Postás Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Biztató eredmények, 1973. évi tennivalók (Folytatás az 1. oldalról) fekvéseket, viszont minden bürokratikus, lélektelen végrehajtás ellen fel kell lépni. Bérpolitikánk — A dolgozók jobb munkájának emelője, az erkölcsi elismerés mellett az anyagi ösztönzés, a bérezés. Előttünk jól ismert az a nehéz helyzet, amiben voltunk, s amelyen nagyrészt most túl leszünk. A posta és a szakszervezet vezetőit ez a kérdés nemcsak a munkabér, hanem a munkavégzés vonatkozásában is foglalkoztatta. Nem közömbös számunkra, hogy lesz-e elegendő postás, de az sem, hogy milyen az általános, szakmai műveltség, a munkamorál. A IV. ötéves terv időszakára kongresszusunk határozatában jelöltük meg az átlagbérek, jövedelemszintek összegét. Az eddig végrehajtott intézkedések és az 1973-as bérfejlesztés e határozat megvalósításának része. Elnökségünk megállapította: a forgalmi dolgozók átlagbérnövelése terv szerint biztosítja a munka szerinti elosztás érvényesülését. Gondoskodni kell tehát az új bérrendszerre való átállással kapcsolatos kötelezettségek lezárásáról, a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtásáról, s az ezután fennmaradó összegből, a különböző postaszervek és dolgozók közötti differenciált felosztásáról. Segítjük és ellenőrizzük — mondotta az előadó — a közösen kialakított és elfogadott irányelveknek megfelelően a bérfejlesztés végrehajtását. Kötelességévé tesszük minden szakszervezeti szervnek, hogy segítse a központi döntés végrehajtását, és ne engedje az attól való eltérést. Legyenek figyelemmel arra is, hogy a „beszabályzott” munkakörök alapbérátlaga a későbbiekben ne csökkenjen, a nyugdíjazás és egyéb kiválások során felszabaduló bérek ne kerülhessenek át más munkakörökbe. A most kialakított bérarányokat stabilizálni kívánjuk. Seftítünk! A továbbiakban Bíró B. József arról beszélt, hogy a tervek végrehajtása szoros kapcsolatban van a dolgozók szocialista szellemű, ideológiai és kulturális nevelésével, a sokoldalú politikai tömegmunkával. Szakszervezetünk felelőssége e vonatkozásban éppen olyan értékű, mint a gazdasági munka. A szakszervezeti szervek tettekkel, meggyőzéssel, példamutatással lépjenek fel a közömbösség, a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, az önzés ellen. Segítsék a gazdasági vezetőket a fegyelem megszilárdításában, a szolgáltatások színvonalasabbá tételében — mondotta. Befejezésül hangoztatta: szervezeti erőnkkel biztosítjuk a postás dolgozók aktív részvételét a tervek végrehajtásában, segítjük hazánk hírközlési igényeinek kielégítését, s azon munkálkodunk, hogy szakszervezetünk tevékenysége az MSZMP X. kongresszusa határozatainak megfelelően gazdagodjék, s növekedjen a szerepe. Egyetértünk az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i határozataival, amelyek a X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtását célozzák. Úgy kell dolgoznunk, hogy azok maradéktalanul megvalósuljanak. A vita A két írásos, illetve szóbeli beszámoló feletti vitában elsőként Benke Gézáné kapott szót, aki mint az Országos Postás Nőbizottság elnöke ecsetelte a dolgozó nők érdekében eddig tett intézkedéseket, de sürgette a munkaidő-csökkentést. Szabó Géza (Sárospatak) méltatta a IX. kongresszus határozata végrehajtásáért eddig tett intézkedéseket, s egyetértett azzal is, hogy az ez évi tervfeladatokat, az elmúlt évhez hasonlóan széleskörűen kell megtanácskoznia a dolgozóknak. Szólt a javuló információról, s arról, hogy ez évben a dolgozók várják a differenciált bérezés megvalósításának jeleit. Csáki László (Kábel Üzem) szintén a gazdálkodás eredményeit elemezte, s Benkő Tibor (Sopron) a tervek reális készítését hangoztatta. Tanos Lászlóné (Budapest) a dolgozók lakásépítésének segítését dicsérte, de javasolta, vegyék figyelembe a kamatmentes kölcsön elbírálásánál: több kedvezményt adni a több gyermekes családoknak, fiataloknak. Juhász István (Nyíregyháza) a