Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-01 / 99. (252.) szám

2 ______P­roh­il­is i ütm et jegpím — K­emze igazságügyminiszter beszédet mondott. — Drezda, április 30. íleitize­dr„ a birodalmi igazságügyminiszter tegnap Pimábban Franciaor­szággal szemben polemizáló beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a passzív elb­ntálásnak föladása teljesen Franciaország kezébe juttatná Németországot. Csak a szilárd ellenállás késztet­heti Franciaországot a tárgyalóasztalhoz. A német külügyi politikának a legteljesebb mértékben a Le­ti­ának kell lennie. A legközelebbi napokban napokban német jegyzék megy Franciaországhoz. Ha tárgyalásokhoz vezet, annál jobb. Ha nem eredményezi ezt, ezzel nem vágják el a további tárgyalási lehetőségeket. Amit mi fölajánlhatunk — mondotta —► az nem elég Franciaországnak. Ami Franciaországnak elegendő lenne, az teljesíthetetlen. Mi nem vehetünk magunkra teljesíthetet­len kötelezettségeket. Kállay nyilatkozata a szlovenszkói gazdasági válságról Prága, április 30. Szlovenszkó teljhatalmú minisztere szük­ségesnek látta, hogy a kormány prágai né­metnyelvű félhivatalosábban nyilatkozzék a gazdasági válság mai fokáról. A miniszter nyilatkozatát, amikor a válság enyhülését vá­zolja, nem egészen megokolt optimizmus jellemzi. K­ing kijelentéseinek az a része, mely a cseh-szlovák­­ köztársaság általános közgazda­­sági politikájának és benne a szlovenszkói gazdasági politikának irányváltozásáról szól, nézetünk szerint nem ment a tévedéstől. Min­denekelőtt foglaljuk össze kivonatosan Kál­lay József dr. nyilatkozatait. A miniszteri nyilatkozat azzal a helyes megállapítással kezdődik, hogy Szlovenszkót súlyosabban érintette a válság, mint az állam többi részeit. Szlovenszkóban a kevésbé ér­tékes terméket feldolgozó ipar bír a legna­gyobb jelentőséggel, ezeknél pedig a szállí­tásnak döntő szerepe van. A vas­­ világpiacá­nak javulása bizonyos mértékig kihatott Szlovenszkóra is, amit a miniszter azzal bi­zonyít, hogy március havában két nagyobb és egy kisebb vasbányamű újból megkezdte az üzemét. A helyzet kedvezőbb alakulását, mint a miniszter mondja, a szénadó leszállí­tása és a szállítási díjszabás tekintetében be­következett némely rendszabály okozta. A nihrmenti események viszont ellenkező ha­tást váltottak ki a faiparban. Németország megrendeléseit beszüntette, Fnanciországot pedig a francia-német határon bekövetkezett szállítási nehézségek és az osztrák vasutak képtelensége, sőt talán csekély előzékenysé­ge miatt nem lehet kiszolgálni. Javult áfát ve­gyi cikkekké feldolgzó gyárak helyzete, a bőr, üvegipar. A textilipar az év eleje óta tartósan javul. Az építési anyagok előállításával fog­lalkozó ipar helyezte kielégítő, amit a minisz­ter az eléggé élénk építkezésnek tulajdonít, amelyben befektetési munkáival az állam is részt vett. Továbbra is válságos marad a pa­pírgyártás helyzete, ami kitűnik abból is, hogy ötezer munkást foglalkoztató kilenc gyár közül csak kettő van üzemben ezer munkással. Ezt az iparágat is a drága tarifa bénítja meg. A malomipar helyzete 1923-ban rosszabbodott, mivel a kormány a liszt bevi­telét megengedi. A c­sek-szlovák ipar gyógyulását más mi­niszter szerint siettetni fogja a csődpolitiká­­rrak megszűnése a szomszédos államokban, amely megokolatlanul