Postás Dolgozó, 1957 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1957-05-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A POSTA SOK SZABAD SZAKSZERVEZETETEK LAPJA I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ára 30 fillér 1957 MÁJUS HÓ A postás dolgozók bérrendezéséről Január óta npa első ízben írunk és nyilatkozunk a pos­tás dolgozók béremeléséről. Nem egy állománycsoportban már megtörtént a béremelés — január és március hóna­pokban. Most újabb örömhírt közölhetünk a posta forgalmi és adminisztratív dolgozóival. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány hatá­rozata alapján június 1-től újabb havi 6 millió forint ösz­­szegű béremelést biztosít a pos­ta forgalmi, adminisztratív és egyes még béremelésben nem részesült dolgozóinak. Milyen nagyobb béremelé­sek történtek 1956 decem­ber óta ? Elsőnek 1956 december l-től a posta gépkocsivezetőinek bérrendezésére került sor 1­1 millió forint összeggel. Egy hónap múlva, 1957. ja­nuár l-től a munkásállomány­­csoport és a posta kisegítő dol­gozói részesültek 1 336 ezer forint béremelésiben, március l-től pedig a műszaki állo­mánycsoport bérrendezésére került sor 600 ezer forint ösz­­szeggel. Ha mindezeket összeadjuk, a postás dolgozók összesen 9 millió forint béremelésben ré­szesültek. E béremelésnek nagyságát és jelentőségét könnyen meg lehet állapítani, ha szembe állítjuk a posta ja­nuár előtti béralapját, amely feb. 42 millió forint volt, a 9 millió forintos béremeléssel, amely átlag 21 százalékos bér­emelést jelent és forintban ki­fejezve átlag 217 forintnak felel meg. Természetesen ez az ös­­­szeg állománycsoportonként és ezen belül dolgozónként is változik. Egy ilyen mértékű béreme­lés mindenek­előtt azt bizo­nyítja, hogy a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elismeri és értékeli a postás dolgozók becsületes, ál­dozatkész munkáját. Nem árt összehasonlítani a béremelés mértékét a népgazdaság egyéb területén végrehajtott béreme­léssel is, pl. a MÁV, az or­vos—egészségügyi dolgozók, a közalkalmazottak, vagy akár az ipari dolgozók béremelésé­vel is, ahol 10—15 százalékos átlag béremelések történtek. Ebből megállapítható, hogy a bérrendezés során javult a postás dolgozók kereseti ará­nya a népgazdaság hasonló te­rületein foglalkoztatott dolgo­zókéhoz viszonyítva. Elindul­tunk azon az úton, hogy a helytelen aránytalanságok fo­kozatosan megszűnnek, sőt egyes területeken már meg is szűntek. Mit kívánunk megoldani a bérrendezés során? A postás dolgozók többsége kifogásolja a jelenlegi postai bérrendszert és helyébe a köz­­igazgatási, úgynevezett „stá­tus-bér’­ rendszert javasolja bevezetni. A Szakszervezet El­nöksége és Központi Vezető­sége figyelembe vette a dol­gozók kívánságát és úgy hatá­rozott, hogy június 1-től a bér­emeléssel egyidőben át kell térni — az új „státus“a bér­rendszerre. Ennek megfelelő­en a Vezérigazgatósággal kö­zösen elkészítettük a rang­bértáblázat, az állományok közötti pénz­felosztás, és a munkaköri bértáblázat terve­zeteit. Természetesen, figye­lembe kell venni, hogy a tel­jes ,„státust” bérrendszerre való áttéréséhez a jelenleg ka­pott összeg — bár a körülmé­nyekhez viszonyítva igen je­lentős — nem elég. Ezért most csak egy nagy lépést te­szünk előre a „státus" rend­szer bevezetése terén. Milyen alapvető változá­sokat tartalmaz a terve­zet? A jelenlegi bérrendszerben a rangbér átlag 261 forint, amely az alapbér 27.8 száza­lékának felel meg. A „státus’­ bértervezet szerint a rangbér átlag 62.7 százalék, amely 707 forintnak felel meg és 37.3 szá­zalék lenne a munkaköri bér. Ez a fizetési rendszer és ezek az arányok sokkal in­kább figyelembe veszik a szolgálati éveket, a rangot, a szakmai gyakorlatot, mint a jelenlegi bérrendszer. Jobban ösztönöz a szaktanfolyamok elvégzésére és a továbbképzés­re. Nagyobb megbecsülést je­lent az idősebb dolgozók ré­szére. Ugyanakkor a 37,3 szá­zalékos (421 forint) átlag mun­kaköri bérarány biztosítékot nyújt a nagyobb