megalapozott bírálatok megszívleléséről szólt, s arról, hogy sokan összetévesztik a humanizmust a liberalizmussal. Említette, hogy az 1972 végén megtartott szakszervezeti taggyűléseken a dolgozók kedvezően fogadták az őszinte számvetést. Kiss Ernő (Miskolc) a területen dolgozó postások munkakörülményeinek javításáról adott számot, de őszintén elmondta: a körzetmesterségek dolgozóinak e szempontból még mindig kedvezőtlen a helyzete. Hargitai Antal (Budapest) : Soha nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a lelkes célok megvalósítója a dolgozó ember, azok, akiknek a postai munka hivatásnak számít. De a jó munkavégzésnek sok-sok előfeltétele van, így a kielégítő munkaszervezés és irányítás. Ezután Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, a posta vezérigazgatója kért szót. Meleg szavakkal köszönte meg a Központi Vezetőségnek, a szakszervezeti tisztségviselőknek és az összes postás dolgozónak az elmúlt évi helytállást, az elért eredményeket" ‘ ' “ f ,gyunk! Tárgyilagosan vetettek számot a postásság múlt évi eredményeit illetően és határozták meg a további tennivalókat. Mindez a legjobb ismérve a közösségért végzett munkának. Bizonyos vagyok abban, hogy a Központi Vezetőség tagjai, a szakszervezeti aktivisták saját területükön szószólói lesznek az itt elhangzott tervek, célok végrehajtásának. Szerintem e központi vezetőségi ülést akár végighallgathatták volna a postát igénybe vevő milliók is, hiszen, amikor önök a szolgáltatás minőségi javításáért beszélnek, az a lakosság érdekeit szolgálja. Nagyon fontos, hogy jobban felhasználják a szakszervezeti mozgalom adta lehetőségeket a szocialista tudatosság kialakítására. Szerintem a postásság a szó nemes értelmében a közösségért dolgozik, s ezt nem is lehet minden esetben anyagiakkal honorálni. Sok sikert kívánok Önöknek és minden postás dolgozónak az ez évi és a további feladatok végrehajtásához — mondotta befejezésül Papp Árpád (Taps). Bíráltunk — intézkedtek Októberi számunkban „Előbb a saját portán'’ cím alatt írtunk a Verseny utcai Vámcsomag osztály dolgozóinak munkakörülményeiről, a megoldandó problémákról. Dejcző Gábor, a Budapesti Postaigazgatóság vezetője levélben értesítette szerkesztőségünket: intézkedik a kazánházból kiszűrődő széngáz megszüntetéséről és a kifogásolt hiányzó tető építéséről. Hamarosan több helyiséget kifestenek és a mosdók, zuhanyozók hibáit is felszámolják. Kértük azt is, hogy a PÉKÜ elköltöztetésével megüresedő helyiségek elosztásába vonják be az illetékes vezetőket, mert hiszen a szóban forgó osztályon sok helyütt zsúfoltan dolgoznak. Az igazgatóság szerint ez a kérdés még nincs véglegesen eldöntve, de természetes, hogy végleges intézkedés előtt kikérik a szakmai és szakszervezeti szervek vezetőinek véleményét. Szintén októberi számunkban vetettük fel a Vas megyei postahivatalokban dolgozók problémáit. Mészáros Antal, a Soproni Postaigazgatóság helyettes vezetője közölte, hogy a távbeszélő helyiségek hangszigetelése beruházási probléma. (Szerintünk nem, hiszen egyszerű gyékényszőnyeggel is megoldható a dolog, az pedig nem kerül olyan sokba.) A nicki hivatal kevés tüzelőátalányával kapcsolatosan intézkedés történt. Megoldódott a répcelaki posta takarítása is. Németh Jenőné Rábapaty hivatal bérpanaszát és a távbeszélő központ hibáit orvosolták, Sárvár és környéke segélyt kérő telefonjait megjavították. Szombathely 1. sz. ph. ablakainak balesetmentes átalakítása ez év elején megtörténik. Novemberi számunkban „Hűség, helytállás , rossz munkakörülmények” cím alatt kifogásoltuk a Szolnok megyei távközlési dolgozók munkakörülményeit. Schneider József, a Debreceni Postaigazgatóság helyettes vezetője közölte levelében, hogy a Szolnok megyei Távközlési Üzem valóban elavult, zsúfolt és rövidesen új, korszerű munkahelyet kapnak. (Azóta már ez meg is történt.) Elismerte azt is, hogy a körzetmesterségek dolgozóinak nagy része igen mostoha körülmények között