alacsony szállítási díjakban és adókban jut kifejezésre. Úgy véli, hogy ennek a gazdasági politikának véget kell vetni Németországban és Magyarorszá­gon. Itt Kálay József dr. ismét leszögezi azt a tényt, hogy a szlovenszkói ipar helyzete komolyabb, mint a történelmi országok ipa­ráé és ennek okát egyfelől a súlyos termelési feltételekben látja (drága szállítás, nagy tá­volság a széntermeléstől és a félgyártmá­nyaikat és nyersanyagukat kicserélő egyes­­ üzemeknek egymástól való távolsága), más­felől pedig kivitelünk megváltozott irányá­ban. Ezt a megváltozott irányt azzal okolja meg, hogy a valutám viszonyok arra kény­­szerítették a köztársaság iparát, hogy a nyu­gati országok felé orientálódjanak, amelyek­től a köztársaság keleti területei messzebb feküszne­k. Ez az új tájékozódás szerinte nem lesz rövid lejáratú, főként lélektani okok miatt, mivel a „kiszámíthatatlan kereskedel­mi politikai4 és a szomszédos államokban la­kó vevők üzleti realitásának hiánya terme­lőiknek súlyos veszteségeket okozott és bi­zalmukat megrendítette. A kormány arra fog törekedni, hogy a szlovenszkói iparnak más­utt nyújtson enyhítéseket, hogy megközelí­tőleg olyan feltételek mellett dolgozhasson, mint­­ a nyugati országok ipara. Valamennyi gazdasági tényező ugyanis belátja, hogy az ipari munka más ágaira kell áttérni, de belát­ja azt is, hogy az egyoldalú dezindusztriálás nagyobb mértékben keresztü­lvihetetlen. A megolds irányát tehát egy nagyszabású szál­lítási politikban kell keresni, amely kiépítené a binyzó közlekedési vonalakat és olyan ta­rifarendszert vezetne­­ be, amely a köztársa­ság grafikai alakulatához igazodik. A miniszter azonkívül érintette a gazda­sági válság szociális következményeit is és megállapítja, hogy az olcsóbbodási akció eredményesen végződött, úgy hogy a kaoti­kus bér- és munkaviszonyok jelentős mérték­ben nivellálódtak és megnyugodtak. Példák­kal és statisztikai adatokkal igyekszik bizo­nyítani, hogy a mun­k­anélkü­lség szünőfélben van és hogy a gazdasági válságot már le­győztük. A miniszteri nyilatkozat, amint látjuk, csak részleges javulásra mutat, mert amit a vasipar talán behozott, azt elvesztette a fa­ipar. Elégtétellel kell m­egálapítanuunk, hogy Szlovenszkó közigazgatásának legfőbb veze­tője leszámolt a „dezindusztriálás“ veszedel­mes jelszóval, de nem értjük egészen, hogy miképpen képzeli a más iparágakra való át­térést. Legfőbb ideje, hogy a felelős tényezőik belássák a szlovenszkói ipar hátrányos hely­zetét, amiből minden­esetre azt a következte­tést kellene levonni, hogy a tervezet intézke­déseket egy pillanatig sem szabad halogatni. A miniszter szerint a köztársaság ipara nyu­gat felé kezd orientálódni. Be kell vallanunk, hogy az az érvelés, amellyel a miniszter ezt az irányváltozást megokolja, néetü­nk szerint helytelen. Mert a szlovenszkói ipar természe­tes piacát nem a nyugati országokban kell ke­resni — hanem számos kitűnő cseh közgazda is keletre mutat, — hanem sokkal közelebb, a mi tőszomszédságunkban, fia pedig ott pia­cot nem tud találni, úgy ennek okát mégsem a szomszédos államok „csődpolitikájában" kell keresni. Mert ha ezek az államok nem nyomorgatják súlyos adókkal és elviselhetet­len szállítási díjakkal a saját iparukat, úgy ezt az eljárásukat mégsem szabad „csődpoli­­tikának“ mondani. Véleményünk szerint ugyanis a cseh-szlovák kormány iparunk ér­dekeit jobban szolgálná akkor, ha maga is ha­sonló előzékenységgel viseltetnék annak kö­veteléseivel szemben. Csakis ily módon biz­tosíthatná annak vesenyképességét. a * Szerdán hozzák nyilvánosságra a német javaslatot Berlin, április 29. A birodalmi kancellár az egyes országok miniszterelnökeivel ked­den fog a német javaslat ügyében konferen­ciát tartani. A javaslatot tartalmazó jegyző­ Németország fizetőképessége = 0 London, április 28. (Saját tudósítónktól.) A New Statesman szombat esti száma nagy cikkben fejti ki, hogy a jelenlegi pillanatban a németek fizetőképessége egyenlő a nullá­val,mert Franciaország a Ruhr-megszállással a német gazdasági életet teljesen dezorgani­­zálta. A német fizetőképesség nem más, mint hitel és egy oly országnak, amely minden pillanatban ki van téve a megszállásnak, nincs hitele. A­ német ipar akadályozása és szétrombolása kétessé teszi a biztosítékokat H Ha Németországtól pénzt akarunk, akkor Németországot képessé kell tenni arra, hogy pénzt tudjon csinálni. A németek védik pénzértéküket Saarbrücken, április 29. (Wolff.) Az or­szágos tanács tegnapi ülésén ehutasította a kormányzóbizottságnak azt a javaslatát, mely a francia franknak, mint törvényes fi­zetőeszköznek, a Saar-terü­leten való beve­zetésére vonatkozik. Megokolták ezt azzal, hogy frankvaluta rendszeresítése iái versail­­lesi békeszerződés határozatainak megvál­ikát egyidőben fogják Párisban, Londonban és Brüsszelben átadni és az amerikai kor­mánnyal is közük. A jegyzéket szerdán este fogják Párisban nyilvánosságra hozn­ toztatását jelentené, mert e határozatok sze­rint a november 11-én érvényben volt tör­vények továbbra is érvényben kell, hogy maradjanak. E törvények közé tartozik a német érmetörvény is. Dinamitmerénylet egy francia vonat ellen Berlin, április 29. A Deutsche Allge­­meine Zeitung jelenti Koblenzből. Winingen mellett egy francia vonat ellen dinamitme­­rényletet követtek el. A vonatot kísérő fran­cia személyzet három tagja meghalt Újabb négy bányát szállottak meg Düsseldorf, április 30. A franciák újabb négy bányát szállottak meg. Beszüntették a kokszüzemeket Buer, április 29. A bányatulajdonosok a munkásokkal együtt elhatározták, hogy az összes kokszüzemeket beszüntetik. Ez az intézkedés a franciákat rendkívül érzékeny oldalról érinti, mert a francia kohók szá­mára szük­­séges kokszmennyiség ezáltal el­esik. Franciaország Angliát is mozgósítani akarta a törökök ellen. — Két francia gyarmati hadosztály megy Szíriába. — Paris, április 30. (fiavas.) Mértékadó francia politikai körökben élénken tárgyalják a szíriai határon történt történt török csa­patösszevonások kérdését. Az ottlévő diví­ziókon kívül a törökök további két vagy há­rom divíziót küldenek oda. Általánosan az a nézet, hogy ez az eljárás az angorai szerző­dés megsértését jelenti és Franciaországra akar bizonyos nyomást gyakorolni éppen abban a pillanatban, amikor Lausanneban a tárgyalások ismét megkezdődtek. A törökök­nek ez az eljárása francia felfogás szerint teljesen­ tarthatatlan, hogyha tekintetbe vesszük, hogy Franciaország Törökország­gal szemben mindig jóindulatot nyilvánított. A törökök eljárása ellentétben áll ismét pasa lausannei kijelentéseivel. Poincarénak Pellével