Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-01 / 99. (252.) szám

fi­ Ét EP D* évfolyam 99. (252.) szám. ilr Prága, kedd, 1923 május 1. — Börtönzelm: Hírlap, Praha. A szlovenszból és Rusztaszból szövetkezett Ellenzéki Pártok palinkul popl­cipje Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. A cseh-szloTádze-inagyar vegyes bizottság vizsgálatra. A Szedlácsek-eset megvizsgálása befejeződött. — Ellenkező beállítások. Kassa, április 29. A esett­ szlovák sajtóiroda a vegyesbizottság helyszíni kiszállásáról a következőket jelenti Hknből: Vasárnap délután találkozott a Szedlácsek pénzügyőri őrmester meggyilkolásának megvizsgálásával megbízott cseh-szlovák delegáció a Hímtől délre fekvő erdőcskében a magyar delegációval és estig minden körülményt megvizsgált Megállapítást nyert hogy az incidens a határút cseh-szlovák részén, az említett erdőcske mellett történt Horváth magyar szakaszvezető beismerte, hogy Szedlacseken hét szuronyszúrást ejtett A bon­colásnál azonban tizenkilenc sebet állapítottak meg.­­ Ama többi esetek megvizsgálá­sát amelyek ugyancsak ezen a helyen történtek, keresztül fogják vezetni Megjegyezzük, hogy a cseh-szlovák bizottságot újságírók nem kísérhették el, mert kérdezősködésükre azt a választ kapták, hogy csak hivatalos személy­ek mehetnek el a bizottsággal. Kassai tudósí­tónk ebből az okból nem utazott el Hímbe. Budapest, április 30. (Budapesti szerkeszté­sünk távirati jelentése.) Hernádpetriből jelentik: A magyar—cseh-szlovák bizottságok a kölcsönös­ üdvözlések után megállapították, hogy az eset miképpen játszódott le. Az Incidens helye a 325. magassági pont közelében van, hat kilométernyi­re Hidasnémeti községtől nyugatra és két kilo­méterre Hím községtől délre. A bizottság mind­két részről kihallgatta a szereplő személyeket, majd tanácskozásra vonták vissza. A tanácskozás igen hosszúra nyúlt és több nézeteltérés merült föl benne. A két bizottság ezért hétfőn újból ta­lálkozott a körülmények megvizsgálására. Május. (g.) Prága, április .30. Régi május elsejék emlékkon­túrjai rajzo­lódnak az emlékezés fakuló vásznára. Régi, kisvárosi májusi hajnalokra emlékszem, mi­kor a pirkadás nótázva vitt az erdőkbe, mikor májusfával díszítettük a kapukat, a fehér füg­­gönyös ablakokat, mikor virággal díszítettük föl önmagunkat tavaszt csinálva az életünkből, mikor reggel cigányok jártak házról-házra s este a friss földbe bomlott akácok alatt meg volt az első térzene. Akkor még nem volt szocializálva ez a nap. Akkor a hangulat festette rózsaszínűre a májusi hajnalt és nem a politika em­óbere. Akkor még kevesebb problémával és keve­sebb elvszol­idaritással éltek az emberek, ak­kor meg tudták ünnepelni a tavaszt jelszavak és politikai elvek indulói nélkül. Csak úgy egyszerűen, természetesen, emberien ... a szívükből, a többiek szívével. Azóta változott az élet és vátozott a­ má­jus. Feldübörögtek a társadalom méhéből uj erők, melyek árvízként törtek fehér marga­rétákat ringató nyugodalmas mezők felé és nem volt aki megpróbálta volna­ a természeti erőket okosan és higgadtan levezetni, aki a politikai kul­túr­technika munkáit végezte vol­na el. A természeti erőt tökéletlen, hirtelen ácsolt gátakkal s idegesen tömött töltésekkel akarták le tartó­ztatni. Nem volt, aki Uvscr.