Pesti Napló, 1936. szeptember (87. évfolyam, 199–223. szám)

1936-09-20 / 215. szám

10 . Csütörtök PESTI NAPLÓ 1936 szeptember 24 SPORTNAPLÓ Budapest, 1936 szeptember 13 — 19 Mit mond a számtan az úszósport fejlődéséről? A Pesti Napló április 26-iki számában a leg­utolsó három olimpiász eredményei alapján ki­számítottuk, hogy ha átlagosan fejlődik az úszó­sport, a berlini olimpiász győzteseinek milyen eredményeket kell elérni. Kitértünk arra is, hogy az előző évi legjobb idők szerint 1500 méteren a valóság messze elmarad a számtan mögött, a 4X200 m-es stafétában is lényeges a különbség a kettő között, azonban a többi versenyszámban nem lesz nagy eltolódás. Most utólag megállapíthatják, hogy ebben a két versenyszámban valóban messze elmaradtak a győztesek a kiszámított eredmény mögött, azonban a 400 m-es gyorsúszásban és 200 m-es mellúszásban alig gyengébb a berlini győztes eredménye a kiszámítottnál, míg a 100 m-es Az olimpiai versenyek után most már foglal­kozhatunk azzal is, hogy négy esztendő múlva milyen eredményeket várhatunk? E­gyelőre ne le­gyünk túlságosan tudományosak, hanem csak A számtan előbbi megállapításunkat hagyja helyben. A rövidtávokon — b­o­m-es gyorsúszás és hátúszás — egyáltalán nem látszik lehetetlen­ségnek, hogy a tokiói bajnokok az eredményeket elérjék, a középtávokon a mellúszás és 400 m-es gyorsúszásban és 100 m-es hátúszásban hajszállal ugyan, de túlszárnyalja azt. Az eredmények tehát azt mondják, hogy a világ úszósport­ja a leg­utóbbi években a rövidtávúszásban és a hátúszás­ban erősen fejlődött, a középtávon és a mell­úszásban egyenletesen fejlődik, az 1500 méteren és a stafétában pedig lassúbb a fejlődés. Egy mondatban kifejezve, mennél rövidebb a verseny­táv, annál nagyobb arány ig a fejlődés. Nem lesz érdektelen, ha egy kis táblázatban kimutatjuk, mi a különbség a kiszámított idő, az 1935. évi legjobb időeredmény és az olimpiai baj­nok ideje között. Az eredmények mellé odaírjuk a neveket is, hogy látható legyen, mennyire más versenyezni, mint időre úszni. azt állapítsuk meg, hogy az 1920. évi antwerpeni és az 1936. évi berlini olimpiász győztesei által elért idők között fennálló összefüggés milyen idő­eredményt ígér Tokióra. gyorsúszás — már kissé valószínűtlennek tetsze­nek az eredmények, míg a hosszútávokon — a sta­fétában és az 1500 m-es úszásban — egyelőre utó­piának kell a fenti időket tekinteni. Dr. Bárány István: Versenyszám : 1935. évi legjobb idő Berlinre várt idő Berlinben elért idő 100 m-es gyorsúszás Peter Fick 566 57.8 Csik Ferenc 57.6 400 m-es gyorsúszás Negami 4:41.4 4:41.0 Medica 4:44.5 1500 m-es úszás Ishiharada 19:12 0 18:45.0 Tere­da 19:13.7 300 m-es hátúszás Kiefer 1:4.3 1:06.0 Kiefer 1:05 9 200 m-­es mellúszás Koike 2:41.2 2:40.0 Ham­uro 2:42 5 4X200 m-es staféta Amerika 8:44.1 8:31.0 Japán 8:51.2 Versenyszám Antwerpen, 1920 Berlin, 1936 Tokió, 1910 100 m-es gyorsúszás Kahanamoku 61.4 Csik Ferenc 57.6 56.6 400 m-es gyorsúszás Roes 5:26.8 Medica 4:44.5 4:33.9 1500 m-es úszás Ross 22:23.2 Terada 19:13.7 18:26.3 100 m-es hátúszás Kealoha 1:15.2 Kiefer 1:05.9 1:036 200 m-es