Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-01 / 99. (252.) szám
2 ______Prohilis i ütm et jegpím — Kemze igazságügyminiszter beszédet mondott. — Drezda, április 30. íleitizedr„ a birodalmi igazságügyminiszter tegnap Pimábban Franciaországgal szemben polemizáló beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a passzív elbntálásnak föladása teljesen Franciaország kezébe juttatná Németországot. Csak a szilárd ellenállás késztetheti Franciaországot a tárgyalóasztalhoz. A német külügyi politikának a legteljesebb mértékben a Letiának kell lennie. A legközelebbi napokban napokban német jegyzék megy Franciaországhoz. Ha tárgyalásokhoz vezet, annál jobb. Ha nem eredményezi ezt, ezzel nem vágják el a további tárgyalási lehetőségeket. Amit mi fölajánlhatunk — mondotta —► az nem elég Franciaországnak. Ami Franciaországnak elegendő lenne, az teljesíthetetlen. Mi nem vehetünk magunkra teljesíthetetlen kötelezettségeket. Kállay nyilatkozata a szlovenszkói gazdasági válságról Prága, április 30. Szlovenszkó teljhatalmú minisztere szükségesnek látta, hogy a kormány prágai németnyelvű félhivatalosábban nyilatkozzék a gazdasági válság mai fokáról. A miniszter nyilatkozatát, amikor a válság enyhülését vázolja, nem egészen megokolt optimizmus jellemzi. King kijelentéseinek az a része, mely a cseh-szlovák köztársaság általános közgazdasági politikájának és benne a szlovenszkói gazdasági politikának irányváltozásáról szól, nézetünk szerint nem ment a tévedéstől. Mindenekelőtt foglaljuk össze kivonatosan Kállay József dr. nyilatkozatait. A miniszteri nyilatkozat azzal a helyes megállapítással kezdődik, hogy Szlovenszkót súlyosabban érintette a válság, mint az állam többi részeit. Szlovenszkóban a kevésbé értékes terméket feldolgozó ipar bír a legnagyobb jelentőséggel, ezeknél pedig a szállításnak döntő szerepe van. A vas világpiacának javulása bizonyos mértékig kihatott Szlovenszkóra is, amit a miniszter azzal bizonyít, hogy március havában két nagyobb és egy kisebb vasbányamű újból megkezdte az üzemét. A helyzet kedvezőbb alakulását, mint a miniszter mondja, a szénadó leszállítása és a szállítási díjszabás tekintetében bekövetkezett némely rendszabály okozta. A nihrmenti események viszont ellenkező hatást váltottak ki a faiparban. Németország megrendeléseit beszüntette, Fnanciországot pedig a francia-német határon bekövetkezett szállítási nehézségek és az osztrák vasutak képtelensége, sőt talán csekély előzékenysége miatt nem lehet kiszolgálni. Javult áfát vegyi cikkekké feldolgzó gyárak helyzete, a bőr, üvegipar. A textilipar az év eleje óta tartósan javul. Az építési anyagok előállításával foglalkozó ipar helyezte kielégítő, amit a miniszter az eléggé élénk építkezésnek tulajdonít, amelyben befektetési munkáival az állam is részt vett. Továbbra is válságos marad a papírgyártás helyzete, ami kitűnik abból is, hogy ötezer munkást foglalkoztató kilenc gyár közül csak kettő van üzemben ezer munkással. Ezt az iparágat is a drága tarifa bénítja meg. A malomipar helyzete 1923-ban rosszabbodott, mivel a kormány a liszt bevitelét megengedi. A csek-szlovák ipar gyógyulását más miniszter szerint siettetni fogja a csődpolitikárrak megszűnése a szomszédos államokban, amely megokolatlanul alacsony szállítási díjakban és adókban jut kifejezésre. Úgy véli, hogy ennek a gazdasági politikának véget kell vetni Németországban és Magyarországon. Itt Kálay József dr. ismét leszögezi azt a tényt, hogy a szlovenszkói ipar helyzete komolyabb, mint a történelmi országok iparáé és ennek okát egyfelől a súlyos termelési feltételekben látja (drága szállítás, nagy távolság a széntermeléstől és a félgyártmányaikat és nyersanyagukat kicserélő egyes üzemeknek egymástól való távolsága), másfelől pedig kivitelünk megváltozott irányában. Ezt a megváltozott irányt azzal okolja meg, hogy a valutám viszonyok arra kényszerítették a köztársaság iparát, hogy a nyugati országok felé orientálódjanak, amelyektől a köztársaság keleti területei messzebb feküsznek. Ez az új tájékozódás szerinte nem lesz rövid lejáratú, főként