülönbözőbb kaliberűs fegyvereket vonultatták fel ellenük... ezek a fegyverek bizony éles érvekkel "Rontották el a bástyákat, csúcsuktól te egészen az alapzatukig. Hiszen számtalan ünnepi és hétköznapi alkalommal maga a kormány jelentette ki, hogy a szabadforgalom alapján áll és az a szent meggyőződése, hogy az országot csakis a béklyóktól mentes gazdálkodás állíthatja talpra. Próbák is vannak rá, ahol a kényszer megszűnt, ott nyomban az egészség jelei ütköztek ki, a háborús gazdálkodás miazmái tünedezni kezdtek, a gazdasági törvények szabad játéka kiszárította a mocsaras területeket és helyükön frissen pezsdült fel az élet és forgalom. Nem volt-e tehát jogos az a feltevés, hogy ezt a szabadságot beleviszik a gazdasági élet minden megnyivánulásába és a kötött gazdálkodás utolsó nyomait is átadják a múltak keserű emlékeit összeszedő múzeumnak? A kormány mégsem tért erre az egyetlen magától értetődő útra. Nem kutatjuk, még kevésbé gyanúsítjuk meg szándékait, de az bizonyos, hogy a nemzetgyűlésen emiatt ma igen kemény és megérdemelt szemrehányásokat kellett eltűrnie. Az ominózus kiviteli és beviteli engedélyek ismét szóba kerültek és ezek kapcsán olyan képet festettek a közéletben lábrakapott erkölcsi felfogásról, aihely mindennek, csak kifogástalannak nem mondható. Ha az Ereki Károly felsorolta adatok a valóságnak megfelelnek, akkor egy magántársaság meg nem engedett mó*don élvezte a kormány kegyét, több mil* hóra rúgnak az általa lebonyolított ki* és beviteli engedélyek, s majdnem monopóliuma van azon a téren, ahol az egyéni képességeknek szabadon kellene érvényesülniök. A kormánynak azt is zsebre kellett vágnia, hogy a kivételes törvényen alapuló jogát nem mindig abban a szellemben gyakorolja, amelyben a nemzetgyűlés neki azt átnyújtotta. Magas közjogi és közbiztonsági szempontok tették a kivételes hatalomról szóló törvény megszavazását szükségessé, nem pedig a benzin* és kocsi* kenőcsárak előnyös szabályozásának lehetősége. Érthetetlen, miért nem végez a kormány már egyszer és mindenkorra ezekkel a kinövésekkel? Ki és beviteli engedélyek, monopóliumok, jogosulatlan kedvezmények, protekciók — hónapok óta kisértenek, gya* nús szóbeszédekre adnak alkalmat és meg* mérgezik a levegőt Ér*e a kormánynak néhány az alázatos mosolya annyit, mint amennyit a tiszta és egészséges atmoszféra behozna neki? Miért nem takarítja el végre hát a háborús gazdálkodásnak, ezt az inesztétikus csökevényét? Az ország határozottan nyerne vele. A szabaddá tett gazdálkodás eddig még mindig sebesen küszöbölte ki a kóranyagokat és meggyorsította a gyógyulást. De határozottan nyerne vele maga a kormány is, amennyiben széles támadó felületet zsugorítana össze, erős fegyvert csavarna ki ellenfelei kezéből és nem kellene minduntalan olyan pozíciót védeni, amelynek korrektsége, bürokraták nyelvén szólva, némi kívánni valót hagy maga után. Nagyatádi Szabó a vagyonváltságról Meg kell szavazni Hegedűs tervezetét — Mit mond Gaál Gaszton ? (Saját tudósítónktól.) A képviselőket már csak az foglalkoztatja, mikor kenődik a nyári szünet s mi lesz a vagyonváltság sorsa. