Pesti Napló, 1922. július (73. évfolyam, 146–171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

1­­vJL Budapest, 1922 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy k­óra 100 kor. Negyed évre — 280 kor. Fél évre 560 kor. Egész évre — 1100 kor­ Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon — — 5 kor. Ausztriában és Bécsben 100.— osztr.K. Jugoszláviá­ban 1 dinár. 7 & Ca / 13. évfolyam 14­. szám Kedd, julius 4 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wicsinsen: I., Kohlmarkt 7. ítelek adtak egymásnak találkozót ezen a hét­fői napon. Legelöl áll az orgoványi pör. Idestova három esztendő óta Európa pellen­gérén állunk azok miatt a sötét gödrök miatt, amelyeket Orgovány határában ástak, s ahova elvetemült gonosztevők ártatlan em­berek hulláit dobálták be. Szünet nélkül sze­münkbe vágták a vádat, hogy földünkön go­nosztevők szabadon járnak, s­ az igazságszol­gáltatás keze nem tud rájuk lesújtani. A vád, mint általában minden vád, amelyet könnyel­műen engednek felröppenni, számtalan rágal­mat terült, s a magyar nemzetről olyan han­gon beszéltek, hogy ez méltán sajgatta meg a hazafiak lelkét. Az orgoványi per véget vet ennek a háromesztendős gyalázatnak. A civilizált világ láthatja, hogy Magyarorszá­gon nem marad büntetlenül a bűn, a bíró ön­érzetesen nyitja ki a tárgyalóterem ajtaját a nyilvánosság számára, a magyar igazság­szolgáltatásnak nincs titkolni valója, a fülek mindent meghallgathatnak és a szemek min­dent láthatnak. Ez jó jel. Éppen ilyennek kell Peyer Károly szo­cialista képviselő mai nemzetgyűlési beszédét mondanunk. Petjer Károly különböző anyag­ból építette fel mondanivalóját. Erről az anyagról eltérők lehetnek a vélekedések, egyesek­­túl könnyűnek fogják az ilyfajta ma­tériát ítélni, mások­ talán más nézeten lesz­nek. E véleménykülönbségek ki is fejeződtek a felszólalást kísérő közbeszólásokban és par­lamenti­­hangszerelésben. Ellenséges darázs­zajként csaptak egymásra e közr­eszólások­­és hangszere­lések. De­­ngovába­n egysége­s és har­monikus kísérőzenévé olvadtak össze, amikor a szocialista képviselő a trianoni, béke kegyet­lenségéről kezdett el beszélni. Nyomban egy tűz fűtötte az egész Házat, egy szilaj indulat rázta a lelkeket, — az ország feldarabolása ellen való­­tiltakozás és a ránk­ rakott terhek ellen való lázadozás. Szocialista, szabadelvű, demokrata, konzervatív, egységespárt­i, kis­gazda és nagygazda — mind kezet fogott, mind megértette egymást. Íme van tehát va­lami, ami összeköt mindnyájunkat, ami meg­olvasztja a p­­irtkereteket és el tudja hesse­getni a turáni átkot. Lehet, hogy holnap megint hajbakapülk, de ez az oázis még­sem fog nyomtalanul eltűnni, gyökereivel a szí­vekbe fogózkodik. Ez is­­jó jel. A harmadik ilyen jel egy kormánypárti beszéd, amelyet szintén ma mondottak el. Nagy Emil mondotta el. Nagy Emilt nem a kurzus vetette fel. Már a háború előtti idők­ben volt érce a hangjának és súlya a szavá­nak. A kurzus úgy látszik nem értékelte át felfogását és a kormánypárti padokból olyan politikát hirdetett, amelyért sokáig a destruk­tív osztályzat járt ki. A munka megbecsülé­sét, az állampolgárok egyenlőségét és a fele­kezeti válaszfalak eltávolítását állította oda, mint a modern állam fundamentumait. Az úriember fogalmát úgy határozta meg, hogy az az úriember, aki dolgozik és aki hasznos munkát végez... Nem sérelmeket kell folyton emlegetni, hanem össze kell állani s az orszá­got munkával kell megmenteni... Miniszteri