Postás Dolgozó, 1952 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1952-01-14 / 1. szám

11 Az 1951. év befejezése ismét jelentős lépéssel vitte előre a szocializmus építését Munkásosztályunk, dolgozó népünk, köztük a postásdolgozók is, takos harcot folytattak a felemelt tervek tel­jesítéséért és azt nemcsak elérték, ha­nem többségükben túl is haladták. Itt felmerül a kérdés, hogyan és miért vannak ilyen eredmények? — A vá­lasz egyszerű: egyre többen értik meg azt, amit Lenin elvtárs úgy fogal­mazott meg, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere és amiről Rákosi elvtárs azt mondta egyik beszédében, hogy ná­lunk is egyre többen értik meg a mun­kaverseny jelentőségét. Rákosi elvtársnak ez a megállapítása élő valóság. Ezt tanúsítja az a 32.060 postás versenyszerződés is, amelyet a postás dolgozók kötöttek az 1951-es évre és egyes kiemelkedő időszakokra. Az eredmények eléréséhez jelentős mértékben járult hozzá az is, hogy dolgozóink egyre élesebben vetik fel­ a tervek teljesítésének kérdését, a terv­­szerűséget, a műszak területén a szer­szám, anyagellátás, a forgalom terü­letén a menetrendszerűség betartását, az AB-mozgalmat, a felelősség, a fe­gyelem kérdését. Mindezek eléréséhez, megjavításá­hoz nemcsak bírálatokkal járultak hozzá, hanem számos java© arra, újí­­tással adtak segítséget. Ennek tudható be az, hogy a postai felemelt terveket általában teljesítettük, túlteljesítettük. A tervteljesítéshez igen nagy len­dítőerő volt az egyre emelkedő újí­tások és a takarékosság , a Gazda­­mozgalom elterjedése, mellyel közel 1,5 millió forint megtakarítást ér­tünk el. Szép példáit láthatjuk a tervtelje­­sítésnek üzemeink, hivatalaink egész sorában, mint pl. Alközpont a., Köz­ponti Járműtelep, Javítóműhely, Fő­posta, Keleti p., Bp. 62., 72., hivata­lok, amelyek közül nem egy, hanem több dicsekedhet többszörös és üzem­­címmel. Terveiket 110—130 százalék körül teljesítették és az évre szóló tervmunkákat részleteiben is már ok­tóber 31—december 21. között befe­jezték. A sok közül a Főpostát, ha meg­nézzük, az tűnik fel, hogy jó az üze­mi háromszög együttműködése, ami­nek folytatása, hogy megvan az egyes osztályok, dolgozók között is az együttműködésre való törekvés. En­nek eredménye, hogy tervüket már december hó 11-én befejezték. El­sősorban a takarékosság területén, sok egyre emelkedő teljesítményt ér­nek el. A szakszervezeti bizottságok vezetői hibát követnek el abban, hogy a po­litikai nevelőmunka mellett elfeledkez­nek arról, hogy tudatosítsák a szer­vezett munkamódszer átadásért járó jutalom ismertetését, amely szintén emelője,­­segítője a mozgalomnak. Az együttműködés hiánya Az együttműködés hiányát legjob­ban az bizonyítja, hogy ebben a kér­désben még a felsőbb vezetőségek kö­zött sem alakult ki elég szorosan az együttműködés,és ami kitűnik abból, hogy a Főosztály tervosztálya a szak­­szervezet meghallgatása, megkérdezése nélkül január elejére termelési érte­kezleteket rendelt el, ugyanakkor ha­sonló tárgyban egy nappal később a SZOT, illetve a szakszervezet szerve­zésében ismét meg kellett tartani. A tervteljesítés elhanyagolását, a nem kielégítő törekvést bizonyítja a Buvi­­halép, Soproni HA­LEP, Vezetékesrádió tervteljesítésénél megmutatkozott le­maradások. Hogy nem voltak elég harcosak