és Weyganddal folytatott tegnapi tárgyalása nyomán való­színűen további két gyarmati divíziót külde­nek Szíriába. Nincs kizárva az sem, hogy Angliát is megkeresik, hogy Mezopotámia védelme érdekében csatlakozzék ezek­hez a rendszabályokhoz. A török-szíriai­ katonai front Lausanne, április 29. (Havas.) A francia delegációnak a szíriai határon történő török csapatösszevonásokról szóló kommünikéjé­ről szólva, Ismaed pasa kijelentette, hogy a török-szíriai Ina­táron nincsenek csapatös­­­szevonások, de egész Törökországban át­csoportosítják a csapatokat. A török delegá­ció más tagjai nem titkolják azt, hogy bizo­nyos rendszabályok történtek s ezt azzal okolják meg, hogy a franciák állítólag tá­mogatják a ciliciai örmény bandákat. Paris, április 29. (Havas) Lapjelentések szerint Weygaud tábornok pénteken hajón Belrudba érkezik, ahonnan azonnal a editorai határra megy. Franciaországnak jelenleg mindössze huszonhatezer embere van, de a lapok úgy tudják, hogy két gyarmati diví­ziót küldenek oda, ha a törökök magatartása ezt szükségessé teszi. Oroszország aláírja a tengerszorosi egyezményt Lausanne, április 29. (Havas.) Borowsky orosz megbízott jegyzéket intézett az antant­­hatalmakhoz, amelyben csodálkozásának ad kifejezést, hogy azt a választ amelyet a kon­ferencia titkárságának április 12-én kelt jegyzékére a szovjet kormány nevében sze­mélyesen nyújtott át Rómában, nem kapták meg. Borowsky csatolja a válasz másolatát, amely szerint Oroszország nem tagadja, meg a tengerszorosokra vonatkozó egyezmény aláírását, de bizonyos főn­tartásokat tesz és felajánlja közreműködését egy új tervezet kidolgozásánál. Borowsky este tárgyalást folytatott Ismétl pasával. Lausanne, április 30. Mivel Oroszország­nak a lausannei konferencián való részvétele­­ kérdésében különféle hírek keringenek, következő tények állapíthatók meg: Borow­a­sky római szovjet képviselő annak idején kér­dést intézett a konferencia titkárságához a lausannei konferencia újabb összeillésére nézve és a titkárság április 12-én válaszolt erre a kérdésre és kijelentette, hogy Orosz­ország részvételének semmi akadálya nincs, ha hajlandó a tengerszorosokról szóló egyez­ményt aláírni. Borowsky erre közlést tett az olasz kormánynak, amelynél akkreditálva van és amely a konferenciát összehívó ha­talmiakhoz titkárságnak tartozik és kijelentette, hogy a ultimativ fölhívását, amely, a Kedd, május 1. részvételt az aláírástól teszi függővé, vis­­­szautasítja. Április 26-án Borowsky megér­kezett Lausanneba és bejelentette a titkár­ságnál, hogy a szovjet kormányt képviseli. A titkárság eme bejelentés válaszában utalt arra, hogy nem kapott választ az április 12-én kelt jegyzékre. Borowsky, abban a föl­tevésben, hogy közléseit az olasz kormány nem továbbította a konferenciához, pénte­ken a titkársághoz intézett jegyzékben ös­­­szefoglalta az orosz kormány álláspontját. Erre a jegyzékre még választ nem kapott. Ebből arra következtetnek, hogy az érdekelt kormányok a lausannei konferencián kívül a kérdésről eszmecserét folytatnak. A párisi török ügyvivő Lausanneban Páris, április 29. A­ párisi török ügyvivő Lausanneba utazott. „Szerencse, hogy az ellenzék hallgat.44 Prága, április 30. A Tribuna vasárnapi számában figye­lemre méltó vezércikkben foglalkozik a kép­viselőház tavaszi