Postai és Hírkozlési Dolgozók Lapja, 1992 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

Ahol a japán gépet magyarra tanítják — Látogatóban a levélfeldolgozó üzemben — A Hírlap- és Postaszállítási Igazgatóság Levélfeldol­­gozó Üzeme évente 1,2 milliárd levelet és 2 millió 840 ezer kiscsomagot dolgoz fel. Az üzem állóeszközértéke több mint egymilliárd forint, ebből a NEC (Nippon Electric Com­pany) levélfeldolgozó gépsorok ára 230 millió forint.?* 799-en dolgoznak itt, bérköltségük évente 160 millió forint. A fenti számok is bizonyítják, nem mindegy, hogy az UF mennyire használja ki lehetőségeit. Erről beszélgettünk Szitás Lászlóval, a levélfeldolgozó üzem vezetőjével, vala­mint a feldolgozás gondjairól, problémáiról, no meg arról, hogyan lehetne visszaszerezni a posta tekintélyét. — Kedves Szű­cs Úr! Elég sokan panaszkodnak a postára, hogy leveleik, csomagjaik nem érkeznek meg időben, vagy egyálta­lán nem érkeznek meg, esetleg kilopnak belőlük értékeket. Sokan ebből azt a következtetést von­ják le, hogy a cég megbíz­hatatlan. Mi erről az ön véleménye? — A posta és a levélfeldol­gozó üzem nem dolgozik sem jobban, sem rosszabbul, mint egy magyarországi átlagválla­lat. Sőt, ha azt nézzük, milyen óriási levéldömping érkezik hozzánk, akkor azt kell mon­danom, kicsit jobban, mint az átlag. Feltétlenül figyelembe kell vennünk, hogy hatalmas mennyiségű levelet kezelünk. Ebben a Baross téri épület­ben naponta 600-650 ezer, ka­rácsonykor pedig 1-1,5 millió levelet dolgozunk fel. A NEC gép óránként 70 ezer levéllel végez. Ahhoz képest, hogy több millió levél feldolgozása terhel bennünket, ezer levél elvesztése nem sok. Csak ez­relékben kifejezhető az elve­szett vagy eltűnt levelek szá­ma. — Ne haragudjon, de ha az én levelem elvész, en­gem nem vigasztal, hogy 1,2 milliárd levelet fel tud­nak dolgozni. — Én is megértem önt, de arra kérem önt is, az olvasó­kat is és a kedves ügyfeleket, hogy próbáljanak megérteni bennünket, és ne rögtön szid­ni. Megszűnt a cenzúra . Talán könnyebben megérthetnénk a levélfel­dolgozók gondjait, ha el­mondaná a feldolgozás út­ját az ügyféltől a címzettig. — Ha például ön egy posta­­hivatal ablakánál adja fel a le­velet, akkor először a felvevő veszi kézbe, majd az továbbítja a rovatolóhoz, aki berakja ezt egy zsákba, a zsákot pedig el­küldik abba a hivatalba, ahová a levélnek területileg érkeznie kell. Ha például Kanadában ad­nak fel egy levelet vagy kiscso­­magot, legalább 15-en férhet­nek hozzá. Sherlock Holmes le­gyen a talpán, aki tetten tudja érni az enyveskezű kollégákat. Egyébként a tapasztalataim azt mutatják, hogy ezek előbb vagy utóbb lebuknak.