Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-10-14 / 41. szám
az elszakadt keresztyen felekezetek' egyesítési próbatételeik' történetét kisértendem meg. '*) Jakabfalvay András. *) A' Religio és Nevelés' s e. második fele' 20-ik sz. 157-dik lapján egy falusi pap' napló-könyvéből közöltetvén, hogy a' b. bányai e. kerület Dubován tartott gyűlésében a' n t Mozor József alesperes ur által indítványozott imádkozó egyesület a' hitetlenek'megtéréseért, közlelkesedéssel fogadtatott, 's ez a' napló-iróban is érzelmek' özönét árasztott: többek között illy botránkoztató szavakat olvastunk: „A'boldogtalan hitújítási szakadást sok lelkes tudósok Isteni ostorának vallják s mellyel szentséges Isten* három század előtt a' kevélységében elbízott világot sújtottat is s méltán, mert ha az ember a' reformatio' eredetét s folyamát el nem fogott szemmel vizsgálja benne az Isten' újjal, ki az elbízott kevélyeket vaksággal szokta büntetni, nem lehet félre ismerni. — Talán most, miután a' protestantismus (hát csakugyan ismét ezzel van a' baj ?) veszélyes pályáját meg futotta , most, miután az örvény' szélére jutott, mellynek neve rationalismus vagy inkább pogány pantheismus} mellybe a' következetes protestánsok sorba sülyednek, és sülyedniök kell, (ugyan Ugy e?) ha elveikben híven előre haladnak, talán most, elérkezett már az óra, hogy a` nagy átok, a''testvéri visszavonás' átka , melly a' világot a hit szakadás óta nyomja feloldassék , hogy a' kegyelmes Isten megszánva a keresztyén világot, melly közel tíz nemzedék riasztó átok alatt (be sok átok!) óta nyög a' nyomegengesztelödése' jeléül a' tévedőket (no már tudjuk kiket) egyedül üdvözítő aklába (ezt is tudjuk), melly től ősei valaha boldogtalanul elszakadtak , visszavezesse. Ezért úgymond a' napló-iró, imádkozniok kell! — Tehát imádság! folytatja a' napló-iró a' 157-ik és 158-dik lapokon, imádság a' hit tévedésekben bolygó atyafiakért, naponként egy-egy miatyánkal és üdvözletet, mert a' vészthozó engedmények, úgynevezett concessiók, ezen át philantropicus fogas «' vegyes házasságokban , vagy bármineműekben protestáns atyánkfiainak (és igy nekünk) tátongó nyílást kiegyenlíteni nem képesek ; mert nagyobb szolgálatot honunknak senki sem tehet , mintha a' boldogtalan hit- és egyház-meghasonlás által ketté szakadt hazánkat egybe forrasztani törekszik , és ezen czél egyedül csak a' forró csüggedetlen imádság által érezhetik el: mert a legdölyfösebb eretnekségek ellen is imádság volt és lesz az anyaszentegyház'' legélesebb (?) fegyvere. h magasztos indítványt, é' kedves honunk' egén mint egy gyengéden fakadó hajnalnak csillagát — a' napló-iró szavai szerint, nem lehet méltányló tisztelettel nem üdvözleni; és mi protestánsok, bármit mondjon is N. úr és más az egyesületi szándék' tisztátalanságáról, kedvesen fogadjuk az eszmét, ha istentől jó, fel is tesszük a' n. t indítványozó' és társai' magas miveltségök és keresztyén szeretetük felől, hogy az egyesület' alkotásához tiszta szándékkal fognak járulni. Ámde a' névtelen napló-iró' szándékáról mit gondolhatunk mi, ki az egyesületbe olly ellenséges indulattal és ferde fogalmakkal lépni készül? Imádság lesz-e az, vagy átok ? "S miután az imádság gondolatból, szóból, és a catholicus hittanok szerint is jó cselekedetekből áll, nem méltán aggódhatnánk-e