Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-01 / 74. (817.) szám

< zdi&Gpif M fxtovemszl&éi és Muszinsztkéi szmv&t^ezen­ £ í$<eimzéM & &e £<slös szł £ i,&<e.s&tö: 3fstwÚ.fM. (1. r.) —­ március 31.Kéé a ffiwnki üríttsén A gabona bessze átharapód­zott az értépapírokra­­ is New York, március 31. A newyorki ér­­­­téktőzsdén tegnap nagy zavar és hatalmas j bessz állott be, amely alkalommal 50 külön­­­­böző értékpapír oly mélyre esett, mint már évtizedek óta nem. Egyes esetekben a veszteség több, mint tíz pontot ért el. A nyilvánosságban ez a rendkívüli ará­nyú bessz nagy nyugtalanságot keltett, mert különösen a be nem avatott kis spekulánsok vesztettek sokat. Bizonyosra vehető, hogy a hirtelen ár­eséseket a Coolidge elnökké választása óta megindult játékszenvedély lakosságot értékpapíroké­a való vételére ösztönözte i Jelenkedett vételek után­­ automatikusan vonta mag A túl nagy hitelnyújtások­­ zá­rultak a bajokihoz. A csikágói gabonatör­­­lőtt, a májusi jegyzések e? ! bati jegyzések alá estek a maximális mélyállást. Londoni március 31. A tek. E hónap folyamán az 1 shillinget tesz ki. A mai ár 5 . g­g • v Nemzet vagy párt? olyan ftlkfi részt vett az elmúlt évek mindeni gyűlésén, ahol az ellenzéki politika egységes taktikáját beszélték meg, az tudja, hogy évek óta akörül forgott ezeken a gyűlé­seken a vita, várjon­­ a magyarság egyetemes érdekeire, vagy pedig a pártérdekekre kel-e elsősorban tekintettel lenni. Egyesek mindig arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy a pártszuverenitás elve po­litikai életünk legfőbb dogmája. Minden ja­vaslatot, minden gondolatot és minden törek­vést, amelynek az volt a célja, hogy a ma­gyarság politikai egységét, annak közös in­tézményeikben való előmozdítását közelebb vigye a megvalósulás felé, azzal gáncsoltak el, hogy a pártszuve­renitá­s princípiumát han­goztatták, amely állítólag nem engedi meg, hogy az egyes pártoktól független, csakis a magyarság egyetemes érdekeit szolgáló in­tézményeink legyenek. A közös és vezérlőbi­zottság többsége azonban nem erre a felfo­gásra helyezkedett, hanem a magyarság za­vartalan együttműködését a pártérdekek hát­­térbe szorítását tekintette zsinórmérték gya­nánt. A kisebbségben lévő csoport nem ve­tette magát alá a többség akaratának, hanem állandóan frontot csinált annak törekvései ellen. Küzdelmes utunkban már jóval előbbre volnánk, a magyarság szervezettsége sokkal tökéletesebb volna, h­a a pártszuverenitás dogmájához való­­ görcsös, ragy... T. .n­éha hiúsította volna meg a legszebb terveket is. A szlovenszkói és ruszinszkói pártszö­vetség munkája ezért vált sokszor meddővé, terméketlenné. Az erőket nem az alkotó munka, hanem az ellentétek áthidalása kö­tötte le. Sok értékes emberünk fáradt bele ezekbe a súrlódásokba, sok tehetséges veze­tőnk őrlődött fel az örökös civakodásban. Régóta éreztük, hogy ez­ nem mehet így to­vább és kerestük az utakat, amelyekkel meg­teremthetjük az egészséges munka alapjait. Az elmúlt esztendő ezeknek az eszkö­zöknek keresésében múlt el. Hosszú hónapok idegölő tárgyalásai után az év elején létre­jött az úgynevezett érsekújvári egyezmény,­­ amelynek alapján a komoly munkának végre-­ valahára meg kellett volna indulnia. Megala­kítottuk a pártközi vezérlőbizottságot, annak elnökévé egyhangúan, a keresztényszocia­lista párt minden vezérlőbizottsági tagjának hozzájárulásával megválasztottuk Bittó Dé­nest és megteremtettük az albizottságok munkaprogramját, amelyeknek politikai, tár­sadalmi, kulturális és gazdasági téren egy­aránt biztosítaniok kellett volna a komoly, nemzeti munka feltételeit. Az érsekújvári egyezmény megkötése után azt reméltük, hogy most már végre nyugalom, rend és fe­gyelem lesz ellenzéki politikánkban. Ez azon­ban, sajnos, nem