­­ Megérkezik Magyaror­szágra a levél, ide, hozzánk a külföldi levélfeldolgozó osztály­ra. Lényeges könnyebbséget jelent számunkra, hogy a rend­szerváltás óta már nem kell megvizsgálni a levelek tartal­mát. A kiscsomagokat azonban nem politikai, hanem egyszerű kereskedelmi szempontból szükséges átnézni, hiszen a vámszabályokat mindenkinek be kell tartania. Csak azokat a kiscsomagokat bontjuk fel — azokat is egy postás és egy vá­mos közösen, egymást ellen­őrizve —, amelyeknél a vámos úgy találja a röntgengép képe alapján, hogy elvámolni való áru érkezett. — Mit csinál a vámos és a postás, miután kibontják a csomagot? — A vámos a szabályzatnak megfelelően kirója, meghatá­rozza a vámösszeget. Összeha­sonlítják a csomagon feltünte­tett súlyt a tényleges súllyal, s ha valami különbség van, ezt rögzítik a jegyzőkönyvben. A vámosztályon nem tűnhet el semmi a csomagból. Itt min­denki ellenőrzi a másikat. 600 millió szabálytalan címzés — Nemzetközi összeha­sonlításban a feldolgozás minőségét tekintve, ho­gyan áll a Magyar Posta? — Nem vagyunk rosszab­bak, mint a nyugati posták. Jó pár európai postánál jártam, ott legalább annyi küldemény sérül meg és vész el, mint nálunk. Koppenhágában például, ahol megnéztem a modern postai feldolgozót, éppen géphiba volt, csomagok tömkelege sé­rült meg, olyannyira, hogy azt sem tudták, melyik csomagba mi tartozik. Ennél a hivatalnál egy 10-15 fős részlegnek csak az volt a feladata, hogy azono­sítsa a csomagokat. Egyébként naponta több száz sérült cso­magot, levelet csomagoltak át és küldtek tovább. Ebből is lát­szik, hogy a gépesítés minde­­miatt igen komoly problémákat okoz. A szabványokat az ügyfe­lek ugyanis sem nyugaton, sem keleten nemigen tartják be. Eb­ből származik a legtöbb gond. — Nem akarom a mi postán­kat védeni, de a legtöbb eset­ben a feladók könnyelműsége miatt történik a baj. Nálunk pél­dául az 1,2 milliárdnyi levélnek a fele szabálytalanul van címez­ve. De ez nem feltétlenül csak a£ ügyfelek hibája, hanem azo­­ké a cégeké, amelyek nem ve­szik figyelembe a gépi levélfel­dolgozás szabályait. Nemrégi­ben több, mint 50 nyomda, illet­ve kiadó képviselőit hívtam meg, akik levél, illetve levelező­lap előállításával foglalkoznak, és megmutattam nekik, milyen gondokat okoz figyelmetlensé­gük. Csodálkoztak, és megígér­ték, hogy másképp lesz ezentúl, de semmi változást nem észlel­tünk az elmúlt három hónap alatt. Talán a propagandánk is hibás abban, hogy a szabályos levélcímzést még mindig nem tanulták meg az emberek, de hadd hívjam fel itt a figyelmet, hogy kis- és nagycsomagokhoz egyaránt kapható a postahiva­talokban szabványdoboz. Kollé­gáim mindenkinek szívesen el­magyarázzák, hogyan kell sza­bályosan megcímezni egy leve­let vagy csomagot. Ez mind­annyiunk érdeke. — Mennyi többletköltsé­get jelent az, hogy szabály­talanul vannak címezve a levelek és kiscsomagok, és ezért a hagyományos kézi feldolgozást kell igénybe venni? — 30-nál több embert kell erre a munkára alkalmaznunk, akiknek éves bérköltsége 5,5 millió forint. — Mit tanácsol az ügyfe­leknek, hogyan csomagol­ják ajándékaikat, küldemé­nyeiket? — Az előbb említett szab­ványdobozokba, és azon belül is, ha lehet, hungarocellbe, hi­szen sokszor rakják át a csoma­gokat, és egy csomaghegyben könnyen megsérülhet a külde­mény. — Mit tanácsol a levele­zőknek? — Semmiféleképpen se te­gyenek pénzt a levélbe! Ma már egyébként azt sem lehet mondani, hogy félni kellene a pénzügyi előírásoktól. Mindenki tarthat valutát, tehát nyugod­tan fel lehet azt is adni. Ne te­gyünk a levélbe