lélektani okok miatt, mivel a „kiszámíthatatlan kereskedelmi politikai4 és a szomszédos államokban lakó vevők üzleti realitásának hiánya termelőiknek súlyos veszteségeket okozott és bizalmukat megrendítette. A kormány arra fog törekedni, hogy a szlovenszkói iparnak másutt nyújtson enyhítéseket, hogy megközelítőleg olyan feltételek mellett dolgozhasson, mint a nyugati országok ipara. Valamennyi gazdasági tényező ugyanis belátja, hogy az ipari munka más ágaira kell áttérni, de belátja azt is, hogy az egyoldalú dezindusztriálás nagyobb mértékben keresztülvihetetlen. A megolds irányát tehát egy nagyszabású szállítási politikban kell keresni, amely kiépítené a binyzó közlekedési vonalakat és olyan tarifarendszert vezetne be, amely a köztársaság grafikai alakulatához igazodik. A miniszter azonkívül érintette a gazdasági válság szociális következményeit is és megállapítja, hogy az olcsóbbodási akció eredményesen végződött, úgy hogy a kaotikus bér- és munkaviszonyok jelentős mértékben nivellálódtak és megnyugodtak. Példákkal és statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy a munkanélkülség szünőfélben van és hogy a gazdasági válságot már legyőztük. A miniszteri nyilatkozat, amint látjuk, csak részleges javulásra mutat, mert amit a vasipar talán behozott, azt elvesztette a faipar. Elégtétellel kell megálapítanuunk, hogy Szlovenszkó közigazgatásának legfőbb vezetője leszámolt a „dezindusztriálás“ veszedelmes jelszóval, de nem értjük egészen, hogy miképpen képzeli a más iparágakra való áttérést. Legfőbb ideje, hogy a felelős tényezőik belássák a szlovenszkói ipar hátrányos helyzetét, amiből mindenesetre azt a következtetést kellene levonni, hogy a tervezet intézkedéseket egy pillanatig sem szabad halogatni. A miniszter szerint a köztársaság ipara nyugat felé kezd orientálódni. Be kell vallanunk, hogy az az érvelés, amellyel a miniszter ezt az irányváltozást megokolja, néetünk szerint helytelen. Mert a szlovenszkói ipar természetes piacát nem a nyugati országokban kell keresni — hanem számos kitűnő cseh közgazda is keletre mutat, — hanem sokkal közelebb, a mi tőszomszédságunkban, fia pedig ott piacot nem tud találni, úgy ennek okát mégsem a szomszédos államok „csődpolitikájában" kell keresni. Mert ha ezek az államok nem nyomorgatják súlyos adókkal és elviselhetetlen szállítási díjakkal a saját iparukat, úgy ezt az eljárásukat mégsem szabad „csődpolitikának“ mondani. Véleményünk szerint ugyanis a cseh-szlovák kormány iparunk érdekeit jobban szolgálná akkor, ha maga is hasonló előzékenységgel viseltetnék annak követeléseivel szemben. Csakis ily módon biztosíthatná annak vesenyképességét. a * Szerdán hozzák nyilvánosságra a német javaslatot Berlin, április 29. A birodalmi kancellár az egyes országok miniszterelnökeivel kedden fog a német javaslat ügyében konferenciát tartani. A javaslatot tartalmazó jegyző Németország fizetőképessége = 0 London, április 28. (Saját tudósítónktól.) A New Statesman szombat esti száma nagy cikkben fejti ki, hogy a jelenlegi pillanatban a németek fizetőképessége egyenlő a nullával,mert Franciaország a Ruhr-megszállással a német gazdasági életet teljesen dezorganizálta. A német fizetőképesség nem más, mint hitel és egy oly országnak, amely minden pillanatban ki van téve a megszállásnak, nincs hitele. A német ipar akadályozása és szétrombolása kétessé teszi a biztosítékokat H Ha Németországtól pénzt akarunk, akkor Németországot képessé kell tenni arra, hogy pénzt tudjon csinálni. A németek védik pénzértéküket Saarbrücken, április 29. (Wolff.) Az országos tanács tegnapi ülésén ehutasította a kormányzóbizottságnak azt a javaslatát, mely a francia franknak, mint törvényes fizetőeszköznek, a Saar-területen való bevezetésére vonatkozik. Megokolták ezt azzal, hogy frankvaluta rendszeresítése iái versaillesi békeszerződés határozatainak megválikát egyidőben fogják Párisban, Londonban és Brüsszelben átadni és az amerikai kormánnyal is közük. A jegyzéket szerdán este fogják Párisban nyilvánosságra hozn toztatását jelentené, mert e határozatok