*. •… sifette volna a rohanó árvíz hullámait s meg­mentette volna a mosolygó rét fehér marga­­rettáit. A szociális erők viharral törtek föl és viharba fúltak. A polgári politika nem látta világosan az idők és a fejlődő élet jelét, a pol­gári politika sok — meg sem érdemelt — csa­pást kapott. A viharba sodródott szociális mozgalom legnagyobbrészt vad és szélsé­­ges kilengésben öltött testet s ezek a szélső­séges alakulatok a tömeghatalom szentségét hangoztatva intézték rohamaikat a polgári társadalom meg sem erősített állásai ellen. Tömegszuggeszcióval, tömegszervezéssel és vasfegyelemmel alkották meg a szociális kér­dések politikai doktrínáit, melyeknek súlyt adtak a tömeg erejéből és szervezettségéből. A hódító roham sok mindent kisajátított. Kisajátította a tavasz virágos, lelket melegítő ünnepét is s amíg azelőtt régen a május elseje a tavaszi hangulatnak, a természet mindenévi tavaszi csodájának ünnepe volt, mindenkié volt, akinek meleg a szíve, addig a későbbi május elseje a vörös szik­ internacionalizmu­sába öltöztetett munkásünnep lett. Csodála­tos és furcsa tünete ez a fejlődésnek. A szo­ciális eszmék egyenlősítése osztályünnepet csinált a természet demokratizáló megteremtett mindenki ünnepnapjából,erejével A szociális eszmék vörös lobogói sok he­lyütt fölkerültek a kormányzati politika or­mára. Egyes államokban mint egyedüli ural­kodó szín, másokban mint a kettős, vagy hár­mas nemzeti szín melletti hatalomszimbólum. A szociális politikai doktrínák gyakorlati po­litikai elvekké tették s ezt a fejlődést elősegí­tette az a zavaros, tömegnyiltalanságot ki­váltó helyzet, az a földrengéses korszak, mely a háborúnál kezdődött s a békeszerző­désekkel nem ért véget. A szocializmus egyik szélső reprezen­tánsa, a szociáldemokrácia sok helyütt — itt is —komoly erőt jelentő politikai hatalom­faktor lett. Ennek következménye az, hogy a május első napjának osztályünnepéből hiva­talos, állami ünnep lett. Az államkormányzat ezzel látszólag talán exp­álta azt, hogy a szociáldemokrácia kisajátította magának a májusi ünnepnapot. Látszólag igen ... a va­lóságban? Törvények és rendeletek nem kor­mányozhatják a lélek belsejéből fakadó han­gulatot. Holnap tehát­­ hiatalosan ünnepelünk. Ünnepel a munka és ünnepel az állam. Ünne­pel egy elv és ünnepet rendel mások számá­­­ra is. Holnap megáll a két kéz és megáll aike­­l­rék, holnap vörös zászlók alatt harsan föl a­­ forradalmi politika himnusza. Holnap megáll a mi munkánk is . . . holnap lesz időnk el­gondolkodni. A gondolatunk kérdésekbe fog botlani. Kérdések élednek a telkünkben, kérdések, me­lyeket egy árva nemzet sorsa diktál elénk. Eszünkbe jut az, miképpen ünnepelsz te mun­kát kereső, tétlenségre ítélt magyar munkás a mu­nka ünnepén ott Szlovenszkó és Ruszin­­szkó gyártelepein? Miképpen ünnepelsz, te a munkából alig élő magyar polgár? Van-e a telkedben ezen a napon felcsapó öröm, ka­cagó, nótázó kedv . . . járnak-e még házról­­házra a jókedvű cigányok? És ha járnak, mit húznak . . . tudnak-e melegíteni a vonóval, vigasztalni és tavaszi hangulatot csalni szívbe? Van-e még májtisfa . . . zöld levelek­a nek megsúgott szerelem? f Az Est kiküldött munkatársának jelentése Budapest, április 30. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az Est kikül­dött munkatársa Sajópetriből a következőket jelenti lapjának: „A cseh-szlovák—magyar határinci­­dens ügyében megalakított vegyes bizott­ság tagjai tegnap délben tizenkét órakor találkoztak a Hím község mellett lévő 318. számú magaslaton. A cseh-szlovákok sok­kal nagyobb készültséggel vonultak ki, mint a magyarok. Rendőrséget, katonasá­got hoztak magukkal, ott voltak a szepsi­i főszolgabíró, továbbá szakértő orvosok, mérnökök és fényképészek. A kölcsönös üdvözlések után főpróbát rendeztek. Azt a cseh-szlovák katonát, aki Szedlacsekkel együtt volt az inkriminált napon, odaállí­tották arra a helyre, ahol a gyilkosság tör­tént Ez a katona előadta, hogy a közösen használt uton haladtak előre, amikor a sö­tétben nem messze egy-két alakot pillan­tottak meg. Feléjük siettek, de a sötétben azok lövöldözni kezdtek. Szedlacsek ek­kor hasravetette magát, míg ő a közeli erdőbe menekült Az erdőből látta, hogy egy magyar vámőr szuronyával beleszúrt a földön fekvő Szedlacsekbe. Ezzel ellen­tétben, magyar részről megállapítják, hogy a szúrások Szedlácsek mellét érték, tehát küzdelem közben kapta azokat. Magyar részről Horváth Sándor sza­kaszvezetőt állították föl arra a helyre, ahol a határsértés éjszakáján állott Elő­adta, hogy az éjszakában kiáltásokat hal­lott. Két alakot pillantott meg, akik felé „Állj“-t kiáltottak. A két alak azonban fe­léje lőtt, mire a szuronyát védekezésül maga elé tartva, a két alak felé sietett. Tóth hadnagy elmondotta, hogy amikor látta, hogy az őrs veszélyben van, feléje sietett, hogy segítségükre legyen. Ekkor egy ala­kot látott futni. Utána lőtt. Ezután a gönci járásorvost hallgattak ki, aki Szedresek­ről a látleletet fölvette. Kijelentette, hogy Szedracseken három szúrás volt. Ezzel szemben a cseh-szlovák orvosszakértő azt állította, hogy a fényképfelvételek több sérülést mutatnak Szedlácsek holttestén. A bizottság azután megállapította, hogy fényképeken szúrásoknak gondolt sebesü­­­lési nyomok nem szúrások, hanem véralá­­futások voltak. A magyar orvos vélemé­nye szerint a három szúrásból kettő ha­lálos volt. Délután ugyancsak főpróbát tartottak, majd jegyzőkönyvet vettek föl. A cseh­­cseh-szlovák megbízottak tagadják, hogy a cseh-szlovák hatóságok Tóth hadnagy fejére ötvenezer koronát tűztek volna ki. Este a cseh-szlovák delegátusok a külügyminisztérium vendégei voltak. A tárgyalások német nyelven folytak, este azonban már magyarul is beszélgettek egymással. A bizottság ma délelőtt újból összeült. A mai vizsgálat a régebbi határ­­incidensek kiderítésére szorítkozik. Demars Budapesten? Belgrád, április 30. A Tribuna jelenti, hogy Benes és Nincsics külügyminiszterek demarsra készülnek Budapesten, hogy Ma­gyarország „demokratizálásának”” sürgős szükségére mutassanak rá. (A belgrádi lap­nak ezt a jelentését teljes fentartással közöl­jük, mert meg vagyunk győződve, hogy csak egyik tünete annak a fülledt légkörnek, mely a k­imi határincidens nyomán előállott. Ha azokban ez a hír netalán mégis beigazolód­nék, amit — ismételjük — nem akarunk el­hinni, úgy nemcsak Magyar­ország tiltakoz­hatnék joggal a belügyedbe való beavatkozás ellen, hanem a prágai parlament ellenzéki pártjaira is az a kötelesség hárulna, hogy a kormány hasonló szándéka ellen óvást emel­jen, mert az állam lakossága egyáltalában ne­m azonosítaná magát egy olyan