Postás Dolgozó, 1983 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
Sajátunknak tekintjük a posta feladatait (Folytatás az 1. oldalról)rűsítését, ezen felül 123 hivatalnál egyenként 100 ezer forintot meghaladó karbantartási munka elvégzését tartalmazza. Jelentősebb beruházások: Paks, Révfülöp, Veszprém 1, Pestlőrinc 1, valamint Kecskemét 1 postahivatal, 300 hazai gyártású és 96 tőkés importgép beszerzése szerepel a tervben. Ez utóbbi az esetleges importkorlátozás miatt ma még bizonytalan. Üzembe állítják a II. félévben a Posta Kísérleti Intézet által kifejlesztett, több értékcikk árusítására alkalmas elektronikus automatákat. Várhatóan a nyugat-német takarékpénztárral is egyezményt kötnek a fenntartásos takarékbetétkönyvek beváltására. Elkezdődnek a kísérletek a csekkforgalom számítógépes feldolgozására. A fentieken kívül a szolgáltatás színvonalának javítására, ahol csak lehet, egyszerűsítik a kezelést. Továbbra is fő szempont marad a szolgáltatói magatartás, a közönség jobb kiszolgálása végett kísérleti jelleggel több új szolgáltatást bevezetnek. Természetesen ez egyúttal jelentősen növeli a posta bevételeit is. Hírlapszolgálat Legfőbb feladat a hírlapterjesztés színvonalának megtartása, illetve emelése. Ehhez 3000 különleges kerékpárt szereznek be, 40 hírlappavilont (ennek a fele csere) és 2 hírlapüzletet helyeznek üzembe. A II. negyedévtől a napilapoknál bevezetik a naponként eltérő hírlapigénylési rendszert. Távíró, telex, adatátvitel 475 új telexállomás bekapcsolásával 9660 állomás lesz üzemben. A növekedés ellenére a várakozók száma eléri az 1300-at. Az adatátviteli állomások száma 270-nel nő és év végére eléri az 1330-at. A távírószolgálatnál megszűnik a múlt évi dísztáviratlaphiány. Távbeszélő-szolgálat A főközponti kapacitás mintegy 30 ezerrel nő. 13 058 lakás-, 3449 közületi és 701 nyilvános állomást kapcsolnak be. Mindezzel a távbeszélősűrűség 1983 végére 12,74 lesz. A fejlesztés korlátozottságára utal, hogy a várakozók száma tovább növekszik, és elérheti a 350 ezret. Továbbra is kiemelt feladat a forgalomlebonyolító képesség javítása. Ezért erősíteni kell a fenntartási tevékenységet. Ehhez a terv múlt évihez képest 70 millió forinttal több költséget irányoz elő. Budapesten befejeződik a Teréz, az Óbuda és a belföldi távhívó központ bővítése. Mobil központokat helyeznek üzembe Hatvanban, Kaposváron, Hajdúböszörményben, Százhalombattán és Dunakeszin. Üzembe kerül a Miskolc— Avas, valamint a Bicske és körzete crossbarközpont. Indul a veszprémi, továbbá az észak- és a dél-balatoni fejlesztési program. Rádió és televízió Az állami támogatás csökkentése leginkább ezt a szolgáltatást érintette. 1983-ban befejeződik a lakihegyi rekonstrukció, Győrben új, kis teljesítményű középhullámú adó lép üzembe. Folytatódik a diósdi telep rekonstrukciója. Megkezdődik a sztereósugárzás. A televízióműsor-szórás javítására Győrben új adó indul az 1. műsor sugárzására, és korszerű antennarendszer lép üzembe a 2. műsorra. 12 átjátszóadó telepítésével lehet számolni. A teletext kísérleti sugárzása 1983-ban mindkét adóhálózaton folytatódik. Megépül a Komád!—Debrecen mikroösszeköttetés. Munkavédelem és szociálpolitika Szociális célokra 1983-ban 1224,5 millió forintot fordít a posta. Elsőrendű cél a munkavédelem hatékonyságának fokozása és az elért szociális ellátás színvonalának megőrzése. Január 1-ével életbe lépett az új munkavédelmi szabályzat. Gyakorlati alkalmazása jelentős szemléletváltozást igényel. Azonban ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy számos esetben a munkakörülmények javítása nemcsak pénzkérdés. Elgondolkodtató, hogy néhány nemrég épült postai munkahelyen is ugyanazt tapasztalhatjuk, mint a valóban elavult, előbb-utóbb kiváltandó épületeknél. Az elhanyagolt, rendetlen