a szakszervezeti bizottságok, azt bizo­nyítja az a tény, hogy november és­­december hónapban a kő kövön nem marad jelszóval a lemaradások jelen­tős részét behozták. Ez a jelenség egyébként elég álta­lános a postai üzemeknél és főleg a december hónap — függetlenül a de­cemberi csúcsforgalomtól — igen kap­­kodásszerűen zajlott le, ami pedig nem egyeztethető össze a szocialista tervgazdálkodással. Nem utolsó sor­ban kell megemlítenünk a dolgozók ja­vaslataival való törődést. A múlt év közepén tartották meg legjobb sztaha­novistáink az első együttes megbeszé­lésüket. Ezen a megbeszélésen sok ér­tékes javaslat, hozzászólás történt és mindez azért, hogy a munka megja­vuljon. Ennek ellenére a Főosztály il­letékes szakosztályai a műszak és for­galom többszörös „felkérése” elenére is csak most félév után jutottak el odáig, hogy válaszoljanak a felvetett kérdésekre.­­Hágától értetődik, hogy ilyen keze­lés mellett a dolgozók nem érzik azt, amit annyit hangoztatunk, hogy min­denben segítjük, támogatjuk az egész­séges kezdeményezésüket. Mindezen felsorolt hibák ellenére is meg kell állapítanunk, hogy­ dolgozóink nem hagyták, nem hagyják magukat és sok esetben a javaslattétellel egyidőben már meg is valósították gyakorlatban elgondolásaikat. Eszerint mégis úgy értékelhetjük az 1951. évi terv teljesítését, mint egy győzelmet, mert valamennyi százalék, amivel 100 fölött teljesítettünk, egy­­egy újabb csapást jelentett az­ impe­rialista háborús uszítókra, ugyan­akkor erősítette a béketábor, a szo­cializmus építését és ez a döntő. Ezeknél az eredményeknél azonban nem állhatunk meg és ezért számba kell venni a további feladatainkat. legfontosabb feladat a tervteljesítés, az, hogy­ minden szakszervezeti bizott­ság, de min­den postás dolgozó har­coljon azért, hogy felbontott tervvel dolgozhasson, hogy nap mint nap tel­jesíthesse a tervét. Segítséget kell adni a dolgozóknak, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt évben, most is meg­tehessék szocialista kötelezettségválla­lásaikat elsősorban a tervre, a taka­rékosságra, a minőségi munka meg­javítására. Fel kell használni a ter­melési értekezleteket arra, hogy a dol­gozók megtehessék javaslataikat és építő bírálattal megjavíthassák a munn­kát. El kell érni azt, hogy az öntudatos dolgozók elmondhassák a hibákat, mint pl. a munkafegyelem lazasága, amely Rákosi elvtárs szavai szerint legnagyobb fékje a termelésnek. A nagyobb eredmények elérése, a lemaradottak megsegítése érdekében minden szakszervezeti bizottság első­rendű feladata, hogy segítséget nyújt­son ahhoz, hogy Röder evtárs és Deák elvtárs kezdeményezésébe mi­nél nagyobb számban kapcsolódjanak be a postás sztahanovisták és dolgo­zók, hogy ezen keresztül ötéves terv í­vünk harmadik évét még eredménye­sebben fejezhessük be. Tervszerű munkával, előre az 1952. év feladatainak túlteljesítéséért! Bayer a Gazda­ mozgalom keretében vállalt 248.200 forint megtakarítást 274.964 forintra teljesítették. Az anyagtakarékossági vállalásukat 1190 forinttal teljesítették túl. Egy postai gépi kapcsolású távgépíró-köz­pont előzetes megépítési munkálatait előrehozva, november 25-e helyett no­vember 7-re készítették el, s ezzel 11.200 forintot takarítottak meg. De eredményeikhez nagyban hozzájá­rul a­z is, hogy a dolgozók