Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-01 / 99. (252.) szám
fi Ét EP D* évfolyam 99. (252.) szám. ilr Prága, kedd, 1923 május 1. — Börtönzelm: Hírlap, Praha. A szlovenszból és Rusztaszból szövetkezett Ellenzéki Pártok palinkul poplcipje Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. A cseh-szloTádze-inagyar vegyes bizottság vizsgálatra. A Szedlácsek-eset megvizsgálása befejeződött. — Ellenkező beállítások. Kassa, április 29. A esett szlovák sajtóiroda a vegyesbizottság helyszíni kiszállásáról a következőket jelenti Hknből: Vasárnap délután találkozott a Szedlácsek pénzügyőri őrmester meggyilkolásának megvizsgálásával megbízott cseh-szlovák delegáció a Hímtől délre fekvő erdőcskében a magyar delegációval és estig minden körülményt megvizsgált Megállapítást nyert hogy az incidens a határút cseh-szlovák részén, az említett erdőcske mellett történt Horváth magyar szakaszvezető beismerte, hogy Szedlacseken hét szuronyszúrást ejtett A boncolásnál azonban tizenkilenc sebet állapítottak meg. Ama többi esetek megvizsgálását amelyek ugyancsak ezen a helyen történtek, keresztül fogják vezetni Megjegyezzük, hogy a cseh-szlovák bizottságot újságírók nem kísérhették el, mert kérdezősködésükre azt a választ kapták, hogy csak hivatalos személyek mehetnek el a bizottsággal. Kassai tudósítónk ebből az okból nem utazott el Hímbe. Budapest, április 30. (Budapesti szerkesztésünk távirati jelentése.) Hernádpetriből jelentik: A magyar—cseh-szlovák bizottságok a kölcsönös üdvözlések után megállapították, hogy az eset miképpen játszódott le. Az Incidens helye a 325. magassági pont közelében van, hat kilométernyire Hidasnémeti községtől nyugatra és két kilométerre Hím községtől délre. A bizottság mindkét részről kihallgatta a szereplő személyeket, majd tanácskozásra vonták vissza. A tanácskozás igen hosszúra nyúlt és több nézeteltérés merült föl benne. A két bizottság ezért hétfőn újból találkozott a körülmények megvizsgálására. Május. (g.) Prága, április .30. Régi május elsejék emlékkontúrjai rajzolódnak az emlékezés fakuló vásznára. Régi, kisvárosi májusi hajnalokra emlékszem, mikor a pirkadás nótázva vitt az erdőkbe, mikor májusfával díszítettük a kapukat, a fehér függönyös ablakokat, mikor virággal díszítettük föl önmagunkat tavaszt csinálva az életünkből, mikor reggel cigányok jártak házról-házra s este a friss földbe bomlott akácok alatt meg volt az első térzene. Akkor még nem volt szocializálva ez a nap. Akkor a hangulat festette rózsaszínűre a májusi hajnalt és nem a politika emóbere. Akkor még kevesebb problémával és kevesebb elvszolidaritással éltek az emberek, akkor meg tudták ünnepelni a tavaszt jelszavak és politikai elvek indulói nélkül. Csak úgy egyszerűen, természetesen, emberien ... a szívükből, a többiek szívével. Azóta változott az élet és vátozott a május. Feldübörögtek a társadalom méhéből uj erők, melyek árvízként törtek fehér margarétákat ringató nyugodalmas mezők felé és nem volt aki megpróbálta volna a természeti erőket okosan és higgadtan levezetni, aki a politikai kultúrtechnika munkáit végezte volna el. A természeti erőt tökéletlen, hirtelen ácsolt gátakkal s idegesen tömött töltésekkel akarták le tartóztatni. Nem volt, aki Uvscr.*. •… sifette volna a rohanó árvíz hullámait s megmentette volna a mosolygó rét fehér margarettáit. A szociális erők viharral törtek föl és viharba fúltak. A polgári politika nem látta világosan az idők és a fejlődő élet jelét, a polgári politika sok — meg sem érdemelt — csapást kapott. A viharba sodródott szociális mozgalom legnagyobbrészt vad és szélséges kilengésben öltött testet s ezek a szélsőséges alakulatok a tömeghatalom szentségét hangoztatva intézték rohamaikat a polgári társadalom meg sem erősített állásai ellen. Tömegszuggeszcióval, tömegszervezéssel és vasfegyelemmel alkották meg a szociális kérdések politikai doktrínáit, melyeknek súlyt adtak a tömeg erejéből és szervezettségéből. A hódító roham sok mindent kisajátított. Kisajátította a tavasz virágos, lelket melegítő ünnepét is s amíg azelőtt régen a május elseje a tavaszi hangulatnak, a természet mindenévi tavaszi csodájának ünnepe volt, mindenkié volt, akinek meleg a szíve, addig a későbbi május elseje a vörös szik internacionalizmusába öltöztetett munkásünnep lett. Csodálatos és furcsa tünete ez a