munkahely, a törött ablak, a piszkos falak mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez befolyásolja az ott dolgozó postások közérzetét, s a közönségben is visszatetszést szül. Ezen változtatni, itt gyorsabban előrelépni, szemléletet alakítani valamennyiünk kötelessége. Ez nem csak szakmai feladat, ebben a szakszervezeti aktivistáknak is határozott felelősségük van. A szociálpolitika terén előtérbe kerül az üzemegészségügy fejlesztése, a munkások, nagycsaládosok, nyugdíjasok kedvezményes üdültetési lehetőségeinek vizsgálata, a rászoruló nyugdíjasok életkörülményeinek javítása, a szociális otthoni férőhelyek bővítése. A jóléti kiadások — elsősorban az üzemi étkeztetéshez való hozzájárulásnak, valamint az üdültetés költségeinek jelentős mértékű növekedése miatt — 31 millió forinttal emelkednek. Ehhez forrást teremteni csak a jóléti alap kiegészítésével lehet, természetesen az R-alap terhére. Ebben az évben ez eléri a 75 millió forintot. A kiegészítés szűkíti a részesedés más irányú felhasználását. Ennek ellenére a központi vezetőség úgy foglalt állást, hogy a tervezett jóléti kiadások összhangban vannak a postás dolgozók széles tömegeinek érdekével, s ezért szükségesnek tartja és támogatja az R-alap ilyen irányú felhasználását. Ez természetesen nem ad mentességet a szociálpolitikában sem a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek meggondoltabb felhasználásának követelménye alól. Azonban a gondos rangsorolás mellett sem lehet megfontolás tárgya a biztonságos munka feltételeinek és a minimális higiéniás ellátásnak a megteremtése. A népgazdaság egészében, így a postán is központi szerepet kap 1983-ban az anyag- és energiatakarékosság, a nem rubel elszámolású import helyettesítése. A népgazdasági programhoz kapcsolódóan elkészült a posta anyag- és energiatakarékossági akcióprogramja. Ezt az elnökség az I. negyedévben tárgyalja, meghatározva a szakszervezeti feladatokat. Az anyagellátásban 1983- ban sem lehet javulással számolni, sem a belföldi ellátásban, sem az importszükséglet kielégítésében. Ezért fokozott szerepet kell kapnia minden szinten a munkaszervezésnek, az egész posta érdekeit szemmel tartó anyaggazdálkodásnak, a meglévő készletek, a még üzemképes használt alkatrészek, egységek hasznosításának. A takarékosság egy fajtája a meglevő eszközök, létesítmények működőképességének fenntartása. Nem lehet, de nem is célszerű mindig, mindenhol újat építeni. A központi vezetőség úgy ítélte meg, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani — az újak építését megelőzve — a régebbi létesítmények korszerűsítésére, felújítására, lehetővé téve ezzel az új technika befogadását. A népgazdasági energiaprogramhoz kapcsolódva a postának meg kell szüntetnie az olajtüzelést. Bármennyire kedvezőtlen ez számunkra, s ha tovább rontja is sok helyütt az amúgy sem túl jó munkakörülményeket, megértjük az intézkedés szükségességét. A végrehajtás folyamatban van. Mindamellett a hozzászólók az átállás körülményeinek fokozott mérlegelésére hívták fel a figyelmet. Azon kívül, hogy a kereskedelemben még mindig nem kapható a szén minőségéhez igazodó, jó hatásfokú kályha, helyenként nehézségekkel jár a tüzelőanyag beszerzése, sok helyen pedig nem vagy nehezen oldható meg a tárolás, s hiányoznak a fűtés személyi feltételei. Az új évben a posta egyik legfontosabb célja a megkezdett megújhodás következetes végigvitele, a technológiai és irányítási folyamatok korszerűsítése, elősegítve ezzel is a rendelkezésre álló eszközök legcélszerűbb kihasználását és a hatékonyság fokozását. Egyes kérdésekben kísérletek már folynak, döntés lényegében csak ezután lesz, s ebben szakszervezetünk is részt vesz. A központi vezetőség minden ésszerű, a jövőbe mutató, a szolgáltatás ellátását elősegítő lépést támogat. