Péteri Szavak, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

3 PÉTERI SZAVAK 1997 JANUÁR FALRA HÁNYT MILLIÓK Újságunk 1996. dec.-i számában közölt önkormányzati döntés, mely szerint a Sajó TV számára megszava­zott négy és fél millió Ft-ot, megle­hetős vihart kavart a polgárok kö­rében. Ennek illusztrálására álljon itt - számos más péteri polgár egyet­értésével Doszpoly Ferenc nyugdíjas olvasónk véleménye: "A Péteri Szavak dec.-i kiadásában felháborodva olvastam az önkor­mányzati testület elhamarkodott, felelőtlen döntését, melynek követ­keztében egyes képviselők milliókat akarnak a Sajó TV-re költeni ebben a szegény városban, holott az ut­cánkban (a Bocskai utca leágazó szakasza) jóformán 3 éve nem lehet tisztességesen még kerékpárral sem közlekedni a rossz út miatt. (3 évvel ezelőtt csatornázási munkák miatt felbontották az utcát, s a befejezési munkákkal azóta is adós az önkor­mányzat. A szerk.) Ez lenne az egyik gondom. A másik a következő: régóta húzódik a normális piaci árusítás szabályo­zása, megteremtése is. Az elárusítók a lábas háznál és másutt a földön árusítják a tejfölt, a túrót, szalonnát és a zöldségféléket. Olyan helyen, ahol egész nap köpködnek, éjszaka a kutyák és a részeg emberek levi­zelik ezt a területet, ahol az árusítás folyik, szinte Balkáni állapotokat te­remtve. Jobb lenne, ha a tisztelt képviselő urak ilyen gondokra is odafigyelné­nek és végre megoldanák a milliók­ból az alapvető problémákat. Nem pedig felesleges kiadásokkal, kido­bott pénzekkel háborítanák fel az itt élő embereket. Szeretném név sze­rint is tudni, hogy kik azok a kép­viselők, akik megszavazták ilyen kö­rülmények között is a Sajó TV kia­dását. (A kérését a testületi ülésről kiadott hiteles jegyzőkönyv alapján teljesít­jük. Samu István polgármester név­szerinti szavazást javasolt, melynek elfogadása után az alábbiak szerint alakult a szavazás: Samu István tartózkodott Gribovszki Béla nem Dr. Szvetits Zsuzsa igen Herman Ferenc igen Dr. Szabó Mária tartózkodott Schweitzer György tartózkodott Geregúr József igen Kanalas Zoltán igen Kocsi Tibor igen Dr. Kacsándi László igen Bencs László igen Petényi Barnabás igen Soltész Imre tartózkodott Szirmay László igen Bajáki Józsefné tartózkodott Kozma László tartózkodott­ Ennek ismeretében ne számítsa­nak az érintettek az elkövetkező vá­lasztásokon a támogatásunkra. Ab­ban bíztam, hogy a polgármester úr nem szavazta meg a TV költségeit. Ez szerencsére úgy történt, ahogy vártam; én ilyennek ismertem meg." Ugyancsak felháborodást és meg­döbbenést váltott ki szerkesztősé­günk tagjaiban, egy nem hivatalos formában, városszerte elterjedt ügy, mely fondorlatos formájában, szin­tén a Sajó TV-hez kapcsolódik. A szóbeszéd szerint a Sajó TV a Gyer­mekek Házában kíván stúdiót létre­hozni, nyilvánvalóan a már kisze­melt 4,5 millió Ft-ból. A terv, az elgondolás szépséghibája - a nagy pénz mellett-, hogy a TV megbízott képviselője, Varga Attila egyúttal a Városi Műv. Központ igazgatója is, aki nov­ elején még azt szerette vol­na tűzzel-vassal elérni, hogy a Vá­rosi Könyvtár gyermek­könyvtára költözzön a Gyermekek Házába, mondván: "A Gyermekek Háza le­gyen a gyerekeké!" A "nagy ötlet" megvalósítását - szerintük - a mi ott­létünk (A Péteri Szavak Szerkesztő­sége) akadályozza meg, tehát el kell onnan költözzünk. Mindent igyeke­zett elkövetni, hogy eltávolítson bennünket, létfontosságú helyünk­ről. A legtisztességesebb javaslata­inkat is elutasították. A testület nov. 21.-i "4,5 milliót a Sajó TV-nek" döntése után már nem kellett a gyer­mekkönyvtárnak a Gyermekek Há­zába költözni, már nem volt sürgős az ügy, már nem volt fontos a gyer­mekek érdekében cselekedni! Természetesen a stúdió kialakítása már mindennél fontosabb ügy lett. Itt már "magasabb szempontok", ma­gasabb érdekek domináltak. A kínos ügy tisztázása érdekében szerettem volna beszélni Varga úr­ral, de zsúfolt programja miatt, ez nem sikerülhetett. Később szabad­ságra ment, s így újabb akadályba ütközött a találkozásunk. Ezért he­lyetteséhez Vargáné Bányai Aranká­hoz a Városi Könyvtár vezetőjéhez fordultam, aki sajnos a "fondorlatos ötlet" hátteréről, megvalósításáról nem tudott adni megfelelő informá­ciót. (Folytatás a 6. oldalon.) Hurrá “hull a hó és hózik”! Mondhatná az ember, soha jobbkor, hiszen most van itt az ideje, de az örömbe sok üröm is vegyül. A tény: van olyan rendelet, hogy minden magánszemély, intézmény, vállalat köteles azt a közterületet, amely hozzá tartozik, tisztán tartani, ill. a havat eltakarítani. E sorok írásakor már öt nap telt el az utolsó jelentős hó hullása óta, de még mindig vannak olyan közterületek, amelyek nincsenek eltakarítva, ez jellemző többek között az önkormányzathoz tartozó intézmények, par­kolók takarítására is. Természetesen megértem, hogy váratlanul ért sokakat a nagymeny­­nyiségű hó, de hát mikor essen hó nem télen. A legnagyobb terület az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Jobban meg kellene szervezni a hó eltakarítást mint ezidáig, mert a tél még csak most kezdődik és nem válogat, hogy ünnep vagy hétköznap van, éppen ezért így kell felkészülni a tél ellen is. M. M.

Next