megértették az elvtársi segítségnyújtás jelentősé­gét. A Főposta sztahanovistái csatla­­­koztak a Rőder-mozgalomhoz, hogy újabb sztahanovistákat nevelhessenek és felemelhessék az elmaradókat. Ez a­ segítségadás megmutakozik a táviratkézbesítő osztályon Balázs Pi­roska teljesítményében, aki Istenes Zoltán segítségadása folytán eredmé­nyét 97 százalékról 102 százalékra emelte. A távirászok közül segítség­adásával kiemelkedik Kinczel Hana, kinek segítségadása folytán Molnár Antalné távirász teljesítményét 98 szá­zalékról 60 százalékra emelte. Ha­sonló helyes segítségadás indult meg a Járműtelepen, Keleti-postán, Javító­műhelyben, amelynek eredményei fel­tétlenül a tervteljesítést segítik elő. Meg kell azonban látnunk az eredmé­nyek mellett azt is, hogy nem min­denki és nem mindenütt értették meg a tapasztalatátadás jelentőségét, a jó együttműködés fontosságát, a tervek maradék nélküli teljesítéséért folyó kö­vetkezetes harc szükségességét és a dolgozók javaslatainak végrehajtását. Ezt igazolja az a tény, hogy még min­dig vannak olyan sztahanovisták, akik nem kapcsolódtak be ebbe a mozga­lomba­ és nem segítik úgy a lemara­dókat, mint Cserp Gyula és Lengyel István szaktársak, kiknek oktatása nyomán a hozzájuk beosztott átképző- POSTAI DOLGOZÓ Üdvözöljük az új postaügyi minisztériumot Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendeletet hozott új minisztériumok létesítéséről, így a többi között külön postaü­gyi minisztériumnak megalakításáról. Kormányzatunk és pártunk intézkedése újabb megbecsülése a postás dolgozók munkájának, egyben a posta fontosságának kifejezése. Alig néhány hete, hogy a minisztertanács tervlezte a­­postás dolgozók fizetését, jelentékeny juttatást biztosítva a postás dolgozók többségének. Dolgozóink érzik kormányunk és pártunk gondoskodását, tudják, hogy e gondoskodást jobb munkával, a postaszolgáltatások megjavításával, a postának valóban szocialista postává való átalakításával hálálhat­ják meg­. Üdvözöljük Katona elvtársat az új postaügyi minisztérium élén, munkájához sok sikert kívánunk és ebben fegyelmezett, odaadó, jó munkával, minden erőnkkel támogatjuk. Tervbrigádok működése az alközponti TV-nél Az MDP II. kongresszusának hatá­rozata alapján üzemünk minden egyes részlegében 1951 augusztus havában megalakultak a tervbrigádok. A brigádok feladata akkor az volt, hogy vizsgálják meg a termelő cso­portoknál, osztályoknál a szűk kereszt­metszetet, kutassák fel a rejtett tar­talékokat, segítsék dolgozóikat a tervévben előírt munkák minél előbbi sikeres befejezésében. Ahol lemaradások mutatkoztak az anyagelőkészítésben, a terv teljesítésé­nél, ott a tervbrigádok tagjai tették meg javaslataikat a hiányosságok ki­küszöbölésére. Ugyanakkor tudatosító munkát végeztek az üzemben, mozgó­sították a dolgozókat az 1952. évi terv munkáinak előkészítéséhez. Szoros kap­csolatot tartottak az üzem dolgozói­val, kérdéseikre felvilágosításokat ad­tak, javaslataik megtételénél segítették őket. Jó munkájuk elősegítette, hogy vál­lalatunk éves tervét teljes részleteiben október 31-én, november 7-i ötmillió forintos vállalásunkat pedig 7.350.