fejlődésnek. A szociális eszmék egyenlősítése osztályünnepet csinált a természet demokratizáló megteremtett mindenki ünnepnapjából,erejével A szociális eszmék vörös lobogói sok helyütt fölkerültek a kormányzati politika ormára. Egyes államokban mint egyedüli uralkodó szín, másokban mint a kettős, vagy hármas nemzeti szín melletti hatalomszimbólum. A szociális politikai doktrínák gyakorlati politikai elvekké tették s ezt a fejlődést elősegítette az a zavaros, tömegnyiltalanságot kiváltó helyzet, az a földrengéses korszak, mely a háborúnál kezdődött s a békeszerződésekkel nem ért véget. A szocializmus egyik szélső reprezentánsa, a szociáldemokrácia sok helyütt — itt is —komoly erőt jelentő politikai hatalomfaktor lett. Ennek következménye az, hogy a május első napjának osztályünnepéből hivatalos, állami ünnep lett. Az államkormányzat ezzel látszólag talán expálta azt, hogy a szociáldemokrácia kisajátította magának a májusi ünnepnapot. Látszólag igen ... a valóságban? Törvények és rendeletek nem kormányozhatják a lélek belsejéből fakadó hangulatot. Holnap tehát hiatalosan ünnepelünk. Ünnepel a munka és ünnepel az állam. Ünnepel egy elv és ünnepet rendel mások számára is. Holnap megáll a két kéz és megáll aikelrék, holnap vörös zászlók alatt harsan föl a forradalmi politika himnusza. Holnap megáll a mi munkánk is . . . holnap lesz időnk elgondolkodni. A gondolatunk kérdésekbe fog botlani. Kérdések élednek a telkünkben, kérdések, melyeket egy árva nemzet sorsa diktál elénk. Eszünkbe jut az, miképpen ünnepelsz te munkát kereső, tétlenségre ítélt magyar munkás a munka ünnepén ott Szlovenszkó és Ruszinszkó gyártelepein? Miképpen ünnepelsz, te a munkából alig élő magyar polgár? Van-e a telkedben ezen a napon felcsapó öröm, kacagó, nótázó kedv . . . járnak-e még házrólházra a jókedvű cigányok? És ha járnak, mit húznak . . . tudnak-e melegíteni a vonóval, vigasztalni és tavaszi hangulatot csalni szívbe? Van-e még májtisfa . . . zöld leveleka nek megsúgott szerelem? f Az Est kiküldött munkatársának jelentése Budapest, április 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est kiküldött munkatársa Sajópetriből a következőket jelenti lapjának: „A cseh-szlovák—magyar határincidens ügyében megalakított vegyes bizottság tagjai tegnap délben tizenkét órakor találkoztak a Hím község mellett lévő 318. számú magaslaton. A cseh-szlovákok sokkal nagyobb készültséggel vonultak ki, mint a magyarok. Rendőrséget, katonaságot hoztak magukkal, ott voltak a szepsii főszolgabíró, továbbá szakértő orvosok, mérnökök és fényképészek. A kölcsönös üdvözlések után főpróbát rendeztek. Azt a cseh-szlovák katonát, aki Szedlacsekkel együtt volt az inkriminált napon, odaállították arra a helyre, ahol a gyilkosság történt Ez a katona előadta, hogy a közösen használt uton haladtak előre, amikor a sötétben nem messze egy-két alakot pillantottak meg. Feléjük siettek, de a sötétben azok lövöldözni kezdtek. Szedlacsek ekkor hasravetette magát, míg ő a közeli erdőbe menekült Az erdőből látta, hogy egy magyar vámőr szuronyával beleszúrt a földön fekvő Szedlacsekbe. Ezzel ellentétben, magyar részről megállapítják, hogy a szúrások Szedlácsek mellét érték, tehát küzdelem közben kapta azokat. Magyar részről Horváth Sándor szakaszvezetőt állították föl arra a helyre, ahol a határsértés éjszakáján állott Előadta, hogy az éjszakában kiáltásokat hallott. Két alakot pillantott meg, akik felé „Állj“-t kiáltottak. A két alak azonban feléje lőtt, mire a szuronyát védekezésül maga elé tartva, a két alak felé sietett. Tóth hadnagy elmondotta, hogy amikor látta, hogy az őrs veszélyben van, feléje sietett, hogy segítségükre legyen. Ekkor egy alakot látott futni. Utána lőtt. Ezután a gönci járásorvost hallgattak ki, aki Szedresekről a látleletet fölvette. Kijelentette, hogy Szedracseken három szúrás volt. Ezzel szemben a cseh-szlovák orvosszakértő azt állította, hogy a fényképfelvételek több sérülést mutatnak Szedlácsek holttestén. A bizottság azután megállapította, hogy fényképeken szúrásoknak gondolt sebesülési nyomok nem szúrások, hanem véraláfutások voltak. A magyar orvos véleménye szerint a három szúrásból kettő halálos volt. Délután ugyancsak főpróbát tartottak, majd jegyzőkönyvet vettek föl. A csehcseh-szlovák megbízottak tagadják, hogy a cseh-szlovák hatóságok Tóth hadnagy fejére