mellúszás Malmroth 3:04 4 Hamuro 2:42.5 2:37.0 4X200 m-es staféta Amerika 10:04.4 Japán 8:51.5 8:33.3 Nemzetközi futballnapló Bécs, szeptember 19. MIÉRT MARADTAK TÁVOL AZ OLASZOK A PRÁGAI KONFERENCIÁRÓL? Feltűnést keltett, hogy Prágában a KK-döntőn nem jelentek meg az olasz szövetségi vezérek. Ez okból ma­radt­ el a tervezett prágai kupakonferencia, amelynek napirendjén többek között a KK­ kibővítésének terve is szerepelt volna. Jól informált helyről nyert értesüléseink szerint az olaszok távolmaradásukkal tüntetni akartak a gyakori konferenciák ellen, mert a véleményük, hogy évente 1­2 ilyen konferencia teljesen elegendő a ak­tuális kérdések személyes letárgyalására. Az olaszok szerint a folyó kupaügyeket levélváltás útján is el leh­et intézni. De más elvi okok is közrejátszottak az olaszok prágai látogatásának elmaradásánál. Olaszország labda­rúgó vezérei ellenzik a KK további kiépítését és inkább a konkurrencia leépítése mellett kardoskodnak. Azt a felfogást vallják, hogy országonként 2-2 résztvevő csa­pat felelne meg legjobban a középeurópai futballblokk érdekeinek. A csehszlovákok, svájciak és a magyarok az ellenkező álláspontot képviselik, Ausztria pedig diplo­matikusan hallgat, hogy ne rontsa el a dolgát jobbra sem, balra sem. Az olaszok értesüléseink szerint ragasz­kodni fognak álláspontjukhoz és így a KK körül a közel­jövőben heves diplomáciai csaták fognak lezajlani. HÁNY IDEGEN FUTBALLISTA SZEREPEL FRANCIAORSZÁGBAN? Megértent a francia ligákban szereplő idegen játéko­sok névsora és abból megállapítható, hogy ezidőszerint 157 külföldi profijátékos keresi meg kenyerét francia egyesületeknél. Nemzetiség szerint csoportosítva így fest az érdekes lista: Osztrák 44, magyar 38, angol 15, csehszlovák és skót 8, lengy­el 7, német 6, argentínai 5, svájci, brazíliai és spanyol 4, jugoszláv és görög 3, román 2 és 1—1 olasz, ír, uruguayi, egyiptomi, portugál és török. Ezek után indokolt egy francia szakember maró öngúnyról tanúskodó kérdése, i a mikor vezetik be klub­jaink a numerus elazisust francia játékosok részéről« A BÉCSI BÍRÓTESTÜLET »KÍVÁNSÁGAI« A bécsi futballbírók testülete megelégelte az osztrák közönség és a sajtó részéről tagjaival szemben meg­nyilvánuló »ellenséges hangulatot« és a »megtorlást mezejére lépett. Ott fekszik az ORFB elnökének, dr. Kleistluiller-nek asztalán a Bírótestület hivatalos át­irata, amely többek között a következő forradalmi jel­legű kívánságokat tartalmazza: A futópályán egyetlen klubfunkcionárius se tartóz­kodhasson. A mérkőzések előtt a bírók szabálymagyarázó okta­tásban részesítsék a közönséget. A bíró öltözőjébe klubfunkcionáriusnak tilos legyen a belépés. A bíróküldés eredményét az érdekelt klubok csak közvetlenül a mérkőzések előtt tudják meg. Igazságtalan sajtókritikákkal szemben a szövetség helyreigazító nyilatkozatok formájában védje meg a tes­tület tagjait. A bécsi futballbírók jegyzéke viharos derültséget keltett az osztrák labdarúgó társadalomban. A szövetség foglalkozni fog az átirattal és rövidesen hivatalosan fog válaszolni a Bírótestületnek. A sajtó már válaszolt, még pedig tömören és velősen: »tessék jól bíráskodni, akkor felesleges lesz hasonló­­jegyzékeket*, szerkeszteni!