Pesti Napló, 1922. július (73. évfolyam, 146–171. szám)
1922-07-04 / 148. szám
1vJL Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy kóra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Fél évre 560 kor. Egész évre — 1100 kor Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon — — 5 kor. Ausztriában és Bécsben 100.— osztr.K. Jugoszláviában 1 dinár. 7 & Ca / 13. évfolyam 14. szám Kedd, julius 4 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wicsinsen: I., Kohlmarkt 7. ítelek adtak egymásnak találkozót ezen a hétfői napon. Legelöl áll az orgoványi pör. Idestova három esztendő óta Európa pellengérén állunk azok miatt a sötét gödrök miatt, amelyeket Orgovány határában ástak, s ahova elvetemült gonosztevők ártatlan emberek hulláit dobálták be. Szünet nélkül szemünkbe vágták a vádat, hogy földünkön gonosztevők szabadon járnak, s az igazságszolgáltatás keze nem tud rájuk lesújtani. A vád, mint általában minden vád, amelyet könnyelműen engednek felröppenni, számtalan rágalmat terült, s a magyar nemzetről olyan hangon beszéltek, hogy ez méltán sajgatta meg a hazafiak lelkét. Az orgoványi per véget vet ennek a háromesztendős gyalázatnak. A civilizált világ láthatja, hogy Magyarországon nem marad büntetlenül a bűn, a bíró önérzetesen nyitja ki a tárgyalóterem ajtaját a nyilvánosság számára, a magyar igazságszolgáltatásnak nincs titkolni valója, a fülek mindent meghallgathatnak és a szemek mindent láthatnak. Ez jó jel. Éppen ilyennek kell Peyer Károly szocialista képviselő mai nemzetgyűlési beszédét mondanunk. Petjer Károly különböző anyagból építette fel mondanivalóját. Erről az anyagról eltérők lehetnek a vélekedések, egyesektúl könnyűnek fogják az ilyfajta matériát ítélni, mások talán más nézeten lesznek. E véleménykülönbségek ki is fejeződtek a felszólalást kísérő közbeszólásokban és parlamentihangszerelésben. Ellenséges darázszajként csaptak egymásra e közreszólásokés hangszerelések. Dengovában egységes és harmonikus kísérőzenévé olvadtak össze, amikor a szocialista képviselő a trianoni, béke kegyetlenségéről kezdett el beszélni. Nyomban egy tűz fűtötte az egész Házat, egy szilaj indulat rázta a lelkeket, — az ország feldarabolása ellen valótiltakozás és a ránk rakott terhek ellen való lázadozás. Szocialista, szabadelvű, demokrata, konzervatív, egységespárti, kisgazda és nagygazda — mind kezet fogott, mind megértette egymást. Íme van tehát valami, ami összeköt mindnyájunkat, ami megolvasztja a pirtkereteket és el tudja hessegetni a turáni átkot. Lehet, hogy holnap megint hajbakapülk, de ez az oázis mégsem fog nyomtalanul eltűnni, gyökereivel a szívekbe fogózkodik. Ez isjó jel. A harmadik ilyen jel egy kormánypárti beszéd, amelyet szintén ma mondottak el. Nagy Emil mondotta el. Nagy Emilt nem a kurzus vetette fel. Már a háború előtti időkben volt érce a hangjának és súlya a szavának. A kurzus úgy látszik nem értékelte át felfogását és a kormánypárti padokból olyan politikát hirdetett, amelyért sokáig a destruktív osztályzat járt ki. A munka megbecsülését, az állampolgárok egyenlőségét és a felekezeti válaszfalak eltávolítását állította oda, mint a modern állam fundamentumait. Az úriember fogalmát úgy határozta meg, hogy az az úriember, aki dolgozik és aki hasznos munkát végez... Nem sérelmeket kell folyton emlegetni, hanem össze kell állani s az országot munkával kell megmenteni... Miniszteri székekből többször