végzi feladatát. A korszerűsítés beruházási keret hiánya miatt húzódik el. Az igazgatóság IV. ötéves tervében szerepelt a kunszentmártoni új postaház és körzetmesterség építése, de ez az ismert okok miatt korszerűsítésre változott át. Az igazgatóság területén általában problémát okoz, hogy a postaszervek korszerűtlen épületben működnek, nagyon nehéz tehát a radikális megoldás. „Nincsenek kicsinek tűnő gondok” című cikk szintén a Debreceni Postaigazgatóságot érintette. A tiszavasvári postaház legutóbbi felújítása óta 10 évig megfelel a célnak. Tiszatokon az új posta műszaki átvétele december 25-én rendben megtörtént. A nagyhalászi szolgálati lakás cserépkályhájának javítási igényét nem tartják megalapozottnak, hivatkoznak a megfelelő vezérigazgatói utasításra. A problémák ellenére az igazgatóság helyettes vezetője szerint eredményeket is értek el a munkakörülmények javítását illetően. (Ezt mi nem is vitattuk a fenti cikkben.) „Őszinteséget!” c. riport a törökszentmiklósi, évek óta fennálló postai korszerűsítést teszi szóvá. A levél szerint is 10 év óta foglalkoznak ezzel az üggyel. Mindhárom igazgatósági vezető megköszönte lapunk segítő szándékú bírálatát. 2 POSTÁS DOLGOZÓ „A fejlődés újabb feladatokat ad...” — Többször hangoztattuk, és most is azt tesszük: a posta szolgáltatószerv, vagyis a lakosság szolgálatában áll. Éppen ezért a közönség véleményére nagyon oda kell figyelnünk. Példának említem a távbeszélő-hálózat mennyiségi, minőségi fejlődését, a távhívás bevezetését. Ez a tény újabb megoldásra váró tennivalókat szab meg. Ugyanezt állítom az irányítószám-rendszer bevezetésével kapcsolatban is, amelynek végrehajtása a gépesítést sürgeti. Céljainkat csakis a megalapozott tervek teljesítésével érhetjük el minden szinten. Ez történt a korábban elhatározott IV. ötéves tervre előirányzott bérpolitikánkkal, amely ez idáig érvényesült — mondotta Horn Dezső, majd részletesebben elemezte a munka- és üzemszervezés perspektíváit és a postai propaganda lényegességét. Szantner György (Kecskemét), a hírlapkézbesítés gondjait említette, azt, hogy az újságok terjedelme, súlya egyre növekszik, ugyanakkor a munka is nehezebbé válik, de a posta és a dolgozók nem kapnak ezért több anyagiakat. (A közeljövőben megoldódik. A szerk.) A Központi Vezetőség tagjai nagy figyelemmel hallgatták Papp Árpádot, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a munkásőrség országos parancsnokát. A párt üzenete — Engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében átadjam Önöknek a párt üdvözletét, jókívánságait, amiért az 1972. évi terveket sikeresen teljesítették. Tetszett a Központi Vezetőség vitájának hangvétele, amelyben érződött: megértették és végrehajtják az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i határozatát. Úgy érzem, egy áramkörön va lni a nagyobb lehetőségekkel! — Az MSZMP Központi Bizottsága határozatának végrehajtása elkezdődött, de a további tennivalók hosszú, folyamatos munkát igényelnek. Azt már megállapítottuk — mondotta felszólalásában Besenyei Miklós főtitkár —, hogy a postás dolgozók helyeselték a pártnak e határozatát, annál is inkább helyeselték, mert a határozat magában foglalja a szakszervezeti mozgalom véleményét, javaslatait is. Ezért kell segíteni a végrehajtást. A magunk részéről is a legnagyobb elismeréssel mondunk köszönetet a postás dolgozóknak az 1972. évi eredményekért, mert az már érzékelhető, hogy kevés ilyen eredményes esztendőt zártunk. Ugyanis mind a szakszervezet, mind a szakmai vezetés részéről teljesítettük a dolgozók kéréseit, de tudjuk azt is, hogy nagy várakozással tekintenek 1973 elé. Megerősítettek bennünket eddigi törekvéseinkben, s így most már törekedjünk arra, hogy a nagyobb lehetőségeket úgy használjuk fel, ahogyan azt most elhatároztuk. Mindenekelőtt a forgalmi dolgozók bérét kell rendeznünk. Lényeges eredménynek tartjuk, hogy a bértételek alsó határát mindenki elérte a postán, most már