* HOGY KERÜLT PLANICKA A SLAVIAHOZ Planicka, a legendáshírű csehszlovák kapusfenomén, Bubenecben, Prága egyik külvárosában ismerkedett meg a bőrlabdával. A bubeneci grundokon tartotta első »tréningjeit« az elemista Planicka futballrajongó iskolatársaival együtt. Prágának ebben a külvárosában mindenki Sparta-párti és így nemm csoda, ha Planicka is örök hűséget esküdött a bordóingeseknek. Amikor már »cégnek« számított a grundokon, egy szép napon fel­vételre jelentkezett a kapushiányban szenvedő Spartá­nál. Kipróbálták egy tréningen és bár rettenetes lámpa­láza volt, rugalmassága, védései és labdafogása elárul­ták az igazi tehetséget. A Sparta trénere mégis leker­gette a pályáról, mert »alacsony termetű kapust az egye­sület elvből nem szerepeltetett soha«. Jelenlegi kapusuk, Klenovac sem nevezhető alacsonynak: 202 cm magas!) Az önérzetében megbántott kapusjelölt erre bosszúból a nagy riválisnál, a Slaviánál jelentkezett felvételre. És Bubenec legjobb kapuvédje a Slaviánál hamarosan Csehszlovákia és a kontinens legjobb kapusává nőtte ki magát. Ezt a kedves történetet a prágai futballvezérek me­sélték el elmúlt vasárnap osztrák vendégeiknek, akik­nek nagyon imponált a hórihorgas Klenovec játéka. És hozzátették: t Ptamicka szívéhez még ma is a Sparta áll legközelebb .. (B. F.) Megjegyzések a Középeurópai Kupa döntőhöz Prága, szeptember. Prágának vasárnap olyan futballeseményben volt része, mint aminőt Európában csak Angliá­ban és ott is csak kivételesen láthatni. A prágai Sparta és a bécsi Austria 65.000 ember jelenlété­ben küzdött a Masaryk-stadionban a Középeuró­pai Kupáért. A mérkőzés nyers bevétele 160.000 pengő körül mozoghatott. Ezek a magyar vi­szonylatban­ fantasztikus számok, akárcsak mint maga a Masaryk-stadion, a rendkívüli sportese­ménynek csak keretét szolgáltatták, ami aztán megtöltötte ezt a keretet, a nyújtott sport, szin­tén olyan rendkívüli volt, mint maga a keret. A Masaryk-stadion egymagában is látványos­ságszámba megy. A Hradsiti legemelkedettebb pontján terül el, honnan gyönyörű­ kilátás nyílik Prága városára és egész környékére. Érdemes megtekinteni olyankor is, mikor kőlépcsőin, tri­bünjén és zöld gyepén halotti csend honol, hátha még 65 ezer ember zajos élettel tölti meg levegő­jét és a zöld gyepen olyan hatalmas mérkőzés folyik, mint a vasárnapi kupamérkőzés. De m­indettől a vasárnapi küzdelem még ku­darcba is fulladhatott volna. Hogy ennek az el­lenkezője­ történt, arról a csapatok és a közönség gondoskodott. A mérkőzés ugyanis, noha elejétől végig irtó tempóban folyt, sport szempontból is rendkívüli teljesítménnyel szolgált. Mindkét csa­pat hírnevéhez méltóan szerepelt. Teljes erőből küzdöttek, de azért mindvégig játszottak. Az erő és kitartás mellett a technika és a taktika volt az ütőkártya és ami talán ennél is többet jelent, a sportszerű és lovagias szellem volt úz a pályán, így az ola­sz Barlassina bírónak volt aránylag legkönnyebb dolga. És mindezt mintegy megte­tézte a közönség fegyelmezettsége, majdnem