ötvenezer koronát tűztek volna ki. Este a cseh-szlovák delegátusok a külügyminisztérium vendégei voltak. A tárgyalások német nyelven folytak, este azonban már magyarul is beszélgettek egymással. A bizottság ma délelőtt újból összeült. A mai vizsgálat a régebbi határincidensek kiderítésére szorítkozik. Demars Budapesten? Belgrád, április 30. A Tribuna jelenti, hogy Benes és Nincsics külügyminiszterek demarsra készülnek Budapesten, hogy Magyarország „demokratizálásának”” sürgős szükségére mutassanak rá. (A belgrádi lapnak ezt a jelentését teljes fentartással közöljük, mert meg vagyunk győződve, hogy csak egyik tünete annak a fülledt légkörnek, mely a kimi határincidens nyomán előállott. Ha azokban ez a hír netalán mégis beigazolódnék, amit — ismételjük — nem akarunk elhinni, úgy nemcsak Magyarország tiltakozhatnék joggal a belügyedbe való beavatkozás ellen, hanem a prágai parlament ellenzéki pártjaira is az a kötelesség hárulna, hogy a kormány hasonló szándéka ellen óvást emeljen, mert az állam lakossága egyáltalában nem azonosítaná magát egy olyan külpolitikával, amely más államok szuverenitásának megsértésével mindenáron agresszív lépésekbe fog,noha erre az agresszivitásra éppen a mi körülményeink között semmi szükség nincsen. A szerk.) A kiutasítások Ipolyságról jelenti tudósítónk Pénteken kiutasították Evva Lajos tergenyei földbirtokost, akinek megengedték, hogy fellebbezése elintézéséig a köztársaságban maradjon. Szombaton délután kidobálták Ipolyságon, hogy mindenki, aki 1910 január elseje óta tartózkodik Ipolyságon, összeírás végett jelentkezzék a községi elöljáróságon, mert különben kiutasítják. Ez az intézkedés, amely — úgy hisszük — nem felel meg a kormány intencióinak sem, nagy izgalmat keltett. A belügyminiszter rendeletére Ungvárt visszavonták Papp és Szőke orvosok kiutasítását. A kiutasításokat végrehajtották Ruszinszkóban. A beregszászi reformátusok megindító búcsúja kiutasított lelkészüktől. Beregszász, április 28. (Beregszászi tudósítónk jelentése.) Ma járt le a kiutasítottaknak adott utolsó határidő. Az egész város lakossága izgalomban várta a kormány visszavonó intézkedését, amely azonban egyre késett és nem is érkezett meg. Ma reggel a 6 óra 21 perces vonattal Sátoraljaújhelyen keresztül Beregszászból elutazott Dettrich Sándor bankpénztáros és Fuchs Lajos fakereskedő. Szuier Jenő beregszászi lelkész kijelentette, hogy egyházközségét önként nem hagyja el még a toloncolási parancs ellenére sem. Karhatalommal való toloncolás esetén kérte, hogy az asztélyi határállomáson adják át a magyar hatóságoknak. Ma reggel hét óraikor egy rendőr várta Szutor Jenőt az asztélyi vámnál, miután azonban Szutor hét óráig nem jelentkezett, kilenc órakor detektívek jelentek meg a lakásán és felszólították, hogy hagyja el az ország területét. Erre a lelkész kocsiba ült és egy detektív kíséretében Asztélyba hajtatott, ott a detektív átadta a pénzügyőrség parancsnokának, aki fegyveres finánc kíséretében átküldte a határvonalra. A magyar hatóságok képviselője, egy főhadnagy, Szutor Jenőt átvette, a magyar kormány további rendelkezéseit azonban Surányban fogja bevárni. Megindító volt a lakosság búcsúja a lelkipásztorától. Emberek százai néma csöndben állották körül indulni készülő kocsiját, az egyszerű nép könnyező szemmel csókolgatta kezét, ruháját ott, ahol érte. Az egyházközség, amely az egész szlovenszkói és ruszinszkói egyház legnagyobb, legnépesebb református gyülekezete, olymódon is kifejezi fiatal lelkésze iránti együttérzését, hogy továbbra is papjának tekinti, állását senkivel nem tölti be, ha kell, egy esztendeig, ha kell, akkor húsz évig sem. Újabb kiutasítások. A mai nap folyamán újabb kiutasítás végzést kapott Csóti László BGY-tisztviselő, Sipos Géza magánzó és Kohn Samu, a Szlovák Általános Hitelbank beregszászi affiliált intézetének igazgatója. Kubicsek lemondott képviselői mandátumáról. Kubicsek József dr, a Bohemiabank igazgatója, szombaton értesítette képviselőház elnökségét, hogy mandátumáról lemond. A cseh agrárius párt végrehajtó bizottsága Kubicsek lemondását szombati ülésén ugyancsak tudomásul vette.________ 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, április 30-án. Zürichben 1^^l 6.375 svájci frankot Budapesten 15 400.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 89100.— német márkát