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a javaslatok átfogó vizsgálatának szükségességére. Fejlődésünk kulcskérdése a népgazdaság egészében, természetesen a postán is, a hatékonyság fokozása. A szabályozórendszer módosítása is arra irányul, hogy előnyben részesítse, a jobb, hatékonyabb munkát, szemben a közepessel, a kevésbé jóval. Éppen ezért a szervezet korszerűsítésekor nagy figyelmet kell fordítani a belső szabályozó- és érdekeltségi rendszer megújítására is. Fel kell oldani a postaszervek érdekeltsége közötti vélt vagy valós ellentéteket, például a tervező-beruházó-kivitelező-üzemeltető láncban, elősegítve az összpostai érdekek érvényesülését. A teljesítményszemléletet váltsa fel a színvonalszemlélet, ez utóbbihoz kötődjék az érdekeltség! Korántsem bizonyos, hogy az elfogadott tervszám 30 százalékos túlteljesítése valóban hatékonyabb munka eredménye, és hogy ezt kell díjaznunk egy megfontoltabb terv túl nem szárnyalt teljesítésével szemben. összességében a központi vezetőség úgy ítélte meg, hogy a posta terve összhagban van a népgazdasági és társadalmi elvárásokkal és a lehetőségekkel; # számba veszi a lakosság ellátásával kapcsolatos teendőket ; # tartalmazza az ötéves terv időarányos feladatait; Ő felhasználja a postaszerveknek, a végrehajtó egységeknek, végső soron a dolgozóknak azokat a javaslatait, melyek megoldása szükséges és lehetséges. A kidolgozás során a szakszervezeti szervek javaslatait, különösen azokat, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására vonatkoznak, megfelelően figyelembe vették. A terv kifejezi a postás dolgozók érdekeit, törekvéseit, ezért magunkénak valljuk. A szakszervezeti mozgalom arra törekszik, hogy minden postás dolgozó, minden kollektíva megismerje a tervet, azonosuljon céljaival, s a támogató egyetértésen felül tevékeny részese legyen a végrehajtásnak is. Ritter Péter Nagy Géza központi vezetőségi tag (Győr-Sopron megyei Távközlési Üzem) Postás Dolgozó 2 Az V. szakszervezeti ifjúsági napok keretében a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Közlekedési Tanács és az OKTH Budapesti Felügyelősége munkavédelmi, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő témaköre felöleli az általános munkavédelmi ismereteket; az óvórendszabályok és a szabványok főbb biztonsági előírásait; az üzem- és munkaegészségügyi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi ismereteket. A vetélkedőn a budapesti gazdálkodó szervezetek 3 főből álló csapatai vehetnek részt. A csapattagok életkora nem haladhatja meg a 35. évet. „ Jelentkezési határidő: 1983. február 15. Jelentkezési lapok igényelhetők, egyúttal részletes felvilágosítás kérhető a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának munkavédelmi osztályától (Budapest VI., Dózsa György út 84/b, a postacím: Budapest, 1415) és az ágazati-iparági szakszervezetek munkavédelmi felügyelőségeitől. Félidőben Vizsga tisztségviselőknek, testületeknek Hogyan készüljünk a beszámolókra Amióta a szakszervezeti választásokat ötévenként rendezik, a két kongresszus közötti félidőben áttekintjük munkánkat, mérleget készítünk a kongresszusi határozatok időarányos teljesítéséről. Erre készülünk ebben az évben is. Ez a munka mentes minden látványosságtól, bár többről van szó, mint a mozgalom belső ügyéről, mivel munkánkban jelentős helyet foglal el a posta szolgáltatási feladatainak segítése. De nemcsak beszámolunk és elmondjuk, mit tettünk, hanem ezen felül elemezzük és értékeljük eddigi munkánkat, s egyúttal felmérjük, meghatározzuk további feladatainkat. Akár az elvégzett munka értékeléséről, akár a soron következő feladatokról esik szó, nem hagyható figyelmen kívül a tagság véleménye. Ezért alakult ki a beszámolásnak az a rendszere, hogy elkezdve a legkisebb