ígéretünkhöz híven a differenciálásra kell a fő figyelmet irányítani. A továbbiakban a főtitkárfeladatként hangoztatta, hogy az adminisztratív létszámot csökkenteni kell a fizikai dolgozók javára. Javasolta, hogy a Vezérigazgatóság vizsgálja meg ezt a helyzetet, s ezután dolgozza ki a megoldást elősegítő intézkedést. Szólt a tömegpolitikai munkáról, arról, hogy az emberek nevelése, tudatformálása összefügg a becsületes munkavégzéssel, nagyobb aktivitást várunk a dolgozóktól a szocialista munkaversenyben. A vitában elhangzottakra dr. Buják Konstantin és Bíró B. József válaszoltak. Ezután Pataki Gizella (Budapesti Távbeszélő Igazgatóság) interpellálásra jelentkezett. A Vezérigazgatóságnak munkaszervezéssel, létszámgazdálkodással kapcsolatos javaslatot küldtek el, amelyekben olyan problémák szerepeltek, amelyeket saját hatáskörben nem tudnak megoldani. Választ nem kaptak. Horn Dezső nyomban reagált az interpellációra, s közölte: az év első felében döntenek az intézkedésekről. Végezetül a Központi Vezetőség elfogadta — a felmerült kiegészítésekkel — a két beszámolót, s ugyanezt tette szakszervezetünk 1973. évi munkaprogramjára és vezető szervei ez év első félévi munkatervére, továbbá szakszervezetünk 1973. évi költségvetésére vonatkozó javaslatokkal kapcsolatosan is. A bejelentések során a tanácskozás jóváhagyta, hogy a korábban elhúnyt Aranyi Lajos, szakszervezetünk főkönyvelőségének vezetője helyébe Major Béla kerül. B. Gy. Ülésezett az elnökség Elnökségünk január 4-i ülésén elsőként az ez évi bérfejlesztés tervezésének és felhasználásának irányelveit tárgyalták meg (e témára a közeljövőben lapunkban még visszatérünk), majd szakszervezetünk vezető szerveinek 1973. I. félévi munkatervét fogadták el. Részletes jelentés tárgyalta az önálló és letéti könyvtárak tartalmi munkáját és működési körülményeit. Az elnökség elhatározta: a jövőben mindenekelőtt a letéti könyvtárhálózatot kell fejleszteni. Sor került az ez évi költségvetésre vonatkozó javaslat tárgyalására és két tájékoztató jelentés elfogadására : az egyik a panaszügyek intézéséről, a postás dolgozóknak nyújtott jogsegélyről, a másik a saját szervezésű csereüdültetésről szól. Besenyei Miklós főtitkár a legutóbbi ülés óta végzett munkáról, a SZOT teljes ülésén elhangzottakról mondott tájékoztatót. Megállapította: az elmúlt év végén lezajlott megyei aktivista tanácskozások igen hasznosak voltak. Az elnökség a beterjesztett anyagokat a felmerült kérdésekkel kiegészítve elfogadta, majd úgy döntött, hogy január 16-ra összehívja a központi vezetőség ülését. Információnk mérlege Az érdekvédelmi munka egyik alapkövetelménye: a szakszervezeti tagság helyes informálása. E tevékenység centrumában a munkáshatalom politikai, gazdasági erősítése áll, hiszen végső soron társadalmunkban az egyén boldogulásának további gazdasági, szociális, kulturális felemelkedésének csakis a társadalmi érdekek érvényre jutása lehet az alapja. Ezért követelmény a tisztségviselők következetes nevelő, közvéleményformáló munkája. Az agitációs, propagandatisztséget betöltő aktivistáknak kulcsszerepük van a szocialista tudatosság, erkölcs, a marxista műveltség, az általános és szakmai képzettség növelésében. Felelősséggel hasznosítsuk mindazokat az eszközöket, amelyek e törekvéseket elősegítik. A tervszerűség, a végrehajtás következetessége, feltétele a hatékony munkának. Csakis a célok ismeretében alakítható ki az agitációs és propagandamunka, az aktivisták mozgósítása. Mindezek mellett a fő figyelmet a postás dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekre, a postai célkitűzések alkotó tettekre ösztönző népszerűsítésére kell fordítani. A tervek teljesítésével biztosítható ugyanis a növekvő anyagi és kulturális igények kielégítése. E tekintetben is lényeges a helyes szemlélet, a munka- és állampolgári fegyelem, közéleti felelősség elmélyítése. Az aktivistahálózat szemléletformáló erő! A szó erejével, értelemre gyakorolt