Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)
1936-01-29 / 23. szám
Perzsa Perzsaláb Különféle ves olcsó leltári árakon PIIiU€fncIsvÄ:6 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1936 január 26 587 A szlovák nemzeti tanács a Népszövetségtől Szlovenszkónak Magyarországhoz való visszacsatolását kéri Genf, január 28. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A szlovák nemzeti tanács nevében Jehlicska Ferenc elnök, Dvorcsák Győző alelnök és Unger Ferenc főtitkár memorandumot nyújtott át a Nemzetek Szövetsége főtitkárának, amelyben hangoztatja, hogy Szlovenszkót kiszolgáltatták Szovjetoroszországnak bombavető légi járművei bázisául. Szlovenszkón lázas sietséggel készítik a repülőtereket, a hangárokat, a földalatti gyűjtőmedencéket. Az orosz légiflottát kiszolgálni hivatott legfőbb repülőtér Ungváron már elkészült és most kerül a sor a munkácsi, pöstyéni, trencséni, repülőterekre. A szlovák földön tanyát ütött szovjetorosz katonai légierők Berlint, Varsót, Budapestet és Bécset fenyegetik. Kétségtelen, hogy háború esetén a fenyegetettek legelsősorban ezt a tűzfészket fogják elpusztítani és íjra vár Szlovenszkóra az a sors, hogy a legközelebbi háború hadszínterévé váljon. Szlovenszkó ez okból az európai probléma kulcsa. Szlovenszkó népe a legerélyesebben tiltakozik a bolsevista invázió ellen. Szovjet-Oroszország nemcsak Szlovenszkónak, de minden nemzetnek, minden vallásnak, minden civilizációnak az ellensége. A forradalmasítás nemcsak Szlovenszkót, de egész Európát fenyegeti. Masaryk még ellen tudott állni a bolsevista fenyegetőzéseknek, de Benes készségesen szolgáltatta ki Szlovenszkót a bolsevista hadicéloknak. Szlovenszkó népe ártatlan mindebben, de ne csodálkozzék Európa, ha emiatt egyszer minden lángba borul. A szlovákok előtt csak két lehetőség áll: vagy behódolni, vagyis eltűrni, hogy a szlovák föld és később egész Európa a bolsevisták prédája legyen, vagy minden erejével ellenszegülni ennek a politikának. A szlovák nemzeti tanács már több ízben kifejtette a Nemzetek Szövetségéhez benyújtott emlékiratában, hogy Szlovenszkó úgy földrajzilag, mint gazdaságilag és történelmileg is Magyarországhoz tartozik. A trianoni béke feldarabolta Magyarországot, Szlovenszkót pedig ellensége prédájául dobta oda. A szlovák nemzeti tanács a Millerand-féle kísérő levélre hívja fel a Nemzetek Szövetsége figyelmét, amely módot ad az igazságtalannak látszó határmegvonások revíziójára. De ennek mielőbbi végrehajtására sürgősen szükség van, mert Szovjetoroszország mindent elkövet a szlovenszkói térhódításra. Szlovenszkót nemzeti jogainak bitosítása mellett vissza kell csatolni Magyarországhoz, amelyhez földrajzilag tartozik, és amellyel az ezeréves múlt érzelmileg is egybeforrasztotta. Egy népszavazás ezt fényesen igazolná. Pesthy Pál beszéde a Ház hitbizományi vitájában Az Esterházy-, Festetics- és Széchenyi-nemzetség érdemei — Új középbirtokos osztály — Horváth Ferenc: „Szabadságot akarunk a földforgalomban, szabadságot minden téren . . (Saját, tudósítónktól.) A képviselőház keddi ülését Sztranyavszky elnök nyitotta meg. A törvényhozók nagyon nehezen gyülekeztek, az első pillanatokban úgy látszott, mintha több volna a miniszter és az államtitkár, mint a képviselő. Lázár Andor igazságügyminiszter Antal államtitkár társaságában jelent meg az ülésteremben, már a megnyitás percében jelen volt Kozma Miklós belügyminiszter és Bornemisza Géza iparügyi miniszter is. Az elnöki megnyitó után derült ki, hogy a minisztereknek mondanivalóik vannak. Kozma Miklós belügyminiszter beterjesztette az önkormányzati testületek vagyonára vonatkozó jelentést az 1929 január 1-étől 1935 június 30-áig terjedő időről. Ezután beterjesztette a tűzrendészert fejlesztéséről szóló javaslatot s a közbiztonsági szervek legénységi betegsegélyző alapjáról szóló javaslatát. Bornemisza Géza két nemzetközi egyezmény becikkelyezését kívánta. Az egyik a nők éjjeli munkájáról, a másik a táblaüveggyártásnál alkalmazott munkások munkaidejének szabályozásáról szól. Malasits „mreg szíve megdobbant" Malasits Géza