­100 forintra teljesítettük. A vállalat eredményeit elősegítették a tervbrigádok azzal, hogy rendszere­sen kéthetenként tartottak értekezletet és az ottani javaslatok alapján hozott határozatokat a­ tervbrigád tagjai vég­rehajtották. Az elvégzett feladatok kö­zött szerepel többek között a fenn­tartási osztály és építési osztályon a munkaerők szervezettebb munkába­­állítása. A távbeszélőberendezése­k jobb kihasználásának biztosítása, a minő­ségi munka megjavítása. A brigádtagok által végzett munka eredménye nem maradt el, így például a fenntartási osztályon a minőségi munka fokozatosan 10,6 százalékos jó­ságfokról decemberig 4,6 százalékra javult. A feladatok sokaságát csak úgy tud­ták elvégezni, hogy mindig szoros kap­csolatot tartottak dolgozóinkkal és ja­vaslataik megvalósítását figyelemmel kísérték. Brigádjaink figyelmet fordí­tottak arra is, hogy a termeléshez szükséges műszaki feltételek, anyagok, szerszámok biztosítva legyenek. Az üzemek közötti kooperációt he­lyesen értelmezték és a javítóműhely részére, a brigádok javaslatára, már december hónapban kiszállították fel­újításra az 1952 első negyedére be­ütemezett munkák bizonyos hányadát. Ezzel is elősegítették a javítóműhely tervszerű munkáját. Az 1952-es év első negyedévi mű­szaki keretszámok birtokában a válla­lat, a tervbrigádok javaslatai alapján, osztályonként egyénekre, munkapado­kig tervfelbontást végzett, ezzel is elő­segítve dolgozóinkat 1952. évi vállalá­saik megtételében. Az ötéves terv harmadik évének cél­kitűzéseit megvalósítani csak akkor tudjuk, ha a tervbrigádok fokozzák felkészültségüket és még több hasznos kezdeményezést indítanak el. Kertész István, az Alközpont ÜV bér- és termeié®! felelőse Dolgozó népünknek, az ország gaz­dáinak az új év kezdete a büszkeség és öröm ideje. A haza sorsáért fele­lősséget vállaló dolgozók szerte az or­szágban felteszik maguknak ekkor a kérdést, hogyan dolgoztak az elmúlt évben, mit végeztek és megtettek-e minden tőlök telhetőt a terv teljesí­tése, hazájuk és népük megerősítése érdekében Ezt a kérdést, mi, postás dolgozók is feltesszük magunknak. A postás dolgozók döntő, többsége becsülettel és örömmel felelheti, hogy tervét tel­jesítette, sőt túlteljesítette. Várjon minden postás dolgozó és minden postás üzem büszkén kijelent­heti-e? Nem, nem minden postás dol­gozó és nem minden postás üzem tel­jesítette 1951. évi tervét. Nem teljesítették azt a Soproni Há­lózatépítő Üzemi Vállalat dolgozói. Miért nem? Rákosi elvtárs mondotta: „a munka­­fegyelem lazasága egyik legnagyobb fékünk’'. Ha megvizsgálják, hogy a Soproni Hálózatépítő Vállalat tervlemaradásá­nak mi az oka, azonnal megállapít­hatjuk, hogy annak döntő oka a terv teljesítésének valóságos fékje éppen a munkafegyelem lazasága volt. De a számok jobban beszélnek, tehát november végéig a vállalat meg­alakulása óta összesen­ 7262 munkanap, az összes munka­napok 16,6 tized százaléka esett ki a termelésből igazolatlan hiányzások, mulasztások miatt. Emellett a hatalmas mulasztás mel­lett szinte eltörpülnek a többé-kevés­­­­bé fennálló nehézségek, mint az­­időn­ként éppen a rossz munkaszervezés miatt előálló anyaghiány és a sokat emlegetett ,,munkaerőhiány”, amelyet úgy akartak „megoldani”, hogy új munkaerőket kívántak felvenni, ahe­lyett, hogy a vállalat vezetősége pél­dát adó magatartással a dolgozóknak járó juttatások biztosításával, vagy a szakszervezeti bizottság a hibák fel­tárásával, a dolgozók közötti