mi azon, hogy az illy türelmetlen, nép elött is majd ismétlendő szavak és beszédek, fanatizáló ingerültséget, idegenkedést, gyűlölség Pestiegyel a. v. ev. em ierességi közgyűlés tartatott Pesten f. é. augustus 30 és 31-ik napján tek. Földvári Földvári Pál felügyelő 's nt. Varha János főesperes urak iker elnökletük alatt, mellynek érdekesb tárgyai im ezek : Esp. felügyelő úr, velős és közügyek iránti meleg részvétet tanúsító bevezető beszédével megnyitván a'gyűlést; főesperes úr, rendes és gondos sáfárhoz illő szabatossággal, 's tárgyilagosan gőt, sőt könnyen vészt hozható tényeket is fognának felidézni? Ha a' felekezetek' particularismusai felébe emelkedett felséges kormány' vigyázó gondossága hazánk' békessége felett olly erőteljesen nem őrködnék, miszerint biztosak lehetünk, hogy az egyesület' működését és tagjai' jellemét ismerni fogja, mellynek nevében és tagjainak egyike minden törvényes engedmények ellen lázító veszélyes programmával menydörög ! De hagyjuk ennek politikai jelentőségét, azon biztos reménynyel, hogy az indítványozó érdemes alesperes úr, az egyesület' alakításában felvilágosult lelke' és jó szive' sugallatát követendi! Azonban a' névtelen napló-iró és illetőleg közlő szerkesztőségnek nem akarunk adósok maradni, ki ellenséges indulatját illy szavakkal tetézi a' 157-ik lapon: ,,Miután harczolni kell, már nem egyedül az lehet a' harczban czélunk, hogy az ből jó barátot képezzünk , hanem meg kell ellenfélelégednünk , ha az ellenséget árthatlanná tettük.''' És igy többen vannak, kik imádsággal harczolni készülnek, és mi ismerjük az illy terminológiát, ismerjük az illy gondolkozású és érzésű emberek' szövetségét, jobban mint a' napló-iró a' franczia és német imádkozó egyesületeket, mellyek a' vallásos indifferentismus és nem nyilván a' protestantismus ellen ütnek ki lobogókat, és inkább tisztelik a' status-hatalmak' működésit, mintsem azokra átkos ítéletet mondanának: — ez ott nem is szabad, és hisszük, hogy itt fog szabad lenni! Ámde lássuk az elveket, mellyek olly gyakran terjesztetnek az egyházi literatura' ösvényén ! mert örök hálával tartozunk felséges kormányunk' igazság- és emberszereteteért , hogy védelmünkre már egyszer a' tudomány' mezején is, hol állításainkat a' tudós világ előtt régebben ismeretes bizonyítványokkal támogathatjuk, mi is felszólalhatunk. Tehát a' reformatio , a' hitszakadás, sok tudósok után, úgymond a' napló-iró, Isten' ostora, melly három század előtti' kevélységében elbízott, világot sújtotta, és nem is tudnánk kiket sújtott? azokat-e , kik azt ellenzettek , vagy épen szegény fejünket, ha alább nem mondaná , hogy elérkezett, az óra, mellyben az elszakadt tévedőket az egyedül idvezítő akolba vissza kell vezérelni. — Ennyit már a' nagy Görres sem mondott, a' ki pedig Athanasiusában ugyan csak mindent kibeszélt a' protestantismusra, a' porosz kormány elleni haragjában , és ugyan csak több tudománnyal és élesebb ésszel fogott a' reformatio' kritikájához, mint sok falusi naplúira. Ő mégis csak annyit mondott: ,,Gott, hat die Reformation und die Rechtsgleichheit der protestantischen Confessionen mit der katholischen Kirche nur zugelassen'', és mégis milly haragra kél ezért is ellene hitsorsosa a' catholicus' Ellendorf .der erste Triarier czimü munkájában a' 133-ik lapon ,.Das laugne