Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-08-05 / 31. szám

PESTEN, 31. PROTESTANIS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Második évi folyamat. 1843. Augustus­ 5-én. Ein System ist nicht sowohl durch AngriíTe umzuwerfen, als nur durch ein neues, das sich kahn daneben stellt. J e a n P a \i I. Tartalom. Luther az ágostai országgyűlés alatt. Jakab­fa­l­v­a­y András. — A1 presbyterium. Jancsovics Pál.— A' presbyteri rendszer tiszamelléki egyházke­rületünkben. Pásztor. — Árvás egyházmegye' gyűlése. Medzihradszky Lajos. — Ág. hitv. nógrád espe­rességi közgyűlés. — t. — y. — Irodalom: A' Pesten fel­állítandó protestáns főiskola' tanítási rendet, tervező Pá­lyamunkák' első kötetének ismertetése, Bocsor. — Ve­gyes közlemények. Lut­ici a postai országgyűlés alatti nap, legfeljebb négy hét alatt meg fog égettetni; a' tanultabbak, mint Wimpina és Eck tanárok, nem akarván hívatlan avatkozóknak láttatni, a' pápát igyekeztek bevonni a' harczba, és ügyes tapin­tattal a' dogmatikai térről oda vitték azt, hogy már nem a' bűnbocsátó levelekről, hanem a' pápa' tekintélyéről vitatkozzanak. 10-dik Leót, ki az egész lármát a' Dominikánus és Augusztinus ba­rátok közötti régi versengés' szüleményinek tekint­vén , abba avatkozni sem akart, minduntalan sür­gették, hogy, ha a' hierarchia' elvét veszélyeztetni nem akarja, a' német mozgalmakat, és azoknak szerzőjét figyelem és büntetés nélkül nem hagy­hatja. Luther ezek felől értesülvén, készítette a' maga' thesiseit világosító resolutióit, mellyekben az egyházba becsúszott visszaéléseket bátran de alapos mérséklettel elősorolván, nyilvánította, hogy a' reformatió a' kor' szükségévé lett, a' hibákat többé titkolni sem lehet; a' gát törést kapott, mellyen a' rohanó árt visszatartóztatni sem a' pá­pának, sem a' kardináloknak, sem a' conciliumok­nak (mint a' két utóbbiak bizonyítják) nem áll hatalmokban. — A' pápa felöl szépen irt, mond­ván , hogy jelenleg olly 'pápánk van, kinek egye­nessége és tudományossága felől mindenki dicsé­rettel emlékezik; de mit tehet egy lelkes ember maga illy zavarban, ő, ki megérdemlette, hogy a" pápai székben szerencsésebb időkben ült volna. — Illy érzelemmel irt az 151 S-ik évi május 30ról egy alázatos levelet 10-ik Leóhoz, mellyben ese­dezik , hogy őtet félre ne értené, törekedését pártatlanul méltányolná, és a' fülbesugók' in­­niai választó fejedelmi tanácsnok Degenhárd Pfef­­gerléseik által ne vezéreltetnék: „mit tegyek én lingertől: „mit csinál az a' ti wittenbergai bará­totok? ez az ember még tréfát fog kezdeni a­ papokkal. — Ugyan ekkor azt üzente a'választó fejedelemnek, hogy gondja legyen azon barátra, mivel történhető, hogy reá szükség lesz. A' nevezett ellenek, közöttük hárman Do­minikánus barátok, kik a' legaljasabb rágalom­szavakkal irtak Luther ellen, és a' kathedrákból hirdették a' népnek, hogy ő eretnek, ki tizennégy már most? — h­á e' levélben — szavaimat vissza nem vonhatom, nem is akarom, ámbár látom, hogy thesiseimmel sok gyűlölséget vontam ma­gamra: kedvtelenül lépek én ki homályomból a' nyilvános térre, hol az emberek' sokféle veszélyes ítéleteiket kell hallanom ; és mivel illy nagy dol­gok' végbeviteléhez elégtelen, tapasztalatlan és tudatlan vagyok, különösen a'jelen aranykorban, midőn a' tudományok, szépművészetek, a' zsidó, Luther' vizsgálódásai még dogmatikai körben forogtak, szorgalmasan olvasta a' keresztyénség' szent könyvét, melly annyira elrejtve a'világ előtt ismeretlen volt, az eredeti kútfőre ment, mint annyi sok»emberi találmányok és meghamisítások után leg biztosabb szövétnekre; tanulta a' zsidó és görög nyelveket a' tudós Melanchton által figyelmeztetve és vezéreltetve. Nem igy Tezel, Wimpina, Hoog­straaten, Sylvester, Prier­as és Eck, kik a'scho­lasticismus' csalfárkodó polemikájával akarák őket legyőzni, mellőzve a' szent irás' tanításait, mel­­lyet emberi hatalomnak subordináltak, és a' melly­ben teljesen járatlanok is voltak. — Azonban a' a' bűnbocsátó levelek feletti vita csak még ezek között folyt; elérkeztek ugyan már a' kilenczven­öt thesisek Rómába is, mellyekre 10-ik Leo pápa némellyek szerint azt mondotta, hogy azok vala­melly részeg barát' munkái, ha kijózanodik, más­ként fog gondolkozni; mások szerint, Luther felől kedvezőleg nyilatkozott, mondván , hogy jó fő , csak a' barátok irigykednek rá; egy szóval, az egész dolgot nem nagy fontosságúnak tartotta; nem úgy 1-ső Maximilián császár, ki ama' thesi­seket megolvasván, igy kérdezősködött a' saxo­

Next