hallottunk már ilyfajta szót, de e székek mögül egészen más visszhang lelelt rájuk. Jó jel, hogy a kormány mögött elterülő tábor lassanként rácsap a helyes útra. Most még csak az kellene, hogy e jelek ne maradjanak jelek. Esztendőkön keresztül űzött ördögi pusztítások jóvátételéről van szó. — ezt egy-két kapavágásssal helyrehozni nem lehet. Még sok munka van előttünk, még sok ilyen napnak, mint amilyen a mai hétfői nap volt, kell egymás mellé sorakoznia, hogy jó, lelkiismerettel azt mondhassuk, a sötét múltmögöttünk van és előttünk biztató jövő világosodik. A német birodalmi tanács elfogadta a köztársaság védelméről szóló törvényt Vezető közigazgatási és igazságügyi funkcionárius csak megbízható republikánus lehet Berlin, július 3. (A Pesti Napló tudósítójától.) A birodalmi tanács hétfőn késő estig tárgyalta a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot. A bizottságok reggel óta dolgoztak a javaslatokon és azokat délre el is készítették a plénum számára. A plénum elé több lényeges változtatással került a törvényjavaslat, így beiktatták azt a paragrafust, hogy vezető közigazgatási és igazságügyi állásokba csak megbízható republikánus embertet szabad kinevezni. Ezenkívül megállapították azt is, hogy nemcsak a köztársasági államformát védte a törvény, hanem az égés-, jelenleg érvényben lévő alkotmányt, végül pedig redukálták a törvény időtartamát öt évről két évre. A plénumban az előbbi két változtatást elfogadták, az utóbbit Gradnauer szociáldemokrata indítványára elvetették és helyreállították az öt évet. Nagy vita folyt a törvényjavaslatnak arról a szakaszáról, amely szerint a volt dinasztia tagjait, ha a köztársaság ellen vétenek, kiutasítják a birodalomból és a birodalmon kívül élőknek megtiltják a hazatérést. Kelet-Poroszország és Bajorország képviselői kijelentették, hogy ez a szakasz sérti a nép nagy részének érzelmeit és azért ezzel a szakasszal a törvényt nem fogadhatják el. A plénum mégis a szakasz mellett döntött és a kelet-poroszok kisebbségben maradtak. Elfogadták, azt a törvényjavaslatot is, amely amnesztiát ad mindazoknak, akik a Kopp-puccs óta politikai vétségeket követtek el, kivéve a puccsistákat és gyilkosokat. (UJ) Hint szerint őszre marad a főrendiházi javaslat Huszonnégy képviselő mandátumát támadták meg petikóval (Saját tudósítónktól.) A politikai eseményekaz utolsó napokban a parlament üléstermében és...afolyosóókon zajlanak le, a pártkörökben, ezzel szemben beállott a legteljesebb uborkaszezon. Az indemnitás vitája egyelőre minden nagyobb emóció nélkül folyik tovább, nem kétes azonban, hogy az egyre méltóságteljesebb arányok egyre szélesebb vitaterületet produkálnak és így, — bár a képviselők között a nyári szünet utáni vagy a mandátum megszerzése után alig néhány héttel bámulatosan hirtelen fölébredt. — nem lehet kétséges, hogy a nyolctíz napra tervezett indemnítási vita jámbor óhajtás marad. Az ellenzéki képviselőkközül a javaslat ellen eddig huszonketten iratkoztak föl szólásra , tekintettel arra, hogy a kormánypárt azt a gyakorlatot valósította meg az indemnítási vita eddigi folyamata alatt, hogy minden ellenzéki szónokkal szemben egy kormánypárti szónokot állít, — úgy látszik, hogy a javaslatnak ilyen jóakaratú megvitatása minimálisan két hetet fog igénybe venni. Arról értesülünk, hogy az eddigi feliratkozott ellenzéki képviselőkön kívül minden ellenzéki párt teljes számmal vonul fel a