székekből többször hallottunk már ilyfajta szót, de e székek mögül egészen más vissz­hang l­elelt rájuk. Jó jel, hogy a kormány mögött elterülő tábor lassanként rácsap a helyes útra. Most még csak az kellene, hogy e jelek ne maradjanak jelek. Esztendőkön keresztül űzött ördögi pusztítások jóvátételéről van szó. — ezt egy-két kapavágásssal helyrehozni nem­ lehet. Még sok munka van előttünk, még sok ilyen napnak, mint amilyen a mai hétfői nap volt, kell egymás mellé sorakoznia, hogy jó, lelkiismerettel azt mondhassuk, a sötét múlt­­mögöttünk van és előttünk biz­tató jövő világosodik. A német birodalmi tanács elfogadta a köztársaság védelméről szóló törvényt Vezető közigazgatási és igazságügyi funkcionárius csak megbízható republikánus lehet Berlin, július 3. (A Pesti Napló tudósítójától.) A birodalmi tanács hétfőn késő estig tár­gyalta a köztársaság védelméről szóló tör­vényjavaslatot. A bizottságok reggel óta dol­­­goztak a javaslatokon és azokat délre el is ké­szítették a plénum számára. A plénum elé több lényeges változtatással került a törvényjavas­lat, így beiktatták azt a paragrafust, hogy vezető közigazgatási és igazságügyi ál­lásokba csak megbízható republikánus embert­et szabad kinevezni. Ezenkívül megállapították azt is, hogy nem­csak a köztársasági államformát védte a tör­vény, hanem az égés-, jelenleg érvényben lévő alkotmányt, végül pedig redukálták a törvény időtartamát öt évről két évre. A plénumban az előbbi két változtatást elfogadták, az utóbbit Gradnauer szociáldemokrata indítványára el­vetették és helyreállították az öt évet. Nagy vita folyt a törvényjavaslatnak arról a szaka­száról, amely szerint a volt dinasztia tagjait, ha a köztársa­ság ellen vétenek, kiutasítják a biroda­lomból és a birodalmon kívül élőknek megtiltják a­ hazatérést. Kelet-Poroszország és Bajorország képviselői kijelentették, hogy ez a szakasz sérti a nép nagy részének érzelmeit és azért ezzel a sza­kasszal a törvényt nem fogadhatják el. A plé­num mégis a szakasz mellett döntött és a ke­let-poroszok kisebbségben maradtak. Elfogadták,­ azt a törvényjavaslatot is, amely amnesztiát ad mindazoknak, akik a Kopp-puccs óta politikai vétségeket követtek el,­­ kivéve a puccsistákat és gyilkosokat. (UJ) Hint szerint őszre marad a főrendiházi javaslat Huszonnégy képviselő mandátumát támadták meg petik­óval (Saját tudósítónktól.) A politikai események­­az utolsó napokban a parlament üléstermében és...a­­folyosóókon zajlanak le, a pártkörökben, ezzel­ szemben beállott a legteljesebb uborka­szezon. A­z­ indem­nitás vitája egyelőre minden nagyobb emóció nélkül folyik tovább, nem kétes azonban, hogy az egyre méltóságteljesebb ará­nyok egyre szélesebb vitaterületet produkál­nak és így, — bár a képviselők között a nyári szünet utáni vagy a mandátum megszerzése után alig néhány héttel bámulatosan hirtelen fölébredt. —­ nem lehet kétséges, hogy a nyolc­tíz napra tervezett indemnítási vita­ jámbor óhajtás marad. Az ellenzéki képviselők­­közül a javaslat ellen eddig huszonketten iratkoztak föl szó­lásra , tekintettel arra, hogy a kormánypárt azt a gyakorlatot valósította meg az indemní­tási vita eddigi folyamata alatt, hogy minden ellenzéki szónokkal szemben egy kormánypárti szónokot állít, — úgy látszik, hogy a javaslat­nak ilyen jóakaratú megvitatása minimálisan két hetet­ fog igénybe venni. Arról értesülünk, hogy az eddigi feliratkozott ellenzéki képviselő­kön kívül minden ellenzéki párt teljes