Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-14 / 41. szám

az elszakadt keresztyen felekezetek' egyesítési pró­batételeik' történetét kisértendem meg. '*) Jakabfalvay András. *) A' Religio és Nevelés' s e. második fele' 20-ik sz. 157-dik lapján egy falusi pap' napló-könyvéből közöltetvén, hogy a' b. bányai e. kerület Du­bován tartott gyűlésében a' n t Mozor József alesperes ur által indítványozott imádkozó egye­sület a' hitetlenek'megtéréseért, közlelkesedéssel fogadtatott, 's ez a' napló-iróban is érzelmek' özönét árasztott: többek között illy botránkoztató szavakat olvastunk: „A'boldogtalan hitújítási szakadást sok lelkes tudósok Isteni ostorának vall­ják s mellyel szentséges Isten* három század előtt a' kevélységében elbízott világot sújtottat is s méltán, mert ha az ember a' reformatio' ere­detét s folyamát el nem fogott szemmel vizsgálja­ benne az Isten' újjal, ki az elbízott kevélyeket vaksággal szokta büntetni, nem lehet félre ismerni. — Talán most, miután a' protestantismus (hát csakugyan ismét ezzel van a' baj ?) veszélyes pá­lyáját me­g futotta , most, miután az örvény' szé­lére jutott, mellynek neve rationalismus vagy inkább pogány pantheismus} mellybe a' következet­es prote­stánsok sorba sülyednek, és sülyedniök kell, (ugyan Ugy­ e?) ha elveikben híven előre haladnak, talán most, elérkezett már az óra, hogy a` nagy átok, a''testvéri visszavonás' átka , melly a' vilá­got a hit szakadás óta nyomja­ feloldassék , hogy a' kegyelmes Isten megszánva a keresztyén vilá­got, melly közel tíz nemzedék riasztó átok alatt (be sok átok!) óta nyög a' nyo­megengesztelödése' jeléül a' tévedő­ke­t (no már tudjuk kiket) egyedül üdvözítő aklába (ezt is tudjuk), melly től ősei valaha boldogtalanul elszakadtak , visszavezesse. Ezért úgymond a' napló-iró, imádkozniok kell! — Tehát imádság! folytatja a' napló-iró a' 157-ik és 158-dik lapokon, imádság a' hit tévedésekben bolygó atyafiakért, naponként egy-egy miatyánkal és üdvözletet, mert a' vészthozó engedmények, úgynevezett concessiók, ezen át philantropicus fogas «' vegyes házasságokban , vagy bárminemű­ekben protestáns atyánkfiainak (és igy nekünk) tá­tongó nyílást kiegyenlíteni nem képesek ; mert na­gyobb szolgálatot honunknak senki sem tehet , mintha a' boldogtalan hit- és egyház-meghasonlás által ketté szakadt hazánkat egybe forrasztani tö­rekszik , és ezen czél egyedül csak a' forró csüg­­gedetlen imádság által érezhetik el: mert a legdöly­fösebb eretnekségek ellen is imádság volt és lesz az anyaszentegyház'' legélesebb (?) fegyvere. h ma­gasztos indítványt, é' kedves honunk' egén mint egy gyengéden fakadó hajnalnak csillagát — a' napló-iró szavai szerint, nem lehet méltányló tisztelettel nem üdvözleni; és mi protestánsok, bármit mondjon is N. úr és más az egyesületi szándék' tisztátalanságáról, kedvesen fogadjuk az eszmét, ha istentől jó, fel is tesszük a' n. t in­dítványozó' és társai' magas miveltségök és ke­resztyén szeretetük felől, hogy az egyesület' alko­tásához tiszta szándékkal fognak járulni. Ámde a' névtelen napló-iró' szándékáról mit gondolha­tunk mi, ki az egyesületbe olly ellenséges in­dulattal és ferde fogalmakkal lépni készül? Imád­ság lesz-e az, vagy átok ? "S miután az imádság gondolatból, szóból, és a­ catholicus hittanok szerint is jó cselekedetekből áll, nem méltán ag­gódh­atnánk-e mi