egységnél, a bizalmiak által vezetett csoportoknál, végigvonul a szakszervezet teljes fórumrendszerén, egészen a központi vezetőségig. Itt most a beszámolók előkészítéséhez, megtartásához szeretnénk segítséget nyújtani. Hogy a beszámolók általában miről szóljanak, ahhoz ajánlásként felhívjuk a bizalmiak és az szb-titkárok figyelmét arra, hogy a mozgalom az előző ciklusban, éppen a legutóbbi választások előkészítéseként jelentős fejlődésen ment keresztül. A bizalmiak jog- és hatáskörének növekedésére, valamint a választások alkalmával érvényesülő szervezeti módosulásokra szeretnénk utalni. Ez a fejlődési folyamat nem zárult le a választásokkal, azonban ma már vannak tapasztalataink, érezzük a gyakorlatban, hogyan jut érvényre a bizalmi jog- és hatásköre, hogyan töltik be szerepüket a kialakított fórumok, valamint az 1980. évi választások során végrehajtott szervezetmódosítás és a működési szabályzat hogyan szolgálja a tagság és a mozgalom közös érdekeit. Ezek mind hozzájárultak a szakszervezeti munka eredményességéhez. A beszámolás tartalmi elemeinek kialakításánál ügyelni kell a tagság közvetlen érdeklődésére, tehát elsősorban a saját munkáról, az egységre, sőt a brigádokra, személyekre meghatározott feladatokkal kell foglalkozni, természetesen beleillesztve szakszervezetünk és a posta egészének munkájába. A beszámolás — mint már említettük — a mozgalom legkisebb egységeiben, a bizalmicsoportokban kezdődik. A tagság itt van közvetlen kapcsolatban a szervezettel, itt élik a szervezeti, életet, s az itteni tapasztalatok alapján ítélik meg a mozgalom munkáját. Nem állnak könnyű feladat előtt a bizalmiak, amikor a csoporttagoknak, a közvetlen munkatársaknak számolnak be. E munkájukban támogatásra van szükségük, ezért a szakszervezeti bizottság útmutatással és személyes részvétellel segítse a csoport munkáját. Segíteni kell azért is, mert a bizalmiak beszámolásának lényeges része az 1983. évi tervekhez kapcsolódva a csoportszintű feladatok kialakítása, meghatározása. Sokszor felvetődő kérdés, hogy egy-egy ilyen beszámoló értekezlet azonos-e a választással. A szakszervezeti bizalmiak a tagság körében végzett munka alapján kapták munkatársaiktól, dolgozótársaiktól a bizalmat. A beszámológyűlésen a csoport véleményt mond arról, hogy választottjuk méltó maradt-e az előlegezett bizalomra. Ha a tagság elégedetlen munkájával, visszahívhatja, és új bizalmit választhat, egyébként — általában — a korábban kiérdemelt bizalmat a beszámoló elfogadásával megerősíti. Az alapszabály a választást ötévenként írja elő, üresedés esetén természetesen kooptálni kell. Fokozottabb jelentőséget kap a bizalmiak beszámolója azoknál az alapszerveknél, amelyeknél bizalmi testület működik, mert itt az ő beszámoló gyűlésük képezi magát a taggyűlést. Sajátos a bizalmiak csoportmunkája a járási szakszervezeti bizottságoknál. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű a csoportok öszszehívása, a beszámoló értekezletek megtartása. A helyi sajátosságoknak nagy jelentőségük van a szervezésben és a lebonyolításban. Ehhez a tszb-k adhatnak irányító munkával kézzelfogható segítséget. Célszerű a bizalmiak beszámolását az alapszervi szb beszámolása előtt folyamatosan megtartani, hogy legyen mire a következő lépcsőfoknak ráépülnie. Az alapszervi beszámolónak ugyanis a munkahely életében folyó szakszervezeti munkát kell átfognia, és tükröznie a bizalmicsoport-beszámolókon elhangzott véleményeket is. A szakszervezeti bizottságok munkájáról szóló beszámolásnak két formája van. Mindig az előtt a fórum előtt kell beszámolni, amelyet az alapszervezet a legmagasabb fórumaként működtet. Vagy bizalmitestületi ülést, vagy összevont taggyűlést kell tartani. A félidős beszámolások alkalmából azonban fel kell hívni a figyelmet a nyilvánosság