szerint a november 11-én érvényben volt törvények továbbra is érvényben kell, hogy maradjanak. E törvények közé tartozik a német érmetörvény is. Dinamitmerénylet egy francia vonat ellen Berlin, április 29. A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Koblenzből. Winingen mellett egy francia vonat ellen dinamitmerényletet követtek el. A vonatot kísérő francia személyzet három tagja meghalt Újabb négy bányát szállottak meg Düsseldorf, április 30. A franciák újabb négy bányát szállottak meg. Beszüntették a kokszüzemeket Buer, április 29. A bányatulajdonosok a munkásokkal együtt elhatározták, hogy az összes kokszüzemeket beszüntetik. Ez az intézkedés a franciákat rendkívül érzékeny oldalról érinti, mert a francia kohók számára szükséges kokszmennyiség ezáltal elesik. Franciaország Angliát is mozgósítani akarta a törökök ellen. — Két francia gyarmati hadosztály megy Szíriába. — Paris, április 30. (fiavas.) Mértékadó francia politikai körökben élénken tárgyalják a szíriai határon történt történt török csapatösszevonások kérdését. Az ottlévő divíziókon kívül a törökök további két vagy három divíziót küldenek oda. Általánosan az a nézet, hogy ez az eljárás az angorai szerződés megsértését jelenti és Franciaországra akar bizonyos nyomást gyakorolni éppen abban a pillanatban, amikor Lausanneban a tárgyalások ismét megkezdődtek. A törököknek ez az eljárása francia felfogás szerint teljesen tarthatatlan, hogyha tekintetbe vesszük, hogy Franciaország Törökországgal szemben mindig jóindulatot nyilvánított. A törökök eljárása ellentétben áll ismét pasa lausannei kijelentéseivel. Poincarénak Pellével és Weyganddal folytatott tegnapi tárgyalása nyomán valószínűen további két gyarmati divíziót küldenek Szíriába. Nincs kizárva az sem, hogy Angliát is megkeresik, hogy Mezopotámia védelme érdekében csatlakozzék ezekhez a rendszabályokhoz. A török-szíriai katonai front Lausanne, április 29. (Havas.) A francia delegációnak a szíriai határon történő török csapatösszevonásokról szóló kommünikéjéről szólva, Ismaed pasa kijelentette, hogy a török-szíriai Inatáron nincsenek csapatösszevonások, de egész Törökországban átcsoportosítják a csapatokat. A török delegáció más tagjai nem titkolják azt, hogy bizonyos rendszabályok történtek s ezt azzal okolják meg, hogy a franciák állítólag támogatják a ciliciai örmény bandákat. Paris, április 29. (Havas) Lapjelentések szerint Weygaud tábornok pénteken hajón Belrudba érkezik, ahonnan azonnal a editorai határra megy. Franciaországnak jelenleg mindössze huszonhatezer embere van, de a lapok úgy tudják, hogy két gyarmati divíziót küldenek oda, ha a törökök magatartása ezt szükségessé teszi. Oroszország aláírja a tengerszorosi egyezményt Lausanne, április 29. (Havas.) Borowsky orosz megbízott jegyzéket intézett az antanthatalmakhoz, amelyben csodálkozásának ad kifejezést, hogy azt a választ amelyet a konferencia titkárságának április 12-én kelt jegyzékére a szovjet kormány nevében személyesen nyújtott át Rómában, nem kapták meg. Borowsky csatolja a válasz másolatát, amely szerint Oroszország nem tagadja, meg a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény aláírását, de bizonyos főntartásokat tesz és felajánlja közreműködését egy új tervezet kidolgozásánál. Borowsky este tárgyalást folytatott Ismétl pasával. Lausanne, április 30. Mivel Oroszországnak a lausannei konferencián való részvétele kérdésében különféle hírek keringenek, következő tények állapíthatók meg: Borowasky római szovjet képviselő annak idején kérdést intézett a konferencia titkárságához a lausannei konferencia újabb összeillésére nézve és a titkárság április 12-én válaszolt erre a kérdésre és kijelentette, hogy Oroszország részvételének semmi akadálya nincs, ha hajlandó a tengerszorosokról szóló egyezményt aláírni. Borowsky erre közlést tett az olasz kormánynak, amelynél akkreditálva van és amely a konferenciát összehívó hatalmiakhoz titkárságnak tartozik és kijelentette, hogy a ultimativ fölhívását, amely, a Kedd, május 1. részvételt az aláírástól teszi függővé, visszautasítja. Április 