ülésszakával s a többi kö­zött ezeket írja: A parlamentnek legkésőbb május 20-án kel szünetre mennie, azonban még nagyon kérdéses, hogy addig végezni tudnak-e. De ha még június első hetéig is tartana a parlamenti munka, akkor is csak a kijelölt tavaszi programm egy töredékét fogják tudni letárgyalni. A szociális biztosí­tás, a vagyonadó módosítása, az ünnepek rendezése, a hadikölcsön s még sok más törvényjavaslat ebben az ülésszakban nem került tető alá. Ha a lakástörvény nem lett vollna időhöz kötve, kérdéses még, hogy an­nak elintézése hogyan végződött volna. Szemek miniszter azzal tért vissza Rómá­ból, hogy az egyházpolitikai kérdéseket a parlamentben tárgyalni nem lehet. A koalí­ció nem tudja a munkásságot május elsejére a szociális biztosítás javaslatával megaján­dékozni s így hiába készültek a szocialista­­ pártok szónokai május elsejei hatalmas be­szédeikre. Ez az oka annak, hogy a szocia­listák a vagyonadó módosításának ügyét a pénzügyi petkában egyre kihúzzák. A bank­­ügyek nézeteltéréseket is okoztak a nemzeti demokraták és agráriusok között. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a Svehla-kor­­mány fél év óta vezető nélkül van. Malg­­petr miniszter jó és okos ember, de ennek a kormánynak vezetésére, amelynek oly sok és nehéz feladattal kell foglalkoznia, nem al­kalmas. Legfőbb ideje már, hogy Svehla miniszterelnök visszatérjen s a belpolitiká­ban aktíve részt vegyen. Még az a jó — fe­jezi be a Tribuna —, hogy az ellenzék hall­gat A szlovák néppártiak egy idő óta tar­tózkodnak, a kommunisták hallgatásának oka a rendtörvény, a németek pedig mintha nem is léteznének a parlamentben. Úgy hít­­ik, hogy Kafka képviselő a német pártok koncentrációját akarja előmozdítani, talán valamilyen nemzeti tanács formájában. Ezen különösen a német nemzeti pártiak buzgól­­kodnak. Elkészült a szociális biztosítás törvény­­javaslata. Félhivatalosan közüik: A népjóléti minisztérium Winter L. dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével bizottságot küldött ki a sz­ociális biztosítás törvényjavaslatának el­készítésére. Ez a javaslat most elkészült és ma adják át Habrman népjóléti miniszternek, aki azt kinyomatja és a minisztertanács elé terjeszti. A javaslat­oir szerint a jövő hónap elején kerül a nemzetgyűlés elé. A javaslat felölei a munkásság aggkori- és rokkantbizto­­sítását, a munkásözvegyek és árvák biztosí­tását, valamint egy hasonló biztosítási módo­zatot a kisiparosok és kisgazdák számára. A hadikölcsönök. Amint a Tribuna je elüti, a cseh nemzeti demokraták nem akar­ják megengedni a hadikölcsöni kérdés tárgya­lását a most olyó parlamenti ülésszakban, noha a kormány megígérte, hogy a hadiköl­­csönök kérdését még ebben az ülésszakban elintézi. A cseh nemzeti demokraták újabb til­takozása Javorina elszakítása ellen, \ cseh nemzeti demokrata párt csütörtökön a prá­gai Lövészszigeten nyilvános népgy­űlést rendez, amelyen Hajn és Spacsek képviselő fognak beszélni a javorinai kérdésről. A népgyülést bejelentő falragaszok szerint Lengyelország barátságát n­em­ szabad szép és sztratégiai okokból fontos terület el­a vesztésével megvásárolni. |^||[Indennap add At a lapot elju tétawAxA ismerősüdneft, mi £ meg nem arról, Aofiif a &vá £ ai yiía&acMv J £ ir­­fap a­­ matriiaxsáil érdek­elt sasotooflo I

Next