harisnyát, vagy olyan ajándéktárgyat, amelytől a levél deformálódik, s ennek következtében a gépbe kerülve megsérülhet, illetve már a fel­dolgozás előtt feltépődhet. Olyan borítékot használjanak, amely megfelel a gépi feldolgo­zásnak, érdemes tehát a postán vásárolni levelezőlapokat és le­veleket, mert itt csak szabvány szerintit árusítanak. Fő szabály, hogy úgy helyezzék el a borí­tékban a megírt levélpapírt, hogy ne csúszkáljon benne, te­hát a papír lehetőleg teljesen töltse ki a borítékot. — Ne haragudjon, akkor nekem mint egyszerű ál­lampolgárnak tudományo­san fel kell készülnöm, ha egy levelet vagy csomagot akarok feladni? — Erről szó sincs. Mi csak azt kérjük, hogy jobban figyel­jenek oda, és úgy csomagolják, címezzék küldeményeiket, hogy az biztonságosan megérkez­zen. Nemcsak a postának, az ügyfélnek is mindent meg kell tennie azért, hogy a küldemény zökkenőmentesen, időben megérkezzen a címzetthez. Ajánlott az értéklevél — Nemrégiben ajánlott levélben adattam fel egy le­velet. Nagyon fontos volt a benne lévő dokumentum. Sajnos, nem kaptam meg. Ez egyébként nemcsak az én gondom, a kézbesítő több esetben nem adja ke­zembe az ajánlott levelet, pedig ha jól emlékszem, ré­gebben ez volt a szabály. — Ne vegye magyarázko­dásnak, de hogy az ajánlott le­velek néha nem érkeznek meg a címzetthez, annak az az oka, hogy az elmúlt időben majd­nem annyi az ajánlott levél, mint a közönséges. De azért még így is biztosabban ér cél­ba, hiszen ezt a levélfajtát elkü­lönítetten kezeljük. Eltűnése esetén inkább nyomon követ­hető. Tudom, hogy ez nem vi­gasztalja meg azokat, akik nem kapták meg, de megint csak a nagy számok törvényére tudok hivatkozni. Egyébként, ha na­gyon fontos levélről van szó, és nagy értékűről, akkor ajánlom, hogy értékküldeményként ad­ják fel, hiszen ebben az eset­ben a posta szinte 100 százalé­kos garanciát vállal. Eltűnés így is előfordulhat, de az ügyfelet az értéklevélen feltüntetett ösz­­szegnek megfelelően kártala­nítjuk. Ha tehát valaki azt írja a levélre, hogy 3000 Ft, akkor vita nélkül fizetünk 3000 forintot. Az értéklevelet éppen ezért a pos­ta alkalmazottjai különleges gonddal kezelik, hiszen ebben az esetben pontosan megálla­pítható az eltűnés helye. Egyébként jöjjön le az automa­ta levélfeldolgozó gépterembe, az itt lévő japán gépsorok 1990 novembere óta üzemelnek. Lát­ja — mondja Szűcs László, mi­kor leérünk a terembe —, ezek a gépek csak a szabványmére­tű leveleket, levelezőlapokat tudják feldolgozni. A külföldre menő leveleket manuálisan dol­gozzuk fel. Ezeket a leveleket tehát elkülönítjük, külön tároló­ba tesszük, s onnan a külföldi osztályon országonként szortí­rozzuk. — Az új NEC gép mennyi­vel könnyítette meg mun­kájukat, hány ember felada­tát végzi el? — Óriási segítséget jelent ez, hiszen egy ember óránként 1500 levelet tud csak feldolgoz­ni, 5-600 ezer levél feldolgozá­sához igen sok emberre lenne szükség. Fantasztikus, hogy ez a gép mit tud! 600­ felé irányítja a leveleket. — Előfordul, hogy ez a csodagép nem ismeri fel a címzést? — Ha szabályosan van meg­címezve, nemigen fordulhat elő tévedés. Persze a gép sem té­vedhetetlen, 3-5 százalékot azért téved. Az ilyen levél, saj­nos, elindul a téves cím felé, ott a területen megállapítják, hogy nem oda való, visszaküldik, és mi kézzel szortírozzuk a valódi címzés szerint. Ilyenkor 24 órás késés történhet.