nevelő­munkával akadályozták volna meg a munka­erővándorlást. Hogy mi történt, erre talán legjobban megfelel Drávai István elvtárs, a november 20-án tar­tott termelési értekezlet­ felszólalása. ..Sokszor el lehetne intézni könnyű­szerrel olyan munkát, ami a torzsal­kodás következtében elakad. Számos ilyen torzsalkodás megszűnt­etése so­kat könnyítene munkánkon." A torzsalkodások és főként a vál­lalat volt vezetőinek torzsalkodása „elvonta a’ idejüket a legfontosabb kérdésnek, a munkafegyelem meg­szilárdításának feladatától. Fokozta ezt még az is, hogy Tarnóczi Lóránt szaktárs főkönyvelő a raktár­ban lévő és a távirdamunkások részé­re kiutalt szalonnából „rendezett va­csorát”, hogy a december 10-én ese­dékes bérkülönbözetet a vidéki kiren­deltségeknél csak 13, 14-én fizették ki, hogy a dolgozók jogos kívánságai­kat sürgető leveleikre cinikus hangú választ kaptak, mint László Gyula szaktárs Szombathelyen. Hogy pl. Ze­­lenyánszki György szaktársnak 3 hó­napig nem fizették ki áthelyezése al­kalmával az átköltözési díjat, ugyan­akkor Tarnóczi szaktárs az útiszám­­lájában taxi és magánorvosi díján is elszámolt és szabadságáról is, kiren­deléséről is későn tért vissza. Ezekről tudtak a vállalat dolgozói is, de tudtak arról is, hogy a válla­latvezető és a főkönyvelő december 6-án összepofozkodtak. IV., V., VI. ’* vá­mban 1006 munkanap VII. ., 706 VIII. ’ ., 632 IX. ., 2359 X. ., 1603 XI. , 956 1952 január 14 Ezek és hasonló esetek az amúgyis elhanyagolt munkafegyelmet tovább lazították. ..tőlünk követelnek munkafegyelmek egymással verekedő vezetők?” — mon­dották a pápai távirdamunkás szak­társak. De nem is tudhatnak a mun­kafegyelem megszilárdítása terén el­érni eredményeket olyanok, mint pld. Karádi szaktár­s, a szombathelyi épí­tési kirendeltség vezetője, aki a mun­kásszállóból szalmazsákot és Hendi Erzsébet, szakszervezeti bizottsági tit­kár, aki lepedőket vitetett haza laká­sára. Ehhez persze hozzásegítette őket dr. Tárnok Pál szaktárs „munkája" is, aki papíron parancsol,de valójában nem vesz észre ilyen súlyos eseteket. sem csoda tehát hogy a vállalat november végéig alig 80 százalékra teljesítette tervét. És a tervosztály vezetőjének felvilágo­sítása szerint, a december havi ered­ményekkel együtt is csak kb. 90 szá­zalékot teljesítettek. (A kiértékelés folyamatban.) Rákosi elvtárs a munkafegyelemmel kapcsolatban azt is mondotta: „mi­nél hamarabb teremtünk e téren ren­det, annál erőteljesebb lesz a fejlő­désünk!” A vállalat új vezetőségének és szakszervezeti bizottságának sür­gős feladata a munkafegyelem meg­szilárdítása, a helyes munkaszervezés kialakítása, minden kirendeltségnél megfelelő munkásszállások biztosítása, a dolgozók politikai és kulturális ne­velése, a terveknek minden egyes dol­gozóig való felbontása, a munkaver­seny szervezése, a verseny nyilvános­ságának biztosítása. A szakvezetők azonban a munka­­fegyelem terén csak akkor tudnak eredményt elérni, ha a kommunisták és az élenjáró dolgozók, a szakszer­vezeti szervek és funkcionáriusok se­gítik őket ebben a harcban. Ha ki­alakítják azt a légkört, „amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlen­ség szégyen és gyalázat” Sz. F. Brigád­kézbesítés a Keleti Postán A posta­ leírt alpterj­eszt­és bevezetésé­­­vel egyidőben a brigádkézbesítésre