felszólalásával folytatódott a hitbizományi javaslat vitája. A szocialista szónok bevezetőben gróf Teleki Mihállyal vitatkozott, aki nem is volt jelen. Enyhe malíciával ajánlotta a nagy gazdaságtudományi felkészültségéről ismert fiatal grófnak, hogyha a szocializmus és a kapitalizmus viszonyát ismerni akarja, olvasson el egy-két jó közgazdasági könyvet. A szocialisták együtt dolgoznak a nagytőkével? A szónok valamikor szakszervezeti titkár volt, tizenöt év alatt azt tapasztalta, hogy történelmi nevek ülnek igazgatóságokban és megosztoznak a hasznon a nemzetközi tőke nem mindig árja képviselőivel." Beszélt a magyarországi szociáldemokrata párt munkásságáról, majd rátért a javaslatra. — Arra a hírre, hogy a kormány reformálni akarja a hitbizományokat, megdobbant öreg szívem... — kezdte, de gyorsan beszámolt arról is, hogy lelohadt a lelkesedése, mert igazságtevő drámát várt, de a törvényjavaslatnak nem tud más címet adni, mint: »Sok hűhó semmiért«. A hitbizományi vagyonok történetét fejtegette, emlegette a lézengő rittereket, akik nagy vagyont kaptak Magyarországon. — Szálljunk magunkba — mondotta beszéde befejezésében. — Ne tessék-lássék törvénnyel akarjuk azt a nagy tüzet eloltani, amelyet gazdasági rendszerünk hiányossága felszított. Pesthy Pál volt a kormánypárt következő szónoka. Percekig csilingelt, berregett az elnöki csengő, miniszteri beszédeket szoktak ilyen hoszszadalmasan beharangozni. Pesthy a javaslat jelentőségéről A hitbizományi reformot elsősorban öröködödésjogi kérdésnek tekinti a szónok, de földbirtokpolitikai kérdésnek is, szoros kapcsolatban a telepítéssel. Nagy jelentőséget lát abban, hogy a nagybirtokos családok oldalágának bekapcsolása lehetővé teszi egy erős középbirtokos osztály létesítését. A javaslat szerint 232.000 holdból 132 oldalági örökös jut birtokhoz. A telepítési törvény alapján végrehajtandó kisajátítás után 1000—1200 holdas birtoktestek jutnak az örökösök kezére. Ennek a jövedelméből külföldön már nemigen lehet költekezni, de a tulajdonos erős vezető lehet a vidéki gazdatár-sadalom élén. A kormánynak hitel formájában kell gondoskodnia forgótőkéről a tőkeszegény oldalági örökösök számára A hitbizományok felszabadításának első eredménye: a felszabadított terület nagy része telepítésre igénybevehető, a második eredmény: az örökösödési szétdarabolás elaprózási tendenciára vezet. Tagadja azt az állítást, hogy a hitbizományos családok javaikat nem a nemzet érdekében végzett szolgálatokért kapták. A nagy hitbizományosok A legnagyobb hitbizományosok családi történetével foglalkozott. Elsősorban az Esterházyakat emlegette, ősi nemzetség, amellyel szemben nem áll meg a vád, hogy idegen volna a származása. Esterházy Miklós két nősüléssel szerezte nagy vagyonát. Esterházy Miklós és Pál egész életét annak a célnak a szolgálatába állította, hogy Magyarországot megmentsék a török hódoltság karmaiból. Kilenc Esterházy esett el a török háborúkban. A Festeticsek a 17-ik században jöttek át Horvátországból, de ne felejtsük el, hogy abban az időben Horvátország Magyarországhoz tartozott. Festetics György érdemeit méltatta. 1790-ben Pozsonyban magyar vezényszót kért a magyar ezredeknek. Ő alapította a Georgikont. — Nem igaz, — mondotta — hogy azért alapította, hogy saját birtokai részére gazdatiszteket, uradalmi vezetőket neveljen. Dinnyés Lajos: Benne van az alapítólevélben. Pesthy Pál vitatkozik Dinnyéssel, azután rátér a Széchenyi-nemzetség érdemeinek méltatására, Széchenyi Ferencet és Széchenyi Istvánt említi. Vita Kóburg hercegről Védelmére kel Kóburg Fülöp Józsiás hercegnek, akit ismételten támadtak a hitbizományi javaslattal kapcsolatban. Malasits Géza közbeszól: Nem fizette meg az örökösödési illetékeket sem. Pesthy Pál: Nyugodt lehet a képviselő úr, hogy ha nem fizette meg, bevasaljak rajta. Kóburg herceg magyar állampolgár. Malasits Géza: Nem tud magyarul. Dinnyés Lajos: Bécsben él. Pesthy Pál: Tud magyarul. Malasits: Nagyon hirtelen tanult meg... Pesthy ezután elmondotta, hogy Kóburg herceg bécsi központi uradalmi intézőségének élére tősgyökeres magyar