hatásával leküzdhető a helytelen szemlélet, a téves információ, vagy a hibás következtetés. Ebből adódik az aktivistákkal való folyamatos törődés. Gondoskodjunk tájékoztatásukról, tegyük képessé őket arra, hogy gyorsan reagáljanak az eseményekre, helyes választ adjanak a dolgozók kérdéseire. Fordítsanak különös figyelmet arra, hogy őszinte, szakszerű, a problémákat feltáró információt kapjanak. A tájékoztatásnak, konzultálásnak igen hatásos formája alakult ki az elmúlt évben. Elnökségünk tagjai a politikai tömegoktatás propagandistáinak félévenként aktuális, postai és szakszervezeti kérdésekről tartanak tájékoztatót. Az 1972. év I. és II. féléviben lezajlott tájékoztatók tapasztalatai igazolják: a postás dolgozók várják, igénylik mindazon kérdésekre a választ, amelyek élet- és munkakörülményeikkel kapcsolatosak. A tájékoztatók közvetlen hangú légköre a propagandisták nagy megelégedettségét váltotta ki. Több vitatott, vagyteljes mértékben nem tisztázott kérdést is megbeszéltek. A szó igazi értelmében fórumokká váltak e találkozások. A propagandisták a jövőben is igénylik a hasonló jellegű fórumokat. Az elnökségünk ezt az igényt meszszemenően kielégíti a jövőben is. Ez évben tervez ilyen tájékoztatókat. Elnökségünk 1972 novemberi ülésén tárgyalta szakszervezetünk információs munkáját, s meghatározta a további tennivalókat. Megállapította: 1968-tól napjainkig a tájékoztatás és a tájékozódás mozgalmi munkánk szerves részévé vált, sokat javult, tartalmasabb, életszerűbb lett. Az elmúlt időszakban a központi vezetőség, az elnökség a postás dolgozók egészét vagy egy-egy rétegét érintő lényeges kérdésről nem foglalt állást úgy, hogy ne tájékozódott volna előbb a tagság véleményéről. E módszer a területi szakszervezeti szervek gyakorlatában szintén érvényesül. Rendszeresebb, dinamikusabb lett a különböző szintű vezetőtestületek és a tagság tájékoztatása. A reális értékeléshez azonban hozzátartozik: az információ színvonala különböző szinteken, területeken, az alapszervezeteknél eltér egymástól. Ennek oka a többi között a területi tagoltság, a postai munka differenciáltsága, másrészt a mozgalmi munka szervezettsége, intenzitása, a tisztségviselők felkészültsége. Elnökségünk meghatározta a további tennivalókat. Nem látta szükségesnek megváltoztatni a kialakult információs rendszerünket, de hangsúlyozta a tartalmi színvonal és az eszközök továbbfejlesztését. A következő évek feladatai adottak, ennek jegyében és szellemében tegyük szakszervezetünk információs rendszerét jobbá és hatékonyabbá. Somogyi Szabolcs A „telefonmiiszter" nyugdíjba ment... A fiatalos mozdulatok, az eleven, kutató szem, úgy vitatkozik, magyaráz, mint ahogy megszokta negyven éven át. Koráról csak az ősz hajszálak árulkodnak. Orbán Gézát nemcsak Sopronban és lakóhelyén, Kapuváron, hanem Győr- Sopron, Vas és Veszprém megyében mindenütt ismerik. Műszaki szolgálata alatt mindenhova eljutott. 1932-ben került a postára távirdamunkásnak, de ez sem ment akkor olyan egyszerűen. Szülőfalujában — Csapodon — képviselőválasztás volt. A szolgabíró kortesbeszédében megígérte, hogy megválasztása esetén öt csapodat bejuttat a postára, ami akkor biztos állással kecsegtetett. Megválasztották, és Orbán Géza négy társával már Siófok környékén „húzhatta a drótot”. Élete nagy részét a szabadban töltötte, mint zavarelhárító. Legtöbbször esőben, hóviharban kellett menni, mert ilyenkor adódik a hiba a légvezetéken. A felszabadulás után együtt dolgozott a szovjet katonákkal az ország hírközlésének megindításáért. A „telefonmajszter” mindig ott volt ahol kellett. Ő kapcsolta először össze Sopront Budapesttel, ahonnan a város felszabadítását jelenthették a szovjet katonák. Több évtizedes munkásságát többször elismerték, legutóbb az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Most nyugdíjas. Tapasztalatára, szakmai tudására azonban továbbra is számítanak a Soproni Postaigazgatóságnál. " Dr. Molnár Sándor