26-án Borowsky megérkezett Lausanneba és bejelentette a titkárságnál, hogy a szovjet kormányt képviseli. A titkárság eme bejelentés válaszában utalt arra, hogy nem kapott választ az április 12-én kelt jegyzékre. Borowsky, abban a föltevésben, hogy közléseit az olasz kormány nem továbbította a konferenciához, pénteken a titkársághoz intézett jegyzékben összefoglalta az orosz kormány álláspontját. Erre a jegyzékre még választ nem kapott. Ebből arra következtetnek, hogy az érdekelt kormányok a lausannei konferencián kívül a kérdésről eszmecserét folytatnak. A párisi török ügyvivő Lausanneban Páris, április 29. A párisi török ügyvivő Lausanneba utazott. „Szerencse, hogy az ellenzék hallgat.44 Prága, április 30. A Tribuna vasárnapi számában figyelemre méltó vezércikkben foglalkozik a képviselőház tavaszi ülésszakával s a többi között ezeket írja: A parlamentnek legkésőbb május 20-án kel szünetre mennie, azonban még nagyon kérdéses, hogy addig végezni tudnak-e. De ha még június első hetéig is tartana a parlamenti munka, akkor is csak a kijelölt tavaszi programm egy töredékét fogják tudni letárgyalni. A szociális biztosítás, a vagyonadó módosítása, az ünnepek rendezése, a hadikölcsön s még sok más törvényjavaslat ebben az ülésszakban nem került tető alá. Ha a lakástörvény nem lett vollna időhöz kötve, kérdéses még, hogy annak elintézése hogyan végződött volna. Szemek miniszter azzal tért vissza Rómából, hogy az egyházpolitikai kérdéseket a parlamentben tárgyalni nem lehet. A koalíció nem tudja a munkásságot május elsejére a szociális biztosítás javaslatával megajándékozni s így hiába készültek a szocialista pártok szónokai május elsejei hatalmas beszédeikre. Ez az oka annak, hogy a szocialisták a vagyonadó módosításának ügyét a pénzügyi petkában egyre kihúzzák. A bankügyek nézeteltéréseket is okoztak a nemzeti demokraták és agráriusok között. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a Svehla-kormány fél év óta vezető nélkül van. Malgpetr miniszter jó és okos ember, de ennek a kormánynak vezetésére, amelynek oly sok és nehéz feladattal kell foglalkoznia, nem alkalmas. Legfőbb ideje már, hogy Svehla miniszterelnök visszatérjen s a belpolitikában aktíve részt vegyen. Még az a jó — fejezi be a Tribuna —, hogy az ellenzék hallgat A szlovák néppártiak egy idő óta tartózkodnak, a kommunisták hallgatásának oka a rendtörvény, a németek pedig mintha nem is léteznének a parlamentben. Úgy hítik, hogy Kafka képviselő a német pártok koncentrációját akarja előmozdítani, talán valamilyen nemzeti tanács formájában. Ezen különösen a német nemzeti pártiak buzgólkodnak. Elkészült a szociális biztosítás törvényjavaslata. Félhivatalosan közüik: A népjóléti minisztérium Winter L. dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével bizottságot küldött ki a szociális biztosítás törvényjavaslatának elkészítésére. Ez a javaslat most elkészült és ma adják át Habrman népjóléti miniszternek, aki azt kinyomatja és a minisztertanács elé terjeszti. A javaslatoir szerint a jövő hónap elején kerül a nemzetgyűlés elé. A javaslat felölei a munkásság aggkori- és rokkantbiztosítását, a munkásözvegyek és árvák biztosítását, valamint egy hasonló biztosítási módozatot a kisiparosok és kisgazdák számára. A hadikölcsönök. Amint a Tribuna je elüti, a cseh nemzeti demokraták nem akarják megengedni a hadikölcsöni kérdés tárgyalását a most olyó parlamenti ülésszakban, noha a kormány megígérte, hogy a hadikölcsönök kérdését még ebben az ülésszakban elintézi. A cseh nemzeti demokraták újabb tiltakozása Javorina elszakítása ellen, \ cseh nemzeti demokrata párt csütörtökön a prágai Lövészszigeten nyilvános népgyűlést rendez, amelyen Hajn és Spacsek képviselő fognak beszélni a javorinai kérdésről. A népgyülést bejelentő falragaszok szerint Lengyelország barátságát nem szabad szép és sztratégiai okokból fontos terület ela vesztésével megvásárolni. |^||[Indennap add At a lapot elju tétawAxA ismerősüdneft, mi £ meg nem arról, Aofiif a &vá £ ai yiía&acMv J £ irfap a matriiaxsáil érdekelt sasotooflo I