következett be. Március 16-iki ülésén a keresztényszo­­cialista párt magyar osztálya ugyanazt a Bittó Dénest, akit március 2-án, tehát ponto­san két héttel ezelőtt a pártközi vezérlőbi­zottság élére állítottunk, a pártban betöltött funkcióitól felfüggesztette és ellene a fegyel­mi eljárást megindította. Ugyanilyen határo­zatot hoztak Jabloniczky János és Palkovich Viktor képviselők ellen is. Maga a határozat a párt belügye volna, ha nem ért volna olyan egyéniségeket, akik nemcsak e párt, hanem az egész magyarság reprezentánsai. Egy ma­gyar embernek sem lehet közömbös, hogy a pártok milyen állást foglalnak képviselőik­kel szemben és az ellenzéki pártszövetség egyetlen egy híve sem mehet el szó nélkül egy olyan határozat mellett, amely az ellen­zéki pártszövetséget kifelé és befelé repre­zentáló elnököt dezavuálta. A március 16-iki határozat ilyformán nemcsak a keresztény­szocialista pártban, de az ellenzéki pártszö­vetségben is teljes erővel kirobbantotta a válságot, amelynek következményei egy­előre beláthatatlanok. Szent-Ivány József Tornalján az egysé­ges magyar pártot jelölte meg a válságból kivezető útnak. Ezzel a gondolattal komo­lyan kell foglalkoznunk, ha nem akarjuk el­kerülni azt, hogy végre megteremtsük azt a légkört, amelyben nyugodtan akarunk dol­gozni nemzeti jövőnk érdekében. Ez az az ideál, amelyet meg kell valósítanunk, ha a nemzet minden erejét és energiáját föl akar­juk használni a reánk váró küzdelemben.­­ Nem a párt, de a nemzet az a legmagasabb posztulátum, amiért küzdünk, nem a pártszu­­verenitás, hanem a nemzet java az a legma­gasabb szempont, amely mindnyájunkat kell, hogy irányítson. A pártok megszűnhetnek, de a nemzet megmarad; a pártok mulandók, a nemzet túléli pusztulásukat; minden politikai küzdelem tengelye, létoka és végső célja a nemzet, a pártok csak eszközök, amelyeknek segítségével a végső célt akarjuk elérni. Eb­ből a szemszögből kell szemlélnünk az adott helyzetet és azokat, kell követnünk, akik a nemzet érdekét fölébe helyezik a pártszuve­­renitás élettelen, üres dogmájának. ü­itáningi m­iniszter a csel! agrárius ®!! tdrafidAsal­ak pergői Prága, március 31. A parlament ellenzéki csoportjai számta­lan interpelláció és felszólalás kapcsán tették szóvá a polgárságra ólomsúllyal nehezedő adóterheket s nem volt ülés, hogy ez a pa­nasz nem hangzott volna el. Amióta az ellen­zék legnagyobb része passzivitásba vonult, a cseh agrárpárt vette átt az ellenzéknek az állam pénzügyeit bíráló szerepét s a Venkov hetenként legalább négy vezércikkben tet*­madja egyrészt az adórendszert, másrészt a pénzügyi hatóságoknak az adózók megsem­misítésére és tönkretételére irányuló műkö­dését. A cseh agrárpárt a legutóbbi napok­ban hatalmas memorandumot dolgozott ki a földművesek adósérelmeiről s ezt a pénz­ügyminiszterhez fogja eljuttatni. Mondanun­k sem kell talán, a m­ások nagy lármája csupán arra a választók közé új jelszót dobjon kinek, úgy a cseh agrárpártnak állt, minden lehetőt megtenni az adóterhek látására már a múlt években is. A cseh r­ások azonban vártak a pénzügyminis elleni támadásaikkal addig, amíg az új ági­­ciós jelszavak szükségessége merült fel. M. a földet igérő Hodzsa-pártnak már senki sem hisz, nagyon téved azonban a pártvezető­ség, ha azt gondolja, hogy adóelengedések és leszállítások ígéretével új telkeket vásárol­hat. A cseh agrárpárt adóellenes handa-ban­­dázásának nem hisz a cseh választó sem, annál kevésbbé a magyar gazda­­szénától tett vétség Az ülés .. legközelebbi üles órakor lesz. »*­»**0«<1>S»*«**<^*é*4 J forradalmi lendítetek öten a keniiins elérteiért a steflitech­ veMasla" A csehszlovák kommunista párt ügye a moszkvai kibővített internacionálé előtt Moszkva, március 31. A kommunista in­­ternacionálé plénuma, mint