Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-06-10 / 23. szám
PROTESTAS8 EGYHÁZI ÉS ISKOLA! NAP, Második évi folyamat 1843 Junius' lokén. Serva ordinem, et ordo servabit te. Benedictus. PESTEN, Tartalom. Kaleidoskop , vagyis Szép alakmulaló , protestáns egyházi tisztviselőknek. Közli Edvi Illés Pál. — Egyházi gyűlések: a) Részletes zsinat a' kézdi ev. ref. egyházmegyében, Erdélyben. Kézdi. — b) Peremartoni egyházmegye' kis gyűlése. Horváth. — c) Pesti ref. egyházmegye' gyűlése. Török. — Iskolaügy: (Paedagogiai levelek 3). A debreczeni főiskola. Sírkösd. — Irodalom : Számító Socrates. Közli Hrassai Samu.— Vegyes közlemények. Kaleidoskop, vagyis s zép alakmuató a protestáns egyházi tiszviselőknek. (Egy gondolatos laicus' papiraiból.) Ifjú éveimet éltem, midőn a' művészet' mezején ama' szép alakmutató szekrényke feltaláltatott, és hellen-görög szóval Kaleidoskop-nak neveztetett. E'műszerke az idők folyamában, a'daguerrotyp és más új meg újak által háttérbe nyomatva , ma már Lethc' árain sülyedez De nálam nem úgy. Fris emlékben és változatlan becsben áll előttem mind az a' szép és jó, mit azon évek létre hoztak , mellyekbe esett múlékony létezésem a' nap alatt énnekem is Az ideális szép ábrákat máig szeretem nézdelni a' gondolatos lélek' kaleidos kop-án, törekedvén azokat a' gyakorlati életben is lehetőségig valósítni, vagy legalább megközelítni. Én ugyan nem vagyok sem pap sem mester, sem egyházi sem iskolai főnök, de forrón szeretem a' protestáns egyházat, örömmel vallván azt lelkem' dajkájának , és prot. keresztyén születésemet éltem' legszebb szerencséjének; mellyel valaha, mint testtől megvált szellem, és seraphok' öcscse, az isteni felség' fénytrónának zsámolyinál is legelsőben hálálandók. A'minemű szép alakot immár az általam olly hőn szeretett és nagyra becsült prot. keresztyén egyház' akjának kerítéseiben nézdeltem: azokat kísértem leírni itten, — bár nem mint pathmosi jelenményeket, de azon buzgó óhajtással, vajha a' magyar prot. sionban sokan találtatnának, kiknek szemei éppen illy képeket látnak, vagyis a' kik szinte e' képrajzoknak már is kinyomott élő példányai. • Ha felügyelő volnék, mindjárt felavattatásom után magánstudiumommá tenném egyházam é s iskoláink' minden ügyeivel megismerkedni, 's e' végett az elébbi teltdolgok' jegyzőkönyveit feszült figyelemmel nemcsak megolvasni, hanem ki is vonni. Egyházi kormánytársamon, ám legyen az közönséges lelkész, esperes vagy superintendens, felsőbbséget sem szemében, sem mögötte vagy hallgatók előtt magamnak nem igényelnék. Megismervén, hogy a' kedélyeken uralkodásra nézve én a' lelkészekkel nem mérkőzhetem: örömest hagynám nekik körükben a' mindennemű hasznos rendelkezést és idves újítást , sőt ehez segéd karokat nyújtanék nekik; a' korlátolt papuralkodásban nem ijesztő kankust, hanem egy jótékony angyalt látván. Csak őrködném, hogy egyh. társam, szabad hatóságát ros czélokra ne fordítsa: mit ha sejdítenék, akkor vetőmmal útjába állnék. Illy nemes czélból kiindulva, inkább neki engedném az elsőbbséget; conventekben átszólaltatnám előbb minden tárgyban; én csak erősségül, előmozdítóul, politikai és gazdasági ügyekben kisegítőül szolgáló egyénnek szerepét vinném. Ezzel én úgy hinném, mint önmagamban is tekintélyes úri egyén, nem vesztenék semmit, az egyházi és iskolai közjó viszont véletlen sokat nyerhetne. Község' fondorkodásai és vádai ellen község' jelenlétében, a' lelkészt vállig védeném ; inkább négy szemközt mondván meg neki a' hibákat szeretetben, új lelkész választáskor, az egyházi főnök által kijelöltekből választatnék; kegyenczet a' gyülekezetre nem kötnék. Főbb egyházi tisztviselőkre szavazás' alkalmával a'gyülekezetet rábírnám, hogy szavazatát ne arra adja, ki legidősebb, hanem arra, ki legrátermettebb, ki az öszves egyh. közönség közül legtöbb érdemeket szerzett, és a' kivel a' kivülvalók előtt is becsületet vallunk. „Bölcseség teszi az igazi vénséget úgymond a' Bölcs könyve IV: 9. A' kisebb nagyobb gyűlésekben szólnék ugyan, de mind áradozó szónoklatoktól, mind uralkodási szenvedélyt tanúsító nyilatkozásoktól magamat megtürtőztetném. Ha én jegyző volnék, röviden, világosan, szabatosan fogalmazván a' rám bízottakat, éspedig azon nap' estvéjén vagy éjszakáján mindjárt.