azon, hogy az illy türelmetlen, nép elött is majd ismétlendő szavak és beszédek, fanatizáló ingerültséget, idegenkedést, gyű­lölség Pesti­egyel a. v. ev. em­ ierességi közgyűlés tartatott Pesten f. é. augustus­ 30 és 31-ik nap­ján tek. Földvári Földvári­ Pál felügyelő 's nt. Varha János főesperes urak­ iker elnökletük alatt, mellynek érdekesb tárgyai im ezek : Esp. felügyelő úr, velős és közügyek iránti meleg részvétet tanúsító bevezető beszédével meg­nyitván a'gyűlést; főesperes úr, rendes és gon­dos sáfárhoz illő szabatossággal, 's tárgyilagosan gőt, sőt könnyen vészt hozható tényeket is fog­nának felidézni? Ha a' felekezetek' particularis­musai felébe emelkedett felséges kormány' vigyázó gondossága hazánk' békessége felett olly erőtel­jesen nem őrködnék, miszerint biztosak lehetünk, hogy az egyesület' működését és tagjai' jellemét ismerni fogja, mellynek nevében és tagjainak egyike minden törvényes engedmények ellen lá­zító veszélyes programmával menydörög ! De hagyjuk ennek politikai jelentőségét, azon biztos reménynyel, hogy az indítványozó érdemes ales­peres úr, az egyesület' alakításában felvilágosult lelke' és jó szive' sugallatát követendi! Azonban a' névtelen napló-iró és illetőleg közlő szerkesz­tőségnek nem akarunk adósok maradni, ki ellen­séges indulatját illy szavakkal tetézi a' 157-ik lapon: ,,Miután harczolni kell, már nem egye­dül az lehet a' harczban czélunk, hogy az ből jó barátot­ képezzünk , hanem meg kell ellenfél­eléged­nünk , ha az ellenséget árthatlanná tettük.'''­ És igy többen vannak, kik imádsággal harczolni ké­szülnek, és mi ismerjük az illy terminológiát, ismerjük az illy gondolkozású és érzésű embe­rek' szövetségét, jobban mint a' napló-iró a' franczia és német imádkozó egyesületeket, mel­­lyek a' vallásos indifferentismus és nem nyilván a' protestantismus ellen ütnek ki lobogókat, és inkább tisztelik a' status-hatalmak' működésit, mintsem azokra átkos ítéletet mondanának: — ez ott nem is szabad, és hisszük, hogy itt fog szabad lenni! Ámde lássuk az elve­ket, mellyek olly gyakran terjesztetnek az egy­házi literatura' ösvényén ! mert örök hálával tar­tozunk felséges kormányunk' igazság- és ember­szereteteért , hogy védelmünkre már egyszer a' tudomány' mezején is, hol állításainkat a' tudós világ előtt régebben ismeretes bizonyítványokkal támogathatjuk, mi is felszólalhatunk. Tehát a' reformatio , a' hitszakadás, sok tu­dósok után, úgymond a' napló-iró, Isten' ostora, melly három század előtt­i' kevélységében elbízott, világot sújtot­ta, és nem is tudnánk kiket sújtott? azokat-e , kik azt ellenzettek , vagy épen szegény fejünket, ha alább nem mondaná , hogy elérke­zett, az óra, mellyben az elszakadt tévedőket az egyedül idvezítő akolba vissza kell vezérelni. — Ennyit már a' nagy Görres sem mondott, a' ki pedig Athanasiusában ugyan csak mindent kibe­szélt a' protestantismusra, a' porosz kormány el­leni haragjában , és ugyan csak több tudomán­­nyal és élesebb és­szel fogott a' reformatio' kri­tikájához, mint sok falusi naplúira. Ő mégis csak annyit mondott: ,,Gott, hat die Reformation und die Rechtsgleichheit der protestantischen Confes­sionen mit der katholischen Kirche nur zugelas­sen'', és mégis milly haragra kél ezért is ellene hit­sorsosa a' catholicus' Ellendorf .der erste Triarier czimü munkájában a' 133-ik lapon ,.Das laugne

Next