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kijelentette, ha nem fogadják el a vagyonváltság kulcsát új, általa előterjesztett alapon levonja a konzekvenciákat. Ugyanilyen kijelentést tett Gaál Galaton is, aki a legfanatikusabb ellenzője a pénzügyminiszter tervezetének. Az eddigiek szerint a nemzetgyűlés vakációja augusztus tizedike táján kezdődik. Előbb letárgyalják az indemnitást, a kisebb javaslatokat és a vagyonváltságot. Az utóbbi körül nem lesznek a kormánynak különösebb nehézségei, mert a nemzetgyűlés többsége kötelességének tartja a javaslat megszavazását. Gaál Gaszton és hívei ezzel szemben nem akarnak engedni merev álláspontjukból. Gaál Gaszton csütörtökön este is kardoskodott a maga igaza mellett. Így nyilatkozott: Amit mondottam, azért súlytállok. Ha Hegedűs Lóránt javaslatát megszavazza a párt, én levonom a konzekvenciákat. Lehetetlen akcepstálni a részvény-vagyonváltság és az ingatlanvagyonváltság között mutatkozó óriási aránytalanságot. Kész vagyok kimutatni, hogy egy 320 millió korona értéket képviselő ingatlan tizenhatmillió koronával több vagyonváltságot fizet, mint az a részvénytársaság, melynek ugyanennyi vagyona van. Én tehát azt óhajtom, hogy a részvénytársaságok vagyonát kategóriák szerint bontsák fel s a részvénytársaságok a kategóriák alapján fizessenek. Erre Hegedős Lóránt nem muttat hajlandóságot. Elég hiba volt annak idején megszavazni a túlságosan enyhe részvényvagyonváltságot, de a reparáció útja még most is adva van. Este kilenc órakor, hosszabb idő után először, föllátogatott a pártkörbe nagyatádi Szabó István is, aki az íróasztal mellől, a minisztériumból ment a klubba. — Nagyon sok a munkám — mondta nagyatádi Szabó — s igazán örülök, hogy Mayer János, az én kiváló munkatársam ma este megérkezik Párisból. Hogy miképpen alakul a nemzetgyűlés legközelebbi munkarendje, arra autentikus választ én nem tudok adni, mert hiszen még arra sincs érkezésem, hogy minisztertársaimmal beszélgessek. Az tény, hogy a nyári szünet előtt okvetlenül letárgyaljuk a vagyondézsmáról szóló javaslatot. Én azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés többsége megszavazza ezt a törvényt. Azt a kívánságot, hogy a részvénytársaságok ingatlanaik után úgy fizessék az ingatlan-vagyonváltságot, mint a többi birtokosok, én is jogosnak tartom, ősszel természetesen nagy munka vár még a nemzetgyűlésre. Ott vannak például az alkotmányjogi javaslatok, melyeket még át sem vettek a kormány tagjai és amelyek még nem értek meg arra, hogy a plénum foglalkozhatna velük. Nagyatádi Szabó István végül a termésről beszélt s megállapítható, hogy e tekintetben optimisztikusabban nézi a helyzetet, mint pár héttel ezelőtt. Bomlik József nyilatkozata- A hegyzetgyűlés szerdai ülésén Karafiáth Jenő képviselő interpellációja során kifogásolta, hogy egyes politikusok információkat adnak a Bécsi Magyar Státugytó bécsi lapoknak. Ezzel kapcsolatban megemlítette Bottlik József nevét is. Bottlik, aki szabadságát birtokán tölti, a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát. — Csodálkozom, hogy Karafiáth Jenő ezt az interviut észrevette, azonban azt már nem sietett észrevenni, hogy csaknem valamennyi újság teljesen megcáfolta ez interviu hitelességét. Kijelentettem akkor azt is, hogy a Nép című lapról soha senki elött nem nyilatkoztam. Máskor több lelkiismeretességet ajánlok Karafiáth Jenő úrnak, hogy olyan egyéneket említsen ilyen vonatkozásokban, akiknek egész múltja kizárja a hasonló összeköttetést.