­­ Mégis, ha csak 24 órát késhet egy tévesen irányí­tott levél, akkor hogyan fordulhat elő, hogy 5-6 na­pot, esetleg egy hetet is igénybe vesz a levél kézbe­sítése? — Tételezzük fel, hogy csü­törtökön érkezik be egy levél, amelyet a gép tévirányít, ez­után ez a levél kikerül a téves címhelyre, onnan péntek dél­utánra visszaküldik, még aznap a helyes címre továbbítják, vi­szont szombat-vasárnap nin­csen kézbesítés, hétfőn kézbe­sítik, és így jön ki az öt nap. Ha egy hétről van szó, esetleg többről, akkor a kézbesítőhiva­talnál keresendő a hiba. -­ Mit tehet a levélfeldol­gozó üzem azért, hogy csökkenjen a panaszok szá­ma, és az ügyfelek meg le­gyenek elégedve? — Nekünk is pontosabb munkát kell végezni, a 3-5 szá­zalékos gépi tévesztést 1 száza­lék alá kellene szorítani. Ez úgy érhető el, hogy a gép memóriá­ját, címszótárát bővítjük, jól megtanítjuk magyarul, és a ma­nuális munkában is nagyobb pontosságot követelünk. Udvarhelyi András Alak szerinti válogató- és bélyegzőgép Optikai karakterleolvasó A videokódolón az irányítószámokat — amelyeket a karak­terolvasó nem ismer fel — kézzel táplálják be Elég egy szakszervezet! — Ön mint vezető milyen­nek látja a postánál működő szakszervezeteket? Hogyan képzeli el velük az együttmű­ködést? — kérdeztem Marko­­vics Józsefet, a Győr-M­oson - Sopron Megyei Hírlapárusító Üzem vezetőjét. — Bármely munkahely le­gyen is az, egy érdekképvise­let feltétlenül kell. Annak elle­nére, hogy munkatársaimmal együtt nagyon sokszor úgy éreztem, hogy nincs szükség a szakszervezetre, mégis azt mondom: érdekképviseletre szükség van. — De ennyire? — Kérem szépen, én eb­ben a témában konzervatív vagyok. Én az én szakszerve­zetemtől ugyan nem sokat kaptam, de meg kell adni ne­kik a lehetőséget, hogy most, kikerülve az állami nyomás alól, meg tudják védeni érde­keinket. — Milyen viszonyban van az itteni szakszervezettel, mi­lyen konfliktusaik vannak? — Elfogadom, és el is vá­rom a szakszervezet vélemé­nyét. Nem várom, hogy a szakszervezet alkalmazkodjon hozzám. Természetesnek ve­szem, hogy a szakszervezet végre komolyan veszi magát. — Hány szakszervezet van az ön területén? — Csak a Soproni Posta­­igazgatóság Területi Szak­­szervezeti Bizottsága műkö­dik itt, a hagyományos. Az emberek itt nem is akarnak másfelé kacsingatni. Nem akarok más helyett véleményt mondani, de hasonlóképpen vélekedik a tszb-ről a több­ség, mint én. — És ön mint munkaadó lát valami változást a szak­­szervezet tevékenységében? — Van változás. De nem elég. Mert addig, amíg a szakszervezeti vezetőnek a posta a munkáltatója, a bérét onnan kapja, addig ez a szak­­szervezet nem tudja funkció­ját jól betölteni, úgy, ahogy a tagság elvárná. — Tehát független tiszt­ségviselők kellenének? — Igen. Igazgatósági és országos szinten is. — udvarhelyi — Postai és Hírközlési Dolgozók Lapja 3

Next