jelentőségére is. El kell érni, hogy a beszámoló valamennyi szakszervezeti taghoz eljusson, mindenki véleményt mondhasson, akár közvetlenül, akár közvetve. A nyilvánosságra az összevont taggyűlés esetében nagyobb a lehetőség. Ugyanez a bizalmi testület esetében nem mondható el, mert a tagság részvétele többnyire csak közvetve jut érvényre. Célszerű azonban az alapszervezeti bizalmi testületi üléseket nyitottabbá tenni úgy, hogy a beszámoló ülésen a tagság vagy annak legalább egy része is jelen lehessen. Az alapszervezetek beszámolása során értékelni kell a szervezeti élettel, a vezetői irányító tevékenységgel kapcsolatos tapasztalatokat, különösen a munkahelyi és szakszervezeti demokrácia érvényesülését illetően. Törekedni kell ama, hogy a beszámolók ne rekedjenek meg az értékeléseknél, hanem tartalmazzanak javaslatokat mind a szakszervezeti feladatok meghatározására, mind pedig indítványokat a szakmai teendők kialakítására, végrehajtásuk segítésére. Az alapszervezeti beszámolásokat a jszb-k kivételével március 31-ig kell megtartani. Ez utóbbiaknál a kishivatali tanácskozásokkal együtt tartható, lehetőleg április 30- ig.Az alapszervezeti munka jelentősége az 1980. évi választások óta felértékelődött. Ezt ismerte fel szakszervezetünk elnöksége, amikor ajánlást adott az alapszervezeti munka eredményesebb továbbviteléhez. (Megtalálható az 1982/5. számú Elnökségi tájékoztatóban.) Az alapszervi beszámolókat követik a területi szakszervezeti bizottsági beszámolók május 31-ig, majd a központi vezetőség értékeli a Postások Szakszervezetének a kongreszszus óta végzett munkáját. Itt és most még szólni kell arról, hogy a beszámoló értekezletek megtartása előtt alkalmat kell teremteni arra is, hogy a szakszervezeti testületek összetételét áttekintsük, esetleg kiegészítsük. Az elmúlt két év alatt helyenként a tisztségviselők szükségszerűcserélődése is bekövetkezett, hisz a természetes kiválással is számolnunk kell. A hiányzó testületi tagokat, szakszervezeti tisztségviselőket pótolni kell, amennyiben az időközben még nem történt meg. Szakszervezetünk vezető testületei az előkészületeket megkezdték. A végső értékelésit a bizalmi, az alapszervezeti és a tszfo-i beszámolókon elhangzottak alapozzák meg. Éppen ezért azt várják a választott tisztségviselőktől és testületektől, rajtuk keresztül szakszervezetünk tagságától, hogy őszintén tárják fel mozgalmunk munkájának teljes keresztmetszetét, szóljanak az eredményekről, de ne hallgassák el a hibákat sem, hogy a demokrácia erejével okaikat kiküszöbölhessék, életünket szebbé, jobbá, teljesebbé tehessük. Kánya Gyula Imricsák Béla 1899-1982 Fáradhatatlan társadalmi aktívánktól búcsúzunk nehéz szívvel. Hosszú szenvedés után, életének 83. évében távozott közülünk. Tizenkilenc éves korában, 1918-ban kezdte el postai munkaviszonyát a Posta Központi Járműtelepen. 1934-től nyugdíjazásáig a Posta Kísérleti Intézetnél dolgozott, különböző felelős beosztásokban. 1945 májusában már tevékenyen vett részt az újjáépítésben. Tehetségével, végtelen szorgalmával, emberségével kivívta valamennyi munkatársa őszinte tiszteletét és megbecsülését, olyannyira, hogy a Posta Kísérleti Intézet alapszervezetének az 1945. évi megalakulásától kezdve 51 évi szolgálattal való nyugdíjazásáig egyfolytában őt választották titkárává. A mozgalmi munkától ekkor sem tudott elszakadni, haláláig tevékeny, társadalmi tisztségviselője volt a központi számvizsgáló bizottságnak. Munkájának elismeréseként megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, két alkalommal a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetést, továbbá a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvényt és az Intézet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Emlékét őszinte tisztelettel megőrizzük.