felelősséget vállalók, szakmai munkájukat kifogástalanul végzők, nehe­zebb fizikai munkát végzők, jól dolgozó fiatal postások anyagi megbecsülésére is. A fenti összegekben termé­szetesen nem szerepel a dolgo­zók változó bére (az egy főre eső jutalmazási­ keretösszeg, prémium stb.), amely végső soron a postás dolgozók átlag­keresetébe szintén beleszámít. Az új rangbértáblázat a fia­talok gyorsabb előrehaladása, szakismeretük gyorsabb meg­szerzése céljából kezdetben 2 év, majd 3 évenkénti maga­sabb fizetési fokozat elérését biztosítja és 16 éves szolgálat után tér át az 5 évenkénti magasabb fizetési fokozat biz­tosítására. Kezdetben az egyes fizetési fokozatok közti kü­lönbség kb. 60 forint lenne, 10 év­ után már 40 forintra csök­kenne. A munkaköri bértáblázat gyakorlati alkalmazását nagy­mértékben egyszerűsíteni kí­vánjuk. Vagyis még a jelenle­giben 535 „tól-ig’1 bértétel sz­e­­repel, az elkészült tervezetben már csak összesen 12 „tól-ig’1 bértétel van, ha azt is figye­lembe vesszük, hogy a 12 bér­tétel közül 4 a vezetőkre vo­natkozik, és mindössze 8 bér­tétel közé kell a postás dol­gozókat besorolni, az egysze­rűsítés mértéke könnyen le­mérhető. Nem kell mint eddig, úgy­szólván minden munkahely változtatásánál a dolgozókat átsorolgatni, amely a dolgozó számára bizonytalanságot és ezenkívül sok adminisztrációt is jelentett. Könnyebben lehet az egyes munkahelyek között mozgatni a dolgozókat — te­hát­­ munkaerő gazdálkodás szempontjából előnyösebb, és a béralap , gazdálkodás szem­pontjából is sok előnyt jelent. Az új munkaköri bérrend­szer csak igen ritkán és az esetben jelent egy-egy dolgozó számára változást, ha jóval nagyobb beosztásba kerül, vagy büntetésből alacsonyab­ba. Már most sok vita előzi meg a forgalmi dolgozók jutalma­zási rendszerét. Többen azt javasolják, hogy szüntessük meg, és az alapbér (rang­vagy munkaköri bér­ emelésé­re fordítsuk, mert elosztása igen sok helyen kifogásolható, sérti a dolgozók igazságérze­tét. Egyes vezetők egyik hó­napban egyeseknek, másik hó­napban másoknak, végülis sorba mindenkinek egyformán adnak. Vagy az igazgatósá­gok nem ismerik megfelelően a kishivatali dolgozókat és nem helyesen osztják szét kö­zöttük a pénzt. Mások azt tanácsolják, hogy az egy főre eső havi 25—28 forint összeget negyedévenként osszák szét üzemi jutalék, vagy jutalmazás formájában, mert így nagyobb összeg áll rendelkezésre és sokkal igaz­ságosabban lehet elosztani a dolgozók között. Az bizonyos, hogy a szor­galmas — becsületes — lelki­­ismeretes munka megjutalma­­zása mindenkép helyes, — ha a gyakorlati végrehajtása jól és célszerűen történik. A fent említett bérezési té­mák ma már konkrét tárgya­lás alapjait képezik, de ezek még tervezetek. Végleges bér­rendszer kialakítása és a bér­rendezés végrehajtása még hátra van és igen sok munkát jelent úgy a szakszervezetnek, mint a postavezérigazgatóság­nak egyaránt. Minden­esetre az előző bér­rendezések hibáiból tanulni akarunk és azt szeretnénk, hogy olyan egyszerű, a posta sajátosságait figyelembe vevő, a postás dolgozók kívánságá­nak és érdekeinek legjobban megfelelő bérrendszer legyen, amely magában foglalja a postás dolgozók és a postai érdekeket egyaránt. Olyan bérrendszert akarunk, amely hasznos és célszerű a dolgo­zók és a postaszolgáltatás el­látása szempontjából. Ezért a bérrendszer végle­ges kialakítása során széles körben be fogjuk vonni a posta különféle szakterületén fog­lalkozott dolgozókat,­­ hogy megismerjük vélemé­nyüket. Igen komolyan szá­mítunk az elnökség és területi bizottságok mellett működő szakcsoportok véleményére, javaslataira és minden szak-­­ szervezeti aktíva segítségére. A postás dolgozók véleménye, javaslata után kerül végleges eldöntés végett az elnökség és a központi vezetőség elé. Biztosak vagyunk abban, hogy a szakszervezet aktívái, akik nagyon, sokat segíthetik a helyes bérrendszer végleges kialakítását, minden igyekeze­tükkel segíteni is fogják ezt a nehéz és felelősségteljes mun­ka