embert állított. Ezután a herceg pusztavacsi erdőtelepítéséről beszélt. Dinnyés: Ismerem, pedig nem vadásztam rjta, Pesthy. Én sokat vadásztam rajta, tehát jobbam ismerem. Dicsérte az erdőtelepítést, majd a javaslat általános méltatására térve, fejtegette, hogy ha Deák Ferenc a kiegyezés után is szükségesnek tartotta volna a hitbizományok eltörlését, meglett volna a hatalma és befolyása elképzelésének végrehajtására. Deák azonban látta, hogy az ősiség eltörlése folytán a nemesi középbirtok veszélybe került, ezért nem tiltakozott többé a lekötöttség fenntartása ellen. A hitbizományokkal kapcsolatban felhozott népesedéspolitikai szempontok nagyon figyelemreméltók, ezekkel számolni kell s a kormány minden bizonnyal számolni is fog a problémával, mikor beállítja a telepítést a földbirtokpolitikai rendszerbe. Nem tudja honorálni a hitbizományok radikális eltörlésének gondolatát. A hitbizományi birtok korlátozott mértékét gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai okokból szükségesnek tartja. A kisbirtok A hitbizományi kisbirtok létesítését elvileg helyesli, de míg a gazdasági prosperitás nem javul, gyakorlati jelentőséget nem lát benne. A hitbizományi kisbirtoknál a legfiatalabb sarj örökösödési jogát látná szívesen. Az apja ebben az esetben az elsőszülötteket más kenyérkereső pályára nevelné. Friedrich: De a legfiatalabb után jöhet még fiatalabb. Rassay: A posthumus... Pesthy: Az apa mindenesetre meg tudja ítélni, hogy jöhet-e még fiatalabb. Friedrich: Nem jó lesz ez, Pali bácsi. (Derültség.) Pesthy Pál végül kérte a kormányt, hogy a magyar középbirtok megmentése érdekében tegyék lehetővé a hitbizományi kisbirtok maximális 100 holdja és a nagyobb hitbizomány minimális alsó határaként megjelölt 500 hold közötti birtoktesteken is hitbizomány létesítését. A javaslatot elfogadta. (Nagy taps.) Ki, hol vadászik? A folyosón nagy élet fejlődött ki. Kozma Miklóst, Bornemisza Gézát, Darányi Kálmánt körülvették a képviselők. Gömbös Gyula miniszterelnök is megjelent, a folyosón beszélgetett, majd a büfébe kísérték hívei. A baloldalon Dinnyés Lajos békétlenkedett, odatévedt kormánypárti képviselőkkel vitatkozott. — A grófok meghívnak benneteket szarvasvadászatra, meg nyúlvadászatra s azután ideálltok, védelmezitek őket. — Én a magamén vadászok — mondotta önérzetesen a Nép egyik tagja- — De hol vadászol te? — Mióta képviselő lettem, azóta nem váltottam ki a vadászjegyemet. — Majd utánanézünk a dolognak... Biztosan lesbe állsz a birtokod sarkába, mint az orvvadász falusiak és valami öreg mordállyal lövöldözöl az arra futkározó nyulak után. Dinnyés egy darabig még zsörtölődött, azután bement az ülésterembe, ahol Horváth Ferenc beszélt. Szabadságot! A kisgazdapárti képviselő elismerte, hogy a hitbizományi birtokosnak joga van a maga földjére, de fokozottabb joga van a földre millió magyarnak, aki ezer évig művelte, dolgozta, megvédte. Szükség van középbirtokra, átmenetileg nagybirtokra is, de csak addig, amíg nem áll útjában a nép fejlődésének. Kulturális fölényünket féltik a nagybirtokos családok hanyatlásától! Ezt a fölényt nem száz család, hanem százezrek hordozzák s kell, hogy milliók legyenek a hordozói, azok a milliók, akiknek megerősítése legelső feladatunk. — A hitbizományok teljes megszüntetését tartom szükségesnek — mondotta.— Szabadságot a földforgalomban, szabadságot az élet minden területén, mert csak a szabadság levegőjében bontakozhatnak ki és fejlődhetnek a nemzet erői. _ Szeretném, ha szabad öröklődés útján folytatódnék a föld osztódása a természetes határokig, amelyek minden család életében maguktól adódnak. A házhitbizomány és a pénzhitbizomány ellen nincs kifogása, mert nem a családi vagyon megőrzése ellen foglal állást, hanem a földiek olyan megkötése ellen, amely a nép fejlődésének útjában áll. Ellenzi a hitbizományi kisbirtok intézményesítését. Schandl Károly: A hitbizományi kisbirtok létesítése is bizonyítja, hogy mennyire objektíven nézi a kérdést a kormány. Dinnyés: Schandl Bethlenre is azt mondta, hogy objektív. Horváth Ferenc kijelentette: A hitbizományi