azt mondhatni, pártatlansága. Persze biztatták itt-ott a maguk csapatát, különösen, mikor remény mu­tatkozott arra, s­otig a Sparta még megmentheti a veszett fejsze nyílét, de mindig csak a megen­gedett határok között. A bécsi Austriát így leg­inkább a nagy csend figyelmeztethette arra, hogy idegenben játszik. Szóval a vasárnapi mérkőzés valóságos pro­pagandamérkőzés volt a labdarúgás, de különö­sen a Középeurópai Kupa életrevalósága mellett. A tanulsága mindennek pedig az, hogy még azo­kat a mérkőzéseket is, melyeknél a tét a legna­gyobb, lehet sportszerű keretek között simán le­bonyolítani. Lebonyolítani úgy, hogy sem a kö­zönség, sem a bíró, hartem egyesegyedül a játék­tudás döntse el a mérkőzés sorsát. Elvégre igaz, hogy ez a tanulsá­g majd olyan régi, mint a lab­da­rúgósport maga. A baj csak az, hogy erről a tanulságról igen gyakran szokás megfeledkezni. Örvendetes tehát, hogy vasárnap sem játékos, sem bíró, sem közönség nem feledkezett meg ma­gáról, mert éppen a Középeurópai Kupa további fennmaradását már-már veszélybe hozta az a mindinkább gyökeret vert tévhit, hogy »odahaza, pedig muszáj nyerni«. A vasárnapi mérkőzésnek volt azonban egy második tanulsága is. A Sparta és az Austria szereplésükkel bebizonyították, hogy ezidőszerint játéktudásban a középeurópai, tehát inkább az európai labdarúgócsapatok élén haladnak. De éppen ez a két csapat az, mely anyagiakban is, fölébe kerekedett társainak. Ezzel bebizonyoso­dott, a labdarúgásban az csinál jó üzletet, aki jó árut, jó sportot nyújt. Ami viszont beszédes cá­folata annak a sokszor hangoztatott vádnak, hogy a professzionista labdarúgás elüzletesíti a sportot, ami annyit akar jelenteni, hogy az anyagi érdekeknek mindenkor készek a sport ér­dekeit feláldozni. Persze sokszor láthattuk, hogy vannak, akik­­a pillanatnyi anyagi érdekért elvakultan tudnak lelkesedni és hajlandók a sportérdeket meg nem látni. De ezek csak olyanok, mint azok az üzlet­emberek, akik rosszul vezetik üzletüket. Aki »ma jobb egy veréb, mint holnap egy túzok« állás­pontján áll, annak végül is felkopik az álla. A sovány pillanatnyi anyagi eredmény elúszik és a sportszerűség elhanyagolása súlyosan meg­bosszulja magát. Nem véletlen dolga, hogy éppen a Sparta és az Austria a legjobban vezetett egyesületek közé tartoznak. Játékosok és vezetőség között harmó­nia uralkodik. A játékosok nem hagyják cserben az egyesületet és a vezetőség sem tekinti a játé­kost kifacsarható citromnak, így megvan a siker, növekszik a nélkülözhetetlen közönségtábor és a pénz áll a házhoz. Ahol ez a harmónia megszűnik, ott egy-egy sikert a kudarcok sora váltja fel, ott fogy a kö­zönség és anyagi gondtalanság helyett gond üli meg a lelkeket. Ha a magyar labdarúgósport intézői a va­sárnapi prágai mérkőzésnek ezt a két tanulságát megszívlelik, akkor remélhetőleg az 1937 évi Kö­zépeurópai Kupa döntőjét Budapesten fogják ját­szani. Tér. A LEGNAGGYOBB KÖNYVSIKER! Mussolini, Kemál, Sztálin, Gandhi, Lenin és a többiek Regényes életrajzok Irta: SZIRMAI REZSŐ Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet konit 18—20

Next