számmal vonul fel a javaslat ellen, úgy­hogy a kormány­párti körökben felmerül az a gondolat, hogy az indemnitási vitára a sürgősség ki­mondásával az ülések időtartamát leg­alább nyolc órára terjesztik ki. A kormánypártok azt remélik, hogy ezzel az intézkedéssel legalább is az ambiciózus kor­mánypárti képviselők beszélőkedvét fogják a minimálisra csökkenteni. Beavatottak azt hiszik, hogy az indem­nitás és néhány adójavaslat letárgya­lása után a parlament egy hónapi nyári szünetre megy és a főrendiházi javaslat c csak ősszel keríti sorra. Az indemnitási vita keddi szónoka Rassay Károly lesz, akinek felszólalása elé széles kö­rökben igen nagy kíváncsisággal tekintenek. Úgy értesülünk, hogy Rassay Károly éles sza­vakkal fogja boncolgatni a kormány felelős­ségét az elmúlt dolgokról és határozott feleletet fog kérni a kor­mánytól azokra a hírekre vonatkozólag, amelyek politikai körökben napok óta szállonganak, s amelyek szerint bizo­nyos körök a legnagyobb titokzatosság­„an­­érüítenek elő egy fontos közjogi változást. Az egységes pártnak kisgazda-frakciója hétfőn délelőtt felkereste a miniszterelnököt és megkérdezték, mi az alapja azoknak a hírek­nek, amelyek szerint a kulisszák mögött egy fontos közjogi változás készül. A miniszterel­nök megnyugtatta a kisgazdákat, hogy ő ilyen tárgyalásokról nem tud, ő a maga részéről­­ nem is kezdeményezett semmiféle kibékülési akciót a­­legitimistákkal. Hangsúlyozta azt, hogy nem hajlandó megváltoztatni a kormány­zat jelenlegi parlamenti alapjait, azonban hogyha a túloldalról bármilyen közeledés tör­ténik, amely megfelel az egységes párt céljai­nak­ és szellemének, azt mindenkor szívesen fogja fogadni. Mireszáty Kálmán és a nemzeti Hiszekegy Kedden lejár a petíciók beadására kitűzött határidő és­ ezentúl csak a pótválasztásokat le­het megpenefonálni. Eddig huszonnégy petí­ciót adtak be s ezek közül a legtöbbet egységes­párti képviselők mandátuma ellen. A mandá­tum bíráló bizottság a­­nemzetgyűlés szerdai ülésén terjeszti be jelentését az eddig beadott petíciókról. A Ház hétfői ülésén Nagy Emil töb­bek között Huszár Elemér Andrássy-­r­va­ kép­viselő mandátumához fűzött reflekciókat, amelyekre vonatkozólag Huszár Elemér ma este munkatársunknak a következőket mon­dotta: Nagy Emil beszédében említést tett egy nyílt levélről, amellyel én a kerületemben iz­gattam. Erre az a megjegyzésem, hogy a nyílt levél terjesztését a budapesti ügyészség meg­engedte, csak a nógrádi alispán tiltotta be. Nagy Emil azt is megemlítette, hogy én a robottörvénnyel izgattam. Ez az állítás nem igaz, én mindössze Klebelsberg törvényterve­zetét adtam át néhány embernek elolvasásra. Ha ebben izgatást látnak, úgy arra azt kell mondanom, hogy maga a törvénytervezet iz­gatott. Mint érdekességet említem meg azt, hogy Mikszáth úr kortescélokra felhasználta a nem­zeti Hiszekegy szövegét, amelybe belefoglalták azt, hogy Mikszáth Kálmánra a nemzetnek milyen nagy szüksége van. Itt említjük meg még azt, hogy a debreceni III. kerület képviselőjének, Jánosi Zoltánnak mandátuma ellen kétheti nehéz munka után sikerült összehozni a­ petícióra szükséges 592 alá­írót. Politikai körökben sok szó esik arról, hogy a Jánosi mandátumának megpeticionálásár­a semmiféle alap nincs, mert az a kifogás, hogy Jánosi nem volt választható, petíció útján nem tisztázható és a parlamenti igazolófeizottsága ezzel a kérdéssel petíció nélkül is foglalkozni fog Hedry Lőrinc képviselő bejelentése alap­ján. /*

Next