maradéktalan végrehajtá­sát. Bizonyára sokan nem remél­ték az elmúlt év végén, hogy olyan, hatalmas gazdasági ká­rok után, amelyek népgazdasá­gunkat érték az ellenforrada­lom alatt és azt követően, hogy olyan mérhetetlen ter­melési kiesés után rövid idő elteltével életszínvonal eme­lésről beszélhetünk. Hogy ilyen mértékben fog javulni általá­ban a dolgozók, köztük a pos­tás dolgozók megélhetési vi­szonya, minden bizonnyal ke­vesen gondolták. Ma már egyre többen látják világosan még azok is, akik decemberben nem ezt vallot­ták, hogy csak a becsületes al­kotó munkával tudunk ma­gunknak szebb és boldogabb életet teremteni. Ez az előre­haladás a dolgozók életszín­vonalának emelése tekinteté­ben nem is lett volna elképzel­hető a termelő munka megin­dulása, fokozatos fejlődése, a baráti országok nagymértékű gazdasági és politikai segítsé­ge nélkül. A becsületes munka eredmé­nye, hogy egy-egy lépést előre megyünk és további munkán­kon múlik az is, hogy milyen, ütemben tudjuk megoldani a postás dolgozók problémáit, és milyen ütemben javulnak élet- és munkakörülményeik. BESENYEI MIKLÓS alelnök NYUGDÍJASAINK MEGBECSÜLÉSÉÉRT Szakszervezetünk elnöksége folyó évi április 18-i ülésén foglalkozott a postás nyugdíja­sok helyzetével, problémáival. Az elnökség megállapította, hogy a postás nyugdíjasok leg­fájóbb sérelme — főleg az 1952. évben indokolatlanul megvont postás nyugdíjak ügye — meg­oldást nyert. Az elmúlt év vé­gén megjelent pénzügyminisz­tériumi rendelet értelmében az összes postás nyugdíjas vissza­kapta nyugdíját, aki ezt kérte, akit 1945. április 4. után jog­erős bírói ítélettel állásvesztés­re nem ítéltek, illetőleg a köz­ügyektől nem tiltottak el. A rendelet megjelenéséig a szakszervezetnek sikerült több mint 100 esetben a postás nyugdíjasok indokolatlan nyug­díj megvonását megszüntetni. Ezen túlmenően a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa útján kormányunktól több ízben kér­tük e­l jogos és fájó — prob­lémák orvoslását. Az említett pénzügyminisz­tériumi rendelet végrehajtása igen komoly előrelépést jelen­tett. Államháztartásunk nehéz helyzetére való tekintettel azonban az indokolatlanul megvont nyugdíjak vissza­adása esetén a postások részé­re saját jogon maximum 500 forintot, szerzett jogon maxi­mum 250 forint ellátási össze­get folyósítanak. Szakszervezetünk elnöksége a jelenlegi nyugdíjtörvény hiá­nyosságait mérlegelve és a postás dolgozók régi jogos kí­vánságait figyelembe véve kéri a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján a Minisztertaná­csot, hogy a jelenlegi nyugdíj­­törvény egyes be nem vált ren­delkezéseit minél előbb módo­sítsa, figyelembe véve az ál­lamháztartás helyzetét. Elnökségünk határozatot ho­zott arra vonatkozóan is, hogy a nyugdíjasok által befizetett tagsági díjakat teljes egészük­ben segélyek vagy más szo­ciális juttatások formájában, de a nyugdíjas tagok részére teljes összegben visszatérítsük. Az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtörténtek. Ezen túlmenően — lehetőleg még ebben az évben — a nyug­díjasok szociális segítése cél­jából meg kell vizsgálni a Pos­tások Szakszervezete kezelésé­ben külön segélyalap létre­hozásának lehetőségét és ha mód van rá, sürgősen létre­hozni. Mind nyugdíjas szaktársaink, mind dolgozóink láthatják, hogy szakszervezetünk elnök­sége hathatósan segíteni kí­vánja a jó munkában megöre­gedett postás dolgozókat a leg­fontosabb problémáik meg­oldásában. ZSUFFA SZABOLCS Kossá István az új közlekedés- és postaü­gyi miniszter Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán Kossá István elv­társat közlekedési és postaügyi miniszterré választották. Felelősségteljes munkájához a postás dolgozók nevében ezúton kívánunk erőt és egészséget. Amikor kérjük, hogy a postástak érdekeit, problémáit kezelje messzemenő megértéssel, ígérjük, hogy munkájában mindenkor támogatjuk, bízva abban, hogy közös erőfeszítéssel mielőbb valósággá válik közös célunk, a szocialista posta felépítése. A