ismeretes bizott­ságot alakított a cseh kommunisták ügyének megvizsgálására. E bizottság tegnapi ülésén Stalin nagy beszédet mondott, melyben ki­fejtette, hogy a cseh kommunista párt krí­zisét a forradalmi lendületek után automa­tikusan bekövetkezett stagnációs periódus okozta. Smeralnak igaza van, ha azt állít­ja, hogy a kommunizmust a veszedelem egyformán fenyegeti jobbról is, balról is, viszont azonban azt koncedálnia kell, hogy a jobbról fenyegető veszedelem sokkal na­gyobb. És különösen a csehszlovák kommunista pártban, ahol a tagok 70 százaléka a szociál­demokraták közül került ki. Sm­eral nem tud­ta megőrizni biztos helyét ,a jobboldal és bal­oldal küzdelmében, aminek következtében automatikusan a jobboldalra sodródott. Jó kommunista ugyan, de finomkodó taktikája nem elég a szociáldemokrata veszedelem le­küzdésére. A cseh párt feladata, hogy a túl­zó baloldali irányokat leküzdve összefoglal­ja a forradalmi elemeket a jobboldal ellen, amiközben főleg arra kell vigyázni, hogy a pártban uralkodó jobboldali irányokat ide­ológiailag tönkre­tegyék. A párt stagnációs periódusát a bolsevizmus elmélyítésére kell felhasználni. Maga a kommunista internacionálé plé­numa is jóformán kizárólag a csehszlovák kommunisták ügyével foglalkozik. A külföldi szónokok egész sora muatott rá arra a ve­szedelemre, mely a cseh pártot a jobboldal­ról fenyegeti. Torndl (?), az egyik csehszlo­vák delegált kifejtette, hogy pártoskodáso­kat nem szabad tűrni, mert különben ve­szélyeztetve van az egész bolsevizáció. Kreibtch Sinovjev szemére hányja, hogy oly erősen a baloldal pártján van és nem vizsgálta meg alaposan azt, vájjon az adott viszonyok között a jobbról jövő veszede­lem nagyobb-e, mint a balról jövő. Egy­forma veszedelmeket, egyformán kell le­küzdeni. A csehszlovák pártot nem annyira a szétválás, mint inkább a lemorzsolódás fenyegeti. Utána még Neurath beszélt, majd Kuusi­­nen (Finnország), aki hevesen vitába szállt Kreibich nézeteivel, különösen abban a kér­désben, vajjon a külföldi delegátusokkal is kibővített végrehajtó bizottságnak joga van-e interveniálnia az egyes kommunista pártok belügyeibe. Súlyos oroszok a meggyilkolt komp. miatt Moszkva, március 31. Tegnapi ... ban jelentettük, hogy két hazaáruló tisztet akközben, m­ig az orosz határra szállí­tották őket, hogy ott lengyel túszokkal ki­cseréljék, a kisérő lengyel csendőrök egyike agyonlőtte. Ez az eset igen nagy izgalmat keltett Moszkvában. Azonnal a hir vétele után mindenütt nagy tüntetések voltak, sőt az egész vidék is demonstált a lengyelek embertelen tette ellen. Minszkben körülbelül 16 ezer ember gyűlt a lengyel követség elé s csak nagy katonai készültséggel lehetett meggátolni, hogy a felizgatott tömeg meg ne rohanja a követség épületét. Hivatalos jelentések szerint a varsói szovjet követ erélyes vizsgálatot követel a lengyel külügyminisztériumtól. Varsó, március 31. A lapok kimerítően foglalkoznak a két hazaáruló kommunista tiszt kiszolgáltatása közben történt ese­ményekkel. Kifejtik, hogy Muraszkó, a gyil­kos csendőr, igen sokat szenvedett a bolse­vistáktól, akik egész családját megölték és vagyonát elkobozták. A szociáldemokrata franció egy képviselője interpellált a gyil­kosság ügyében és érdeklődött, hogy a kor­mány mily rendszabályokat fog életbelép­tetni az esettel kapcsolatban. A lapok mind attól félnek, hogy a gyilkosságot a külföldi sajtó erős lengyelellenes propagandára fogja kihasználni. Új, konzervatív izü kormány Finnországban Helsingfors, március 31. Az uj kabinettet ma megalakították. Miniszterelnök Tulen­­heimo konzervatív képviselő lett. Külügymi­niszter Idman, a hadügyminiszter Lampen, pénzügyminiszter pedig Reilanden. A kabi­netiben öt koalíciós tag, öt agrár és három párton kívüli van.

Next