javaslat ellen, úgyhogy a kormánypárti körökben felmerül az a gondolat, hogy az indemnitási vitára a sürgősség kimondásával az ülések időtartamát legalább nyolc órára terjesztik ki. A kormánypártok azt remélik, hogy ezzel az intézkedéssel legalább is az ambiciózus kormánypárti képviselők beszélőkedvét fogják a minimálisra csökkenteni. Beavatottak azt hiszik, hogy az indemnitás és néhány adójavaslat letárgyalása után a parlament egy hónapi nyári szünetre megy és a főrendiházi javaslat c csak ősszel keríti sorra. Az indemnitási vita keddi szónoka Rassay Károly lesz, akinek felszólalása elé széles körökben igen nagy kíváncsisággal tekintenek. Úgy értesülünk, hogy Rassay Károly éles szavakkal fogja boncolgatni a kormány felelősségét az elmúlt dolgokról és határozott feleletet fog kérni a kormánytól azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek politikai körökben napok óta szállonganak, s amelyek szerint bizonyos körök a legnagyobb titokzatosság„anérüítenek elő egy fontos közjogi változást. Az egységes pártnak kisgazda-frakciója hétfőn délelőtt felkereste a miniszterelnököt és megkérdezték, mi az alapja azoknak a híreknek, amelyek szerint a kulisszák mögött egy fontos közjogi változás készül. A miniszterelnök megnyugtatta a kisgazdákat, hogy ő ilyen tárgyalásokról nem tud, ő a maga részéről nem is kezdeményezett semmiféle kibékülési akciót alegitimistákkal. Hangsúlyozta azt, hogy nem hajlandó megváltoztatni a kormányzat jelenlegi parlamenti alapjait, azonban hogyha a túloldalról bármilyen közeledés történik, amely megfelel az egységes párt céljainak és szellemének, azt mindenkor szívesen fogja fogadni. Mireszáty Kálmán és a nemzeti Hiszekegy Kedden lejár a petíciók beadására kitűzött határidő és ezentúl csak a pótválasztásokat lehet megpenefonálni. Eddig huszonnégy petíciót adtak be s ezek közül a legtöbbet egységespárti képviselők mandátuma ellen. A mandátum bíráló bizottság anemzetgyűlés szerdai ülésén terjeszti be jelentését az eddig beadott petíciókról. A Ház hétfői ülésén Nagy Emil többek között Huszár Elemér Andrássy-rva képviselő mandátumához fűzött reflekciókat, amelyekre vonatkozólag Huszár Elemér ma este munkatársunknak a következőket mondotta: Nagy Emil beszédében említést tett egy nyílt levélről, amellyel én a kerületemben izgattam. Erre az a megjegyzésem, hogy a nyílt levél terjesztését a budapesti ügyészség megengedte, csak a nógrádi alispán tiltotta be. Nagy Emil azt is megemlítette, hogy én a robottörvénnyel izgattam. Ez az állítás nem igaz, én mindössze Klebelsberg törvénytervezetét adtam át néhány embernek elolvasásra. Ha ebben izgatást látnak, úgy arra azt kell mondanom, hogy maga a törvénytervezet izgatott. Mint érdekességet említem meg azt, hogy Mikszáth úr kortescélokra felhasználta a nemzeti Hiszekegy szövegét, amelybe belefoglalták azt, hogy Mikszáth Kálmánra a nemzetnek milyen nagy szüksége van. Itt említjük meg még azt, hogy a debreceni III. kerület képviselőjének, Jánosi Zoltánnak mandátuma ellen kétheti nehéz munka után sikerült összehozni a petícióra szükséges 592 aláírót. Politikai körökben sok szó esik arról, hogy a Jánosi mandátumának megpeticionálására semmiféle alap nincs, mert az a kifogás, hogy Jánosi nem volt választható, petíció útján nem tisztázható és a parlamenti igazolófeizottsága ezzel a kérdéssel petíció nélkül is foglalkozni fog Hedry Lőrinc képviselő bejelentése alapján. /*