balatonalmádi üdülőnk.. A postás dolgozók jóleső örömmel és megnyugvással vették tudomásul azt a hírt, hogy a Balatonalmádi postás üdülő szakszervezetünk közbenjárására visszakerült a postások­hoz. A 70 személy befogadására alkalmas üdülőben az idén már a postás dolgozók élvezik a nyár örömeit. KÖSZÖNTJÜK OL­VASÓINKAT! A mai nappal ismét meg­jelenik szakszervezetünk lapja, a Postás Dolgozó. Régi kívánsága teljesül ezzel a pos­tásoknak ! A Postás Dolgozó meg­jelenése igen nagy jelentőségű, mert dolgozóink — akik az or­szágban szétszórtan közel 3700 postahivatalban végzik felelős­ségteljes munkájukat — tájé­koztatást kaphatnak a szak­­szervezet sokirányú: érdekvé­delmi, szociális, kulturális, sport stb. munkájáról De ezen túlmenően jelentős esemény azért is, mert dolgo­zóink számára lehetővé válik, hogy a lap hasábjain meg­írhassák örömeiket, panaszai­­kat, problémáikat. L­apunkat a szocializmus építésének, a postás dol­gozók felemelkedésének, a né­pek testvéri összefogásának és a béke megvédésének szolgála­tába állítjuk. C­élunk, hogy a postás dol­gozóknak megbecsülést szerezzünk a jó munka alap­ján. Segíteni kívánjuk a posta­szolgáltatás megjavítását, hogy a posta régi hírnevét ismét visszaszerezzük. Meggyőződé­sünk, hogy a szolgáltatások megjavítása, az önköltség csökkentése, a becsületes mun­ka előrehaladásunk alapvető feltétele. S­zínesen, érdekesen sze­retnénk lapunkat szer­keszteni, amely valóban tük­rözi a postás dolgozók életét, hogy szaktársaink megtalálják benne az őket érdeklő cikke­ket. Hogy a Postás Dolgozó be­tölthesse hivatását, ahhoz az szükséges, hogy szaktársaink tevőlegesen segítsék a szer­kesztőség munkáját. Ezért arra kérjük a postás dolgozó­kat, keressék fel szerkesztő­ségünket leveleikkel, írják meg, mi történik hivatalukban, üzemükben, de keressenek fel minden problémájukkal, amely akár a postás dolgozók összes­ségét, akár egyeseket érint. Azt akarjuk elérni, hogy lapunk az egész nagy postás család szívesen olvasott sajtója legyen. Ehhez kérjük minden szaktársnő és szaktárs segítségét. Újra a becsületes úton... Az októberi ellenforradalmi események a miskolci Hálózat­építő­ Üzemet is megzavarták munkájában. Az a munkalen­dület, ami általában az üzem dolgozóit jellemezte, megtor­pant. Ilyen körülmények kö­zött az előírt terv- és munka­­teljesítésről szó sem lehetett. Az 1957 januárja még bizo­nyos mértékig magán viseli az őszi események nyomait, azon­ban munkásaink öntudata és munkakészsége azt bizonyítot­ta, hogy az élet megindult. Az üzemvezetés munkáját nagyban segítette kormányza­tunk rendelkezése, amely alapján a távírda-munkások bérezése jelentősen megválto­zott. Az I. évnegyed értékelé­se bizonyos lemaradást muta­tott az 1956 hasonló évnegye­déhez viszonyítva, azonban a 99,1 százalékos tervteljesítés mégis azt bizonyítja, hogy dol­gozóink a részükre juttatott anyagi segítségért hálásak. A minőségi munka 0,08 szá­zaléka, valamint az egy mun­kásra eső teljesítményi érték 102,4 százalék értéke azt bizo­nyítja, hogy dolgozóink meg­értik kormányzatunk törekvé­sét és minőségileg jó munká­val igyekeznek azt viszonozni. A régi bürokratikus módsze­reket elhagyva, a jól bevált munkaversenyeket is felújítot­­­ták, belátva azoknak egyéni és nemzetgazdasági jelentőségét. A 372. Szoboszlay Barna-féle brigád páros versenyben áll a 374. Varga László-féle brigád­dal, a 373. Kovács I András­­féle brigád a 376. Kovács II András-féle brigáddal és a 375. Vacsi Márton-féle brigád a 377. Fedák Albert-féle brigád­dal. Bízunk abban, hogy ezek a nemes versengések tartalom­mal telnek meg. Tóth János ÜB-elnök, Miskolc Szakszervezetünk álláspont­­ja, hogy a postás dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülé­sét a jó munka alapján k­ell biztosítani. Különbséget kell tennün­k a jó munka alap­ján a dolgozók között is. Ezért is fogadjuk örömmel a miskolci Hálózatépítő Üzem eredményeit. Kérjük olvasóink véleményét a postán kialakí­tandó munkaversenyről.

Next