külpoliti­kával, amely más államok szuverenitásának megsértésével mindenáron agresszív lépé­sekbe fog,­­noha erre az agresszivitásra ép­pen a mi körülményeink között semmi szük­ség nincsen. A szerk.) A kiutasítások Ipolyságról jelenti tudósítónk­ Pénteken kiutasították Evva Lajos tergenyei földbir­tokost, akinek megengedték, hogy fellebbe­zése elintézéséig a köztársaságban marad­jon. Szombaton délután kidobálták Ipolysá­gon, hogy mindenki, aki 1910 január elseje óta tartózkodik Ipolyságon, összeírás vé­gett jelentkezzék a községi elöljáróságon, mert különben kiutasítják. Ez az intézkedés, amely — úgy hisszük — nem felel meg a kormány intencióinak sem, nagy izgalmat keltett. A belügyminiszter rendeletére Ung­várt visszavonták Papp és Szőke orvosok kiutasítását. A kiutasításokat végrehajtották Ruszinszkóban. A beregszászi reformátusok megindító bú­csúja kiutasított lelkészüktől. Beregszász, április 28. (Beregszászi tudósítónk jelentése.) Ma járt le a kiutasítottaknak adott utolsó határ­idő. Az egész város lakossága izgalomban várta a kormány visszavonó intézkedését, amely azonban egyre késett és n­­em is érke­zett meg. Ma reggel a 6 óra 21 perces vo­nattal Sátoraljaújhelyen keresztül Bereg­szászból elutazott Dettrich Sándor bank­­pénztáros és Fuchs Lajos fakereskedő. Szu­­ier Jenő beregszászi lelkész kijelentette, hogy egyházközségét önként nem hagyja el még a toloncolási parancs ellenére sem. Kar­hatalommal való toloncolás esetén kérte,­­ hogy az asztélyi határállomáson adják át a magyar hatóságoknak. Ma reggel hét óraikor egy rendőr várta Szutor Jenőt az asztélyi vámnál, miután azonban Szutor hét óráig nem jelentkezett, kilenc órakor detektívek jelentek meg a lakásán és felszólították, hogy hagyja el az ország területét. Erre a lelkész kocsiba ült és egy detektív kíséreté­ben Asztélyba hajtatott, ott a detektív át­adta a pénzügyőrség parancsnokának, aki fegyveres finánc kíséretében átküldte a ha­tárvonalra. A magyar hatóságok képviselője, egy főhadnagy, Szutor Jenőt átvette, a ma­gyar kormány további rendelkezéseit azon­ban Surányban fogja bevárni. Megindító volt a lakosság búcsúja a lelkipásztorától. Emberek százai néma csöndben állották körül indulni készülő ko­csiját, az egyszerű nép könnyező szemmel csókolgatta kezét, ruháját ott, ahol érte. Az egyházközség, amely az egész szlo­­venszkói és ruszinszkói egyház legna­gyobb, legnépesebb református gyüleke­zete, olymódon is kifejezi fiatal lelkésze iránti együttérzését, hogy továbbra is pap­jának tekinti, állását senkivel nem tölti be, ha kell, egy esztendeig, ha kell, akkor húsz évig sem. Újabb kiutasítások. A mai nap folyamán újabb kiutasítás­ végzést kapott Csóti László BGY­-tisztviselő, Sipos Géza magánzó és Kohn Samu, a Szlo­vák Általános Hitelbank beregszászi affiliált intézetének igazgatója. Kubicsek lemondott képviselői mandá­tumáról. Kubicsek József dr­, a Bohemia­­bank igazgatója, szombaton értesítette képviselőház elnökségét, hogy mandátumá­­­ról lemond. A cseh agrárius párt végrehajtó bizottsága Kubicsek lemondását szombati ülésén ugyancsak tudomásul vette.________ 100 cseh-szl. koronáért fizettek ma, április 30-án. Zürichben 1^^l 6.375 svájci frankot Budapesten 15 400.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 89100.— német márkát

Next