való áttérést javasolta szakszerveze­tünk és a szakvezetés kézbesítőink­nek. A brigádkézbesítést kézbesítőink ennek ellenére az ismeretlen, az új iránti ellenszenvvel fogadták. Azonban a Szovjetunió tapasztalatai és az az­óta­ eltelt idő bebizonyította, hogy a brigádkézbesítés valóban jó és a kéz­besítők érdekeit szolgálja. , Iit bizonyítja a Keleti Posta példája is, ahol 1951 április 1. óta brigádban kézbesítenek Itt is voltak hibák, amiket időközben megszüntettek. Három ízben tervezték át az eredeti hetes brigádokat. A bri­gád mai formája minden tekintetben megfelel és elősegíti a hírlapkézbesí­tés által fokozottabb­­követelmények elé állított szaktársak munkáját. A je­lenlegi brigádban a járás A és B kéz­besítője közül az egyik héten az A, a másik héten a B kézbesítő viszi a hírlapot. Ahol a kézbesítendő hírlap­­darabszám­ ezt megkövetelte, hírlap­­betét járatot szerveztek. Megszervezték a kézbesítők közötti versenymozgal­mat. Ezzel a beosztással a hírlapot kézbesítő szaktárs a hírlap kézbesítése után csak egy levélindítással indul, míg a másik kézbesítő viszi a kétszeri levélindítást. így mindkét kézbesítő­nek csak kétszer kell kiindulnia, még­is biztosítva van a hírlapok kézbesí­tése, valamint a kétszeri levélindítás. így elérték azt is, hogy minden má­sodik szombaton és vasárnap szabad­napot adhatnak a kézbesítő szaktár­saknak. Hetenként rendszeresen brigádértekezletet tartanak A brigádértekezleten megtárgyalják a hírlappal kapcsolatos új rendeleteket, tudnivalókat, értékelik az előző hé­ten elvégzett munkát, megbeszélik az esetleges panaszokat, reklamációkat. A brigádértekezletek a brigádtagok szép fejlődését mutatják. A brigád­ban végzett kollektív munka a hír­lapterjesztést is elősegíti. Amíg a hi­vatal júniusi lapforgalma 53 ezer volt, addig a novemberi 64 ezerre emelkedett. Ugyanilyen emelkedés ta­pasztal­ható az előfizetésgyűjtéseknél is. Júniusban 42, októberben 67, no­vemberben pedig 102 új előfizetőt gyűjtöttek a brigádtagok. Jelenleg a brigádnak 2658 előfizetői példánya és 2400—2800 árusítási példánya van át­lag havonta. Zalaegerszegről is hasonló eredményről számolnak be. Október 7-én alakították meg a bri­gádokat. A brigádkézbesítés beveze­tése óta három ízben érkezett panasz késedelmes kézbesítés miatt, de az is közvetlen az brigádkézbesítés beveze­tése után. A brigád megalakításakor a kézbesítők idegenkedtek a brigádtól és minden érvet felhoztak az ellen. Hivatkoztak arra, hogy a brigádkéz­besítés bevezetésével nagyarányú le­morzsolódás áll elő. Azóta megszűn­tek a panaszok, a kézbesítő szaktár­sak megszokták, sőt ma már világo­san látják, hogy a brigádkézbesítés bevezetésével heti szabadnapjuk biz­tosítását érték el. Lemorzsolódás sem történt, ellenkezőleg, az előfizetők számában örvendetes emelkedés kö­vetkezett be. A brigádkézbesítéssel kapcsolatban ugyanaz a helyzet Debrecenben is, mint az előbb említett két hivatalban. Láthatjuk tehát, hogy a brigádkéz­besítés jó, az a kézbesítő szaktársak érdekeit szolgálja. Egy tanulságot azonban le kell szűrnünk, mégpedig, hogy a brigádok megalakításánál nem kell feltétlenül ragaszkodni a meg­adott formához, hanem olyan mód­szert kell kidolgozni és bevezetni, amely a helyi viszonyoknak megfelel s a gyakorlatban is jól beválik. Sz. S.

Next